Výročie revolúcie - „Maďari nechcú byť kolóniou“
Maďarsko nebude kolóniou, vyhlásil 15. marca maďarský premiér Viktor Orbán na slávnostnom zhromaždení pred parlamentom v Budapešti, ktoré sa konalo ako súčasť osláv 164. výročia vypuknutia protihabsburskej revolúcie v rokoch 1848-49. - Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért - A szlovákiai magyarság is ünnepelt
„Maďari nechceli byť kolóniou v roku 1848,
nechcú ňou byť ani teraz“
„Politický a duchovný program revolúcie v roku 1848 znel 'nebudeme kolóniou'; program a túžba Maďarov v roku 2012 sú rovnaké,” povedal Orbán pred niekoľkými stovkami tisíc poslucháčov. V dave, ktorý skandoval „Viktor, Viktor!”, bola aj početná skupina Poliakov a aj niekoľko Litovčanov, ktorí pricestovali vyjadriť podporu Maďarsku a jeho vláde. Maďarsko podľa slov premiéra si musí obhájiť svoju novú ústavu. Na margo centrálnej banky konštatoval, že nezávislá je tá národná banka, ktorá ochráni ekonomiku od cudzích záujmov. Orbán zdôraznil, že Maďarsko je tisícročným národom, ktorý od Európy žiada rovnorpávnosť pre Maďarov. „Nebudeme druhoradými občanmi Európy,” dodal predseda maďarskej vlády.
Vztýčením štátnej vlajky na budapeštianskom Kossuthovom námestí sa za účasti najvyšších ústavných činiteľov a zástupcov diplomatických zborov konali ústredné oslavy 164. výročia vypuknutia protihabsburskej revolúcie 1848-49. Počas dňa štátneho sviatku sa uskutočnilo v Budapešti množstvo oficiálnych programov určených najmä pre rodiny s deťmi. Zhromaždenia s prejavmi svojich vodcov organizovali opozičné strany Hnutie za lepšie Maďarsko-Jobbik, Politika môže byť iná (LMP), ale aj Demokratická koalícia expremiéra Ferenca Gyurcsánya. Maďarská socialistická strana (MSZP) zorganizovala ústredné oslavy v Ostrihome. Popoludní vystúpil s prejavom pred parlamentom premiér Viktor Orbán. Jeho poslucháčmi boli nielen priaznivci Maďarského občianskeho zväzu-Fidesz, ktorých z celej krajiny doviezli autobusmi, ale aj stovky Poliakov, ktorí svoju priazeň Maďarom a najmä Orbánovej vláde prišli vyjadriť do maďarskej metropoly mimoriadnym vlakom. Pred vystúpením premiéra sa uskutočnil Pochod mieru od budovy Maďarskej akadémie vied (MTA) k parlamentu, ktorého sa zúčastnili tisíce sympatizantov vlády.
V rovnakom čase na inom mieste Budapešti pripravilo hnutie Milión ľudí za slobodu maďarskej tlače (Milla) protivládnu demonštráciu. K účasti na nej vyzvali prostredníctvom francúzskeho ľavicového denníka Libération aj známi francúzski intelektuáli. Francúzski signatári vo výzve napísali, že 15. marca budú s maďarskými demokratmi, aby zabojovali proti problému, ktorý tragicky hrozí Európe. Podľa nich Viktor Orbán so svojou dvojtretinovou väčšinou v parlamente „zneužil nacionalistickú nostalgiu Veľkého Uhorska, aby si podriadil médiá, odstránil mocenské protiváhy, cenzuroval právo na názor a spustil reformy, z ktorých mnohé sú namierené proti slobode a sú na škodu menšinám“. To, čo sa v súčasnosti deje v Maďarsku, sa podľa nich netýka iba jedinej krajiny. Je to kolektívna tragédia, keďže všade v Európe silnejú populistické tendencie, ktoré pripomínajú najtemnejšie obdobia histórie.
Polícia musela oddeliť extrémistov od protivládnych demonštrantov
Polícia zasahovala počas protivládnej demonštrácie hnutia Milión ľudí za slobodu maďarskej tlače (Milla), ktorú narúšali účastníci podujatia extrémistického Mládežníckeho hnutia 64 stolíc. Desiatky policajtov - medzi nimi bola aj jednotka ťažkoodencov - vytvorili kordón a oba tábory oddelila od seba. Viacerých extrémistov predviedli. Zhruba 500 extrémistov narúšalo pokrikmi priebeh masového zhromaždenia, na ktoré prišlo k Alžbetinmu mostu niekoľko desiatok tisíc ľudí. Protivládni demonštranti po ukončení svojej akcie idúc okolo zhromaždenia extrémistov kričali: „Náckovia domov!” Predseda Mládežníckeho hnutia 64 stolíc László Toroczkai kritizoval Orbánovu vládu a povedal, že Maďarsko by malo vystúpiť z Európskej únie a zo Severoatlantickej aliancie. Rečníci hnutia Milla pripomenuli, že v priebehu roka sa im podarilo zmobilizovať už po tretí raz desiatky tisíc demonštrantov. Ústredným motívom ich prejavov bola opäť sloboda. Požadovali okrem iného slobodu tlače, slobodu vyznania, transparentnosť vo vládnutí, rovnosť šancí, ale aj zachovávanie európskych hodnôt. Ďalej zdôraznili, že vláda Viktora Orbána zneužíva získanú väčšinu v parlamente na zabetónovanie svojej moci. Vyjadrili nespokojnosť s tým, že polícia povolila v bezprostrednej blízkosti ich zhromaždenia míting extrémistov. Polícia po ukončení zhromaždení ampliónom vyzvala dav, aby sa rozišiel. Premávku na ulici Lajosa Kossutha obnovili krátko pred 18.00 h. Skupina približne 200 ultrapravicových radikálov sa zhromaždila pri budove bývalého sídla Maďarskej televízie. Polícia ich večer rozohnala.
(tasr)
Fotoalbum (Foto: Imrich Fuhl)
Milla-tüntetés - Beiktatták az alternatív köztársasági elnököt
Az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért (Milla) nevű civil szerveződés március 15-ei ünnepi rendezvényén Budapesten beiktatták az alternatív köztársasági elnökké választott Pityinger László (Dopeman) rappert. A rendezvény idejére a Erzsébet híd pesti hídfője és a Városház utca között zsúfolásig megtelt a Szabad sajtó útja és a Kossuth Lajos utca. A tüntetést Juhász Péter, a szerveződés egyik alapítója nyitotta meg, aki akkor azt mondta: a színpadról úgy látja, százezernél is többen jelentek meg a megmozduláson. Az MTI becslése szerint több tízezernyien hallgatták a szónokokat. Dopeman beiktatása után azt mondta: Magyarországon „már a köztársaság is csak egy alternatíva”. Az 1848-as forradalom arról szól, hogy a magyarság összefogott egy magasztos célért - emlékeztetett, hozzátéve: a szabadságért megéri meghalni, de élni is. A rendezvényen jelképesen kiosztották a Rák Bende-díjakat; ezeket azoknak ítélik oda, akik a szervezők szerint a legtöbbet tették az alkotmányosság lebontásáért. Az idei díjazottak között van Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Szájer József néppárti EP-képviselő, Balsai István alkotmánybíró és Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. A „nem Rák Bende” díjat Parti Nagy Lajos író kapta, aki beszédében azt mondta: „nincsenek illúziói, sokáig kell még nemet mondani”. Mint fogalmazott: siránkozni nem akar, lelkesíteni nem tud. A díjátadás előtt Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet főigazgatója azt mondta: a hatalom a „legalantasabb” eszközökkel próbálta megakadályozni a csütörtöki demonstrációt. Véleménye szerint a „szabadság ellenségei a kerítésen belül támadnak”. Barta Bea, a Hallgatói Hálózat aktivistája úgy fogalmazott, a diákok közül sokan „az aktív részvételt választották a passzív hallgatás helyett”, és országszerte egy alulról szerveződő hallgatói mozgalmat alakítanak. Stribik Ferenc tanár, a Hálózat a tanszabadságért tagja azt mondta, az új köznevelési törvény „tévútra taszítja” az országot, ezért annak ügyét újra kell tárgyalni. Szerinte a kormány „nem akarja, hogy szabad, gondolkodó embereket neveljenek az iskolákban”. Molnár Péter, a Fidesz egyik alapítója, egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő olyan médiatanács felállítását sürgette, amely - fogalmazott - nem szégyen, hanem követendő példa lesz Európában. Közölte, hogy az alapvető jogok biztosához fordul, kezdeményezve a médiatanács alkotmánybírósági vizsgálatát, s a hallgatóságot is erre buzdította. Pikó András, a Klubrádió főszerkesztő-helyettese, a Hadd szóljon! Egyesület nevében azt mondta: a Klubrádió ügye szerdán győzött, s szerinte ez „a civil összefogás első, igazi, látványos győzelme volt”. Nagy Navarro Balázs, a Tiszta Kezek Mozgalmának egyik alapítója, a Televíziós és Filmkészítők Független Szakszervezetének (TFSZ) alelnöke úgy fogalmazott: „egy maroknyi újságíró bebizonyította, hogy nem lehet mindenkit megfélemlíteni, elhallgattatni”. Közölte, tisztességes tájékoztatásra van szükség, s támogatást kér egy alternatív közmédia kialakításához. A budapesti rendezvényen összegyűlt tömegben a Szolidaritás és a DK transzparensei is megjelentek. A Milla budapesti demonstrációján részt vett mintegy harminc, Franciaországból érkezett fiatal is, akik „Összefogás, Magyarország” feliratú magyar zászlót a kabátjukra tűzve fejezték ki a szolidaritásukat a magyar demokrácia ügyével. Maxance Barre, a csoport egyik szervezője az MTI-nek azt mondta: „nagyon jó hangulatú volt a tüntetés, és az is jólesett, hogy többen megköszönték, hogy eljöttünk”. Quentin Guillemain, az aktivisták informális szóvivője hozzátette, „jó volt látni, hogy a nehézségek és a provokációk ellenére ennyi magyar ember állt ki a demokráciáért és jött el a tüntetésre”. A csoport csütörtök reggel ellátogatott a Magyar Televízió székházához is, ahol találkoztak az ott december közepe óta demonstráló civilekkel és újságírókkal; később pedig a Szolidaritás mozgalom szóvivőjével folytattak megbeszélést. A franciák mindkét szervezettel szeretnének hosszú távú együttműködést kialakítani: a Szolidaritással - más magyar és francia civil szervezeteket bevonva - a közeljövőben szeretnének tető alá hozni egy konferenciát a demokráciáról, míg a Tiszta Kezek Mozgalmat szeretnék összekötni a Riporters sans frontiers nevű, a sajtószabadságért küzdő francia szervezettel. A Milla megmozdulást tartott csütörtökön Szegeden is. A Dugonics téren helyi szervezők szólaltak fel, majd Ottlik Géza prózáiból hangzottak el részletek, illetve Galkó Bence színművész - Galkó Balázs színművész öccse - szavalta el József Attila Levegőt című versét. A Milla szervezésében Gyulán is ünnepeltek a helyi Kossuth téren, ahol Grecsó Krisztián, József Attila-díjas költő arról beszélt: a hazaszeretet felelősséget és munkát jelent, nem pedig menlevelet, másokat kirekesztő hitbizományt. Bokros Lajos EP-képviselő azt mondta, hogy a kormány sarkalatos törvényei ugyanúgy haladásellenesek, mint az 1948-as forradalmat megelőző másfél évized törvényei; azok korlátozzák a polgári szabadságjogokat, az állampolgári függetlenséget, akadályozzák a haladást, s a hatalom a „neobarokk világ csonka, tört demokráciáját próbálja visszaállítani”.
A BRFK előállított néhány embert, a mentők hat embert vittek kórházba
Néhány előállítás történt március 15-én a fővárosban - közölte Horváth Katalin Fanni, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője az MTI megkeresésére az esti órákban. A mentők tájékoztatása szerint hat embert kellett kórházba szállítaniuk könnyebb sérülés, illetve rosszullét miatt. A BRFK szóvivője az előállításokról pontos számot egyelőre nem közölt, azt mondta, az érintettek elszámoltatása jelenleg is tart az illetékes rendőrkapitányságokon. Hozzátette: az előállítások különböző szabálysértések miatt történtek. Horváth Katalin Fanni a Bank Centernél történteket firtató kérdésére későbbre ígért tájékoztatást. Elmondta ugyanakkor, hogy a március 15-ei ünnepi megemlékezések többsége befejeződött Budapesten, csak pár rendezvény tart még a főváros több pontján. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője az MTI-nek azt mondta: az állami rendezvényeket egy előre elkészített mentési terv alapján biztosították. Mint kifejtette, a fővárosban reggeltől a kora estig 45 embernek nyújtottak segítséget. Hat embert kellett kórházba szállítani, de azok egyike sem volt súlyos állapotban, könnyebb sérülések, enyhe rosszullét miatt szorultak ellátásra - tette hozzá a szóvivő. A hvg.hu szerdai írására reagálva - amely szerint az OMSZ csak pénzért lenne hajlandó biztosítani az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) március 15-i rendezvényét, Győrfi Pál közölte: miután az ünnepi demonstrációk egészségügyi biztosítása, illetve annak költségviselése kapcsán jogvita vetődött fel, a rendezvényeken részt vevők biztonsága érdekében OMSZ főigazgatója intézkedett a mentési kapacitás megerősítéséről, a szükséges készenlét folyamatos biztosításáról. Győrfi Pál elmondta: az előre bejelentett rendezvényekhez viszonyítva dolgozták ki a napi mentési tervet. A fővárosban több esetkocsival dolgoztak, a Milla-rendezvény környékére is telepítettek mentőegységeket, de „szerencsére nem történt semmi baj” - fogalmazott a szóvivő.
Tüntetők hatoltak be a Bank Centerbe, és pirotechnikai eszközöket használtak
Tüntetők hatoltak be március 15-én kora este az V. kerületben található Bank Centerbe, ahol egy petíciót akartak átadni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőjének. Az MTI munkatársának helyszíni beszámolója szerint több mint százan - köztük Toroczkai László - bementek a Bank Centerbe. Ott összevitatkoztak a portaszolgálattal, miután azt a választ kapták, hogy a nemzeti ünnepen üres az épület. Ekkor többen a futballmeccsekről ismert pirotechnikai fáklyákat égettek, majd távoztak az épületből. A rendőrök körbevették a Bank Centert. A demonstrálók - miután elhagyták az épületet - átvonultak a Szabadság térre, a volt MTV-székházhoz. Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetője a székház egyik pillérjén tartott beszédében azt mondta: azzal, hogy „betörtünk” a Bank Center épületébe, „a világon egyedülálló és példátlan módon megaláztuk a világhatalomra törő IMF-et”. Hozzátette, „ez még csak a kezdet”, majd további harcra és ellenállásra biztatta híveit. Úgy fogalmazott: a volt tévészékház az ellenállásunk szimbóluma, mert azt „2006-ban és ma is elfoglaltuk”. Az épület zászlórúdjaira egy nemzetiszínű lobogót, egy árpádsávos zászlót és a HVIM zászlaját is kitűzték. Toroczkai László azt mondta: a meglepetések erejével fognak lecsapni azokra, akik „birtokba akarják venni Magyarországot”. A Szabadság tér minden oldalát körbevették a rohamrendőrök. Mindeközben a tömeg a „ria, ria, Hungária”, illetve a „fegyverbe” szavakat skandálta. Még mielőtt a készenléti rendőrség tömegoszlatáskor használt autójából felszólították volna őket cselekményük abbahagyására, Toroczkai László befejezte beszédét, s az emberek többsége elhagyta a Szabadság teret. Rendőri intézkedést az MTI tudósítója nem látott. A BRFK az MTI megkeresésére későbbre ígért tájékoztatást. A Bank Center épülete előtt jelenleg több mint 20 készenléti rendőr áll. Az épületben nyomozók, nyomkövető kutyák és bűnügyi technikusok dolgoznak - jelentette az MTI tudósítója este 7 óra előtt a helyszínről. Korábban a Rendszervágás című esemény résztvevői a Ferenciek terén lévő Jégbüfé előtt közbekiabálással próbálták megzavarni az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) Szabad sajtó úton zajló rendezvényét. A tömegben Torockai László mellett Zagyva György Gyula jobbikos képviselő is feltűnt. A Milla-tüntetés végeztével szinte egymásnak feszült a Ferenciek terén a megmozdulás és a Rendszervágás című rendezvény résztvevőinek egy-egy csoportja, kölcsönösen szidalmazták egymást a fémkordonon és a rendőri sorfalakon keresztül - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. A Milla-rendezvény szervezői személyesen és a hangszórókon keresztül is arra kérték a tüntetés résztvevőit, hogy ne álljanak meg a Ferenciek terén, hanem haladjanak tovább, „ne engedjenek a radikális szervezetek provokációinak”. A Milla rendezvénye után nem sokkal a Rendszervágás című megmozdulás is véget ért, a Rákóczi úton és az Erzsébet hídon is újraindult a forgalom. Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója azt látta, hogy a tömegből több embert is előállítottak a rendőrök.
A szlovákiai magyarság több tucat településen ünnepelt
Szlovákia-szerte több tucat településen tisztelegtek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléke előtt március 15-én. Pozsonyban a Csemadok, a felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális szervezete, továbbá Magyarország pozsonyi nagykövetsége, a pozsonyi kulturális intézet és a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság rendezte a megemlékezést a Radnai Béla keze munkáját dicsérő, viszontagságos sorsú Petőfi-szobornál. Több száz pozsonyi gyűlt össze a március 15-i megemlékezések immár hagyományosnak számító színhelyén, ahol Szabó József, Magyarország pozsonyi nagykövetségének tanácsosa felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. A közel másfél órás ünnepségen Bognár László előadásában hallgathatta meg az összegyűlt tömeg a Szózatot, majd később a Nemzeti dalt. A megemlékezésen több szlovákiai magyar szervezet és politikai párt is elhelyezte koszorúját a szobornál. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult. Hivatalos közleményt adott ki a magyar nemzeti ünnep kapcsán Rudolf Chmel, a kisebbségi ügyekért felelős szlovák kormányalelnök. A közleményben Rudolf Chmel megállapítja, hogy sok szlovák nem tudja, miért jelentős ünnep a magyarok számára március 15-e. „Ha van valami, amit a szlovákok az iskolai történelemórák alapján tudnak, az az, hogy a szlovákok és a magyarok akkori képviselői 1848-ban ellentétes pozícióba kerültek” - olvasható a közleményben. Rudolf Chmel szerint 164 évvel ezelőtt a szlovákok és a magyarok etnikai elvek alapján nem egyeztek meg. A politikai elit Chmel szerint ennek az elvnek a mentén ma sem akar megegyezni, bár vannak ezt célzó próbálkozások. „Főként amiatt nem tudnak megegyezni, mert ott, ahol az etnikai elv abszolutizálódik, vasfüggöny jön létre” - állítja nyilatkozatában Rudolf Chmel. Dunaszerdahelyen, a városi művelődési központban tartottak ünnepi műsort, majd a szabadságharc emlékművénél Hájos Zoltán, a város polgármestere mondott ünnepi beszédet. Somorján a Pipagyújtó nevű emlékhelyen nyugvó honvédek sírjánál tartottak megemlékezést. Ünnepi beszédet Bárdos Gábor polgármester mondott. Füleken „Magyarnak lenni...” címmel rendeztek ünnepi műsort. Tornalján a református templomban ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1848-as eseményekről, majd a Zoltán-kúria udvarán koszorúztak. Pereden az egykori csata emlékművénél tartották Mátyusföld már hagyományosnak számító megemlékezését. Rozsnyón a helyi Csemadok-székházban rendhagyó történelemórát tartottak az 1848-as eseményekre emlékezve. Az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeztek csütörtökön Révkomáromban, ahol az ünnepségeken jelen volt Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere. A megemlékezések a Jókai-szobornál kezdődtek délután. „Összetartozunk, mert közös a történelmünk, az őseink, a nyelvünk. Magyarként és európaiként együtt és nem egymás ellen kell keresnünk a közös boldogulást. Erősödjön meg az összetartozás Szlovákiában, a magyarság közt” - emelte ki beszédében Hende Csaba honvédelmi miniszter. Emlékeztetett Jókai Mór 1848. március 15-én elmondott szavaira: „Európa minden népe halad és boldogul, haladnunk és boldogulnunk kell nekünk is”. A megemlékezés a Klapka téren folytatódott, amely teljesen megtelt látogatókkal. Ünnepi beszédet mondott Fazekas László református püspök és Boldoghy Olivér, a Komáromi Jókai Színház színésze, aki hangsúlyozta: „Legyünk mindannyian komáromiak“ - utalva ezzel Komárom 1849-es védőire, akik még a fegyverletétel után, a győzelem reménye nélkül is elszántan védték a várat. A megemlékezésen Bozsaky Katalin, Magyarország pozsonyi nagykövetének helyettese olvasta fel Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. A megemlékezés keretében tartott koszorúzáson részt vett Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere, Anton Marek, Révkomárom polgármestere, Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke és a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt is (ez utóbbi nevének elhangzását kisebb füttyszó kísérte), a Csemadok szlovákiai magyar kulturális szervezet, valamint civil és ifjúsági szervezetek, több község önkormányzata, oktatási intézmények, valamint a református egyház képviselői. Az ünnepi műsor a Városi Művelődési Központban folytatódott, ahol közreműködött a Selye János gimnázium GIMISZ Diákszínpada és a Marianum Egyházi Iskolaközpont Schola Mariana kórusa, majd a Rév Magyar Kultúra Házában a Tiszti Pavilonban táncházzal zárult a megemlékezés.