Mlynky: Slovenský raj aj pre mladých
Fotogaléria ● Priateľstvo a spolupráca na linke Pilíš - Slovenský raj ● Mlynky-Mlynky kapcsolat: Fiatalok találkozója ● Najlepší jazykový kurz - A mindennapos szlovák környezet a legjobb nyelvtanfolyam ● Három csodás nap a Szlovák Paradicsomban ● Súťaž vo varení gulášu v Blatnom vyhrali Mlynčania
Stretnutie mladých z Mlynkov
- To nie je možné. Tento kaňon je práve taký, ako u nás - divil sa prevádzkovateľ lyžiarskeho centra v Mlynkoch na Slovensku Peter Horník, keď sme spolu aj s deťmi zo slovenských Mlynkov a spolupracovníčkou Detskej organizácie Fénix Michaelou Revajovou boli na výlete v podpilíšskom Szurdoku.
Detská organizácia Fénix vznikla 5. apríla 1991 ako občianske združenie detí, mládeže a dospelých s cieľom pomáhať deťom a mladým ľuďom zmysluplne využívať svoj mimoškolský čas, vytvárať podmienky na aktívne, obohacujúce a prospešné trávenie voľného času.
Naše krásne okolie ich prekvapilo a očarilo už druhýkrát. Nechceli veriť vlastným očiam, keď uvideli naše pilíšske vrchy. Čudovali sa, že máme také (nielen na maďarské pomery) vysoké vrchy, že niekoľko kilometrov od južných hraníc Slovenska nachádzajú nielen lyžiarsku zjazdovku, ale dokonca aj hlboké a strmé riečne údolie zovreté skalami, a to práve také ako u nich, v Slovenskom raji.
- Okrem toho, že vy máte v lese listnaté stromy, a my ihličnaté, je tu všetko také, ako doma - vysvetľoval Peter. Možno aj toto prispelo k tomu, že počas troch dní, ktoré deti strávili u nás, sa cítili natoľko dobre, že ani vrátiť sa im nechcelo. Deti zo slovenských Mlynkov nás navštívili na pozvanie Slovenskej samosprávy v Mlynkoch. Popritom, že sa zoznámili s naším okolím, boli sme s nimi na výlete v Budapešti, pozreli sme Palác zázrakov, boli sme na Neviditeľnej výstave a 19. augusta sme sa kochali v ohňostroji v Ostrihome. Najväčším zážitkom však asi pre 
každého boli spoločné hry po večeroch, no a priateľstvá, ktoré vznikli medzi našimi deťmi a hosťami, deťmi zo Slovenského raja.
Toto stretnutie bolo prvým pokusom, aby sme vytvorili kontakty Mlynky-Mlynky aj na úrovni mladšej generácie, pevne veríme, že sa budú rozširovať a prehlbovať. Ako pokračovanie tohto projektu o deň neskôr naše deti sa vybrali do Mlynkov na Slovensku, aby tam spolu so slovenskými deťmi strávili niekoľko dní, a aby na pozvanie obce Mlynky sa zúčastnili na miestnej obecnej slávnosti.
(md)
Mlynky-Mlynky kapcsolat - Fiatalok találkozója
- Ez hihetetlen. Ez a kanyon pont olyan, mint otthon - csodálkozott Peter Horník, a szlovákiai Mlynkyben működő síközpont vezetője, amikor a Szlovákiából érkezett gyerekekkel és Michaela Ravajovával, a Fénix nevű gyermekszervezet munkatársával együtt kirándultunk a pilisi Szurdokban. Pilisszentkereszt (Mlynky) gyönyörű környéke már másodszor kápráztatta el őket. Nem akartak hinni a szemüknek, amikor meglátták pilisi hegyeinket. Csodálkoztak, hogy ilyen magas hegyek vannak nálunk, hogy nemcsak sípályánk van, de még kanyonunk is - pont úgy, mint náluk.
- Azonkívül, hogy nektek lombos erdeitek vannak, nekünk pedig tűlevelű fáink, minden olyan, mint otthon - magyarázta Peter. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a három nap alatt, amelyet a szlovákiai gyerekek nálunk töltöttek, olyan jól érezték magukat, hogy haza sem akartak menni.
A helyi szlovák önkormányzat meghívására Pilisszentkeresztre látogatott néhány gyerek a szlovákiai Mlynky községből. Azonkívül, hogy megismerkedtek a környékkel, kirándultunk velük Budapesten, ellátogattunk a Csodák palotájába, „megnéztük” a Láthatatlan kiállítást, és augusztus 19-én gyönyörködtünk az esztergomi tűzijátékban. A legnagyobb élményt azonban talán mindenki számára az esti közös játékok és a kialakult barátságok jelentették.
Ez a találkozó az első kezdeményezés volt annak érdekében, hogy kialakítsunk egy Mlynky-Mlynky kapcsolatot a fiatalabb generáció szintjén is, amelyet aztán a jövőben szélesíteni és mélyíteni tudunk. Egy nappal később ennek a projektnek a folytatásaként a pilisszentkereszti gyerekek utaztak a szlovákiai Mlynkybe, hogy ott töltsenek néhány napot, és hogy a község meghívására részt vegyenek a helyi ünnepségen.
(dm)
Fotogaléria
Tri krásne dni v Slovenskom raji
Vysočiny, kaňony, smrečiny, drobné chalúpky, chaty; v údoliach koze, dobytok a kone s nekonečným pokojom preberajú medzi trávou. Majú naozaj dobrý život. Tieto zvieratá, vyrastené na pasienkoch s bohatou trávou, ani nevedia, aké sú šťastné, povedzme v porovnaní s ich príbuznými, ktoré sa chovajú v úzkych maštaliach, v podmienkach „veľkopodnikovej výroby”. Je medzi nimi aj niekoľko zvláštnych druhov. Dievčatá vedľa mňa vravia: „Pozri, tomu teliatku vlasy sú česané do očí!“ Naozaj, približuje sa k nám obrovské zviera s dlhou srsťou, vyzerá ako dobytok, a so záujmom oňucháva, pozerá, čo je to za hurhaj, napokon s prikývnutím konštatuje: „No, konečne prišli deti z mesta.“ Hoci nemá pravdu…
Ako sme sa o tom neskôr dozvedeli od svojich hostiteľov, naši strapatí priatelia patria k nejakému škótskemu hornozemskému plemenu. Ako sa mohli sem dostať, veď sme na Slovensku? I napriek tomu, že sa ma zmocňuje stále pocit, ako keby sme boli pri Vražednom jazere. Ale toto sú Mlynky v Slovenskom raji, o jestvovaní ktorých sme sa len nedávno dozvedeli. Vlastne tunajší Mlynčania nás našli, keď si s údivom uvedomili, že aj nevedome nás spája totožné pomenovanie našich lokalít. Na základe tohto spojiva iniciovali, aby sme spravili niečo jeden pre druhého, aby sme sa 
navzájom spoznali a podľa možnosti aj spriatelili. A my sme využili možnosť, veď priateľstvo takýchto do špiku dobrých ľudí potrebuje každý človek.
Neskoro večer sme došli do Havranej doliny, ktorá sa nachádza asi 100 km od Košíc. Hostiteľ nás už veľmi čakal, na naše privítanie sa pripravil s fľašou dobrej slivovice. Naša cesta však, bohužiaľ, trvala tak dlho, že kým sme prišli, zostalo len za jeden pohárik. Žiadny problém, namiesto slivovice nám teda pripravil čučoriedkovo-čajovo-ovocný domáci turmix, k čomu ovocie, pochopiteľne, nazbieral na kraji blízkeho lesa.
V priebehu niekoľkých dní sme sa zúčastnili na viacerých programoch: - navštívili sme Dobšinskú ľadovú jaskyňu, kde sa pred niekoľkými rokmi ešte konali divadelné predstavenia vysnívané na ľadové javisko; - boli sme v Tarzánii, kde sa potvrdilo, že naozaj mám agorafóbiu; - jazdili sme na 
koni v krásnych smrečinách a splavovali sme horské jazero s kryštálovo čistou vodou. Zúčastnili sme sa súťaže vo varení guláša, v ktorej sme obsadili 3. miesto. V rámci rozširujúcej sa spolupráce Mlynkov v Slovenskom raji s našimi Mlynkami pod Pilíšom nás naši hostitelia nosili na dlani, a kto ešte nepočul o našej dedinke, každý so širokým úsmevom na tvári sa spytoval: „Naozaj má také isté meno?“
Keď sme sa vracali domov, mali sme taký pocit, ako keby sme boli vyrazili od domu. Srdečná atmosféra, ktorá nás obklopila, bezprostredná láska tunajších Mlynčanov v nás vytvorili pocit domova. Každopádne sa však musíme ešte vrátiť, lebo poslednú túru, naplánovanú na posledný deň nášho pobytu sme už nestihli. A sľúbili sme nášmu priateľovi, Petrovi Horníkovi, ktorý je prevádzkovateľom miestneho lyžiarskeho centra, a ktorý ponúka 70-percentnú zľavu z ceny vstupenky na zjazdovku každému Mlynčanovi, že na tej túre sa raz zúčastníme.
Okrem toho, že sme sa tam cítili veľmi dobre, zoznámili sme sa s mnohými milými Mlynčanmi, chodili sme na prekrásnych miestach, nehovoriac o tom, že aj svoje jazykové vedomosti sme takto dokázali rozvíjať najintenzívnejšie. Veď najlepším jazykovým kurzom je tzv. každodenné slovenské prostredie. Posledný deň aj tie deti, ktoré spočiatku sa ozývali len veľmi bojazlivo, sa už smelo zhovárali po slovensky so svojimi novými priateľmi.
Nikoleta Demjénová
Három csodás nap a Szlovák Paradicsomban
Magaslatok, kanyonok, fenyvesek, apró kunyhók, gerendaházak, a hegyoldalakon kecskék, marhák, lovak válogatnak végtelen nyugalommal a fűszálak között. Igazán jó soruk van. Ezeken a dúsfüvű legelőkön nevelkedett állatok nem is tudják, milyen szerencsések szűk istállókba szorított „nagyüzemi” rokonaikhoz képest. Van néhány egészen fura szerzet is köztük. Mellettem a lányok azt mondják: „Nézd, annak a bocinak a szemébe van fésülve a frufruja!” Valóban, egy hatalmas hosszúszőrű marhafélének látszó állat bandukol felénk, nagy érdeklődéssel szaglászik – nézi, mi ez a nagy hangzavar, majd egy bólintással konstatálja: „Na, megjöttek a városi gyerekek.” Pedig ebben nincs igaza…
Mint azt később vendéglátónktól megtudtuk, kócos barátaink fajtájukat tekintve skót felföldi marhák voltak. Vajon hogy kerülhettek ők ide, hiszen Szlovákiában vagyunk? Bár engem valahogy 
mégis szüntelenül az az érzés kerít hatalmába, mintha a Gyilkos-tó környékén járnánk. Ez itt a Szlovák Paradicsom - Mlynky, aminek létezéséről, furcsa módon csak nem is olyan rég szereztünk tudomást. Valójában ők találtak meg bennünket, rácsodálkozva a kapocsra, kezdeményezték, tegyünk valamit egymásért, legyünk barátok. Mi pedig kapva kaptunk a lehetőségen, hiszen új barátok, ilyen igazi ízig-vérig jó emberek társaságára mindig szükség van.
Késő este érkeztünk meg a Kassától száz kilométerre megbúvó Hollópatak völgyébe. Vendéglátónk már nagyon várt bennünket, gondosan készült Slivovicával, de sajnos utunk olyan hosszúra nyúlt, hogy mire odaértünk, már csak egy pohárkával maradt belőle. Sebaj, helyette gyorsan készített nekünk egy feketeribizlis-teás-gyümölcsleves házi turmixot, amihez a hozzávalókat, természetesen, ő maga szedte korábban a közeli erdőszélen.
Néhány nap alatt számos programra invitáltak bennünket, meglátogattuk a jégbarlangot, ahol sok évvel ezelőtt még jégre álmodott színi előadásokat tartottak; voltunk kalandparkban, ahol teljesen mértékben bebizonyosodott, hogy tériszonyom van; lovagoltunk ezekben a gyönyörű fenyvesekben; hajókáztunk a kristálytiszta vizű hegyi tavon. Részt 
vettünk gulyásfőző versenyen, ahol a harmadik helyet nyertük el közös, szlovákiai Mlynky - magyarországi Mlynky kooperációban. A vendéglátóink végig a tenyerükön hordoztak, akik pedig még nem ismerték a falunkat, mindig széles mosollyal fogadták: „Tényleg, ugyanúgy hívják?”
Egy kicsit olyan érzés volt eljönni innen, mintha otthonról indulnánk útra. A bensőséges légkör, ami körülvett bennünket, az itteni emberek közvetlen szeretete igazi otthonosságot teremtett. De megyünk még vissza, hiszen utolsó nap már nem maradt időnk a még betervezett erdei túrára. Azt pedig megígértük Peter Horník barátunknak, aki egyébként a helyi síközpont üzemeltetője, és aki minden pilisszentkereszti lakosnak 70 % kedvezményt ígért a sípálya használati díjából, hogy a túrát mindenképp bepótoljuk.
Azon kívül, hogy jól éreztünk magunkat, rengeteg új, kedves Mlynčannal ismerkedtünk meg, gyönyörű helyeken jártunk, a nyelvtudásunkat is így tudtuk a legintenzívebben fejleszteni. A mindennapos szlovák környezet a legjobb nyelvtanfolyam. Az utolsó napra már a kezdetben kissé félszegen megszólaló gyerekek is bátran társalogtak újonnan szerzett barátaikkal.
Demjén Nikoletta
Fotogaléria
Súťaž vo varení gulášu
Na pozvanie Poľovníckeho spolku v Blatnom skupina našich Mlynčanov sa zúčastnila súťaže vo varení gulášu. Na miesto podujatia v našej družobnej obci (pri Senci na Slovensku) sme sa dostavili už o desiatej. Potrebovali sme totiž hodne času, aby sa nám mäso uvarilo. Členovia variacich našich skupín sú už dostatočne skúsení, veď napríklad minulý 
rok na tradičnom stretnutí slovenských pilíšskych osád v Huti (Pilisszentlélek) v súťaži vo varení gulášu vyhrali prvú cenu. Chlapci majú svoju vlastnú, prísne utajovanú receptúru, svojský spôsob varenia, no a guláš, pripravený podľa tejto receptúry bol taký dobrý, že za niekoľko minút po vyhodnotení súťaže sa aj minul. Kto nebol dosť rýchly, tomu zostala jedine možnosť ochutnať guláš po mlynsky: chytiť kúsok chleba, vytrieť s ním kotol a ochutnať aspoň pozostatky gulášu. Vydareného zábavného podujatia v Blatnom sa zúčastnila aj europoslankyňa Monika Beňová, ktorá ochutnala aj víťazný guláš, a víťazov pohostila vlastnými závinmi. Po vyhodnotení sa začala zábava, do tanca hrala najprv aj u nás dobre známa dychová hudba Šarfianka a potom tanečná parketa už patrila modernejším tancom. Z akcie sme sa vrátili nielen s víťazným pohárom, ale aj novými priateľstvami a prísľubom organizátorov, že o rok nás zase pozvú. Členmi našej víťaznej skupiny boli: starší a mladší András Pintér a Peter Szmetana. Gratulujeme im!
Marta Demjénová
Blatné - Gulyásfőző verseny
Testvérközségünk, a szlovákiai Blatné vadászegyesületének meghívására részt vettünk a helyi gulyásfőző versenyen. 10 órakor érkeztünk a verseny helyszínére, hiszen sok időre van szükség, míg megfő a marhahús. Csapatunk tagjai már tapasztalt versenyzők, hiszen tavaly megnyerték a Pilisszentléleken rendezett pörköltfőző versenyt. A fiúknak saját, titkos receptjük van. Persze Blatnéban is eszerint készítették el az ételt. Olyan jól sikerült, hogy az értékelés után néhány perccel a gulyásból nem maradt egy csepp sem. Aki nem volt elég gyors, annak már csak egy lehetősége maradt: fogni egy darab kenyeret és kitörölni vele a bogrács oldalát, hogy legalább a maradékot megkóstolhassa. A rendezvényen részt vett Monika Flašíková-Beňová, europarlamenti képviselő asszony is, aki nemcsak megkóstolta a gulyást, de a győzteseket saját rétesével is megkínálta. A rendezvényről nemcsak a győztesnek kijáró kupával tértünk haza, hanem sok új barátsággal, és egy ígérettel, hogy jövőre ismét meghívnak bennünket a versenyre. A győztes csapat tagjai: idősebb és ifjabb Pintér András és Szmetana Péter. Gratulálunk!