Miroslav Benka fotótárlata a Szlovák Intézetben
Obrazy dávno zabudnutých predkov v budapeštianskom Slovenskom inštitúte - Miroslav Benka alkotásai intimitást és emberi melegséget sugároznak. A hely szellemét idézi meg fotóin, és színt ad az elfeledett időnek, gyermekkornak, udvarnak, homlokzatnak, bútornak...
Rég elfeledett elődeink portréi
Miroslav Benka vajdasági szlovák művész fotói
Rég elfeledett elődeink portréi címmel Miroslav Benka vajdasági szlovák színész, rendező, fotográfus 22 nagyméretű, színes fotója látható február 1-től a budapesti Szlovák Intézetben. Vesztróczy Éva, az intézet kulturális referense elmondta az MTI-nek, hogy a fotográfiák többsége az elmúlt évben készült a vajdasági szlovákok életéről realista felfogásban és feszes kompozíciót alkotva. 
Miroslav Benka képeire jellemző, hogy a fotográfia eszközeivel, az azon belül alkalmazott díszletekkel és tárgyakkal összhangba hozza az adott gondolatfolyamot, és így jönnek létre művészi felvételei. Miroslav Benka alkotásai intimitást és emberi melegséget sugároznak. A hely szellemét idézi meg fotóin, és színt ad az elfeledett időnek, gyermekkornak, udvarnak, homlokzatnak, bútornak. Mellettük fölfedezhetők a fotográfiák keletkezésének történelmi, gazdasági, esztétikai körülményei - fogalmazott a kulturális referens. „Benka a vizualitás eszközeivel játszik, az általa használt elemeket úgy rakja össze, hogy a művészet és a játék eggyé válik, a kortárs eszközök és módszerek segítségével létrejövő egység új megvilágításba helyezi a teret és az időt” - írta a művész fotóiról Mirjana Zakula, a kiállítás kurátora. Miroslav Benka 1956-ben született a szerbiai Vajdaságban, Stará Pazován szlovák családban. Az újvidéki művészeti akadémián színész szakon végzett, majd Belgrádban a Drámaművészeti Akadémián rendezői diplomát szerzett. Több mint 60 klasszikus és kortárs színdarabot rendezett, de dokumentumfilmeket, televíziós sorozatokat, zenei klipeket, rádiójátékokat is készített, valamint verseket ír és fotózik. Szarvason, a szomszédos országok színházi találkozóján a magyar nézők is megismerhették pozsonyi színészek előadásában Obrazy môjho sveta (Világom alakulása) című egyfelvonásosát, amelyet maga rendezett, és amelyhez a díszleteket is ő tervezte. Miroslav Benka rendezéseivel szerepelt több nemzetközi színházi fesztiválon, így a BITEF-en Belgrádban, a Sterija Játékokon Újvidéken, a MESS-en Szarajevóban, de bemutatkozott előadásaival Szlovákiában, Nyitrán és Zsolnán is. Miroslav Benka fotótárlata március 8-ig tart nyitva a budapesti Szlovák Intézetben.
(mti)
Obrazy dávno zabudnutých predkov
Fotografie Miroslava Benku o živote vojvodinských Slovákov
Výstava v budapeštianskom Slovenskom inštitúte potrvá do 8. marca 2012
Sídlo inštitútu: 1088 Budapešť, Rákóczi út 15.
Otváracia doba: pondelok-štvrtok 10.00-18.00, piatok: 10.00-14.00
Telefón: (+36 1) 327 4000, Fax: (+36 1) 327 4008
www.mzv.sk/sibudapest
Téma na mega fotografie pod názvom Obrazy dávno zabudnutých predkov vznikla v roku Interkultúrneho dialógu a symbolizuje výskum zrodu základnej komunikácie a pokus o vytváranie dialógu na princípe etnických, vizuálnych a jazykových hodnôt malých národnostných spoločenstiev. V prvej etape realizácie projektu k jeho uskutočneniu sa pričinil i Ústav pre kultúru vojvodinských Slovákov.
Cieľom je formou mega panelových fotografií znázorňujúcich motívy slovenských vojvodinských tradícií vytvoriť jedinečnú komunikáciu v umelecko-etnologickom zmysle a umožniť jej vystavovanie v galériách a kultúrnych strediskách ako aj v masovokomunikačných prostriedkoch tak v Srbsku ako aj v zahraničí. Umelecké fotografie vznikli v produkcii Art strediska Chlieb a hry za spolupráci umeleckých fotografov Miralema Čauševića a Branislava Pokorackého. Autorom námetu, ambientu a styling projektu je režisér Miroslav Benka, ktorý bol inšpirovaný mýtami, mravmi a legendami Vojvodiny.
Podľa slov režiséra fotografia je dokument jednej doby, udalostí a ľudí v nej. Ľudia si veľmi radi zastávajú pred objektív v slávnostnom obleku, v sviatočnej póze - s úmyslom predstaviť sa v najkrajšom svetle, v reprezentačnom vydaní. Vedomí sú, že budú zvečnení, že sa stanú známi a na ten spôsob, získajú výstavný charakter, stanú sa verejným pokladom, svedkami a spoločníkmi svojho času. Organony, ktorým autor afirmuje svoje myšlienky, udalostí a život ľudí. To čo je hodné vizuálneho všimnutia. Spoločenské a kultúrne súhrnné jestvovanie. Fotografia má aj tú možnosť, aby afirmovala outsiderov, ľudí z marginálie. Fotografia je niečo medzi rodením, životom a smrťou. Súčasne je i elegické umenie súmraku, obhajoba tiesne. Fotografia nám umožňuje spomienky na prežité chvíle a trvanie medzičasom. Predĺžiť si život aj po svojom živote. Fotografované sa stane spoločensko-významným historickým dokumentom.