Slovensko malo právo nevpustiť L. Sólyoma
Szlovákia nem sértett uniós jogot Sólyom László belépésének megtagadásával. - Generálny advokát Európskeho súdneho dvora so sídlom v Luxemburgu Yves Bot uviedol, že Slovenská republika neporušila právo Európskej únie, keď maďarskému prezidentovi L. Sólyomovi odoprela vstup na svoje územie.
Cesty hláv štátov totiž spadajú do oblasti diplomatických vzťahov, ktorá zostáva v právomoci členských štátov, pričom musia rešpektovať medzinárodné právo, uvádza sa v poskytnutom stanovisku generálneho advokáta. Yves Bot v návrhoch, ktoré predniesol 6. marca, v prvom rade konštatuje, že László Sólyom plánoval vycestovať do Komárna, aby sa zúčastnil odhalenia pamätníka symbolizujúceho históriu Maďarska, a pri tejto príležitosti tam mal vystúpiť s prejavom. Nejde tu preto o návštevu, ktorá sa obmedzuje len na čisto súkromné záujmy, ani o anonymnú návštevu, pretože slovenské orgány o nej boli viackrát diplomatickou cestou informované. Generálny advokát na základe toho konštatuje, že Sólyom sa chcel jednoznačne dostaviť do Komárna v rámci výkonu svojich funkcií prezidenta Maďarska, a nielen na základe svojho štatútu občana EÚ. V tomto kontexte Bot ďalej spresňuje, že hoci pohyb občanov EÚ medzi členskými štátmi upravuje právo únie, neplatí to aj v prípade návštev uskutočnených hlavami štátov v členských štátoch. 
Hoci sú tieto cesty uskutočnené v rámci EÚ, spadajú do oblasti diplomatických vzťahov, ktoré zostávajú v právomoci členských štátov, pričom musia rešpektovať medzinárodné právo. Návštevy hláv štátov v rámci členských štátov únie podliehajú súhlasu hostiteľského štátu a pravidlám, ktoré tento štát v rámci svojej právomoci určí, a nemôžu sa posudzovať z hľadiska slobody pohybu, uviedol generálny advokát ESD. Generálny advokát Súdnemu dvoru navrhol, aby konštatoval, že Slovenská republika neporušila právo EÚ a žalobu Maďarska zamietol. Súdny dvor však nie je viazaný návrhmi generálneho advokáta. Úlohou generálnych advokátov je nezávisle navrhnúť Súdnemu dvoru právne riešenie veci, ktorá im bola pridelená. Sudcovia Súdneho dvora od tohto momentu začínajú v tejto veci poradu. Rozsudok bude vyhlásený neskôr. Dňa 21. augusta 2009 plánoval vtedajší prezident Maďarska László Sólyom na pozvanie občianskeho združenia so sídlom na Slovensku cestu do Komárna, aby sa zúčastnil slávnosti pri príležitosti odhalenia sochy svätého Štefana, zakladateľa a prvého kráľa uhorského štátu. Po výmene niekoľkých diplomatických nót medzi jednotlivými veľvyslanectvami v súvislosti s plánovanou návštevou, traja najvyšší predstavitelia Slovenskej republiky, a to prezident republiky Ivan Gašparovič, predseda vlády Robert Fico a predseda Národnej rady Pavol Paška, prijali spoločné vyhlásenie, v ktorom uviedli, že návšteva maďarského prezidenta Sólyoma nie je vhodná najmä z dôvodu, že prezident Sólyom nemal v úmysle stretnúť sa so slovenskými predstaviteľmi a že 21. august bol osobitne citlivým dátumom. Plánovaná návšteva sa mala totiž uskutočniť v deň 41. výročia obsadenia Československa vojskami Varšavskej zmluvy, ktorých súčasťou bolo aj maďarské vojsko.
(tasr)
Sólyoma zastavili ako radikála či teroristu
„Sólyom provokuje a hrubo uráža“
Maďarský prezident zneužil návštevu
Európai bírósági főtanácsnok:
Szlovákia nem sértett uniós jogot
Sólyom László belépésének megtagadásával
A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka szerint a Szlovák Köztársaság nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megtagadta Sólyom László magyar köztársasági elnöknek a területére történő belépését. Államfők utazásai - állapította meg március 6-án közzétett szakvéleményében Yves Bot - a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak, amelyet a nemzetközi jog szabályoz, és ahol nem az uniós jog, hanem a tagállamok hatásköre érvényesül. A főtanácsnok ennek megfelelően azt javasolta, hogy az Európai Bíróság utasítsa el a Szlovákia elleni magyar keresetet. A főtanácsnoki indítvány nem köti az Európai Bíróságot. Sólyom László magyar köztársasági elnök a szóban forgó napon egy szlovákiai székhelyű társadalmi szervezet meghívására a szlovákiai Révkomáromba (Komárno) szándékozott utazni egy helyi társadalmi szervezet meghívására, hogy részt vegyen Szent István szobrának avatási ünnepségén. 
Két nappal a tervezett látogatás előtt három szlovák közjogi méltóság - Ivan Gašparovič államfő, Robert Fico kormányfő és Pavol Paška házelnök - közös nyilatkozatot adott ki, kifogásolva, hogy a látogatás időpontját Budapest „érzéketlenül” választotta meg. A látogatás napján volt ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés csapatai - köztük magyar katonák is - megszállták Csehszlovákiát. A tervezett rendezvény megkezdése előtt a szlovák diplomácia szóbeli jegyzékben tájékoztatta a magyar szerveket arról, hogy Szlovákia biztonsági kockázatokra hivatkozva, a 2004/38/EK európai irányelv alapján megtagadta a magyar köztársasági elnöktől a belépést a területére. A már a magyar-szlovák határon járó Sólyom László a jegyzékben foglaltak tartalmára tekintettel végül nem kísérelte meg a belépést Szlovákiába. A magyar kormány úgy vélte, hogy a Pozsony által említett irányelv alapján nem lett volna megtagadható a magyar köztársasági elnök beutazása, hiszen annak értelmében csak azok beutazása tagadható meg biztonsági megfontolások miatt, akik személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére. Magyarország ezért azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy indítson eljárást Szlovákia ellen az uniós jog megsértése miatt. A brüsszeli bizottság álláspontja szerint azonban a nemzetközi jog alapján a tagállamok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ellenőrizzék külföldi államfők belépését területükre, függetlenül attól, hogy az érintett államfő uniós polgár-e. Ezért Brüsszel szerint Szlovákia - habár tévesen hivatkozott az irányelvre - nem követett el jogsértést. Magyarország nem értett egyet az Európai Bizottság álláspontjával, és ezért saját maga indította meg az uniós jog megsértésének kimondására irányuló eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt. Budapest szerint a szóban forgó európai irányelv - amely főszabályként előírja az uniós polgárok szabad mozgásának biztosítását - igenis alkalmazható a jelen esetben, és e jogszabály alapján nem lett volna jogszerűen megtagadható a magyar államfő révkomáromi látogatása. 
Az Európai Bíróság - amely majd később, feltehetően hónapok múlva hozza meg ítéletét - a szokásos gyakorlatnak megfelelően az ügyben főtanácsnokot jelölt ki Yves Bot személyében, aki áttekintette a kérdéskört, és kedden közzétett indítványában a magyar kereset elutasítását javasolta. A főtanácsnoki indítvány megállapította: Sólyom László azért szándékozott Révkomáromba menni, hogy ott a magyar állam történelméhez kapcsolódó jelképnek számító emlékmű felavatásán vegyen részt, ez alkalomból pedig ott beszédet kellett volna mondania. Ez esetben tehát nem tisztán magáncélokra korlátozódó látogatásról, vagy akár inkognitóban tett látogatásról lett volna szó. A szlovák hatóságokat több alkalommal diplomáciai úton értesítették e tervezett látogatásról. Következésképpen a főtanácsnok úgy véli, hogy Sólyom László igenis Magyarország köztársasági elnökének hivatali minőségében, és nem csupán uniós polgárként szándékozott Révkomáromba menni. A főtanácsnok megjegyezte: jóllehet az uniós polgároknak a tagállamok közötti mozgását az uniós jog szabályozza, a tagállamokban tett államfői látogatásokra vonatkozóan ugyanez nem mondható el. Ezen utazások ugyanis - még ha az unión belül történnek is - a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak. A diplomáciai kapcsolatok területe pedig - a nemzetközi jog kötelező tiszteletben tartása mellett 
- továbbra is a tagállamok hatáskörébe esik. Yves Bot szerint „az államfők által az unió tagállamaiban tett látogatások a fogadó állammal való megegyezéstől, valamint a fogadó állam által a hatáskörének keretében meghatározott módoktól függenek, és nem értelmezhetők a mozgásszabadsággal összefüggésben”. A főtanácsnok kitért arra is: bár a Szlovák Köztársaság a belépés megtagadásának jogalapjaként tévesen hivatkozott a 2004/38/EK irányelvre, ez körülmény nem minősül joggal való visszaélésnek.