Kormánybeszámoló a hazai nemzetiségekről

További nemzetiségpolitikai feladatok ● A magyarországi szlovákokról ● Nemzetiségi nyelvű nyomtatványok, cikkek a helyi médiában, jegyzőkönyvek és határozatok, a közintézmények és közszolgáltatást végző szervek feliratai, helység- és utcanevek. ● http://www.oslovma.hu/XXX/NemzBesz.pdf

Kormánybeszámoló a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február - 2013. február)

BEVEZETÉS

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 150. § a) pontja szerint a Kormány „kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol”. A törvényi kötelezettségnek eleget téve a Kormány a 2011. február - 2013. február közötti időszakra vonatkozóan az alábbiakban számol be az Országgyűlésnek.

A beszámolási időszak nemzetiségpolitikai szempontból legjelentősebb eseménye az Alaptörvény, az említett Njtv. és más, a nemzetiségeket érintő nevelési/oktatási, választójogi törvények megalkotása volt. E jogszabályok jelentősen átalakítják a nemzetiségi önkormányzati munkát, kibővítik az oktatási - kulturális autonómia lehetőségeit, megteremtik a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiségek számára az Országgyűlés munkájába való alanyi jogú bekapcsolódásának a feltételeit. A kormányzat a beszámolási időszakban új alapokra helyezte a nemzetiségekkel, illetve képviseleteikkel, elsősorban az országos nemzetiségi önkormányzatokkal, korábban kialakított partneri viszonyt. A nemzetiségpolitika jogszabályi hátterének a magasabb szintre helyezésével párhuzamosan sor került a terület finanszírozásának az újragondolására, a nemzetiségi önkormányzatok valóságos teljesítményével való összhangba hozására. A stabil és kiszámítható finanszírozás olyan igénye a közösségeknek, amelyet a kormányzat tiszteletben kíván tartani. A nemzetiségi önkormányzati választások új szabályozása, reményeink szerint csökkenti a visszaélés esélyét is.

A 2011 - 2013 közötti időszakban változott a nemzetiségpolitika kormányzati felügyelete. A nemzetiségekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység központja 2012 májusáig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: KIM) volt, ezt követően az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) lett. Mindkét tárcánál az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatok Államtitkársága látta/látja el ezt a feladatot. A hatáskörébe tartoznak a nemzetiséget érintő kapcsolattartási, támogatáspolitikai, kulturális és nemzetközi ügyek. Ugyanezen két minisztériumban, ugyanezen időszakokban a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság felelősségi körébe tartozik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, köztük kiemelten a romák társadalmi integrációjának a koordinálása.

2011-ben zajlott le Magyarországon a népszámlálás, amely előzetes eredményeinek a nyilvánosságra hozatala a beszámolási időszakon túl, 2013 márciusában történt. Ezért csak rövid összefoglalóban és négy általunk szerkesztett táblázatban utalunk annak nemzetiségi vonatkozásaira. A nemzetiségi önazonosság vállalásának a számottevő növekedése igazolja a jogszabályalkotás és nemzetiségpolitikai gyakorlat jó irányát, a társadalmi légkör kedvező alakulását.

Jelen beszámolónk - a bevezető elején említett jogszabályi előírásnak (Njtv. 150. §) megfelelően - átfogó képet kíván nyújtani mindarról, ami a hazai kisebbségpolitika területén az elmúlt két év során történt. Összegezni kívánja a kormányzati kezdeményezések sorát, a nemzetiségi közösségek aktivitásának irányait. Emellett természetesen kitér hazánk nemzetközi dokumentumokból fakadó kötelezettségeinek a végrehajtására, a nemzetiségpolitikai együttműködés nemzetközi eseményeire is.

A beszámoló összeállítása során részanyagokat kértünk a minisztériumoktól, az országos hatáskörű szervektől, az országos nemzetiségi önkormányzatoktól, valamint további szervezetektől, intézményektől. Az egyes területekről érkezett ismertetők feldolgozását követően készült el a jelentés, amely az elmúlt két év nemzetiségpolitikai folyamatairól, a nemzetiségi oktatásban, a kultúrában és a médiában történtekről, valamint az önkormányzati szférában zajló folyamatokról részletes információkat és adatokat közvetít az Országgyűlés és a terület iránt érdeklődők számára.

Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság

A Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság XI. ülésének (2012. 11. 07.) a jegyzőkönyvében rögzítésre került, hogy a Magyar Fél az MTVA-nál szorgalmazza a szlovák nyelvű nemzetiségi adás kedvezőbb időpontban történő sugárzását és ismétlését a magyar közszolgálati televízióban, valamint a szlovák nyelvű nemzetiségi műsorok készítéséhez, sugárzásához szükséges feltételek megteremtését a magyar közszolgálati rádióban, beleértve a két szerkesztőségben dolgozó munkatársak jelenlegi létszámának a megtartását, a Magyar Fél továbbra is biztosítson pénzügyi támogatást a Ľudové noviny internetes változata (www.luno.hu) számára. Az ajánlás teljesült.

Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság A Magyar-Szlovák KVB 2011. február 2-án Pozsonyban tartotta meg a X. ülését, amelyet a Kormány a 1319/2011. (IX. 20.) Kormányhatározatban elfogadott. A következő, XI. ülésre 2012. november 7 - én, Budapesten került sor. A XI. ülés alkalmával a Felek a KVB X. ülésén elfogadott ajánlások teljesítésének állásáról folytatott kölcsönös tájékoztatást követően egyes ajánlások fenntartásában állapodtak meg, illetve új ajánlásokat fogalmaztak meg a két ország kormányai számára, amelyek jelentősen előmozdítják a kétoldalú szlovák - magyar kapcsolatokat. Mindkét nemzetiséget érintő új ajánlások egy Magyar-Szlovák történettudományi szakmai folyóirat alapítására, a szlovák nemzetiségi nyelvhasználatot szabályozó hatályos törvények végrehajtására, gyakorlati alkalmazására, a hivatali nyelvhasználatra, a vallási szertartások szlovák anyanyelvű gyakorlására és az ahhoz szükséges szakmai, módszertani és pénzügyi feltételekre vonatkoznak. A magyar félnek javasolták, hogy a Klebelsberg Iskolafenntartó Központban és hálózatában a nemzetiségi köznevelésért felelős szakembert is alkalmazzanak, a szlovák felsőoktatási szak kerüljön előnyösebb helyzetbe a felvételi rendszerben, valamint a Szlovák Közművelődési Központ regionális központjai kapjanak anyagi támogatást az anyanyelvű vallási szertartások elősegítéséhez. A KVB megállapította, hogy az ajánlások megvalósulnak, mindamellett azok nagy része nem egyszeri feladatként fogalmazódik meg, hanem rendszeres és folyamatos teljesítést feltételez.

http://www.oslovma.hu/XXX/NemzBesz.pdf

A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOKRÓL

A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a szlovák anyanyelvűek száma 9 888 fő volt, míg a magukat szlovák nemzetiséghez tartózók száma 29 647 főt tett ki (Ugyanezen adatok 2001-ben: 11 817, illetve 17 693 voltak). A magyarországi szlovák közösségben általánosan elfogadott becsült adat szerint ma Magyarországon 100 - 110 ezer szlovák él.
A magyarországi szlovákok mintegy 30 % - a evangélikus, 41 %-uk katolikus vallású. Zemplénben szlovák görög katolikusok gyakorolják a hitüket. Néhány evangélikus településen kisebb számban találhatók baptisták, a pilisi katolikusok között pedig adventista közösségek is működnek.
A szlovák kisebbség a rendszerváltást követően települési, regionális (fővárosi, megyei) és országos szinten is létrehozta az újabb civil szervezeteit, majd a kisebbségi önkormányzatait. A 2010. évi kisebbségi önkormányzati választásokon összesen 122 helyi szlovák önkormányzat alakult.
A 2011. évi területi és országos kisebbségi önkormányzati választások során Budapesten és öt megyében (Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye) alakult területi szlovák kisebbségi testület. Az országos kisebbségi önkormányzat megválasztott tagjainak száma 29. Az országos testületbe két jelölő szervezet, illetve koalíció küldött tagokat 15:14 arányban. A testület elnökéül újraválasztották a korábbi három választási ciklusban az elnöki pozíciót betöltő Fuzik Jánost.
Az Országos Szlovák Önkormányzat (a továbbiakban: OSZÖ) működési és média támogatása mindkét évben 128 millió forint, míg az intézményei fenntartását szolgáló támogatás 2011-ben 105,8 millió, 2012-ben 115,8 millió forint volt. A szlovák települési önkormányzatok támogatása 2011-ben összesen 96 740 386 forintot, míg 2012-ben 103 516364 forintot tett ki. A területi önkormányzatok a beszámolási időszak első esztendejében 9 664 693, a másodikban 8 584 309 Ft feladatarányos támogatásban részesültek.
A magyarországi szlovákok az oktatás minden szintjén rendelkeznek az anyanyelvű részvétel lehetőségével. A szlovák nemzetiségi óvodák száma 43, ebből 7 anyanyelvi nevelést folytat, míg a többi 36 két nyelven, magyarul és szlovákul neveli a gyermekeket. Az óvodákba járó gyermekek száma 2275. A szlovák általános iskolák száma 35, ebből egy - a budapesti - szlovák anyanyelvű általános iskola, 4 két tannyelvű, míg 30 nyelvoktató iskola. A szlovák nyelvet, illetve nyelven tanuló diákok létszáma 3627. Budapesten és Békéscsabán működik szlovák gimnázium, az egyik szlovák tannyelvű, míg a másik két tannyelvű. Tanulóik összlétszáma 99 fő.
Az OSZÖ közel 200 alkalmazottal 11 intézményt, köztük Békéscsabán, Szarvason és Sátoraljaújhelyen három szlovák nevelési / oktatási intézményt működtet, több mint 900 tanulóval. A békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium épületének felújítása során, 2011 elején sor került az e célból nyújtott DAOP pályázaton elnyert 111 millió Ft-os támogatás felhasználására. Az intézmény folyamatban lévő rekonstrukcióját 2012-ben 52,5 millió Ft-tal támogatta a z EMMI.
Az OSZÖ intézményei közül a három iskolán kívül a Békéscsabán működő Szlovák Pedagógiai Módszertani Központ tevékenysége kapcsolódik közvetlenül a szlovák nyelvű oktató - nevelő munkához.
A 2011 - 2012 közötti időszakban a magyarországi szlovák nemzetiségi óvóképzésben 4 hallgató vett részt levelezős formában (Esztergom). A szlovák nemzetiségi tanítóképzésben résztvevők száma 3 volt (Esztergom), a szlovák nyelv és irodalom szakos főiskolai pedagógusképzésben résztvevők száma 5 fő, ebből 1 fő alapképzésben, 3 fő pedig mesterképzésben és 1 minor szakos vett részt (Szeged). A szlovák nyelv és irodalom szakos egyetemi hallgatók száma 16 volt, ebből BA alapképzésben 11, mesterképzésben 5 fő vett részt.
2008-tól indult az Országos Szlovák Kisebbségi Önkormányzat ösztöndíjprogramja, amelynek lényege, hogy az általános iskolák 7 - 8. osztályos tanulóit és tanáraikat kívánja ösztönözni abban, hogy a tanulók a hazai szlovák középiskolák valamelyikében folytassák tanulmányaikat. A program révén az ország 46 általános iskolájából 16 tanuló iratkozott be a békéscsabai és budapesti szlovák gimnáziumba. A program első résztvevői 2012-ben érettségiztek és közülük hárman szlovákiai egyetemen folytatták tanulmányaikat. Az ösztöndíjprogram hazai támogatással működik, amelynek összege 2012 évben 5,5 millió Ft volt.
A Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete néprajzi, nyelvtudományi, történettudományi és szociológiai kutatásokat végez - szerződéses együttműködésben -, többek között a Szlovák Tudományos Akadémiával is. A fennállásának húsz éve alatt megjelent saját kiadványainak a száma elérte az ötvenet. Az intézet rendszeresen megszervezi az interdiszciplináris gyűjtőtáborát, valamint kétévente a nemzetközi tudományos konferenciáját. Az Intézet a beszámolási időszak mindkét évében 26,6 millió forintból gazdálkodott, három tudományos konferenciát szervezett, valamint 5 új kiadványt jelentetett meg. A Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság ajánlása nyomán az EMMI Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatkért Felelős Államtitkársága, 2 millió Ft támogatást nyújtott a magyarországi szlovákok épített örökségének felmérése céljából az Intézetnek.
A Vertigo Szlovák Színház hivatásos és amatőr tagozattal működik. Az intézmény az OSZÖ - től átvállalt kulturális rendezvények (színházi táborok és találkozók, filmszeminárium stb.) szervezésében is közreműködik. A színház részben szlovákiai támogatással 2008-tól szervezi „Együtt a színpadon” címmel a hazai, anyaországi, vajdasági és romániai szlovák társulatok seregszemléjét Szarvason. Hazai költségvetési támogatása (14 millió Ft) beépült az OSZÖ intézményi támogatásába. A színház az elmúlt két évben 5 bemutatót és 90 előadást tartott itthon és külföldön.
Az OSZÖ 2011 márciusi döntése nyomán, Acsán és Lucfalván létrejött a Szlovák Közművelődési Központ tízedik regionális tagintézménye. A központ pilisi régiójában, Pilisszentkereszten október 2-án a magyar és a szlovák miniszterelnök részvételével adták át rendeltetésének a Pilisi Szlovákok Központját, amely a magyar és a szlovák kormány egyenlő arányú anyagi támogatásával épült fel. A központok működése szintén beépült az OSZÖ intézményi keretén belül a Szlovák Közművelődési Központ költségvetésébe, aminek összege 2011-ben 35,5 millió, míg 2012-ben 43,7 millió forint volt.
A Szlovák Dokumentációs Központ saját gyűjtő, rendszerező és könyvtári szakemberek továbbképzését szolgáló munkája mellett közreműködik a Ľudové noviny hetilap fotóarchívumának a digitalizálásában, a kutatóintézet hanganyagainak a feldolgozásában, valamint az országosan alakuló és a KIM által is támogatott nemzetiségi elektronikus könyvtár fejlesztésében.
A Legatum Kft. immár közel 60 szlovák tájháznak, néprajzi gyűjteménynek nyújt szakmai és szerény anyagi támogatást, amelyek fenntartói a helyi szlovák nemzetiségi önkormányzatok. A társaság az ország szlovák tájházairól, falumúzeumairól és néprajzi gyűjteményeiről reprezentatív kiadványt jelentetett meg. 2010. január 1-jétől a Ľudové noviny és napi frissítésű internetes változatának (www.luno.hu) is a kiadója a Legatum Kft. 2012 végén a lap internetes megjelenésére az EMMI nemzetiségi államtitkársága 2,5 millió forint kiegészítő támogatást nyújtott.
A magyarországi szlovákok szervezetei és önkormányzatai rendszeresen szerveznek helyi, regionális, országos, illetve nemzetközi programokat. Az egész közösséget megmozgató nagyrendezvények gazdája túlnyomó részt az OSZÖ, illetve intézményei. Ilyen rendezvények többek között a gyermekek hagyományos szarvasi színjátszó seregszemléje és szlovákiai tábora, a szlovák filmek szemináriuma, a gyermekek szlovákiai bibliai tábora, az egyházi kórusok találkozója, a Slovenčinár (Szlovák Tanár) szakmai évkönyv és a Náš kalendár kiadása. Hagyományaihoz híven az OSZÖ július első szombatján (Cirill és Metód szlovákiai nemzeti ünnepéhez kötődően) mindig más - más régióban rendezi meg a Magyarországi Szlovákok Napját. E rendezvényeken kerül ünnepélyes átadásra az OSZÖ Közgyűlésének határozatával megítélt Nemzetiségünkért Díj, amelyet minden évben két kimagasló érdemeket szerzett személyiség és egy kollektíva vehet át. A Magyarországi Szlovákok Napját 2011-ben a Békés megyei Nagybánhegyesen, 2012-ben a Veszprém megyei Jásdon tartották.
A magyarországi szlovákok hetilapja, a Ľudové noviny kiadását a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényben garantálja és 34,8 millió Ft összeggel dotálja. 2013. január 1-jétől a lapot magazin jellegű új formátumban, színes kivitelben vehetik kézbe a szlovák olvasók. Havonta megjelenő szlovák nyelvű lapot ad ki a Fővárosi Szlovák Önkormányzat (Budapeštiansky Slovák), valamint a Csabai Szlovákok Szervezete (Čabän), amely évkönyvet is megjelentet Čabiansky kalendár címmel. Tótkomlós Város Önkormányzatának lapjában, a Komlósi Hírmondóban újabban két oldalt kap Komlóšska mozaika címmel a szlovák nyelvű rovat. Negyedévente továbbra is napvilágot lát a dél-alföldi szlovákság hazai, vajdasági és romániai lapja, a Dolnozemský Slovák. A Szlovák Pedagógiai Módszertani Központ jelenteti meg a Slovenčinár című szakmai évkönyvet.
Az elektronikus médiában a Magyar Televízió szlovák nyelvű, Domovina című magazinja hetente 26 percben jelentkezik. A program sugárzási ideje a közösség szempontjából nem a legmegfelelőbb, ezért folyamatosan kérik a megváltoztatását. Az MTV évek óta hétfő kora délutáni időpontban, kedd reggeli, délelőtti ismétléssel pedig a Duna TV sugározza a szlovák nyelvű műsort. A Magyar Rádió naponta sugárzott szlovák nyelvű adásainak időpontja a 18.00 - 20.00 óra közötti műsorsáv.
Az OSZÖ és a nagyobb civil szervezetek anyaországi kapcsolataiban fontos szerepet játszik a Határon Túli Szlovákok Hivatala, amely jelentős pályázati támogatást nyújt a magyarországi szlovák civil és önkormányzati szférának. Emellett az országos önkormányzat szinte napi munkakapcsolatban áll a szlovák Oktatási Minisztériummal az ösztöndíjasok, vendégtanárok és lektorok, pedagógusok továbbképzése, vagy a jelentősen bővült erdei iskolai programok ügyében. Hasonlóan szoros együttműködés alakult ki az OSZÖ intézményei és a szlovákiai tudományos, kulturális intézmények között, pl. a Szlovák Tudományos Akadémiával, a Szlovák Nemzeti Könyvtárral, a Nemzeti Közművelődési Központtal, a Szlovák Filmintézettel, színházakkal és múzeumokkal.
A Szlovák Köztársaság magyarországi intézményeivel, a budapesti nagykövetséggel és a kulturális intézettel, valamint a békéscsabai főkonzulátussal immár hagyományosan baráti és közvetlen a hazai szlovákság viszonya. Az OSZÖ aktívan közreműködik a kormányközi Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság, valamint a tárcaközi oktatási, kulturális és határon átívelő együttműködési vegyes bizottságok munkájában.
Az OSZÖ és intézményei a hivatalos kapcsolatokon túlmenően egyre több szállal kötődnek a Vajdasági Szlovák Nemzeti Tanács, továbbá a Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetsége szervezeteihez. 2011-ben 25, 2012-ben 26 közös programot valósítottak meg. Több mint egy évtizede adják ki közösen a Dolnozemský Slovák (Alföldi Szlovák) című, a múlt század első évtizedeiben megjelentetett, majd a 90 - es években újraindított kulturális folyóiratukat, amelynek megjelenését az OSZÖ a saját költségvetéséből 2011-ben és 2012-ben évi 500 ezer Ft-tal támogatta.
Az OSZÖ közel egy évtizede tagja az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójának (FUEN - FUEV), és a szervezet Szláv Szekciójában fejt ki aktív tevékenységet. Tagsága nyomán a Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete is egyre szorosabban együttműködik a FUEN ifjúsági tagozatával. 2012 nyarán a hazai romák és németek válogatottja mellett részt vettek az Európai Kisebbségek Labdarúgó Európa Bajnokságán a németországi szorbok rendezésében Bautzenben.
Az OSZÖ alapító tagja a Határon Túli Szlovákok Világszövetségének, amely öt kontinens közel száz szlovák szervezetét egyesíti. A Szövetség legutóbbi közgyűlésén Fuzik Jánost, az OSZÖ elnökét a szervezet első alelnökének választották.
Az EMET nemzetiségi civil szervezetek részére kiírt pályázat adatai szerint országosan összesen mintegy 25 be jegyzett szlovák nemzetiségi szervezet működött, illetve pályázott, de az egyesületek száma lassan nő. Ezek többsége helyi bejegyzésű, a település kisebbségi közéletében aktív egyesület. Országos szinten a kisebbség képviseletét az 1948-ban alakult Magyarországi Szlovákok Szövetsége, valamint a rendszerváltást követően létrejött Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete (1990) vállalták fel. Jogilag is valódi szövetségként működik a 2004-ben alapított Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója, amely a beszámolási időszakban 17 bejegyzett szlovák nemzetiségi szervezetet egyesített. 2012-ben a civil szervezetek működésének támogatására kiírt pályázaton 18 hazai szlovák civil szervezet összesen 13,5 millió Ft támogatásban részesült.
Az OSZÖ felterjesztése alapján 2011-ben Petro László, a budapesti Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon nyugdíjas igazgatója, 2012-ben Chlebniczky János, a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének egyik alapítója részesült Kisebbségekért, illetve Nemzetiségekért Díjban.
A magyarországi szlovákok hitéletének anyanyelvű gyakorlása érdekében a Magyar Evangélikus Egyház szlovák utazó lelkészi szolgálatot működtetett. A budapesti szlovák római katolikusok két évtizede szervezik, minden hónap első vasárnapján - a főváros környékén élők részére is - szlovák szentmisék megtartását a VIII. kerületi Szent József templomban. Több vidéki településen is rendszeresen tartanak szlovák nyelvű szentmiséket. A helyi nemzetiségi önkormányzatok a kiemelt rendezvényeiken anyanyelvű istentiszteletről is gondoskodnak.
A Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság 2012. november 7-ei ülésén új ajánlásként fogalmazta meg a magyar fél számára, hogy biztosítson anyagi forrást az OSZÖ intézménye - a Szlovák Közművelődési Központ - részére ahhoz, hogy a regionális központjai területén országszerte hatékonyan támogathassa a vallási szertartások anyanyelvű gyakorlásának rendszeres lehetőségét. Ennek jegyében az EMMI Egyházi Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága első lépésként 1 millió forint támogatást nyújtott az intézménynek, amelynek hatékony felhasználását az OSZÖ Hitéleti Bizottsága is figyelemmel kísérte.

TOVÁBBI NEMZETISÉGPOLITIKAI FELADATOK

A 2012. január 1-jén hatályba lépett Njtv. alapvető módon meghatározta a Kormány nemzetiségekkel kapcsolatos feladatait. A jogszabály egyes rendelkezéseinek lépcsőzetes hatályba léptetése a 2014. évi nemzetiségi önkormányzati választásokkal lezárul.
A választásokig előttünk álló időszakban fel kell mérnünk a nemzetiségi nyelvek használatával kapcsolatos pénzügyi és infrastrukturális igényeket mindazon települések viszonylatában, ahol az egy nemzetiséghez tartozók aránya a népszámlálás adatai szerint meghaladja a tíz, illetve a húsz százalékot. Az Njtv. rendelkezései szerint ugyanis a választásokat követően a lakosság tíz százalékának nemzetiséghez tartozása esetén a települési önkormányzat rendeletei megjelennek a nemzetiség nyelvén, megjelennek a nemzetiségi nyelvű nyomtatványok, a közintézmények és közszolgáltatást végző szervek feliratai, helység - és utcanevek, továbbá ha az önkormányzat médiaszolgáltatást biztosít, köteles abban teret adni a nemzetiségi nyelvű programoknak, cikkeknek is. Azokon a településeken ahol a nemzetiséghez tartozók aránya eléri a húsz százalékot, a fentieken túl az érintett nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére az önkormányzati testület köteles jegyzőkönyveit és határozatait a magyar mellett az adott nemzetiség nyelvén is vezetni, továbbá a közszféra munkavállalóinak kiválasztása során köteles biztosítani a nemzetiség anyanyelvét ismerő személy alkalmazását, természetesen a szakmai feltételek megtartása mellett.
A 2014. évi országgyűlési választások során első ízben nyílik lehetőségük a nemzetiségeknek arra, hogy nemzetiségi képviselőt juttassanak az Országgyűlésbe. Az ezzel kapcsolatos előkészületek, a nemzetiségi választói jegyzék összeállítása még az idén megkezdődik. A nemzetiséghez tartozóknak a névjegyzékre való feliratkozáskor el kell dönteniük, hogy a parlamenti választások során párt - vagy nemzetiségi listára kívánnak szavazni. Azon nemzetiségek, amelyek nem tudnak teljes jogú képviselőt választani, nemzetiségi szószólót küldhetnek a testületbe.
A közeljövő kiemelt feladata továbbá a nemzetiségi önkormányzati választások előkészületeinek megkezdése, ezen belül is a választási eljárásról szóló törvény nemzetiségi szempontokat is tükröző módosítása. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések folyamatban vannak, azok keretében valamennyi vélemény figyelembe vételére sor kerül.
Tovább folytatódik a helyi és területi nemzetiségi önkormányzatok feladatarányos támogatási rendszerének alakítása. 2014 - től a működési alaptámogatás összegét meghatározza a népszámlálás adatai alapján az adott önkormányzat hátterét biztosító közösség számszerűsége. A rendszer esetleges további finomhangolásának szükségességét a nemzetiségi önkormányzati választásokat követően tudjuk megítélni.
A jövő év elején kell benyújtani az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez való csatlakozással vállalt kötelezettségeink végrehajtásáról szóló harmadik ország-jelentést. Ennek előkészítését 2013 második félévében meg kell kezdeni.
A Kormány 2012 decemberében fogadta el 1657/2012. (XII. 20.) számú határozatát, amelyben elrendeli, hogy az EMMI miniszter dolgozzon ki nemzetiségpolitikai stratégiát 2013. október 31-ig.. A stratégia kidolgozásának kiindulási alapját a 2011. évi népszámlálás adatainak elemzése, tematikus feldolgozása képezheti.
A népszámlálási adatok napvilágra kerülése jelen beszámoló lezárását követően valósult meg, így azokról csupán egy rövid oldalnyi összefoglalót tartalmaz a jelentés. A megismert adatokból kitűnik, hogy a korábban jelenlévő, a nemzetiségi hovatartozás megvallásával kapcsolatos félelmek oldódnak, egyre többen érzik úgy, nem kell tartaniuk nemzetiségi identitásuk kinyilvánításától. A népszámlálás adatai szerint Magyarország lakosságának közel 6 %-a jelezte, hogy valamely nemzetiséghez tartozik.
A pozitív elmozdulás, a reális számok megközelítése azonban nem teljesen egyértelmű. A nemzetiséghez tartozás megvallásának örvendetes emelkedése mellett azt is láthatjuk a népszámlálási adatokból, hogy csökken a nemzetiségek nyelvét anyanyelvként beszélők száma. Ez megerősíti azt a folyamatot, amelynek évtizedek óta tanúi vagyunk, miszerint a nemzetiségi társadalmak többsége elöregedő közösség, amelynek az utánpótlása nagymértékben függ az adott közösség nyelvének, kultúrájának társadalmi presztízsétől.
Éppen ezért a kidolgozásra kerülő nemzetiségpolitikai stratégiának kiemelt figyelmet kell fordítania a nemzetiségi nyelvek használati lehetőségeinek bővítésére, a nemzetiségi nyelvű és a nemzetiségi nyelvek oktatásának fejlesztésére. A kormányzati stratégia azonban kizárólag az egyes nemzetiségekkel egyetértésben, az általuk esetlegesen kidolgozott jövőképek figyelembe vételével készülhet el.
A stratégiában meg kell határozni azokat a kormányzati célokat, amelyeket a következő választási időszak során el kívánunk érni. Elsődleges szempont, a nyelvhasználati célok mellett, hogy a hazánkban hagyományosan jelenlévő közösségek történelmi emlékei, emlékhelyei, néprajzi hagyományai felmérésre, illetve katalogizálásra kerüljenek annak érdekében, hogy azokat egyrészt a hazai érdeklődők, másrészt az anyaországban élők megismerhessék. A közkinccsé tételhez elengedhetetlen egy kiterjedt digitalizációs folyamat elindítása.
A nemzetiségek kulturális autonómiája kiterjesztésének, bővítésének lehetséges forrásait az európai uniós támogatások keretében is célszerű keresni. Éppen ezért egyrészt elő kell segíteni a 2014-2020-ra vonatkozó európai költségvetés forrásainak megnyílását a nemzetiségi célok eléréséhez, továbbá segítséget kell nyújtani a nemzetiségi önkormányzatoknak a forrásokhoz való hozzáférést megalapozó, kidolgozott projektek elkészítésében.
A televíziózás digitális átállásával kapcsolatosan vizsgálni kell a közmédia szerepét a nemzetiségi nyelven történő tájékoztatásban. A műsorkészítés és sugárzás feltételeinek minél magasabb színvonalú biztosítása mellett célszerű átgondolni és modellezni a nemzetiségi médiaműhelyek létrehozásának, illetve működtetésének az indokoltságát. Ezen műhelyeken keresztül biztosítható volna a nyomtatott és a televíziós, valamint rádiós műsorok készítése, amelyek a közmédia digitális csatornáin, illetve nyomtatásban juthatnának el az érintettekhez.
A nemzetiségi közösségek képviseleti rendszerének áttekintése is aktuálissá válhat a 2014. évi országgyűlési és önkormányzati választásokat követően. A hatékony érdekképviselet működtetésének elsődleges feltétele a nemzetiségi és a helyi önkormányzatok zökkenőmentes együttműködése. Az új testületek létrejött ét követően célszerű vizsgálni ennek tapasztalatait és az azokból esetleg következő feladatokat. Az országgyűlési választásokat követően szintén célszerű megvizsgálni a nemzetiségi képviselők beilleszkedését az Országgyűlés munkájába, ahogyan a szószólói működés első éveinek tapasztalatait is.

http://www.oslovma.hu/XXX/NemzBesz.pdf

Elfogadta a Magyar Országgyűlés a 98/2013. (XI. 27.) OGY határozatával.

A kormánybeszámolót az illetékes szaktárcák és kormányzati szervek, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzatok által készített ismertetők felhasználásával, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának munkatársai készítették.