Rozprávky ľudovej umelkyne „ňaňičky Žofky“ pozbieral a spracoval etnograf Ondrej Krupa. Sériu programov tohoročného Dňa Slovákov v Maďarsku odštartovalo kladenie vencov pri náhrobnom pomníku Žofie Farkašovej Dragošovej. Vo výstavnej sieni na hlavnej ulici hostiteľskej obce otvorili výstavu s názvom Čepce v slovenskom kroji. O. Krupa potom tu dedikoval svoju znovu vydanú knihu Rozprávky ňaňičky Žofky. Účastníci osláv mohli navštíviť aj rodný dom Žofie Farkašovej Dragošovej.
Početní hostia Dňa Slovákov v Maďarsku po vypočutí si Dychového orchestra zo Slovenského Komlóša, ktorý hral z kostolnej veže, v miestnom evanjelickom kostole sa zúčastnili ekumenickej pobožnosti. Po nej odzneli slávnostné príhovory a došlo k odovzdaniu vyznamenania CSS Za našu národnosť.
Po slávnostnom sprievode od kostola k prírodnému javisku (žiaľ, v nepriaznivom, daždivom počasí) v tematickom galaprograme Kde bolo tam bolo vystúpili folklórne skupiny zo všetkých Slovákmi obývaných regiónov Maďarska.
Tohoročný najväčší sviatok Slovákov v Maďarsku bol bohatý aj na sprievodné podujatia. Záujemci si mohli pozrieť v pamiatkovej budove evanjelickej modlitebne výstavu Cirkevné pamiatky evanjelických Slovákov vo Veľkom Bánhedeši, v kalvínskej modlitebni expozíciu o dejinách kalvinizmu v tejto dolnozemskej obci, alebo Kostol svätej Trojice. Výstava Svadobné zvyky v Karpatskej kotline bola inštalovaná v aule základnej školy.
Účastníci Dňa Slovákov v Maďarsku v Bánhedešskom dvore na Festivalovom námestí si mohli kúpiť miestne výrobky. Tu sa konala aj ľudovoumelecká a gastronomická prezentácia regionálnych kultúrnych stredísk Slovenského osvetového centra, kde sa zároveň predstavili i jednotlivé inštitúcie CSS. Celodňový program vo Veľkom Bánhedeši ukončil promenádny koncert komlóšskej dychovky.
Foto: Imrich Fuhl
Tohoroční vyznamenaní Za našu národnosť
Anna Molnárová
Anna Molnárová sa narodila v Slovenskom Komlóši v slovenskej roľníckej rodine. Po ukončení svojich vysokoškolských štúdií vyučovala slovenčinu v Čanádalberti a v Pitvaroši. Od začiatku svojho pôsobenia sa zapojila do verejnej činnosti, bola aktívnou organizátorkou slovenských kultúrnych podujatí a ochotníckeho divadla. Bola členkou pitvarošského speváckeho zboru a dlhé roky pracovala ako vedúca Slovenského klubu v Pitvaroši. Aj na dôchodku pracovala veľmi aktívne. Pokračovala vo vyučovaní slovenčiny a zapojila sa do činnosti komlóšskych Slovákov. Jej zásluhou sa stala Organizácia komlóšskych Slovákov, ktorú viedla, hlavnou silou svornosti Slovákov a bázou Slovenskej samosprávy v Slovenskom Komlóši. Dodnes aktívne pracuje na národnostnom poli a nadšene zastupuje záujmy Slovákov. Jej pomocou už vyšlo viac publikácií v tlači z oblasti histórie a tradícií Slovákov svojej rodnej dediny. Aj teraz pracuje na uverejnení knihy: Stopy národopisných pamiatok komlóšskych Slovákov. Anna Molnárová so svojou mnohostrannou obetavou činnosťou sa stala významnou osobnosťou na slovenskom národnostnom poli.
Ženský spevácky zbor Rozmarín z Baňačky
Ženský spevácky zbor Rozmarín z Baňačky bol založený v roku 1996 s cieľom zbierať, oživiť, zachovať a odovzdať staré piesne a zvyky zemplínskeho regiónu. Súbor je majiteľom obrovského pokladu. V jeho repertoári sú zachované všetky významnejšie momenty života od narodenia až po smrť. Zbor svojimi vystúpeniami obohacuje mnohé kultúrne podujatia v regióne. Pozostáva z členov grécko-katolíckeho vierovyznania, preto v jeho repertoári sú aj cirkevné piesne a náboženské rituály. Ročne dostávajú 15-20 pozvaní, ktorým aj vyhovejú. Speváčky často vystupujú aj na podujatiach v susednom Slovensku. Úzko spolupracujú s Regionálnym osvetovým strediskom v Trebišove a Zemplínskym osvetovým strediskom v Michalovciach. Vystupovali na Ukrajine, v Rumunsku, Holandsku a na mnohých miestach v Maďarsku. V rámci medzinárodného folklórneho festivalu, usporiadaného pravidelne koncom august v Novom Meste pod Šiatrom, hostia folklórne súbory skoro z celého sveta. Svojimi kultúrnymi iniciatívami súbor zveľaďuje Oblastný dom zemplínskych Slovákov v Baňačke. Spevom ozvučuje jeho storočné steny a v jeho jednotlivých miestnostiach prezentáciami oživuje tradičné domáce činnosti. Vedúcou súboru je Mária Holodová.
Mária Žiláková
Docentka doktorka Mária Žiláková je rodáčkou z Veľkého Bánhedeša. Po získaní diplomu stredoškolskej profesorky slovenského jazyka a literatúry a filológie českého jazyka bola spolupracovníčkou Katedry slovanskej filológie Univerzity Eötvösa Loránda, neskôr sa stala odbornou asistentkou katedry. V roku 1997 bola vymenovaná za docentku, je garantkou odboru slovenský jazyk a literatúra. Túto funkciu zastávala aj na Univerzite Mateja Bela v Banskej Bystrici a na maďarskej Univerzite Jánosa Selyeho v Komárne. Prednáša lingvistické disciplíny, jej vedecký záujem sa zameriava v prvom rade na jazyk Slovákov v Maďarsku. Z tohto zorného uhla sleduje aj etnografické relikty svojej minority. Napísala početné lingvistické a etnografické štúdie v slovenskom i maďarskom jazyku, je redaktorkou, resp. spoluredaktorkou mnohých kníh. Jej najnovšia, v poradí tretia publikácia Ľudové liečenie Slovákov v Maďarsku vyšla v roku 2009. Doktorka Mária Žiláková je školiteľkou na doktorandskej škole slovanských jazykov Univerzity Loránda Eötvösa a od založenia Výskumného ústavu Slovákov v Maďarsku jeho externou spolupracovníčkou. Bola v bádateľskom tíme každého lingvistického projektu, roky je moderátorkou konferencií, pravidelne sa zúčastňuje na medzinárodných táboroch. Profesorka, výskumníčka a expertka v odbore národnostného školstva doktorka Mária Žiláková je uznanou osobnosťou nášho slovenského verejného života.
Nagybánhegyes
Átadták a szlovák Nemzetiségünkért-díjakat
A Magyarországi Szlovákok Napja ünnepségsorozat alkalmából Nagybánhegyesen adta át 2011. július 2-án az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) a Nemzetiségünkért-díjakat. Az ökumenikus áhítatot követően az elismerést idén hárman vehették át Fuzik Jánostól, az OSZÖ elnökétől a dél-alföldi településen.
A Tótkomlóson született Molnár Pálné főiskolai tanulmányai befejezése után szlovák nyelvet tanított Csanádalbertiben és Pitvaroson. Ekkor már bekapcsolódott a közéletbe, aktív szervezője volt a szlovák kulturális rendezvényeknek, amatőr színházban játszott, tagja volt a pitvarosi énekkarnak, és sok éven át vezette a Szlovákok Klubját. Nyugdíjba vonulása után is aktívan dolgozott. Neki köszönhető a Komlósi Szlovákok Szervezete, mely mindmáig munkálkodik a nemzetiségi területen. Több kiadványban is közreműködő volt.
A második kitüntetett a Rozmaring Asszonykórus lett. A rudabányácskai asszonykórus 1996-ban alakult azzal a céllal, hogy gyűjtse, életben tartsa, megőrizze és továbbadja a zempléni régió régi dalait és hagyományait.
Harmadikként Zsilák Mária egyetemi tanár, kutató, a nemzetiségi iskolaügy szakértője érdemelte ki az elismerést. A nagybánhegyesi születésű pedagógus, szlovák irodalom szakos középiskolai tanári és cseh filológia szakos diplomát szerzett. Ezt követően az ELTE szlovák tanszékének külső munkatársa, később tanársegédje lett. Számtalan nyelvészeti előadást tart, tudományos érdeklődése elsősorban a magyarországi szlovákok nyelvére irányul. Ebből a szempontból kutatja nemzetisége néprajzi értékeit. Sok könyv szerkesztője, harmadik kötete a Magyarországi szlovákok népi gyógyítása 2009-ben jelent meg. Jelenleg az ELTE szláv nyelvészet doktorandusz iskolájának vezetője, a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének megalapítása óta külső munkatársa.
Az eseményen köszöntőjében Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, a kormány az elmúlt egy évben kiemelt figyelmet fordított a nemzetiségek ügyére. A legfontosabb cél, hogy megfelelő érzékenységgel közelítsenek a nemzetiségek kulturális igényeihez, kulturális autonómiájához. A jövő feladatainak megoldásában cél, hogy partnerek legyenek a kisebbségi közösségek országos képviseletei, az országos kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek - hangsúlyozta. Hozzátéve: a közelmúltban a közigazgatási és igazságügyi miniszter a 13 nemzetiség országos önkormányzatával kötött stratégiai megállapodást. Az elmúlt egy év munkáját felidézve elmondta: több jogot is biztosít a nemzetiségeknek az áprilisban elfogadott alaptörvény. A közös munka azonban ezzel nem fejeződött be, a sarkalatos törvények szabályozzák majd a nemzetiségek részvételét az ország irányításában. Emellett szintén a közeljövőre vár a civil szervezetekről szóló törvény elfogadása, a köz- és felsőoktatás átalakítása. Ezek hatással lesznek a nemzetiségek életére, köztük a szlovákokéra is, így mint fogalmazott, kéri, hogy a nemzetiségek észrevételeikkel segítsék a kormány munkáját. Fontosnak nevezte emellett, hogy az őszi népszámláláson minél többen kérdezőbiztosként is részt vegyenek.
(mti) - Foto: (fuhl)
