Sajtószemle / Tallózó ● 2011. augusztus (IV.)

(Ny)elvi kérdés - Martonyi: A látszatnál jobb a szlovák-magyar viszony - A kisebbségi jogok különböző megítélése a gond - A koszovói forgatókönyv szerint bomlasztják Szlovákiát? - Roma helységnévtáblák - Demonstráció Horthy ellen - „Nem magyar szívűnek számítok” - A határon túli magyarok választójogáról

Imrich Fuhl válogatásában

Sme: Hadiállapotban - A magyar kormány gazdaságpolitikája

2011. augusztus 30. - (mti)

A magyar kormány gazdaságpolitikájával foglalkozott keddi kommentárjában a Sme című szlovák liberális napilap. Peter Schutz, a Hadiállapotban című írás szerzője aláhúzza: „A friss európai előrejelzések szerint a kormánynak, amely elvágta maga alatt a Nemzetközi Valutaalap védőhálóját, ha tartani szeretné a hiánycélt, szeptemberben újabb takarékossági intézkedéseket kell elfogadnia. A probléma, hogy két takarékossági intézkedéshullámot a lakosságnak már le kellett nyelnie, s a piacok nincsenek meggyőződve arról, hogy a harmadik hullámot az Orbán-kormány komolyabb társadalmi lázadások nélkül keresztül tudja vinni”. „Orbán tehát olyan helyzetben van, hogy az egyetlen kártya, amelyre a költségvetési kilátásokat és a gazdaságpolitikát építette, kezd kicsúszni a kezéből. Nem segítenek már az államosított nyugdíjak sem, amelyek az egész adósságot csak a GDP mintegy tíz százalékával csökkentik és nem oldják meg a szerkezeti hiányt az úgynevezett nem ortodox intézkedések (ágazati adó) sem, amelyeket (Orbán) ismét védelmébe vett. Ezért (Orbán) mindenütt, ahol megszólal, jelzéseket küld költségvetési felelősségéről, miközben a hazai publikum számára a nemzeti szuverenitásért és a spekulánsok ellen folytatott küzdelemmel erősíti a harcias retorikát. Az igazság azonban ennek az ellenkezője, saját politikai sorsát sem Magyarország jövőjét már nem tartja a kezében” - záródik a Sme kommentárja.

Lipšic: A bevándorlók vendégek Szlovákiában,

s eszerint kell viselkedniük

2011. augusztus 31. - (mti)

Daniel Lipšic szlovák belügyminiszter szerint Szlovákiának nem érdeke, hogy olyan idegeneket csábítson az országba, amelyek más országokban elkülönülnek vagy biztonsági kockázatot jelentenek a társadalom számára. „A törvényes bevándorlókat üdvözöljük, de sem szokásainkat, sem értékeinket, sem hagyományainkat értük nem fogjuk megváltoztatni. Elvárjuk, hogy tiszteletben tartsák őket. A tiszteletben tartás azt jelenti, hogy nem fognak kialakítani alternatív közösségeket, amelyekben párhuzamos szabályok lennének érvényben... Mi vendégeknek tekintjük őket, s elvárjuk, hogy aszerint viselkedjenek” - jelentette ki Lipšic szerdán Pozsonyban azt követően, hogy a kormány jóváhagyta a Szlovák Köztársaság migrációs politikája 2020-ig elnevezésű dokumentumot. „A multikulturalizmus projektje csődöt mondott... A bevándorlás feltétele a teljes integráció, valamint Szlovákia kultúrájának és hagyományainak elfogadása” - húzta alá Lipšic. Megjegyezte: ha a bevándorlók nem lennének hajlandóak tiszteletben tartani a befogadó ország szokásait, akkor máshová kell menniük. A belügyminiszter kifejtette: a szlovák állam a jövőben azon lesz, hogy elsősorban olyan magas képzettséggel rendelkező idegenek érkezzenek az országba, akik betölthetnék azokat a munkahelyeket, amelyekben szakemberhiány van. Az ilyen munkakörök meghatározása a munkaügyi, népjóléti és családügyi minisztérium feladata lesz. A bevándorlóktól elvárják, hogy jól elsajátítsák a szlovák nyelvet. A most jóváhagyott koncepció azzal számol, hogy a belügyminisztérium keretében létrejön egy migrációs és honosítási hivatal, amely a témával összefüggő kérdéseket fogja kezelni. Ezeket jelenleg részben az idegenrendészet, részben a belügyminisztérium - például állampolgársági ügyek - látja el. Az anyag egyik része azzal is foglalkozik, hogyan lehetne visszacsábítani az országba azokat a volt szlovák állampolgárokat, akik a múltban elhagyták az országot és külföldön élnek.

(Ny)elvi kérdés

2011. augusztus 30. - (Tokár Géza - Új Szó)

Mikor a szlovákiai magyarok nyelvhasználati jogairól folyik a vita, gyakran felmerül a többségi nemzet tagjai részéről az az érv, hogy a kisebbség tagjai nem tudnak szlovákul vagy gyengén beszélik az államnyelvet. A kritizálók nemrég a hiányzó kétnyelvű feliratok kapcsán jelentették ki ezt, annak alátámasztására, hogy a feliratok megjelenése tovább rontaná a helyi magyarok nyelvtudását. Pedig a két jelenségnek semmi köze sincs egymáshoz. A kétnyelvű feliratok hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisebbségek tagjai is úgy érezzék, megbecsülik őket ebben az országban. A boltvezetőknek pedig azt kell tudatosítaniuk, hogy az ő feladatuk a vásárlók teljes körű kiszolgálása, és nem várhatják el, hogy márpedig a vevő tanuljon meg szlovákul. A kétnyelvű feliratok megléte vagy hiánya egyáltalán nem befolyásolja a kisebbség tagjainak valós nyelvtudását - az sokkal inkább az oktatási rendszer, rosszabb esetben pedig a gazdasági tényezők folyománya. A szlováknyelv-oktatás hiányosságairól már évek óta szakmai vita folyik pedagógusberkekben. A megoldás kézenfekvő: az államnyelvet idegen nyelvként kellene tanítani. Sajnos ez a koncepció eléggé rémisztő ahhoz, hogy nacionalista érvekkel meg lehessen akasztani a politikai döntéshozatalt. Az iskolákból kikerülő, a környezetüktől függően szlovákul jól-rosszul beszélő fiataloknak így a munkaerőpiacon kellene rádöbbenniük arra, hogy szükségük van a szlovák nyelv ismeretére. Sok esetben azonban nincsenek rákényszerülve arra, hogy határon belül vállaljanak munkát - igazi lehetőségek híján. A magyar kisebbség szlováknyelv-tudása meglehetősen vegyes képet mutat. A problémát alapvetően mégsem a hullámzó szlováktudás okozza, hanem az, hogy a témát maga a felvidéki magyarság is hajlamos tabuként kezelni. A többség által szorgalmazott „Szlovákiában szlovákul” elv a helyi gondolkodásnak is a részévé vált, méghozzá annyira, hogy saját magunk is szégyenletesnek és eltitkolandónak tartjuk, ha valaki nem irodalmi szlováksággal bírja a nyelvet. Egy szlovákiai magyar közszereplő vagy egy országos szinten boldogulni akaró szakember számára az államnyelv ismerete valóban elsődleges fontosságú, de ugyanezt nem mondhatjuk el egy simagöröngyösi traktorosról (tisztelet a traktorosoknak). Amíg saját magunk nem vagyunk képesek beismerni, hogy ezen a téren milyen hiányosságai vannak a közösségnek, de legfőképp azt, hogy sok esetben nem is lehet elvárás a tökéletes szlováktudás, addig a magyar követelésekre válaszul elő is fogják húzni ellenérvként az államnyelven rosszul vagy alig tudó szlovákiai magyarokat.

Martonyi: A látszatnál jobb a szlovák-magyar viszony

2011. augusztus 30. - (hirado.hu)

Számtalan infrastrukturális, gazdasági érdek kapcsol össze minket északi szomszédunkkal - mondta a külügyminiszter a Kossuth Rádióban. A világ ma már nem lezárt rendszerekben működik, ezért a magyar külpolitika sem kívánja lekötni magát egyetlen együttműködési kerethez sem - mondta a külügyminiszter a Kossuth Rádiónak Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése kapcsán. A kormányfő hétfőn arra hívta fel a külképviselet-vezetők figyelmét, hogy a következő 15-20 év a szövetségkötések versenyéről fog szólni. Martonyi János ezzel kapcsolatban kifejtette: a világon mindenütt fontos a piacszerzés, az exportlehetőségek kutatása, a befektetések, finanszírozási formák megszerzése, Magyarország ezért törekszik gazdasági együttműködésre Kínával. Ezzel együtt is egyértelmű ugyanakkor, hogy a biztonsági, katonai, védelmi szövetségrendszer szempontjából hova tartozunk - részletezte. A május óta készülő külpolitikai stratégiáról szólva a külügyminiszter rámutatott, a kormány alapvető külpolitikai célkitűzései világosak: a magyar diplomácia különösen fontosnak tartja a térségi, közép-európai politika erősítését, miközben a globális nyitásra is hangsúlyt fektet. Ez utóbbi eszköze lehet például a biztonsági tanácsi tagság elérése érdekében folytatott kampány, valamint az új régiók irányába indított külgazdasági politika. A felvetésre, miszerint a szlovák elnök Esterházy János felvidéki politikust lefasisztázó nyilatkozata ügyében a magyar külügyi tárca óvatos hangnemben reagált, Martonyi János kifejtette: Magyarország elutasította Gašparovič kijelentését, Budapest megfelelő szinten válaszolt, hiszen a magyar köztársasági elnök írt levelet. A szlovák politikusok egy részére még mindig jellemző a görcs, miközben mi a jövőről akarunk beszélni, ezért ragaszkodunk a párbeszédhez - magyarázta a külügyminiszter, hozzátéve azt is: általában véve sokkal jobb a magyar-szlovák viszony, mint azt a világban gondolják. Számtalan érdek - infrastrukturális, gazdasági szempont - kapcsol össze minket, a magyar uniós elnökség idején is jó volt az együttműködés. Éppen Esterházy János hangsúlyozta annak idején, hogy sorsközösségben vagyunk - folytatta a külügyminiszter. Martonyi János kijelentette azt is: miután a magyar követség óriási teljesítményt nyújtott a líbiai harcok idején, a magyar gazdaság számára is lehetőséget jelenthet az ország újjáépítése.

SNS: Az MKP és Budapest fokozatosan bomlasztja Szlovákiát

2011. augusztus 30. - (tasr)

A kettős állampolgárságot megakadályozó törvény elleni, a két jelentős szlovák államünnep idejére időzített nagymagyar, szeparatista lépés a bizonyítékai annak, hogy a magyar irredenta politika szervezett tevékenységet folytat a szlovák államiság, önállóság és területi épség ellen - figyelmeztet az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) keddi sajtónyilatkozata. Az SNS szerint hiányzik a teljes körű törvényi védelem a különösen Dél-Szlovákiában tapasztalható dezintegrációs folyamatok ellen. Az alkotmány, az államnyelv és a szlovák törvények elleni szervezett belső ellenállás példája a kettős állampolgárságért indított aláírásgyűjtés is - hangsúlyozza Rafael Rafaj, a párt frakcióvezetője. „Mindenki számára világos, hogy az előtérbe tolt kvázi polgárjogi aktivisták mögött az MKP és a nagymagyar irredenta budapesti központja áll, amely a koszovói forgatókönyv alapján fokozatos bomlasztó végez Szlovákiában” - olvasható a Szlovák Nemzeti Párt közleményében.

A koszovói forgatókönyv szerint bomlasztják Szlovákiát?

2011. augusztus 30. - (bumm.sk)

Az állampolgársági törvény elleni nagymagyar, szeparatista tevékenységek, melyre a szlovák állami ünnepek idején kerül sor, bizonyítják, hogy a magyar irredenta szervezetten lép fel a szlovák államiság, szuverenitás, területi egység ellen - állítja a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alelnöke és parlamenti frakciójának vezetője keddi nyilatkozatában úgy vélekedett, a jelenlegi kormány összetétele, melyben egy etnikai párt is helyet kapott, megbénítja az államiságot fenyegető rejtett és reális veszélyek megfelelő értékelését. Kifejtette, Szlovákiában hiányzik a dezintegrációs folyamatokkal szembeni átfogó törvényi védelem, amely elsősorban Dél-Szlovákiában nyilvánul meg. Szerinte az alkotmány, az államnyelv és a szlovák törvények ellen irányul a kettős állampolgárságért indított aláírásgyűjtés is, s ez ékes példája a szervezett belső ellenállásnak. „Mindenki számára világos, hogy az előtérbe tolt kvázi polgárjogi aktivisták mögött az MKP és a nagymagyar irredenta budapesti központja állnak, s Szlovákia fokozatos bomlasztását valósítják meg a koszovói forgatókönyv szerint“ - nyilatkozta Rafaj. Úgy vélte, a polgárok többségének megfelel a kizárólagos állampolgárságról szóló jelenlegi törvényi szabályozás, melyhez hasonló van Németországban, Csehországban és Dániában is. Hangsúlyozta, pártja nem támogat semmilyen törvényi módosítást. A módosítást követelők vagy politikailag naivak, vagy pedig az etnikai szeparatisták állnak mögöttük - fejtette ki az SNS alelnöke. „Berényi József MKP-elnök nem csak politikai, hanem morális síkon is csődöt mondott, miután saját konfilktusát a politikai pártokról szóló törvénnyel vírusként terjesztette át más szervezetekre és tömörülésekre, miáltal sértik Szlovákia jó hírnevét és polgári engedetlenséget szítanak“ - zárul Rafaj közleménye. Mint arról beszámoltunk, civil szervezetek, köztük a Via Nova Ics, mely az MKP ifjúsági társszervezete, három héttel ezelőtt jelentették be, hogy aláírásgyűjtést indítanak a kettős állampolgárság újbóli lehetővé tételéért, valamint tüntetést is szerveznek. Közel tucatnyian azt is nyilvánosan közölték, hogy magyar állampolgárságért folyamodnak, a szlovákról viszont nem kívánnak lemondani. Azóta már zajlik az aláírásgyűjtés is. A kettős állampolgárságot követelő nagygyűlésre szeptember elsején, csütörtökön 14:30 órától kerül sor Komáromban, a Klapka téren.

A szélsőségesség veszélyére is figyelmeztetett

Chmel a szlovák nemzeti felkelés évfordulóján

2011. augusztus 29. - (mti)

Rudolf Chmel, a szlovák kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese szerint a 67 évvel ezelőtt, 1944. augusztus 29-én kitört fasisztaellenes szlovák nemzeti felkelésnek több üzenete is van a mához. „A szlovák nemzeti felkelés mai értékelésekor nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni az erősödő jobboldali, illetve baloldali radikalizmust, amely nem csak az intoleráns nacionalista szóhasználatban és a látszólag hatékony keménykezű megoldásokban nyilvánul meg, s amely elsősorban a lakosság azon csoportjai ellen irányul, amelyeket nem szláv eredetűnek és köztársaságunkhoz illojálisnak tartanak” - jelentette ki Chmel, aki a kormány nevében mondott beszédet a felkelés évfordulójának központi ünnepségén hétfőn Besztercebányán. Szerinte a felkelés egyik üzenete az is, hogy javítani kell az emberi jogok érvényesítésén Szlovákiában, különösen az államnak. „Kulcsfontosságú, hogy elutasítsuk és elnyomjuk azt a hagyományt, amelyet néhány nacionalista politikus szavazatok szerzésére használ. A mellszobrok, az emléktáblák és a szlovák fasisztáknak szentelt emlékünnepségek ugyanis nem csak a szlovák társadalom rejtőzködő jobboldali radikális áramlatainak, azok erősödésének a következményei. Ezek elsősorban reakciók arra, hogy a politikusok mellőzik az emberi jogok és a tolerancia iránti tiszteletet. A politikai középtől balra és jobbra álló néhány nacionalista politikus álláspontja figyelmen kívül hagyja a mai Szlovákia egyik kulcsproblémáját: a toleráns demokrácia és az állam többnemzetiségű jellegének megtartását” - hangsúlyozta Chmel. Leszögezte: a fejlett demokráciákban lehetetlen törvényesíteni olyan ideológiákat, gyakorlatot, jelképeket és magyarázatokat, amelyek nyíltan vagy rejtve rasszista, etnikai, osztályalapú vagy felekezeti intoleranciát és gyűlöletet közvetítenek. „Ezek megtűrése halálos veszélyt jelent a demokrácia számára egy olyan jelentős kisebbséggel rendelkező államban, mint a Szlovák Köztársaság” - húzta alá a kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes. Rámutatott: elfogadhatatlan, hogy a politikusok egy részének nincs elvi problémája a második világháború idején létezett Szlovák Köztársaság képviselőinek, illetve azok tevékenységének pozitív méltatásával, míg a korabeli demokratikus személyiségeket említésre méltónak sem tartja. „Az ilyen politika hamis nemzeti érzéseket népszerűsít, amelyek a legintoleránsabb nacionalizmusnak és sovinizmusnak képezik az alapját” - hangsúlyozta a kormányfő-helyettes. A szlovák nemzeti felkelés 1944. augusztus 29-én tört ki. Célja az volt, hogy megdöntse a náci Németországot mindenben kiszolgáló Josef Tiso pap-államfő vezette klerikofasiszta rendszert, s megkönnyítse, elősegítse a szovjet hadsereg előrenyomulását Szlovákia területére. A felkelők fő erejét a hadsereg átállt egységei, mintegy 60 ezer katona, valamint a hegyekben rejtőzködő több ezer partizán alkotta. Bár a felkelőket a szovjetek erőteljesen támogatták, a Szlovákiába bevonuló németek a felkelést két hónap alatt elfojtották. A hegyekben azonban egészen a háború végéig folytatódott a gerillaharc. Bár az önálló Szlovákia a második világháború egész ideje alatt Hitlert kiszolgáló bábállam volt, a szlovák nemzeti felkelésnek köszönhetően a győztesek oldalára került. A háború alatti szlovák állam megítélése a társadalomban ma sem egyértelmű. Míg a demokratikus szlovák erők fasiszta államnak tekintik, s nem vállalják a közösséget vele, addig a mai nacionalista oldal általában az első önálló szlovák államról beszél, s nem egyszer dicsőíti. Ez a jelenség a szlovák katolikus egyházban is megfigyelhető.

Čaplovič a szlovák nemzeti felkelésről és a magyarokról

„Mint nemzet a Hitler elleni koalíció oldalára álltunk”

2011. augusztus 29. - (mti)

Dušan Čaplovič, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) alelnöke, volt kisebbségügyi kormányfő-helyettes szerint a 67 éve kitört antifasiszta szlovák nemzeti felkelés Szlovákia belépője volt a demokratikus világba. A befolyásos ellenzéki politikus, aki hétfőn az évforduló alkalmából nyilatkozott a TASR pozsonyi közszolgálati hírügynökségnek, neheztelve megjegyezte: bár a szlovák nemzeti felkelésnek nagy jelentősége volt, azt sokan még ma sem tudják kellően értékelni. „Elsősorban azt, hogy nemzetként a Hitler elleni koalíció oldalára álltunk, a német nácizmus és az olasz fasizmus néhány lakája és csodálója ellenére. Kellő időben és kellő pillanatban képesek voltunk erre, eltérően a magyaroktól, akik nem lázadtak fel, és az utolsó pillanatig Adolf Hitlert szolgálták” - jelentette ki Čaplovič az 1944. augusztus 29-i történelmi esemény kapcsán. A történész-politikusnak meggyőződése, hogy a szlovák nemzeti felkelés a 20. század szlovák történelmének legfontosabb eseménye volt. „A szlovák nemzet akkor csatlakozott a náciellenes és antifasiszta közösség szabadságért, demokráciáért, igazságosságért és a nemzeti egyenjogúságért vívott harcához a közös Csehszlovák Köztársaságban” - húzta alá Čaplovič. A szlovák nemzeti felkelés 1944. augusztus 29-én tört ki. Célja az volt, hogy megdöntse a náci Németországot mindenben kiszolgáló Jozef Tiso pap-államfő vezette klerikofasiszta rendszert, s megkönnyítse, elősegítse a szovjet hadsereg előrenyomulását Szlovákia területére. A felkelők fő erejét a hadsereg átállt egységei, mintegy 60 ezer katona, valamint a hegyekben rejtőzködő több ezer partizán alkotta. Bár a felkelőket a szovjetek erőteljesen támogatták, a Szlovákiába bevonuló németek a felkelést két hónap alatt elfojtották. A hegyekben azonban egészen a háború végéig folytatódott a gerillaharc. Bár az önálló Szlovákia a II. világháború egész ideje alatt Hitlert kiszolgáló bábállam volt, a szlovák nemzeti felkelésnek köszönhetően a győztesek oldalára került. A háború alatti szlovák állam megítélése a társadalomban ma sem egyértelmű. Míg a demokratikus szlovák erők fasiszta államnak tekintik, s nem vállalják a folytonosságot vele, addig a mai nacionalista oldal általában az első önálló szlovák államról beszél, s nem egyszer dicsőíti azt. Ez a jelenség a szlovák katolikus egyházban is jól megfigyelhető.

Radičová: Jelentős politikai következménye volt a felkelésnek

Szlovákiát a felkelés után már nem lehetett a nácizmus szövetségesének tekinteni

2011. augusztus 29. - (bumm.sk)

Ma államünnep van - az ország a Szlovák Nemzeti Felkelés (SZNF) kitörésének évfordulóját ünnepli. A kormányfő szerint az 1944-es felkelésnek komoly politikai és morális jelentősége volt, Szlovákiát már nem lehetett a nácizmus szövetségesének tekinteni. Iveta Radičová kormányfő vasárnap Besztercebánya Keremcse városrészében megkoszorúzta az itt meggyilkolt 747 áldozat emlékművét. Beszédében rámutatott, a Szlovák Nemzeti Felkelés során az életüket feláldozóknak is köszönhető, hogy ma egy szabad társadalomban élhetünk. „A totalitárius rendszerek erőszakon, félelmen, megtorláson és politikai gyilkosságokon alapszanak. A szabadság ellenben mindig egyéni meggyőződésből fakad, s gyakran a legnagyobb árat követeli - a saját életet. A szabadságot nem lehet fentről utasításba adni, nem lehet törvénnyel kikényszeríteni, a szabadságnak mindenkiben benne kell lennie. Ennek a belső szabadságnak, a reménynek, bátorságnak köszönhetően lehet eljutni a szabad társadalomig is, de nem fordítva” - hangzott el Iveta Radičová ünnepi beszédében. A kormányfő szerint a Szlovák Nemzeti Felkelésnek erős politikai és morális jelentősége volt. „Szlovákiát ettől a pillanattól kezdve már nem lehetett csak háborús államnak és a nácizmus szövetségesének tekinteni. Ellenkezőleg, olyan országként kellett rá tekinteni, amelyben nagy a szabadság utáni vágy. A felkelés jelentette Szlovákia új, modern történetének kezdetét. Egyik kulcsfontosságú politikai jelentősége, hogy a szlovákok az újjáalakult köztársaságba egyenlő partnerként léphettek be” - jelentette ki Radičová. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a kommunista totalitárius rezsim 1948-as kezdete bizonyítja, a szabadság nem automatikus és magától értetődő, ezért ma is szükség van az elmélyítésére és védelmére. Szerinte ma, két évtizednyi szabadság után a felkelés évfordulójának apropóján el kell ítélni a szélsőségesség, a türelmetlenség, s az igazságtalanság megnyilvánulásának minden formáját.

Klozettpapírba csomagolták egy szlovák náci politikus szobrát

2011. augusztus 30. - (parameter.sk)

A nácikkal kollaboráló Ferdinand Ďurčanský rajeci mellszobrát csomagolták hétfőn toalettpapírba a Polgári Charta 2010 civil szervezet aktivistái, miután megkoszorúzták ugyanott a szlovák nemzeti felkelés emlékművét. Eduard Chmelár, a Polgári Charta 2010 egyik tagja aláhúzta, Ďurčanský szobra a nácizmus népszerűsítésének számít. Ďurčanský a szlovák fasiszta bábállam egyik befolyásos politikusaként, a legdiszkriminatívabb zsidóellenes törvények kezdeményezője és támogatója volt és 1944. szeptember elsején rádióbeszédben kelt ki a szlovák nemzeti felkelés résztvevői ellen. A háború után háborús bűnössé nyilvánították, majd kivégezték.

Jönnek a roma helységnévtáblák Szlovákiában

Hogy mondják romául, hogy Luník IX?

2011. augusztus 29. - (Új Szó / mti)

A szlovák kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében a romák által is lakott településeken 2012 júniusáig a helységek roma elnevezését is ki kell függeszteni - írta az Új Szó című pozsonyi napilap hétvégi számában. Sok esetben a településeknek nincs cigány neve vagy nem tudnak róla a szlovák hivatalos szerveknél. Ezért munkacsoport dolgozik a roma elnevezések felkutatásán - nyilatkozta az Új Szónak Juhász László, a szlovák kormányhivatal kisebbségi főosztályának vezetője, hozzátéve, hogy a csoport munkájában részt vesznek a kormány kisebbségi bizottságának roma tagjai is. A kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében akkor lehet egy település kisebbségi, például roma elnevezését is feltüntetni a falu vagy város közúti bejáratainál, ha a 2001-es népszámláláson lakosságának legalább 20 százaléka romának vallotta magát. A kormányhivatal számításai szerint Szlovákiában 51 olyan település van, ahol kifüggeszthetőek a roma helynevek, főként az Ólubló (Stará Ľubovňa), Késmárk (Kežmarok), Poprad, Rimaszombat (Rimavská Sobota), Rozsnyó (Rožňava), Varannó (Vranov nad Topl'ou) és Eperjes (Prešov) környéki falvakban.

Lengyelország - Lefestett helységnévtáblák miatt tettek panaszt

2011. augusztus 29. - (mti)

Nem csak a lengyelországi litván kisebbség kétnyelvű helységnévtábláinak litván elnevezéseit mázolták le az utóbbi időben. Ugyanez történik, éspedig évek óta a délnyugat-lengyelországi opolei vajdaság német kisebbség által lakott településein is - panaszolták a lengyel igazságügyi és külügyminiszterhez címzett nyílt levelükben a helyi német kisebbség vezetői. Levelükben a kisebbségi vezetők - a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap hétfői híradása szerint - kettős mérce alkalmazását vetik a kormány szemére, amely a litván helységnevek lemázolására azonnal reagált. Az igazságügyi és a külügyminiszter elítélte a történteket, és az országos média is tudósított róluk, miközben a német kisebbség által lakott településeken évek óta zajló hasonló incidensek a jelek szerint nem érdeklik az illetékeseket. Az opolei vajdaságban 17 településen vannak lengyel-német nyelvű helységnévtáblák. A helyi német kisebbség szervezetének májusi közgyűlésén az opolei vajda kisebbségügyi meghatalmazottja úgy vélekedett, hogy közönséges garázdaságról, nem pedig diszkriminációról van szó. Hangsúlyozta, hogy lengyel településneveket is lemázoltak. Henryk Kroll, a német kisebbségi szervezet korábbi vezetője egyetértett ezzel a véleménnyel, és utalt arra, hogy a garázda cselekményekben német kisebbségi fiatalok is részt vettek. „Nem sikerült megmagyaráznunk az átlagembereknek, mennyire fontosak ezek a táblák. Túl nagy visszhangja van ezeknek az incidenseknek, a falusi emberek pedig szeretik a nyugalmat” - mondta a lapnak. Kroll szerint utódai a választási kampányra való tekintettel melegítették fel az ügyet. Az aláírók közül ketten is indulnak az októberi parlamenti választásokon. „Nem értem, mire jó ez a levél. Hiszen az ügyben nem az igazságügyi vagy a külügyi tárca, hanem a belügyminiszter az illetékes, aki néhány nappal ezelőtt találkozott Opoléban a német kisebbség képviselőivel. Úgy vélem, hogy a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése a német kisebbség sikere, de a lengyel államé is, amely hozzájárulását adta ehhez” - tette hozzá.

Kisebbség lojalitása - a litvániai lengyeleket is fikázzák?

http://ujszo.com/online/kulfold/2011/06/21/kisebbseg

-lojalitasa-a-litvaniai-lengyeleket-is-fikazzak

Bejelentette a honosítást, de megbírságolható

Gubík már nem szlovák állampolgár

2011. augusztus 30. - (Mózes Szabolcs - Új Szó)

Elvesztette állampolgárságát, de nem biztos, hogy erről hivatalos végzést kap, így fellebbezni is nehéz lesz. A belügy szerint Gubík László már nem szlovák állampolgár, és a hivatali bejelentés ellenére is pénzbírságot kaphat. A belügyminisztérium szerint Gubík László, a kedvezményes magyar honosítását nyilvánosan vállaló lévai helyi MKP-vezető elvesztette szlovák állam- polgárságát. Attól függetlenül, milyen választ adott az ügyében eljáró Nyitrai Körzeti Hivatalnak. A hivatal arra kérte Gubíkot, töltse ki a Szlovák állampolgárság elvesztésének bejelentése című nyomtatványt, és küldje vissza szlovák iratait. Gubík a nyomtatványt kitöltetlenül küldte vissza, szlovák irataitól nem vált meg, válaszában azt írta a hivatalnak: szlovák állampolgárságáról nem akar lemondani, s így az alkotmány értelmében azt el sem vesztheti. „Ha kitöltöttem volna a nyomtatvány, ezt úgy értelmezhették volna, hogy önként válok meg állampolgárságomtól, ami nem igaz” - mondta lapunknak a lévai pártelnök. A belügyminisztérium szerint mindegy, Gubík mit válaszolt, már nem szlovák állampolgár. Arra a kérdésünkre, hogy erről a tényről kap-e hivatalos értesítést, a tárca szóvivője nem tudott egyértelmű választ adni. Grendel Gábor később azt írta lapunknak: „a belügyminisztérium megvárja Gubík László hivatalos válaszát, majd levélben értesíti a további lépésekről”. Hivatalos értesítés nélkül viszont Gubík aligha tudna fellebbezni - pedig az első, honosítását nyilvánosan vállaló szlovákiai magyarnak ez feltett szándéka. „Ha megkapom írásban is a határozatot, mindenképpen indul a jogi procedúra” - erősítette meg lapunknak. Gubík egyébként tegnapig nem kapott semmilyen hivatalos választ a szlovák szervektől. Mivel Gubík hivatalosan bejelentette magyar honosítását, a törvény szerint nem kaphat pénzbírságot. A belügy viszont másként látja a helyzetet. „Bárki, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, köteles ezt a tényt hivatalosan bejelenteni, ennek értelmében ki kell töltenie a minisztérium által kiadott nyomtatványt is. Amennyiben ennek nem tesz eleget, több mint 3000 eurós pénzbírságot kockáztat” - mondta lapunknak a belügyi szóvivő.

Gubík László elvesztette szlovák állampolgárságát

2011. augusztus 26. - (tasr / bumm.sk)

A szlovák belügyminisztérium tegnap kiadott közleménye szerint Gubík László már nem szlovák állampolgár. Ennek kapcsán adott interjút a rEHAb online-nak Gubík László, az MKP lévai elnöke, a Via Nova ifjúsági szervezet alelnöke. Gubíkék szeptember elsején Révkomáromban - a szlovák alkotmány elfogadásának 19. évfordulóján - szimpátiatüntetést szerveznek az alkotmányosság és a kettős állampolgárság intézménye mellett:

http://rehabonline.blog.hu/2011/08/26/gubik_laszlo_el

vesztette_szlovak_allampolgarsagat?utm_source=ketrec&utm_medium

=link&utm_content=2011_08_28&utm_campaign=index

Sokan veszik fel a magyar állampolgárságot

2011. augusztus 27. - (mr1-kossuth.hu)

Eddig közel 135 ezren kérték, hogy visszakaphassák a magyar állampolgárságukat egyszerűsített honosítási eljárással - tudta meg a Kossuth Rádió.Vannak olyan magyar külképviseletek, ahol már jövő márciusra és áprilisra is lefoglalták az időpontot a magyar állampolgársági eskütételre - mondta a Kossuth Rádiónak a kettős állampolgárságért felelős miniszteri biztos. Wetzel Tamás arról is beszámolt, hogy eddig közel 135 ezren kérték, hogy egyszerűsített honosítással visszakaphassák a magyar állampolgárságukat:

http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=00590c99_4712449.mp3

Hőségriadó és nyelvi jogok Szlovákiában

2011. augusztus 26. - (bumm.sk)

Szinte naponta színes csokrot kapunk azokból a politikai megnyilvánulásokból, amelyek azt sugallják, Szlovákiában a kisebbségi és az emberi jogok területén az európai demokráciákban teljesen normálisnak tartott jogok feletti jogosultságokkal bírnak az itteni nemzetrészek, így a magyar nemzeti közösség tagjai is:

http://www.bumm.sk/59119/ory-peter-hosegriado

-es-nyelvi-jogok-szlovakiaban.html

Határtalanul: Értesítik az iskolákat

2011. augusztus 27. - (mr1-kossuth.hu)

Több ezer diák utazhat a Kárpát-medence magyarlakta területeire a pályázatnak köszönhetõen. Pénteken postára adta az értesítéseket az iskoláknak a pályázatokat kezelő Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. A nyerteseket viszont csak a szerződések megkötése után hozzák nyilvánosságra. A tizennyolcadik kerületi Bókay Árpád Általános Iskola a nyertesek között van - tudta meg a Krónika munkatársa. Babák Sándorné igazgató szerint a programon keresztül nagyon jól meg lehet valósítani a projektszemléletű oktatást. Az iskola heti programja ugyanis tizennyolc miniprojektet tartalmaz, amelyek a kémiától az énekig, a technikától a környezetismeretig ölelik fel az ismereteket. A Határtalanul program hivatalosan szeptember 1-jén indul:

http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/itthon/hatartalanul-ertesitik-az-iskolakat.html

Nyíregyháza, evangélikus templom

2011. augusztus 28. - (mr1-kossuth.hu)

Augusztus 28-án délben a nyíregyházi evangélikus templom harangja szól a Kossuth Rádióban. Regényes története van mind az evangélikus templomnak, mind a városnak. A 250 éve újra kezdődött történelem lapjait az elnéptelenedett település egyik gazdája, gróf Károlyi Ferenc, és a szarvasi csizmadiamester, Petrovits János kezdte írni. 1753-ban 300 tótajkú, evangélikus hitű, de magyar lelkületű család érkezik Nyíregyházára Szarvasról, Csabáról, Orosházáról, Mezőberényből. Ők az új honfoglalók. Később az Eperjes környékéről érkező felvidéki szlávokkal ők lesznek a város újjáépítői, alapítói. Szorgalmuk és igyekezetük miatt tirpákoknak hívják őket, amit a mai napig büszkén viselnek. A több száz szekéren érkezők az egyik fogaton magukkal hozták új hazájukba ősi fészkük egyik harangját. Míg nem volt templomuk a harang Sulyán Ádám tanyáján a szénaboglyában rejtőzködött. Hitüket is csak II. József türelmi rendelete óta gyakorolhatták. Templomuk 1786 őszére készült el, a Bergamóból származó Giuseppe Aprile tervei szerint. 51 méter magas tornyában a magukkal hozott ősi harangból készült nagyharangot 1903-ban Seltenhofer Frigyes öntötte újra, amely azóta is nemcsak délidőben hirdeti a harangjátékkal együtt a városalapítók hitét, becsületét, munkáját, lelkületét.

Matovič: Bugárék piszkos játékot játszanak

2011. augusztus 31. - (tasr / bumm.sk)

Piszkos játékot játszik az emberekkel a kettős állampolgársággal kapcsolatban a Híd - véli Igor Matovič, az Egyszerű Emberek mozgalom vezetője, független képviselő. Sem ő, sem mozgalmának tagjai nem írják alá Bugárék alkotmánybírósági beadványát. „Biztosan nem írjuk alá. A Híd félrevezeti a nyilvánosságot. Visszaél a választók elégtelen informáltságával. Bugárék tudják, hogy az emberek többsége nem olvasta el rendesen a szlovák alkotmányt, tehát szerintem tudatosan keverik a körtét az almával” - mondta a TASR hírügynökségnek Matovič. Az alkotmány szerinte két különböző dologként kezeli az állampolgárság elvételét és elvesztését. „Az állampolgárság elvétele esetében azt mondja, hogy ezt nem lehet megtenni a polgárok akarata ellenére. Az állampolgárság elvesztésénél viszont úgy fogalmaz, hogy ezt egy önálló törvény kezeli. Ez a törvény pedig az állampolgársági törvény, mely szerint a szlovák állampolgár tudomásul veszi, hogy ha önkéntesen egy másik ország állampolgárságáért folyamodik, elveszti a szlovákot” - magyarázta a képviselő. „Matovič úr állampolgársággal kapcsolatos nézeteit már ismerjük, hiszen éppen ő volt az, aki számára a koalíciós egyezség semmit sem jelentett, és miatta lehetséges az, hogy a szlovák állampolgárok mind a mai napig elveszíthetik állampolgárságukat” - reagált Czuczor Nóra, a Híd sajtótitkára Matovič kijelentéseire. A pártnak meggyőződése, hogy ezt a kérdést nem politikusok fogják eldönteni - ezért fordulnak az Alkotmánybírósághoz. „Úgy gondoljuk, egyedül a legfelsőbb igazságszolgáltatási szervnek a döntése mérvadó a kérdésben” - fogalmazott Czuczor. Az állampolgársági törvény Fico-féle módosítását, mely szerint aki magyar állampolgárságért folyamodik, elveszti a szlovákot, a Híd az Alkotmánybíróságon kívánja megtámadni. Bugárék szerint ugyanis a törvény végrehajthatatlan és alkotmányellenes. A kormánypárt valószínűleg kérni fogja az Alkotmánybíróságot, hogy a testület előzetes intézkedéssel helyezze hatályon kívül a törvény ellentmondásos részeit. Az alkotmánybírósági beadványhoz minimum 30 képviselői aláírás kell, a Hídnak azonban csak 14 képviselője van. Bugáréknak így más képviselői frakciókhoz kell fordulniuk támogatásért. Pavol Abrhan, a KDH alelnöke szerint a kereszténydemokraták nem segítenek a Hídnak. Az SDKÚ szóvivője, Michal Lukáč pedig azt mondta a TASR hírügynökségnek: a kormánypárt a kettős állampolgárság kapcsán azt a megoldást részesíti előnyben, melyben a koalíció a legutóbb megállapodott, s mely standard nemzetközi elvek alapján engedélyezné a kettős állampolgárságot. A Hídnak állítólag az SaS ígért segítséget. A liberális párt frakciójában az Egyszerű Emberek három képviselőjén kívül még 18 honatya ül. Az azonban kérdéses, hogy mindannyian támogatják-e a beadványt. Erről állítólag még nem tárgyaltak a frakcióban.

Bugár: Jobbak a szlovák-magyar kapcsolatok, mint a múltban

A kisebbségi jogok különböző megítélése a gond

2011. augusztus 28. - (tasr / bumm.sk)

Bugár Béla szerint a szlovák-magyar kapcsolatok legnagyobb problémáját az jelenti, hogy a két fél teljesen másképp látja a kisebbségek jogainak kérdését. „Magyarországnak teljesen más elképzelései vannak a kisebbségi jogokról, mint Szlovákiának. Ebből is adódik néha a feszültség. Látni kell azt is, hogy Magyarországnak nagy gazdasági problémái vannak, és egyes esetekben talán gyakrabban használja az ilyen témákat, mint szükséges lenne” - mondta kormánypárti Híd elnöke a TASR hírügynökségnek. A határon túli magyarok választójoga szerinte olyan téma, melyhez a nyilvánosság nagyon érzékenyen viszonyul, ám néha erőszakosan élnek ezzel a témával. Bugár rámutatott arra a nemrégiben készült felmérésre, mely azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak Magyarország polgárai a határon túli magyarok választójogához. „A politikai pártok többsége elutasítja ezt. A Fidesz választóinak 60 százaléka elutasítja a választójog megadásának lehetőségét azoknak, akik nem élnek Magyarországon. Ez teljesen normális” - vélte. Másrészt azonban nem gondolja, hogy szerencsés lenne az a tervezet, melyet a szlovák fél dolgozott ki a kettős állampolgárság kérdésének megoldására. „Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy soha nem veszek fel kék inget, ön pedig épp egy kék inget küld nekem” - magyarázta. Hozzátette, hogy ha a magyar félnek lehetőséget adnak valamit elutasítani, akkor megteszik. „Talán megfelel nekik, hogy nincs problémájuk a kettős állampolgárság kérdésében egyik szomszédos országgal sem, csupán Szlovákiával” - mondta. Hozzátette azonban: ez egy nemzetközi ügy, így a megoldás szerinte a tárgyalás. A Híd elnöke sokkal jobbnak látja a jelenlegi szlovák-magyar kapcsolatokat, mint a múltban voltak. Véleménye szerint Budapest egyes nem éppen szerencsés lépéseire a jelenlegi szlovák kormány nem reagált hisztérikusan. „Ha ki kell mondanunk, hogy valami nem tetszik nekünk, akkor tudunk olyan utat választani, ami diplomatikus” - mondta. Hisztérikus lépésnek tartja Robert Fico kormányának lépéseit a kettős állampolgársággal kapcsolatban. „Gyorsan lépni akartak, hogy megmutassák Magyarországnak. De mit mutattak meg nekik? Semmit, csupán saját polgárainkat fosztjuk meg állampolgárságuktól” - mondta a Híd elnöke. Elmondása szerint pártja jelenleg nem dolgozik saját tervezeten, mely megoldaná a kettős állampolgárság kérdését. „Mi ezt megpróbáltuk. Teljesen felesleges valami újat kitalálni, ha egyébként sincsen túl sok lehetőség” - húzta alá. Szerinte teljesen meg kellene szüntetni az állampolgársági törvényt. A kisebbségi témákat nem könnyű keresztülvinni a jelenlegi koalícióban, véli Bugár. Az SDKÚ és a KDH nem más, mint a múltban volt, s nem változtak meg egyik napról a másikra. „Ami azonban a kommunikációt és a nyitottságot illeti, sokkal jobb a helyzet, mint a múltban. Ez azt jelenti, hogy tudunk olyan témákról beszélni, melyeket a múltban tabuként kezeltek” - mutatott rá, és hozzátette: a kormánykoalíciónak kompromisszumot kell találni, mert aztán semmi nem megy át a parlamentben. A Híd nem kommunikál a Fidesszel, mondta Bugár. „Elutasították az együttműködést, ezért jelenleg ez tárgytalan” - jelentette ki. Rámutatott a romániai helyzetre, ahol a Fidesz lassan már nem kommunikál a kormánypárttal, s azokat a romániai magyarokat támogatja, akik nincsenek a parlamentben. „Pénzügyileg is, másképp is. Jobban tetszik nekik az a párt, mely akaratuk szerint cselekszik. Ezt átéltem, mikor az MKP elnöke voltam, és el kellett utasítanom a nem eurokonform dolgokat, s azokat a dolgokat, melyekkel nem értettünk egyet” - zárta Bugár.

Bugár ficoi retorikája

2011. augusztus 28. - (Szűcs Dániel - Felvidék Ma)

Igaza van Ján Slotának abban, hogy Bugár Béla, aki az elmúlt húsz évben nagy utat járt be, és “érintette őt a képmutatás és a hazugság szelleme” is, rutinos politikus lett. Rutinos üzletember a politika piacán, akinek nyelve a többségi nemzet kedvére valóan forog szlovákul. Szívesen kérdezik hát őt a szlovák hírügynökségek, napi- és hetilapok, visszatérő vendége a televíziós vitaműsoroknak, szinte naponta élvezhetjük, amint megcsillogtatja páratlan bölcsességét. Hol van már ez a Bugár Béla ahhoz a Vojtech Bugárhoz képest, akit Slota annak idején a parlamentben megismert, s akiről most a TASR hírügynökségnek nyilatkozott? Ugyanennek a hírügynökségnek beszélt most Bugár is, hiszen megkérdezték. Állampolgárságról, magyar-szlovák ügyekről és bajokról. Tudták, hogy nem kell majd csalódniuk benne - s nem is kellett. Megvan ugyanis annak a maga “bája”, ha nem egy szlováknak kell beszólnia a magyaroknak, hanem akad egy lelkes, széles körben ismert “magyar”, aki megteszi ugyanezt. Most is így történt, hogy is lehetett volna másképp. Bugárnak még csak nem is kellett különösebben megerőltetnie magát, elég volt csak a nagy mestert (avagy tartótisztet) felidéznie. Fico volt (és a jelenlegi koalíció áldásos tevékenységének köszönhetően: jövendő) kormányfő szokta volt felhívni a magyar fél figyelmét, hogy inkább a gazdasági bajaival törődjék, mint a külföldi kisebbségekkel. Most nagyjából Bugár mondta ugyanezt a TASR-nek: “Magyarországnak teljesen más elképzelései vannak a kisebbségi jogokról, mint Szlovákiának. Ebből is adódik néha a feszültség. Látni kell azt is, hogy Magyarországnak nagy gazdasági problémái vannak, és egyes esetekben talán gyakrabban használja az ilyen témákat, mint szükséges lenne”. Ez a kijelentés azért némi pontosításra szorul. Először is, a két ország közül egyedül Magyarországnak van egyáltalán elképzelése a kisebbségi jogokról. Szlovákiának nincs. Szlovákiának önmaga értelmezésével is gondjai vannak, a jogállam fogalmával láthatóan nem tud mit kezdeni, egyes “csúcsvezetőinek” pedig az alapvető politikai és általános kultúrával is jelentős problémái vannak. Kisebbségi jogok azonban ebben az országban nincsenek, amennyiben azon kollektív jogokat értünk (márpedig ez fogalmi eleme, conditio sine qua non-ja a valóban hatékony, érdemi kisebbségvédelemnek). Másrészt pedig a magyar gazdaság helyzetének felemlegetése vaskos csúsztatás és mellébeszélés, bár ezt a Most elnökétől nem először szenvedjük el, nem is utoljára. A magyar gazdaság bajainak ugyanis a világon semmi köze nincs ahhoz, hogy Szlovákiában milyen eszement törvényeket hoznak eszement politikusok. A magyar gazdaság hiányaitól teljes mértékben független Szlovákia súlyos emberi jogi deficitje. Malina Hedvig meghurcolása, a kisebbségi nyelvhasználat elleni permanens küzdelem, a hontalanság éveit idéző bosszútörvény rapid megalkotása, a Beneš-dekrétumok parlament általi megerősítése - ezek mind-mind ennek a súlyos emberi jogi hullahegynek a bizonyítékai. Mindezek az itt élő felvidéki magyarokat közvetlenül érintik, míg a magyar GDP mutatói talán kevésbé. A magyar kormánynak pedig alkotmányban előírt feladata - a gazdasági eredményeitől függetlenül - a külhonban élő magyarok sorsa iránti felelősség viselése annak minden velejárójával. No persze ne lepődjünk meg Bugár szóhasználatán, ő egyszerűen képtelen nem a gazda(g)ság, a pénz, az üzlet szempontjából látni és láttatni a dolgokat. Mekkora mázlija van, hogy Dante pokla csak mese...

Berényi: A magyar politika jobban

befolyásolja a szlovákot, mint fordítva

2011. augusztus 29. - (mti)

Berényi József, a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a szlovák politika hatása a magyar politikára gyakran túl van értékelve. „A magyar politika sokkal inkább befolyásolja a szlovák politikát, mint fordítva” - jelentette ki Berényi abban az interjúban, amelyet a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség közölt hétfőn. A politikus szerint nem állja meg a helyét az az állítás sem, hogy a szlovák-magyar konfrontáció segítene Orbán Viktornak a magyar gazdasági problémák elkendőzésében. „A magyar média ezzel nem foglalkozik olyan intenzíven, mint ahogy azt Szlovákiában gondoljuk” - tette hozzá Berényi. Bugár Béla, a szlovákiai kormánykoalíciós Híd párt elnöke vasárnap úgy vélte: Pozsony és Budapest kapcsolatainak legnagyobb problémája az, hogy a felek teljesen eltérően látják a nemzeti kisebbségek jogainak kérdését. Szerinte látni kell azt is, hogy Magyarországnak nagy gazdasági problémái vannak, és néhány esetben talán gyakrabban használja az ilyen témákat, mint szükséges lenne - jelentette ki Bugár szintén a TASR-nak nyilatkozva. Berényi azt állítja: az elmúlt időszakban Románia és a Balkán sokkal érdekesebb témák voltak a magyar közélet és a politikusok számára. Budapest az Európai Unió soros elnökeként ugyanis megpróbálta előmozdítani ezen államok uniós és schengeni csatlakozását. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a kettős állampolgárságon, s az ehhez kapcsolódó választójogon kívül nem nyitott meg Szlovákia irányába más konfliktusos témát. „Annak ellenére, hogy valóban súlyos gazdasági témák hevernek az asztalán és megfelelne az érdekeinek, ha némelyikükről nem esne annyi szó” - húzta alá a MKP elnöke. A politikus úgy látja: Szlovákia oldaláról hihetetlen indulatok és érthetetlen félelem kísérik a Magyarországhoz fűződő kapcsolatokat. „Számomra hihetetlen, ahogyan Szlovákiában Nagy-Magyarország létrejöttének lehetőségével érvelnek” - jelentette ki. Hozzátette, hogy ezt a témát a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) emelte napirendre, s vezette be a köztudatba, annak ellenére, hogy az teljes képtelenség. Dél-Szlovákia hozzácsatolását ehhez az államalakulathoz ugyanis csak katonai erővel lehetne megvalósítani, ami teljesen kizárt. „Ennek ellenére a szlovákiai politikai vitákban Nagy-Magyarország lehetséges létrejöttével érvelnek, emiatt pedig a normális párbeszéd szinte a minimumra korlátozódik, mivel a kiindulópont teljesen hibás” - mutatott rá az MKP elnöke. A szlovák-magyar viszonyt Berényi nem tartja jónak. „Az elmúlt egyéves időszak megmutatta, hogy ez a kormánykoalíció nagyon gyenge, s ebben a dologban engedi, hogy az ellenzék uralja a terepet. Nincs elég erejük és bátorságuk ahhoz, hogy kiálljanak, s azt mondják: elég volt, fejezzük be a különböző előítéletek és megalapozatlan fikciók terjesztését” - mutatott rá a politikus. Megjegyezte: a kormánykoalícióban is rejtett nacionalisták ülnek, akik belső meggyőződésük alapján nyitják meg ezt a témát. „S ez még rosszabb” - szögezte le. A pártvezető szerint a szlovákiai magyarok nem akarnak mást, mint önazonosságuk megőrzését, miközben egyenlő jogokkal és lehetőségekkel rendelkező állampolgárok akarnak lenni. Magyarországgal szemben óriási a bizalmatlanság, s ebből egyenesen következik a magyar kisebbséghez való hozzáállás. A magyar kisebbség eltűnésével tehát megoldódna a Magyarországgal kapcsolatos probléma, hiszen már nem lennének okok a viszályra” - mutatott rá Berényi. Meggyőződése, hogy Szlovákiában nem egy nemzeti elven alapuló államot kellene építeni, hanem olyat, amely a tolerancián alapszik. „Ennek ellenére azt állítom, hogy nemzetállam építése zajlik. A Fico-érában kemény és nyílt módon zajlott, most csendes és lassú módon, valamiféle kormánykoalíción belüli konszenzus útján. Sajnálom, hogy a kormány magyar tagjai asszisztálnak ehhez” - szögezte le az MKP elnöke. Arra válaszolva, hogyan értékeli a szlovák diplomácia lépéseit, Berényi kifejtette: mint volt külügyi államtitkárnak, el kell ismernie, hogy a szlovák diplomácia sikeresen érvényesíti a kormány álláspontját külföldön. „Úgy látom, hogy minden szomszédos ország, beleértve Magyarországot is, egyenrangú partnere” - vélekedett Berényi. Megjegyezte: ezt annak ellenére is el kell ismernie, hogy Mikulás Dzurinda külügyminiszter manapság - például a kettős állampolgárság ügyében - inkább a magyar érdekek ellen lép fel. Hozzátette: manapság az EU-ban többet lehet elérni csendes diplomáciával mint asztalveregetéssel.

Még több titokról lebbenhet fel a fátyol

2011. augusztus 28. - (tasr / hirek.sk)

A kormány új alapokra helyezné a Nemzeti Emlékezet Intézetének (NEI) működését és tevékenységét. Rudolf Chmel kormányalelnök nyilvános vitára bocsátotta a törvénymódosító javaslatot. A NEI az új szabályozás szerint a Nemzeti Emlékezet Intézete (NEI) nem csupán 1939 áprilisától (a háborús szlovák állam megalakulásától) 1989 decemberéig kutatná a titokszervezetek dokumentumait, hanem tágabb időszakot vizsgálhatna. Amennyiben a törvényjavaslatot a törvényhozás megszavazza, 1938. szeptember 30-ától, a müncheni szerződés aláírásától a kommunista állambiztonság feloszlatásáig, 1990. február 15-éig világíthatják át az egykor titkosított dokumentumokat. Chmel szerint e két dátum között bizonyíthatóan történtek törvénytelen és antidemokratikus beavatkozások az emberi jogokba, ezért kell ennek az időszaknak a kutathatóságát lehetővé tenni. Az új törvény előírná, hogy az állam köteles biztosítani az intézet működéséhez egy olyan székházat, ahol a levéltára is elfér. Ezzel megoldódna az intézet egyik legfőbb problémája, a sorozatos költöztetés. Bérleti díjakra kb. 75 000 eurót költ évente a NEI. A törvénymódosítás előirányozza az intézet vezető tisztviselői számának és tiszteletdíjának csökkentését is. Fizetésük jelenleg az országos átlagbér duplája, a jövőben csak az országos átlagbérre lennének jogosultak. Rudolf Chmel javaslatára változhat az intézetet vezetősége is. Egy 7 tagú Tanács igazgatná a NEI-t, melyet a parlament választana meg hatéves időszakra. Az intézetet igazgató vezetné, akit a kormány javaslatára a parlament választana meg, ugyancsak hat évre. Az új szabályozás azt is lehetővé tenné, hogy a NEI levéltárában elhelyezett iratokba - írásos kérvény alapján - bárki betekintést nyerjen, akkor is, ha az akták személyesen nem rá vonatkoznak. Az állambiztonsági szervek aktái is nyilvánossá válnának az új szabályozás szerint. Kizárólag az ország diplomáciai és biztonsági érdekeit jelenleg is veszélyeztető információk miatt lehetne megtagadni egy adott irat megtekintését.

Duka Zólyomi Árpád: Nil admirari

2011. augusztus 29. - (felvidek.ma)

Nil admirari - semmin se csodálkozz, mondta Horatius. Semmin se csodálkozz, ha Szlovákiában élsz - mondom én. Mert miféle országban is élünk? A szlovák politikai képviselet kisebbségi komplexusaiból fakadó rettegése, a magyaroktól való félelme, amely gyűlöletbe csap át, egyre újabb és újabb abnormalitásokat produkál. A szenvedő alany pedig elsősorban felvidéki magyar közösségünk:

http://www.felvidek.ma/nezopont/jegyzet-kommentar

/29967-duka-zolyomi-arpad-nil-admirari

Pozsony ellen hiábavaló partnereket keresni

2011. augusztus 29. - (Népszabadság)

Sikeresen levezényelt soros EU-elnökség, a nemzeti érdekek hangsúlyos védelme, harcos kiállás a kisebbségek jogai mellett - a második Orbán-kormány hívei valószínűleg ilyen mérleget vonnának az elmúlt több mint egy év magyar külpolitikájáról. A bírálók viszont felrónák, hogy a soros elnökségre rávetült a médiatörvény és az új alkotmány körül kirobbant, rendkívül éles vita. A könnyített állampolgárság pedig Damoklesz kardjaként lebeg a magyar külpolitika mumusához, azaz Szlovákiához fűződő, korántsem felhőtlen politikai viszony felett:

http://nol.hu/belfold/20110829-a_megkerulhetetlen_mumus

Száz egyéni és száz listás képviselő

2011. augusztus 29. - (magyarhirlap.hu)

Az biztos, hogy vegyes választási rendszerben érdemes gondolkodni, tehát a választópolgárnak a pártra való szavazás mellett legyen lehetősége saját egyéni képviselőt is választani - mondta a lapunknak adott interjúban Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője:

http://www.magyarhirlap.hu/belfold

/szaz_egyeni_es_szaz_listas_kepviselo.html

A szavazati jognak együtt kell járnia az állampolgársággal

2011. augusztus 28. - (mti)

Nincs olyan vitás kérdés, amely miatt rendezhetetlen lenne a Fidesz és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) viszonya - jelentette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a marosvásárhelyi Félsziget fesztiválon nyilatkozott:

http://www.mno.hu/portal/806166

Megbukott a Fidesz-kormány gazdaságpolitikája

2011. augusztus 29. - (velemenyvezer.blog.hu)

Korábban még le lehetett söpörni a hasonló véleményeket azzal, hogy csupán a rosszindulatúak kárognak. A tények mára egyértelműek: a kormány növekedési tervei voltak jóindulatú fantaszták vágyálmai:

http://velemenyvezer.blog.hu/2011/08/29/igen_tenyleg_meg

bukott_a_fidesz_kormany_gazdasagpolitikaja

Költségvetési zavarokkal nézhet szembe a kormány

2011. augusztus 28. - (hvg.hu)

Rettenetesen hiányozni fog az államháztartás idei és jövő évi mérlegéből az a néhány százmilliárd forint, amely a tervezettnél lassúbb gazdasági növekedés miatt nem folyik be. Bekapcsolták az elemzők a vészvillogót, miután a második negyedévben gyakorlatilag leállt a magyar gazdaság növekedése:

http://hvg.hu/hvgfriss/2011.34/201134_nove

kedesi_es_koltsegvetesi_zavarok_veszvil

Orbán: A következő 8-10 évben támadások alatt marad az euró

2011. augusztus 29. - (mti)

A magyar miniszterelnök szerint arra kell felkészülni, hogy az euróválság és az ahhoz kapcsolódó reálgazdasági válság nem múlik el a következő néhány hónapban, évben. Orbán Viktor hétfőn, a külképviselet-vezetői értekezlet nyitó napján a Külügyminisztériumban azt mondta: az euró, az európai gazdaság nem kerül ki a folyamatos támadások fókuszából a következő 8-10 évben. Magyarországnak arra kell felkészülnie, hogy az eurót folyamatosan támadások alatt tartó össztűz által meghatározott térben, hangulatban, politikai erőtérben kell majd végezni a munkát - hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy az euróválságnak, a pénzügyi válságnak reálgazdasági következményei is vannak, elsősorban a gazdasági növekedés mértéke, minősége szempontjából.

8-10 tétellel fedheti be a kormány a 80-100 milliárdos hiányt

2011. augusztus 28. - (hirszerzo.hu)

Varga Mihály szerint az idei év legfontosabb feladata, hogy befedjék azt a 80-100 milliárd forint körüli államháztartási hiányt, amely akkor keletkezik, ha a tervezetthez képest valóban alacsonyabb, az első becslések szerint 2 százalék vagy az alatti lesz az ez évi gazdasági növekedés:

http://hirszerzo.hu/profit/20110828_varga_mihaly_hiany

Inkább adunk, mint kapunk

2011. augusztus 29. - (Népszabadság)

Alapvetően nem rossz gondolat, ha szorosabbá válna a kelet-közép-európai régió országai között a gazdasági együttműködés. Ha bátrabban fektetnének be egymásnál, abból mindenki profitálhatna, s akár egy harmadik partnerrel szemben is jobb pozíciókat tudnának elérni:

http://nol.hu/lap/ugy/20110829-inkabb_adunk__mint_kapunk

Arany és cián

2011. augusztus 29. - (Népszabadság)

A román politikai vezetés támogatja a verespataki aranybánya megnyitását. Románia szuverén állam, ezért nem tűri, hogy Magyarország beleszóljon fejlesztésének mikéntjébe - adta tudtul a minap Traian Basescu államelnök. Ha korábban tápláltunk illúziókat a romániai döntéshozó politikai elit szándékait illetően, azokkal most leszámolhatunk! Még akkor is, ha utóbb árnyaltabb nyilatokozatok is elhangzottak:

http://nol.hu/lap/forum/20110829-arany_es_cian

Újjáépítik, amit a köztünk élő léhák és árulók leromboltak

2011. augusztus 28. - (mti)

„Létünket, hazánkat, kultúránkat csupán annak köszönhetjük, hogy harminchat emberöltő alatt végtére is a jobbakból voltak többen. Mindig akadtak elegen, akik képesek voltak áldozatokat hozni azért, hogy újraépítsék mindazt, amit balsors, idegen erők és a közöttünk élő léhák, gyávák, önzők és árulók leromboltak” - fogalmazott az Országgyűlés fideszes elnöke a Mohácsi Történelmi Emlékhely új fogadóépületének átadási ünnepségén:

http://www.mno.hu/portal/806181

A cél az, hogy a diákok jobban megismerjék az új alaptörvényt

2011. augusztus 29. - (mti)

Növelnék a diákok körében az új alaptörvény ismertségét - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője az MTI-vel. Réthelyi Miklós elmondta: a cél az, hogy egy később véglegesítendő rendszerben minél többen és alaposabban megismerjék a jövő január elsején hatályba lépő dokumentumot. Az elgondolások között említette, hogy a diákokat különböző ajándékokkal - például a nemzeti hitvallás egy-egy példányával - emlékeztessék az alaptörvényre, akárcsak azt, hogy a tanulók egy rajzversenyen önthessék formába, mit jelent számukra magyarságuk, az, hogy ebben az országban élhetnek.

Lendületben a magyar-szlovák határ menti fejlesztések

2011. augusztus 31. - (orientpress.hu)

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mint a program Irányító Hatósága, együttműködésben a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumával, 2011. június 23-val megjelentette a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 negyedik pályázati felhívását:

http://www.orientpress.hu/87583/RSS

Demonstráció Horthy ellen

2011. augusztus 29. - (nepszava.hu)

„Vessünk végett a Horthy-korszak dicsőítésének” nevű Facebook-oldal képviselői tegnap Horthy Miklós fajgyűlölő politikája elleni tiltakozásul letakarták a kormányzó VII. kerületben, a Szabadság sugárúton lévő emléktábláját. A békés demonstrációt megzavarta egy magát köztisztviselőnek mondó személy, aki azt állította, hogy a bejelentett demonstrációhoz a civileknek nincsen joguk. Ezen kívül feltűnt a Jobbik egy helyi képviselője, aki kijelentette, hogy a Horthynak tulajdonított, egyébként közismert történelmi bűnök és hibák valótlanok, ezeket csak „baloldali történészek” állítják.

Vessünk véget a Horthy-korszak dicsőítésének

2011. augusztus - (facebook.com)

Vessünk véget a Horthy-korszak dicsőítésének - Párbeszéd és fórum a jogfosztó és népirtó Horthy-korszak megkésett társadalmi és politikai átértékelésére a történész- és emlékezetkultúra-szakma eredményei alapján. Az oldal alapvető célja, hogy elindítson a magyar közéletben egy olyan társadalmi diskurzust, amelynek eredményével véget vethetünk a Horthy-korszak dicstelen reneszánszának és legitimálására irányuló törekvéseknek. Teret kívánunk biztosítani egy olyan építő és előremutató párbeszédnek, amely összeköti a magyar társadalmat a történész- és emlékezetkultúra-szakma képviselőivel, véleményével és eredményeivel. Nem a nemzetközi és hazai történész-szakma által a Horthy-korszakról feltárt tények feletti vitát, azok relativizálását értjük ez alatt, hanem a társadalomnak és a politikai elitnek azt a sürgetően szükséges, a magyar múlttal való felnőtt szembenézését, amivel adósak vagyunk önmagunk felé immáron 90-70 éve. A polgári demokrata és európai értékrend megcsúfolásának tartjuk, hogy a magyar társadalom egy érettségi ismeret szintjét is megtagadó, hazug és önbecsapó szemlélettel építi ki történelmi identitástudatát, és erre kívánja felépíteni jelenét és jövőjét. Követeljük, hogy a Magyar Köztársaság vezetése - felzárkózva immáron az európai értékrendhez és gyakorlathoz - államvezetési és országgyűlési szinten mondja ki a magyar felelősség meglétét az 1920-1944 közötti, csak kontinuitásban értelmezhető, és szuverén politikai felelősségében nem eltagadható Horthy-korszakról és szereplőiről, az 1920-tól megkezdődő és fokozatosan bővülő jogfosztásoktól az 1941-ben szuverén és magyar vezetés alatt megindult népirtásig. A 2010-ben ratifikált Btk. 269/C § által kimondott, nemzeti szocialista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényének tagadása, kétségbevonása (dicsőítése) illetve kisebbítése nem értelmezhető és alkalmazható törvény, ha a korszakról hivatalosan, állami szinten egy hazug álláspont és téves definíció képviselteti magát. A Magyar Köztársaság a saját törvényhozásában kifejezett értékrendjét tagadja meg a saját hazug történelmi felfogásával. A holokauszt és az ahhoz vezető folyamat a társadalom első tagjának a közösségből való kitaszításával kezdődött meg. Magyarországon 1920-ban, az első kirekesztő törvény, a Numerus Clausus életbeléptetésével, amely 15 évvel a nürnbergi faji törvények előtt az első nyíltan diszkriminatív törvény volt Európában. A népirtás pedig 3 évvel a német megszállás előtt, 1941-ben kezdetét vette szuverén magyar fennhatóság, Horthy kormányzósága alatt mind a trianoni, mind a visszacsatolt magyar területeken. Trianoni emlékezet, revizionista és nacionalista törekvések nem értelmezhetőek ma annak társult céljai és közvetlen következményei nélkül. Társadalmi párbeszédet kívánunk nyitni a jogfosztó és népirtó korszakot végigkísérő jelképek szükségszerű átértelmezésére. Nem kívánjuk elvetni egy turul-legenda, egy történelmi árpád-sávos zászló vagy egy Szent Koronát tartalmazó címer korábbi évszázadokban betöltött, vagy azokat egy újabb korba beemelt szerepét és jelképrendszerét, hanem azt szeretnénk a viták során bemutatni, hogy nem csupán a felidézett korszak társadalmának volt joga aktuális viszonyt megfogalmazni azokhoz a kor aktuális történései alapján. Jogot kell formálnunk múltunk és jelenünk minden állomásához egy olyan viszonyrendszer kialakítására, amely a modern illetve korabeli és akkor aktuális társadalmi kapcsolatokon és eseményeken, valamint azok megismerésén alapul. Amely korban pl. a Turul Szövetség „jeleskedett” a tettlegességig fajuló zsidóellenes kirohanásokban, vagy a Hitler-szövetséges magyar hadsereg címerállata volt, ott nehéz felelős és érett fejjel egy XIX. századi, általunk meg sem élt, valójában képzelt, sosem volt társadalmi idillt hazudni a mögé. A napjainkban is újonnan épített ún. „országzászlók” az 1920-as évektől megindult revizionista, kirekesztő és nacionalista ideológiát értékazonosan emelik át napjainkba egy kiújult közép-európai konfliktust generálva. Az országosan felállított Szálasi- és Horthy-emlékhelyek, nyilvános megemlékezések pedig kimerítik a holokauszt dicsőítésének a Btk-ban 2010-ben elfogadott bűncselekményi állapotát. Vitáink során ezeket a jogfosztó korban devalválódott, a jelképekhez a kirekesztő eszmét szervesen kötő társadalmi tudatot és eseményeket is szeretnénk megismertetni a fórum résztvevőivel, hogy valóban kontinuitásban éljük meg 1000 éves történelmünket, egyetlen korszakot sem kihagyva belőle. Be kell lássuk, hogy identitástudatunkat társadalmi kapcsolataink és az események alakítják, azoktól nem tekinthetünk el jelképrendszerünk megítélésekor sem. Közösségünk aktívan kíván fellépni a korszak emberiségellenes bűneinek és elkövetőinek dicsőítésére létrehozott emlékhelyek eltávolítása érdekében, a dicsőítésben évről-évre résztvevők felelősségének kimondásában. Célunk, hogy a Magyar Köztársaság társadalma egy érett, európai polgári demokráciává váljon identitástudatában és társadalmi kapcsolataihoz fűzött viszonyában egyaránt.

Kegyelet, emlékezés és emlékeztetés

2011. augusztus 27. - (nepszava.hu)

A Horthy-Magyarországon 1938-tól kezdve tucatnyi BM-intézkedés született a nyugati országokból, köztük elsősorban Ausztria felől és a cseh-szlovák régióból Magyarország irányában várható és érkező zsidó menekültáradat feltartóztatására. Az egyes döntéseket hordozó kormányzatfilozófiai hátteret jól érzékelteti Csáky István külügyminiszter lélegzetelállító tárgyilagossággal papírra vetett 1939. szeptember 17-i feljegyzése, amely szerint másnap közölni fogja a lengyel követtel, hogy a tőlük érkező „menekültekre vonatkozó nagyvonalú rendelkezésekből zsidók természetesen ki vannak zárva, mert ezeket a határon kereken visszautasítjuk”:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=464613

Az egyház többletet akar adni a diákoknak

http://hirszerzo.hu/belfold/20110828_gancs_peter_egyhaz

Kultúrfityegő

2011. augusztus 29. - (Népszabadság)

Botránynak nem, sokkal inkább a kormányzat kultúrpolitikai bakijának tekinthető az az eset, hogy Ferdinandy György író, több tucat magyarul, illetve más nyelveken megjelent mű szerzője alapos késéssel, ma veheti át augusztus 20-i magas állami kitüntetését… (…) A Horthy-korszakban a hatalom „a Korvinláncok kultúrfityegőit is nemzetiségi, sőt kisebbségi arányok szerint osztotta ki”. József Attila minősítette így az uralkodói felségjoggal átitatott Corvin-lánc adományozásának hátterét. A nagy elismerést Gróf Klebelsberg Kunó alapította 1930-ban, s ő volt az első kitüntetett (még az indoklást is ő írta). Máskor régi sérelmek reparálására használták a díjakat, s olyan kedvesen ismerős mondatokkal találkozhatunk, amelyek „eminenciád korszakalkotó munkásságára” vonatkoznak:

http://nol.hu/velemeny/20110829-kulturfityego

„Nem magyar szívűnek számítok”

Uszítanak a romák és a zsidók ellen

2011. augusztus 29. - (Népszabadság)

A Berliner Zeitung csütörtöki kulturális mellékletében összeállítást közölt, amely szerint erősödnek az antiszemita tendenciák a kelet- és közép-európai filmgyártásban. A cikk szerzője, Hans-Joachim Schlegel az írás bevezetőjében Magyarországra utalt. Emlékeztetett arra, hogy egy zsidó származású magyar filmproducer - aki a kilencvenes évek elején tért vissza Budapestre - a 2011-es Berlinálén azt mondta, valószínűleg újra el kell hagynia hazáját, mert „az államilag ellenőrzött médiában nem magyar szívűnek” számít. A szerző nevet nem említett. Az írás kitért arra is, hogy az idei moszkvai filmfesztiválon Elek Judit filmrendező nem akart véleményt nyilvánítani a holokauszt-túlélő ás irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre azon korábbi véleményéről, amely szerint Magyarországon „az antiszemiták lennének a hangadók”. A szerző szerint ez nem is csoda azok után a támadások után, amelyek Tarr Bélát érték a Berlináléról történt visszatérése után egy kritikus hangvételű interjú miatt - írja az MTI. A szerző állítása szerint Magyarországon különösen a szélsőjobboldali rockegyüttesek és televíziók uszítanak a romák és a zsidók ellen.

„Ismerje el a nemzet, hogy mi is országalapítók vagyunk”

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=nTPQBtMaV1Y

Krisztusi emberség, ahogyan ifj. Hegedűs képzeli

2011. augusztus 28. - (Népszabadság)

Évfordulós gárdázás a Turul-szobornál: a Jobbik gondoskodott róla, hogy gárdahiányban szenvedő hívei ne maradjanak program nélkül a nyár végén. - A szónokok közül különösképpen ifjabb Hegedűs Loránt volt elemében. A református lelkész gazdagon fűszerezte beszédét a „cionisták” elleni kirohanásokkal, jutott pár keresetlen mondat a miniszterelnöknek („Viktor királynak”) is. A krisztusi emberséget szerinte a gárdista alakja szimbolizálja, és nem az esztergomi bíboros, a debreceni vagy a dunamelléki református püspök. Úgy vélte, az a püspök és pap, aki nem támogatja a „nemzeti önvédelmet” (azaz a gárdát) nem méltó tisztségére:

http://nol.hu/belfold/krisztusi_emberseg__ahogyan_ifj__hegedus_kepzeli

Vona Gábor egységesítené a gárdákat

2011. augusztus 28. - (mti)

Vona Gábor, a Jobbik elnöke egységesítené a különböző gárdaszervezeteket és mozgalmakat; a bíróság által jogerősen feloszlatott Magyar Gárda alapítója vasárnap délután a XII. kerületi Turul-szobor előtti rendezvényen bejelentette, hogy az egység megteremtése érdekében a következő hónapokban fel fogja keresni valamennyi gárdatagot. A Jobbik országgyűlési képviselője az Új Magyar Gárda, a Magyar Nemzeti Gárda tagjai, valamint jobbikos politikusok és szimpatizánsok előtt, a Magyar Gárda és a Rongyos Gárda megalakulása alkalmából rendezett megemlékezésen a pártelnök azt is mondta, a Jobbiknak és a gárdáknak „testvéri szövetségben” kell lenniük egymással. Mint fogalmazott, „a Jobbik nincs meg a gárda nélkül, és a gárda sincs meg a Jobbik nélkül”. A mintegy ötszáz fő részvételével zajlott rendezvényen Vona Gábor jelezte azt is, szívük szerint gárdamellényben vennének részt a megemlékezésen, de azért nem teszik, mert betartják a törvényt. A Turul-szobor felállítása, illetve tervezett elbontása körüli vitákra utalva leszögezte, ahogy joguk van turulszobrot állítani bárhol magyar földön, ugyanúgy joguk van megszervezni „saját önvédelmüket” is. Vona Gábor beszédében többször is bírálta a kormánypártokat, és azt mondta, hogy a Fidesz csak egyetlen választási ígéretét teljesíti, a „csak a Fidesz” jelmondatot. Szerinte a választáson megszerzett kétharmados többség nem a Fidesz győzelmi zászlója, hanem a „temetési menete” lesz. A Turul-szobornál tartott rendezvényt követően, a Farkasréti temetőben a nyugat-magyarországi felkelésre emlékezve koszorúzást tartottak az egykori Rongyos Gárda tagja, Vámossy Tibor síremlékénél. A koszorúzás előtt Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője bejelentette: a Jobbik „új missziója”, hogy helyreállítsák a Rongyos Gárda méltó megítélését, és el kívánják érni az 1919-ben alakult gárdáról való megemlékezés állami szintre emelését. Szabó Gábor pártigazgató azt mondta, a fővárosban köztéri szobrot szeretnének állítatni a Rongyos Gárda emlékének. Az 1919 áprilisában alakult Rongyos Gárda elnevezésű fegyveres csoport célja volt a trianoni békeszerződés miatt elvesztett területek egy részének visszaszerzése is. A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28. és október 13. között zajlott a mai Burgenland és Magyarország nyugati területén. Előzménye az volt, hogy a trianoni békeszerződésekben Ausztriának ítélték Nyugat-Magyarországot, beleértve Sopront és környékét is. Magyarországon felkelőcsoportok szerveződtek, amelyek felvették a harcot a bevonuló osztrák csendőrökkel. A felkelés nyomán sikerült elérni, hogy Sopron és környéke népszavazás útján dönthessen hovatartozásáról. Vámossy Tibor a felkelésben vesztette életét. A megemlékezésen több jobbikos képviselő mellett megjelent Für Lajos, az Antall-kormány honvédelmi minisztere is. A rendezvényen rendbontás és rendőri intézkedés nem történt.

Magyar gyermekkönyv-illusztrátorok a pozsonyi biennálén

2011. augusztus 27. - (mti)

A 23. alkalommal megrendezett BIB (Biennale of Illustrations Bratislava) a gyermekkönyvekre, illetve a képeskönyvekre koncentrál és 11 magyar rajzoló vesz részt rajta, emellett hosszú évek óta ott vannak a versenyben a Magyar Illusztrátorok Társaságának művészei is - mondta el az MTI-nek Tóth Éva, a pozsonyi magyar intézet munkatársa. Rényi Krisztina illusztrátor, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) magyar szekciójának tagja hozzátette, hogy a biennálén résztvevő alkotók eredeti munkájukat mutatják be, nem nyomatot vagy a kész könyvet. Így tesznek a magyar résztvevők is, köztük Békés Rozi, Keresztes Dóra, Szántói Krisztián és két Kossuth-díjas művész, Jankovics Marcell és Gyulai Líviusz. A pozsonyi biennálén nemzetközi zsűri dönt arról, ki kapja meg szeptember 2-án a nagydíjat, de kiosztanak öt Aranyalmát és több oklevelet is - jegyezte meg Rényi Krisztina. Az október 26-ig tartó rendezvénysorozathoz kiállítások is kapcsolódnak: a két tavalyi Andersen-díjas gyermekkönyv-illusztrátor, a német Jutta Bauer és a brit David Almon munkáiból, valamint hagyományosan egy fontos szlovák művész és illusztrátor, Karol Ondreicka alkotásaiból nyitnak tárlatot Pozsonyban. A biennále szervezői a magyarokat is felkérték, hogy kísérő programként rendezzenek kiállítást a rendezvény ideje alatt - mondta Sárkány Győző, a Magyar Illusztrátorok Társaságának elnöke az MTI-nek. Tájékoztatása szerint a magyar intézet kedden nyíló és egy hónapon át látható kiállításán szereplő 30 művész fele gyermekkönyv-illusztrátor, mint például Rényi Krisztina, Rófusz Kinga és Szegedi Katalin, a másik fele pedig felnőtt könyvek rajzolója, mint Szurcsik József, Vásárhelyi Antal vagy az elnök maga is.

Five in One - Nemzetközi összművészeti projekt

2011. augusztus 27. - (mti)

Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország mozdulat-, vizuális, zene-, képző- és színházművészei számára írták ki a Five in One pályázatát. Hazánkban a Bakelit szervezi a projektet. A Magyarországon működő budapesti székhelyű Bakelit Multi Art Center, nemzetközi együttműködésben készülő projektjéhez alkotó résztvevőket, partnereket keres. A projekt ötletét és megvalósítását egy nyertes pályázat keretében a Nemzetközi Visegrádi Alap is támogatja:

http://www.bakelitstudio.hu/hirek/2011-08-

23/140/FIVE_IN_ONE_PROJEKTreszletes_palyazati_kiiras.html

Cseh és szlovák újságírók a „trópusi” Közép-Dunántúlon

2011. augusztus 27. - (Objektív Hírügynökség)

2011. augusztus 23-25-én szlovák és cseh újságírók ismerkedtek a közép-dunántúli régió legújabb turisztikai fejlesztéseivel, a piacokon korábban még kevéssé ismert helyszínekkel. Mint ismeretes, melegrekordok dőltek meg ebben az időszakban Magyarországon, a 12 újságíró ennek ellenére lelkesen járta végig a tanulmányút egyes állomásait. A pápai Várkertfürdőben és ötcsillagos kempingben kezdődő program után Sümegen, a Hotel Kapitány****-ban foglalták el szállásukat, részt vettek a lovagi tornán és a középkori lakomán is. Ezek után a sümegi Palota Pince jóvoltából rendkívül jó hangulatú borkóstolóra is sor került - tudatta az Objektív Hírügynökséggel az MT Zrt. A második nap reggelén a sümegi vár történetével ismerkedtek, majd Bakonybélbe indult a csapat, hogy a Szent Mauríciusz Monostor gyógynövénykertjéről, termékeikről és a monostor életéről kapjanak információkat. A program egyik kiemelkedő pontja a közelmúltban teljesen felújított fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban, gróf Károlyi György társaságában elköltött ebéd volt. Ezek után a Velencei-tó madárvilágát hajókirándulás keretében fedezték fel, a tartalmas nap után pedig a Velence Resort&Spa**** szálloda wellness részlegében pihentek a résztvevők. A tanulmányút harmadik napja a tatai Old Lake Golf Club pályájára vezetett, ahol a golf alapjaiba nyerhettek betekintést profi tréner vezényletével. Mivel mindkét piacon rendkívüli érdeklődés tapasztalható a kisgyermekes családok részéről Magyarország iránt, a Várgesztesi Villapark is elnyerte az újságírók tetszését. Befejezésképp Kamocsay Ákos főborász vezetésével, a neszmélyi Hilltop borászatban borkóstolón vettek részt, illetve gyönyörködhettek a dunai panorámában. A tanulmányúton olyan neves lapok szerkesztői vettek részt, mint a cseh Kvety női magazin, a Právo Styl pro ženy melléklete szintén hölgyek számára, illetve a Travel Digest és a hezkevecicky.eu weboldal. Szlovákiából a hetente 20.000 példányszámban megjelenő menedzsereknek szóló Trend magazin, a Voyage és Cestovateľ utazási magazinok, valamint a dromedar.sk és dobrodruh.sk utazási weboldalak képviselői vettek részt. A kelet-szlovákiai régiót lefedő TV Zemplín munkatársai pedig várhatóan 10 perces filmet készítenek majd a felvett bőséges anyagból. A cikkek a közeljövőben jelennek meg a médiában. Az újságírók elismeréssel szóltak a régió szolgáltatóinak vendégszeretetéről, a programlehetőségek bőségéről és az elmúlt évek fejlesztéseiről, a szolgáltatások fejlődéséről. Mindkét ország potenciális turistái igénylik az újdonságokról, aktualitásokról szóló híreket és információkat, a Magyar Turizmus Zrt. ezért a jövőben is folytatni fogja a tanulmányutak szervezését mindkét országból.

Uniós támogatással távolították el

az út menti hulladékot az Alsó-Szigetközben

2011. augusztus 26. - (mti)

Tizennégy alsó-szigetközi településen európai uniós támogatással mintegy hetven helyszínről közel 13 ezer 500 köbméter elhagyott hulladékot távolítottak el az utak mellől, az erdők széléről, a folyópartokról - közölte Tóásó Gyula projektmenedzser a témában rendezett szakmai tanácskozáson pénteken, Dunaszegen. A programra a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (SZITE) és a szlovákiai Nagymegyer városa csaknem négyszázezer eurót nyert el a magyar-szlovák határon átnyúló együttműködési program keretében. A lerakóhelyek felmérését követően a Rekultiv Kft. összegyűjtötte és a jánossomorjai hulladéklerakóba szállította a szemetet. A térség érzékeny és értékes vízbázison fekszik, ennek védelme kiemelt fontosságú - hangsúlyozta a projektmenedzser. Márpedig a községekhez tartozó erdőkben, folyópartokon, utak mentén szétszórt hulladék műszaki védelem híján szennyezi a környezetet. Ezen túl rontja a térségben élő emberek életminőségét. Szigetköz alsó részén csaknem negyvenezren élnek. A szlovákiai partnertelepülésen ugyanezek a munkálatok zajlottak, s Nagymegyer térségében több mint 1500 köbméter szemetet szállítottak el mostanáig. A hulladékmentesítéssel párhuzamosan tájékoztatókat tartottak diákoknak a környezet megóvásának fontosságáról, illetve bemutatókon ismertették a szelektív hulladékgyűjtés mikéntjét és a hulladékmennyiség csökkentésének lehetőségeit.

A matrica-kampány fogadtatása

2011. augusztus 27. - (mti)

Több dél-szlovákiai városban lehet találkozni magyar feliratokat követelő matricákkal. A levonók kevés kivétellel olyan üzletek kirakatain jelennek meg, melyeken csak szlovák nyelvű feliratokat látni. A DSTV stábja utánajárt, van-e eredménye a hadjáratnak:

http://www.hirek.sk/video/20110827203744/A-matrica-kampany-fogadtatasa.html

Kettős állampolgárság

Kövér: A határon túliak egyéni képviselőkre szavazhatnának

2011. augusztus 26. - (mti)

Kövér László szerencsésebbnek tartaná azt a megoldást, ha a határon túli magyarok független egyéni képviselőkre, nem pedig pártok által állított országos listára szavazhatnának a következő országgyűlési választásokon - számolt be a Magyar Nemzet a fideszes politikusnak a változás előtt álló választójogi törvényt érintő közléséről. A napilap pénteki közlése szerint Kövér László erről kedden, a Rákóczi Szövetség szentendrei, Kárpát-medencei fiataloknak rendezett nyári táborában beszélt. Közelebb áll a szívemhez az a megoldás, amely szerint a határainkon kívül élő magyar állampolgárok egyéni képviselőket küldhetnének a magyar Országgyűlésbe - idézte a kormánypárti politikust a Magyar Nemzet, amelynek beszámolója szerint Kövér László arra is kitért, hogy az országos listával szemben - ahol pártok támogatottjaira lehet szavazni - az egyéniben induló képviselők független jelöltek lennének. A politikus a lap tudósítása szerint arról is beszélt: meg kellene tartani a mai választási rendszer azon vonását, hogy kompenzálja az esetleges aránytalanságokat. Áder János, a Fidesz választójogi reform kidolgozásának koordinálásával megbízott európai parlamenti képviselője újságírók előtt július 9-én számolt be arról, hogy egyfordulós és vegyes országgyűlési választási rendszert javasol a vezető kormánypárt elnöksége. Mint mondta, kompenzációs lista az elképzelések szerint nem lesz. A külföldön élő választópolgárok szavazati jogának érvényesítése kapcsán annyit közölt, hogy a Fidesz-elnökség akkori ülésén több lehetőség is szerepelt, az azonban, hogy milyen módszert, milyen eljárást javasolnak arra, hogy a külföldön élő magyar választópolgárok élhessenek szavazati jogukkal, augusztus végére fog kiderülni. Az új választójogi törvény október közepén kerülhet a Ház elé. A választójogi reform a Fidesz-KDNP szeptember 7-én kezdődő évadnyitó hajdúszoboszlói frakcióülésén is téma lesz.

Ján Slota szerint Berényi József már nem szlovák állampolgár

2011. augusztus 27. - (tasr)

„Meggyőződésem, hogy Berényi úr már régen a Magyar Köztársaság polgára, s ily módon nem polgára a Szlovák Köztársaságnak” - mondta az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökéről. Berényi az év elején jelezte, hogy magyar állampolgárságért folyamodik majd. Ezzel kapcsolatban semmilyen információt nem ad. „Miért nem tesz becsületbeli nyilatkozatot, mint én, hogy semmi esetben sem polgára más köztársaságnak, csak a Szlovák Köztársaságnak?” - tette fel a kérdést az SNS vezetője. Hozzátette: ha Berényi már nem szlovák állampolgár, a belügyminisztériumban bejegyzett MKP-nak sem lehet az elnöke. Slota szerint az MKP és Híd az állampolgárság kérdésében egy húron pendül, mert a Bugár Béla vezette Hídnak is az a célja, hogy megakadályozza a szlovák állampolgárság elvesztését, ha valaki más állampolgárságot szerez.

Kettős állampolgárságot, újra, szabadon

2011. augusztus 25. - (mr1-kossuth.hu)

„Kettős állampolgárságot, újra, szabadon” címmel hirdettek meg fiatal felvidékiek szimpátiatüntetést szeptember elsejére a révkomáromi Klapka térre. A nap Szlovákiában az alkotmány ünnepe. Az állampolgársági törvény alkotmányellenességére éppen az alkotmány napján kívánnak rámutatni a szeptember elsejére tervezett révkomáromi demonstráció szervezői, akik azért tartják szimpátiatüntetésnek a megmozdulást, mert „valami mellett”, az alkotmányosság védelmében foglalnak állást - mondta a Kossuth Rádiónak az egyik szervező, Samu István. Rámutatott: a szlovák alkotmány kiköti, hogy erőszakkal senkitől sem lehet elvenni az állampolgárságát, hacsak önként le nem mond róla. A szimpátiatüntetést azok a fiatalok jelentették be, aki közölték: fel kívánják venni a magyar állampolgárságot, de a szlovákról sem mondanak le. Az aktivisták bíznak benne, hogy megtelik a Klapka tér, tudni szeretnék ugyanis, mekkora tömeg ért egyet a kettős állampolgárság intézményével. A szervezők buszokat is indítanak Révkomáromba, ugyanakkor arra kérik a résztvevőket, hogy a pártlobogókat hagyják otthon. Szlovákiában hagyománya van a szeptember elsejei megmozdulásoknak. Két éve óriási tömeg jött össze a nyelvtörvény elleni tüntetésen Dunaszerdahelyen, a DAC stadionban. A tömeg hangja akkor nem jutott el a döntéshozókig. - Hallgassa meg Határok nélkül című műsorunk összeállítását:

http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=005901aa_4710106.mp3

A Híd-Most sem elégedett

2011. augusztus 25. - (mr1-kossuth.hu)

Az alkotmánybírósághoz fordulnak a kettős állampolgárság engedélyezése érdekében - erősítette meg a Kossuth Rádiónak Bugár Béla pártelnök. Csak akkor lehetnénk elégedettek, ha született volna egy olyan megállapodás, amely nem tartalmaz semmilyen korlátozást az állampolgársági törvényben - mondta a Kossuth Rádiónak Bugár Béla, a Híd-Most párt elnöke. Hozzátette: még nincs kész tervezet, de úgy látja, hogy a koalíciós partnerek abban az esetben engedélyeznék a kettős állampolgárságot, ha valaki huzamosabb ideig él egy másik államban. Bugár Béla beszélt arról is, hogy még nem folyamodott magyar állampolgárságért. Úgy gondolja, hogy ez mindenkinek személyes ügye, és fontosabbnak tartja, hogy megőrizzék azokat a jogokat, amelyeket sikerült kiharcolni. Megerősítette: a Híd-Most az alkotmánybírósághoz fordul az állampolgársági törvény módosítása érdekében, és ebben támogatja őket a Szabadság és Szolidaritás Párt is. Nem lehet elégedett a tervezett törvénymódosítással a Magyar Koalíció Pártja (MKP) sem, annál is inkább, mert nem ismerik a részleteket - közölte a párt elnöke, Berényi József. Szerinte arról is korai beszélni, hogy egyezség született a koalíción belül, mert az egyik párt, a Híd-Most már jelezte, hogy nem ért egyet az elképzelésekkel, így csak ellenzéki szavazatokkal lehet majd elfogadtatni a parlamentben az indítványt. Az MKP minden erejével igyekszik segíteni a civil kezdeményezéseket, támogatják azt az aláírásgyűjtő akciót, amely az alkotmánysértő állampolgársági törvény eltörlése érdekében indult, és azt a tüntetést is, amelyet szeptember 1-jén tartanak Komáromban - jelezte Berényi József. A pártelnök csapdahelyzetnek nevezte, hogy sokan szeretnék megszerezni a magyar állampolgárságot, de nem szeretnék elveszíteni a szlovákot, és a megoldásban sokat segíthet, hogy egyre többen állnak ki nyilvánosan a kettős állampolgárság mellett. - Hallgassa meg:

http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=0058fa82_4708573.mp3

Nincs konszenzus a határon túli magyarok választójogáról

2011. augusztus 27. - (mti)

Számos ponton alapjaiban különbözik a Fidesz és az MSZP elképzelése az új választási rendszerről - derül ki a két párt szakértőinek Political Capital által létrehozott Választásirendszer.hu oldalon közölt fejtegetéséből. A fideszes Gulyás Gergely és az MSZP-s Molnár Zsolt pártjuk választási rendszerről szóló elképzeléseit a Political Capital által létrehozott Választásirendszer.hu oldalon fejtették ki. A parlament létszámát mindkét párt csökkentené. A fideszes Gulyás Gergely szerint az arányosság önmagában nem demokratikus kritérium, a kizárólag többségi elemből - egyéni választókerületekből - álló választási rendszer ugyanis éppen olyan demokratikus, mint a tisztán arányos. A választójogi rendszer legfontosabb értékmérőjének a kormányzati stabilitást tekinti. Összességében a rendszer legfőbb értelmének azt tartja, hogy aki a demokratikus választásokon többséget szerez, az képes legyen a kormányzásra. Ezzel szemben az MSZP számára az arányosság a legfontosabb alapelv. Mint azt Molnár Zsolt a párt nevében kifejtette - olyan rendszert szeretnének, amely a mainál jobban képes kifejezni a választói magatartást, amely pontosabb mértékben képezi le a parlamenti mandátumarányokban a leadott voksokat. Az MSZP úgy látja, a Fidesz javaslata alapján extrém relatív többségi rendszer jönne létre, amelyben 35-40 százalékos támogatottság már kétharmados parlamenti mandátumot eredményezhetne, ugyanakkor akár 2-3 millió szavazó véleményét is figyelmen kívül hagyhatná. Gulyás Gergely azt ígéri, hogy az új választójogi törvény az eddigiekkel szemben mind a szabályozás technikájában, mind tartalmában biztosítani fogja a választókerületek alkotmányos módon történő arányos elosztását, kialakításukkor pedig tekintettel kell lenni a megyehatárokra. A szocialisták alapvetően nem támogatják az egyéni választókerületi ág megmaradását „a közösen elfogadott keretrendszerben”: a 200 tagú parlamenti létszám mentén úgy gondolják, listás, arányos struktúrára lenne szükség, amelyben nagy területi egységeken belül listára adott voksok döntenének. Abban, hogy 2014-ben már egyfordulós legyen a parlamenti választás, egyetértés mutatkozik a két párt között. Molnár Zsolt többször is hangsúlyozza az egyszerűség s így az olcsóság fontosságát. A határon túli magyarok szavazását érintő kérdésben teljesen ellentétes a Fidesz és az MSZP meggyőződése. Míg a kormánypárt „egyértelmű szándéka”, hogy megszüntetik „azt az európai gyakorlattal ellentétes helyzetet, mely magyar állampolgárokat lakhelyük alapján zárt ki a választójog gyakorlásából”, addig az MSZP azt hangoztatja, hogy a Magyarországon élő, vagyis állandó lakhellyel rendelkező állampolgárokat kell, hogy megillessen a szavazás joga. A szocialisták okfejtése az, hogy nem tesznek különbséget az állampolgárság keletkezése szerint az egyes állampolgárok között, erre ugyanis - mint mondják - alkotmányosan sincs lehetőség. „Éppen ezért azt gondoljuk, hogy a ma is hatályos elvi megközelítést kell tartani: minden állampolgár szavazhasson, aki életvitelszerűen érintett a szavazás eredményében, vagyis az általa megválasztott kormány politikájának alanya is egyben. (...) Akinek pedig nincs hazai lakhelye, az álláspontunk szerint lényegében nem érintett a kormánypárt tevékenységében” - fejtik ki. A Fidesz kiemeli mindemellett azt, hogy megítélésük szerint fenn kell tartani az ötszázalékos parlamenti küszöböt, „hogy csak a valós társadalmi támogatottsággal rendelkező pártok jussanak a parlamentbe”. Gulyás Gergely hozzáteszi ugyanakkor, hogy „a legfontosabb tartalmi kérdések eldöntése előtt nincs értelme a technikai kérdésekbe bonyolódni, mivel mind az induláshoz szükséges ajánlószelvények számának meghatározása és különösen a külképviseleten, illetve igazolással történő szavazás biztosításához szükséges eljárás szabályozása szempontjából a választási rendszer szerkezete előkérdésnek minősül”. Az ajánlószelvényeket az MSZP megtartaná, de a mainál „biztonságosabb formában”.

Martin József: A hamiskártyásokat legyőzik, ugye?

2011. augusztus 25. - (hvg.hu)

A szórványban élő több százezer határon túli magyar sorsa a legkevésbé sem érdekli a politika indulóit konokul fújó dalnokokat: annyit hallunk itthon a kettős állampolgárságról és a választási jog lehetőségéről, hogy azt gondolhatjuk, ottani nemzettestvéreink ezzel kelnek és fekszenek. A szórványban ez egyáltalán nem igaz, de a legátpolitizáltabb közösségeket leszámítva valószínűleg sehol sem:

http://hvg.hu/velemeny/20110824_hataron_tuli_szorvany_martin

Megkezdte működését Magyarország új nagykövete Pozsonyban

2011. augusztus 26. - (felvidek.ma)

Augusztus 25-én hivatalában fogadta Mikuláš Dzurinda külügyminiszter Balogh Csabát, Magyarország új szlovákiai nagykövetét, aki Heizer Antal korábbi nagykövetet váltotta e tisztségben. A találkozón a magyar-szlovák kapcsolatokat érintő aktuális kérdésekről esett szó, valamint e kapcsolatok további fejlődésének lehetőségeiről. Balogh Csaba elmondta, hogy a magyar EU-elnökség után Magyarország a regionális együttműködéssel és a szomszédi kapcsolatokkal kíván intenzíven foglalkozni. A szlovák külügyminiszter a támogatásáról biztosította a magyar nagykövetet minden olyan kezdeményezése tekintetében, melyek országaik polgárainak érdekeit szolgálják.

A WikiLeaks a Malina Hedvig-ügyről: A lányt megverték

2011. augusztus 26. - (mti)

Az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetségének 2006 októberében Washingtonba küldött diplomáciai távirata szerint is megverték Malina Hedviget. Az üzenetet az amerikai diplomáciai jelentéseket kiszivárogtató WikiLeaks portál hozta nyilvánosságra szerdán - írja az Új Szó című pozsonyi magyar napilap pénteken. Az újság szerint a nagykövetség munkatársa a szlovák belügyminisztériumra hivatkozva 2006. október 10-én tájékoztatott az esetről: „A lány kisebb verést kapott, de igyekezett eltúlozni a sérüléseit, mert attól tartott, a valóság nem lesz elegendő ahhoz, hogy a rendőrség foglalkozzon vele” - áll a táviratban. A távirat elküldésének időpontjában ugyan már lezárták a Malina Hedvig elleni támadás ügyében folytatott vizsgálatot, de a döntés még nem volt jogerős. Az őt ellátó orvosokat sem hallgatta ki senki a sérülések komolyságát illetően - erre csak 2007-ben, a főügyészségen került sor. „Ha a távirat hiteles és szerzője valóban a belügyminisztériumban szerezte az információit, ez azt jelenti, hogy a szlovák belügyminisztériumban tudatában voltak annak, hogy a támadás megtörtént” - kommentálta a hírt Roman Kvasnica, Malina Hedvig ügyvédje. „Azt, hogy védencemet megverték, maga a volt országos rendőrfőkapitány is elismerte egy 2007. július 23-án megjelent interjúban, és meggyőződésem, hogy ez sosem volt kérdéses számára. Csak arra nem adott magyarázatot máig sem senki, miért nem vizsgálták ki, hogyan is történt a támadás” - tette hozzá Kvasnica. Malina Hedviget, aki immmáron kétgyermekes családanya, 2006. augusztus 25-én verték meg Nyitrán, állítása szerint azért, mert magyarul beszélt az utcán. Robert Fico volt szlovák miniszterelnök szerint a Malina Hedvig-ügy kísérlet volt kormánya lejáratására és hangulatkeltésre. Robert Kalinák volt belügyminiszter azt állította: az eset nem történt meg, illetve másképpen történt, mint ahogy azt a lány állította. Azóta Malina Hedvig ellen folyik eljárás hamis tanúzás címén.

Strasbourgban, ha itthon nem

2011. augusztus 26. - (Lovász Attila - Új Szó)

E lap hasábjain az elmúlt öt esztendőben szerzők sora számtalan alkalommal foglalkozott Malina Hedvig ügyével. Az elejétől fogva agyonpolitizált büntetőügy befejezése kapcsán a jogképzett és tapasztalt belügyminiszter, Daniel Lipšic is szkeptikusan nyilatkozott a héten, szerinte ugyanis éppen a politikum miatt nem tudjuk meg soha az igazságot. A nyitrai egyetemista megverésének számos ténye ismert - ebben nyilván közrejátszott a lap kiadójának döntése, amelynek eredménye az üggyel legtöbbet foglalkozó Vrabec Mária kolléganő riportkönyve. Ezért a részleteket ezúttal elhanyagolva nézzük meg, milyen elvi kérdésekben sikerült elégtelenre vizsgáznia a szlovák igazságszolgáltatásnak. Merthogy Lišpiccel ellentétbe azt gondoljuk, éppen a „politizáltság” miatt igenis ismerni akarjuk az igazságot. Az igazságszolgáltatás mint az állam egyik legfontosabb feladata egyebek közt azért létezik, hogy az egyszerű, jogtisztelő polgárt védje azok ellen, akik a jog kereteit megsértve vétenek a közösség vagy konkrét embertársaik ellen. A Malina Hedvig feljelentését követő két hétben viszont az ötvenes évek gyakorlatát idéző módon a politikai élet legmagasabb szintű képviselőitől megkaptuk a büntetőeljárás eredményét: maga a belügyminiszter sajtótájékoztatót hívott össze, ahol közölte, hogy a feljelentő hazudik. Ha ez az állítás megalapozott lett volna, ha minden bizonyíték Malina Hedvig ellen szólt volna, az ügy akkor is maximum egy kerületi nyomozóirodában zárul, nem a belügyi sajtón. Ez volt az a pillanat, amely miatt - és ne legyenek illúzióink - a rendőrség és az ügyészség alkalmazottai megkapták a követendő irányt, ezt a nézetet kell alátámasztani, punktum. Ugye, a tisztelt olvasó is tudja, az igazgató kétféle módon oszthatja a jutalmat: van, akinél azt keresi, miért adjon, és van, akinél azt, miért ne adjon. A belügyi sajtó üzenete hasonló volt. A csapásirány: egy kislány pofátlanul hazudik, és ezt bizonyítsátok be. Csakhogy az igazságszolgáltatás így nem működhet. Még akkor sem, ha naivitásunkat levetkőzve elismerjük, a mindenkori hatalom komoly hatással van az igazságszolgáltatásra. Ennyire viszont nem lehet. Nem lehet, mert akkor az emberek hite, bizalma az állami szervekben oly módon is sérülhet, hogy kezükbe veszik az igazságszolgáltatást, ha már az állam nem védi meg őket, vagy, ha ez nem megy, akkor a bűnözőktől tartva tőlük várják - és kapják meg - a védelmet, de akkor maffiák irányítják az országot (lásd még: Cosa Nostra). A Malina-ügy Strasbourgba kerül. Oda való. Egy állampolgár ellen összefogott az egész hatalmi gépezet. Nem törték meg, nem tették teljesen tönkre, amiből csak arra lehet következtetni, hogy a kisembernek is lehet nagy igazsága, ha nem hagyja magát. De ez az ügy már régen nem Malina Hedvigről és néhány renitens verekedőről szól. Nem is a rendőrségről, ügyészségről. Ez az ügy már a jogállami alapelvekről szól. Tehát mindannyiunkról.

Fű alatt nőne a nemzet

2011. augusztus 26. - (nepszava.hu)

A kettős állampolgárságról szóló népszavazásnak már akkor is az volt az egyik valódi tétje, hogy megkönnyítjük-e a határon túli magyarok számára az itteni letelepedést. Senki nem volt hajlandó ezt nyíltan kimondani, mint ahogy ma is röpködnek a fellengzős mondatok arról, hogy most végre egyesíthetjük a nemzetet. Csakhogy az igazi egyesítés országhatáron belül következhet be. És mivel a határok módosítása lehetetlen, csakis a jelenlegi határok között. Hogy ebben van bizonyos ráció, az nem kétséges. Hogy annak, amit a Fidesz ma csinál, ez lesz a következménye, az több mint valószínű. Hogy megéri-e szétzilálni a határon túli magyar közösségeket és kultúrát, az persze kérdés. De hogy közben nem kellene hazudni, hazudni és hazudni, az biztos:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=464282

Bugár Béla és a kollaborálás

2011. augusztus 25. - (felvidek.ma / galamus.hu)

Ínyenceknek való az a beszélgetés, amely a minap hangzott el a nemzeti gondolkodással éppenséggel nem vádolható Bolgár György, valamint a hozzá e tekintetben is nagyon hasonló Bugár Béla között Bolgár műsorában. Valódi szellemi felüdülést nyújtanak Bolgár kérdései, amint Bugár alá adja a tápot, ő pedig (a kérdezőhöz hasonlóan) igazi átéléssel meséli el a hallgatóknak, milyen küzdelmes is a felvidéki magyar sors, ki a kollaboráns, mely magyar politikusok vallanak beteges nézeteket stb. De minden felvezetőnél többet ér maga a beszélgetés, melynek leiratát az alábbiakban közöljük. Lássuk:

http://www.felvidek.ma/nezopont/publicisztika/29920-bugar-bela-es-a-kollaboralas

A Pázmaneum Társulás bocsánatkérésre szólítja fel Gašparovičot

2011. augusztus 29. - (mti)

Bocsánatkérésre szólítja fel Ivan Gašparovič szlovák államfőt a Pázmaneum Polgári Társulás, amely szerint Gašparovič megsértette Esterházy János emlékét, amikor egy lapinterjúban Hitler és a fasizmus hívének minősítette az egykori vezető szlovákiai magyar politikust. A dunaszerdahelyi székhelyű civil szervezet az ügyben petíciót fogalmazott meg, amely a hét végén került fel weboldalára. Tiltakozásukhoz az internet petícióknak helyet adó oldalán lehet csatlakozni. „A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt” - utalnak a petíció szerzői Esterházy egyik ismert kijelentésére. A honlapja szerint a felvidéki magyar katolikusok szolgálatában tevékenykedő Pázmaneum Társulás emlékeztet: Esterházy János nyíltan szembeszállt a náci diktatúrával, és életét kockáztatva mentette a világháborúban a magyar, cseh, szlovák, lengyel, zsidó embereket. Emiatt a Gestapo körözte és le is tartóztatta. Ismeretes, hogy a szlovák fasiszta bábállam parlamentjében, Tiso alatt egyedül a nyitraújlaki születésű magyar politikus szavazott nemmel a zsidók deportálására. A világháború végeztével mégis igazságtalanul elítélték és bebörtönözték:

http://ujszo.com/online/kozelet/2011/08/29/esterhazy-a-pazmaneum

-tarsulas-bocsanatkeresre-szolitja-fel-gasparovicot

Solymos: Gašparovič hibát követett el

2011. augusztus 28. - (sita)

Solymos László, a Híd frakcióvezetője szerint Ivan Gašparovič hibát követett el Esterházy Jánosról tett kijelentéseivel. „Mivel Estreházyról eltérőek a történészi vélemények, és kényes témáról van szó, így is kéne hozzáállnunk. Az elnöknek - már csak azért is, hogy ne feszítse tovább a húrt -, óvatosabban kellett volna kifejeznie magát. Erre nincs szükségünk. Jött egy nyilatkozat, ezt egy reakció követte. Az én kérdésem az, szükségünk van-e erre? Szüksége van-e erre Szlovákia és Magyarország állampolgárainak?” - tette fel a kérdést Solymos. A frakcióvezető szerint alkalmanként mindkét oldalon előfordulnak szerencsétlen kijelentések. „Például a magyar házelnök a múlt héten kijelentette, vannak olyan pártok, akik úgy tesznek, mint ha a magyar érdekeket védenék, s mellette kollaborálnak a többségi nemzettel. S nemcsak nálunk, hanem Vajdaságban és Romániában is” - mondta. Solymos szerint a magyar-szlovák kapcsolatok empatikusabb megközelítést kívánnak.

Internetes petíció indult Esterházy János védelmében

2011. augusztus 28. - (bumm.sk)

A Pázmaneum Társulás szerint Gašparovič megsértette Esterházy János emlékét, ezért bocsánatkérésre szólítják fel, és internetes petíciót fogalmaztak meg. A dunaszerdahelyi székhelyű Pázmaneum Társulás elutasítja Ivan Gašparovič szlovák államfő vádjait, amelyekkel megsértette a felvidéki magyarok mártírjának, gróf Esterházy Jánosnak emlékét. Felhívásukban utalnak Esterházy egyik kijelentésére, miszerint: „A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt!” Esterházy János nyíltan szembeszállt a náci diktatúrával és életét kockáztatva mentette a világháborúban a magyar, cseh, szlovák, lengyel, zsidó embereket. Emiatt a Gestapo körözte és le is tartóztatta. Ismeretes, hogy a szlovák fasiszta bábállam parlamentjében, Tiso alatt egyedül a nyitraújlaki születésű magyar politikus szavazott nemmel a zsidók deportálására. A világháború végeztével mégis igazságtalanul elítélték és bebörtönözték - fogalmaz a felhívás. „Mi a szlovák népet mindenkor testvérünknek tekintettük és fogjuk tekinteni a jövőben is. Az ezeréves sorsközösség az Úristen műve volt, és ezt a sorsközösséget emberi erő szét nem bonthatja.” - mondta és vallotta Esterházy János, akit a szlovák köztársasági elnök lefasisztázott és Hitler hívének nevezett. Az elnök úr történelmi ismeretei valószínűleg hiányosak, ezért megfontolandó lenne, hogy nyilatkozatai előtt tanulmányozza át az adott történelmi időszak fejezeteit és csak utána szólaljon meg - áll a petícióban. Ebben úgy fogalmaznak, Esterházy János emlékének megsértése a felvidéki magyarság megsértése is, illetve azoké a szlovákoké, cseheké, lengyeleké, zsidóké, akiket Esterházy János a világháború szörnyű évtizedei alatt segített, s akik örökre hálásak maradtak iránta. „Felszólítjuk a szlovák államfőt, akinek minden Szlovákiában élő nemzet államfőjeként kellene viselkednie, hogy kérjen bocsánatot a barna- és vörös diktatúra által üldözött, hívő keresztény Esterházy Jánost gyalázó szavaiért, s elégtételül a durva sértésért támogassa a felvidéki magyarok mártírjának mielőbbi szlovákiai rehabilitációját!” - zárul a petíció:

http://www.peticiok.com/internetes_peticio_esterhazy_janos_vedelmeben

Szarka: Esterházyt csak a történészek tudják a helyére tenni

2011. augusztus 28. - (patria / bumm)

Szarka László szerint Esterházy János kiváló, modern kisebbségi politikus volt. Úgy véli, a politikusok sarkító és öncélú értékítéletet mondanak, amit a történészeknek kell helyretenniük. Rámutatott, Masaryk sem vetette el a békés határrevíziót. A politikusok értékítéletét mindig az aktuális politikai fejlemények befolyásolják, ezért érdemes különválasztani a politikai és a történelmi megítélést - fejtette ki Szarka László történész, a komáromi Selye János Egyetem dékánja a Pátria Rádióban, az Esterházy János megítéléséről fellángolt vita kapcsán.

Esterházy politikáját cseh és szlovák részről is értékelték

Szarka László szerint Esterházy Jánosról három dolgot érdemes feltétlenül hangsúlyozni. Az egyik az, hogy ő egy modern kisebbségi politikus volt. „A két világháború közti nemzetiségi kérdés a maga összetettségével nagyon komoly feladatok elé állította a csehszlovákiai magyar politikai elitet. Esterházy már Csehszlovákiában szocializálódott, sok tekintetben szembe ment Szent-Iványival vagy Jarošsal, tehát azokkal, akik nála idősebbek voltak. Abban az értelemben volt modern kisebbségi politikus, hogy a kisebbségi jogokat próbálta érvényesíteni a csehszlovák parlament képviselőjeként, az Egyesült Magyar Párt elnökeként. Megpróbált egy olyan memorandumpolitikát folytatni, melyben a csehszlovákiai magyarság által elszenvedett konkrét sérelmeket megpróbálta ötvözni azokkal a követelésekkel, amelyek nyomán ez a kisebbség valódi közösségé válhatott volna” - nyilatkozta. Politikáját cseh és szlovák részről is értékelték, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy Eduard Beneš, amikor csehszlovák köztársasági elnökké választották, személyes beszélgetésre hívta meg Esterházy Jánost 1936-ban, a kistapolcsányi elnöki rezidenciára, ahol nemzetiségi miniszteri posztot ajánlott fel neki. Tehát látták benne a pozitív, az együttműködésre törekedő magyar politikust is - mutatott rá a történész.

A két világháború között a békés határrevízió is szóba jöhető megoldás volt

Szarka szerint a második dolog, amit hangsúlyozni kell, hogy Esterházy János mindvégig és következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy a magyar kérdést Közép-Európában rendezni kell, és ennek a rendezésnek több formáját ismerte a két világháború közti Európa. Az autonómia formáit éppúgy ismerték, mint a 21. század eleji Európában. Az akkori Európa viszont minden szinten foglalkozott a békés revízió lehetőségével is. Szarka kutatásai szerint Masaryk elnök 21 olyan dokumentálható kijelentést tett olyan értelemben, hogy a csehszlovákiai magyar kérdést a magyarokkal szembeni békés határrendezésben is elképzelhetőnek tartja. Tehát a határrevízió akkor nem az ördögtől való volt, ez 1938 és 1945 után vált azzá. Esterházy János minden lehetséges eszközzel arra törekedett, hogy a csehszlovákiai magyar kérdést és általában a magyar kérdést Közép-Európában rendezzék. Ez sokaknak tetszik, sokaknak nem tetszik, ezért másként ítélik meg őt szlovák és magyar politikusok.

Esterházynak semmi köze nem volt a fasizmushoz

A harmadik dolog pedig Esterházy erkölcsi kiállását és ideológiai orientációját illeti - mutatott rá Szarka. Itt egészen bizonyosan mondhatjuk, hogy Esterházynak semmi köze nem volt a fasizmushoz. A fasizmus egyébként egy olasz találmány, a nácizmushoz sem volt semmi köze. Esterházy mindkettőt mélyen elítélte. Ettől ő még tisztában lehetett azzal, mint politikus, hogy Közép-Európában Olaszország és Németország nélkül semmit nem lehetett ebben a korszakban csinálni. Csehszlovákiát is ez a két nagyhatalom, és elsősorban a hitleri Németország tette tönkre, nem pedig Esterházy János. Ő törekedett arra, hogy mindazok a szélsőséges nézetek, amelyek együtt jártak a közép-európai térség fasizálódásával, ne érjék utol a szlovákiai magyarságot. Ennek legékesebb bizonyítéka az ő kiállása a szlovák parlamentben - fejtette ki a történész. Ugyanakkor ezzel a keresztényi kiállással szembe szokták helyezni - és Gašparovič elnök úr is ezt teszi - a Csehszlovákia felbomlásában vállalt kisebbségi szerepeket. Erről már sok történész sokszor nyilatkozott, hogy a kisebbségek természetesen mindig igazodnak, hiszen a befolyásolási lehetőségeik behatároltak. Szarka szerint szomorú tény viszont az, hogy a politika differenciálásokra nem képes: vagy feketét mond, vagy fehéret. Az Esterházy ügy két országra fejtett hatása kapcsán Szarka László elmondta, hogy ezek következmények, és nem valamiféle új jelenségek. „Ott, ahol megoldatlan kérdések tömkelege van, ahol nagy súlyú problémák évtizedek óta sem találnak megoldásra, ott a történeti kérdések csupán arra jók, hogy ezt a távolságot fokozatosan kicövekeljék. Jelezzék azt, hogy a két ország között nagyon komoly ellentétek vannak, és minden történeti kérdés, minden filológiai kérdés, nyelvi-jogi kérdés, vagy kisebbségügyi kérdés alkalmas arra, hogy ezeket a konfliktusokat és ezeket a távolságokat megjelöljék. Ezt történt most is, azonban nem tudjuk pontosan, a köztársasági elnök miért éppen most tartotta fontosnak ilyen hangsúlyosan ezt kinyilatkozni” - jelentette ki.

Az én hősöm a te ellenséged

Esterházyt csak a történészek tudják a helyére tenni, ezzel kapcsolatosan most több kezdeményezés is van. Szarka László elmondta, egyrészt magyar és szlovák történészek neki kívánnak állni egy Esterházy forrásgyűjteménynek, ahol a csehül, magyarul és szlovákul íródott levéltári anyagok nyilvánosságra kerülhetnek. Ezzel lehetetlenné tehetnék azt, hogy mindenki éppen azt a papírt vegye elő, ami számára éppen megfelelő, a másik szempontot pedig agyonhallgassa. A másik kezdeményezés a visegrádi együttműködés keretén belül valósul meg ebben az évben, decemberben, Prágában. Az én hősöm a te ellenséged elnevezésű projekt keretén belül cseh, szlovák, lengyel és magyar történészek Esterházy Jánost is meg fogják vitatni. Szarka László fontosnak találja, hogy a történészek megpróbáljanak egy reális és racionális képet alkotni ennek a kiváló politikusnak a pályafutásáról.

Esterházy és Malina Hedvig

2011. augusztus 28. - (Balassa Zoltán - felvidek.ma)

Ivan Gašparovič szlovák államfőt azzal vádolom, hogy

1) ellentéteket szít a szlovákok és magyarok között.

2) nem hajlandó megismerkedni a szlovákok és magyarok valódi történelmével.

3) Esterházy János becsületébe gázol.

4) cinikusan, sőt nihilista módon ítéli meg az emberi szenvedést.

5) Emberi kvalitásai és felkészültsége alkalmatlanná teszi jelenlegi pozíciójának betöltésére, így ezt a posztot bitorolja! Le kellene mondania:

http://www.felvidek.ma/nezopont/velemeny/29956-esterhazy-es-malina-hedvig

Háborús bűnösök hazai mozgalma?

2011. augusztus 26. - (Batta György - felvidek.ma)

Szlovákiában - velünk, magyarokkal szemben - évtizedek óta nem változik semmi. Én például - immár 66 esztendeje, két éves korom óta háborús bűnös vagyok, s mert ezt az embertelen, kollektív vádat azóta sem vonta vissza a (mindenkori) hatalom, háborús bűnösök lettek a gyerekeim és az unokáim is. Újabban megtudhattuk, hogy Esterházy János fasiszta volt, bár ritka jelenség, hogy egy fasiszta a parlamentben, a huszadik századi európai történelmi folyamatok egyik legkiélezettebb helyzetében éppen a fasizmus ellen emeli fel a hangját, miközben képviselő társai, a patyolat tiszták, megszavazzák az ú.n. zsidótörvényt. Különös jelentőségű, hogy Esterházy újbóli meggyalázását maga az állam elnöke, a legfőbb közjogi méltóság követte el, s mindezt az Európai Unió keretei között tette. Megnyilatkozását kommentálni sem lehet, csak elismételni, amit egyre többen tudnak kontinensünkön: lesz idő, amikor az európai jövő alakításában is fontos szerepet kap felvidéki vértanúnk életpéldája, mélységes embersége, mert az bármely történelmi helyzetben hivatkozási alappá nemesülhet. Esterházyt a fogolytársai a magyarok Krisztusának nevezték - ő sohasem a saját szenvedéseiről beszélt, hanem az elesetteket segítette súlyos betegen is. Esterházy szolgálata megteremtheti a szlovák magyar jószomszédság alapjait, -de ösztönzően hathat a népek közötti megbékélésre a világ bármely térségében. Mi, szlovákiai magyar háborús bűnösök már annyian vagyunk, hogy pártot vagy mozgalmat alapíthatnánk - a legnagyobbat az országban, hiszen Esrerházy János példája örökérvényű; ő az a felvidéki magyar, akiben sohasem csalódhatunk, akinek jele a kereszt, nem a horogkereszt, s aki felismerte, hogy a magyarok és szlovákok sorsközösségét az Isten hozta létre, s azt nem bonthatja meg emberi erő.

Semjén: Elképesztő a szlovák elnök

http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=00590395_4710489.mp3

Esterházy védelme helyett

http://lashee.freeblog.hu/archives/2011/08/25/Esterhazy_vedelme_helyett

„Az én hősöm - a te ellenséged”

Egy prágai konferencián vitatkoznak majd Esterházy Jánosról

2011. augusztus 25. - (origo.hu)

Nem a politikusoknak, hanem a magyar és szlovák történészekből álló vegyes bizottságnak kell tisztáznia Esterházy János életét - írta a magyar Külügyminisztérium az [origo]-nak. A felvidéki magyarok két világháború közötti vezetőjéről, akit a szlovák államfő kedden fasisztának nevezett, a magyar kormány pedig mártírként tisztel, „Az én hősöm - a te ellenséged” elnevezésű konferencián beszélhetnek a történészek novemberben:

http://www.origo.hu/itthon/20110825-magyarszlovak-torteneszbizottsag

-vitatja-meg-a-fasisztanak-nevezett-esterhazy-janos-eletet.html

Ismét meggyalázták a vereckei magyar honfoglalási emlékművet

2011. augusztus 25. - (mr1-kossuth.hu)

Egy magyar turistacsoport jelenlétében ukrán címert helyeztek el a vereckei magyar honfoglalási emlékjel csúcsán a Szvoboda szövetség szimpatizánsai. Egy hatalmas, rézből készült ukrán címert helyeztek el a vereckei magyar honfoglalási emlékjel csúcsán a szélsőjobboldali ukrán Szvoboda országos szövetség szimpatizánsai. A nacionalista párt kárpátaljai szócsövének számító hírportálon közzétett fényképes beszámoló szerint a szélsőséges szervezet hívei az augusztus 24-ére eső ukrán függetlenség napja alkalmából gyűltek össze a Vereckei-hágón, ahol - állításuk szerint - a független Kárpát-Ukrajnáért küzdő és ott kivégzett szabadsághőseik nyugszanak. A cikk szerint Ukrajna címerének méltó helyéül azért szemelték ki a magyar emlékmű csúcsát, mert az a hágó legmagasabb pontja. A szvobodások éppen egy magyar turistacsoport jelenlétében tűzték ki a három ágú villát formázó ukrán címert a magyar emlékjel csúcsán, ezt követően rögtönzött gyűlésen vitatták meg problémáikat a magyar nemzettel. Mindehhez egy pravoszláv pópa is asszisztált. Nem ez az első eset, hogy az ukrán nacionalisták meggyalázzák a honfoglalási emlékművet. Két éve már elhelyeztek ugyanitt egy hasonló ukrán címert, amelyet a hatóságok tíz nap elteltével távolítottak el. Legutóbb pedig tavasszal, a szélsőséges Szvoboda szervezet három kárpátaljai vezére gyújtotta fel saját kezűleg az emlékjelet. Ellenük bírósági eljárás folyik. - Hallgassa meg:

http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=0059016b_4710059.mp3

Ujjlenyomat is lesz a kárpátaljaiak új engedélyén

2011. augusztus 25. - (mti)

Digitális arckép és ujjlenyomat is lesz azokon a kishatárforgalmi engedélyeken, amelyeket a Kárpátalján élő kérelmezők kapnak szeptembertől. A plasztiklapokra azonban akár egy hónapot is várni kell majd. Magyarország néhány napja beszüntette a hagyományos, útlevélbe ragasztott kishatárforgalmi engedélyek kiadását mind az ungvári főkonzulátuson, mind a beregszászi konzulátuson. Az Európai Unió vonatkozó rendelete értelmében a magyar hatóságok előreláthatólag 2011. szeptember 5-től plasztik kártya alapú, digitális ujjlenyomatot valamint digitális fényképet tartalmazó magyarországi tartózkodási és kishatárforgalmi engedélyeket fognak kiállítani a kárpátaljai kérelmezők számára - mondta csütörtökön újságíróknak Bacskai József ungvári főkunzul. A korábban kiadott kishatárforgalmi engedélyek érvényességi idejük lejártáig használhatók. A kártya formátumú okmányra azonban a kérelmezőknek az eddigi egy hét helyett 21-30 napot kell várniuk, mert az új úti okmányok nem a diplomáciai kirendeltségeken, hanem budapesti nyomdában készülnek - emlékeztetett. Bacskai József azt is elmondta, hogy Kárpátalján, a magyar határhoz közeli települések körülbelül 600 ezer lakója jogosult kishatárforgalmi engedély kérelmezésére, és közülük az elmúlt években körülbelül 150 ezren éltek ezzel a lehetőséggel.

Csáky: Nem várható áttörés

2011. augusztus 26. - (hírTV)

Csáky Pál szerint nem várható áttörés az állampolgársági törvény ügyében Szlovákiában annak ellenére sem, hogy a kormánypártok állítólag megegyeztek a módosításról. Az alku szerint bizonyos feltételek - például az országban való hosszabb tartózkodás vagy a rokoni kapcsolat alapján lehetővé tennék a szlovák állampolgároknak, hogy más állampolgárságot is megszerezzenek. „Nem lesz és nincs áttörés Szlovákiában ebben a kérdésben. Néhány fiatalember civilszervezetek képviseletében a nyár derekán bejelentett Komáromban két fontos kezdeményezést. Az egyik az aláírás-gyűjtési akció, a másik a nagygyűlés-kezdeményezés jövő hét csütörtökön, szeptember 1-jén. E mögé a kezdeményezés mögé beállt a Magyar Koalíció Pártja is. Nem pártkezdeményezés, de támogatjuk ezt, és mindenkit arra kérünk, hogy minél többen írják alá a petíciót” - fogalmazta meg Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnökségi tagja.

Esterházy János, Horthy Miklós és II. Rákóczi Ferenc

Rafael Rafaj szerint ellentmondásos történelmi személyiségek

2011. augusztus 27. - (hírTV)

Ellentmondásos történelmi személyiségnek nevezte Esterházy Jánost, Horthy Miklóst és II. Rákóczi Ferencet a Ján Slota vezette szlovák nacionalisták egyik politikusa, aki szerint hazánk jobban tenné, ha nem forgatná fel szisztematikusan a történelmet. A Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt is beállt a szlovák államfő Esterházy Jánost bíráló megjegyzései mögé. Ivan Gašparovič Hitler és a fasizmus hívének nevezte a felvidéki magyar politikust. Slota pártjának egyik politikusa most ellentmondásos történelmi személyiségnek nevezte Esterházyt, de itt nem állt meg: Horthy Miklós és II. Rákóczi Ferenc is megkapta ezt a jelzőt. Nem európai, képmutató és félrevezető, hogy Magyarország hivatalos képviselői Esterházy mellett állnak, s úgy tűnik, hogy Magyarország nem csak a történelmi revizionizmust támogatja, hanem a magyar fasizmust is mentegeti - így Rafael Rafaj, aki hozzátette: az SNS nem hiszi, hogy a magyar diplomácia őszintén szól a magyar-szlovák viszonyok javulásáról, hiszen előbb be kellene fejeznie a szomszédos államokban élő szeparatisták támogatását, a békeszerződések megkérdőjelezését, és olyan ellentmondásos személyek szobrainak felállítását, mint Esterházy János, II. Rákóczi Ferenc, vagy Horthy Miklós. „A magyaroknak meg kell szokniuk elfogadni történelmük árnyoldalait is és a jogos bírálatot is, mert vagy erőszakosan asszimiláltak más nemzeteket, vagy a 20. században kétszer is a vesztesek oldalán végezték - mindkét világháborúban. A jószomszédi viszony érdekében Magyarországnak fel kellene hagyni a történelem szisztematikus kiforgatásával” - mondta Rafael Rafaj, a szélsőséges szlovák párt politikusa.

Ria, ria, Hungária! Slovenskóóó

2011. augusztus 25. - (mandiner.hu)

Ria, ria, Hungária! Győztek a magyarok? Korántsem. Bár a törvénymódosítás végső változata egyelőre ismeretlen, Figeľék »nemzetközi elvei« arról árulkodnak, megegyezés született: a honi politika innentől kezdve a szlovák nemzetiségűeket nem, a szlovákiai magyarok nagy részét ellenben továbbra is hagyja megfosztani szlovák állampolgárságától, amennyiben felvesz egy másikat:

http://mandiner.hu/cikk/20110825_ria_ria_hungaria_slovenskooo

Több háborús bűnösnek szobra, emléktáblája,

utcája van Szlovákiában

2011. augusztus 25. - (mti)

Míg a két világháború közötti felvidéki magyar vezető, Esterházy János kassai mellszobrának májusi felállítása a szlovák politikában és sajtóban - néhány kivételtől eltekintve - éles bírálatokat váltott ki, s a tényeket eltorzítva röpködtek a „fasiszta” és a „revizionista” jelzők, addig az 1989-es rendszerváltás után a II. világháború alatti szlovákiai fasiszta rendszer neves alakjainak emelt különféle emlékhelyek, emléktáblák és utcanevek összehasonlíthatatlanul kisebb figyelmet és kritikát kaptak:

http://www.mult-kor.hu/20110825_tobb_haborus_bunosnek_szob

ra_emlektablaja_utcaja_van_szlovakiaban

Lengyelország: Megrongálták a kétnyelvű táblákat

2011. augusztus 4. - (pap / melano.hu)

Az észak-kelet lengyelországi Sejny megyében nyomozás indult a litván táblák megrongálása, illetve a sorra feltűnő önkényuralmi jelek miatt. A litván-lengyel határhoz közel fekvő Punsk-ban (Punskas) a közelmúltban jelentek meg efféle provokációk, melyek feltűnése valószínűleg párhuzamba állítható az egyre romló államközi kapcsolatokkal is. Anna Wierzchowska, sejnyi nyomozók főnöke, az újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy több köztéri alkotáson jelentek meg önkényuralmi jelképek. A megyei hatóságok a rendőrség, a határőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal bevonását kérték, de tudnak az esetről a lengyel Külügyminisztériumban is. Punsk 80 %-ban litván többségű város, az utcatáblák, illetve a közlekedési táblák többsége két nyelvű. 28 ilyen jelzőtáblát rongáltak meg 14 kis litván faluban, a kisebbségi nyelvet használó feliratokat pedig piros vagy fehér festékkel fújták le. Egy szobor szintén vandalizmus áldozatává vált, amikor arra ún. Falanga-szimbólumot festettek, mely egy XVI. századi lengyel jelkép, a nacionalisták körében azonban újabban egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A Falanga-jelképet a második világháború előtt egy fasiszta szervezet is használta, innen ered elnevezése is.

Milyen legyen a modern magyar nemzettudat?

2011. augusztus 4. - (parameter.sk)

Van egy ország, amely minden oldalról önmagával határos. Van egy nemzet, amely meghasonlott önmagával. Kollektív skizofrénia vagy turáni átok, éppen csak nézőpont kérdése. Akarom mondani, magyarkérdés - amely lassacskán rajtunk kívül már senkit sem érdekel. Kompország nagyszerűen elszórakoztatja saját magát:

http://www.parameter.sk/blog/czifra-plachta-zasztava

/2011/08/04/milyen-legyen-modern-magyar-nemzettudat

Rólunk ír az Economist: Nehéz jövő előtt állunk

2011. augusztus 26. - (portfolio.hu)

Jócskán megváltozott a feltörekvő európai országok helyzete a 2008-2009-es válság óta: sorra kapják a felminősítést, miközben a fejlett világ hatalmasai ezzel ellenkezőleg, leminősítéssel szembesülnek és az adósságválság súlyától szenvednek. Első ránézésre kedvező helyzetben láthatjuk a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tíz uniós tagországot, ám ha jobban megvizsgáljuk őket, kiderül, terhes örökségüket cipelve ugyancsak nehéz jövő elé néznek. Az Economist írása szélesebb perspektívából szemléli régiónk gazdaságát:

http://www.portfolio.hu/gazdasag/rolunk_ir_az_eco

nomist_nehez_jovo_elott_allunk.154402.html

Szlovákiát kéne lemásolniuk Orbánéknak a sikerhez?

2011. augusztus 26. - (napi.hu)

Feljavította Szlovákia hitelminősítői besorolásának kilátásait az S&P - a hitelminősítő véleménye szerint akkor kerülhet sor a kilátások javítása után a felminősítésre is, ha a szlovák kormány a várakozásokkal összhangban képes lesz csökkenteni a deficitet, stabilizálni a GDP-arányos államadósságot, továbbá folytatja a munkaerőpiacot és az üzleti környezetet érintő reformokat. Az érvelés abból a szempontból lehet érdekes, hogy Magyarország esetén is jellemzően a költségvetési folyamatoktól függ az ország fel-, illetve leminősítése, ám a nagy különbség, hogy amíg Szlovákia esetén ha megcsinálja a kabinet a terveket, akkor felminősítés jöhet, míg meghiúsulásuk esetén stabilizálás, addig a mi esetünkben a tervek végigvitele csak a fenntartáshoz elég, ellenkező esetben a leminősítés szokott következni:

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/szlovakiat_kene_le

masolniuk_orbaneknak_a_sikerhez.493589.html

Kultúrtahók

2011. augusztus 26. - (parameter.sk)

Az orbáni kultúrideál netovábbja egy bornapokkal egybekötött ingyenes Fecó-koncert. Ez köll a népnek. És ami nem köll: filozófusok, művészfilmek művészmozi-hálózatostul, Tarr Bélástul, stúdiószínházak, opera, Kertész Imre, alternatív szórakozóhelyek ésatöbbi (mellesleg Sziget Fesztivál sem, de ezt még nem merik kimondani). Persze lehetne konkrétumakat is írni, akár a környékről is konkrét ügyeket, például hogy hogyan tessékelte ki a Borkai-agytröszt a Mediawave Fesztivált Győrből, de hagyjuk. Magyarországot ma kultúrtahók irányítják. (…) Én mélységesen szégyellem Orbán Viktort:

http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2011/08/26/kulturtahok

Szolgaság

2011. augusztus 26. - (nepszava.hu)

Erősen röhög az ország, mert kiderült, hogy a pécsi polgármester neve miatt nem engedte lejátszani a Pannon Filharmonikusok Kodály Központot megnyitó estjén a Páva-variációkat Horváth Zsolt az intézmény igazgatója. Erről még levelet is írt Peskó Zoltán zenei vezetőnek: „a Páva-variációkat a közönség Páva Zsolt polgármester úr kigúnyolásának venné”. Vagyis egy kis Kodály és egy kis Ady betiltva a kultúra nemrég volt európai fővárosában. (…) Nemsokára az lesz a Munka Törvénykönyvében, hogy a főnökünkkel kötelesek vagyunk egyetérteni. Épülnek a feltételek. Innen már csak egy lépés, hogy a lelkünkben szükséglet támadjon arra, hogy óvjuk és dicsőítsük azokat, akikre bízattunk. Istenem, mit írna ezekről Ady!:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=464321

Pozsony Lipóciába jön

2011. augusztus 26. - (nepszava.hu)

Szombaton harmadik alkalommal rendezik meg a Pozsonyi pikniket. Az eseményen a hagyományos programok mellett most először lesz díszvendég is, stílszerűen Pozsony városa:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=464346

Piknik tiszta hangokkal

Újlipótváros - Dalok a balkonon, versek az utcán

2011. augusztus 29. - (Bächer Iván - Népszabadság)

Szombaton a pesti Újlipótváros polgársága és embersége immár harmadízben piknikelte meg magamagát, no meg a messziről, Angyalföldről, belvárosból, ne adj' isten Budáról átránduló vendégeit, akik lélekben újlipótvárosiak lettek e szép, meleg nyárvégi napra. Az - egyelőre csak most - sétálóutcává vált Pozsonyi útra és a környék mellékutcáiba kitelepedtek a helyi vendéglősök, boltosok, kereskedők és egyszerű, kétkezi lakók, és reggeltől estig nem csináltak egyebet, csak ettek, ittak és diskuráltak. No meg műsorokba hallgattak, kóstolgattak bele, zenébe, színházba, táncba. A kisebbik színpadon gyerekprogramok sorjáztak, a nagyobbikon pedig az utca hastáncstúdiójának növendékei, a Vígszínház művészei léptek föl, Jávorkai Sándor hegedült, Fellegi Balázs és vendégei danoltak, Ökrös Ottó varázsolta a zongorát, Vázsonyi János, Kardos Dániel, Bíró Eszter, Hernádi Judit muzsikált, Gálvölgyi János, Kern András, Lukács Sándor olvasott, szavalt. A Csáki Judit vezényelte műsorfolyam legeredetibb és legsikeresebb pontja az immár szintén hagyományos balkonkoncert volt. A jobb sorsra érdemes Operaház fiatal művészei, Herczenik Anna, Mester Viktória, Vadász Dániel, Hábetler András és Szvétek László Köteles Géza kíséretével az utca emeleti erkélyeiről danoltak alá népszerű operákból és operettekből. A Pozsonyi úti rendezvénynek díszvendége is volt: Pozsony városa; a Budapesti Szlovák Intézet szervezésével bemutatkoztak pozsonyi művészek, grafikusok, filmesek is. Az idei pikniket kisebb konfliktus is megelőzte; néhány fellépő művésznő úgynevezett flash mobot, villámcsődületet kívánt összerántani a magyar kultúra védelméért. A rendezvény szervezői határozott tiltakozással éltek: ők ettől a civil rendezvénytől minden direkt politikát távol tartanak. Nehéz ügy ez. Lehet, hogy nekik van igazuk, valóban nincsen szükség direkt politikára; a Pozsonyi Piknik tiltakozás önmagában is. Tiltakozás, mert kulturált, emberi, civil. Amikor a hatalom kultúraellenes, akkor politika minden elhangzó vers és novella, amikor az Operaház élére egy firkász neveztetik ki, akkor politika minden felcsendülő tiszta hang, amikor a hatalom megveti és megalázza a szegényeket, akkor politika minden jó szívvel adott ingyenes leves.

Egy kellemes nagyvárosi falu

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=465046

A Keresztény Advent Közösség nyilatkozata

2011. augusztus 26. - (galamus.hu)

A rendszerváltást követő húsz évben sértetlenül érvényesült hazánkban a lelkiismereti és vallásszabadság. Az új törvény nem csupán bizonyos mértékű visszalépés ehhez képest - úgymond a „rendteremtés érdekében” -, hanem a meghagyott 14 egyházon kívül lévők számára ellehetetleníti ezeknek az alapjogoknak a szabad, teljes körű gyakorlását. (…) A keresztény vallás a lelkiismereti és vallásszabadság feltétlen tiszteletben tartására kötelez - megkülönböztetés nélkül, minden embert illetően. A keresztény hitvallással összeegyeztethetetlen igényelni ezt a jogot magunknak vagy a magunk közösségének, és tudomásul venni ennek a megtagadását mások számára:

http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=86502:a-

kereszteny-advent-koezoesseg-nyilatkozata&catid=79:kiemelt-hirek&Itemid=115

A MÁV hibája miatt Pozsonyban rekedt két fiatal magyar

2011. augusztus 27. - (tv2.hu / tenyek)

Pozsonyban, a pályaudvaron éjszakázott két magyar fiatal, mert a szlovák vasutasok leszállították őket a vonatról. Korábban nem kapták meg az interneten lefoglalt jegyüket a MÁV szerverének meghibásodása miatt, de a pénztárban azt mondták: nyugodtan elutazhatnak, mindenhol tudnak a technikai hibáról. A MÁV szerint kollegájuk hibázott ezért elnézést kérnek. A két fiatal ma délelőtt érkezett vissza a Keleti pályaudvarra. Pénteken indultak Berlinbe, de Pozsonyban leszállították őket a vonatról, mert a kalauz szerint nem volt érvényes jegyük. A jegyüket interneten rendelték még augusztus elején. Erről kaptak is egy igazolást azzal a kóddal, amivel a jegyüket majd az indulás napján megkapják. A MÁV-nak azonban még szerdán elromlott a rendszere, ezért nem tudták kinyomtatni a jegyüket. Azt mondják: megkérdezték a nemzetközi jegyirodában, hogy ilyenkor mi a teendő? Azt válaszolták nekik, hogy nyugodtan szálljanak fel a vonatra, a kalauzok tudnak erről. Mutassák meg nekik a kapott brosúrát, és rendben fog menni minden Berlinig. Így nyugodt szívvel felszálltak a vonatra, ám Szlovákiában a kalauz nem fogadta el az internetes igazolást. Leszállította őket a vonatról. A teraszon húzták meg magunkat. És egy sörért cserébe a biztonsági őr nem piszkálta őket. A hazautat viszont ki kellett fizetniük. A MÁV szerint ők nem hibáztak, hiszen kiadtak egy közleményt, hogy rossz az online jegykiadás, és ebben tájékoztattak mindenkit arról mit kell tennie. Azt mondták: kérték már csütörtök óta, hogy azok az utasok, akik ilyen módon szeretnének nemzetközi jeggyel utazni bárhova, keressék fel vagy az ügyfélszolgálatot, vagy pedig váltsák meg még egyszer a menetjegyüket, és a MÁV az eset után vissza fogja téríteni kezelési költség levonása nélkül a jegy árát. Azaz mégiscsak hibáztak, mert a jegypénztárban ezt a felvilágosítást kellett volna adnia a pénztárosnak. Azt a MÁV is elismeri, hogy ez téves tájékoztatás volt, ezért elnézést kérnek az utasoktól, illetve a teljes esetért, a kényelmetlenségért. A MÁV azt ígéri, hogy minden ilyen esetet soron kívül kivizsgál, és kártalanítja az utasokat. Azt azonban egyelőre nem tudják megmondani, hogy mikorra tudják helyreállítani az online jegykiadást.

Továbbjutott a Slovan az AS Roma ellen!

2011. augusztus 26. - (bumm.sk)

Idegenben 1-1-es döntetlen ért el a pozsonyi Slovan az AS Roma ellen a labdarúgó Európa Liga selejtezőjének visszavágóján, ezzel kivívta a továbbjutást nagyhírű ellenfelével szemben. Az első meccsen a pozsonyiak nyertek 1-0-ra. Az olasz csapatnak gyorsan sikerült ledolgoznia az első meccsen összeszedett egygólos hátrányát. Előbb Krkics hagyott ki egy óriási helyzetet, majd a 11. percben Totti beadása után Perrotta estében megszerezte a vezetést a római csapatnak - 1-0. A hazaiaknak azonban a gólt követően sem sikerült állandó nyomás alatt tartani a szlovák együttest, a Slovan figyelmesen védekezett. A rómiaknak a félidő végéig még akadt néhány helyzetük, a Slovan Guédé révén próbált veszélyeztetni. A második félidőben egyre nőtt a hazaiak nyomása, előbb Totti lövését tornászta ki Putnocký, majd Capriari kétszer is nagy helyzetet puskázott el. Ezután Angel közelről szerezhette volna meg a Roma továbbjutást érő gólját, ám ez is kimaradt. Sőt, a hazaiak nyomása ellenére a Slovan is gólt szerezhetett volna a 67. percben, Guédé gólpasszt adhatott volna az ötösön egyedül álló Šebonak, ám az égbe lőtte a labdát. A 82. percben azonban a Slovannak sikerült betalálni a nagy fölényben futballozó, de egyre idegesebbé váló római csapat hálójába - ismét az elfutó Guédé volt az egyik szereplő, akinek visszagurításába rosszul ért bele a hazaiak védője, s így a labda az érkező Štepanovský elé került, aki belőtte a továbbjutást érő gólt.

Kisorsolták az Európa Liga csoportjait

Francia, spanyol és osztrák ellenfelet kapott a Slovan

2011. augusztus 26. - (mti / bumm.sk)

Azonos csoportba került a labdarúgó Európa Ligában a Juhász Rolandot foglalkoztató belga Anderlecht, illetve Szabics Imre osztrák csapata, a Sturm Graz. A Slovan nehéz ellenfeleket kapott. A csütörtöki, monacói sorsoláson az Anderlecht és a Sturm mellé az orosz Lokomotiv Moszkva és a görög AEK Athén került. Vanczák Vilmos svájci klubjának, a Sionnak nem kedvezett túlságosan a „csoportképzés”, ugyanis a 2010-es győztes spanyol Atlético Madrid, az olasz bajnoki negyedik Udinese, valamint a francia Rennes mellé kerültek. Ugyanakkor korántsem biztos, hogy a magyar válogatott védő pályára léphet a második számú európai kupasorozatban, mivel lehet, hogy csapatát kizárják, miután a gyanú szerint a Sion megsértette a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) átigazolási szabályzatát. A Romát nagy meglepetésre kiejtő Slovan Bratislava a továbbiakban is komoly ellenfelek ellen bizonyíthat. A pozsonyiak csoportjába került a nyáron nagybevásárlást végző francia PSG, a baszk Athletic Bilbao és az osztrák Salzburg.

Bécs-Pozsony-Budapest Ultramarathon

2011. augusztus 31. - (Sajtóközlemény)

2011. október 19-23. között kerül megrendezésre a Bécs-Pozsony-Budapest Ultramarathon futóverseny, amely az elmúlt húsz évet lezárva, megújult és bővített formában várja a futás szerelmeseit. A résztvevők Bécsből rajtolva, az egykori Római borút történelmi köveit a jelenben koptatva szelik át Ausztriát, Pozsony legszebb részét érintve a Duna vonalát követve futnak Szlovákiában majd Rajkánál átlépve a határt, a Szigetköz gyönyörű vidékén, a vizek városain keresztül, a Vértes mellett elhaladva, a budai hegyeken át érnek célba Budapesten. A BBU klasszikusan egy hosszú távú, Közép-Európában egyedülálló, három országot és annak fővárosait érintő ötnapos futóverseny (320 km). Újdonság, hogy a táv teljesíthető versenyként vagy versenyen kívül is. Versenykategóriában való egyéni teljesítés esetén napi 80-90 km, párban napi 40-50 km, 4+1 fős csapatban napi 20-25 km vár a futókra. A BBU nem versenyszerű teljesítésére több lehetőség is van: 4-20 fős baráti csapatok, szabadon választott, kötetlen váltási lehetőségekkel, továbbá egy- egy részszakasz teljesítésével (váltóhelytől- váltóhelyig), valamint túra jelleggel kerékpáron, illetve görkorcsolyával. Az útvonal mentén érintett térségek, települések nagy várakozással tekintenek a versenyre, ennek megfelelően készülnek és várják a futókat. Az útvonalon szakasz harmadoknál (váltópontokon), valamint 5 km-ként frissítőpontok segítik, hogy mindenki a legjobbat hozza ki magából és teljesítse a célkitűzéseit. A szervezők hosszú távra gondolkoznak és fél szemmel már a jövőbe is tekintenek, hiszen a cél egy évről évre előrelépő, folyamatosan fejlődő, stabil rendezvény létrehozása, amely a futás ünnepévé válhat. További információk: útvonal (váltó és frissítőpontokkal, szinttérképekkel), nevezés, pénzdíjazás, szállásajánló, csapattárskereső a Bécs-Pozsony-Budapest Ultramarathon honlapján a www.bbu.hu címen találhatók, valamint minden érdeklődőt várnak a BBU Facebook csoportjába a www.facebook.com/bbu.hu oldalon.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
........................................................................................................................................