Sajtószemle / Figyelő / Tallózó ● 2012. október
Védelmet a nemzetiségi képviselőknek - A nemzet közjogi egyesítése - Sólyom-ügy: Szlovákia nem sértett uniós jogot - Jánošík: Egy szlovák kuruc - A legtöbben Magyarországon tanulnak szlovákul - Csabai Kolbászfesztivál - MÁÉRT: Magyarok és magyarabbak - Közoktatásról és nemzetiségpolitikáról tájékozódott az EBESZ főbiztosa - Jadviga párnája a Belvárosi Színházban - Kettő helyett egy Ipoly-híd, duplaáron? - Cseh lap: „A szlovákok valóban veszélyeztetve vannak Magyarországon” - Kényes ügyek zárójelben: Fico és Orbán Pilisszentkereszten egymásra talált
Imrich Fuhl válogatásában
Átadták a felújított Madách Emlékmúzeumot Csesztvén
2012. október 19. - (mti)
Átadták a felújított Madách Imre Emlékmúzeumot és benne az új állandó kiállítást a Nógrád megyei Csesztvén pénteken. Magyarország egyetlen Madách-emlékhelyét a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében 513 ezer euróból újították fel. Ezzel párhuzamosan kezdték meg Madách Imre szülőhelyén, a szlovákiai Alsósztregován található kastély felújítását is. A munkálatok januárban érnek véget. A fejlesztésekre közösen nyert pályázatot a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet és a Szlovák Nemzeti Múzeum. L. Simon László kultúráért felelős államtitkár a csesztvei ünnepségen - utalva arra, hogy az új kiállítás Az ember tragédiája köré épült -, azt mondta: nincs még egy művünk, amely ennyire képes hatni nemzedékről nemzedékre, amelynek ennyi fordítása lenne, hiszen a művet 41 nyelvre fordították le. Mindezzel együtt azt is tudjuk, hogy mégiscsak ez az a művünk, amely soha nem fog a világirodalmi ranglistán arra a helyre emelkedni, ahova mi joggal soroljuk - tette hozzá az államtitkár. Madách Imre 1844 decembere és 1853 szeptembere között lakott Csesztvén. Itt élte házassága boldog éveit, ekkor lett tevékeny részese a megyei politikai életének, majd innen hurcolták börtönbe 1852 nyarán, amiért Kossuth Lajos titkárát bújtatta. Csesztvén fogadta a Tragédia felfedezőjét, Arany Jánost is. A csesztvei kúria 1964-ben kapott múzeumi funkciót, akkor hozták létre az első állandó kiállítást is. Az előző, a mostani beruházás elején lebontott állandó kiállítás 1983-ban nyílt meg. Jarábik Gabriella és Molnár Ildikó projektmenedzser (a Szlovák Nemzeti Múzeum, illetve a balassagyarmati Palóc Múzeum munkatársai) a fejlesztést ismertetve elmondták: megtörtént az épület teljes külső és belső felújítása úgy, hogy a kúria eredeti részei a lehető legnagyobb arányban megmaradtak. Kicserélték a tetőszerkezetet, az akadálymentesített épület új vakolatot kapott. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai által berendezett kiállítás a Madách Imre és Az ember tragédiája - Az emberiség haladt, ha az egyén nem vette is észre címet viseli. Betekintést ad a tárlat a 19. század közepi életbe, rekonstruált szalont láthat a látogató, Madách Imre és felesége, Fráter Erzsébet öltözékeit. Bemutatják a költő-író életútját az életműre, a Tragédiára koncentrálva, modern technikai eszközök felhasználásával. Kivetítőn filmeket, mp3 lejátszón rádiójátékokat, érintőképernyős monitoron Az ember tragédiája 1969 és 2011 közötti filmes és színházi feldolgozásait, valamint a kéziratos oldalakat is megnézhetik a Csesztvére látogatók. Kialakítottak egy színpadot is, amelyet az emlékmúzeumban lévő kosztümök felhasználásával élővé tehetnek a fiatalok. A Madách Imre Emlékmúzeum az új múzeumi törvény értelmében januártól a csesztvei önkormányzat kezelésébe kerül. Palman Imre polgármester az ünnepségen ígéretet tett rá, hogy Madách írói nagyságához méltóan tartják majd rendben az épületet, a parkot és a kiállítást.
Az ombudsman fokozott büntetőjogi védelmet kér a nemzetiségi képviselőknek
2012. október 15. - (mti)
Az alapvető jogok biztosa fokozott büntetőjogi védelmet kér a magyarországi nemzetiségi önkormányzati elnököknek és képviselőknek, még az új Btk. jövő júliusi hatálybalépése előtt - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint a 2013. július elsején hatályba lépő új büntető törvénykönyv hivatalos személyként fogja elismerni a nemzetiségi önkormányzati elnököket és képviselőket, ám Szabó Máté ombudsman szerint nem várhat addig a jogi szabályozás ezen hiányosságának orvoslása. A jogállamiság elvéből következő alkotmányos büntetőjog követelményét sérti ugyanis, hogy a hatályos büntető törvénykönyv nem biztosít fokozott védelmet a nemzetiségi önkormányzatok tagjainak - állapította meg az alapvető jogok biztosa. A hivatalos személyek sérelmére elkövetett egyes bűncselekmények önálló tényállásként büntetendők, és az alapesetnél súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett minősítő körülményként értékelhetők. A hatályos Btk. hivatalos személyként ismeri el többek között a helyi önkormányzati képviselőket, valamint azokat, akik államigazgatási szerv vagy önkormányzati igazgatási szerv rendeltetésszerű működéséhez szükséges szolgálatot teljesítenek - olvasható a közleményben. A fokozott büntetőjogi védelem biztosítását indokolná, hogy az elmúlt években több településen is fenyegetések érték a nemzetiségi önkormányzati elnököket, képviselőket. A nemzetiségi önkormányzatok tagjai elleni - közmegbízatásukkal összefüggő - erőszakos cselekményekről azonban nincs tudomása az alapvető jogok biztosának - írták. Az alapvető jogok biztosa felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy terjessze az Országgyűlés elé a büntető törvénykönyv módosítását annak érdekében, hogy a nemzetiségi önkormányzatok tagjai fokozott büntetőjogi védelme az új Btk. hatálybalépése előtt is biztosítva legyen.
KDNP: Január 19-e legyen a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja!
2012. október 16. - (mti)
Kereszténydemokrata és fideszes képviselők azt kezdeményezik, hogy január 19-e, a németek elhurcolásának kezdete, legyen a magyarországi németek elhurcolásának a napja. A kisebbik kormánypárt kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, hogy 1946. január 19-én indult el az a vonat, amelyik a „kitelepített” németek első csoportját szállította. A magyarországi német nemzetiségieket a kollektív bűnösség igaztalan vádjával üldözték, kisemmizték, majd hazájuk elhagyására kényszerítették - írták. A javaslatot indokolva kifejtették: az emléknapról szóló - négy KDNP-s és három fideszes politikus által jegyzett indítvány - a magyarok és az itt élő nemzetiségek egymást gazdagító együttélésének fontosságára hívja fel a figyelmet. „Az igazság - akár ismételt - kimondása, a meghurcoltaknak és elűzötteknek járó tiszteletadás minden nemzetnek feladata és kötelessége. Különösen igaz ez a többségi nemzet és a nemzetiségek közösségei kapcsolatára. Ezek hozzájárulnak a nemzetiségi önismeret és a nemzetiségek önbecsülésének kialakításához, megerősítéséhez” - zárul a kommüniké.
Bárdos Gyula a Csemadok új országos elnöke
2012. október 20. - (Új Szó)
Bárdos Gyulát választotta elnökévé a Csemadok szombati ipolynyéki tisztújító kongresszusán. A szlovákiai magyarság legnagyobb tagságú társadalmi szervezetének alelnöke Köteles László lett. A legutóbbi közgyűlés óta elvégzett munkáról a leköszönő elnök, Hrubík Béla számolt be, aki külön megköszönte a Bethlen Gábor Alap nagyvonalú és folyamatos támogatását, valamint háláját fejezte ki a jelenlegi magyar kormánynak és miniszterelnökének, Orbán Viktornak e nagyvonalúságért. A Csemadok-kongresszus alapszabály-módosítást is jóváhagyott. Az országos elnökségnek hét tagja van, és a testületet négy évre választják. Megalakult a Regionális Elnökök és Titkárok Országos Tanácsa, de továbbra is működik az Országos Tanács. A szervezet nyitni akar a fiatalok felé. Mivel minden régió specifikus, a nyitás, a fiatalítás módjáról regionális szinteken születik majd döntés.
Bárdos a Csemadok új programjáról
2012. október 20. - (mti)
Jóváhagyta új programját, alapszabályt módosított és a tisztújítás során Bárdos Gyulát, a Magyar Közösség Pártja (MKP) országos tanácsának elnökét választotta meg a szervezet új elnökének szombaton Ipolynyéken tartott 23. országos közgyűlésén a Csemadok, a felvidéki magyarság legnagyobb társadalmi-kulturális egyesülete. Bárdos Gyula, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség - ismertebb nevén a Csemadok - új elnöke az MTI-nek nyilatkozva az új alapszabályról azt mondta: az abban végrehajtott változtatások jelentős részét a szervezet hétköznapi működtetésére irányuló követelmények hozták magukkal, ez tette indokolttá azt is, hogy változtattak az elnökség szerkezeti összeállításán. „Az új alapszabály rugalmasabbá teszi a Csemadok vezetését, ez a gyakorlatban egy szűkebb, hétszemélyes elnökséget jelent” - mutatott rá Bárdos Gyula. Hozzátette: a regionalizmus elvének figyelembe vétele mellett, a régiókkal való kapcsolat szorosabbra fűzése érdekében létrehozták az úgynevezett elnökök tanácsa elnevezésű testületet, amelyben minden területi választmány képviselteti magát. A Csemadok - a közgyűlésen jóváhagyott - programja a szervezet új elnöke szerint úgy készült, hogy figyelembe vegye a felvidéki magyarok asszimilációjának erősödését, és új eszközökkel is küzdeni tudjon a jelenség ellen. „Megfogalmazódott az az igény, miszerint amellett, hogy a Csemadok a kultúra és a hagyományok ápolásának érdekében tevékenykedik, hangsúlyosabban nyilvánítson véleményt társadalmi kérdésekben is” - fejtette ki Bárdos Gyula. Bárdos szerint a közgyűlés egyik kulcsmondata az volt, hogy a folytonosság megőrzése érdekében az eddiginél nagyobb mértékben kell bevonniuk a szervezet tevékenységébe a fiatalabb generációk képviselőit, és ezzel is erősíteniük kell a szervezet közösségépítő tevékenységét. „Az azonosságtudat erősítéséhez jelentősen hozzájárulhat az, ha a Csemadok meg tudja szervezni azt, hogy az egyes településeken a helyi közösségek képviselőinek rendszeresen lehetőségük legyen a találkozásra és a véleménynyilvánításra” - mutatott rá. Kijelentette: új programjával a szervezet jelentős mértékben hozzá akar járulni a felvidéki magyarság lélekszámcsökkenésének lelassításához és a jelenség visszájára fordításához. A Csemadok Szlovákia - és alighanem Kelet-Közép-Európa - legnagyobb társadalmi-kulturális egyesülete. Az 1949-ben alakult szervezet széles körű, a kultúra és a közélet szinte minden területére kiterjedő tevékenységet folytat. A szervezet taglétszáma jelenleg több mint 57 ezer fő, központja Pozsony.
Berényi: Fontos áttörés az őshonos kisebbségek fogalmának meghatározása
2012. október 19. - (mti)
Fontos áttörésnek értékeli a Magyar Közösség Pártja (MKP), hogy bekerült az Európai Néppárt (EPP) programjába az őshonos kisebbségek identitásának védelme, és az a célkitűzés, hogy a kisebbségvédelem épüljön be az európai uniós jogba - mondta az MTI-nek a bukaresti EPP konferencián elért eredményeket ismertetve Berényi József, az MKP elnöke pénteken. Berényi József szerint az a tény, hogy az említett célkitűzést sikerült beépíteni az Európai Parlament (EP) legnagyobb frakcióját alkotó EPP új programjába, a felvidéki magyarság megmaradása érdekében tett igen fontos lépéssé válhat, mivel olyan törvényi háttér megalkotását irányozza elő, amely a leendő szlovák kormányok számára megkerülhetetlen normákat ír elő a kisebbségi politika terén. „Nagyon fontos, hogy az Európai Unió (EU) tagországai számára kötelező érvényű - a kisebbségek védelmét biztosító - jogi norma jöjjön létre” - hangsúlyozta Berényi József, aki szerint az EPP új programjában lefektetett célkitűzés ennek biztosítéka lehet, akárcsak az, hogy a dokumentum hivatkozási alapot alkotva megfogalmazza az őshonos kisebbségek fogalmát és védelmük fontosságát. Rámutatott: az EU-nak egyelőre semmilyen kisebbségvédelmi dokumentuma nincs, csak ajánlások léteznek a kisebbségvédelem terén, olyanok, amelyeket más európai intézmények, mint például az Európa Tanács (ET) vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fogalmazott meg. „Ezeket az ajánlásokat pedig úgy és akkor hagyják figyelmen kívül az egyes tagországok - köztük Szlovákia - kormányai, ahogy és amikor kedvük tartja” - tette hozzá az MKP politikusa. Berényi József szerint a most előirányzott, a kisebbségek védelmét biztosító törvény várhatóan a 2014-es európai parlamenti választások után kerülhet terítékre. „Ehhez elkerülhetetlen, hogy 2014 után erős magyar képviselet legyen az EPP-n belül az Európai Parlamentben” - hangoztatta az MKP elnöke, aki szerint egy ilyen jogszabály megalkotása során nagyon jó kiindulási alapot jelenthetnek az ET által már megfogalmazott ajánlások.
Semjén Zsolt: Ma a nemzet közjogi egyesítése a magyar megmaradás parancsa
2012. október 20. - (mti)
A nemzet közjogi egyesítését, az állampolgárság kiterjesztését nevezte a magyar megmaradás mai parancsának Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a sepsiszentgyörgyi 1956-os emlékpark szombat esti avatóünnepségén mondott beszédében. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes úgy véli, akkor maradhat meg a magyarság, ha minden magyar nemzetrész megmarad. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha Magyarország a közjog kötelékével, az állampolgársággal egyesíti a világ magyarságát. Semjén Zsolt hozzátette, a magyar állampolgársághoz az útlevél és a szavazati jog is hozzátartozik, az Országgyűlés 2014-től minden magyar politikai akaratát kifejezi, és az egyetemes magyarság Országgyűlése lesz. Semjén Zsolt elmondta, az ünneplésnek egyfelől az az értelme, hogy hitet, erőt és büszkeséget lehessen meríteni a történelemből. Felidézte, az 1956-os magyar forradalom jelentett „halálos döfést” a kommunizmus, a bolsevizmus és a Szovjetunió számára. Úgy véli, Nyugat-Európa is hálás lehet a kis Magyarország szabadságharcának, mert az 56-os menekültek nyitották fel a nyugati világ szemét, az „hajlamos lett volna beleszédülni a kommunizmusba”. A tanulságok levonását tekintette az ünneplés másik értelmének. Úgy vélte, amint a történelemben számos más alkalommal, a feladat ma is a nemzeti megmaradás, és az ehhez szükséges jogok biztosítása. „Ha más népeknek lehet autonómiájuk, önrendelkezésük és lehetnek nyelvi jogaik, akkor nekünk, magyaroknak is ugyanígy jogunk van ehhez” - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes a mintegy ötszáz fős hallgatóság tapsát kiváltva. Hozzátette: a magyarság soha nem követelt olyat, ami más népeknél ne lenne természetes. „Ha másoknak lehet, nekünk is lehet” - nyomatékosította. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ünnepi beszédében arra figyelmeztetett, a szabadságnak ára van, azt soha nem adták ingyen. „Ne féljünk cselekedni!” - buzdította az ünneplőket a polgármester. Az 1956-os forradalom szellemét a romániai és a magyarországi volt politikai foglyok szervezeteinek képviselői idézték fel. Az ünnepség végén leleplezték az erdélyi 56-osok emlékművét, amelynek kőoszlopaira az 1956-os forradalom valamennyi romániai áldozatának a nevét felvésték. A sepsiszentgyörgyi megemlékezés az ünneplők fáklyás felvonulásával zárult.
Megkezdődhet a krasznahorkai vár felújítása
2012. október 18. - (mti)
Hamarosan megkezdődhetnek a felújítási munkálatok a márciusban tűzvészben megsérült krasznahorkai váron, mivel a szlovák Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) kedden elutasította a felújítási munkálatok kivitelezésére pályázó egyik vállalat panaszát, amely eddig hátráltatta a munkálatok megindítását - közölte az MTI-vel Sturmankin Artúr, a Szlovák Nemzeti Múzeum (SNM) sajtószóvivője csütörtökön. A felújítási munkálatok megkezdését eddig az hátráltatta, hogy az annak elvégzésére kiírt közbeszerzési pályázat vesztese panaszt emelt a vár fenntartója, a Szlovák Nemzeti Múzeum döntésével szemben. A Közbeszerzési Hivatal közérdekre hivatkozva hozott döntést a munkálatok kivitelezésére pályázó cég által benyújtott panasz elutasításáról. „A kulturális örökség részét képező épületen elkerülhetetlenül szükséges a felújítási munkálatok kivitelezése, mivel azok mihamarabbi megkezdése az épület megőrzésének előfeltétele. A Közbeszerzési Hivatal ezért úgy ítélte meg, hogy a munkálatok kivitelezése ügyében beadott panasz esetében a közérdek előbbrevalóságát kell figyelembe venni” - olvasható az ÚVO indoklásában. A döntés jogerős. „Amint a Szlovák Nemzeti Múzeum aláírja a felújítási munkálatok kivitelezéséről szóló szerződést a közbeszerzési eljárásban győztes vállalattal, azonnal megkezdődhetnek a munkálatok” - mondta a további lépések kapcsán Sturmankin Artúr. A nemzeti örökség részét képező 13. századi várban március 10-én két tizenéves dohányzó gyerek figyelmetlensége okozott tüzet. A tűz következtében a vár teljes tetőszerkezete leégett, megsérült a várfal egy része és számos műkincs is elpusztult. Bár a műtárgyak 90 százalékát sikerült megmenteni, a kár így is 8 millió euróra tehető.
Kiállnak Róbert Bezák mellett a leváltott érsek támogatói
2012. október 19. - (mti)
Több ezer képeslapot küldenek a Vatikánba ezekben a napokban Róbert Bezák júliusban leváltott nagyszombati érsek támogatói, így jelezve, hogy továbbra is kiállnak a hivatalából elmozdított egyházi személyiség mellett - közölte saját információkra hivatkozva a SITA szlovák hírügynökség pénteken. A XVI. Benedek pápa által júliusban leváltott érsek támogatói 20 ezer, Róbert Bezák arcképével ellátott képeslapot készíttettek, ezek közül megközelítőleg tízezer darabot már el is küldtek a Vatikánba Tarcioso Bertone vatikáni államtitkárnak címezve. A képeslapok másik oldalára egy három nyelven - szlovákul, magyarul és latinul - feltüntetett bibliai idézet került a Kivonulás könyvéből. „Ne kövesd a többséget a gonoszságban, és a perben ne csatlakozzál a többség vallomásához, úgyhogy eltérsz az igazságtól” - olvasható a képeslapon. Róbert Bezák támogatóinak mostani képeslapküldő kezdeményezése csak az egyike azoknak, amellyel további támogatásukról akarják biztosítani a leváltott érseket. Bezák elmozdítását követően hívei Mario Giordano apostoli nunciusnak és a püspöki kar vezetőjének, Stanislav Zvolenskynak címzett nyílt levélben kértek magyarázatot a leváltásra. A leváltás kapcsán csendes tiltakozó megmozdulást is tartottak, majd később a leváltott egyházi személyiséget támogató több óriásplakátot is elhelyeztek Nagyszombat-szerte. Hasonló transzparensekkel álltak ki Bezák mellett a sastíni Nemzeti zarándoklat résztvevői is. Róbert Bezák nagyszombati érseket júliusban váltotta le XVI. Benedek pápa. A pápai döntést az év elején tett apostoli vizitáció eredményével, a felmerült adminisztrációs problémákkal indokolták. Bezák már a leváltása hivatalos bejelentését megelőző napi misén tájékoztatta híveit az ezzel kapcsolatos várható döntésről. Akkor azt mondta: előbb levélben szólította fel őt a lemondásra Mario Giordano apostoli nuncius, majd miután ennek nem volt hajlandó eleget tenni, egy másikban értesítették közelgő leváltásáról. Hozzátette: nincs tudomása az őt érintő lépés okáról.
Fico: Nem akarok elmenni Szlovákiából
2012. október 18. - (mti)
Robert Fico szlovák kormányfő cáfolta azokat a pozsonyi sajtóban megjelent értesüléseket, melyek szerint ő válthatná José Manuel Barrosót az Európai Bizottság (EB) élén - adta hírül Robert Fico nyilatkozatára hivatkozva a SITA szlovák hírügynökség csütörtökön. Robert Fico a szlovák hírügynökségnek a téma kapcsán feltett kérdésére így válaszolt: az esetleges jelölésével kapcsolatos információkat értelmetlen és számára érdektelen pletykának tartja. Hozzátette: nem szerepel tervei között, hogy elmenjen Szlovákiából. „Nem akarok elmenni Szlovákiából (...) Kutyát akarok sétáltatni a Dunánál” - hangoztatta. A Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilap csütörtöki számában saját információkra hivatkozva arról számolt be, hogy Robert Fico lehet az Európai Szocialista Párt (PES) egyik valószínű jelöltje az Európai Bizottság 2014-ben megüresedő elnöki posztjára. A lap információi szerint az Európai Szocialista Párton (PES) belül két lehetséges jelöltet emlegetnek a jelenleg José Barroso által betöltött posztra, az egyik Robert Fico jelenlegi szlovák kormányfő, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnöke, a másik pedig Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke. Az EB elnökének személyéről eddig az Európai Unió tagországainak vezetői által alkotott Európai Tanács döntött, ám Brüsszelben tárgyalások folynak a választás módjának megváltoztatásáról. Az új elképzelés szerint a jövőben az egyes európai pártok állíthatnának jelölteket az EB élére. A jelöltek neveit jövőre hoznák nyilvánosságra.
Fico akár az Európai Bizottság elnöke is lehetne
2012. október 18. - (bumm.sk)
Elképzelhető, hogy Robert Fico szlovák kormányfő, a Smer elnöke válthatja az Európai Bizottság élén José Manuel Barrosót, akinek 2014-ben jár le a mandátuma. Az európai szocialisták fontolgatják jelölését. Minderről a Hospodárske noviny gazdasági lap számol be csütörtökön. A lap információi szerint a jelölésről Fico beszélt Angela Merkel német kancellárral is, mikor a nyáron hivatalos látogatáson járt Berlinben. Fico nem cáfolta az értesüléseket, ám szóvivőjén keresztül elég homályosan válaszolt. „A kormányfőnek egyetlen érdeke van, Szlovákiában maradni” - üzente. Ficót egyébként a 2014-es szlovák államfőválasztás egyik jelöltjeként is emlegeti a sajtó. Az EB elnökét eddig az Európai Tanács választotta ki. Brüsszelben azonban vita folyik a szabályok megváltoztatásáról, az új rendszer szerint az egyes európai pártok állítanának jelölteket. A nevek jövőre lehetnek ismertek. „Az Európai Szocialista Párt berkein belül leggyakrabban Robert Fico és Martin Schulz neve hangzik el” - erősítette meg a Smer EP-képviselője, Katarína Neveďalová a lapnak. Martin Schulz német szociáldemokrata politikus jelenleg az EP elnöke. A lap kérdéssel fordult Angela Merkel német kancellár irodájához, arra voltak kíváncsiak, hogy Németország, mint az Unió egyik legerősebb állama, el tud-e képzelni egy szlovákiai politikust az EB élén. Az iroda azonban szerdán nem válaszolt az érdeklődésre. Miroslav Mikolášik, a KDH EP-képviselője nem hallott Fico esetleges jelöléséről. „Mikuláš Dzurindáról (az SDKÚ korábbi elnöke, a szerk.) is állandóan azt mondták, hogy az európai struktúrákba tart, aztán sosem lett belőle semmi. A Smer most ugyanígy reklámoz” - jegyezte meg. Nem hiszi, hogy az EB élére szocialista állhatna. Hangsúlyozta: a jobboldalnak továbbra is többsége van az Európai Parlamentben. Elismerte azonban, hogy az euroszocialisták körében a Smer népszerű, mivel Fico otthon magasan nyerte a választásokat. Monika Flašíková-Beňová, a Smer EP-képviselője szerint az Európai Bizottság elnöki jelölése attól függ, milyen lesz a politikai erőelosztás két év múlva. „Az egyes tagok valószínűleg attól függően szavaznak majd, hány szocialista európai kormány lesz hatalmon 2014-ben. Ha többségük lenne az Európai Parlamentben, Fico biztosan erős jelölt lenne, mert szemükben nagyon erős a szlovák kormány és a kormányfő pozíciója” - mondta Flašíková-Beňová. Andrej Králik, az EB szlovákiai képviseletének munkatársa megerősítette, hogy jelenleg folynak a viták az európai pártok jelöltállításáról, már a legközelebbi EP-választás előtt. „Az Unió polgárainak így közvetlen lehetősége lenne befolyásolni, ki irányítja az EU végrehajtó hatalmát. Az EB elnökének erősebb demokratikus mandátuma lenne” - magyarázta. Flašíková-Beňová úgy nyilatkozott: nem Fico esetleges brüsszeli karrierje miatt nem választott még a Smer magának otthon államfőjelöltet. Elmondása szerint a kérdés inkább az, kormányfőként akarja-e folytatni Fico, vagy indul az államfőválasztáson. A Smerből egyébként eddig csak Miroslav Číž ismerte el nyíltan, hogy Fico akár harcba is szállhat az államfői posztért. „A másik dolog, hogy ha a kormányfő elindulna, hiányozna a pártból” - tette hozzá. Magyar szocialista EP-képviselőktől az Index.hu hírportál úgy értesült, hogy eddig semmilyen szinten nem merült fel Fico jelölése. A szlovák kormányfő brüsszeli karrierje lebegtetésének inkább belpolitikai jelentősége lehet, és az is kizárt, hogy a néppárti családhoz tartozó Merkellel Fico arról egyeztetne, hogy az európai szocialisták egyszer őt jelöljék. Arról ugyanakkor hosszabb ideje szó van, hogy Barroso utóda valamelyik új tagállamból kerüljön ki. Francia és német nem lehet, mert az megbontaná a két ország közötti bonyolult, az egész unió stabilitását biztosító egyensúlyt. Berlin valószínűleg nem szívesen támogatna ismét a gazdaságilag meggyengült latin országokból származó jelöltet, de a német gazdasági érdekszférába tartozó keleti tagállamok valamelyik konzervatív politikusa, így például a lengyel Donald Tusk jelölése felmerülhet.
Ítélet a Sólyom-ügyben - KIM: remélhetőleg nem lesz újabb hasonló eset
2012. október 16. - (mti)
A kormány bízik abban, hogy sem Magyarország és Szlovákia viszonylatában, sem más tagországban nem történik a jövőben olyan eset, amely Sólyom László akkori köztársasági elnökkel történt 2009 augusztusában - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kedden az MTI-vel. A tárca ezt arra reagálva közölte, hogy az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának kedden kihirdetett ítélete szerint Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását. A KIM közleményében emlékeztetett: 2010 márciusában azért fordultak az Európai Bírósághoz, mert - mint írták - elfogadhatatlannak ítélték, hogy egy uniós tagállam egy másik tagállam államfőjével szemben az uniós jogra hivatkozással úgy lépjen fel, ahogy azt Szlovákia tette Sólyom László köztársasági elnök esetében. Közölték továbbá: a per egyedülálló abból a szempontból, hogy az államfők státuszának nemzetközi jogi és uniós jogi megítélését, illetve az uniós jog hasonló esetekre történő alkalmazhatóságának kérdését vetette fel. Sólyom László egy szlovákiai székhelyű társadalmi szervezet meghívására a szlovákiai Révkomáromba szándékozott utazni abból a célból, hogy részt vegyen Szent István szobrának avatási ünnepségén. A szlovák külügyminisztérium szóbeli jegyzékben tiltotta meg Magyarország köztársasági elnökének, hogy szlovák területre lépjen.
Fico: Szlovákia tiszteletben tartotta a normákat
Üdvözölte a szlovák kormányfő az Európai Unió bíróságának a Sólyom László korábbi magyar köztársasági elnök meghiúsított szlovákiai látogatása ügyében hozott döntését keddi pozsonyi sajtótájékoztatóján. Robert Fico szerint a döntés azt bizonyítja, hogy a szlovák kormány mindig tiszteletben tartotta a nemzetközi normákat és az ország kötelezettségeit. Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága megállapította: Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását. „Mi üdvözöljük a bíróság döntését, amely megerősíti, hogy érzékeny nemzetközi kérdésekben, az érzékeny nemzetközi kapcsolatok terén mindig úgy viselkedünk, hogy tiszteletben tartsuk Szlovákia nemzetközi kötelezettségeit, mint ahogy a nemzetközi normákat is” - jelentette ki Robert Fico. A szlovák kormányfő szerint a kihirdetett ítélettel az Európai Unió bírósága végérvényesen megállapította, hogy Szlovákia semmilyen jogsértést nem követett el, nem sértette meg sem az európai közösség jogszabályait, sem pedig más olyan nemzetközi szabályokat nem hágott át, „amelyek az államfőkkel való kapcsolattartásra vonatkoznának”. Hozzátette: igaz ugyan, hogy az EU tagországok polgárainak jogában áll egy másik tagország területén tartózkodni, de ez a széles megfogalmazást használó jogszabály nem vonatkozik az államfőkre, mivel őket „bizonyos mértékig korlátozzák a diplomácia szabályai és szokásai”. A luxembourgi ítélethirdetéssel kapcsolatban a szlovák kormányfőéhez hasonló hangnemben nyilatkozott kedden a szlovák diplomácia vezetője is, akik elégtételnek tartja a döntést. Ezzel összefüggésben Miroslav Lajčák azt hangoztatta: nem volt kérdéses az eset során tett lépéseik helyessége, így az ítélet sem számít meglepetésnek. Hozzátette: elégséges lett volna, ha korábban a magyar fél meghallgatja és elfogadja a döntésükkel kapcsolatban felsorakoztatott érveket, és akkor a bíróság helyett európai és jószomszédi megoldást találhattak volna. Maros Šefčovic, az Európai Bizottság (EB) szlovák alelnöke szerint a magyar vád elutasításával bizonyítást nyert, hogy az ügyben a szlovák fél, valamint az EB érvelése megállta a helyét. Hozzátette: egy ilyen világos álláspontnak nem csak a mostani perben van nagy jelentősége. Fontos lehet ugyanis hasonló jövőbeni esetek megítélésénél is, ahol precedensként szolgálhat.
Helyeslés és sajnálkozás Szlovákiában
A szlovák diplomácia és a szlovák igazságügyi tárca üdvözölte, a szlovákiai magyarság politikai érdekképviselete viszont sajnálatosnak tartja az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának kedden kihirdetett ítéletét, amely megállapítja: Szlovákia nem tett uniós jogot sértő lépést, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását. A szlovák külügyminisztérium a luxembourgi döntés kapcsán közzétett állásfoglalásában üdvözli és értékeli, hogy a bíróság „teljes egészében elutasította” a magyar fél vádját, és meggyőződését fejezi ki, hogy az ítélet „véglegesen lezárja az ügyet.” „A bíróság döntése megerősítette Szlovákia álláspontját (...) Az ítélet egyértelműen elválasztotta a szabad mozgáshoz való jog - Szlovákia által teljes mértékben elfogadott - gyakorlását az államfői látogatástól, melynek státusa specifikus” - szögezi le állásfoglalásában a szlovák külügyi tárca. Hozzáteszi: feltételezésük szerint a mostani döntés hozzájárul ahhoz, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokban a mindkét ország polgárai számára hasznos témákra lehessen összpontosítani. „Szlovákia érdekelt a Magyarországgal való teljes értékű kétoldalú együttműködés további fejlesztésében, s ennek része a közjogi méltóságok és intézmények közötti kapcsolattartás is” - állapítja meg a szlovák külügyi tárca. A szlovák igazságügyi tárca a luxembourgi döntésről kiadott közleményében leszögezi: az ítélet megállapította, hogy Magyarországnak - az uniós jog megsértésével kapcsolatos - fenntartásai megalapozatlanok voltak. „Megerősítést nyert Szlovákia azon fő érve, mely szerint az államfő országának megtestesítője, s ez személyét megkülönbözteti az Európai Unió többi polgárától, ezért az unión belüli mozgására a nemzetközi jog által meghatározott normák vonatkoznak” - olvasható a közleményben. Bárdos Gyula, a Magyar Közösség Pártja (MKP) országos tanácsának elnöke szerint, pártjuk nagyon sajnálatosnak tartja a luxembourgi bíróság döntését. „A vonatkozó jogi előírásokat különbözőképpen lehet magyarázni és értelmezni, ez történt ebben az esetben is” - hangoztatta Bárdos Gyula a döntés kapcsán az MTI-nek adott nyilatkozatában. Rámutatott: bár úgy vélik, hogy a bíróságnak a döntésre vonatkozó indoklása „nagyon gyenge lábakon áll”, tudomásul veszik az ítéletet, de nem tartják megfelelőnek. „Bármilyen ítélet is született, az, hogy az Európai Unión belül korlátozták egy uniós polgár szabad mozgását ellentmond a normális uniós kapcsolatoknak” - szögezte le. Solymos László, a Most-Híd szlovák-magyar párt alelnöke a luxembourgi ítéletet, mint „szakmai és jogi döntést” nem kívánta értékelni, ugyanakkor rámutatott: szerencsétlennek tartják az akkori szlovák kormány hozzáállását Sólyom László - végül meghiúsult - szlovákiai látogatásához. „Mellékes, hogy jogilag most melyik fél kapott igazat, a fontosabb az akkori történések lecsapódása a két ország kapcsolatában, ami határozottan nem volt jó” - állapította meg a Most-Híd politikusa. Öllös László politológus kijelentette: sokak nézete szerint ez az ítélet volt várható, ugyanakkor úgy véli, hogy a döntésnek nem lesz érdemi befolyása a szlovák-magyar viszony aktuális alakulására. Öllös szerint a Luxembourgban megszületett ítéletet nehéz véleményezni, azt azonban Sólyom László beutazásának megakadályozása kapcsán látni kell, hogy az akkori szlovák kormány ezzel a lépéssel sikeresen elérte, hogy a szlovák közvélemény ne az akkori magyar államfő beszédének tartalmával, hanem ideutazásának körülményeivel foglalkozzon. „El akarták kerülni, hogy a szlovák közvéleményhez eljusson Sólyom László beszédének mondanivalója, amely Szent István azon üzenetére épült, hogy az egynyelvű ország gyenge és esendő” - jegyezte meg a politológus.
Sólyom-ügy - Szlovákia nem sértett uniós jogot
2012. október 16. - (mti)
Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának kedden kihirdetett ítélete szerint. A bíróság indoklása szerint az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását. A bíróság ezért a Magyarország által Szlovákia ellen benyújtott keresetet teljes egészében elutasította. A szóban forgó napon Sólyom László egy szlovákiai székhelyű társadalmi szervezet meghívására a szlovákiai Révkomáromba szándékozott utazni abból a célból, hogy részt vegyen Szent István szobrának avatási ünnepségén. Az augusztus 20-i magyar állami ünnepet követő nap a bíróság megállapítása szerint „Szlovákiában érzékenynek ítélt dátum, mivel 1968. augusztus 21-én öt, a Varsói Szerződésben részes állam fegyveres erői - köztük magyar csapatok is - megszállták a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot”. Miután a két tagállam nagykövetségei között több diplomáciai jegyzékváltás történt a magyar köztársasági elnök tervezett látogatásával kapcsolatban, a szlovák külügyminisztérium végül augusztus 21-én szóbeli jegyzéket közölt Magyarország szlovákiai nagykövetével, amelyben megtiltotta a magyar államfőnek, hogy szlovák területre lépjen. E jegyzék a tilalom indokolásaként a többi között az EU-n belüli szabad mozgáshoz való jogról szóló, 2004/38-as számú irányelvre hivatkozott. Mivel Sólyom Lászlót a jegyzékben foglaltakról akkor értesítették, amikor már útban volt Szlovákia felé, a közlést a határon tudomásul vette, és elállt azon szándékától, hogy Szlovákia területére lépjen. Magyarország álláspontja szerint a belépést az említett irányelv alapján nem lehetett volna megtagadni, ezért azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy Szlovákia ellen nyújtson be kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet az európai bírósághoz. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény azonban úgy ítélte meg, hogy az uniós jog nem alkalmazandó valamely tagállam államfőjének más tagállamban tett látogatásaira. Magyarország ezért saját maga indított keresetet Szlovákia ellen. Az Európai Unió Bírósága - amely idén február elsején tartott tárgyalást az ügyben - kedden kihirdetett ítéletében kimondta: Sólyom Lászlónak egyfelől magyar állampolgárként joga van ahhoz, hogy szabadon mozoghasson és tartózkodhasson a tagállamok területén, másfelől azonban az uniós jogot a nemzetközi jog releváns szabályaira tekintettel kell értelmezni. A bíróság megállapította, hogy a nemzetközi jog szabályai értelmében az államfő a nemzetközi kapcsolatokban olyan különleges jogállással rendelkezik, amely a többi között kiváltságokkal és mentességekkel jár. Az államfő külföldi tartózkodására nézve a diplomáciai kapcsolatok joga irányadó. Az ilyen személy „valamely más tagállam területére történő belépésére nem ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint amelyek a többi polgár belépésére irányadók” - szögezte le a luxembourgi testület. Az európai bíróság szerint „az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja az uniós jog által e személy részére biztosított szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását”. A bíróság szerint ebből következően az uniós jog nem kötelezi Szlovákiát arra, hogy biztosítsa a magyar államfőnek a területére történő belépését. Jóllehet Szlovákia tévesen hivatkozott a 2004/38-as irányelvre a belépés megtagadásának jogalapjaként - hiszen annak alapján csak a közrend, a közbiztonság, vagy a közegészségügy veszélyeztetettsége esetén lehetne megtagadni a belépést -, ez a körülmény az Európai Unió Bírósága szerint nem minősül joggal való visszaélésnek, hiszen a belépés megtagadásának a nemzetközi jogon alapuló lehetősége így is adott volt Szlovákia számára.
Jánošík - Egy szlovák kuruc
2012. október 15. - (Hegyi Gyula - nepszava.hu)
Ha valami komolyan gondolná északi szomszédnépünk jobb megismerését, annak érdemes lenne végignéznie a Jánošík című lengyel-szlovák filmet. De amennyire tudom, Magyarországon csak a HBO csatorna sugározta, a mozikban nem mutatták be. A filmről a neten kialakult vitához leginkább olyanok szóltak hozzá, akik feltehetően nem látták a produkciót, s arról sem értesültek, hogy nem valami „szlovák nacionalista”, hanem Agnieszka Holland, a Hollywoodban is sikeres, világhírű lengyel filmes rendezte. (A lányával együtt.) Hasonló színvonalú amerikai film bizonyosan eljutna a magyar mozikba - de ilyen értelemben a szlovák kultúra valóban távolabb van tőlünk, mint mondjuk az amerikai. S ez nyilván más viszonylatokban is igaz lehet, amit jól jelez, hogy a lengyel változatban a Rákóczi nevet következetesen cs-vel ejtik. A közel két és fél órás film nem tartozik Agnieszka Holland legjobb alkotásai közé (hajdan ő volt Andrzej Wajda asszisztense a nevezetes Márványemberben), de látványos és figyelemreméltó alkotás a nevezetes betyárról, a szlovák történelem legendás hőséről. Akiről - mint a törvényen kívüli szegénylegények esetében általában - sokkal több legenda keletkezett, mint amennyi valós tény maradt fenn. Holland asszony Jánošíkja egy vívódó, sodródó fiatalember, aki nem akar ölni, eleinte félénk a szerelemben, és kezdettől nyomasztja a halál közelsége, ami végül egy iszonyatosan kegyetlen kivégzés formájában huszonöt éves korában be is teljesül. A filmet az északi Kárpátok varázslatosan szép tájai és a halál folyamatosan érzékeltetett közelsége között feszülő ellentét teszi igazán emlékezetessé. Ilyen értelemben „anti-akciófilm”, nemigen vannak benne erőszakos jelenetek, kivéve a film felkavaró befejezését. Az alkotók elfogadják Juraj Jánošík vallomását arról, hogy senkit sem ölt meg, s így a betyár rajtaütéseiből is hiányzik a vadság és az erőszak. Sőt, a filmbeli Jánošíkot zavarja az őt már életében körüllengő legenda, vélt kiválasztottságának tudata, amelyet túlzónak és - jogosan - veszélyesnek is érez. A cseh színész látszólag eszköztelen, de igényes alakítása is a finomabb és balladai megközelítést erősíti a kalandfilmes közhelyekkel szemben. Annál érdekesebb a történelmi háttér, s az, ami belőle a lengyel-szlovák koprodukcióban készült filmben megjelenik. Annál is inkább, mert a hazai politikai közbeszédben az elmúlt időben igencsak divatossá váltak a kurucok, s Juraj Jánošík bizony igazi kuruc volt, Rákóczi Ferenc katonája. Arról az akkoriban Felső-Magyarországnak nevezett tájról származott, ahol a kuruc mozgalom már a Rákóczi-felkelés előtt megszületett. S ahol a magyar bujdosókkal, szökött parasztokkal, szabadságra vágyó szegénylegényekkel együtt harcoltak szlovák és lengyel - ebben az összefüggésben talán nem sértő azt mondani, tót és gurál - sorstársaik is. A szabadságharc alatt sok ezer szlovák kuruc szolgált II. Rákóczi Ferenc seregében, köztük a fiatal Juraj Jánošík. Ötévi katonáskodás után a trencséni csatában került fogságba, a császáriak börtönőrnek sorozták be, ahonnan segített megszökni egy későbbi betyár-társát, majd maga is útonálló lett. Alig két éves betyárkodása alatt főleg gazdag kereskedőket rabolt ki. Több forrás szerint valóban nem ölt meg senkit, s valamennyi pénzt tényleg szétosztott a szegények között. Huszonöt éves korában borzalmas körülmények között végeztette ki a liptószentmiklósi bíróság, egy kampóra akasztották, amelyen több napig szenvedett a megváltó halál eljöveteléig. A vádpontok között egyes források szerint a Rákóczi-szabadságharcban való részvétel is szerepelt, ami halálában is kuruccá tette. Emléke a szlovák népi hagyományból a XX. században a hivatalos történetírásba, sőt, a friss államiság szimbólumai közé is bevonult. Arcképe felkerült bankóra, szobrot állítottak neki és szállodát neveztek el róla, sőt, Robert Fico előző kormánya alatt a szlovák hadsereg őrnagyává léptették elő. Rosszindulatú megközelítésben azt is mondhatnánk, hogy mindez a szlovák történelem hős-hiányát mutatja. De másfelől olyan népi hős, akinek békés és erőszakmentes legendája rokonszenvesebb, ember-közelibb a hadvezérek és uralkodók hivatalos kultuszánál. Eric Hobsbawm, korunk egyik legnagyobb történésze a világ legismertebb „szociális banditái”, a társadalmi igazságtalanságok ellen bűnözőként és lázadóként küzdő zsiványai közé Juraj Jánošíkot és Rózsa Sándort is besorolta. Érdekes, hogy életük egy szakaszában mindketten egy magyar szabadságharc katonájaként harcoltak, egyikük Rákóczi, másikuk Kossuth ármádiájában. Vajon tudják-e a hivatásos kuruckodók, hogy a kurucok soraiban a korabeli Magyarország legtöbb nemzetisége képviseltette magát, s mivel alapvetően felső-magyarországi gyökerű mozgalom volt, különösen sokan voltak köztük a szlovák jobbágyok, szegénylegények, több szabadságra vágyó havasi emberek? S másfelől tudják-e, hogy a korabeli magyar konzervatív elit nagyobbik része, a nyugat-magyarországi arisztokrácia, a katolikus főpapok többsége szívvel-lélekkel a labancokat, azaz a Habsburg-házat támogatta? Akik ma kurucnak vallják magukat, vállalják a szegénylegények, a lázadók, köztük a Jánošíkok örökségét is?
Vertigo Szlovák Színház
A Hazárd keringő bemutatója Szarvason
Legyen Ön is létező!
2012. október 11. - (newjsag.hu)
Jelen sorok írójának volt szerencséje háromszor látni Victor Haïm komédiáját, a Hazárd keringőt Varga Viktor rendezésében. Szlovákul. Most, hogy végre magyar nyelven is folynak a próbák, és nem csak sejtem, hanem értem is, miről szól pontosan, mindenkinek tudom ajánlani egy könnyed péntek esti kikapcsolódásnak. A magyar változatban is Dósa Zsuzsa, Domján Edit- és Kisfaludy díjas színésznő játssza a nőt, aki kétszázzal hajtott a ködben, és annak rendje és módja szerint… szörnyethalt. A purgatóriumba kerül, ahol az angyal, a Jászai Mari-díjas Rubold Ödön, egy pontozásos játék során dönti el, hogy Pokol vagy Menyország. Nulla pont le, száz pont fel. A szokás ősidők óta létezik. Azt nem tudható, hogy az a szokás, miszerint a játékszabályok az angyal kénye-kedve szerint változnak, mikor lett bevezetve, de egészen biztos, hogy a szlovák nyelvű bemutató előtt, mert akkor már pont ilyen elviselhetetlen volt az angyal. Egy biztos, se a mennybe, se a pokolba nem könnyű bejutni.
Ősbemutatóra készül a szarvasi Cervinus Teatrum
2012. október 1. - (Hír6.hu)
Egy nő kétszázzal rohan a ködben… Egy különös találkozás élet és halál közt. Egy angyal és egy, az élet és a halál közti létben leledző hölgy különös játéka, a tét a mennybe vagy a pokolba jutás. A hagyomány ősidők óta létezik, és a játék életre halálra megy. Itt a purgatóriumban dől el minden, úgynevezett tisztítótűz, maga a játék. Victor Haïm: Hazárd keringő című komédiáját Varga Viktor rendezi, a főszerepekben Dósa Zsuzsát és Rubold Ödönt láthatja a közönség. Különös humorral, jókedvvel megfűszerezett harc a létezés újabb formájáért. Az angyal dönt, az angyal ítél és mindent tud, és mindenért pont jár, vagy pontelvonás. Az elért pontok száma határozza meg az új útirányt, fel vagy le. A játékszabályok különösek és nehezen értelmezhetőek, ennek érdekében az ember még akkor is hazudik, amikor már a hazugságnak semmi értelme... Ez a játék elvarázsol, megnevetett és „leszámol” velünk, különösen szórakoztató igazi színészkoncert. A színészek egy hónapra Szarvasra költöztek, ahol az október 12-i bemutató színpadi próbái már elkezdődtek. Szereplők: a nő, avagy Dósa Zsuzsa, Domján Edit- és Kisfaludy díjas színművész és az angyal, vagyis Rubold Ödön, Jászai Mari-díjas színművész. A mű magyar nyelvű fordítását Dósa Zsuzsa készítette, a díszlet Martini Yvette munkája, a dramaturg pedig Varga Viktor / Martin Hodoň. A bemutató október 12-én lesz a Cervinus Teátrum Színháztermében.
Vizet a Dunába! - Konferencia a Duna elterelésének 20. évfordulóján
2012. október 12. - (mti)
A Szigetközben élők úgy gondolják, hogy van megoldás a térség vízgazdálkodási gondjaira - hangzott el a Vizet a Dunába! című konferencián pénteken Dunakilitin. A Duna elterelésének 20. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson a szakemberek felidézték a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer Dunakilitit érintő beruházását, és a beruházás leállítását követő történéseket. A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület által szervezett tanácskozás címében és tartalmában is kapcsolódott a Vizet a Dunába! elnevezésű országos népi kezdeményezéshez, amelyet a Kisalföld című Győr-Moson-Sopron megyei napilap kiadója indított azért, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását. Az indítványt 80 ezernél többen támogatták aláírásukkal, s támogatta a kezdeményezést az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága is a kedden ugyancsak Dunakilitin tartott kihelyezett ülésén. Az előadások elhangzását követően a pénteki konferencia határozatot hozott, amelynek értelmében felkéri a térség országgyűlési képviselőit, hogy tevékenyen segítsék a népi kezdeményezés sikerét, az Országgyűlés ülésén képviseljék a helyi lakosok akaratát, és sürgessék a helyi vidékfejlesztési célokat akadályozó országgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését. A konferencián Mikó István, a félbemaradt dunakiliti beruházás akkori főmérnöke elmondta: a dunakiliti tározó és duzzasztómű egyik feladata lett volna a duzzasztott vízszint előállítása a bősi erőmű részére, a másik pedig a Szigetköz vízutánpótlása. Mindez elmaradt. A leállítás pillanatában a tározó és a vízlépcsőrendszer „kulcsaként” emlegetett dunakiliti duzzasztómű és hajózsilip üzemkész állapotban volt, és azóta is ott áll torzóként a település határában. A beruházás felfüggesztése után a csehszlovák fél megépítette a saját duzzasztóművét Dunacsúnynál. A szakember úgy vélekedett, hogy a hajózás és a vízerőhasznosítás ma is fennálló problémáinak rendezését nemzeti és nemzetközi érdekek egyaránt szükségessé teszik. Horváth József egykori köztársasági megbízott arra emlékeztetett, hogy a C-változat építését a szlovákok 1991 decemberében kezdték meg, noha „a zöld mozgalmárok” a szlovák közléseket egyszerű ijesztgetésnek minősítették, és „papírtigrisnek” emlegették a dunacsúnyi beruházást. Horváth József beszélt arról az összefogásról, amellyel a helyi szakemberek a megoldást keresték a Duna elterelését követően. Hangoztatta, hogy 1993 nyarán már minden készen állt a keresztgát építésére, megvalósítására azonban csak két évvel később került sor. A keresztgát gravitációs úton megfelelő vízmennyiséget juttatott az ágrendszerekbe. Jakus György, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkori igazgatója felszólalásában hangsúlyozta: 17 év üzemeltetési tapasztalata azt mutatja, hogy a vízpótló-rendszerek átvették a korábbi dunai vízjárás szerepét. Nőtt az árvízi biztonság, a belvizek kártételei pedig csökkentek. Ugyanakkor az Öreg-Duna továbbra is árvízi kockázatot jelent az alacsony vízállás miatt, a növényzet elburjánzott a mederben, így a folyó nem képes levezetni a mértékadó árvizet. A vízpótlás eddig a Felső-Szigetközt érintette, az Alsó-Szigetköz továbbra is vízhiányos állapotban van, ezért ezt a régiót is be kell vonni a vízpótlásba. A szakember szerint az Öreg-Dunán is vízszinteket kell emelni, ez a folyamat duzzasztással, vízlépcsőkkel valósítható meg, ezt az eszközt azonban „a politika kihúzza a vizes szakma kezéből”. A Duna és a mellékág-rendszerek kapcsolatának rendezését a főmederben három nyitható hajózsilippel, hallépcsővel ellátott fenékgáttal oldaná meg a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület - ismertette a szervezet megoldási javaslatát Pannonhalmi Miklós egyesületi tag. A fejlesztéssel növelni lehetne az árvízi biztonságot, megoldódna a víztestek átjárhatósága és az élőlények szabad vándorlása.
Ebből botrány lesz: Szomszédainkat gyalázta a kormányfő
Orbán szerint az osztrákok „kilopják” a magyar földet
2012. október 14. - (168ora.hu)
A budapesti osztrák nagykövetség visszautasította Orbán szombati állítását, miszerint a zsebszerződésekkel magyarországi birtokhoz jutott osztrákok a szóban forgó földterületeket tulajdonképpen „kilopták”. A Die Presse és a Der Standard is beszámolt a magyar kormányfő osztrákokat sértő állításáról, és a készülő földtörvényről. A magyar miniszterelnök teljesen meg akarja tiltani a külföldiek földvásárlását, a már megkötött adásvételi megállapodásokat pedig érvényteleníteni kívánja - írja a Die Presse. A bécsi napilap idézi Orbán ceglédi beszédét, amelyben a kormányfő úgy fogalmazott, hogy megvédik a termőterületeket a bankoktól és spekulánsoktól. A magyar kormány szerint a zsebszerződésekkel elsősorban osztrákok jutottak az utóbbi két évtizedben földtulajdonhoz. Orbán közölte, hogy a külföldiek földszerzését olyan mechanizmusokkal fogják megakadályozni, mint amilyeneket a franciák vagy az osztrákok alkalmaznak. Mint mondta, aki a határ nyugati oldaláról jön, az menjen át és próbáljon meg ott szántót venni, mert Magyarországon nem fog neki sikerülni. A politikus a nagybirtokok kialakulását szintén igyekszik megakadályozni, a magyar mezőgazdaságnak jövőre pedig olyan változásokat ígért, amelyekre szerinte az utóbbi 50-100 évben nem volt példa. A budapesti osztrák nagykövetség visszautasítja a színlelt szerződésekkel kapcsolatos vádakat, hangsúlyozva, hogy ezek a megállapodások az utóbbi időben csupán ürügyként szolgáltak, amivel a külföldi, így osztrák gazdák magyarországi tevékenységét vonják kétségbe - írja a lap. Orbán Viktor szombaton Cegléden, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) ifjúgazda-tagozatának kongresszusán elmondott beszédéről beszámol a Der Standard is. A kormányfő beszédében azt ígérte: „ha nem hátrálunk meg, ha nem hagy el az erőnk”, 2013-ban olyan változások történnek a magyar mezőgazdaságban, amelyekre 50-100 éve nem volt példa”.
Tóta W. Árpád: És most fogjátok meg egymás kezét
A legtöbben Magyarországon tanulnak szlovákul
2012. október 11. - (felvidek.ma)
A szlovák közoktatási minisztérium szerint sok külföldi szlováknak van lehetősége arra, hogy anyanyelvén tanuljon. Szerbia, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Ukrajna teszi lehetővé, hogy a szlovák nemzetiségű állampolgárainak gyermekei anyanyelvű, vagy szlovák nyelvet is oktató iskolában tanuljanak. A külföldi szlovákok művelődési lehetőségeiről és a szlavisztikai egyetemi munkahelyekről szóló jelentés szerint a legtöbb szlovák gyermek (3 600) Magyarországon tanul szlovák nyelven az általános iskolában. Szerbiában 3 062 fő, Romániában 494, Lengyelországban 153 gyermek teheti meg ugyanezt. Dušan Čaplovič közoktatási miniszter szerint a szlovák nyelv iránt Európa és a világ más országaiban is növekszik az érdeklődés, ezekben azonban önkéntes alapos, vasárnapi iskolákban, nyelvi körökben vagy szlovák szervezetekben történik a szlováknyelv-oktatás. Példaként azokat az országokat hozta fel, ahová a leginkább kivándoroltak dolgozni az emberek (Írország, Nagy-Britannia, Németország, Ausztria), vagy ahová 1989 előtt a legtöbben emigráltak (USA, Argentína, Ausztrália, Kanada). A szlovák oktatási tárca a külföldi szlovákok nemzeti identitásának megőrzését a szlovák nyelv oktatásának támogatásával segíti, elsősorban tanítókat és tanárokat küld ki ilyen célból az általános és középiskolákba, kétoldalú államközi egyezmények alapján. A 2011/2012-es tanévben 12 nyelvtanár végez ilyen szolgálatot, 4 fő Magyarországon 2 Romániában, 5 Ukrajnában és 1 Franciaországban. Kinn tartózkodásukat a tárca finanszírozza. Egyetemeken és szlovák intézetekben 23 lektor dolgozik a világ 15 országában. A legrégebbi a fogadó egyetemek közül a szegedi, a bukaresti és a ljubljanai. A külföldön - különböző szinten és különböző formában - szlovák nyelvet tanuló hallgatók száma jelenleg 1191 fő.
A magyar kompetenciamérés iránt érdeklődött Szlovákia
2012. október 10. - (edupress.hu)
A magyarországi mérési és értékelési rendszer és azon belül a kompetenciamérés megismerése céljából szlovák delegáció érkezett az Oktatási Hivatalba október 8-án. A szakmai konzultációt a szlovák partner megkeresése alapján szervezte az OH. A szlovákiai Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM) az Európai Szociális Alap támogatásával kezdte meg egy mérési rendszer fejlesztését, és a szakmai tapasztalatcsere céljával látogattak Magyarországra. Loboda Zoltántól, az Oktatási Hivatal Nemzetközi Osztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy a szlovák partner ismertette a projektjüket, mely a hazai kompetenciaméréshez képest más „filozófián”, más mérőeszközökön és módszertanon alapul, alapvetően más oktatáspolitikai célokat szolgál, ugyanakkor a tapasztalatcsere hasznos volt. A látogatás során a szlovák partnerek megismerhették a magyar Országos Kompetenciamérés célját, működését. A konzultáción az Oktatási Hivatalban bemutatták a delegációnak, hogy milyen a magyar mérési-értékelési rendszer kerete, és ez milyen eszközökön és programokon keresztül valósul meg. Loboda Zoltán kiemelte, hogy a szlovákok a magyarhoz kompetenciaméréshez képest más típusú mérési rendszert dolgoznak ki, vannak azonban a kompetenciamérésnek olyan elemei, melyek fejlesztése a szlovák partnerek érdeklődésére is számot tarthat. Az Oktatási Hivatal nyitott a további együttműködésre, ez elsősorban azonban a szlovák félen, az ő fejlesztési projektjükön múlik. Számos bilaterális és multilaterális együttműködési progamkeret adhat lehetőséget a további célirányosabb szakmai konzultációra. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása közös munkát, pályázat elkészítését igényli, függ a szlovák partner tényleges elkötelezettségétől, projektjük pénzügyi kereteitől, fejlesztéseik folytatásától és a szlovák oktatáspolitika megrendelői igényétől. „Minden további lépés attól függ, ők hogyan döntenek, de nyitottak voltak, örültek a találkozásnak és a tájékoztatásnak. Ha jövő nyáron sikeresen zárják le a fejlesztést, elképzelhető, hogy a folytatásban olyan irányba is nyitnának, aminek során jobban tudnák hasznosítani a mi kompetenciamérésünk tapasztalatait” - tájékoztatott a Nemzetközi Osztály vezetője.
Magyarországi szlovák kórusok tizedik ökumenikus találkozója
2012. október 8. - (Maya - newjsag.hu)
Kétszer imádkozik az, aki az Urat dalban dicsőíti, idézte a szentírást Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke 2012. szeptember 22-én az evangélikus Újtemplomba érkezett énekes előadók és vendégek számára tartott ünnepi köszöntőjében. A fellépő kórusok mellett üdvözölte a rangos rendezvény díszvendégeit, dr. Štefan Daňo főkonzult és Babák Mihály polgármestert és mint főszervező megköszönte Kollár Zsolt lelkésznek a kórustalálkozó méltó színhelyét, valamint Gulácsiné Fabula Hilda utazó lelkésznőnek a szlovák nyelven tartott szolgálatát, mellyel megerősítette, hogy a szlovák nép szeret énekelni, ünnepi alkalmakkor az ige és az ének templomaikban megszólalnak. A dalban megtalálhatják belső érzéseiket, énekben megfogalmazva adják ki örömüket, bánatukat, miközben a lélekben épül a hit, a szeretet és az önfeláldozás. A bemutatkozó kórusok között szerepelt a békéscsabai Evangélikus Vegyeskar Kutyejné Ablonczy Katalin vezetésével, a mezőberényi Szlovák Pávakör, a Zvony Kamaraegyüttes Szerbiából, Juraj Szúdi vezénylésével, fellépett a Čabianska Ružička Vegyeskar Ocsovszki Ildikó karvezetővel, Szarvas Város Kamarakórusa Pivler Mária vezetésével. A kórus több mint 30 éves múltra tekint vissza, rendszeres fellépéseiken népdalok, madrigálok és egyéb kamaraművek szerepelnek, melyekkel gazdagítják Szarvas város énekkultúráját. Latin és magyar nyelvű műveik mellett egy cseh bibliai nyelvű evangélikus éneket is előadtak a Tranosciusból, melyet a találkozó tiszteletére tanultak meg. A pilisszentkereszti Szlovák Éneklő Ifjúság latin és ószláv műveket szólaltatott meg. Üde színfoltja volt a rendezvénynek a hosszú hagyományokra visszanyúló Szlovák Iskola énekkara Sindel Csilla karvezetésével. A gyerekek közül sokan vettek részt Bibliai táborban, az ott tanult egyházi dalokat adták át kortársaiknak és a széles hallgatóságnak. Az ünnepélyes találkozót Mótyán Tibor bibliai cseh nyelven előadott imádsága zárta. A társszervező Szarvas Város Szlovák Önkormányzata virággal és e jeles alkalomra készített szilkével fejezte ki köszönetét a fellépő kórusoknak, kik szlovák, latin, ószlovák nyelvű vallásos és világi dalaikkal nyújtottak feledhetetlen művészi élményt, hiszen: „Isten szavának igazát a szív dalban éli át.”
Képgaléria:
Mi az a Szlovákia?
2012. október 8. - (bumm / tasr)
A szlovák külügyminiszter szívesen megvitatná, hogy mi az a Szlovákia, mert szerinte nincs egységes álláspont a kérdésben. Nem tetszik neki, hogy az ország intézményei sokszínű képet festenek Szlovákiáról külföldön. Szlovákiának egységes álláspontra van szüksége abban a kérdésben, hogy létezése van-e annyira specifikus, hogy annak alapján egységesen lehetne reprezentálni az országot a nemzetközi színtéren - elmélkedett egy találkozón a szlovák külügyminiszter. Miroslav Lajčák a kérdést a szlovák határontúli intézmények vezetőivel folytatott beszélgetése során vetette föl. „Még mindig nem vagyunk egységesek abban, hogy Szlovákia micsoda, mi a logo, mi Szlovákia imidzse, mi Szlovákia egyetlen mondatban? Viccelek, de valakinek a juhász (bača), valakinek az autók jelentik Szlovákiát, amelyeket gyártunk… az én mondatom így hangzik: Szlovákia dinamikus és sikeres ország” - hangsúlyozta a szlovák külügyminiszter sajtótájékoztatóján. A nem egységes álláspontot szerinte látni lehet a legtöbb állami intézményen, amelyek eltérő logokkal, jelszavakkal az ország más-más aspektusait emelik ki. „Mi magunk aprózzuk el Szlovákia képét, és nem hinném, hogy ez jó dolog” - véli Lajčák.
Tombol a Csabai Kolbászfesztivál - A java bekerül a bélbe!
2012. október 20. - (player.hu)
A tömegben teli húsos ládákkal lavírozó hentesek, kint eklektikus bazársor füstgépes diszkóval a végén, sör, bor, pálinka, és persze annyi kolbász, amennyit a szervezetünk elbír. Békéscsabán pörög a buli. A vasútállomástól jó félórányi sétával, vagy a fesztivál ideje alatt kétszáz forintért bérelhető biciklik egyikével jóval hamarabb elérhető sportcsarnok területére lépve nem sok jóra számítottam. Merem állítani, hogy az ország legszínesebb bazársora költözött Békéscsabára a hétvégére. Egyszerűen minden van: rókaprémből készült sapkák, fafaragók péklapátok széles kínálatával, élménykovács soha el nem hervadó vasrózsákkal, kilós cukorkamérés, matyó terítők, ékszerek, és persze egy füstgéppel és komplett dj-pulttal támadó vidámpark a végén. Fél hatra értem le, így az aznapi disznóölésről, valamint a kolbásztöltő verseny aktuális fordulójáról lemaradtam. Volt szerencsém viszont a késztermékhez, legyen szó vastag, vékony, illetve csípős vagy csemege formáról. Lelkiismeretesen végigettem mind. Hogy mitől jók? Egyszerű! Minőségi sertéshús, friss paprika, tradicionális fűszerezés, és hagyományos érlelés. Itt aztán tényleg mindenkinek a vérében van a kolbász. A hentesekkel beszélgetve persze hamar felszínre tört a nosztalgia. Azok voltak ám a szép idők, mikor még “egy műszak alatt levágtunk 1500 disznót“. Most meg jó, ha ugyanez a mennyiség összejön egy hét alatt. És hogy mi történt a stratégiai fontosságúvá nyilvánítás ellenére is zokszó nélkül csődbe menő Kapuvári és Gyulai gyárakkal? “Kiloptak belőle a tulajdonosok mindent, amit lehetett” - hangzik a nem meglepő válasz. Vidámabb témára terelve a szót, kiderül, hogy csak a “rágott” koca alkalmas a kolbászkészítésre. A becenév egy legalább 130 kilós, többször ellett hízót takar. Annak már nem vizes a húsa. A kalocsaiak is megkapják a magukét, mert az ő híres paprikájuk sem való rendes Gyulaiba. Miért? Mert “olyan a színe, mint a téglapornak!”. Abban azért hamar megegyezünk a fesztivál talán legszebb pultja mögött álló, igen tekintélyes felépítésű hentesmesterrel, hogy a kolbász csípős. Férfias sport ez. A kistermelők kolbászsátrában újabb kóstolók következnek, én pedig hol a fokhagymát, hol a köményt érzem dominánsabban, már persze a mindent átható paprikaíz mellett. Az aranyszabály csak az alapanyagok tekintetében szigorú (bors például nem lehet benne), azon túl a Csabait mindenki olyan arányokkal fűszerezi, ahogy az a családban megszokott. Igazi hungarikum, és az Európai Unió is eredetvédelemmel tüntette ki. Kitüntetésekből a sátorban sincs hiány. Az épp kóstolt vastagkolbász többszörös fesztiválgyőztes, mutatják büszke készítői. Úgy látszik, az alföldre kizárólag a Főzdebuszt kísérve jutok el, de nem baj, így legalább működik a cserekereskedelem. A sörre hamar jön a pálinka, de ahogy a sátorban sétálok este nyolc körül, az alkoholból láthatóan bent sincs hiány. A Kerekes Band egyelőre kicsi, de annál lelkesebb közönségnek előadott folkmetáljánál jobbat keresve sem találhattak volna a szervezők. Sajnos a sátorból kisétálva rögtön egy szürreális remix középébe csöppen az ember, hiszen a kinti bazársor végén lévő vidámparkosok falusi diszkózása keveredik a bentről hallható népzenei elemekkel. Ők egyébként jelentősen hozzájárultak az esti hangulathoz, hiszen pár óra alatt annyi füstöt lőttek a levegőbe, hogy éjfélre diszkóködbe burkolózott az egész fesztivál. Hogy hányan dobták ki a taccsot a részeg pörgés utáni húsz másodpercben, tudni sem szeretném. Hogy egy buli beindult, onnan lehet tudni, hogy középkorú nők rohangálnak BB pezsgős üvegekkel a kezükben. A vidéki haknira Geszti Péter főmentor is hozzátette a magáét, amikor is Gringó Sztár formációjával feltett kezekre buzdította az immár teljesen teli sátor erősen ittas közönségét. A hej, Dunáról fúj a szél karaoke-s meggyalázása után ezúton is buzdítok minden kritizált X-faktorost, hogy nyugodtan mosolyodjon el gúnyosan Geszti következő megszólalásakor. Bár a kolbászosok a kezdőnapon viszonylag hamar becsukták standjaikat, ma reggel már biztos volt, hogy nem lesz gond a forgalommal. Már délelőtt annyi látogató érkezett, hogy alig lehetett végigmenni a bazársoron. Az alkohol is hamar utat talált a sült kolbászra, mert egyes úriemberek még delet sem várták meg azzal, hogy minimum megkérjék a legközelebbi pultoslány kegyes kacsóját. A magyar mulatozás kvintesszenciája hát ez a rendezvény, de összes hibáját könnyű megbocsátani, ha valaki szereti a kolbászt. Mi pedig imádjuk!
Csabai kolbász házilag
A 2000. évi millenniumi Csabai Kolbászfesztiválon Fő- és Életmű Díjat kapott Krajcsó Pál békéscsabai hentesmester receptje
Hozzávalók:
10 kg sertéshús vegyesen (comb, lapocka, tarja, dagadó), ha nem elég zsíros, akkor kevés húsos szalonnával kiegészítjük. Legjobb a 150 kg-nál nehezebb, egy évesnél idősebb Mangalica-Berkshire, keresztezett sertés.
20 dkg édes, őrölt, házi paprika, 5 dkg erős, őrölt, házi paprika, 24 dkg asztali só, 3 dkg apróra vágott foghagyma, 2 dkg fűszerkömény (egész)
A legjobb a vastag csabai kolbász készítésére a karácsony előtti, már hideg idő. A korán reggel levágott disznót megperzseljük, tisztára mossuk, felbontjuk részeire, majd bevisszük egy disznóvágó asztalra. Kicsontozzuk, a húst kis kézi hajtású gépen, 6 mm-es tárcsán megdaráljuk és a fent leírt fűszerekkel még melegen összegyúrjuk. (Ilyenkor jobb a hús kötőereje, jobban összetart!) Gyúrás után kivisszük a hidegre, nagyon tiszta asztallapra terítjük széjjel, 10 cm vastagon. A mikor a hús már hideg, visszavisszük és 10-es, 20-as géppel, ami már tölcsérrel van ellátva, sertés vastagbélbe töltjük és bekötjük, úgy, hogy minden szálat külön-külön füstölő botokra helyezhessünk. Majd a kamrában lévő kolbászállványra helyezzük. A kamra huzatos és plusz 6 foknál melegebb ne legyen! 48 óra múlva visszük a szellős füstölőbe, vagy szabadkéménybe. Hat napon át, lassan füstöljük, száraz bükkfa fűrészporral, arra nagyon vigyázva, hogy plusz 12 °C foknál ne legyen magasabb a hőmérséklet! Füstölés után bevisszük a kamrába, ahol plusz 18 foknál érik. Három hónap alatt teljesen beérik a finom, valódi csabai vastag házikolbász.
Megnyílt a 16. Csabai Kolbászfesztivál
2012. október 19. - (mti)
Megnyílt Békéscsabán pénteken a 16. Csabai Kolbászfesztivál, amelynek igazgatója, Hégely Sándor szerint az esemény kiváló példa arra, hogyan lehet visszatérni a gasztronómiai hagyományokhoz, megtanítani az embereket az egészséges élelmiszerek elkészítésére és fogyasztására. Az igazgató kiemelte: a csabaikolbász-készítés Békéscsabán visszatér az ősi tradíciókhoz, a kolbász helyben előállított friss sertéshúsból készül helyi pirospaprika hozzáadásával, családi műhelyekben. Ettől lesz hungaricum és prémium termék. Akik a kolbászfesztiválon a száz évvel korábbi hagyományok alapján készítenek kolbászt, átveszik a hagyományokat, és gyermekeiket is megtanítják rá. A fesztivál a hazai élelmiszer-előállítás kihagyhatatlan innovációs pontja, ahol több ezer ember cseréli ki ötleteit és tapasztalatait az élelmiszerek hagyományos előállításáról. A kolbász fővárosának nevezte megnyitó beszédében Vantara Gyula polgármester Békéscsabát. Azt mondta, ha van titka a csabai kolbásznak, az maradjon is az. Hozzátette: a csoda nem más, mint a százéves hagyományok újjáélesztése és folytatása. A polgármester kiemelte: Békéscsaba önkormányzata egymilliárd forintból EU-támogatással valósítja meg a Csabapark-programot, „kolbászfalu” épül a város határában, ahol az év minden napján meg lehet kóstolni a csabai kolbászt. A fesztivál szombaton kolbászgyúró versennyel folytatódik, amelyen 530 csapatban összesen 5-6 ezren készítenek kolbászt. Vasárnap töltöttkáposzta-főzőversennyel folytatódik a programok sora, és második alkalommal rendeznek szárazkolbászkészítő-versenyt a híres csabai kolbászdinasztia tagjának, Krajcsó Pálnak az emlékére. A fesztiválra százezer résztvevőt várnak, és arra számítanak, hogy csak a versenyeken 7,5-8 tonna sertéshúst dolgoznak fel - érzékeltette a versenyek nagyságrendjét Hégely Sándor. A fesztiválon a közönség kiállítás keretében ismerkedhet meg a térség gasztronómiájával, a kistermelői üzemekben előállított élelmiszerekkel és a nagy húsipari cégek termékeivel. Az ezer négyzetméteres kiállítóterületen székelyföld speciális góbé termékeiből is ízelítőt kapnak az érdeklődők - mondta el az MTI-nek Krajcsó László, a kiállítást szervező cég képviselője.
Százezer vendéget várnak a Csabai Kolbászfesztiválra
2012. október 8. - (retail.hu)
http://csabaikolbaszfesztival.hu/?module=news&op=list&indexp=true
Százezer vendéget várnak a tizenhatodik Csabai Kolbászfesztiválra, a régió legnagyobb gasztronómiai rendezvényét október 19. és 22. között tartják Békéscsabán. A kolbászfesztivál a térség legnagyobb gasztronómiai rendezvénye, a szórakozáson túl meghatározó szakmai esemény, ahol a kolbászok gyártásában érdekelt hazai és határon túli termelők és beszállítók szakmai kiállításon mutatkoznak be. A fesztiválon új piaci lehetőségek nyílnak a helyi kolbászkészítők előtt. Ma már 30-40 kisüzemben állítanak elő Békés megyében termelt sertésből csabai kolbászt a városban és térségében - mondta el Hégely Sándor fesztiváligazgató a kolbászfesztiválról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. Az esemény négy napján a kolbászkészítő-verseny mellett több más, a disznótorhoz kapcsolódó megmérettetés is lesz, a többi között savanyúság-készítő és töltöttkáposzta-főző viadal. Az idén is megrendezik Békéscsaba egyik leghíresebb kolbászkészítője emlékére életre hívott Krajcsó Pál Emlékversenyt. Gazdag kulturális programok közül választhatnak a látogatók, tíz vendéglő saját készítésű, speciális disznótoros ételekkel várja a vendégeket. A fesztivál igazgatója kiemelte: az idén számos érdekes program várja a gyermekes családokat, Budapestről a fesztiválra érkezik a Csodák Palotája, emellett lesznek bábelőadások is. A fesztivált záró hétfői napon valamennyi vendéglő ötven százalékos kedvezménnyel üzemel - jegyezte meg az igazgató. A kolbászfesztivál turisztikai jelentőségéről szólva Hégely Sándor hozzátette: tavaly négy nap alatt csaknem százezer vendég látogatott el a fesztiválra, tíz százalékuk érkezett külföldről. A magyar vendégek átlagosan fejenként 13 ezer 847 forintot költöttek, a külföldek pedig 30 ezer 137 forintot. Összességében mintegy 1,5 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le a tavalyi kolbásznapokon. A Csabai Rendezvényszervező Kft., a Körösök Völgye Natúrparkkal együttműködve, kerékpárkölcsönző pontokat létesít a vasútállomáson, a buszpályaudvaron, a belvárosban és a fesztivál színhelyén. A sajtótájékoztatón kihirdették az idei szárazkolbász-verseny eredményét: a szakmai zsűri három békéscsabai kolbászkészítő termékét sorolta az első három helyre. A helyi médiát képviselő zsűri tótkomlósi, szabadkígyósi és mezőberényi készítőnek ítélte oda a legjobb díjakat, kiosztottak három különdíjat is, ezeket eleki, budapesti és mezőberényi készítők vihették haza pénzjutalommal együtt. Idén 93 szárazkolbászt neveztek a versenyre, jóval többet, mint tavaly.
Magyar és szlovák szakszervezetek tüntettek Esztergomban a tisztességes munkáért
2012. október 7. - (mti)
A világszerte meghirdetett akciónaphoz csatlakozva magyar és szlovák szakszervezetek képviselői együtt tüntettek a Mária Valéria híd esztergomi oldalán a tisztességes munkáért, a tisztességes foglalkoztatásért vasárnap. Luc Triangle, az IndusriALL, az új ipari szakszervezeti világszövetség főtitkár-helyettese beszédében szólt arról, hogy az iparban napról napra kevesebben dolgoznak, egyre több emberel csak határozott időre kötnek szerződést. „Az IndustriAll több biztos munkát, több ipari munkahelyet szeretne, amelyek biztos megélhetést adnak a dolgozóknak” - mondta a főtitkár-helyettes. Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke kijelentette, olyan beruházási politikát követelnek, amely elsőbbséget ad az ipari foglalkoztatás biztonságának, és olyan javaslatokat szorgalmaznak, amelyek magas szociális tartalommal fejlesztik az ipari foglalkoztatást. A szövetség elnöke kifejtette, a tisztességes megélhetéshez többet kell fizetni az iparban dolgozóknak, és tiszteletben kell tartani a szakszervezetek kollektív tárgyalási jogát. A félórás megmozduláson a magyar és a szlovák vasipari, bányászati, kohászati és vegyipari szakszervezetek körülbelül száz képviselője vett részt.
MÁÉRT: Magyarok és magyarabbak
2012. október 9. - (Gál Mária - nepszava.hu)
Ma ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), tegnap a Magyar Diaszpóra Tanács (MDT) összejövetele volt napirenden. Az orbáni nemzetpolitika legfontosabb fórumának kikiáltott MÁÉRT napirendjén az előzetes hivatalos közlések szerint a „külhoni magyar óvodák éve program” szerepel, továbbá „meghatározzák a következő esztendő kiemelt nemzetpolitikai programját és az egyes régiókat érintő aktuális kérdéseket tekintik át a résztvevők”. Csak találgatni lehet a jövő prioritásait, de az eddigi nyilatkozatokból az körvonalazódik, hogy 2013. a külhoni cserkészet éve lesz, és átalakul a legnagyobb tételt jelentő, a státustörvény által előirányzott oktatási-nevelési támogatás is. A meghívottak listája pedig azt mutatja, hogy Budapestről nézve a külhoni magyarok között vannak magyarok és magyarabbak. Már nem is hat a meglepetés erejével, hogy a két szlovákiai magyar párt egyike, a felvidéki magyar közösség legnagyobb, parlamenti képviselettel rendelkező pártja, a Bugár Béla vezette Híd-Most ezúttal sem kapott meghívót a kárpát-medencei magyar szervezetek találkozójára, miközben Erdélyből fél százalékos támogatottságot felmutatni tudó szervezetek lehetnek jelen. A környező országokból 11 szervezet vesz részt, mellettük jelen lehet a diaszpóra tanács (a nyugati magyarság képviselete) hattagú képviselete valamint Délvidékről a Vajdasági Magyar Demokrata Párt képviseletében megfigyelőként Ágoston András elnök, aki azért nem vehet részt tagszervezetként, mert a nyári választások során kiestek a tartományi parlamentből. A nemzetpolitikát felügyelő helyettes államtitkár, Répás Zsuzsanna szerint a MÁÉRT-ra azokat a magyar szervezeteket hívták meg, amelyek választáson megméretkeztek, és valamilyen szintű legális képviseletet nyertek. Ennek a logikának azonban ellentmond a VMDP megfigyelői státusa, mert Ágostonék ugyan a tartományi szintről kiestek, de „valamilyen szintű”, azaz helyi szintű képviseletük maradt. Azonos megítélés alapján pusztán megfigyelői státus járna az Orbán illetve a Kövér pártfogoltak, Tőkés László és Szász Jenő számára is, mert megméretkeztek ugyan a helyhatósági választáson de túl könnyűnek találtattak, a két szervezet együtt ért el egy százalékos támogatottságot és csupán néhány önkormányzati képviselővel rendelkezik. Amikor 2010-ben először hagyták ki Bugárékat a meghívottak közül, akkor még a MÁÉRT statútumával érvelt Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Azóta valószínűleg a kormányzat számára is kiderült, hogy a MÁÉRT-nak nincs statútuma, így most már „elvi kérdés”, hogy a magát nem kizárólagosan magyar pártként meghatározó felvidéki parlamenti képviselettel rendelkező Híd nem lehet jelen, annak ellenére, hogy a tavaszi parlamenti választásokon ismét több szavazatot kapott, mint a parlamentből újfent kimaradó, Magyar Közösség Pártja, amely az alig két hete végrehajtott névváltoztatásig Magyar Koalíció Pártjaként volt ismert.
Vélt és valós prioritások
A nemzetpolitika a Fidesz és az Orbán-kormány sikerágazata, legalábbis a kommunikáció szintjén. Ennek a kommunikációnak köszönhetően rögzült mind a hazai, mind a határon túli köztudatban az a téves kép, miszerint csupán a Fideszt és Orbánt érdekli a többmilliós határon túli magyarság sorsa, ám ezt egyre nehezebb fenntartani. 2010 óta nagysikerű szimbolikus intézkedések sora történt e téren (nemzeti összetartozás napja, nemzeti összetartozás bizottság létrehozása), de a mindennapi életet és intézményi működést illetően minden összekuszálódott. A magyar állampolgárság kiterjesztését azért nem sorolom a szimbolikus intézkedések sorába, mert az a kabinet szempontjából több mint szimbolikus gesztus, nagyon is gyakorlatias indok, a szavazatmaximálási szándék húzódik mögötte. A támogatási rendszer átalakítása, a Bethlen Gábor Alap létrehozásáról, már az illetékes helyettes államtitkár is elismerte, hogy „nehézkesen indult”, de mára állítólag nagyon átlátható és jó rendszer alakult ki. A határokon túl azonban másképpen látják. Bár az előző, jól működő támogatási rendszer szétverésekor bejelentett indok az volt, hogy egyetlen forrásból történjen a határon túli támogatás, a különböző kormányhatározatokból az látszik, távolról sem így van, mint ahogy az átláthatóság is inkább átláthatatlanságnak tűnik. Nem tudni például milyen keretből finanszírozzák az úgynevezett Demokrácia Központok működését, amelyek például Erdélyben egyértelműen Tőkés László pártjának fedőszervezetei. De a nemzetpolitikai sikerként beharangozott kárpát-medencei magyar gazdaságfejlesztési terv, a Wekerle és erdélyi alegységeként a Mikó terv két és fél éves előkészületeit sem az Alapból finanszírozták. (Arról nem is beszélve, hogy a szomszédos országok a sajtóból értesültek a magyar kormány szándékáról, ezért a gyakorlatba ültetés, azon túlmenően, hogy nemzetiségi alapú gazdasági együttműködés hatékonysága minimum megkérdőjelezhető, kétséges is.) De a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem 4 milliárdos 2014-ig terjedő fejlesztési többlettámogatása is egy június 30-i kormányhatározat szerint a költségvetési tartalékalap terhére megy. A kívülállók számára is elérhető támogatás-nyilvántartó rendszer az Orbán-kormány hivatalba lépése óta nem működik. A külhoniak elsősorban azt kifogásolják, a fejük fölött, képviselőik bevonása nélkül döntenek mind a támogatási célokról, prioritásokról, mind a támogatások mértékéről. A nemzetpolitikai vezetés ezt tagadja, mert állítólag a MÁÉRT szakbizottságainak ajánlásai alapján határoznak, ám ez az érvelés kissé sántít. A Bethlen Gábor Alap támogatásairól változatlanul a „Szentháromság”, azaz Semjén Zsolt, Répás Zsuzsanna, és Gál András Levente dönt. Érthetetlen, hogy Gál András Levente annak ellenére e bizottság tagja, hogy már rég nem az érintett tárca államtitkára. (A nyár folyamán hozott egyedi támogatási döntéseken még rendre Gál neve szerepel). A határon túli szervezeteknek pedig nemhogy beleszólásuk, bár konzultációs joguk sincs. Talán ennek köszönhető, hogy az idei „nagysikerű” magyar óvodák éve után jövőre vélhetően a cserkészet éve következik. Nyilatkozatok szerint ugyanis 1 milliárdot kíván elkülöníteni a kormányzat a kárpát-medencei magyar cserkészet számára, miközben a külhoni magyar oktatás alapintézményei, a szórványkollégiumok együttesen ennek töredékéhez jutnak. De ezt is inkább elméletileg, hiszen a nemzeti intézmények támogatása tavaly elmaradt - egyesek egyedi döntés alapján kaptak, de legtöbben nem - az idei működési támogatás pedig még nem érkezett meg, holott már októbert írunk.
Önmaga csapdájában a kormány
A támogatási rendszer legégbekiáltóbb visszássága az, hogy egy 13 milliárdos keretből csupán 600 milliót írtak ki nyílt pályázatra, egyedi kérelmekre viszont idén is és jövőre is több mint 5 milliárdot terveznek. Az első Orbán-kormány által kezdeményezett státustörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatás, amelyet azok a családok kapnak 22,4 ezer forint értékben, akik magyar iskolába járatják gyereküket 5 milliárd körüli fix összeget jelent. Az oktatási-nevelési támogatások a rendszer érzékeny pontját jelentik, mert személyre szólóak, így hatékonyságuk megkérdőjelezhető. De épp személyi kötöttségük miatt politikai öngyilkosságnak számítana átalakításuk, biztos voks vesztességet jelentene a döntést meghozó magyarországi kormánypártnak illetve az azt támogató külhoni szervezeteknek egyaránt. Márpedig az egyik legnagyobb támogatási tételről van szó, éppen ezért várjuk érdeklődéssel, hogy a MÁÉRT napirendjére kerül-e a bizottságban és a médiában is jelzett kormányzati szándék.
Orbánék Világosa - Fegyverletétel vagy amnézia?
Titus Corlatean román külügyminiszter múlt heti budapesti tárgyalásai után a Mediafax román hírügynökségnek beszámolt arról, hogy kérésére a magyar fél elfogadta Andrei Saguna román ortodox püspök régóta tervezett gyulai szobrának felállítását. A magyar hírekből ez kimaradt, nem véletlenül. A gyulai emlékmű felállításáról a 2007-es nagyszebeni közös magyar-román kormányülésen egyezett meg a két ország, megvalósítása a helyi Fidesz és Jobbik ellenállásán bukott meg. 2008-ban a szocialista városvezetés jóváhagyta a szobor felállítását, a Fidesz és Jobbik azonban utcai tiltakozásokat helyezett kilátásba, belpolitikai fegyverré alakítva a kisebbségi kulturális ügyet. A diplomáciai konfliktus elkerülése végett a magyarországi román ortodox egyház végül lefújta a rendezvényt. A miskolci születésű erdélyi román metropolita jelentős szerepet játszott az erdélyi románok nemzeti öntudatra ébredése folyamatában, a román történelem egyik kiemelkedő alakja. Szobrát a gyulai ortodox templom elé tervezték. A helyi Fidesz és Jobbik által tanúsított ellenállás annak tulajdonítható, hogy az 1848-49-es szabadságharc és forradalom idején Saguna szembefordult a magyar forradalommal, majd a kiegyezés előtt Magyarország és Erdély elkülönítését szorgalmazta. A történelem nem egyszer állította szembe a szomszédos népeket, ilyen alapon Ausztriában persona non grata lehetne Kossuth Lajos, Romániában Kossuth mellett Bem apón át az aradi tizenhármak is, márpedig a vértanúknak gyönyörű szobruk áll Aradon, köztéren. A magyarországi román kisebbség jogos kérését bukaresti tolmácsolással ezúttal meghallgatta Budapest, remélhetőleg a Jobbik és csatolt részeik által kilátásba helyezett újabb tüntetés sem riasztja vissza ígérete teljesítésétől. Igaz, ez felér egy Világossal Orbánék számára, hiszen egyszerre két kérdésben kénytelenek kapitulálni Bukarest felé: Nyírő és Saguna ügyben. Márpedig kénytelenek, mert Románia nem gördít akadályokat a kettős állampolgárság elé, ami viszont első számú prioritása az orbáni nemzetpolitikának. Ha az állampolgárság kiterjesztésének valódi célja a szavazatszerzés, akkor nyilvánvalóan a romániai 1,25 milliós magyar közösség voksait minden áron biztosítani kell, amit a román hatóságok jóváhagyása és a román posta közreműködése nélkül lehetetlen. És ez egyre fontosabb, miután a múlt héten - úgy tűnik - a szlovákiai magyarok potenciális szavazatai mellett az ukrajnai magyarokét is elveszítette Magyarország, miután az ukrán parlament úgy döntött - ezentúl pénzbírsággal sújtják azokat, akik eltitkolják kettős állampolgárságukat.
Nemzetpolitikai kávézó közpénzből?
A Magyarság Háza létrehozásáról 2010 októberében döntött a magyar Országgyűlés. Az intézmény éves működési kerete a Bethlen Gábor Alapból biztosított. A megnyitón elhangzott indoklás szerint a cél az volt, hogy létrejöjjön egy olyan intézmény, amely széleskörűen bemutatja a magyarság szellemi kincseit, értékteremtő képességét. A 2012-es évi 216 milliós működési költségfedezet azonban nem elegendő, mert egy október 1-i MTI hír szerint a Magyarság Háza nemzeti identitás kiállítás, látogató- és oktatás-módszertani központ kialakítására 145 millió forint támogatást csoportosít át a költségvetésben a kormány, jövőre pedig „a Magyarság Háza kialakítására, valamint egyéb járulékos felújítására szükséges további 723 millió forint” tervezését kéri. Úgyszintén a nemzeti hírügynökségnek a kormany.hu-n is megjelent beszámolójából derül ki, hogy szeptember 20-án „kávézó és ajándékbolt nyílt a budapesti Szentháromság téren álló Magyarság Házában; a magyarság értékeit, kiemelkedő teljesítményeit bemutató intézményben”. Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója pedig arról beszélt az MTI-nek, hogy 2010 óta „szívvel-lélekkel” dolgoznak a Magyarság Háza kialakításán. Az első látványos beruházás a kávézó és ajándékbolt átadása, valamint a kapcsolódó kiszolgáló helyiségek megújulása volt, és a tervek szerint 2014 tavaszára megnyithat a Magyarság Háza látogatóközpontja és az intézmény állandó kiállítása is. Arról viszont nem beszéltek az illetékesek, hogy ha már a nemes cél megvalósítása közel négy évet vesz igénybe nem kis működési költség mellett, első látványos állomása miért épp egy ajándékbolt és egy kávézó megnyitása? Az sem teljesen „átlátható”, hogy a többlettámogatásként kapott 145 millió közpénz a kávézó és ajándékbolt kialakítását szolgálta vagy csupán véletlen egybeesésről van szó?
Orbán: „Lezárult a történelem egyik európai fejezete”
A miniszterelnök szerint kormánya arra kapott kétharmados felhatalmazást, hogy szerkezeti átalakításokat hajtson végre Magyarország sikeressége érdekében. Ehhez modern nemzetépítésre van szükség, amelynek pillérei az államadósság-csökkentés, a versenyképesség-növelés, a demográfiai hanyatlás megállítása és a világ magyarságának közösségként való újjáépítése - sorolta hétfőn a Magyar Diaszpóra Tanács II. ülésén Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy eközben meg kell őrizni a politikai stabilitást. Kitért arra is: a '68-as generáció gondolataira nem lehet jövőt építeni Európában. Orbán Viktor a Parlamentben tartott beszédében kifejtette, szerinte lezárult a történelem egyik európai fejezete, és azokkal az eszközökkel, amelyekkel eddig a világ vezető civilizációja volt a mienk, a továbbiakban már nem lehet versenyképesnek lenni. A miniszterelnök szerint egyébként Magyarországnak esélye van arra, hogy a következő két évben továbbra is egyszerre folytassa az államadósság-csökkentés és a versenyképesség-növelés politikáját úgy, hogy közben megőrizze a politikai stabilitást is. Magyarországnak viszont van két nagy ellenfele - folytatta -, amelyet mindehhez le kell győznie, ez pedig az önsajnálat és ennek „unokatestvére”, a lebeszélés kultúrája. Orbán Viktor szerint az európai társadalomfejlődés következő szakasza a vallásból átvett, a tízparancsolat szellemében megfogalmazott tradicionális értékekre, a család megerősítésére és a nemzetek reneszánszára fog épülni. A Magyar Diaszpóra Tanács (MDT) szervezetei támogatják a külhoni magyarság levélben történő szavazásának lehetőségét - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a tanács hétfői budapesti ülésének szünetében. A kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese ennek menetéről kifejtette: először nyilatkozni kell majd arról, hogy az érintett regisztrálja magát, vagy sem, és ezt követően kapja meg postafordultával a pártlistákat tartalmazó borítékot.
Rovásírásos helységnévtáblákat állítanak a Felvidéken
4,25 millió euró a kisebbségi kultúrára
2012. október 11. - (Új Szó)
A tavalyinál valamivel kevesebbet, 4,25 millió eurót szán a kisebbségi kultúrák támogatására a kormány. A 2013-as költségvetés tegnap jóváhagyott tervezete szerint a tavalyinál 250 ezer euróval alacsonyabb ez a keretösszeg. A költségvetés első, augusztusban nyilvánosságra hozott változata 1 millió eurót irányzott elő erre a célra, de később a kisebbségi érdekképviseleti szervezetek tiltakozására a pénzügyminisztérium és a kormányfő is visszakozott, megígérve, hogy a kisebbségi kultúra támogatása jövőre nagyjából a jelenlegi szinten marad. Ficoék szerint az 1 milliós összeg elírás miatt került a tervezetbe. Az idei 4,5 millióból egyébként 2 millió 470 ezerre pályázhattak a magyar kisebbségi szervezetek, a kormányhivatalban történt átszervezések okozta csúszás miatt a kifizetések jelenleg is zajlanak. A jövő évet érintő pályázati felhívást várhatóan sokkal hamarabb közzéteszik, nyilatkozta korábban lapunknak A. Nagy László. A kisebbségi kormánybiztos szerint már idén novemberben vagy decemberben megjelenhet a kiírás. Mivel a pályázatokat elbíráló bizottságok tagjait a törvény értelmében két évre választják, ezért a 2013-as évre vonatkozó projekteket már más összetételű testületek véleményezik, mint idén és tavaly. Az elmúlt években hol fogyott, hol nőtt a kisebbségi kultúrákra szánt pénzösszeg. 2005-ben, a második Dzurinda-kormány idején 2,56 milliót különítettek el erre a célra, aztán 2006-ban - mivel választási év volt - majdnem megduplázták: ekkor 5,31 millió eurónak megfelelő szlovák korona volt a kisebbségi kulturális keret. Az első Fico-kormány aztán a választások után elvett belőle, így 2007-ben 2,66 millióra lehetett pályázni, 2008-ban pedig 3,31 millióra. A rá következő két évben 3,48 millióra emelkedett az összeg, amit a Radičová-kormány a 2011-es évre 4 millióra, idénre pedig 4,5 millióra emelt.
Vollebaek mindenkivel megbeszélte a kisebbségek gondjait
Fico államközi szerződést akar
2012. október 11. - (Új Szó / tasr)
A kettős állampolgárságról, a Selye Egyetemről és más, szlovákiai magyarokat érintő témákról egyeztetett az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa tegnap Pozsonyban. - Államközi szerződéssel kell rendezni a kettős állampolgárság kérdését, annak ellenére, hogy Budapest a közelmúltban többször is elutasította a szlovák javaslatot, jelentette ki tegnap Robert Fico. A kormányfő Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával folytatott megbeszélés után nyilatkozott a szlovák-magyar nyitott ügyekről. A két állam nem térhet ki a kérdésről folytatandó vita elől - mondta Fico. Szlovákia a jövőben várható egyeztetéseken nemzetállami érdekeit fogja képviselni - tette hozzá. „Nem fogadhatjuk el, hogy Szlovákia állampolgára magyar állampolgárságot kapjon, akár anélkül is, hogy egyszer is Magyarország területére lépett volna vagy bármilyen kötődése lenne az országhoz” fejtette ki a kormányfő. Véleménye szerint a magyar állampolgársági törvény sajátosan értelmezi a nemzetközi jogot. A szlovák kormány jelenleg az Alkotmánybíróság állásfoglalását várja a kérdésben. Fico a magyar választók előzetes regisztrációjában is lát kivetnivalót. „Ez egy elég vitatható rendszer, de ez Magyarország belügye” - fogalmazott a kormányfő. Attól viszont, hogy a szlovákiai magyarok tömegesen vennének részt a magyarországi választásokon, nem tart. Emlékeztet, hogy Magyarország nem adja ki a kettős állampolgárok listáját. „A választási jegyzéket viszont közzé kell tenniük, abból pedig kiderülne, Szlovákiából kik szavaztak. Így hát valószínűleg inkább nem mennek majd szavazni” - vélekedik Fico. Vollebaeknek sűrű volt a programja. Ellátogatott a komáromi Selye János Egyetemre, Ficon kívül pedig találkozott A. Nagy László kisebbségi kormánybiztossal, valamint a Híd és az MKP vezetőivel is. A Hídban folytatott találkozója tájékoztató jellegű volt, mondta kérdésünkre Solymos László. „Pártunk képviselőivel a főbiztos most találkozott először” jegyezte meg a párt alelnöke. Ivan Švejnával fogadták őt, és beszéltek a szlovákiai magyarok alapdokumentumáról, a Kisebbségi minimumról és ismertették a párt állásfoglalását a kettős állampolgárság ügyében. Vollebaek meglátogatott egy Szered melletti falut is. „Azt mondta, beszélt a helyiekkel, akik úgy értékelték, hogy az első Fico-kormány idejére jellemző nemzetiségi feszültség csökkent” - mondta Solymos. Vollebaeknek vannak megoldásjavaslatai a Selye János Egyetem ügyében, árulta el Berényi József. „Megkért, hogy ne interpretáljam a szavait, úgyhogy csak ennyit mondhatok, és hogy pozitívabban látom a jövőt” - jelentette ki az MKP elnöke a megbeszélés után. Vollebaeknek átadták a Kisebbségi minimum angol fordítását, és beszéltek a népszámlálásról, a kisebbségi nyelvtörvényről és a kettős állampolgárságról is. Malina Hedvig ügye szintén szóba került. „A belügyminiszterrel is akart erről beszélni, de állítólag nem jutott rá idő” - tette hozzá Berényi. A főbiztos Budapestről érkezett Pozsonyba. A határon túli magyarok ügyeit Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárral is megvitatta.
Állampolgársági vita: Az EBESZ főbiztosát nyugtatta Répás Zsuzsanna
2012. október 9. - (mti)
A szomszédos országokban élő magyar közösségek aktuális problémái, valamint a választási és a választási eljárásról szóló törvénnyel kapcsolatos fejlemények szerepeltek Knut Vollebaek, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár hétfői budapesti tárgyalásának napirendjén. A találkozó alkalmával Répás Zsuzsanna a szlovák államnyelvtörvényről és kisebbségi nyelvtörvényről szóló részletes elemzést adott át a főbiztosnak. A nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a találkozó során Répás Zsuzsanna felhívta a főbiztos figyelmét a szomszédos országokban élő magyar közösségek nehézségeire a nyelvhasználat, az állampolgársági ügyek és a kisebbségi jogok biztosítása terén. A megbeszélésen szó esett többek között Szlovákia kapcsán a Selye János Egyetem leminősítésének veszélyéről, az állampolgársági és a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása körüli vitákról, Románia viszonylatában pedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar oktatás helyzetéről és az egyházi javak restitúciós folyamatának visszásságairól. A találkozón az ukrajnai helyzet elemzésének középpontjában az új ukrán nyelvtörvény alkalmazása állt, míg Szerbia kapcsán Vajdaság tartomány hatásköreinek csökkenése, és így a Magyar Nemzeti Tanács kulturális autonómiájának csorbítása volt a fő téma. Répás Zsuzsanna megerősítette a magyar kormány álláspontját az állampolgársági törvény módosításáról és kijelentette, hogy Magyarország a konfliktusokat konstruktív párbeszéd útján kívánja megoldani - olvasható a kommünikében. A nemzetpolitikai államtitkárság a tárgyalások kapcsán felidézte, hogy hasonló találkozóra legutóbb 2011. július 13-án került sor Hágában, ahol Répás Zsuzsanna a szlovák kisebbségi nyelvtörvény módosítását követő magyar aggodalmakról tájékoztatta Knut Vollebaeket.
Közoktatásról és nemzetiségpolitikáról tájékozódott az EBESZ főbiztosa
2012. október 10. - (mti)
Az új nemzetiségi törvényről, a kisebbségi ombudsman hivatalának megszűnéséről, valamint a közoktatási változásokról tárgyalt Knut Vollebaek, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért, valamint Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkárral. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szerdai közleménye szerint a találkozón Latorcai Csaba szólt az új nemzetiségi törvényről, amely egyebek mellett megerősíti a nemzetiségek nyelvhasználati jogait. A kisebbségi ombudsman hivatalának megszűnésével kapcsolatban a helyettes államtitkár közölte: azzal, hogy a feladatokat az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vette át, „a kisebbségi kérdés egyfajta karanténból került ki”. Gloviczki Zoltán arról beszélt, hogy a közoktatási intézmények, iskolák állami fenntartásba vétele a nemzetiségek számára is költségvetési garanciát jelent a további működéshez. A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a kétnyelvű oktatás a nemzetiségi iskolákban biztosított, s az utóbbi időben volt lehetőség a tantervek, módszertanok fejlesztésére is. Knut Vollebaek hétfőn Budapesten találkozott Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárral is, akivel egyebek mellett a szomszédos országokban élő magyar közösségek aktuális problémáit, valamint a választási és a választási eljárásról szóló törvénnyel kapcsolatos fejleményeket tekintették át.
Javaslatokat vár a kormány a Nemzetiségekért Díj idei jelöltjeire
2012. október 6. - (mti)
A kormány október végéig várja a javaslatokat a Nemzetiségekért Díj 2012-es jelöltjeire - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel. A felhívást az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság tette közzé, amely közleményében tudatta, az ajánlásokat internetes és postai úton várják, azokhoz részletes indoklást, valamint a jelöltekre vonatkozó adatokat kell mellékelni a kormány.hu internetes oldalon elérhető adatlap kitöltésével. A Nemzetiségekért Díj elismerést azok a személyek, szervezetek vagy nemzetiségi önkormányzatok vehetik át, akik példaértékű munkát végeztek a magyarországi nemzetiségek érdekében közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos területen vagy a tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági önszerveződésben. A díj átadását szabályozó rendelet szerint évente legfeljebb a nemzetiségek számával azonos számú, vagyis maximum tizenhárom díj adományozható. Az elismerést december 18-án, a nemzetiségek napján adják át. A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá - személyenként vagy szervezetenként - egymillió forint jutalom jár. A díjat a miniszterelnök a Hazai Nemzetiségi Bizottságnak a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter útján tett előterjesztésére adományozza. A bizottság egy-egy szakterületet képviselő tagját a kultúráért, a köznevelésért, a szociális ügyekért, az egészségügyért, az önkormányzatokért, a közigazgatásért, az igazságügyért, illetve a külpolitikáért felelős miniszter jelöli ki. A testület elnökének személyéről a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter dönt.
Ukrajna pénzbüntetéssel sújtaná a kettős állampolgárságot
2012. október 4. - (mti)
Megdöbbenéssel értesült a magyar kormány, hogy Ukrajnában pénzbüntetéssel akarják sújtani azt, aki felveszi más ország állampolgárságát - mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár csütörtökön az MTI kérdésére. Répás Zsuzsanna kiemelte: ez azért is érthetetlen, mert nincs összhangban az ukrán valósággal. Ukrajna nyugati szomszédai közül többen biztosítják az állampolgárság felvételének lehetőségét az ott élő nemzeti kisebbségeknek, de számuk elenyésző ahhoz képest, hogy az ország keleti részében százezrekre vagy milliókra tehető azok száma, akik orosz állampolgársággal rendelkeznek - fejtegette. Egyes hírek szerint az ukrán legfelsőbb politikai vezetésben is vannak olyanok, akik orosz állampolgársággal rendelkeznek - tette hozzá. Kérdésre válaszolva elmondta: a magyar állampolgárságot igénylőket ért korábbi zaklatások a határozott, nyilvános és nem nyilvános diplomáciai magyar fellépésnek köszönhetően mára megszűntek. Az ukrán parlament törvénymódosítást fogadott el, amelynek értelmében ezentúl pénzbírsággal sújtják Ukrajnában azokat, akik eltitkolják kettős állampolgárságukat. A módosítás így lényegében megerősíti a kettős állampolgárság tilalmát. Az állampolgársággal foglalkozó egyes jogi rendelkezések módosításáról szóló törvényt a 450 fős Verhovna Rada 264 képviselője szavazta meg - jelentette szerdán az Ukrinform hírügynökség. „A törvény az egyetlen állampolgárságra vonatkozó, az ország alkotmányában foglalt követelmény megvalósítására irányul oly módon, hogy elejét veszi a kettős állampolgárság birtoklásának, illetve csökkenti az ilyen esetek számát” - idézte a hírügynökség a jogszabály indoklását. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerdán érthetetlennek és a kisebbségekkel szembeni barátságtalan lépésnek tekintette az ukrán parlament keddi döntését a kettős állampolgárság büntetéséről.
Magyar-szlovák borút Miskolctól Kassáig
2012. október 5. - (turizmusonline.hu)
Közös borászati, kulturális és hagyományőrző programokkal igyekeznek növelni az idegenforgalmat egy újabb magyar-szlovák határon átnyúló együttműködés keretében. A Miskolctól Abaújszántón át Kassáig tartó borút-projekt keretében számos újdonság valósul meg. A „Partnervárosok együttműködésének fejlesztése a történelmi Tokaji Borút mentén” című projekt október 1-jén indult - tudtuk meg Hegedűs Dórától, a Miskolci Városfejlesztési Kft. projektmenedzserétől -, amely a tervek szerint 2014 szeptember 30-án zárul. A kassaiak már korábban közös borutat működtettek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Abaújszántóval és 2011-ben a miskolci, illetve a kassai önkormányzat - egy másik projekt keretében - közös összefogással sikeresen fejlesztette mindkét városban levő vadasparkot. Így adott volt, hogy a korábbi elismert együttműködésnek köszönhetően a borút kibővítésére a miskolci városvezetést kérték fel. Tavaly októberben a miskolci, a kassai és az abaújszántói önkormányzat közös pályázatot nyújtott be a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. keretében megvalósuló közös borút projekt támogatására. A pályázat eredményesnek bizonyult és a tervezett két év alatt 137 millió 200 ezer forint értékű fejlesztést valósítanak meg. Ezzel is elősegítik, hogy minél több vendég ismerhesse meg a magyar-szlovák határ két oldalán működő sajátos borkultúrákat. Különböző programokat, rendezvényeket szerveznek, melyekre mind a három városba várják majd az érdeklődőket. A fő cél az, hogy ezzel is növeljék a vendégek számát, építve az érintett borkultúrák, illetve a helyi értékek, a természeti szépségek megismertetésére. Hegedűs Dóra azt is elmondta, hogy Miskolc úgy kapcsolódik ehhez a projekthez, hogy az avasi városrészben levő történelmi pincesoron - ahol jelenleg is működő pincék vannak és ahol különböző borokat tárolnak -, lehetővé teszik az ideérkező vendégeknek, hogy a jövőben a három város közös együttműködésével ezeket a helyi értékeket megismerhessék. Színvonalas rendezvények, borkóstolók kíséretében kellemesen tölthessenek el néhány napot Miskolcon. Ugyanakkor arra is törekednek, hogy a kassai és az abaújszántói pincészetek is bemutatkozhassanak a borsodi megyeszékhelyen az együttes programok keretében. Az elképzelések szerint pedig Miskolc is részt vesz a Kassa és Abaújszántó projekt keretében megvalósított hasonló eseményeken. Értesülésünk szerint a közös borút projektre vonatkozó támogatási szerződést hamarosan megkötik és elkezdődhet a munka. Ennek részeként már 2013-ban és 2014-ben együttesen tartanak majd rendezvényeket. Miskolc és Kassa egyébként jelenleg is szoros kapcsolatok ápol egymással. Nemrég például partnerségi megállapodást kötött a két város. Ezzel is igyekeznek elősegíteni, hogy a különböző fórumokon, eseményeken bemutassák egymás értékeit. Ilyen volt például az idén ősszel megrendezett Miskolci Sörfesztivál, ahol Kassa volt a díszvendég. Nemrég pedig Budapesten a várban rendezett Turisztikai főszezon című kiállításon Miskolc és a szlovák nagyváros közös standon hívta fel értékeire az érdeklődők figyelmét. Az együttműködés keretében jövőre Miskolc is részt vesz több olyan rendezvényen, amelyek az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert Kassán tartandó eseménysorozathoz kapcsolódnak.
Jadviga párnája - Bemutató a Belvárosi Színházban
2012. október 11. - (mti)
A Závada Pál regényéből készült Jadviga párnája című zenés színpadi játékot mutatja be az Orlai Produkciós Iroda pénteken; a különös szerelmi történetet Ónodi Eszterrel a címszerepben a Belvárosi Színházban láthatja a közönség. Závada Pál 1997-ben megjelent, naplóformában írt regénye, a Jadviga párnája egyszerre szerelem-, család- és falutörténet. A naplót eleinte Osztatní András (Ondris) írja, esküvője napján kezdve a bejegyzéseket. Halála után felesége, Jadviga is beleír, majd második gyermekük, Miso is, akinek cseperedése amúgy is érdekes fejezetekkel gyarapítja a naplót. A szlovákok lakta magyar faluban játszódó naplóregény az első világháborútól a szlovák nemzeti ébredésen, a magyar tanácsköztársaságon és a második világháborún át ível, és utolsó szereplőjének sorsával eljut a közelmúltig. Szerelem, kiszolgáltatottság, árulás és a huszadik század végzetszerűségei irányítják a szereplők sorsát. A zenés előadáshoz a szövegkönyv - ugyancsak Závada Pál tollából - dalszövegekkel egészült ki, amelyekhez Szokolay Dongó Balázs szerzett magyar és szerb népzenéből táplálkozó zenét. Arról szólva, hogy miért zenés változatban mutatják be a történetet, Ónodi Eszter az MTI-nek elmondta: az alkotók úgy gondolták, hogy egy ilyen bonyolultan rétegzett regényt nem lehet egyszerűen színpadra alkalmazni. „Itt az nem működne, hogy a leglátványosabb jeleneteket egymás mögé tesszük, és a végén létrejön valami. Itt rétegeket, viszonyrendszereket, idősíkokat kellett egymásra fektetni, ezért találták ki ezt a formát” - fogalmazott. Példaként említette, hogy a színpadi változatban megjelenik a görög tragédiákat idéző kórus is, amelynek tagjai a darab szerepeit is alakító színészek. Az ilyen és hasonló színpadi eszközökkel olyan színeket is meg tudnak mutatni, amelyeket különben nem lehetne egy színházi előadásban - mondta, hozzátéve, hogy ezek segítséget jelenthetnek például a történetben gyakran megjelenő testiség bemutatásában. Sokkal szebben lehet tánccal erotikát, brutalitást, költőiséget kifejezni - jegyezte meg. Ónodi Eszter arról is beszélt, hogy Jadvigának sok arca van, kiismerhetetlen. „Nem az a célom, hogy kegyetlen, érzéketlen nőt formáljak meg. Ha az első pillanatban a néző azt látja, hogy én egy gonosz asszony vagyok, aki a férjét megcsalja, akkor az egész előadás elveszíti a feszültségét” - mondta, hangsúlyozva: a darab lényege éppen az, hogy a nő ezt a viszonyt ugyanúgy megszenvedi, mint a férfi. Folyamatosan változik, hogy éppen kinek van igaza a történetben. A színésznő kitért arra, hogy nincs könnyű dolga, mert nem egy klasszikusan megírt szerepről van szó. „A szerep ívének megrajzolásáért meg kell küzdeni, mélyre kell ásni” - fogalmazott. Mint mondta, színpadi partnerével, az Ondrist alakító Pál Andrással hamar megtalálták a közös hangot, jól megértik egymást. Závada Pál regényéből 2000-ben film is készült Deák Krisztina rendezésében, Bodó Viktor és Tóth Ildikó főszereplésével, amelyben Ónodi Eszter Jadviga legjobb barátnőjét, Irmust alakította. Az Orlai Produkciós Iroda előadásában a címszerepet alakító Ónodi Eszter és az Ondrist megformáló Pál András mellett Pokorny Lia, Takács Kati, Gáspár Sándor, Lukáts Andor, Szikszai Rémusz és Lábodi Ádám látható. Az előadás díszlettervezője Cziegler Balázs, jelmeztervezője Kárpáti Enikő, dramaturgja pedig Lőkös Ildikó. A darabot Hargitai Iván állítja színpadra. Ónodi Eszter következő színházi munkáiról szólva elmondta: a Katona József Színház társulatával - amelynek tagja - Goldoni A nyaralás című darabját próbálja legközelebb, Mohácsi János rendezésében, ezt követően pedig Dömötör András rendezésében egy kortárs német műben, a Mártír című darabban fog játszani. A Katona József Színház az idén ünnepli 30 éves jubileumát, ezért ebben az évadban számos különleges programmal is várják a közönséget - fűzte hozzá.
A titokzatos nő - Jadviga és Eszter találkozása
Závada Pál Jadviga párnája című regényének színpadi változata
2012. október 5. - (Hompola Krisztina - Népszabadság)
Szerelem, család- és falutörténet egyszerre a színpadon. A Belvárosi Színházban Závada Pál Jadviga párnája című regényének színpadi változatát mutatják be Ónodi Eszter főszereplésével. A naplóformában megírt regényt színpadra vinni nem egyszerű vállalkozás, különösen, mert sikeres film is született már belőle. A színházi előadás címszereplője ráadásul nem főszereplőként ugyan, de játszott a filmben. Deák Krisztina filmjében Tóth Ildikó maga volt az öntörvényű asszony, a született Jadviga. Most Ónodi Eszter játssza Závada Pál 15 éve megjelent regényének főszerepét, és az előadás láttán a kétkedők is rájöhetnek: Jadviga filmen és színpadon más és más, éppoly kiismerhetetlenül, ahogy a regényben is. A regény az első világháborútól a szlovák nemzeti ébredésen, a Tanácsköztársaságon és a második világháborún át ível, és utolsó szereplőjének sorsával eljut a közelmúltig. A történet leginkább a szereplők egymáshoz való viszonyáról és a problémáikra adandó válaszok kereséséről szól. Szerelmi háromszög a maga perverz és velejéig romlott hátterével, kiszolgáltatottság, árulás és a XX. század végzetszerűségei irányítják a szereplők sorsát. Emellett szociografikus hűséggel ábrázolja a mindennapokat, a történelem alatti történelmet. A színpadi adaptációtól nem áll távol a görög tragédia műfaja, nem véletlen hát, hogy vannak benne karénekek, amelyek a múltból elhallgatott történeteket éneklik meg. Mindehhez hozzájárul Ladányi Andrea mozgásvilága és a folyamatos zene, amely elemeli a cselekményt. Ónodi Eszter Deák Krisztina filmjére készülve olvasta Závada Pál először színpadra szánt regényét, amelyet sokakhoz hasonlóan nem tudott letenni. Akkor nem ő volt Jadviga, most ő játszhatja a titokzatos nőt. Az pedig különlegessé teszi a helyzetet, hogy egyik nap az új Deák Krisztina-film, az Aglaja főszereplőjeként láthatják a vásznon, másnap pedig Jadvigaként a színpadon.
Máris itt az Orbán-Fico folytatása - Az új komáromi Duna-hídról
2012. október 5. - (mti)
A magyar és a szlovák mérnöki kamara kész szakmailag támogatni az új komáromi Duna-híd megépítését és a két ország közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztését. A közös közlemény szerint a Szlovák Mérnöki Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara üdvözli a két ország energetikai, közlekedési és infrastrukturális kapcsolatainak fejlesztéséről szóló megállapodást, amelyet Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök október 2-án írt alá. Vladimír Benko és Barsiné Pataky Etelka, két mérnöki kamara elnöke megerősítette, mindkét szervezet kész szakmailag támogatni a bejelentett komáromi Duna-híd, valamint a tervezett további közlekedési létesítmények megépítését, amelyek a két ország jobb összekapcsolása mellett új lehetőségeket teremtenek a mérnökök és az építőiparban dolgozó más szakemberek számára, továbbá hozzájárulnak a két ország gazdasági fejlődéséhez. A tájékoztatás szerint mindkét kamara felajánlotta közreműködését a kormányok számára annak érdekében, hogy még a jelenlegi európai uniós finanszírozási ciklusban minél több projekt elindulhasson. A kamarák emellett vállalták, hogy felülvizsgálják a közbeszerzési eljárások műszaki részeit, így biztosítva a mérnöki munkavégzés minőségét és azt, hogy a szükséges engedélyeket a lehető leggördülékenyebb módon szerezhessék meg. A két kamara a visegrádi országok mérnökszervezeteinek 19. évi találkozója során folytatott kétoldalú egyeztetéseket a bejelentéssel kapcsolatban. Orbán Viktor és Robert Fico kedden Pilisszentkereszten (szlovákul Mlynky) írt alá nyilatkozatot a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-híd megépítéséről, valamint a két ország közlekedési kapcsolatainak fejlesztéséről. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt mondta: az egyezménnyel célul tűzhető ki, hogy a jelenlegi 28-ról 90-re nőjön a két ország közötti közúti kapcsolatok száma.
Fónagy János: Kifogástalan a magyar-szlovák együttműködés a közlekedésügyben
2012. október 5. - (mti)
Magyarország és Szlovákia között kifogástalanok a szakmai kapcsolatok a közlekedési infrastruktúra területén, a napi munkában is folyik az egyeztetés, közösen készítik elő a beruházásokra vonatkozó nemzetközi szerződéseket, a finanszírozást - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Salgótarjánban. Fónagy János a Határok nélküli partnerség VI. című konferencián előremutatónak nevezte, hogy 2010 nyara óta, amióta a jelenlegi kormány van hivatalban, 12 alkalommal került sor egyeztetésre ezen a területen, amelyből négy állami vezetői, nyolc pedig szakértői szintű volt. Az államtitkár ismertette: négy új egyezményt kötöttek meg Szlovákiával, három korábbit módosítottak és egy szándéknyilatkozatot adtak ki. Két új határhidat adtak át az Ipoly folyón, egy harmadikat pedig újra közúti forgalomba helyeztek. A tárgyalások eredményei közül kiemelte a Kassa-Miskolc autópálya határmetszéspontját rögzítő szerződést, és szintén nagy jelentőségűnek nevezte a Komárom-Révkomárom közötti új Duna-híd megépítését. Fónagy János beszélt a konferencián a tavasszal elfogadott egységes személyszállítási törvényről is, amely törvényi szinten deklarálja, hogy a közösségi közlekedés közszolgáltatás, finanszírozása állami feladat. A törvény szakmai alapvetése, hogy az igazi verseny az egyéni és a közösségi közlekedés között van - mondta, hozzátéve: a jogszabály a közösségi közlekedést helyezi előtérbe, azon belül pedig a kötöttpályást. Magyarázata szerint, ennek technikai oka van, hiszen nem szabad elfejteni, hogy ma Magyarországon a Volánok szállítják az utasok négyötödét, a vasút pedig az egyötödét. A technikai adottságok miatt a vasút helyhez kötött, ezért a mobilabb közúti közlekedésnek kell - ahol egyáltalán kell - a vasúthoz igazodnia.
Kettő helyett egy Ipoly-híd, duplaáron?
2012. október 8. - (bumm / sita)
Kettő helyett csak egy újabb híd építését javasolja a magyar fél az Ipoly folyón, a másik állítólag zavarná a madarakat, pedig már törvénybe van iktatva a megépítése. Az 1 híd ráadásul többe kerülne az új változat szerint, mint eredetileg a két híd együttesen. Az eredeti tervek szerint már 2009-ben meg kellett volna épülnie a két új Ipoly-hídnak, egyenként körülbelül 5 millió eurós áron. Az új, egy híd építéséről szóló változatot a projektet vezető magyar fél ma terjesztette be a Nyitra Megyei Önkormányzat képviselői elé. Milan Belica nyitrai megyefőnök viszont túl drágának találja a hidat, ugyanis az drágább lenne, mint az eredeti tervek szerinti két híd együttvéve: 11,7 millió euróba kerülne. Belica szerint sok kockázatot rejt a projekt, főleg a magas költségek és rövid határidők miatt. Szerinte az Európai Uniós támogatást sem biztos, hogy sikerül megszerezni, ráadásul a magyarországi oldalon még nincsenek is rendezve az érintett terület tulajdonviszonyai tudomása szerint. „Mi szeretnénk megépíteni a hidat, de nem minden áron. Nem olyan áron, amely a kerületnek és adófizetőinek rengeteg pénzébe kerülne,” figyelmeztetett Belica. Az érsekújvári járásban található Helemba (Chľaba) és a magyarországi Ipolydamásd közti hidat az eredeti, 2009-es költségvetés szerint 5,1 millió euróba került volna, a másik híd Ipolypásztó (Lévai járás, Pastovce) és Vámosmikola között hasonló árban. Most azonban már csak a helembai hídról van szó, az is 11,7 millió euróba kerülne. A másik híd állítólag azért nem épülhet meg, mert a tervezett építési területen védett madarak élnek. A híd költségeinek 85 %-át szlovák oldalon az EU, 10 százalékát a szlovák állam, 5 %-át pedig Nyitra megye állná, ez utóbbi részösszeg 205 266 euró. Ám amennyiben mégsem sikerül megszerezni az uniós támogatást, Nyitra megyére költsége 4,1 millió euróra rúgna, amire a megyének nincs pénze. Belica emlékeztetett, hogy egy év múlva véget ér a 2007-2013-as programidőszak, és a magyar fél még mindig nem terjesztette be a szlovák félnek a partneri szerződést, márpedig az idő múlásával egyre kevesebb az esély a pénz lehívására. A megyei képviselők végül a mai napon megszavazták, hogy október 16-ig a Nyitra Megyei Önkormányzat hivatalának a magyar féllel együttműködve elő kell készítenie a szerződést és a kapcsolódó dokumentumokat. Ha ez meglesz, a képviselőtestület rábólinthat a szerződésre. A két darab híd megépítéséről pedig már hónapokkal ezelőtt törvényt alkotott a magyar országgyűlés, a múlt héten pedig Robert Fico és Orbán Viktor írt alá államközi egyezményt a közúti kapcsolatok nagymértékű fejlesztéséről. Orbán Viktor rámutatott, hogy ma a szlovák-magyar közös határon 28 helyen van közúti kapcsolat, vagyis átlagosan 24 kilométerenként van összeköttetés, a mostani egyezménnyel azonban célul tűzhető ki az, hogy 90-re nőjön a közúti kapcsolatok száma, s így a jövőben 7,5 kilométerenként lenne összeköttetés a két ország között. A magyarországi 15 kilométeres határövezetben 366 település található több mint 790 ezer lakossal, a szlovák oldalon pedig ez a szám 543 település és 1 millió 368 ezer lakos. Összesen tehát 2 millió 160 ezer embert érintenek a fejlesztések több mint 900 településen - részletezte a kormányfő. „Mindezzel nagy lökést adunk a térség gazdasági életének” - mondta akkor Orbán Viktor.
Szlovák EP-képviselő: Jogalapot nélkülöző a Benes-dekrétumokat érintő petíciós beadvány
2012. október 12. - (mti)
Jaroslav Paška, szlovák Európa Parlamenti (EP) képviselő formai hibára hivatkozva jogalapot nélkülözőnek tartja a Benes-dekrétumokat érintő, az EP elé szeptemberben beterjesztett petíciós beadványt, s annak törlését kérte - közölte a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség pénteken. Jaroslav Paška - aki a Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) frakció alelnöke az EP-ben - a szlovák hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: a petíciós beadványnak azért nincs jogi alapja, mert annak előterjesztője, Juhász Imre, abban a szlovák parlament egy nem létező határozatára hivatkozik. A szlovák politikai paletta jobb szélén elhelyezkedő, jelenleg parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (SNS) listáján az EP-be választott képviselő elmondta: Juhász Imre a beadványban a szlovák parlament 1487/2007-es határozatára hivatkozik amely „állítólag” az 1944 és 1948 közötti időszakban kiadott Beneš-dekrétumok érinthetetlenségét és további érvényességét állapítja meg. Hangsúlyozta: a beadványt megvizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a hivatkozás alapját képező dokumentum nem létezik. „A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának (NRSR) határozatai közül egy sem viseli az 1487/2007 sorszámot” - szögezte le Jaroslav Paška, aki szerint az említett szám alatt a parlament egy belső biztonsági irányelvét jegyzik. Jaroslav Paška hangoztatta: nem létező határozatot nem lehet megszüntetni. Leszögezte: nagyon komoly hibának tartja, hogy az EP petíciós bizottsága „egy nem létező dokumentumra való, kitalált utalás” alapján cselekedett, és ez jogos kérdéseket vet fel az európai intézmény adminisztratív munkájának szakmai minőségét illetően. Hozzátette: ezeknek a megállapításoknak az okán levélben kérte Erminia Mazzonit, a petíciós bizottság alelnökét: azonnal állítsa le Juhász Imre beadványának tárgyalását. A szlovák parlament négy, a Szlovák Nemzeti Párt frakciójába tartozó képviselőjének a javaslata alapján a 150 fős pozsonyi törvényhozás 2007. szeptember 20-án 120 igen szavazattal hagyta jóvá azt a határozatot amely többek között a Beneš-dekrétumokból adódó jogi és tulajdoni viszonyok megkérdőjelezhetetlenségét, érinthetetlenségét és megváltoztathatatlanságát szögezi le. Ez a határozat az 1483/2007-es számot viseli, s ellene csak a szlovákiai magyar párt, az MKP képviselői szavaztak. A szlovák parlamenti határozat hatályon kívül helyezésére irányuló petícióról 2012. szeptember 20-án tárgyalt az EP illetékes bizottsága, amely úgy döntött, hogy napirenden tartja az ügyet, és Szlovákia álláspontját is kikéri a kérdésben.
Cseh lap: „A szlovákok valóban veszélyeztetve vannak Magyarországon”
Ľuboš Palata szerint lakosságcsere tette tönkre a magyarországi szlovákságot
2012. október 4. - (mti)
Valójában a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján megvalósított magyar-csehszlovák lakosságcsere tette tönkre a magyarországi szlovákságot - írta a Lidové noviny című konzervatív cseh napilap 2012. október 4-én. Ľuboš Palata, a közép-európai témákkal rendszeresen foglalkozó publicista A szlovákokat a Beneš-dekrétumok tették tönkre című írásában azt írta: ahogy a XIX. század végén Bécs volt Prága után a legnagyobb cseh város, úgy Budapest volt az a város, ahol a legtöbb szlovák élt; kétszáz éve a szlovákok Pesten még a lakosság többségét alkották. A jelenség okait a törökökkel vívott néhány évszázados háborúkban kell keresni, amelyek gyakran a mai Magyarország területén játszódtak le, míg a történelmi Magyarország (csehül Uhersko) északi részét megkímélték a harcok. Így lett Pozsony a történelmi Magyarország fővárosa, a magyar katolikus egyház feje Nagyszombatban székelt, és a magyar főurak székhelyei is Felső-Magyarországon voltak - idézte fel. A háborúk után a Habsburg-monarchia telepesekkel próbálta meg újjáéleszteni az elpusztított részeket, és több tízezer német, szlovák, ruszin és cseh került a déli vidékekre. Létszámuk mára azonban nagyon lecsökkent - írta Ľuboš Palata. Robert Fico szlovák miniszterelnök a Pilisi Szlovákok Központjának átadásakor Pilisszentkereszten „ékszernek” nevezte a magyarországi szlovák kisebbséget, és felszólította a magyar kormányt, hogy szenteljen neki figyelmet. „A szlovákok valóban veszélyeztetve vannak Magyarországon. Falvaik szét vannak szórva, sehol sem alkotnak nagyobb egységet, tehát a természetes asszimiláció számára ideális alanyok. Hozzá kell azonban tenni, hogy a magyarországi szlovákok elpusztításához leginkább maguk a szlovákok járultak hozzá. Akkor, amikor a Beneš-dekrétumok alapján „lakosságcserére” kényszerítették Magyarországot. Ennek köszönhető, hogy 1946-ban 73 ezerrel csökkent az akkor 120 ezres magyarországi szlovákság létszáma. Ha tehát a szlovákok Magyarországon idővel eltűnnek, akkor ezt Pozsony főleg saját magának köszönheti” - zárta eszmefuttatását Ľuboš Palata.
Öllös László: Mindkét félnek érdekében állt a barátságos hangnem
2012. október 4. - (Duna TV)
Meglepően barátságos légkörben zajlott Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Robert Fico szlovák kormányfő között a Pilisszentkereszten rendezett találkozó. Öllös László politológus portálunknak rámutatott, mindkét félnek érdekében állt egy hasonló lépés, de bizonytalan, meddig tart a békülékeny hangulat. Öllös a találkozó légkörével kapcsolatban elmondta, hogy korábban valóban érezhetően magasabb volt a feszültség a két fél között. Rámutatott, hogy csak később fog kiderülni, mennyiben volt a találkozónak valós alapja, s mennyiben lehet megalapozott a derűs hangulat. „Szlovákia helyzete bizonytalan az euróövezeten belül. Az ország nem számít a szűkebb elit részének, márpedig Robert Fico szeretné, ha Szlovákia bekerülhetne a belső körbe. Ahhoz viszont többek között rendezett kapcsolatokat kell felmutatnia a szomszédos országokkal” - jelentette ki Öllös arról, miként lehetséges, hogy a szlovák fél békülékeny jeleket mutatott tárgyalópartnere irányába. A lehetséges okok között szerepel az is, hogy az ország gazdasági helyzete szintén összetett. „A szlovák mutatók ugyan viszonylag jók, növekedést jeleznek, emögött azonban kevés ágazat áll” - fejtette ki a politológus, aki szerint az ország valós versenyképessége rossz, gazdaságilag is másokra van szorulva, s ez is indokolhatja a megegyezésre való hajlamot. Robert Fico engedékenységét tovább magyarázza, hogy a magyar fél nem nyitott meg erőszakosan olyan, az identitást érintő kérdéseket, melyek Fico számára korábban akadályként álltak az esetleges megállapodás elfogadásának útjában. Öllös elmondta, Magyarországnak is akadt több indoka arra, hogy megegyezésre törekedjen a szlovák féllel. Az egyik ilyen érvet az ország külpolitikai helyzetével magyarázza, mely közel sem ideális, a problémák kiküszöbölése pedig a megegyezésre való törekedésben kezdődhet. A határokon átnyúló együttműködés a magyar gazdasági problémák megoldására is jótékony hatással lehet a politológus szerint, ráadásul a határon túli infrastrukturális fejlesztéseknek pedig megvan az a járulékos hatása, hogy a határon túli magyarok identitását fejleszti. Öllös ugyanakkor inkább taktikai lépésnek tartotta, hogy Orbán Fico válságkezelési lépéseit dicsérte. Azt nem tudni, hogy meddig tart ki a két fél barátsága, ugyanis az értékrendek nem változtak - mutatott rá a szakértő. Megjegyezte, a hírt a sajtó is felemásan tálalta, hiszen a szövegek mellett a publikált képek közül is azokat részesítették előnyben, melyek a két politikus közti bizalmatlanságról tanúskodtak.
A Pilisi Szlovákok Központjának átadása
Kényes ügyek zárójelben - Fico és Orbán egymásra talált
2012. október 4. - (Új Szó)
Késre menő küzdelem és állandó beszólogatás helyett barátság. Az év egyik legnagyobb politikai meglepetése eddig Robert Fico és Orbán Viktor kapcsolata, amely szinte idillinek mondható. 2012 tavasza előtt nem voltak jó véleménnyel egymásról. Robert Fico éveken keresztül szidta a Fideszt, szélsőséges pártnak nevezve. Orbán Viktorról is lesújtó véleménye volt, Szlovákia függetlenségét és területi épségét féltette tőle. Nem csoda, hogy elemzők Fico kormányra lépése esetén a szlovák-magyar kapcsolatok eldurvulásától tartottak. Ám látszólag ennek a fordítottja történik. A két miniszterelnök fél évvel a Smer kormányalakítása óta többször találkozott, kapcsolatuk pedig egyre barátságosabbnak tűnik. A pilisszentkereszti Szlovák Ház átadásán Fico nagyon szívélyesnek nevezte tárgyalásait magyar partnerével, Orbán pedig többször is megdicsérte szlovák kollégáját. Ha valakit ki kellene emelnie az uniós vezetők közül, aki hatékonyan kezeli a válságot, szerinte egyből Robert Fico neve jutna az eszébe. Az idilli kép megértéséhez szükséges látni, hogy a két kormányfő kényes ügyekről nem tárgyal, illetve ha szóba kerülnek is megbeszéléseiken, utána nem ejtenek róluk szót. Mindketten a gazdasági témákra koncentrálnak, azokra, amelyekben nincs köztük vita. Elemzők szerint ez nem véletlen. Jelen helyzetben egyik félnek sincs szüksége arra, hogy ismét kiéleződjön a viszony a két ország között. „A Smer nacionalizmusa nem múlt el, most úgy tűnik, hogy Ficonak inkább csitítania kell a kádereket ezen a téren. A Smer tudatos döntést hozott a kampány elején: olyan konfliktusokat nem nyitnak meg, amelyekre nincs szükség. Ide tartozik a magyarkérdés is” - véli Ravasz Ábel politikai elemző. Orbán Viktornak sem hiányzik a „háborúskodás”. „A magyar kormánynak nem érdeke, hogy újabb frontot nyisson, amikor van elég konfliktusos ügye a külpolitikában” - mutat rá Juhász Attila, a budapesti Political Capital elemzője. Szerinte Orbán szeret Közép-Európa nevében beszélni. „Ennek része, hogy nem akar látványos konfliktust vállalni Szlovákiával” - véli Juhász. Samuel Abrahám politológus, a BISLA (a Liberális Tudományok Nemzetközi Iskolája, Pozsony) rektora szerint jelenleg egyik félnek sem érdeke a konfrontálódás. „Orbán Viktornak van elég baja otthon, legalább látszólagos szövetségesekre szüksége van” - magyarázta a szívélyes légkört a politológus. Az elemzők egyetértenek abban, hogy ez az állapot nem tart örökké. Ravasz Ábel szerint az, hogy meddig tart a béke, attól függ, mikor kezdi el a Smer saját közvélemény-kutatója mérni, hogy a nacionalista érzelmű szavazókra valaki nagyon ráhajtott. „A két országban a kormányok úgy használják a nemzetpolitikai kérdéseket, mint kuktában a tetejét. Leeresztik a gőzt a belpolitikáról egy kis nemzetpolitikával” - véli az elemző. Juhász Attila szerint az egyszerűsített honosítás bevezetésével és a választójog kiszélesítésével a legkeményebb döntéseken már túl van a magyar kormány. „Nem tartom valószínűnek, hogy feszültség legyen a közeljövőben a két ország között” - véli. Abrahám sem számít a közeljövőben a feszültség növekedésére. „Nehéz ezt előre jelezni, mindkét politikus eléggé kiszámíthatatlan és rendkívül populista, de jelenleg nincs szükségük konfliktusra, stabil a helyzetük, egyikükre sem várnak választások” - fejtegette Abrahám. Az elemzők, valamint a Híd és az MKP elnöke szerint is előbb-utóbb terítékre kerülnek a vitás témák. Csak az a kérdés, hogyan. „Ha előtárgyalják a kényes témákat, akkor a két kormányfő talán hajlandó lesz mindenről értekezni. Amúgy nem” - nyilatkozta lapunknak Bugár Béla, a Híd elnöke, hozzátéve, a mi problémáinkat csak itt, Szlovákiában tudjuk megoldani. Berényi József, az MKP elnöke úgy tudja, vitás kérdések most is felmerültek a két kormányfő megbeszélésén, de a felek még egy esélyt akarnak adni a vegyes bizottságoknak, illetve a kettős állampolgárság ügyében nemrég felállított szakértői munkacsoportnak. „Utána a miniszterelnököknek vissza kell térniük ezekre a kérdésekre. Ezeket a témákat nem lehet hosszú távon elodázni” - mondta lapunknak Berényi. Szerinte egyik kérdés megoldása sem lehetetlen. „Csak a puszta a jóakarat hiányzik és a hozzáállás, természetesen a szlovák fél részéről” - véli. Ha már nem tudnak megegyezni a felek a vitás kérdésekben, jobb, ha legalább nem áll a bál a két ország között - vélik az elemzők. „A közelmúlt azt mutatja, hogy amikor Magyarország nagyon bekeményített, akkor sem sikerült sokat elérnie. A szlovákiai magyar közhangulat szempontjából jobb, ha nincs konfliktus” - mutat rá Ravasz Ábel. „Diplomáciai szempontból mindig jobbnak tartom ezt, mintha nagyon látványos ellentétekben keverednének” - véli Juhász Attila.
Fico szerint a magyar kisebbség jól érzi magát Szlovákiában
2012. október 2. - (Duna TV)
Nem lehet megváltoztatni a Beneš-dekrétumokat, Magyarországnak és Szlovákiának elsősorban a gazdasági problémákkal kell foglalkoznia - nyilatkozta Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki a Duna Közbeszéd című műsorának adott interjút magyarországi látogatása alkalmából. Fico elmondta, hogy megbeszélték Orbánnal, hogy úgy Magyarországnak mint Szlovákiának elsősorban sikerekre van szüksége. Hangsúlyozta, hogy ne beszéljünk a múltról, hanem a jelenről és a jövőről. Most is több infrastrukturális projektet megbeszéltek. Pozitívumként értékelte, hogy megvalósult a konstruktív párbeszéd trendje. Fico elmondta, hogy szerinte a vegyes bizottságokban kell megvitatni a kisebbségeket érintő témákat. A következő ilyen ülésre október 15-én kerül sor. Mikor a kettős állampolgárság ügyét feszegette a riporter, Fico újra a vegyes bizottságokra hárította a téma megbeszélését, majd gyorsan visszaterelte a szót arra, hogy a mostani találkozó nem erről szólt. Süveges elmondta, hogy úgy tűnik, a szlovák kisebbség jól érzi magát Magyarországon, és feltette a kérdést, vajon a magyar kisebbség is jól érzi-e magát. Fico egy sokat sejtető mosoly után kifejtette, hogy kétsége sincsen efelől, sok jelentős megállapodást fogadtak el és egy ellenzéki, magyar képviselő foglalkozik a magyarok ügyeivel. A komáromi Selye János Egyetem főiskolává minősítésével kapcsolatban azt állította, hogy szakmai kritériumok alapján Szlovákiában három intézményt minősíthetnek főiskolává. Ha a Selye János Egyetem teljesíti a szükséges kritériumokat, később ismét megkaphatja az egyetemi rangot. A riporter felhozta, hogy a komáromi magyar egyetem esetében ugyanúgy az elmúlt hat évet vizsgálták az illetékesek, mint más intézményeknél, de a Selye János Egyetem fiatal kora miatt nem teljesíthette a feltételeket (szerk. megj.: 2009-ben végeztek az első ötödévesek). A szlovák miniszterelnök szerint a riporter elveszik a részletekben... Az Európai Unióról Fico hangsúlyozta, hogy nem működhet a mostani formájában. Elsősorban azért, mert a közös pénzt használó tagállamok eltérő fiskális politikát folytatnak. Ezután a Visegrádi Négyek összefogásának jelentőségét ecsetelte a szlovák kormányfő. Robert Fico a második világháború után a csehszlovákiai magyarokat kollektív bűnösként kezelő, Csehországban és Szlovákiában jelenleg is érvényben lévő Beneš-dekrétumokat firtató kérdésre azt válaszolta, hogy álláspontjuk szerint a dekrétumok megváltoztathatatlanok, sokkal fontosabb az emberek megélhetését biztosítani.
Az interjú itt tekinthető meg:
http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/10/02/19/Duna_TV_Kozbeszed_2012_oktober_2_.aspx
Félrefordították Fico mondatait
A Duna TV a szöges ellentétét közölte Fico mondanivalójának
2012. október 4. - (parameter.sk)
A magyar média Robert Fico pilisszentkereszti látogatását követően a kisebbségi politikája jelentős változásáról tájékoztatott. A Duna TV úgy fordította Fico kijelentéseit, hogy „a kisebbségekről való törődés elsősorban az anyaországok feladata”. Az információ gyorsan szétterjedt, és átvette a Kossuth Rádió is. Az igazság viszont az, hogy semmi sem változott. Fico kijelentette, hogy rossz fordításról van szó. A szlovák kormány hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy a kisebbségekről azon országnak kell gondoskodnia, amely országban élnek, és például ha Magyarország a szlovákiai magyarokról akar gondoskodni, azt az ország belügyeibe való beavatkozásként fogják fel. Erik Tomáš, a kormányfő szóvivője szerint Fico világosan fogalmazott. A kormányfő felkérte a televíziót, hogy javítsa ki az információt, Szlovákia budapesti nagykövetén keresztül pedig azon médiákat is megkérik, akik az információt átvették.
Szarka László: A megbékéléshez kétoldalú megegyezés kell
Vélemények a szlovák-magyar miniszterelnöki találkozóról
2012. október 3. - (felvidek.ma / fn)
Csáky Pált (MKP) az Echo TV kérdezte a szlovák-magyar miniszterelnöki találkozóval kapcsolatban. Szávay István (Jobbik) szerint semmitmondó „eredmény” született. A magyar miniszterelnök és a szlovák kormányfő nemzetpolitikai sikerként értékelték a Pilisi Szlovákok Központjának átadását. Robert Fico ünnepi beszédében elmondta, a központ átadása is azt bizonyítja, ha a két félben megvan a szándék, akkor a kényes kérdéseket is meg tudják oldani. Orbán Viktor szerint bár komoly nézetkülönbségek is vannak a két orság között, a közös gazdasági sikerek segítenek a vitás kérdések megoldásában is. Csáky Pál politikus, író, a Magyar Közösség Pártja elnökségének tagja szerint „lényegében mindkét miniszterelnök pozitív jelzéseket próbált küldeni a világ felé. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy nem ez a teljes igazság. Legalább három olyan kérdés van, melyekről remélem, hogy a miniszterelnökök a nem nyilvános megbeszélésük során beszéltek egymással. Ezek az állampolgársági törvény, a kétnyelvű feliratok és a Selye János Egyetem kérdései. És ezek most csak a szlovákiai kormányváltás után felvetődött problémák. Ha Robert Fico komolyan gondolta azokat a mondatait, amiket most elmondott, akkor mi azt várnák, hogy ezeket a gondokat megoldják. Én azonban nem hiszek abban, hogy Robert Fico most mélyenszántó gondolatokra jutott volna. Ha október folyamán az említett három témát a szlovák kormány megoldja, akkor nyilvánosan bocsánatot kérek Robert Ficotól. Természetes, hogy józan gondolkodású politikus a szomszéd országgal jó viszonyra törekszik, de ezért valamit tenni is kell! A valóság az, hogy az ő második kormányalakítása óta is sérült a status quo.
Az Echo TV-ben készült beszélgetés itt tekinthető meg:
http://www.echotv.hu/index.php?akt_menu=71&mm_id=161&v_id=15909
Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke közleményében leszögezte: „A Jobbik Magyarországért Mozgalom felháborodva értesült a magyar-szlovák kormányfői találkozó semmitmondó „eredményeiről”. A két állami vezető nem győzte hangsúlyozni, hogy az esemény még kedvezőbbé teszi a két ország közötti kapcsolatokat. Orbán valósággal körüludvarolta a szlovák kormányfőt, „nemzetpolitikai sikernek” nevezve a központ átadását, ám a találkozó végeztével egyetlen kézzelfogható eredményként csak arról tudott beszámolni, hogy néhány éven belül híd épülhet Komárom és Révkomárom között. Robert Fico mindezt azzal viszonozta, hogy sietett leszögezni: a Beneš-dekrétumok megváltoztathatatlanok, a felvidéki magyar Selye János Egyetemet pedig főiskolává minősíthetik le”. Szávay István úgy fogalmazott, hogy mindenekelőtt azt tartaná nemzetpolitikai sikernek, ha nemzettársaikat nem diszkriminálnák alapvető jogaik gyakorlásában.
A Jobbik közleménye teljes egészében itt olvasható:
Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke
A szentkereszti kormányközi megállapodásról
2012. október 3. - (felvidek.ma)
Pilisszentkereszten október 2-án a magyar és a szlovák kormányfő közösen felavatta a Szlovák Házat. Legalább ekkora horderejű a kettejük által aláírt kormányközi megállapodás, amely több figyelmet érdemlő célkitűzést tartalmaz. Elsősorban az új komáromi Duna-hídról szóló megállapodást üdvözöljük, amely a magas munkanélküliséggel sújtott komáromi térség (a Duna mindkét oldalán) és az egész Duna-mente számára rendkívül fontos tényező. Ezzel az új közlekedési miniszter kezdetekben tétova, habozó magatartását követően mégiscsak „révbe” érhet a kiemelt beruházás. Nem kevésbé fontos a kormányközi megállapodás azon része, amelyben a magyar kormány elkötelezte magát a hamarosan felépülő Kassa és Migléc közötti R4-es gyorsforgalmi út magyarországi folytatását illetően Miskolc irányában. Megvalósulhat így a Via Carpathia európai közúti folyosó számunkra igen fontos szakasza. Több mint fél éve írták alá a Magyarország és Szlovákia közötti 90 határmetszési pontról szóló kormányközi keret-megállapodást, amely a meglevő határátkelők mellett további 61 nemzetközi, regionális vagy helyi jellegű határátkelő megnyitását teszi lehetővé a jövőben. Érdekessége, hogy Magyarország további határos országokkal eddig nem tudott hasonló megállapodást tető alá hozni. A tegnapi kormányközi megállapodás a listán szereplő célkitűzések közül két konkrét közúti kapcsolat (a legfontosabbak közül) kivitelezéséről szól. Korábban a listán szereplő további közúti kapcsolatokról is megkötötték a kormányközi megállapodást, például a folyó alsó folyásán felépülő Ipoly-hidakról. Hogy sikerül-e az utóbbi megállapodást annak utolsó betűjéig teljesíteni, az hamarosan eldől. Jövő hétfőn ugyanis a társberuházó, Nyitra Megye Önkormányzata napirendre tűzi a helembai és az ipolypásztói híd, valamint az ipolyviski összekötő út ügyét. Immár nem rejthető véka alá, hogy tetemes késéssel, az ebből fakadó időzavarral és a 2009-ben elnyert uniós támogatás szűkösségével küzdenek a társberuházók. Öt perccel tizenkettő előtt vagyunk, mégis létezik megoldás. A közeledő határidő előtt feszített tempóban felépíthető a beruházások nagy része. Hasonló gondokkal küzdöttek az Ipoly felső folyásán, mégis felépült mind a két híd. Persze minderről nem a Nyitra megyei képviselők tehetnek, ők hosszú három év elteltével szembesülnek majd a tényekkel. Hétfőn eldől, hogy a megye önkormányzata elhalasztja-e a beruházások kivitelezését a következő uniós költségvetési időszakra, ahogyan azt a szlovák nagykoalíció szeretné. Ezzel sajnos mindhárom beruházás végérvényesen meghiúsulhat. Abban bízom, hogy a magyarországi társberuházó, az illetékes pozsonyi minisztérium és az ellenzékben tevékenykedő MKP frakció megyei képviselői jobb belátásra bírják a megyei hivatalt és koalíciós képviselőtársaikat. Ennek köszönhetően a megye bölcsen dönt a megítélt támogatás felhasználása, a beruházások nagyobbik részének megvalósítása mellett még ebben az uniós költségvetési időszakban. Csak a legvégső esetben halasztható bármi is a következő költségvetési időszakra. Az érintett Ipoly-menti térségekben élők érdeke ezt kívánja meg.
Orbán beszédes üzenetet küldött - ezt írták a szlovák lapok
2012. október 3. - (Kossuth Rádió)
A szlovákiai lapok a Szlovák Ház átadása kapcsán idézik Orbán Viktor dicséretét, hogy Szlovákia és miniszterelnöke a legsikeresebb a válság elleni küzdelemben. A szlovákiai lapok elsősorban azt emelik ki, hogy egy kisebbségi ügy kapcsán, a Szlovák Ház átadása okán jött létre a találkozó. A miniszterelnöki megbeszélés fő eredménye gazdasági jellegű. Idézik a lapok Orbán Viktor dicséretét, hogy Szlovákia és miniszterelnöke a legsikeresebb a válság elleni küzdelemben. Már-már idilli volt a tegnapi Orbán-Fico találkozó Pilisszentkereszten, ahol Robert Fico nem tehetett mást, mint hogy nagyra értékelte a magyar kollégájával folytatott nyílt, tárgyilagos és pragmatikus párbeszédet, és Orbán Viktor a Szlovák Házzal beszédes üzenetet küldött: „Látjátok, ilyen példásan gondoskodunk a nemzeti kisebbségekről” - írja kommentárjában a pozsonyi Pravda. A szlovákiai magyar Körkép úgy fogalmaz, Orbán Viktor rájött, hogy a hiú szlovákokkal szemben kontraproduktív az izmozás, hatásosabb, ha példát mutatnak nekik kisebbségpolitikából. A határmenti régióban több mint kétmillió ember él, indokolt tehát hidak és határátkelők létesítése. A magyar közösség asszimilációjára ugyanis egy gazdaságilag erős Magyarország és a határmenti régiók együttműködése lehet a megoldás, írja a körkép.sk.
Képgalériák
A Pilisi Szlovákok Központjának ünnepélyes átadása:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.325012487597734.70572.147596498672668&;type=1&l=ed106ff543
Előkészületek (2012. október 1.):
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.323997841032532.70314.147596498672668&;type=3
A pilisszentkereszti irodabotrány képekben:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.298124746953175.62241.147596498672668&;type=3
Pilisszentkereszt és környéke:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.291374230961560.60281.147596498672668&;type=3
Hogy van magyarul, hogy viszontlátásra?
Martin Pyco Rausch szerint „gyere b*szni“
2012. október 14. - (bumm.sk)
Érdekes nyelvleckét adott cseh kollégájának Martin Pyco Rausch szlovák műsorvezető, a Joj televízióban futó Česko Slovensko má talent tehetségkutató műsorvezetője. Rausch és cseh kollégája, Jakub Prachař az október 7-én adásba került műsor egyik átvezetőjében Érsekújvárra látogatnak. A látogatás célja, hogy Prachař új lakatokat vegyen (szóvicc, Nové Zámky az új vár mellett új lakatot, zárat is jelent). Mikor Rausch rájön, hogy Prachařnak nem kell új lakatot vennie, kicsúfolja, majd megkérdezi: „Tudod hogy van magyarul, hogy viszontlátásra?”. Prachař nem tudja a választ, kollégája azonban kioktatja: „Gyere b*szni!”. Majd megfordul, és elmegy. A jelenetet itt lehet megnézni:
http://csmatalent.joj.sk/csmt3-video/csmt3-video-epizody/2012-10-07-cesko-slovensko-ma-talent.html
Az átvezető 53:21-nél kezdődik. Az esetre olvasónk hívta fel a Bumm figyelmét. Felháborodott a kiszólás miatt, és panaszt tett a Sugárzási Tanácsnál is.
LIKE / TETSZIK / PÁČI SA MI TO: http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http://www.facebook.com/pages/oslovmahu/147596498672668&width=310&colorscheme=light&show_faces=true&connections=3&stream=true&header=false&height=555#
