Orbán és Fico átadta a Pilisi Szlovákok Központját

Képgaléria-Robert Fico és Orbán Viktor Pilisszentkereszten ● Két jó barát ha találkozik ● Kormányközi megállapodás ● Nemzetpolitikai siker a Pilisi Szlovákok Központja ● "Voltak nehézségek és viták, de a két népnek, a két országnak együtt, együttes erővel sikerült legyőznie az akadályokat.”

„Fontos érdek a jószomszédi kapcsolat”

Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint hazájának igen fontos érdeke, hogy jószomszédi, baráti kapcsolatot ápoljon Magyarországgal, és ehhez a kisebbségek is hozzájárulhatnak. A szlovák kormányfő Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közösen 2012. október 2-án átadta a Pilisi Szlovákok Központját Pilisszentkereszten. Az ünnepségen mondott beszédében Robert Fico kiemelte, a központ felépülése azt bizonyítja, hogy ha mindkét oldalon megvan a szándék, akkor a kényes kérdéseket is meg tudják oldani. Ez a nap történelmi jelentőségű a pilisi szlovákok számára, hiszen a szlovák és a magyar kormánytól ajándékként kapják a szlovák házat - fogalmazott. Hozzátette: ez fontos lépés a magyarországi szlovákok nemzeti identitásának megszilárdításában. Úgy vélte, a központ megnyitása az egész pilisi régió szlovákjainak jó, mert itt ápolhatják a szlovák nyelvet és kultúrát, és a fiatalok is megismerhetik örökségüket. A magyarországi szlovák kisebbség egy kis közösség, de Szlovákiában nagyra becsülik, ugyanis sok hagyományt őriztek meg itt - mondta. Kijelentette: ezért Pozsony baráti párbeszéd keretében akar tárgyalni Budapesttel a magyarországi szlovákok helyzetéről, és szeretne hozzájárulni a jó eredmények eléréséhez a kisebbségi iskolák és kultúra finanszírozásában. Robert Fico az Orbán Viktorral korábban folytatott megbeszéléséről azt mondta, konstruktív, pragmatikus volt a tárgyalás, áttekintették a két ország közötti együttműködés területeit. A gazdasági válság megoldásában az országok eredményesebbek, ha együttműködnek - mutatott rá.
Az eseményen Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke hangsúlyozta, a szlovák és a magyar kormány ígéretei nem üres szavak voltak, valódi tettek követték, így felépíthették „Magyarország minden szlovákjának a házát”. A munkálatok alatt mindkét országban kormányváltás volt, de mindegyik támogatta a projekt megvalósítását - emlékeztetett. Hozzátette: továbbra is kérik mindkét kormány nagyvonalú támogatását.
Demjén Tamásné, a pilisszentkereszti szlovák önkormányzat elnöke köszönetet mondott Robert Ficonak, amiért elsőként nyújtott pénzügyi segítséget a központ felépítéséhez, továbbá a magyar kormánynak, amiért anyagilag is támogatta az ügyet. Mint minden kisebbségnek, olykor a magyarországi szlovákoknak is szükségük van segítségre - fogalmazott.
A 2300 lakosú Pest megyei Pilisszentkereszt - szlovákul Mlynky - az ország egyetlen olyan települése, ahol a szlovákok többséget alkotnak, a lakosság 54 százaléka vallja magát szlováknak. 2008 márciusában a település képviselő-testülete arról döntött, hogy másik épületbe költöztetik a helyi szlovák önkormányzat és a Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központja közös irodáját. Az ügyből politikai vita kerekedett Magyarország és Szlovákia között. Végül 2008 júniusában állapodott meg az akkori magyar Miniszterelnöki Hivatal és az Országos Szlovák Önkormányzat egy új regionális központ megépítéséről, amelyre a kabinet 80 millió forintot ajánlott fel az Országos Szlovák Önkormányzatnak, miután a szlovák kormány is jóváhagyott egy ugyanakkora összeget erre a célra. A Pilisi Szlovákok Központjának alapkövét 2010. április 21-én tették le, majd az év decemberében Orbán Viktor magyar és Iveta Radičová akkori szlovák kormányfő megegyezett, hogy mindkét kabinet megemeli - a magyar fél 46 millió forinttal, a szlovák 160 ezer euróval - az új pilisszentkereszti Szlovák Ház építésének eredeti költségeihez való hozzájárulását.

„Nemzetpolitikai siker a Pilisi Szlovákok Központjának átadása”

Mind Magyarország, mind Szlovákia részéről nemzetpolitikai sikernek nevezhető a Pilisi Szlovákok Központjának átadása Orbán Viktor miniszterelnök szerint. „A Pilisi Szlovákok Központja a két nemzet együttes erőfeszítései révén épült fel. Azért előremutató eredmény ez, mert tudjuk, voltak nehézségek és viták, de a két népnek, a két országnak együtt, együttes erővel sikerült legyőznie az akadályokat” - mondta a kormányfő Pilisszentkereszten, a központ átadásán. A magyar miniszterelnök megjegyezte, Magyarországon a nagy dolgok mindig a legádázabb viták közepette születtek meg, így volt ez a Lánchíddal, az Országházzal és a most átadott központtal is, amelyet az Esztergomot Párkánnyal összekötő, újjáépített Mária Valéria híd tizenegy évvel ezelőtti átadásának napja után a közös szlovák-magyar sikerek egyik legjelentősebb eseményének nevezett. Orbán Viktor beszédében egyúttal hangsúlyozta: a magyar kormány arra törekszik, hogy a szlovák kisebbség otthon érezhesse magát Magyarországon, és azt szeretné, ha a szlovákiai magyar kisebbség is otthon érezné magát Szlovákiában.
A magyar kormányfő ünnepi felszólalásában méltatta továbbá a szlovák válságkezelést. Azt mondta, Robert Fico egy olyan országot vezet, amely tíz évvel ezelőtt a gazdasági teljesítményét tekintve még Magyarország mögött volt. Eltelt tíz év - folytatta -, és például az egy főre jutó nemzeti jövedelem szempontjából Szlovákia Magyarország előtt van. „Szlovákia ugyanúgy küzd a gazdasági válsággal, mint Magyarország (...), ennek ellenére ha meg kellene neveznem egy országot és egy miniszterelnököt, amelyik ország és amely miniszterelnök a legsikeresebben küzd az európai gazdasági válsággal, akkor ott valószínűleg Szlovákiát és Robert Ficot kellene az első helyre tennem” - fejtette ki. Közép-Európa előtt nagy jövő áll, ha a magyarok, a szlovákok és a térség többi nemzete a mostanihoz hasonló együttműködések sokaságát valósítja meg főként a gazdaság, a közlekedés, az energiaipar és a kultúra területén - mondta Orbán Viktor, kiemelve: Szlovákia és Magyarország különösképpen stabil ország. Szavait azzal zárta, hogy bár a két ország, a két nép között vannak vitás kérdések, komoly véleménykülönbségek, de a közös gazdasági sikerek jó alapot teremtenek és segítenek a fennmaradó nehéz közös kérdések megoldásához. A pilisszentkereszti ünnepség előtt a két kormányfő Dobogókőn folytatott megbeszélést egymással. (mti) - Foto: Imrich Fuhl (oslovma.hu)

K é p g a l é r i á k    A Pilisi Szlovákok Központjának ünnepélyes átadása:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.325012487597734.70572.147596498672668&;;type=1&l=ed106ff543

Előkészületek (2012. október 1.)  https://www.facebook.com/media/set/?set=a.323997841032532.70314.147596498672668&;;type=3

A pilisszentkereszti irodabotrány képekben:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.298124746953175.62241.147596498672668&;;type=3

Pilisszentkereszt és környéke:  https://www.facebook.com/media/set/?set=a.291374230961560.60281.147596498672668&;;type=3

Orbán és Fico: Két jó barát ha találkozik

Ami 2009-ben még gépfegyver nélkül nem ment, ma kedélyes féldecizéssel párosult. Orbán Viktor és Robert Fico kedden Pilisszentkereszten találkozott, sokan pedig nem hittek a szemüknek. Így is lehet? - Míg a magyarországi híradások főleg a szlovákok új házának átadásáról vagy a komáromi Duna-híd megépítésének aláírásáról szóltak, a szlovák fél élvezte a helyzetet, és fürdött egy jót a dicséretben. - Orbán Viktor beletrafált. Rájött, hogy a hiú szlovákokkal szemben kontraproduktív az izmozás, helyett másvalami lehet a hatásos tárgyalási stílus. Kedélyesen, nagyvonalúan, gesztusokkal példát mutatni kisebbségpolitikából. Majd hagyni és beszéltetni az otthon nemzetállami törekvésekben jeleskedő Robert Ficot. Hogy a magyarországi szlovákokkal kapcsolatos szavait később a felvidéki magyarokra vonatkoztatva lépni lehessen a nemzeti együttműködés rendszerének irányába. Mert a szlovákiai magyarság asszimilációjára - annak jelenlegi állapotában - ugyanis már nem a magyar virtus, hanem egy gazdaságilag erős Magyarország, a határmenti régiók együttműködése, a térség fejlesztése lehet a legjobb megoldás.

2016 - 2017-re készülhet el az új komáromi Duna-híd

A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szerint 2016-17 már reális időpont arra, hogy közlekedni lehessen a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-hídon, amelynek megépítéséről kedden írt alá közös nyilatkozatot Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő Pilisszentkereszten. Szijjártó Péter ezt szerdán az M1 Ma reggel című műsorában mondta, közölve, hogy a hidat egyenlő arányban, közösen finanszírozza a két ország, a hídhoz vezető utakat és a saját ország területén szükséges infrastrukturális fejlesztéseket pedig ki-ki maga állja. Mindemellett az Ipoly-hidak programját is folytatják - tette hozzá. A keddi pilisszentkereszti találkozón a közúti közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről is megállapodott Orbán Viktor és Robert Fico. Ezzel kapcsolatban az államtitkár közölte: a magyar fél úgy látja, 2014-ig 16 új határátkelőhely létesülhet Magyarország és Szlovákia között, három átkelő pedig megújulhat. Így sok kistérség élete válik majd könnyebbé - jegyezte meg. Szijjártó Péter szerint az új típusú magyar-szlovák politikai kapcsolatok nem olyanok, mint például a szocialista kormányok idején, hogy „a Duna két oldaláról ordibáltak át egymásnak”, hanem teljesen normális, ésszerű a párbeszéd a két miniszterelnök között. (mti)

Orbán és Fico megszelídíti egymást

A barátság és a jó szomszédság jegyében zajlott Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök keddi pilisszentkereszti találkozója. A két kormányfő csak olyan dolgokról beszélt, amelyek tekintetében egyetértés van közöttük, a vitás kérdésektől pedig óvatosan távol tartották magukat. Fico idén áprilisi hatalomra lépése óta a két politikus meglepően szívélyesen viselkedett egymással, ám az nem világos, hogy ez a fajta látványos kedvesség elég lesz-e a két ország viszonyának rendezéséhez. - Mindkét politikus kényesen vigyáz arra, hogy fennmaradjon a barátság és a kedélyesség látszata. A diplomáciában sokszor már ez is elég ahhoz, hogy a különböző, változatos érdekekkel rendelkező partnerek között normális és értelmes párbeszéd alakuljon ki. Úgy tűnik, hogy ezzel a megközelítéssel a két kormányfő kölcsönösen szelídíti meg egymást, és próbálja elkerülni a 2009-2010-es időszakra jellemző konfliktusspirált. Mind Fico, mind pedig Orbán az erőteljes és vehemens politikus hírében áll, valamint egyiktől sem idegenek az ellenséges, konfliktuskereső megnyilvánulások. Így ha az egyik fél kilépik a politikai barátságosság kereteiből, a másik egy még erősebb lépéssel válaszolna, és így könnyen, hógolyószerűen eszkalálódna a viszály. Valószínűleg mindkét oldal tudatában van ennek a robbanáspotenciálnak, és ezért igyekeznek oly látványosan jámbornak és szívélyesnek maradni. A látszatok ellenére azonban Szlovákia és Magyarország viszonya távol áll a szoros baráti kapcsolattól… - A magyar kormány jelenlegi pragmatikus, kompromisszumkereső magatartása bölcs stratégiának tűnik nemcsak a kétoldalú viszonyrendszer, de a felvidéki magyarság szempontjából is.

Fico: A Beneš-dekrétumok megváltoztathatatlanok

Nem lehet megváltoztatni a Benes-dekrétumokat, Magyarországnak és Szlovákiának elsősorban a gazdasági problémákkal kell foglalkoznia - nyilatkozta Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki a Duna Közbeszéd című műsorának adott interjút magyarországi látogatása alkalmából. A magyar-szlovák együttműködésről, a két ország viszonyáról, valamint a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség helyzetével kapcsolatos kérdésekre válaszolva Robert Fico azt mondta, hogy Szlovákiának és Magyarországnak sikerekre van szüksége, és mint ennek kapcsán fogalmazott: „valóra vált a konstruktív párbeszéd trendje”. A kisebbségek helyzetéről a szlovák miniszterelnök elmondta, hogy szerinte a róluk való gondoskodás elsősorban az anyaországok feladata. Hangsúlyozta, hogy a szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó kormányközi vegyes bizottságokban meg lehet beszélni a kisebbségeket érintő témákat, valamint a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos kérdéseket is. A szlovákiai magyar kisebbség helyzetéről úgy nyilatkozott, hogy tiszteletben tartják annak jogait, még azokon a településeken is, ahol a nyelvhasználathoz szükséges 20 százalékos arányt nem éri el a magyarok száma. Az egyetlen szlovákiai magyar egyetem, a révkomáromi Selye János Egyetem esetleges visszaminősítéséről szólva azt hangsúlyozta, hogy szakmai kritériumok alapján Szlovákiában három intézményt, köztük a Selyét minősíthetik vissza főiskolává. Ha a Selye teljesíti a szükséges feltételeket, a későbbiekben újra megkaphatja az egyetemi rangot. Robert Fico a második világháború után a csehszlovákiai magyarokat kollektív bűnösként kezelő, Csehországban és Szlovákiában jelenleg is érvényben lévő Benes-dekrétumokat firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a szlovák kormány álláspontja szerint a dekrétumok megváltoztathatatlanok, az ezzel kapcsolatos felvetések szerinte inkább a vegyes bizottságokra és a történészekre tartoznak, számára sokkal fontosabbak az emberek megélhetését befolyásoló gazdasági ügyek. Az Európai Unióról szólva a szlovák kormányfő azt hangsúlyozta, hogy az unió nem működhet a jelenlegi formájában, főként azért, mert a közös pénzt használó tagállamok eltérő gazdaságpolitikát folytatnak, így az uniós intézmények nem elég hatékonyak. „Elsősorban az Európai Unió megerősítéséért, az integrációért küzdök” - mondta. Szerinte a visegrádi országok, a Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotta V4-csoport jelentősége megnőtt az utóbbi években, és a következő időszakban több olyan téma lesz, például a közvetkező hét évre szóló uniós költségvetés, amelyben együtt tudnak majd fellépni az Európai Unióban. (mti)

Megbékélés? - Robert Fico, Szlovák-magyar viszony - Szarka László (Duna TV Közbeszéd, 2012. október 2.)
http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/10/02/19/Duna_TV_Kozbeszed_2012_oktober_2_.aspx

A Duna TV a szöges ellentétét közölte Fico mondanivalójának

A magyar média Robert Fico pilisszentkereszti látogatását követően a kisebbségi politikája jelentős változásáról tájékoztatott. A Duna TV úgy fordította Fico kijelentéseit, hogy „a kisebbségekről való törődés elsősorban az anyaországok feladata”. Az információ gyorsan szétterjedt, és átvette a Kossuth Rádió is. Az igazság viszont az, hogy semmi sem változott. Fico kijelentette, hogy rossz fordításról van szó. A szlovák kormány hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy a kisebbségekről azon országnak kell gondoskodnia, amely országban élnek, és például ha Magyarország a szlovákiai magyarokról akar gondoskodni, azt az ország belügyeibe való beavatkozásként fogják fel. Erik Tomáš, a kormányfő szóvivője szerint Fico világosan fogalmazott. A kormányfő felkérte a televíziót, hogy javítsa ki az információt, Szlovákia budapesti nagykövetén keresztül pedig azon médiákat is megkérték, akik az információt átvették.

Öllös László: Mindkét félnek érdekében állt a barátságos hangnem

Meglepően barátságos légkörben zajlott Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Robert Fico szlovák kormányfő között a Pilisszentkereszten rendezett találkozó. Öllös László politológus szerint mindkét félnek érdekében állt egy hasonló lépés, de bizonytalan, meddig tart a békülékeny hangulat. Öllös a találkozó légkörével kapcsolatban elmondta, hogy korábban valóban érezhetően magasabb volt a feszültség a két fél között. - A magyar fél nem nyitott meg erőszakosan olyan, az identitást érintő kérdéseket, melyek Fico számára korábban akadályként álltak az esetleges megállapodás elfogadásának útjában. Öllös elmondta, Magyarországnak is akadt több indoka arra, hogy megegyezésre törekedjen a szlovák féllel. Az egyik ilyen érvet az ország külpolitikai helyzetével magyarázza, mely közel sem ideális, a problémák kiküszöbölése pedig a megegyezésre való törekedésben kezdődhet. A határokon átnyúló együttműködés a magyar gazdasági problémák megoldására is jótékony hatással lehet…

Kényes ügyek zárójelben - Fico és Orbán egymásra talált

Késre menő küzdelem és állandó beszólogatás helyett barátság. Az év egyik legnagyobb politikai meglepetése eddig Robert Fico és Orbán Viktor kapcsolata, amely szinte idillinek mondható. - Az idilli kép megértéséhez szükséges látni, hogy a két kormányfő kényes ügyekről nem tárgyal, illetve ha szóba kerülnek is megbeszéléseiken, utána nem ejtenek róluk szót. Mindketten a gazdasági témákra koncentrálnak, azokra, amelyekben nincs köztük vita. Elemzők szerint ez nem véletlen. Jelen helyzetben egyik félnek sincs szüksége arra, hogy ismét kiéleződjön a viszony a két ország között. - „A magyar kormánynak nem érdeke, hogy újabb frontot nyisson, amikor van elég konfliktusos ügye a külpolitikában” - mutat rá Juhász Attila, a budapesti Political Capital elemzője. Szerinte Orbán szeret Közép-Európa nevében beszélni. „Ennek része, hogy nem akar látványos konfliktust vállalni Szlovákiával…” - Ha már nem tudnak megegyezni a felek a vitás kérdésekben, jobb, ha legalább nem áll a bál a két ország között - vélik az elemzők. „A közelmúlt azt mutatja, hogy amikor Magyarország nagyon bekeményített, akkor sem sikerült sokat elérnie. A szlovákiai magyar közhangulat szempontjából jobb, ha nincs konfliktus”…

Szarka László: A megbékéléshez kétoldalú megegyezés kell

A kettős állampolgárság, Beneš-dekrétumok, egyetemi leminősítés is témája volt a Duna Közbeszédnek október 2-án. A vendég Szarka László kisebbségkutató, egyetemi tanár volt, akivel a Fico-interjú után beszélgettek. Szarka László úgy vélte, hogy egy zaklatott hangú beszélgetésnek sikeredett a pilisszentkereszti Fico-féle interjú, amelyet azt követően adott a magyar közmédiának, hogy Orbán Viktorral átadták a Szlovák Házat, s megállapodást írtak alá Komárom északi és déli oldalát összekötő Duna-híd, valamint több közúti határátkelő megépítésével kapcsolatban.

Jószomszédi politika

Harmadjára találkozott Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök 2012. október 2-án, de a szlovákiai magyarok legfontosabb problémái - a nyelvtörvény és a szlovák állampolgárság visszavonása azoktól, akik a magyart igénylik - ezúttal sem került szóba, holott a nemzeti együttműködés kormánya és a nemzet miniszterelnöke azt ígérte, minden magyart megvéd, éljen bárhol is. - A magyar kényes ügyek nem kerültek terítékre. Orbán Viktor sem a nyelvtörvény, sem a szlovák állampolgárság visszavonásának, sem a Selye János egyetem visszaminősítésének kérdését nem tette szóvá.

Szlovákok, akik magyarnak érzik magukat

Egy szlovák és egy magyar polgármester marakodása miatt kezdték építeni évekkel ezelőtt azt a kulturális házat, amelyet kedden nagy barátságban együtt adott át Orbán Viktor és Robert Fico. Az ország egyetlen szlovák többségű településén a helyiek szerint már csak rossz emlék a nemzetiségi marakodás, mindenki szereti egymást. Az átadó arra jó volt, hogy kiderüljön: Orbán húzóra, Fico pedig lassan szürcsölve issza a pálinkát.

Orbán megközelítette a Föld szívcsakráját

Mi kell ahhoz, hogy szeressük egymást a szlovákokkal? Például az, hogy ne dúljon választási kampány se itt, se ott, így ne legyen miért hergelni, etetni kinek-kinek a maga szélsőségeseit. És egy vízió sem árt arról, hogy régiónk a világválság nyertese lehet, ha a magyar a lengyellel, a csehvel és a szlovákkal összefogva bepercegi gazdaságát a lassan ismét a kontinens urának tekinthető németek alá. Az ugyan nem teljesen világos számunkra, miért törné magát Merkel asszony, hogy magához emelje a kekec szabadságharcos hunokat, akik ráadásul alaposan lemaradtak a fönt említett másik három közép-kelet-európaitól, de Pilisszentkereszten nem is ezt a kérdést kell most megoldani. Hanem a barátkozás a szlovákokkal.

Képgaléria     A pilisszentkereszti Szlovák Ház körüli vita

A község szlováksága számára fontos intézmény körül 2008-ban forrósodott fel a levegő.
- Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga az intézmény körüli vitákról:

2008. március 21. - A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke levélben kérte a Miniszterelnöki Hivataltól: akadályozzák meg, hogy a helyi Szlovák Házból áttelepítsék a kisebbségi önkormányzat irodáját a falu másik felébe. (A 2300 lakosú Pest megyei Pilisszentkereszt - szlovákul Mlynky - az ország egyetlen olyan települése, ahol a szlovákok többséget alkotnak, a lakosság 54 százaléka vallja magát szlováknak.) A képviselő-testület ennek ellenére 25-én úgy döntött, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő Szlovák Házból április 1-jével a helyi általános iskolába helyezik át a szlovák önkormányzat irodáját, az indoklás szerint azért, hogy az újonnan alakult civil szervezetek helyhez jussanak.

2008. március 26. - A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat közölte: akár helyi népszavazást is kezdeményez az ügyben, mert a Szlovák Ház a helyiek számára érzelmi kérdés, a szlovákság identitástudatának fontos szimbóluma. Aznap a szlovák kormány is éles hangú nyilatkozatban tiltakozott a döntés ellen, a közlemény szerint „az ilyen lépések egyedül a meglevő kisebbségi jogok mértékének csökkentéseként értelmezhetők”. A pozsonyi kormány azt is közölte: szükség esetén kész arra, hogy a pilisszentkereszti kisebbségi intézményrendszer rendes működtetéséhez szükséges pénzt a szlovák költségvetésből különítse el. A nap folyamán bekérették a szlovák külügyminisztériumba a pozsonyi magyar nagykövetség ügyvivőjét is.

Robert Fico szlovák kormányfő 2008. április 22-én
fogadta a pilisszentkereszti szlovákok küldöttségét,
és közölte: kormánya kész pénzt adni gondjaik megoldására.

2008. március 31. - Sólyom László köztársasági elnök Pilisszentkeresztre látogatott, és úgy nyilatkozott: nem magyar-szlovák ellentétről van szó a Szlovák Ház ügyében kialakult helyi vitákban, az ezzel kapcsolatos külföldi reakciók indokolatlanok voltak.

2008. április 1. - A pilisszentkereszti képviselő-testület rendkívüli ülésen úgy döntött: egyelőre nem kell kiköltöznie a Szlovák Házból a szlovák kisebbségi önkormányzat irodájának.

2008. április 29. - Pilisszentkereszt képviselő-testülete szabályozta a Szlovák Ház használatát; eszerint az épület a jövőben elsődlegesen hatósági feladatok és közfeladatok ellátására vehető igénybe. A helyi szlovák kisebbségi önkormányzat ezzel kapcsolatban sérelmezte, hogy a jövőben csak alkalmilag használhatják az ingatlant. A döntésnek élénk sajtóvisszhangja támadt Szlovákiában, a Sme című szlovák liberális napilap jegyzetírója a pilisszentkereszti önkormányzat „elvakult hatalmi önkényéről és parttalan arroganciájáról” írt, a pozsonyi Pravda pedig arról, hogy „a magyar kormány kisebbségekről való gondoskodása kizárólag a nem Magyarországon élő kisebbségekre korlátozódik”.

2008. április 30. - Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a pilisszentkereszti települési és kisebbségi önkormányzat vezetőjét is arra kérte, hogy ne tegyenek elhamarkodott lépéseket a helyi Szlovák Ház körül kialakult ügyben. Robert Fico szlovák kormányfő aznap úgy nyilatkozott, hogy ha egy szlovákiai önkormányzat tenne hasonlót a szlovákiai magyarokkal, „bezzeg lenne cirkusz, tüntetés az Európai Parlamentben, és kitörne a harmadik világháború”.

2008. június 5. - Kiss Péter kancelláriaminiszter nyilatkozatban bejelentette: új Szlovák Ház épül Pilisszentkereszten a Miniszterelnöki Hivatal és a szlovák országos kisebbségi önkormányzat előző napi megállapodása értelmében. A regionális központ megépítésére a kormány 80 millió forintot ajánlott fel az Országos Szlovák Önkormányzatnak, a szlovák kormány június 18-án azonos nagyságú összeget hagyott jóvá e cél érdekében.

2008. szeptember 2. - Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára közölte: megkezdődhet Pilisszentkereszten a magyar és szlovák kormány közös finanszírozásával épülő Pilisi Szlovákok Regionális Központjának építése. A leendő intézményben a környék szlováksága ápolhatja hagyományait, és az irodagondok is megoldódnak.

2010. április 21. - Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára és Vilma Prívarová, a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnöke szlovák-magyar egyezményt írt alá a pilisszentkereszti Szlovák Közösségi Ház építésének finanszírozásáról, majd letették a kulturális központ alapkövét. Az eredeti tervek szerint az épületnek már 2009 júniusára el kellett volna készülnie, a késést az építési telek kiválasztása és az építési engedély körüli bonyodalmakat okozták. Orbán Viktor magyar és Iveta Radičová szlovák kormányfő 2010. december 14-én egyezett meg abban, hogy mindkét kabinet megemeli - a magyar fél 46 millió forinttal, a szlovák 160 ezer euróval - a pilisszentkereszti Szlovák Közösségi Ház építésének eredeti költségeihez való hozzájárulását.

2012. július 20. - A magyar és a szlovák kormány megállapodott a csaknem egy éve elkészült, de még berendezésre váró pilisszentkereszti Szlovák Közösségi Ház átadásához szükséges feltételekről és forrásokról. Az ünnepélyes átadásra a kivitelezői számlák kifizetését, a bútorozást, illetve a használatra vonatkozó szerződések megkötését követően kerül sor.

Szöveg: (mti) ● Fotó: (Imrich Fuhl / oslovma.hu)

oslovma.hu - Képgaléria

Sólyom László köztársasági elnök nyilatkozata a Pilisszentkereszten folytatott megbeszélései után (2008. március 31.)

Tárgyaltam a polgármester úrral, tárgyaltam a helyi szlovák önkormányzat elnök asszonyával és a helyi képviselőtestülettel. Arról győződtem meg, hogy itt nem nemzetiségi konfliktus van, hiszen a képviselőtestület tíz tagja közül nyolc szlovák nemzetiségű, szlovákul beszélnek, és ők is kifogásolták azt a beállítást, minthogyha itt szlovák-szlovák vagy szlovák-magyar, egyáltalán nemzetiségi ellentétről lenne szó. Úgy látom, hogy a faluban évtizedek óta, de legalább 12-15 év óta húzódó személyi és politikai ellentétek vannak, és ezek robbantak most ki ebben a köntösben. Azonban lehet megoldást találni. Azért jöttem most ide, hogy megértessem a helybéliekkel Magyarország nemzetiségi politikáját, tehát azt, hogy a nemzetiségeknek kollektív jogai vannak, azt, hogy önkormányzataik vannak, és azt, hogy a helyi önkormányzatoknak a nemzetiségi önkormányzatokkal szemben is vannak kötelességei, hiszen ők tartják fönn itt a nemzetiségi intézményeket is. Meggyőződtem arról, hogy a szlovákságot és a szlovák önkormányzatot semmiféle joghátrány nem érte, tehát ha a törvénynek a betűjét nézzük, akkor minden rendben van, van hivatali helyiség, sőt jobb, mint a mostani, van költségvetés. Azonban jól tudjuk, hogy nem elég a törvény betűjét betartani, vannak érzelmek, és kiváltképpen a nemzeti kisebbségek esetében az érzelmekre különösen oda kell figyelni. Egyetértek azzal, ha a szlovákság sérelmezi, hogy el kell hagynia azt a hivatali helyiséget, amelyet magáénak érez. Ez nem volt szerencsés döntés. Másrészt viszont megértem az önkormányzat igényeit is, helyszűkében vannak, és a szlovák képviselők mondták, hogy ők azért szavazták meg ezt a döntést, mert ők az egész falut képviselve szeretnének jobb körülményeket. Azt hiszem, hogy ezt az érdekellentétet meg fogják tudni oldani, hiszen mind a polgármester úr, mind a képviselőtestület, mind pedig a szlovák önkormányzat kész arra, hogy tárgyaljon. Holnap, úgy tudom, össze fognak ülni, méghozzá közösen, az önkormányzat és a szlovák önkormányzat, és a polgármester úr is vázolt elképzeléseket, amelyeket nem az én tisztem ismertetni. Tehát én azzal a jóleső érzéssel megyek el, hogy meg fogják oldani ezt a kérdést, amelynek ez a túlburjánzása valóban indokolatlan volt.