Regnum Marianum
V uctievaní Panny Márie sa nám vynára staroveký kult Maďarov - Zvláštna úcta voči Panny Márii v kresťanskej cirkvi sa vytvorila iba po uplynutí niekoľkých storočí. Neskôr, pod vplyvom reformácie to bolo odmietnuté a ostalo to iba v katolíckej a ortodoxnej cirkvi. Počas kacírskych hnutí a potom reformácie rozšírené učenia spochybnili charakter matky Božej Márie. Vo IV. storočí oproti týmto ideám svätý Augustín koncipoval tak, že Márii vyše všeobecnej úcty voči svätým patrí vynikajúca úcta.
REGNUM MARIANUM
V uctievaní Panny Márie sa nám vynára staroveký kult Maďarov
Biblia zriedkakedy spomína matku Ježiša, ale v učeniach cirkevných otcov jej venujú širokú oblasť. Nie náhodou viaceré kacírske hnutia, napríklad nestoriáni, popierali božské materstvo Márie. Oproti ním od roku 431 dogma potvrdzovala, že Mária je skutočne rodičkou, matkou Boha. Celý Nový zákon zvestuje božstvo Ježiša, neodlučiteľne od neho dokazuje aj podstatu božej rodičky Márie. Naterstvo Boha poskytuje Márii vznešenosť vynikajúcu nado všetky tvory. Konstantinopolská synoda z roku 553 už hovorila o „vždy panne Márii“, ale toto poňatie oficiálne za dogmu vyhlásila iba lateránska synoda v roku 649.
Mária mala veľkú rolu v posilnení kresťanskej starovekej cirkvi, nakoľko jej osoba bola symbolom toho, ako sa dá aj v hriešnom svete žiť čisto. Cirkev sa nemiešala do toho, ako si doby a ľudia vytvárajú kult Márie, uvedomujúc si že veriaci prostredníctvom Matky Božej sa stáva otvoreným spoznaniu Syna, to jest Ježiša. Na Máriu sa modliaci obracajú po útechu a ochranu. Kult Panny Márie v rôznych obdobiach kresťanského sveta bol prítomný rôznych formách, ale jedno je isté, jeho rolu záchrany duše, uzmierenia človek každej doby potrebuje. Úcta voči nej vo všeobecnej kultúre je prítomná od kresťanského staroveku. Najstaršie piesne o Márii pochádzajú z II.-IV. storočia.
V stredoveku svätú Pannu znázorňovali výlučne spolu s Kristom. V dobe baroka jej predstavenie sa stáva príliš ozdobeným. Kult Márie v dobe rytierstva sa spájalo s úctou k ženám. Postavu matky Božej „vyzdvihne“ barok ako odpoveď na reformáciu. Rúžencová modlitba, májové a októbrové pobožnosti sa v tejto dobe rozvinú doširoka, od tejto doby sa spieva aj Ave Mária.
V nábožnom živote nášho národa zvlášť veľkú rolu zohrala Panna Mária. Najobľúbenejším svätým maďarského kresťanstva pred vyše tisíc rokmi nanebovziata Panna Mária, Veľká žena Maďarov, ich Blahoslavená Panna Mária.
Maďarský kult Márie sa živí z úcty k Blahoslavenej Panne Márie z doby Skýtov, a ku kresťanskej Márii. Vo viere našich predkov zosobnením plodnej ženy je Blahoslavená Panna Mária, ktorá sa starala o svoje dieťa, o obilie, o statok. Do maďarskej kresťanskej kultúry sa tradíciou prenieslo veľa starovekých skýtsko-kresťanských, inak pohanských, alebo za pohanské považovaných prvkov. Blahoslavenú Pannu Máriu biskup Svätý Gerhard začal stotožňovať s Pannou Máriou. Tento zjav sa nazýva inkulturáciou, keď bohovia istej skoršej civilizácie sa prenášajú do bohov novšej civilizácie. Jeden z najznámejších príkladov je, keď zbor gréckych bohov sa prepodstatní na zbor rímskych bohov. Tak sa stala z pravekej Matky Božej nová Matka Božia, z bohyne menom Babba (Istar?, Isis?, Inana?) sa stala Mária Babba. A to je kľúč k ničomu neprirovnateľného čara osady Csíksomlyó, po kostole pri úpätí vrchu povinného vyštverania sa na sedlo hory, kde v posledných časoch postavili prírodný oltár, a čo je ešte do očí bijúcejšie, najdlhšie uchované praveké zvyky, lebo tam pomerne uzatvorene žijúci Čangovia v očakávaní úsvitu bdejú, veď vieme, že symbolom Bohyne matky je Mesiac, kým symbolom Boha otca je Slnko. V živote Sikulov a Čangov od kolísky až po hrob zvlášť veľký význam mala Mária Babba. Pre najmenších Máriu obklopuje tak veľká úcta, ako Všemohúceho. Aj spln mesiaca nazvali po ňom, a nový mesiac vítali modlitbou a básničkou. V živote sikulských a čangovských rodín znamená bod obratu, keď malé dieťa ukazujúc na Mesiac, spozná Babba Máriu. Na hore Csíksomlyó čangovskí Maďari bdejú v spoločnosti ich nebeskej matky do chvíle zvlášť krásneho a povznášajúceho úsvitu, keď nebeský otec sa už zjavil, ale aj nebeskú matku ešte vidno, a vtedy na zopár chvíľ nebesko-zemská veľká rodina bude spolu... takto splývajú do seba praveká viera a kresťanstvo.
V kresťanskej a maďarskej tradícii nájdeme aj iné prekrytia. Dokonalým zrkadlovým obrazom nepoškvrneného počatia Panny Márie Svätým Duchom je počatie Emesi Turulom, hlavne ak vieme, že na súdobých ranokresťanslých obrazoch Svätého Ducha znázornili ako Sokola, a len neskôr bola prijatá podoba holuba. A vták turul vlastne zodpovedá rárohovi.
Praveká maďarská Bohyňa Matka, do modrého plášťa zahalená Blahoslavená Panna Mária, Babba Mária, je ochrankyňou Maďarov, manželka, matka, ktorá sa postará o rodinu, ak treba, stojac na hradnom múry bráni, ak treba, nežne na dobrú cestu privedie zablúdenca. Úcta voči pravekej Bohyni Matke sa nerušene roztavila v kulte Márie kresťanskej kultúry. Kráľ Svätý Štefan presne vedel, že Maďarov aké hlboké korene viažu k Bohyni Matke. Keď pred svojou smrťou svoju krajinu venoval do ochrany Veľkej Žene Maďarov, vlastne podľa nového kultu, podľa kresťanstva, ale opierajúc sa o staré základy vykonal rituál ponuky.
Nádherným dôkazom toho je Csíksomlyó. Na vrchu, v sedle vrchu Maďari mali svoj tisícročný svätostánok. Ten neskôr, ako to poradil Veľký Svätý Gregor, nezbúrali, lež ho prevzalo kresťanstvo. Csíksomlyó je najväčším kultickým centrom maďarskej úcty Márie. Pre národ putovanie na toto miesto znamená upokojenie, zmierenie a zbieranie sily.
Nič nie je náhodné. Pod nohami csíksomlyóskej Panny Márie je Mesiac, jej postavu ochranne objíma Svetlo Sveta, žiarivé lúče Slnka, nad jej hlavou je veniec z dvanástich hviezd. V náručí objíma Sväté Dieťa presne tak, ako pred tisícročiami Izis mala v náručí Hórusa.
Podľa Sándora Bálinta v predstavách ľudu nepoškvrnene počatá Mária nemohla prevziať všetky úlohy pravekej Bohyne Matky, hlavne tie, ktoré sa viažu na produktivitu, preto tieto viazali na matku Márie, na Svätú Annu. Podľa neho v pomenovaní Maďarmi hlboko uctievanej Bohyne, menom Boldogasszony (Šťastná žena) slovo „žena“ znamená „kráľovná“. Viac než do očí bijúci je vynikajúci význam Nanebovstúpenej Panny Márie (Nagyboldogasszony) v arpádovskom Maďarsku v Stoličnom Belehrade korunovaciu katedrálu vysvätili na jej poctu, a vedľa nej stála kaplnka Svätej Anny. Na Budínskom hrade taktiež na počesť Svätej Panny postavili r. 1255 kostol. Spojenie Maďarov a Panny Márie okrem venovania krajiny vynikajúco charakterizuje, že v stredoveku našu vlasť spomínali ako kvetinovú záhradu Blahoslavenej Panny Márie (po maď. Boldogasszony, t.j. Šťastná Žena). Tradícia maďarského ľudu tisícími vláknami sa spájala so všeobecným kresťanstvom. Maďari ostali verní svojej pravekej Bohyne. Prijali a do srdca si zavreli Máriu, ale do jej postavy sa lahodne vpila tisícročná vernosť. Nádherným dôkazom toho je, že pamäť deň úmrtia kráľa Svätého Štefana položila na deň Nanebovstúpenia Panny Márie (po maď. Nagyboldogasszony napja), to jest na 15. augusta.
A kráľ Svätý Ladislav z tohto dňa preložil na 20. august deň súdnictva, aby tak jeden celý týždeň oddelil dvoch mentorov národa, najprv je sviatok Márie, ktorej bola krajina venovaná, a potom nasleduje sviatok Štefana, venovateľa.
Z XV. storočia sa zachovalo viacero latinčinou písaných hymien na Máriu. V Maďarsku dlho ako ľudovú hymnu spievali pravdepodobne v dobe reformácie vzniknutú náboženskú pieseň, ktorá sa začína slovami Boldogasszony anyánk... (Blahoslavená Panna Mária, naša matka...). Zachovaná časť našej národnej poézie sa začína hymnou Márie, zapísanú pred rokom 1300 neznámym dominikánskym mníchom, Staromaďarskou oplakávankou Márie, ktorá je jedným dôkazom jedinečnej vyspelosti maďarského jazyka, veď gramatická štruktúra, krása textu, sa dokonale zhoduje s dnešnou. „Svetlo sveta, kvet kvetu...“ - toto žiaden iný jazyk nie je schopný takto stručne a bravúrne obrazne vyjadriť. Takto nejako by sa to dalo opísať: „najsvetlejšia a najkvetnatejšia“, to jest „najjasnejšia a najkrajšia“, ale aj taký význam to má, že „vesmír vesmíru, a krása krásy“, a dalo by sa ešte pokračovať, čo naraz znamená láskanie Ježiša, a zároveň prirovnávanie jeho osoby k jeho nebeskému otcovi, k Slnku, ba i k samému Bohu. Obraz pozostávajúci zo štyroch slov, je inak aj teologické majstrovské dielo, lebo obsahuje všetko, čo o Ježišovi sa dá a treba vedieť. Ťažko je predstaviť si, že by sa v iba sotvaže pokrstenej krajine na takejto vysokej básnickej úrovni mohla uplatniť teologická čistota, ak to len nemalo už hojnú predhistóriu. Práve len tón textu je iný, tmavší, všetky samohlásky sú o stupeň hlbšie, než akoby boli písané v nejakom inom nárečí.
Rola Bohyne Matky počas tureckej poroby sa posilnila, od nej si Maďari pýtali a čakali pomoc. Mária, ktorú prirovnávali aj k postave Do Slnka Odetej Ženy opísanej v zjaveniach Jána, nohou pošliape hriech, nepriateľa, to sa objaví v Segedíne a tiež aj v Csíksomlyóve v zobrazení Panny Márie. Vo vyhnaní Turkov veľkú rolu privlastňovali Do Slnka Odetej Žene, Ferdinand II. opäť do jej ochrany venoval krajinu, a vo Viedni z vďaky dal postaviť kostol. Pápež po celom svete nariadil osláviť meno Márie. V XVI.-XVII. storočí postava Márie bola symbolom protitureckosti. V Rábe r. 1623 jezuiti vo svojom kostole Pannu Máriu znázorňujú tak, že pomocou štíta s nápisom Patrona Hungariae zachytáva šípy a kopije Turkov.
V dobe baroka sa vytvorí väčšina posvätných miest Márie. Zo 64 mariánskych posvätných miest v malom Maďarsku deväť je zo stredoveku, a ostatné sú z baroka. Úcta k Panne Márie určí poriadok pútnických ciest, na čele sprievodu sú mariánske zástavy, a marianské dievčatá nesú oblečené sochy Márie. Po vyhnaní Turka úcta Matky Božej sa stala opäť veľavýznamnou, v boji o slobodu Františka Rákócziho proti Habsburgovcom.
Na prelome storočia žiaci Otokara Prohásku pod menom Regnum Marianum vytvorili spoločnosť cieľom vychovávať mládež v kresťanskom duchu. Činnosti Proháska a jeho súčasníkom môžeme ďakovať, že sa objavili tucty katolíckych novín, vďaka čomu kult Márie sa posilnil.
Kult Blahoslavenej Panny Márie preniká dejiny Maďarov, znamená silu sebazáchovy aj pre Maďarov žijúcich v menšine. Po 1945 komunisti pod ochranou sovietskych okupantov prevezmú úplnú moc, väčšinu mníšskych rádov, sídla rehôľ a kláštory, cirkevné školy, inštitúcie zlikvidujú, ateizmus a materializmus určia za povinnú ideológiu, Bohu sa už miesta sotva dostalo. Práve preto jednou z najväčších úloh kresťanských Maďarov je vzkriesiť kult Blahoslavenej Panny Márie, aby sme jej pomocou potrafili späť k jej Svätému Synovi, Kristovi.
Demokrata (máj 2006)
REGNUM MARIANUM
Szűz Mária tiszteletében felrémlik a magyarság ősi kultusza
Szűz Mária különleges tisztelete a keresztény egyházban csak néhány évszázad elteltével alakult ki. Később, a reformáció hatására elvetették és csak a katolikus és az ortodox egyházban maradt meg. Az eretnekmozgalmak, majd a reformáció során elterjedt tanok megkérdőjelezték Mária istenanyai mivoltát. A IV. században ezen eszmékkel szemben Szent Ágoston úgy fogalmazott, hogy Máriának a szenteket megillető tiszteleten túli, kiváló tisztelet jár.
A Biblia kevésszer említi Jézus anyját, ám az egyházatyák tanításaiban nagy teret szentelnek neki. Nem véletlenül, az eretnekmozgalmak közül számos, például a nesztoriánusok tagadták Mária istenanyaságát. Velük szemben dogma rögzítette 431-től, Mária valóban Isten szülőanyja. Az Újszövetség egésze Jézus istenségét hirdeti, tőle elválaszthatatlanul Mária istenszülői mivoltát is bizonyítja. Az istenanyaság minden teremtménynél kiválóbb méltóságot kölcsönöz Máriának. Az 553-as konstantinápolyi zsinat már „mindenkor szűz Máriáról” beszélt, de ezt a felfogást hivatalosan dogmává csak a lateráni zsinat nyilvánította 649-ben.
Máriának nagy szerepe volt a keresztény ősegyház megerősödésében, mivel személye jelképe volt annak, hogyan lehet a bűnös világban is tisztán élni. Az egyház nem avatkozott bele a Mária-kultusz korok, népek általi formálódásába, pontosan felismerve, hogy a hívő az istenanyán keresztül nyitottá válik a Fiú, vagyis Jézus megismertetésére. Máriához az imádkozók vigasztalásért, oltalomért fordulnak. A Szűzanya kultusza koronként változó formában volt jelen a keresztény világban, egy azonban biztos, lélekmentő, engesztelő szerepére minden kor emberének szüksége van. Tisztelete az egyetemes kultúrában a keresztény ókor óta jelen van. A legősibb Mária-imák a II-IV. századból kerültek elő.
A középkorban a szent szüzet kizárólag Krisztussal együtt ábrázolták. A barokkban megjelenése túldíszítetté vált. A lovagkor Mária-kultusza összekapcsolódott a kor nőtiszteletével. Az istenanya alakját a barokk „kapja fel” válaszul a reformációra. A rózsafüzér-imádság, a májusi és az októberi Mária-ájtatosságok ebben az időben terjednek el széles körben, az Ave Mariát is innentől éneklik.
Nemzetünk hitéletében különösen nagy szerepe van Szűz Máriának. A magyar kereszténység legkedveltebb szentje, több mint egy évezrede a mennybe fölvett Boldogasszony, a magyarok Nagyasszonya, Nagyboldogasszonya.
A magyar Mária-kultusz a szkítakori Boldogasszony és a keresztény Mária-tiszteletből táplálkozik. Elődeink hitében a termőasszonyiság megtestesítője a Boldogasszony, aki gondoskodott gyermekéről, gabonáról, jószágról. A magyar keresztény kultúrába számos ősi szkítakeresztény, másképpen pogány, vagy annak tartott elem hagyományozódott át. A Nagyboldogasszonyt Szent Gellért püspök kezdte Szűz Máriával azonosítani. Ezt a jelenséget inkulturációnak nevezik, amikor egy korábbi civilizáció istenei átmosódnak egy új civilizáció isteneibe. Az egyik legismertebb példa a görög isteni kar átlényegülése római isteni karrá. Így lett az ős Istenanyából új Istenanya, a Babbának becézett (Istár? Isis? Inana?) istennőből Babba Mária. S ez a nyitja Csíksomlyó semmihez sem fogható varázsának, a hegy lábánál lévő templom után kötelező fölkapaszkodásnak a nyeregtetőre, ahová utóbb szabadtéri oltárt építettek, s ami még szembetűnőbb, az ősi szokásokat a legtovább megőrző, mert viszonylag elzárt csángók hajnalváró virrasztásának, hiszen tudjuk, hogy az Istenanya jelképe a Hold, míg az isteni Atyáé a Nap. A székelyek és a csángók életében a bölcsőtől a koporsóig különösen nagy jelentősége volt Babba Máriának. A legkisebbek számára a Mindenhatóval azonos tisztelet övezi Máriát. A teliholdat is róla nevezték el, az újholdat imával, verssel köszöntötték. A székely és csángó családok életében fordulópontot jelent, amikor a kisgyerek a Holdra mutatva, felismeri Babba Máriát.
Csíksomlyó hegyén a csángómagyarok égi édesanyjuk társaságában virrasztanak a különlegesen szép és felemelő hajnali pillanatig, amikor az égi édesapa már megjelent, de az égi édesanya is még látható, s ekkor együtt lesz néhány pillanatig az égi-földi nagycsalád... így olvad egymásba az ősi hit és a kereszténység.
A keresztény és a magyar hagyományban más átfedések is fellelhetők. Szűz Mária Szentlélek általi szeplőtelen fogantatása tökéletes tükörképe Emese Turul általi fogantatásának, főleg, ha tudjuk, hogy a kora keresztény ábrázolásokon a Szentlelket sólyom alakjában ábrázolták, s csak később lett elfogadottá a galamb alak. A turulmadár pedig valójában a kerecsensólyomnak felel meg.
Az ősi magyar Istenanya, a kék palástba burkolt Boldogaszszony, a Babba Mária, a magyarok védelmezője, a hitves, az anya, aki gondoskodik a családról, ha kell, a várfokon állva véd, ha kell, gyengéden jó útra téríti a tévelygőt. Az ősi Istenanya tisztelete sértetlenül feloldódott a keresztény kultúra Mária-kultuszában. Szent István király pontosan tudta, hogy a magyarságot milyen mély gyökerek kötik az Istenanyához. Amikor halála előtt országát a Magyarok Nagyasszonyának oltalmába ajánlotta, valójában már az új kultusz, a kereszténység szerint, de a régire alapozva végezte el a felajánlás rítusát.
Ékes bizonyítéka ennek Csíksomlyó. Hegyoldalán, a nyeregtetőn a magyaroknak évezredes szentélyük volt. Ezt később, ahogy Nagy Szent Gergely tanácsolta, nem rombolták le, hanem a kereszténység vette birtokba. Csíksomlyó a legnagyobb kultikus központja a magyar Mária-tiszteletnek. A nemzet számára a zarándoklat ide a megnyugvást, kiengesztelődést, az erőgyűjtést jelenti.
Semmi nem véletlen. A Csíksomlyói Szűzanya lába alatt a Hold, alakját a Világ Világa, a Nap ragyogó sugarai ölelik át védelmezőn, feje felett a tizenkét csillagból álló koszorú található. Karján a Szent Gyermeket öleli éppen úgy, ahogy évezredekkel korábban Izisz tartotta a karján Hóruszt.
Bálint Sándor szerint a nép képzeletében a szeplőtelenül fogant Mária nem vehette át az ősi Istenanya minden feladatát, főleg a termékenységhez kötődőket, ezért ezeket Mária anyjához, Szent Annához kötötték. Szerinte a magyarság mélyen tisztelt Istenasszonya, a Boldogasszony elnevezésében az „asszony” szó „királyné” jelentésű. Több mint szembetűnő a Nagyboldogasszony kiemelkedő jelentősége az Árpád-kori Magyarországon. Székesfehérvárott a koronázási székesegyházat az ő tiszteletére szentelték fel, mellette a Szent Anna-kápolna állt. A budai várban szintén a Szent Szűz tiszteletére emeltek 1255-ben templomot. A magyarság és Szűz Mária kapcsolatát az ország felajánlásán kívül kiválóan jellemzi, hogy a középkorban hazánkat mint a Boldogasszony virágoskertjét emlegették. A magyar nép hagyománya ezer szállal fonódott össze az egyetemes kereszténységgel. A magyarság hűséges maradt ősi Istenasszonyához. Elfogadta és szívébe zárta Máriát, de alakjába szelíden beleivódott az évezredes hűség. Ékes példája ennek, hogy az emlékezet Szent István király halálának napját, Nagyboldogasszony napjára, azaz augusztus 15-ére tette.
Szent László király pedig erről a napról tette át augusztus 20-ára a törvénykezési napot, hogy így egy teljes hét válassza el a nemzet két mentorát, előbb van Mária ünnepe, akinek felajánlották az országot, majd ezt követi István ünnepe, a felajánlóé.
A XV. századtól több latin nyelven írott Mária-himnusz maradt fenn. Magyarországon sokáig néphimnuszként énekelték a vélhetően a reformáció korában keletkezett Boldogasszony anyánk kezdetű vallásos éneket. Nemzeti költészetünk fennmaradt része egy ismeretlen domonkos barát 1300 előtt lejegyzett Mária-himnuszával, az Ómagyar Mária-siralommal kezdődik, amely a magyar nyelv páratlan fejlettségének egyik bizonyítéka, hiszen a szöveg nyelvtani szerkezete, szépsége tökéletesen megegyezik a maival. „Világnak világa, virágnak virága...” - ezt egyetlen más nyelv sem képes ilyen tömören és bravúrosan képszerűen kifejezni. Valahogy így lehetne körülírni: „a legvilágabb és a legvirágabb”, azaz a „legfényesebb és a legszebb”, de olyan értelme is van, hogy a „mindenség mindensége, a szépség szépsége”, s még lehetne folytatni, ami egyszerre jelenti Jézus becézését, s egyúttal személyének hasonlítását égi atyjához, a Naphoz, sőt magához Istenhez. A négy szóból álló kép mellesleg teológiai remekmű is, mert mindent tartalmaz, amit Jézusról lehet és kell tudni. Nehéz elképzelni, hogy egy alighogy megtérített országban ilyen magas költői színvonalú teológiai tisztaság érvényesüljön, hacsak nem volt ennek bőséges előtörténete már. Épp csak a szöveg tónusa más, sötétebb, a magánhangzók mind egy fokkal mélyebbek, mintha egy másik tájszólásban íródtak volna.
Az istenanya szerepe a török hódoltság időszakában megerősödött, tőle kértek és vártak segítséget a magyarok. Mária, akit a János jelenéseiben leírt Napbaöltözött Asszony alakjához is hasonlítottak, lábával eltapossa a bűnt, az ellenséget, ez jelenik meg Szegeden és Csíksomlyón is a Szűzanya ábrázolásában. A török kiűzésében nagy szerepet tulajdonítottak a Napbaöltözött Asszonynak, II. Ferdinánd ismét oltalmába ajánlotta az országot, és Bécsben templomot építtetett hálából. A pápa világszerte elrendelte Mária nevének megünneplését. A XVI-XVII. században Mária alakja törökellenes jelkép volt. Győrben 1623-ban a jezsuiták templomukban Szűz Máriát úgy ábrázolják, hogy a Patrona Hungariae feliratú pajzzsal fogja fel a törökök nyilait, lándzsáit.
A barokk korban alakul ki a magyar történelmi Mária-kegyhelyek többsége. A kis-Magyarországon lévő 64 kegyhelyből kilenc középkori, a többi pedig barokk eredetű. A Szűzanya tisztelete meghatározza a búcsújárások rendjét, a menet élén máriás zászlók vannak, a Mária-lányok pedig öltöztethető Mária-szobrokat visznek. A török kiűzése után az istenanya tisztelete ismét nagy jelentőségűvé vált, II. Rákóczi Ferenc Habsburgokkal szembeni szabadságharcában.
A századfordulón Prohászka Ottokár tanítványai Regnum Marianum néven közösséget alkottak azzal a céllal, hogy keresztény szellemben neveljék az ifjúságot Prohászka és kortársai tevékenységének köszönhető, hogy a katolikus újságok tucatjai jelentek meg, amelynek köszönhetően a Mária-kultusz megerősödött.
A Boldogasszony kultusza áthalja a magyarság történelmét, megtartó erőt jelent a kisebbségi létben élő magyarság számára is. 1945 után, a kommunisták a szovjet megszállók védnöksége alatt átveszik a teljes hatalmat, a legtöbb szerzetesrendet, a rendházakat, egyházi iskolákat, intézményeket felszámolják, kötelező ideológiává teszik az ateizmust és materializmust Istennek nem-igen jutott már hely. Éppen ezért a keresztény magyarság egyik legnagyobb feladata a Boldogasszony-kultusz feltámasztása, hogy segítségével visszataláljunk Szent Fiához, Krisztushoz.