Magyarul ● Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek

Imrich Fuhl válogatásában

Javában tart a belháború a szlovákoknál

2011. február 7. - (Ny. L. - beol.hu)

Megoszlott a választási küzdelemben a hazai szlovákság, az Unió és a szövetség viadalát az előbbi nyerte, és újra Fuzik János lett az elnök. Ezután riválisának, Fuhl Imrének munkahelyén, a Ľudové noviny-nél felmondtak, mert korábban azt írta az elnökről, hogy hazudik. Békés Megye 19 településén alakult meg a helyi szlovák önkormányzat, többségük a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniójához csatlakozott. Néhány helység képviselői álltak a Magyarországi Szlovákok Szövetségének pártján. Idén január 9-én megválasztották az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) 29 tagját, 15:14-re az unió nyert. Január végén tartotta az önkormányzat az alakuló ülését, és megválasztották az elnököt, Fuzik János személyében. Riválisa Fuhl Imre volt, akinek két nappal a választás után felmondtak munkahelyén, a magyarországi szlovákok hetilapjánál, a Ľudové noviny-nél, ahol tördelőszerkesztőként dolgozott, valamint az internetes újságot is szerkesztette. Az elbocsátást azzal indokolták, hogy Fuhl Imre az elnökválasztás előtt az Együtt Koalíció országos listavezetőjeként nyilatkozatot jelentetett meg a pilisi szervezet honlapján, a közleményt e-mailen többeknek, köztük a szlovák nagykövetnek is elküldte. Az írás címe ez volt: Az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, Fuzik János hazudik. Fuzik János lapunknak elmondta, ma is vállalja azt a nyilatkozatot, melyet a szlovák távirati irodának adott, és amely miatt Fuhl Imre lehazugozta. A nyilatkozatháború arról szólt, hogy kinek volt több képviselője, elektora. Fuhl Imre szerint Fuzik az országos forduló előtti állásról mondott valótlanságot, az elnök kijelentette, ő nem a korábbi, hanem az akkori pillanatnyi helyzetről beszélt. Fuhl Imre ugyanakkor a munkaügyi bírósághoz fordul. Lapunknak elmondta, a választási kampány során munkáltatója kérésének megfelelően szabadságon volt, a nyilatkozat akkor született. A szövetség listavezetőjeként, és nem tördelőszerkesztőként tette. Kiemelte, közben Fuzik János az OSZÖ teljes infrastruktúrájával folytatta a választási kampányát.

http://www.facebook.com/pages/NO-Fuzik/190154024348105?v=info

„Tisztán politikai okokból“ mondtak fel Fuhl Imrének?

A magyarországi szlovák lap szerkesztőjének elbocsátása ellen tiltakozik több szervezet

2011. február 1. - (Független Hírügynökség)

A Ľudové noviny című újság szerkesztőjének elbocsátása ellen tiltakozik több magyarországi szlovák szervezet. Keddi nyílt levelükben azt állítják, hogy „tisztán politikai okokból” mondott fel Fuhl Imrének Ando György, az újságot kiadó Legatum Nonprofit Közhasznú Kft. vezetője. A tiltakozók úgy látják: az újságíró elbocsátása mögött Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke áll. Fuzik János úgy reagált, hogy nem ő volt Fuhl Imre munkáltatója, és reméli, a nézeteltérések ellenére a jövőben együtt tud vele dolgozni az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlésében. A Ľudové noviny a magyarországi szlovákok hetilapja és netlapja, az újságot a Legatum Nonprofit Közhasznú Kft. adja ki, amelynek százszázalékos tulajdonosa az Országos Szlovák Önkormányzat. Fuhl Imre a lap szerkesztője volt, de a legutóbbi kisebbségi önkormányzati választás kampánya alatt szabadságon volt, mert vezette a Magyarországi Szlovákok Szövetsége és további civil szervezetek jelöltlistáját. A keddi nyílt levelet a Magyarországi Szlovákok Szövetsége mellett egyebek mellett a Dél-alföldi Szlovákok Szervezete, valamint a Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központja jegyzi. Ebben azt írják: szerintük Fuhl Imrének azért kellett távoznia, mert egyik cikkében azt írta, hogy Fuzik János hazudott egyik nyilatkozatában. Az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke a Szlovák Köztársaság Hírügynökségének (TASR) korábban azt állította, hogy a kisebbségi választások utolsó, országos fordulója előtt a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniójának „önmagában több képviselője volt, mint a Magyarországi Szlovákok Szövetségének öt-hat további szervezettel együtt”. A tiltakozó levélben megjegyzik: miközben a kampány során Fuhl Imre eleget tett munkáltatója kérésének és szabadságon volt, Fuzik János az OSZÖ teljes infrastruktúrájával, apparátusával folytatott kampányt. „Fuhl Imre elbocsátása a Ľudové noviny szerkesztőségéből két nappal az OSZÖ Közgyűlésének alakuló ülése után, valamint ennek az ülésnek lefolyása arról tanúskodik, hogy az OSZÖ régi-új elnöke nem hajlandó magáévá tenni a demokrácia alapelveit és szabályait, nem tűri a kritikát és a vélemények sokszínűségét, illetve nem akarja tiszteletben tartani ellenzéke jogait” - fogalmaznak. A tiltakozók Fuhl Imre eltávolítását politikai tisztogatásként értékelik. Fuzik János a levéllel kapcsolatban a Független Hírügynökségnek azt mondta: a szlovák hírügynökségnek adott nyilatkozatát fenntartja. Emellett megjegyezte: az etika megköveteli, hogy ne végezzen újságírói munkát az, aki valamilyen választáson indul. Fuhl Imre esetében is természetes volt, hogy a kisebbségi kampány idején szabadságra ment, mivel ő is indult a mostani választáson - tette hozzá. Fuzik János emlékeztetett: mivel a Ľudové noviny kiadója a Legatum Nonprofit Közhasznú Kft., Fuhl Imre munkáltatója nem ő, hanem a Legatum igazgatója volt, az újságíró felmondását is ő írta alá. A Legatum igazgatója pedig az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlésének felel, nem pedig egy személyben a közgyűlés elnökének, így állítása szerint nem adhatott utasítást Fuhl Imre elbocsátására. Fuzik János fontolgatja, hogy becsületsértésért beperli Fuhl Imrét, aki azt állította az újságban, hogy az elnök hazudott. Fuzik János elmondta azt is: az esetleges nézeteltérések ellenére bízik abban, hogy képesek lesznek együtt dolgozni Fuhl Imrével az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlésében, mivel az érdekeik közösek. Az Országos Szlovák Önkormányzat új közgyűlése január 26-án alakult meg Budapesten. A Magyarországi Szlovákok Szövetségének és két koalíciós partnerének 14, a Szlovák Uniónak 15 mandátuma van. Elnöknek ismét Fuzik Jánost választották, aki negyedik elnöki ciklusát kezdte meg.

http://www.facebook.com/pages/NO-Fuzik/190154024348105?v=info

TILTAKOZÁS

a Ľudové noviny szerkesztője, Fuhl Imre elbocsátása ellen

a szólás- és sajtószabadságért

Határozottan tiltakozunk a Ľudové noviny szerkesztője, Fuhl Imre elbocsátása ellen. Ando György, a Legatum Nonprofit Közhasznú KFT vezetője - amelynek százszázalékos tulajdonosa az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) -, mint a magyarországi szlovákok hetilapjának és netlapjának a gazdája, tisztán politikai okokból felmondott Fuhl Imrének. Azért, mert Fuhl Imre, mint az országos listánk, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége és további civil szervezetek koalíciójának vezetője, rá merészelt mutatni arra, hogy az OSZÖ elnöke, Fuzik János hazudik. Kétségkívül egyik legjobb újságírónk egyetlen bűne tehát az, hogy a vitathatatlan igazság kimondásával megsértette munkáltatója fenntartójának elnökét. Ezáltal állítólag „munkaköre bizalmi jellegével visszaélt”. Csak tanúsítani tudjuk, hogy Fuzik János valóban nem mondott igazat és félrevezette a nyilvánosságot, amikor a Szlovák Köztársaság Hírügynökségének (TASR) azt állította, hogy a kisebbségi választások utolsó, országos fordulója előtt a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniójának „önmagában több képviselője volt, mint a Magyarországi Szlovákok Szövetségének öt-hat további szervezettel együtt“. Mindamellett több mint cinikus volt az az elvárás, hogy tekintettel a közelgő kisebbségi választásokra Fuzik János vetélytársa ne láthassa el a Ľudové noviny tördelőszerkesztői munkáját. A kampány során Fuhl Imre eleget tett munkáltatója kérésének, szabadságon volt; miközben Fuzik János az OSZÖ teljes infrastruktúrájával és apparátusával folytatott kampányt.

Fuhl Imre elbocsátása a Ľudové noviny szerkesztőségéből két nappal az OSZÖ Közgyűlésének alakuló ülése után, valamint ennek az ülésnek lefolyása arról tanúskodik, hogy az OSZÖ régi-új elnöke nem hajlandó magáévá tenni a demokrácia alapelveit és szabályait, nem tűri a kritikát és a vélemények sokszínűségét, illetve nem akarja tiszteletben tartani ellenzéke jogait. Fuzik János a másképp gondolkodókat újabban már nemcsak semmibe veszi, de közös intézményünk vezetője útján megélhetésükben is fenyegeti. Az OSZÖ elnökének és a Legatum KFT vezetőjének antidemokratikus, már-már diktatórikus eljárása immáron olyan alapvető emberi jogokat is veszélyeztet, mint amilyen a szólás- és sajtószabadság. A magyarországi szlovák internetes újságírás alapítója, a Ľudové noviny hetilap szerkesztője (volt főszerkesztője) és a magyarországi szlovákok netlapjának fő alkotója, Fuhl Imre eltávolítását egyértelműen politikai tisztogatásként, az ellenőrizetlen hatalom után vágyódók útjában álló, kellemetlen újságíró üldöztetéseként értékeljük.

Mi, ennek a tiltakozó nyilatkozatnak az aláírói, elhatároztuk, hogy a nyilvánossághoz, valamint hazai és nemzetközi újságíró- és emberi jogi szervezetekhez fordulunk, segítségüket kérjük Fuzik János és társai arroganciájának és önkényének megállításához.

Budapest, 2011. február 1.

Egyedné Baránek Ruženka

a Magyarországi Szlovákok Szövetsége elnöke

Havelka József

a Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központja elnöke

Szigetiné Szántai Anna

a Dél-alföldi Szlovákok Szervezete elnöke

Hollósy Tiborné

az Ozvena (Visszhang) Budapesti Szlovák Kórus elnöke

Petró László

a Szlovák Nyugdíjasok Klubja (Budapest) elnöke

az OSZÖ Spolu (Együtt) Frakciójának képviselői

Csatlakozz:

Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebujete mať nainštalovaný JavaScript.

X X X

http://www.facebook.com/pages/NO-Fuzik/190154024348105?v=info

http://hirszerzo.hu/belfold/20110201_ludove_noviny_szerkesztoje#rss

http://hvg.hu/itthon/20110201_szerkeszto_kirugas_ludove_noviny

http://www.mon.hu/a-magyarorszagi-szlovak-lap-szerkesztojenek-elbocsatasa-ellen-tiltakozik-tobb-szervezet/haon-news-charlotteInform-20110201-0616410657?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+mon%2Forszagos+%28Magyar+Online+Orsz%C3%A1gos%29

http://www.barikad.hu/szerkeszt%C5%91j%C3%BCk_kir%C3%BAg%C3%A1sa_ellen_tiltakoznak_magyarorsz%C3%A1gi_szlov%C3%A1kok-20110202_0

X X X

Közlemény

Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége

2011. február 8. - (mrksz)

A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége (MRKSZ), mint a 2010. évi kisebbségi választások egyik jelölőszervezete, aggodalommal veszi tudomásul, hogy az Országos Román Önkormányzat régi-új vezetése továbbra sem határolódik el azoktól az ál-románoktól, akiknek jelenléte a román kisebbségi önkormányzatokban sérti a hazai román nemzetiségi közösséget. Ez bizonyosodott be a 2011. február 8-i országos önkormányzati alakuló ülésen, amikor a Magyarországi Románok Országos Érdekvédelmi Egyesületének (MROÉE, elnök: Gulyás György, alelnök: Kreszta Traján) 11 képviselője nyíltan összeszövetkezett a Budapesti Román Egyesület (BRE, elnök: Roxin Anna) 4 olyan képviselőjével, akik köztudomásúan nem tartoznak a hazai román közösséghez. A Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének 10 képviselője van az újonnan alakult Országos Román Önkormányzatban. Az MRKSZ mind a 10 képviselője a leghatározottabban elutasítja és elhatárolódik az etnobiznisz jelenségtől, mindazoktól a támadásoktól, melyek a hazai román nemzetiség önkormányzati autonómiáját veszélyeztetik. Ez a jelenség ellehetetleníti közösségi jogaink gyakorlását, veszélybe sodorja intézményeinket, erodálja nemzetiségi identitásunkat. Tiltakozunk az ellen, hogy a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata régi-új vezetői (elnök: Kreszta Traján, alelnök: Gulyás György) legitimizálják az etnobizniszt. Cselekedetük súlyát növeli, hogy mindezt országos kisebbségi önkormányzati vezetőként teszik. Köztudott, hogy 2010. október 3-án több olyan román kisebbségi önkormányzat alakult, jellemzően Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és a budapesti kerületekben, amelyek képviselői között nagy számban vannak cigány vagy magyarországi magyar és romániai magyar származású személyek. Ezek az MROÉE illetve a BRE színeiben nyertek román mandátumot. Határozottan kérjük a nemzetiségekért felelős magyarországi hivatalos szerveket, vizsgálják ki a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata vezetőinek felelősségét az etnobiznisz térnyerése és egyre nagyobb elterjedése miatt. Jelen levelet eljuttatjuk a Magyar Köztársaság Miniszterelnökének Orbán Viktor úrnak, az Országgyűlés parlamenti pártjainak, Szászfalvi László, nemzetiségekért felelős államtitkár úrnak és Latorcai Csaba, nemzetiségekért felelős helyettes-államtitkár úrnak, Kállai Ernő kisebbségi ombudsman úrnak, továbbá a Román Köztársaság államelnökének Traian Băsescu őexelenciájának és Románia kisebbségi ügyekben érintett szerveinek.

Kakukktojások? Balhé a román kisebbségnél

2011. február 9. - (Czene Gábor - Népszabadság)

Magyarországi és romániai magyarok, valamint cigány származásúak is nagy számban bekerültek a helyi román kisebbségi önkormányzatokba - állítja a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége. A tiltakozók szerint „álromának” döntöttek arról is, hogy melyik szervezet jelöltje legyen az országos önkormányzat vezetője. Kreszta Traján, a régi-új elnök visszautasítja a vádat, hogy pártolná az etnobizniszt. Az ukránoknál kitört botrány után (az országos önkormányzat alakuló ülésén a kisebbik frakció tagjai tüntetőleg kivonultak a teremből) a románoknál is áll a bál. A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége szerint Kreszta Traján, az országos testület újra megválasztott elnöke nem hajlandó fellépni az etnobiznisznek nevezett jelenséggel szemben, elhatárolódni azoktól az álromán képviselőktől, akiknek „jelenléte sérti a hazai román közösséget”. A románok országos önkormányzatában a Kreszta Traján nevével fémjelzett szervezet 11 mandátumot szerzett, a most tiltakozó kulturális szövetség 10-et, egy fővárosi román egyesület pedig 4-et. Utóbbiak „köztudomásúan nem tartoznak a hazai román közösséghez”, ennek ellenére „nyíltan összeszövetkezett” velük Kreszta Traján és csapata - állítja a kulturális szövetség, hangsúlyozva: mindez ellehetetleníti „közösségi jogaink gyakorlását, veszélybe sodorja intézményeinket, erodálja nemzetiségi identitásunkat”. A tiltakozók arra is felhívják a figyelmet, hogy Borsodban és budapesti kerületekben, amelyek képviselői között „nagy számban vannak cigány vagy magyarországi magyar és romániai magyar származású személyek”. Határozottan arra kérik a nemzetiségekért felelős magyarországi hivatalos szerveket, hogy vizsgálják ki az országos önkormányzat vezetőinek felelősségét az etnobiznisz térnyerése miatt. Panaszukat - többek között - Orbán Viktor miniszterelnöknek és Románia államelnökének, Traian Băsescunak is elküldik. A kisebbségi választásokon azok vehetnek részt, akik előzőleg regisztráltatják magukat az úgynevezett nemzetiségi névjegyzékben. A román választók száma jelentősen növekedett. Korábban ezt Kreszta Traján, az országos önkormányzat régi-új elnöke is részben az etnobiznisszel magyarázta. A regisztrációról szerinte kiderült, hogy nem alkalmas a „kakukktojások” kiszűrésére: legalábbis gyanúra ad okot, hogy olyan békési és borsodi településeken is kezdeményeztek román választásokat, ahol ez a kisebbség eddig nem adott életjelet magáról. (Tehát ő Borsod mellett nem budapesti kerületeket, hanem békési településeket hozott fel negatív példaként.) Kreszta Traján kérdésünkre közölte: rágalmaknak tartja a személyével kapcsolatos vádakat, és „minden fórumon” visszautasítja azokat. Nem kívánt állást foglalni arról, hogy a megválasztását támogató fővárosi román egyesület képviselői mennyiben kötődnek a román nemzetiséghez. Annyi biztos - jelentette ki -, hogy semmiféle együttműködés nem történt velük. Azért szavaztak úgy, ahogyan szavaztak, mert „perben és haragban” állnak a kulturális szövetséggel. A megoldás Kreszta Traján szerint az lenne, ha a törvényhozó módosítaná a „sok sebből vérző” kisebbségi jogszabályokat.

Újabb etnobizniszes botrány: ál-románok befolyásolták az országos választást

2011. február 9. - (Bencsik János - barikad.hu)

Az MSZP-s kötődésű, etnobiznisszel vádolt Kreszta Traján kedden újabb négy évvel hosszabbítatta meg elnöki mandátumát. A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége közleményben tiltakozik. Az Országos Román Önkormányzatban az MSZP-s kötődésű, etnobiznisszel vádolt Kreszta Traján kedden újabb négy évvel hosszabbítatta meg elnöki mandátumát. A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége közleményben tiltakozik, a barikad.hu az ügyben megszóltatta a szervezet elnökét és a Jobbik témáért felelős országgyűlési képviselőjét. „A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége (MRKSZ), mint a 2010. évi kisebbségi választások egyik jelölőszervezete, aggodalommal veszi tudomásul, hogy az Országos Román Önkormányzat régi-új vezetése továbbra sem határolódik el azoktól az ál-románoktól, akiknek jelenléte a román kisebbségi önkormányzatokban sérti a hazai román nemzetiségi közösséget.” olvasható a szervezet keddi közleményben. Mint ismert, Magyarországon 13 elismert nemzeti és etnikai kisebbség van, amelyek többsége az elmúlt hetekben tartott tisztújítást. Ennek menete, hogy az országban működő települési kisebbségi önkormányzatok (ezek a 2010. október 3-i választásokkal egy időben alakultak meg) képviselőket választanak, akik négy évre juttatják mandátumhoz az országos kisebbségi önkormányzat vezetését. Az őszi választásokon - amint arra a Jobbik is több alkalommal felhívta a figyelmet - számos kisebbséghez nem tartozó, jórészt cigány származású egyén alakított fiktív kisebbségi önkormányzatot, amely befolyásolták a szervezetek vezetőinek megválasztását. Az Országos Román Önkormányzat február 8-án tartotta alakuló ülését, amelyen az említett MRKSZ mellett részt vett a Kreszta Traján által fémjelzett Magyarországi Románok Országos Érdekvédelmi Egyesülete (MROÉE), valamint a Roxin Anna vezette Budapesti Román Egyesület (BRE) is. Az utóbbi két szervezetre már az őszi önkormányzati választások során rávetült az etnobiznisz gyanúja, Szávay István jobbikos képviselő több esetben fel is szólalt a törvénytelenségek miatt, valamint az ügyben büntetőfeljelentés is született. Kreszta Traján egyébként másodállásban az MSZP-s búzaégető, Karsai József alpolgármestere Battonyán, illetve tagja volt az előző ciklusban a békési közgyűlés MSZP-frakciójának is. A keddi alakuló ülés végül az etnobiznisszel vádolt felek győzelmét hozta: a 25 tagú testületben a MROÉE és a BRE 15 helyet szerzett, meghosszabbítva Kreszta Traján elnöki kinevezését. A szavazáson 10 voksot kapott, Jova Éva vezette MRKSZ az alelnök mandátumának meghosszabbítását nem várta meg: kivonultak az ülésről. „Az MRKSZ mind a 10 képviselője a leghatározottabban elutasítja és elhatárolódik az etnobiznisz jelenségtől, mindazoktól a támadásoktól, melyek a hazai román nemzetiség önkormányzati autonómiáját veszélyeztetik. Ez a jelenség ellehetetleníti közösségi jogaink gyakorlását, veszélybe sodorja intézményeinket, erodálja nemzetiségi identitásunkat.” - áll az MRKSZ közleményében, amelyben Jova Éváék az eset kivizsgálására kérik a nemzetiségekért felelős magyarországi hivatalos szerveket. A barikad.hu telefonos megkeresésére Jova Éva elmondta, a választás eredményeként a jövőben olyan ál-románok dönthetnek a magyarországi román közösségek sorsáról, akik nem tagjai e közösségnek, ismeretlenek a román közéletben, soha nem látták őket oktatási- és kulturális eseményeken, vagy más rendezvényeken. Az MRKSZ vezetője kifogásolta, hogy amikor Kreszta Traján jelöltet elnöki programjának bemutatására kérték, azt a jelenlévők 15-10 arányban leszavazták, majd zárt ülést rendeltek el. Jova Éva leszögezte: nem törődnek bele az igazságtalanságba, ha kell Bukaresten keresztül is nyomást fognak gyakorolni a magyar kormányra, hogy rendezze az ügyet, mert a jelenlegi gyakorlat mind a nemzetiségek egészére, mind Magyarország külső megítélésére rossz fényt vett. Az etnobiznisz kapcsán Jova Éva kijelentette: örül neki, hogy végre valaki foglalkozik a problémájukkal, hiszen a kérdést a magyar kormányok - bár tudnak róla - másfél évtizede a szőnyeg alá söprik. Az eset kapcsán megkerestük az etnobiznisz jelenségét a közérdeklődés homlokterébe állító Szávay Istvánt, aki ősszel már felszólította a kormányt, hogy egyeztessen a magyarországi nemzetiségekkel a kisebbségi választási rendszer átalakításáról, sőt, feljelentést is tett, amelynek ügyében a rendőrség először elrendelte a nyomozást, majd végül szankcionálási lehetőség hiányában megszüntette azt. Szávay szerint borítékolható volt a botrány, és a kormány tehetetlenségét bizonyítja, hogy az elkövetkezendő négy évben is olyan személyek dönthetnek a magyarországi nemzetiségek sorsa felett, akiknek semmi közük nincs az adott kisebbségekhez. „Nem fogunk leszállni a témáról, hiszen azt látjuk, hogy napról napra újabb esetek bizonyítják, hogy a helyzet tarthatatlan, az egész etnobizniszes mizéria pedig alapot szolgáltat a környező országok magyarellenes jogalkotásaihoz is” - nyilatkozta Szávay. A jobbikos képviselő emellett megerősítette, hogy a Jobbik a Parlamentben továbbra is követelni fogja a kormánytól a széleskörű egyeztetések megkezdését, hogy a törvény, amely jelenleg „az ügyeskedőknek, tolvajoknak és megélhetési kisebbségieknek kedvez” a jövőben a valódi kisebbségi érdekképviseletet és identitás megőrzést biztosítsa.

Viták után - megalakult az Országos Ukrán Önkormányzat

http://premier.mtv.hu/Hirek/2011/02/10/09

/Vitak_utan__megalakult_az_Orszagos_Ukran_Onkormanyzat.aspx

Visszavonták a koalíciós javaslatot a kettős állampolgárságról

2011. február 10. - (Új Szó / sita / tasr)

Továbbra is elvesztik szlovák állampolgárságukat azok, akik önként folyamodnak egy másik állam állampolgárságáért. A kormánykoalíción belüli ellentétek miatt ugyanis a parlament ma nem tudta módosítani a Robert Fico által elfogadott szlovák ellentörvényt. Igor Matovič (SaS / Egyszerű Emberek), három társa, és a Radoslav Procházka ugyanis a Smerrel és az SNS-szel szavazva átültette Igor Matovič módosító javaslatát, melynek értelmében csak családi vagy munkahelyi kötődések esetén ítélhető meg a kettős állampolgárság, ellenkező esetben a szlovák állampolgár elveszti állampolgárságát. Bugár Béla, a Híd elnöke korábban jelezte, ellenzéki képviselőként fog Igor Matovičra tekinteni, ha az az ellenzékkel szavaz. Azt is elmondta, ha elfogadják Matovič javaslatát, akkor visszavonják a koalíciós törvényjavaslatot. Ez így is történt. A képviselők nem szavaztak a KDH állami szolgálatról szóló javaslatáról sem, mely a fegyveres testületek képviselői számára megtiltotta volna a kettős állampolgárságot. A KDH visszavonta javaslatát. Matovič azt ígérte délelőtti rövid sajtótájékoztatóján, nem fogja megszavazni a Smer javaslatát. Ígéretét nem tartotta be, és megszavazta a Smer javaslatát, amely féléves külföldi tartózkodáshoz kötné a kettős állampolgárságot. A kereszténydemokrata Radoslav Procházka is a Smerrel szavazott.

Fico: nagy szlovák győzelem

Az állampolgársági törvény mai módosítása nagy szlovák győzelem - jelentette ki Robert Fico, a Smer elnöke. “Ami a parlamentben történt, sikernek tarthatjuk, mert megmutatkozott, hogy van erő a parlamentben, az ellenzékiekben és a kormánypárti képviselők egy részében ahhoz, hogy gátat vessenek Orbán Viktor politikájának” - mondta Fico.

Sme: A kollektívát is megilleti az ártatlanság vélelme

2011. február 10. - (mti)

Egy másik állampolgárság felvétele nem bűncselekmény, amely indokolná az állampolgári és emberi jogok olyan mértékű korlátozását, amilyet a koalíció, illetve Igor Matovic képviselő javasol - írta a Sme című szlovák liberális napilap a kettős állampolgársággal foglalkozó kommentárjában. Az újság szerint nincs mit csodálkozni azon, hogy Bugár Béla, a Híd elnöke az állampolgársági törvény kapcsán bekeményített, bár várható, hogy ez a mostani elvi magatartása egy idő után elpárolog, mint ahogy máskor is hasonló esetekben. „A Híd és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) között harc folyik a saját lét jogosultságáért” - jegyzi meg a szerző, Peter Morvay. Kifejti: az MKP-nek paradox módon az az érdeke, hogy Bugár semmit se érjen el a szlovákiai magyarok érdekében, mert csak így tudja továbbra is azt állítani, hogy a kisebbségeket csak saját etnikai pártjuk tudja megvédeni. „Bugárnak pedig kétségbeesetten szüksége van a sikerre annak hogy bebizonyítására, hogy a közös szlovák-magyar párt nem zsákutca” - véli Morvay. Szerinte nem ártana, ha az állampolgársági törvény esetében Bugár elvi álláspontra helyezkedne, mert a körvonalazódó megoldás „politikailag és jogilag is nagyon megkérdőjelezhető”. „Az a törvény, amely kivétel nélkül minden új kettős állampolgárnak betiltja azokat a tisztségeket, amelyekben kapcsolatba kerülnek az államtitkokkal, a kollektív bűnösség, az illojalitás és az árulás elvén alapszik” - írja a szerző. Hozzáteszi: ez olyasmi, mintha az amerikai hadseregben nem szolgálhatnának olyanok, akik áttértek az iszlámra, mert feltételezhető, hogy az iszlám terrorizmus elleni harcban nem lesznek lojálisak az USA-hoz. Egy más állampolgárság felvétele, mint az iszlámra való áttérés is jogosan minősíthető „kockázati tényezőnek”, amelyet egy személy átvilágításakor figyelembe kell venni. Jogos a büntetés, ha valaki ezt az átvilágításnál eltitkolja. A reális kockázatot azonban minden egyes személynél külön-külön kell felmérni - fejti ki az újság. Kollektív módon azonban ilyesmiért nem szabad korlátozni egy nagy lakossági csoport állampolgári jogait. „Tény az is, hogy az állampolgárság megadásának tisztességes és korrekt módja az, ha az állam csak azoknak az embereknek adja ezt meg, akik területén élnek” - mutat rá Morvay. Szerinte a kettős állampolgárság problémájának az ellenzéki Smer és a koalíciós Igor Matovic által javasolt megoldásai nagyon hasonlítanak egymáshoz, de egyik sem civilizált megoldás és szomorú bizonyítéka a szlovák politika színvonalának. Mindkét megoldás elfogadásakor érvényes, hogyha valaki emiatt Strasbourghoz fordul, akkor az állam valószínűleg elveszíti a pert. Egyébként az MKP már jelezte, hogy ezt megteszi - zárja kommentárját a Sme.

Nyújtsunk kezet - Szlovák-magyar kulturális párbeszéd

A pályázat benyújtásának végső határideje: 2011. március 4.

2011. február 10. - (sff.hu)

A szlovák Nyitott Társadalom Alapítvány (OSF Bratislava) és az Nyílt Társadalom Alapítvány (OSI) magyar Szükségalapja közös pályázati felhívást tesz közzé olyan programok támogatására, melyek elsődleges célja a szlovák-magyar kulturális és társadalmi kapcsolatok erősítése, valamint a két nemzet közötti kölcsönös megértés elősegítése.

A beadott pályázatok a elsősorban a következő célok valamelyikének elérését szolgálhatják:

- fejleszteni a fiatalok érzékenységét arra, hogy tartsák tiszteletben mások kulturális, társadalmi és etnikai identitását;

- elősegíteni a rasszizmus, az idegengyűlölet és a nemzetek közötti viszálykeltés felszámolását;

- fejleszteni a kultúrák közötti dialógus területén tevékenykedő fiatal vezetők ismereteit és képességeit;

- javítani az kultúrák közötti tájékozódást segítő, illetve az előítéleteket és társadalmi sztereotípiákat felszámoló kommunikációs csatornák minőségét;

- hirdetni az együttműködés és a közös értékek teremtésének eszméjét, amivel megelőzhetővé és felszámolhatóvá válnak az etnikai konfliktusok.

A támogatás elnyerésének feltételei:

- Kulturális és művészeti pályázatok esetében legkevesebb két partnerszervezet: egy vezető (szerződő) szervezet, amely megpályázza a támogatást, majd felel a projekt adminisztrálásáért és lebonyolításáért, és egy vagy több partnerszervezet a másik országból;

- Kulturális és művészeti rendezvények esetében elengedhetetlen, hogy a projektek eredménye mindkét országban látható legyen (pl. azonos számú szeminárium, kiállítás, koncert stb. valósuljon meg a határ mindkét oldalán).

A tevékenység fajtái:

A fent felsorolt célokat többek között olyan művelődési, tájékoztató, felvilágosító, művészeti és kulturális tevékenységgel lehet elérni, mely erősíti a nemzetközi együttműködést.

A támogatás felső határa: 5 000 EUR

A projektek időtartama: maximum egy év

Előnyt jelent a pályázó számára ha:

- a projektet nem Pozsonyban vagy Budapesten valósítja meg;

- már rendelkezik tapasztalattal szlovák-magyar együttműködésben megvalósult projektek területén;

- több partner bevonásával pályázik, és van közöttük másik kisebbséget, vagy hátrányos helyzetű közösséget képviselő szervezet.

Pályázatot bármilyen szervezet benyújthat (civil szervezet, önkormányzati vagy állami fenntartású intézmény, oktatási vagy kutatóintézet stb.) profitorientált cég kivételével. Minden tevékenységnek közcélokat kell szolgálnia. Egy szervezet csak egy pályázatot nyújthat be.

A pályázatok elbírálásának szempontjai:

- mennyire hatékonyan szolgálja a projekt a kiírás céljainak megvalósulását;

- megvalósíthatóság és gyakorlatiasság, az ütemterv és költségvetés ésszerűsége;

- a pályázó eddigi tevékenysége és jártassága az adott kérdéskörben;

- hasznosság a közösség és a célközönség szempontjából;

- a pályázat eredetisége, partnerségépítés és hosszú távú megoldások keresése;

- folyamatosság és az eddigi tevékenységek továbbfejlesztése;

- fenntarthatóság, a projekt főbb elképzeléseinek folytathatósága és kiterjeszthetősége;

A támogatás nem fordítható:

- befektetés jellegű kiadásokra (felújítás, átalakítás, építés stb.);

- technikai eszközök és egyéb felszerelésre;

- már megvalósult, vagy folyamatban lévő projektek visszamenőleges finanszírozására;

- tőkebefektetésre;

- olyan költségek fedezésére, amelyek nem függnek össze közvetlenül a projekt megvalósításával

A pályázat benyújtásának végső határideje: 2011. március 4.

A magyarországi bejegyzésű vezető partnerek a www.osiszuksegalap.hu honlapról tölthetik le a jelentkezési űrlapot, melyet kitöltve a Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebujete mať nainštalovaný JavaScript. küldhetnek el. Esetleges kérdéseikkel forduljanak Krasztev Péterhez: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebujete mať nainštalovaný JavaScript.. A szlovákiai bejegyzésű vezető partnerek a www.osf.sk honlapról tölthetik le a jelentkezési űrlapot. Eseteleges kérdéseikkel forduljanak Jana Malovičovához: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebujete mať nainštalovaný JavaScript..

A kisebbséginyelv-használat átfogóbb szabályozását szorgalmazza az ET

2011. január 21. - (mti)

Szlovákiában átfogóbb módon kellene szabályozni a kisebbségi nyelvek használatát, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsenek az államnyelv támogatása és a kisebbségi nyelvhasználati jog között - állapította meg csütörtökön közzétett szakvéleményében a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) azon bizottsága, amely a nemzeti kisebbségek védelmének ügyét kíséri figyelemmel. A jelentésben arra is rámutattak, hogy további erőfeszítéseket kell tennie Szlovákiának az etnikai alapú diszkrimináció, különösképpen a romák iskolai elkülönítése ellen. A szlovák államnyelvről szóló törvényt az ET testülete úgy értékelte, hogy annak bizonyos kitételei - így például a törvény megszegésének esetére kilátásba helyezett bírságolás - nem állnak összhangban a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménnyel. A strasbourgi szakértők elismerték, hogy a kisebbségi nyelven történő oktatás tekintetében mutatkozik javulás. Példaként azt hozták fel, hogy kisebbségi nyelveken tankönyvek születtek, több pénzhez jutottak kisebbségi nyelvű iskolák, előrelépés tapasztalható a pedagógusok képzésében. Csökken ugyanakkor a kisebbségi nyelvű oktatás iránti igény a bolgár, a horvát, a német, a rutén, a lengyel és az ukrán kisebbség körében - állapították meg. Az Európa Tanács elemzői szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek képviselete általánosságban véve jónak mondható a választott testületekben, különösen helyi szinten. A romák parlamenti képviselete azonban - tették hozzá - nagyon alacsony. A közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban ugyanakkor korlátozott a nemzeti kisebbségiek alkalmazási aránya, ezért azt növelni kellene - hangsúlyozták.

Nem tetszik az ET-nek a nyelvtörvény

2011. január 20. - (sita)

Szlovákiának teljes körű jogi előírásokat kellene elfogadnia a nemzetiségi nyelvhasználatról, és biztosítania a kisebbségi nyelvhasználati jog és az államnyelv propagálása közti egyensúlyt. Pozsonynak további intézkedéseket kellene elfogadnia a diszkrimináció megszüntetésére, főleg a roma kisebbség esetében. Szlovákiának törekednie kellene a romák felzárkóztatására a művelődés területén is. Ezek a keretegyezmény tanácsadó bizottságának főbb ajánlásai a nemzeti kisebbségek védelmére Szlovákia számára az Európa Tanácsban. A Bizottság szerint az etnikai alapon történő negatív megkülönböztetés leküzdésére szigorúbb intézkedésekre van szükség, és fogékonyabbá kell tenni a köztudatot a diszkrimináció kérdéseivel szemben. Mivel még mindig nagyon sok roma gyerek jár kisegítő vagy speciális iskolába, a hivataloknak olyan határozatokat kell hozniuk, melyek elősegítik a roma gyerekek integrálódását. A nyelvtörvénynek, melyet elsősorban a szlovák nyelv használatának erősítéséért fogadtak el, meg kellene találnia az egyensúlyt az államnyelv legitim támogatása és a kisebbségi nyelvek közéletben és magánéletben történő használata között. Az Európa Tanács tanácsadó bizottságát nyugtalanítja a szlovák nyelvtörvény néhány kitétele, elsősorban a büntetések kiróhatósága az előírások megszegése esetén, ami a bizottság szerint nincs összhangban a nemzetiségi kisebbségek védelmének keretegyezményével.

Semjén: Március 15-én tehetnek esküt

az egyszerűsített honosítás első kérelmezői

2011. január 23. - (mti)

Várhatóan március 15-e körül letehetik az állampolgársági esküt az egyszerűsített honosítási eljárás első kérelmezői - mondta Semjén Zsolt az MTI-nek adott interjújában A kormányfő helyettese azt mondta, hogy a választójog megadásának kérdése az év második felében kerülhet a kabinet elé, ez azonban személyes véleménye szerint nem függhet lakóhelytől, illetve attól, hogy fizet-e valaki adót vagy sem. Semjén Zsolt elmondta, hogy az idén mindent „überel” az állampolgárság kiadása. Az egyszerűsített honosítást a kormányfő helyettese sikertörténetként értékelte. Mint mondta, átlépték a tízezres kérelmező számot, naponta legalább nyolcszáz kérelmet adnak be elektronikusan. A szavazati jog kérdése a választójogi törvény módosításakor, az év második felében kerülhet a kormány, illetve a parlament elé - tette hozzá. A miniszterelnök kereszténydemokrata helyettese ismét leszögezte: nincs kétféle állampolgárság. Az állampolgárságtól a szavazati jog elválaszthatatlan. Az a véleményem, hogy legalább a pártlistás szavazás tekintetében a szavazati jogot meg kell adni - jelentette ki, hozzátéve: az uniós országok nagy része a határon túl élő nemzettársainak megadta az állampolgárságot és emellé szavazati jogot is biztosított valamilyen formában. Példaként említette Romániát, Portugáliát, Olaszországot, Szlovákiát, vagy a tagjelölt Horvátországot. „A magyar választójogi rendszerben semmi olyan nem lesz, ami ne lenne az uniós országok gyakorlatában” - jelezte Semjén Zsolt. Elmondta, hogy Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésén feltette szavazásra a kérdést, a résztvevők körül csupán az LMP és az MSZP tartózkodott, a szervezetek egyhangúlag támogatták a szavazati jog megadását az állampolgárságot szerző határon túli magyaroknak. Az LMP azon véleményével kapcsolatban, hogy aki nem itt fizet adót, az ne szóljon bele az itthoni döntésekbe, azt mondta: az LMP-t súlyának megfelelően kell kezelni. Azt nem gondolják ugye komolyan, ha valaki például Bajorországban dolgozik, ott fizet adót, el kellene venni a szavazati jogát - tette fel a kérdést. Ha pedig azon az alapon vonnák el a szavazati jogot valakitől, mert nem fizet adót, akkor Magyarországon több millió embertől meg kellene vonni a voksolás lehetőségét, ami pedig nyilvánvalóan abszurditás - közölte. A szavazati jog és az adófizetés semmilyen összefüggésben nincs egymással - mondta, hozzátéve: az sem lenne helyes, hogy a lakóhelyhez kössék a szavazati jog minden formáját. Megjegyezte: értelemszerűen ha valaki nem lakik egy választókörzetben, ott a helyi jelöltre ne szavazzon, de ettől még a pártok listáira miért ne szavazhatna. A kormányfő helyettese kitért arra is, hogy megkezdődött az összmagyar regiszter előkészítése, amely az év második felében indulhat el. Az internet világában mindez nagyon olcsón és hatékonyan megvalósítható - jegyezte meg Semjén Zsolt. Emlékeztetett arra, hogy szándékuk szerint a regiszteren keresztül Magyarországról szóló üzeneteket, irodalmi műveket juttatnának el azokhoz, akik megadják email-címüket. Első lépésként a magyar szervezetekhez fordulnak majd, azt kérve tőlük, ismertessék meg tagjaikkal a magyar regiszter lehetőségét. A csatlakozók üzeneteit, javaslatait is szívesen fogadják majd, oda-vissza működne a regiszter. Olyan nemzetek esetében van hasonlóra példa, amelynek tagjai közül sokan élnek szétszórtan a világban. Az emigráció magyarságát a magyar nyelvű üzeneteken kívül pedig az adott ország nyelvén is érdemes megkeresni, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában vagy Dél-Amerikában a harmadik, negyedik, ötödik nemzedék nem beszéli olyan szinten a nyelvet, hogy az üzeneteket nehézség nélkül megértsék. Számukra angol spanyol, egyéb más nyelven is eljuttatnák az üzeneteket - mondta. Hozzátette: nyitottak arra is, hogy ha valakiben csak pislákol a magyar identitás, vagy csak szimpatizál a magyar üggyel, akkor ők is megkaphassák az üzenetet. Kitért arra is, hogy ha a magyar nemzet valamely részét sérelem éri, mint a szlovák nyelvtörvénynél történt, akkor a regiszter segítségével a világ magyarságát tudják tájékoztatni, és segítséget tudnak kérni. A regiszterrel kapcsolatban megfontolandónak tartott egy olyan testületet felkérni, amelynek tagjai a magyar nemzet meghatározó szereplői, s akik „szellemi védnökséget vállalnának” a kezdeményezés fölött.

A Sme a magyar és a szlovák államfő találkozójáról

2011. január 21. - (mti)

Tisztségben, vélemény nélkül cím alatt közölt kommentárt a Sme című szlovák liberális napilap pénteken a magyar és a szlovák államfő előző napi találkozójáról. „Nincs nagy értelme nézeteltérésekről beszélni olyan politikusok esetében, akik a mai - és az összes múltbeli - tisztségüket éppen azért szerezték meg, mert soha semmilyen önálló véleményük nem volt, s megígérték, hogy a jövőben sem lesz” - írja a hírmagyarázó, Peter Morvay. Úgy véli: komolyan talán csak Ivan Gašparovič és Schmitt Pál főnökei közti nézeteltérésekről lehetne írni. A Robert Fico és Orbán Viktor közti pengeváltások azonban paradox módon inkább a két politikus alkata közti hasonlóságok, semmint céljaik és módszereik közti különbségek következménye. Mindkét politikus „példás közép-európai populista”. Az újság szerint Gašparovič és Schmitt „üres személyiségek”, s ennek feleltek meg nyilatkozataik is a szerdai sajtóértekezleten. Nem mondtak semmit, amit meg lehetett volna jegyezni. „Csak akkor keltettek érdeklődést, amikor kiderült, hogy feletteseiket nem hallgatják eléggé figyelmesen, minek következtében képtelenek követni bonyolult politikai manővereiket” - véli a szerző. „Gašparovič ismét lojalitást követelt az itteni magyaroktól Szlovákiai iránt, amivel közvetetten kétségbe vonta, hogy ma lojálisak lennének Szlovákia iránt. Azok, akik az elnököt felkészítették, valószínűleg nem vették észre, hogy a hónap elején Fico azt mondta, kellemes meglepetés, hogy ez a lojalitás (a magyaroké) nagyobb mint gondolta” - mutat rá Morvay. Schmitt pedig a szerző szerint folytatta a figyelemelterelést a külföldi magyarok választójogáról, amikor ismételten idő előttinek minősítette a témát. Nem vette észre, hogy az Országgyűlés elnöke szerdán a kérdésről úgy beszélt, hogy azt már eldöntötte a kormánypárt. „Van tehát javítanivalója a két államfőnek, de ismerve gyakorlatukat, nem szabad kételkedni abban, hogy ezeket az apró hibákat eltávolítják” - zárja kommentárját a Sme.

Schmitt kontra Gasparovic - Az elnöki kézfogó krónikája

2011. január 21. - (Medgyesi Ádám - kitekinto.hu)

Szlovákiába látogatott Schmitt Pál magyar köztársasági elnök, ahol Ivan Gašparovič államfő látta vendégül, s a magyar politikusnak lehetősége nyílt a szlovák kormányfővel, a parlament házelnökével, valamint a magyar kisebbség képviselőivel is találkozni. Az egyeztetések középpontjában a szlovák-magyar kapcsolatokat mérgező kérdések voltak, elsősorban a nyelvtörvény és a kettős állampolgárság. A kölcsönös mosolydiplomácia ellenére sem sikerült azonban egyezségre jutni ezekben a kényes ügyekben. A magyar államfő egész napos pozsonyi vendégszereplésének első állomása az Ivan Gašparovičcsal való konzultáció volt, amelyre nagy felhajtás közepette érkezett meg. A Grassalkovich-palota udvarán katonai tiszteletadással kezdődött a fogadás, s a magyar himnusz hangjaira sor került a magyar nemzeti zászló felvonására is. A seregszemlét követően az államfők négyszemközti beszélgetésre vonultak, melyet egy közös sajtótájékoztató követett. A második Orbán-kormány kiemelt célja a regionális kapcsolatok fejlesztése: Közép-Európa, szűkebb tekintetben pedig a Kárpát-medence országaival a partneri kapcsolatok kialakítása. Amellett, hogy a kormány Magyarországot a Kárpát-medencei térség gazdasági és politikai centrumának szerepében képzeli el, a szomszédos országokkal való kapcsolatok javítása (talán) elsődlegesen a határozott és karakteres nemzetpolitika érdekeit szolgálja. A nemzetpolitikai rendszerváltás egyik fontos jegyét a diplomáciai kapcsolatok élénkítése jelenti, melynek keretében minden szinten (államtitkári, miniszteri, miniszterelnöki és államfői szinten is) diplomáciai látogatásokra kerül sor. A tegnapi találkozó ennek az elképzelésnek egyik kitűnő megnyilvánulása volt. Martonyi János, Orbán Viktor után ugyanis Schmitt Pál is tiszteletét tette északi szomszédunknál. A sajtótájékoztatón amellett, hogy az államfők kiemelték a két ország kapcsolatában megindult pozitív változás fontosságát, a problémás kérdésekben sarkosan eltérő álláspontok kerültek megfogalmazásra. Elmondásuk szerint a konzultációt a nyíltság és a pragmatizmus jellemezte. Szembenállást leginkább a nyelvtörvény és a kettős állampolgárság kérdései eredményeztek, míg nagy volt az egyetértés az Európai Unió soros magyar elnökégének programját, valamint a stratégiailag fontos gazdasági kapcsolatokat és energiabiztonsági együttműködést illetően. Természetesen szó esett az európai politikában a héten legnagyobb diszkussziót kiváltó magyar médiatörvényről is, ami mellett köztársasági elnökünk hitet tett, s majdhogynem megismételte Orbán Viktor Strasbourgban elmondott szavait. Mint minden diplomáciai találkozóról, erről sem maradhattak el a kötelező politikailag korrekt megfogalmazások. Ha ezek alapján von le következtetéseket az ember, akkor abba a hibába eshet, hogy túlzottan idealista képet fest a fennálló helyzetről. Schmitt Pál szerint például az államfők találkozója szimbolikus jelentőséggel bír, ugyanis személyükben egy ország népének barátságát és üdvözletét hozzák. Emellett kiemelte: „A két ország kapcsolatainak 90%-a problémamentes, szoros és sikeres az együttműködés, azonos nemzetközi szervezetek tagjai, egyformán fontos számukra a V4-es, az európai uniós és a keleti partnerségi együttműködés.” Ezek a nagy szavak - bár helyén kell kezelni őket, illetve kérdéses mennyi mögötte a tartalmi kijelentés - többnyire visszatükröződtek a magyar soros EU-elnökség témájában. Ennek kapcsán Ivan Gašparovič elmondta, hogy „A magyar elnökség kudarca Szlovákia kudarca is lenne, míg a magyar elnökség sikere Szlovákia sikere is lesz.” Mindezt az elnökségi program célkitűzéseinek áttekintése után le lehet vonni ésszerű következtetésként, hiszen - ahogy azt a magyar köztársasági elnök is mondta - „A magyar EU-elnökség programjában egyetlen olyan pont sincs, ami ne érintené Szlovákiát.” Keleti partnerség, energiabiztonság, Duna-stratégia, gazdasági stabilizáció, európai roma-stratégia mind, mind olyan témák, melyek Szlovákia számára is húsbavágóan fontosak. Úgy látszik ezt államfőinknek is sikerült felfedezniük. A két ország együttműködésének pozitív példájaként hozható fel a gazdasági kapcsolatok intenzitása. A beszélgetésen is sor került a kölcsönösen előnyös kapcsolatokról, mely például a 4,5 milliárd eurót kitevő kereskedelmi forgalomban ölt testet. Az együttműködésnek és a stratégiai partnerségnek másik kiváló reprezentánsa az a hamarosan aláírásra kerülő államközi szerződés, mely a két ország energiabiztonságát hivatott növelni, melyet a gázvezetékeik összekapcsolásával kívánnak elérni. Csak bízni tudunk benne, hogy az elhidegülést minél több területen felváltja a partneri viszony és a politikai szólamok eljutnak a gyakorlati megvalósítás szintjére is. Bizonyos kérdésekben azonban nem akarnak közeledni az álláspontok. Ivan Gašparovičot idézve „a két ország kapcsolatában a sok jó mellett vannak bántó dolgok is”. Várhatóan nem született egyetértés a szlovák nyelvtörvény ügyében. Az előrelépés érdekében a magyar államfő kifejezte hiányérzetét, melyre szlovák kollégája érdemben nem reagált. Talán nem sok bizakodásra adhat okot a „kötelező” Schmitt kinyilatkoztatás: „Nagyon remélem, hogy a mai megbeszélésünk is hozzájárul ahhoz, hogy Szlovákia magyar anyanyelvű állampolgárai félelem nélkül élhessenek alapvető jogaikkal, s ne kapjanak büntetéseket anyanyelvük használatáért. […] Hisszük, hogy meg tudunk egyezni, és, hogy a szlovák jogszabály meg fog felelni a Velencei Bizottság és az EBESZ ajánlásainak és elvárásainak is.” Bár a nyelvtörvény a jelenlegi elképzelések szerint már egy enyhébb formájában működne, mint az a Fico-érában bevezetésre került, azonban a szankciók fennmaradása még mindig nem állítaná vissza a 2006-os status quot, mely így még mindig nagy csalódás. képeket Pozsonyról!A másik determinált konfliktus a kettős állampolgárság kérdése körül bontakozott ki a két fél között. A két államfő itt is a már jól ismert érveket sorakoztatták fel. A magyar oldalon a bevett európai eljárás, az egyéni kérelmezés, a nemzeti összetartozás és a szimbolikus jelentőség jelszavak hangzottak el. Emellett pedig az előbbiek fényében a szlovák ellentörvény visszatartó hatását nehezményezte Schmitt Pál. Ivan Gašparovičnak ezzel szemben az intézményes kapcsolattal van kifogása, melyhez állandó lakhely sem kell Magyarországon. Nem tartaná helyesnek, hogy a szlovákiai magyarok kettős állampolgárok lennének, „mert előfordulhat olyan krízishelyzet, amikor döntenie kell, hogy melyik oldalra áll.” Az állampolgársághoz kapcsolódik a határon túli magyarok választójogának kérdése, mellyel külön cikkben foglalkozunk. Nyilvánvalóan ezen a területen sem jutott közös nevezőre a két államfő. Természetesen szó esett az európai szinten (is) nagy port kavaró médiatörvényről is, melynek tekintetében Schmitt Pál a Fidesz általános álláspontját hangoztatta, vagyis: „a sajtó szabadsága Magyarországon 100 százalékig garantált. […] Ez a törvény rendet teremt a sajtóban, megfelel az európai gyakorlatnak és nem tartalmaz alkotmányellenes elemeket.” A délután folyamán köztársasági elnökünk - Orbán Viktor decemberi látogatását követően, valamint egy néhány napon belül ismételten realizálódó látogatása előtt - szintén találkozott Iveta Radicová szlovák kormányfővel, s kezet rázhatott Richard Sulíkkal, a parlament elnökével is. Fontos állomása volt az utazásnak a magyar kisebbségi szervezetek képviselőivel való találkozás is, melynek előkészítése már múlt héten Budapesten megtörtént, amikor Berényi József MKP elnök és Bárdos Gyula az MKP OT elnöke járt a KEH-ben és egyeztetett az állampolgárság, a nyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználat kérdésében. A diplomáciai túra az államfők munkavacsorájával zárult.

Szlovákiában tárgyalt a magyar köztársasági elnök

2011. január 20. - (mti)

Szlovákia teljes mértékben támogatja a magyar EU-elnökség programját és prioritásait. Erről biztosította Ivan Gašparovič szlovák államfő Schmitt Pál magyar köztársasági elnököt, aki csütörtökön egynapos hivatalos látogatást tett Szlovákiában. Schmitt Pál, akinek ez volt az első hivatalos látogatása Pozsonyban, elsősorban meghívójával, Ivan Gašparovič szlovák elnökkel folytatott tárgyalásokat. A megbeszélések napirendjén a magyar-szlovák kapcsolatok, az Európai Unió, valamint a magyar EU-elnökség időszerű kérdései szerepeltek. A tárgyalásokat mindkét politikus fontosnak, nyitottnak és pragmatikusnak minősítette. „A magyar EU-elnökség programjában egyetlen olyan pont sincs, amely ne érintené Szlovákiát” - hangsúlyozta Schmitt Pál. A magyar és a szlovák államfő ugyanakkor elismerte: eltérő a véleményük a szlovákiai államnyelvtörvényről, illetve a magyarországi kettős állampolgárságról. Ivan Gašparovič szerint nem jó, hogy a magyar kettős állampolgárság révén közjogi kapcsolat jönne létre Magyarország és a szlovákiai magyarok között, akik így a jövőben egy esetleges válsághelyzetben súlyos dilemma elé kerülhetnének. Schmitt Pál sajnálatosnak nevezte, hogy Szlovákia ellenzi a magyarok kettős állampolgárságát. Megjegyezte: Magyarországnak hét szomszédja van. Hattal a kettős állampolgárság ügyében nincs probléma, azt egyedül Szlovákia ellenzi - tewtte hozzá. „A kisebbségek jogait a Szlovák Köztársaság alkotmánya teljes mértékben garantálja” - jelentette ki Gašparovič az MTI tudósítójának érdeklődésére, hogy egyformán ítéli-e meg a külföldi szlovákokat - akiket nemzeti identitásuk megőrzésére és Szlovákiával való kapcsolatuk megerősítésére biztat - és a szlovákiai nemzetiségeket. A politikusok szerint a magyar-szlovák kapcsolatok mintegy 90 százaléka rendben van, s a kölcsönös áruforgalom értéke elérte az évi 4,5 milliárd eurót. A médiatörvénnyel kapcsolatban a magyar államfő ismételten leszögezte: a jogszabály EU-konform, azért is írta alá, annak kritikája pedig megalapozatlan. A magyar államfő délután Iveta Radičová, szlovák miniszterelnökkel tárgyalt - akivel együtt is ebédelt - és találkozott Richard Sulík, parlamenti elnökkel. Késő délután Schmitt Pál a Csemadok társadalmi és kulturális szervezet székházában a szlovákiai magyar civil szervezetek képviselőivel találkozott. A találkozón hangsúlyozta: mindent elkövet annak érdekében, hogy a világ 15-16 millió magyarja a jövőben ne csak lélekben, hanem közjogilag is együvé tartozzon. A találkozó a köztársasági elnök által indított Magyarok XXI. beszélgetéssorozat részét alkotta. A magyar államfő pozsonyi programja díszvacsorával ért véget, amelyet szlovák vendéglátója adott tiszteletére.

Gašparovič: Szlovákia teljes mértékben támogatja a magyar EU-elnökséget

2011. január 20. - (mti)

Ivan Gašparovič szerint Szlovákia teljes egészében támogatja a magyar EU-elnökség programját és prioritásait. „A magyar elnökség kudarca Szlovákia kudarca is lenne, míg a magyar elnökség sikere Szlovákia sikere is lesz. Teljes mértékben támogatjuk Magyarországot” - jelentette ki a szlovák államfő csütörtökön a sajtónak, miután tárgyalásokat folytatott Schmitt Pál magyar köztársasági elnökkel. „A magyar EU-elnökség programjában egyetlen olyan pont sincs, amely ne érintené Szlovákiát” - jegyezte meg Schmitt, aki csütörtökön első ízben tett hivatalos látogatást Szlovákiában. Mindkét politikus fontosnak, nyitottnak és pragmatikusnak minősítette a tárgyalásokat. A magyar és a szlovák államfő ugyanakkor beismerte: eltérő a véleményük a szlovákiai államnyelvtörvényről, illetve a magyarországi kettős állampolgárságról. „Nagyon remélem, hogy mai megbeszélésünk is hozzájárul ahhoz, hogy Szlovákia magyar anyanyelvű állampolgárai félelem nélkül élhessenek alapvető jogaikkal, s ne kapjanak büntetéseket anyanyelvük használatáért” - jelentette ki Schmitt Pál. Ivan Gašparovič szerint nem jó, hogy a magyar kettős állampolgárság révén közjogi kapcsolat jönne létre Magyarország és a szlovákiai magyarok között, akik így a jövőben egy esetleges válsághelyzetben súlyos dilemma elé kerülhetnének. „Magánvéleményem, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha mindkét törvénymódosítást hatályon kívül helyeznék” - mondta Gašparovič. Schmitt sajnálatosnak nevezte, hogy Szlovákia ellenzi a magyarok kettős állampolgárságát. Megjegyezte: Magyarországnak hét szomszédja van. Hattal a kettős állampolgárság ügyében nincs probléma, s azt egyedül Szlovákia ellenzi. Időelőttinek nevezte Schmitt azt a kérdést, jár-e választójog is a magyar állampolgárságot szerző külföldi magyaroknak. „Erről csak az új alkotmány megszületése után lesz döntés” - mondta. A politikusok szerint a magyar-szlovák kapcsolatok mintegy 90 százaléka rendben van, s a kölcsönös áruforgalom értéke elérte az évi 4,5 milliárd eurót. Fontos esemény lesz, hogy a jövő héten megállapodást ír alá a magyar és a szlovák miniszterelnök a két ország gázvezetékének összekötéséről - hangzott el a sajtótájékoztatón. A médiatörvénnyel kapcsolatban a magyar államfő ismételten leszögezte: a jogszabály EU-konform, azért is írta alá, a jogszabály kritikája pedig megalapozatlan. A magyar államfő délután Iveta Radičová, szlovák miniszterelnökkel tárgyalt - akivel együtt is ebédelt - és találkozott Richard Sulík, parlamenti elnökkel. A megbeszélések napirendjén a magyar-szlovák kapcsolatok, az Európai Unió, valamint a magyar EU-elnökség időszerű kérdései alkották. Schmitt Pál ellátogat a Slovakia Tour kiállítás magyar pavilonjába és egy vadászati kiállításra is, majd a Csemadok székházában a szlovákiai magyar kisebbség szervezeteinek képviselőivel találkozott.

Jankovics Marcell és Az ember tragédiája a budapesti Szlovák Intézetben

2011. január 20. - (mti)

Jankovics Marcell Kossuth-díjas rajzfilmrendező lesz a vendég csütörtökön a budapesti Szlovák Intézetben, ahol jelenlétében részleteket vetítenek Az ember tragédiája című munkájából. Az ember tragédiája részletei mellett két másik animációs alkotást is láthat majd a csütörtöki esten a közönség - tette hozzá a rendező, akit tavaly a 10. Pozsonyi Animációs Biennálén életműdíjjal tüntettek ki. A Szlovák Intézetben rendezett vetítésen a pozsonyi mustra két díjazott rajzfilmjét, a brit Philip Hunt fődíjas, Lost and Found című, 25 perces munkáját és Veronika Obertová szlovák rendező Viliam című, 7 perces alkotását, a Szlovák Irodalmi Alap különdíjas művét is láthatják az érdeklődők. Az ember tragédiája részleteinek vetítésére eljön a pozsonyi biennále igazgatója, Peter Cacko és a programigazgató, Katarína Minichová is. Philip Hunt alkotása, a Lost and Found 2008-ban készült és 2009-ben sikeresen szerepelt Franciaországban, az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon. A főszereplő kisfiú kalandos történetén keresztül a szeretetről, a segítőkészségről szól a film. Veronika Obertová Viliam című munkájának szintén kisfiú a hőse, aki a maga rajzolta életet éli a valós világban, ebből adódóan sok konfliktussal - mondta a programban szereplő alkotásokról Milan Kuruc intézetigazgató.

Mikszáthra emlékeznek

2011. január 14. - (mti)

Nógrád megyében, Szlovákiában és Budapesten összesen öt helyszínen szervez megemlékezéseket Mikszáth Kálmán születésének 164. évfordulója alkalmából a salgótarjáni székhelyű Mikszáth Kálmán Társaság. Pénteken a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnáziumban és Postaforgalmi Szakközépiskolában rendeznek emléknapot prózamondó versennyel, majd Kovács Anna, a társaság elnöke tart előadást Mikszáth és a magyar irodalom címmel. Ugyanazon a napon két fővárosi esemény is lesz: a Mikszáth téren az író szobrát koszorúzzák meg, majd a Petőfi Irodalmi Múzeumban nyitják meg a Mikszáth Kálmán Fekete városai című kiállítást. Szombaton a szlovákiai Szklabonyán, az író szülőfalujában koszorúznak a Mikszáth Kálmán Emlékháznál, a megemlékezésen Németh Zoltán, a Bél Mátyás Egyetem tanára mond beszédet. Ugyancsak szombaton Salgótarjánban mutatják be a Mikszáth világa - Mikszáth kora című dokumentumkötetet. A Frei Caféban tartandó rendezvényen előadást tart Fábri Anna irodalomtörténész és vetített képes bemutatón nézhetik meg a résztvevők a magyarországi Mikszáth-szobrokat. Hétfőn a balassagyarmati Mikszáth-szobornál tartanak megemlékezést és koszorúzást a városi Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola diákjainak közreműködésével.

Jönnek a magyar nyelvű minisztériumi honlapok Szlovákiában

2011. január 20. - (bumm.sk)

Pozitív változás indult el egyes szlovák minisztériumoknál. A Híd által vezetett agrártárca és környezetvédelmi minisztérium már magyar nyelvű közleményekben is tájékoztat, a Rudolf Chmel vezette emberi jogi és kisebbségügyi kormányhivatal honlapja pedig magyarul is olvasható. A korábbi szlovák kormányok idején nem igazán volt példa arra, hogy nagyobb teret kapott volna a magyar nyelvű tájékoztatás, a magyar nemzetiségű kormánytagok, szóvivők - például a Dzurinda-kormányok idején - legfeljebb szóban tájékoztattak magyarul. A Fico-kabinet alatt ennyi sem valósult meg, az új kormány hivatalba lépése azonban pozitív változást hozott, amely a Híd politikusai által vezetett minisztériumoknál mutatkozik meg. Rudolf Chmel emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős kormányalelnök hivatalának honlapja már magyar nyelven is elérhető. „Ami a kisebbségi nyelvi tájékoztatást illeti, nem sokat teketóriáztunk: amint beléptem a hivatalba szeptember közepén, már másnap készültek magyar nyelvű anyagok, pedig még a honlapunk sem volt kész. Ambiciózusabb terveket dédelgettünk, egyelőre ebből annyi valósult meg, hogy a szlovákon kívül magyar és angol mutációja van a honlapunknak” - válaszolta a Bumm kérdésére Sidó Árpád, a kormányalelnök tanácsadója. Hozzátette, a honlap magyar változatának megvalósulása azonnal adódott, ezt teljesen természetesnek vették. Sidó közölte, magyar nyelvű sajtónyilatkozatok is készülnek, ezek a hivatal honlapján találhatók meg. „Természetesen, ha a kisebbségi szervezetekkel kommunikálunk, magyar nyelven küldjük ki a tájékoztatót és támogatunk minden, kisebbségi nyelvhasználati kezdeményezést, legutóbb például a Nyelvi jogok Szlovákiában című anyanyelvhasználati útmutató kiadását is” - mondta Chmel tanácsadója. Az agrártárcának is lesz magyar honlapja, kampányolni is fognak magyarul. „Minisztériumunk honlapját a közeljövőben fogjuk felújítani, megváltozik majd a honlap struktúrája és ezzel egy időben elkészül majd az oldal magyar nyelvű változata is, ami nemcsak a sajtóhírek magyar nyelvű fordításait fogja tartalmazni, hanem az alapinformációktól kezdve az éppen legaktuálisabb pályázati felhívásokat is megjeleneníti majd. Honlapunk friíssítése körülbelül 2 hónapot vesz majd igénybe a mai naptól számítva” - mondta el Barak Bálint, a minisztérium sajtófőnöke. Elmondta, szóban, e-mailben, levél formájában is szolgálnak magyar nyelven információval, miután ez semmilyen gondot nem okoz - a sajtóosztályon dolgozó három főből rajta kívül egy sajtótitkár is magyar nemzetiségű. Megjegyezte, az idei évtől kezdve a minisztérium információs kampányait a magyar nyomtatott és elektronikus médiában magyarul is megjelentetik majd fizetett hirdetésként. „Ami a magyar nyelvű sajtóhíreket illeti, Simon Zsolt miniszter úrnak az egyik fő prioritása a szakmai dolgokon kívül a szlovákiai magyarság lehető legnagyobb mértékű tájékoztatása a minisztériumunk tevékenységéről magyar nyelven, hiszen Dél-Szlovákia termőföldjeinek elég nagy hányadát művelik meg magyar nemzetiségű gazdák. Ugyancsak létfontosságú a szlovákiai magyarság anyanyelven való tájékoztatása, ha közhasznú információkról van szó” - hangsúlyozta a tárca sajtófőnöke. Barak Bálint hozzátette, a sajtóanyagok magyarra - vagy más nyelvre - fordítása kizárólag emberi erőforrás kérdése, számára a magyar nyelvű tájékoztatás alapkövetelmény. A novembertől újjáalakult környezetvédelmi tárca élére Nagy József került. „Kinevezését követően Nagy József miniszter azonnal úgy döntött, hogy a nem szlovák nyelvű médiumokkal való kapcsolattartással egy embert bíz meg, a hazai magyar sajtó részére pedig minden hivatalos sajtóhír, amely a szlovák sajtónak készül, magyarul is megjelenik” - közölte a Bummal Durica Katalin szóvivő. Jelenleg a tárca komunikációs osztályán hárman beszélnek magyarul, ketten aktívan, publikációs szinten. Hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartják a magyar nyelvű tájékoztatást, azonban jelenleg nincsenek kapacitásaik magyar nyelvű webfelület üzemeltetésére. Más pártok által vezetett minisztériumok egyelőre nem adnak ki magyar nyelvű sajtóközleményeket, illetve kisebbségi nyelvű honlapjuk sincs. Somogyi Szilárd, az SaS parlamenti képviselője tavaly év végi, Bummnak adott interjújában azt mondta, lobbizni fog Richard Sulík házelnöknél, az SaS elnökénél azért, hogy a parlament honlapja is olvasható legyen a lakosság 10 százalékának anyanyelvén.

Így használd a magyar nyelvet - Kisokos a magyaroknak

2011. január 18. - (Kiss Réka - kemma.hu)

Arról, ami Olaszországban még témaként is elképzelhetetlen, Szlovákiában egy egész tájékoztató füzetet írtak. Ha egy dél-tiroli németet arról kérdeznénk, hogy tudja-e, hol beszélhet németül Olaszországban, bizony valószínű, hogy nem értené a kérdést. Merthogy Dél-Tirolban van autonómia, a német kisebbségnek saját parlamentje van, bár az is igaz, hogy Olaszország e csücskében szinte teljes mértékben homogén német közösség él. Bárki, bárhol, bármikor beszélhet németül, s egy hivatalban sem látják szívesen azt az állásra jelentkező olaszt, aki nem beszéli a németet. Ami azonban ott nem kérdés, az Szlovákiában igen, hiszen már a „Magyarok Mekkájának” nevezett Észak-Komáromban is több mint 35 százalékos a szlovákság részaránya - a pontos adatok a májusi népszámláláson derülnek ki, ám egy 40 százalékos szlovákság-arány sem okozhat majd meglepetést - vallják a szakemberek. Mint ismeretes, a Robert Fico-vezette kabinet a számtalan magyarellenes törvénykezés közepette nem feledkezett meg a nyelvtörvény módosításáról sem - 5000 euróig rúghatott volna a büntetés, ha például egy kisebbségi magyar színtársulat a magyar közönségnek szánt műsorfüzetet nem készíti el szlovákul. Nem csoda, hogy mellé álltak a kormánypártok - Vladimír Mečiar, Ján Slota és Robert Fico cseppet sem magyarbarát habitusát, politikáját messze földön ismerik. A napokban jelent meg az a kiadvány a Felvidéken, amely közérthetően összefoglalja a nyelvhasználati lehetőségeket. Mintegy százezres példányszámban, a legismertebb heti- és napilapok mellékleteként megjelent füzet rajzokkal, ábrákkal, közérthető nyelvezettel ad felvilágosítást a nyelvi jogokról. Mikor és hogyan használhatom az anyanyelvemet? Hol lehet magyarul beszélni Szlovákiában? Mire van jogom? Mit tiltanak a törvények? Kell-e félnem a büntetésektől? - többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a tájékoztató füzetke. A kiadvány legfőbb célja, hogy bátorítsa a magyarokat a szabad nyelvhasználatra Szlovákiában, hiszen a bátortalanság hátterében épp a törvények hiányos ismerete húzódik - vélik a szakemberek. Az Anyanyelvhasználati Útmutatót a Fórum Kisebbségkutató Intézet és az Anyanyelvünkért Polgári Társulás jelentette meg - megjelenését támogatta a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a szlovák Miniszterelnöki Hivatal. Az Anyanyelvünkért Polgári Társulás észak-komáromi jogásza-nyelvésze, Cúth Csaba, lapunknak elmondta: - Fontos cél volt az egyszerű nyelvezet, a közérthetőség. Emellett azonban azt is fontosnak tartottuk, hogy a törvények eredeti formájukban - szlovák és magyar nyelven is megjelenjenek benne. Minden szlovákiai magyar családnak azt javasoljuk, lapozgassa, olvasgassa kiadványunkat, hiszen számos kérdésre választ ad. Az oldalakat rajzok, karikatúrák is színesítik - ajánlom szeretettel mindenkinek. A kiadvány megjelentetését már évek óta tervezik, ám a politikai hangulat eddig nem volt kedvező - Iveta Radičová jóval magyarbarátabb politikája biztos hátteret ad a kötetnek. Azért épp most jelent meg, mert január 15-én kezdődtek az általános iskolai beiratkozások a Felvidéken, s bíznak abban, hogy ez az iskolaválasztáskor is segítséget nyújthat a szülőknek, hiszen egyértelműen alátámasztja: semmi okuk a magyar szülőknek magukat másodrendű állampolgárnak érezni magyar anyanyelvük miatt, s gyermekük jövőbéli boldogulásának sem a szlovák tannyelvű általános iskola a garanciája. Komárno miért lehet Komárom hivatalosan is a település határában kihelyezett jelzőtáblán, s Štúrovo miért nincs kiírva magyarul, Párkánynak? Érdekesség a törvények útvesztőjéből az, hogy minden olyan településen, ahol magasabb százalékarányban élnek magyarok, mint 20 százalék, ki szabad írni a település nevét magyarul is. Így lehet a Komárno tábla alatt a kis kék tábla: Komárom felirattal. Párkányban azonban hiába keresik a magyar feliratot, hiszen az szlovákul a nemzetmentő Ľudovít Štúrról kapta nevét - ha szlovák irodalmi-történelmi hősről nevezték el a települést, tilos a magyar változat feltüntetése - Párkány esetében ezért van csak Štúrovo kiírva. 2011-ben népszámlálást tartanak Szlovákiában - a következő kiadvány arra buzdítja majd a magyarokat, hogy vállalják majd nemzetiségüket az adatlapon. Vélhetően a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény is megszületik majd, így különösen indokolt egy olyan kiadvány megszerkesztése, amely kerülve a bonyolult jogi nyelvezetet, egyértelműen és világosan fogalmaz az egyelőre még csak kilátásba helyezett törvényről. A rettegett nyelvtörvényt az új kormány rögtön az első lépései közt módosította. Ezentúl nem büntethető, ha a kulturális rendezvények nem kétnyelvűen zajlanak, a hivatalokban és az orvosi rendelőkben is bátran lehet beszélni magyarul. A felvidéki emlékművekre nem vonatkozik a kétnyelvűség ezentúl. A módosított törvény csak azon önkormányzatokat, jogi személyiségeket bünteti, amelyek egy közérdekű információt nem tüntetnek fel szlovákul - kizárólag magyarul. Ilyen esetekre azonban valószínűleg nincs példa: gyakorlatilag kizártnak tekinthető, hogy egy önkormányzat Szlovákiában csak magyarul figyelmeztessen, például egy árvízveszélyre.

A nyelvi elszlovákosodás az iskolában kezdődik

2011. január 18. - (Edupress - nyest.hu)

Szlovákiában a magyarok részaránya körülbelül tíz százalék, ám a beiratkozási statisztikák sokkal rosszabbak, és az utóbbi években a gyermekek 7-7,5 százalékát íratják be magyar iskolába - mondta el a múlt héten Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának oktatásért felelős alelnöke. Míg az MKP a február 15-ig tartó beiratkozási időszakban magyar iskolák választására ösztönzi a magyar szülőket, nem tekinti problémának a jelenséget Bugár Béla, a Híd párt elnöke. Közben négyszázmilliónál is magasabb összeggel támogatják Bihar megye iskoláit, így magyar gyerekeket a román oktatási tárca. Az MKP legfelső választott szerve, az országos tanács január 15-ei ülésén elfogadott politikai nyilatkozatában arra szólítja fel a párt alapszervezeteinek vezetőit és tagjait, hogy a magyarok által lakott településeken fogjanak össze a civil szervezetekkel, és szakmai megalapozottsággal terjesszék az anyanyelvi oktatás előnyeit, hogy a magyar szülők gyermekeiket magyar iskolákba jelentsék be a február 15-ig tartó beíratások idején - írja a Magyar Nemzet. „Ha valahol iskolát nyitnak, akkor igény születik arra is, hogy szlovák iskola is legyen, vagy csak szlovák. A magyar gyermekek szülei elég nagy százalékban szlovák iskolába íratják gyermeküket, ami természetesen nem gond. Ezek a gyermekek annak hatására, hogy a tiszta magyar falvak vegyesen lakott községekké alakultak, már az utcán elsajátítják a szlovák nyelvet. És az ő majdani gyermekeik már szlovák nemzetiségűek lesznek. Ez egy folyamat” - olvasható Bugár Béla véleménye a felvidek.ma oldalán. A statisztikai kimutatások szerint az utóbbi években a szlovákiai magyar gyermekek nagyjából egyharmada jár szlovák iskolába. Bár a szülők célja legtöbbször a szlovák nyelv jobb elsajátítása, szakértők ezt a nemzetiségváltás kezdeteként értelmezik - írja az Új Szó híre nyomán a hirado.hu. Eközben mintegy másfél millió euró (körülbelül 412 millió forint) támogatást osztott szét a román oktatási minisztérium a Bihar megyei iskoláknak. Érmihályfalva, Szentimre és Szalárd mellett csaknem ötven romániai iskola kapott a kormányzati támogatásból - írja a dunatv.hu. A legtöbb pénzt a szalárdi iskola kapta.

Transzparenssel takarták le a magyar szőnyeget Brüsszelben

2011. január 17. - (mti)

„Európaiak, állítsátok ezt meg” feliratú - angol nyelvű - transzparenst helyezett el hétfőn délután Brüsszelben az Európai Unió Tanácsának épületében a magyar kultúrtörténeti szőnyeg 1848-as térképén Alojz Hlina, ismert szlovák polgárjogi aktivista és vállalkozó. Korábban már néhány európai parlamenti képviselő is jelezte nemtetszését [1] amiatt, hogy az Európai Unió magyar elnökségét a Tanács épületében jelképező, óriási kultúrtörténeti szőnyegen van egy 1848-as térkép is. Az EUobserver egy osztrák és egy román képviselőt idézett, akik szerint a térkép Nagy-Magyarországra utal, és „nem a legszerencsésebb szimbólum” a magyar elnökséghez. A hétfőn tiltakozó Alojz Hlinához a Sme.sk szlovák hírportál tájékoztatása szerint az épület őrei kihívták a belga rendőrséget, amely őrizetbe vette a férfit. Az épület őrei ezt megelőzően arra szólították fel a szlovák aktivistát, hogy töröljön fényképezőgépéből minden olyan felvételt, amelyet a tiltakozásáról készített. A kihallgatás során a belga rendőrség Hlina múltja iránt érdeklődött, s az interneten is kikeresték a róla szóló anyagokat is. Hlinát mintegy öt óra után engedték szabadon mindenféle magyarázat és büntetés nélkül. Alojz Hlina Szlovákiában ismert polgárjogi aktivista, aki emberi jogi kérdésekben gyakran nyilvánítja ki véleményét, nem egyszer sajátos módon. A közelmúltban például támogatta a szlovák államnyelvtörvény elleni magyar tiltakozásokat, illetve fellépett a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) Trianont éltető táblájának elhelyezése ellen Pozsonyban.

Szlovák politikusok a botrányt kavart magyar szőnyegről

2011. január 18. - (Felvidék Ma)

Az egyik szlovák bulvárlap körkérdést intézett szlovák politikusok egy részéhez: Mit szól a magyar szőnyeghez? - hangzott az oknyomozó faggatás, mely abból indult ki, hogy a közös európai székhelyen fél évig Nagy-Magyarországon kell járnia minden EU-politikusnak. Mikuláš Dzurinda külügyminiszter azt válaszolta: „Azt gondolom, a régi Magyarország (Uhorsko) térképe inkább történelemkönyvbe való, nem az EU Tanácsának épületébe, ahol inkább Európa jövőjéről esik szó.” Ugyanígy vélekedik Iveta Radičová kormányfő és Richard Sulík, a parlament elnöke is. Bugár Béla, a Most-Híd elnöke azt gondolja: „Az európai élet már másról szól. Nem azért vagyunk itt, hogy folyton a múlt kérdéseit feszegessük. Feladatunk gondoskodni a jelenről és Európa jó jövőjéről”. Berényi József, az MKP elnöke úgy válaszol: „Nem láttam részletesen ezt a jelképrendszert, de meggyőződésem, hogy ez is része az európai történelemnek, és ebben a szőnyegben nem a Szlovák Köztársaság elleni támadást kell látni”. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke viszont állítja: „Ez párját ritkító botrány. Sokkol engem, hogy egy ilyen cselekedet bagatellizálnak!” A legnagyobb szlovák liberális napilap meg azon sajnálkozik, hogy: „Főleg a szlovákoknak, románoknak és osztrákoknak fogja az 1848-as Magyarország térképén való lépdelés felidézni azokat az időket, amikor a magyarok uralkodtak felettük.” És hát rögtön hozzáteszik: másoknak sem tetszik a Nagy-Magyarország szellemének ébresztgetése az egyesült Európa talaján…

A brüsszeli magyar szőnyegről ír egy szerbia lap

2011. január 17. - (mti)

Senkit sem sért a brüsszeli magyar szőnyeg címmel közölt cikket hétfői számában a Blic című belgrádi napilap. A legerősebb szerb kormánypárthoz, a Borisz Tadics elnök vezette Demokrata Párthoz (DS) közel állónak tartott - irányultságát tekintve a centrumtól inkább balra álló - újság azt írja, botránnyal kezdődött a magyar EU-elnökség az Európai Tanács épületében kiterített, Nagy-Magyarország térképet is ábrázoló „történelmi szőnyeg” miatt. A szőnyeg „alapjában véve” a magyar történelem és kultúra szimbólumait ábrázolja, királyokat, műtárgyakat, enciklopédia-szócikkeket és térképeket, köztük egyet az 1848-as „népek tavaszáról” - írja fotóval illusztrált cikkében a belgrádi lap. „Ennek a térképnek a kiválasztása azonban - miután azon Szlovákia, továbbá Románia és Szerbia egy része a Habsburg császárság részeként van föltüntetve - a környező országok EP-képviselői értelmezésében egyfajta nosztalgia, amelyben a jelenlegi magyar kormány irredenta vágyaira lehet ráismerni” - fogalmaz a Blic, majd idézi Ulrike Lunacek osztrák Zöld párti EP-képviselőt, aki szerint a térkép „Orbán Viktor kormányfőnek a trianoni szerződés felülvizsgálatára irányuló szándékát illusztrálja”. A lap megszólaltatja Hajdu Mártont, a magyar EU-elnökség szóvivőjét, aki elmondja, hogy minden alapot nélkülöznek a Budapestet ért bírálatok; a térkép nem jelent fenyegetést, hiszen 1848 a forradalmak jelképe és nem Nagy-Magyarországé. Téves értelmezés eredménye, hogy az ügy ekkora port vert föl a médiában - mondja a szóvivő. A Blic a szőnyeg körüli vitákkal összefüggésben megemlíti a magyar állampolgársági törvény tavaly elfogadott, a lap szerint „ellentmondásos” módosítását - külön keretes írásban hivatkozik Robert Fico szlovák ellenzéki politikusra, volt kormányfőre -, majd ismét idézi a magyar szóvivőt, aki leszögezi, hogy a brüsszeli szőnyeg egy művészi installáció, semmi köze az aktuálpolitikához.

Új Szó: A Nagymorva Birodalom senkit nem fog érdekelni

2011. január 17. - (mti)

Nevetségesek és egyben elszomorítóak azok a reakciók, amelyek az Európa Parlament folyosóján leterített, magyar uniós elnökséget szimbolizáló szőnyeg mintázatát támadják - írta a Szőnyegporolók című jegyzetében a pozsonyi új Szó című lap hétfőn. Az újság szerint akik azt hiszik, hogy a szőnyegen helyet kapott 1848-as térkép „Magyarország lappangó területi igényeit kívánja kifejezni, vagy hogy az egykor a Monarchiához tartozó nemzeteknek kíván átvitt értelemben üzenni, azok tévednek”. „Ha valamikor, akkor abban az évben a magyarok példát mutattak Európának. Amellett, hogy megszabadultak a császári befolyástól, felzárkóztak a korabeli fejlődés irányvonalához, s ha csak közvetve is, de hozzájárultak Európa későbbi demokratizálódásához. Elsősorban ezt jelképezi az Európa Parlament folyosóján elhelyezett szőnyeg, és nem azt, hogy a magyarok emlékeztetik a környező népeket: lesz ez még így se, ahogy most van” - írja a szerző. Veres István szerint bizonyos szlovák és román nacionalista politikusok prédikációja egyáltalán nem meglepő, annál figyelemreméltóbb, hogy a Mikulás Dzurinda vezette szlovák külügyminisztérium is „elszólta magát”, azzal a nyilatkozattal, hogy Nagy-Magyarország térképe a történelemkönyvekbe való, nem pedig az Európa Parlamentbe. „A magyar forradalom létjogosultságára hivatkozva nem magyarázhatták volna meg a szlovák közvélemény előtt a szőnyeget, a szlovák nemzetébresztők (meg a románok, a szerbek, a horvátok) ugyanis akkor a császáriak oldalán harcoltak. Legjobb lett volna, ha Dzurindáék nem kommentálják az ügyet, így viszont legalább mindenki számára nyilvánvaló, kinél van a piros hetes meg a zöld alsó” - mutat rá a szerző. Kifejti, hogy a saját történelméhez mindenkinek joga van, s ha Szlovákia egyszer uniós elnöki posztra kerül, legóból kirakhatják az Európa Parlament folyosóján a Nagymorva Birodalom térképét, valószínűleg senkit nem fog érdekelni, mi több, apropója sem lesz, ahogy negyvennyolcnak nagyon is van a modern Európa fejlődéstörténetében. Slota hiába példálózik Németországgal meg a Harmadik Birodalommal, az egy pár éves ámokfutás volt, a történelmi Magyarország viszont, akárhogy számoljuk, csak kihúzta ezer évig, tehát volt valami kis létjogosultsága. „De miért nem akarnak erre egyesek (sem nálunk, sem nyugaton) emlékezni? Valószínűleg azért, mert tudják, hogy ez az ország kilencven éve nem volt korrekt módon felosztva. Ennek hatásait pedig ma is érezzük, ma is ez kelti a feszültséget. Ki kellene hát ezt a közös múltat valahogy beszélni. Félő viszont, hogy erre csak dédunokáink lesznek képesek” - záródik az Új Szó jegyzete.

Változások előtt az MKP

2011. január 17. - (Kocur László - magyarhirlap.hu)

Áprilisban tisztújító közgyűlést tart a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja - közölték az országos tanács szombati ülését követően. Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint a magyar-szlovák együttműködés nem csak a kettős állampolgárságról szól. Tisztújításra készül az MKP. A párt éléről Csáky Pál a júniusi parlamenti választásokon elszenvedett vereséget követően távozott. Azóta - ideiglenes jelleggel - Berényi József vezeti a pártot. A kongresszust egy olyan városban tartják, ahol az MKP novemberben jó eredményt ért el az önkormányzati választásokon. „Az a bizonytalanság, ami a parlamenti választások utáni időszakot jellemezte, már utánunk van. Ez a vezetőség egy évre kapott mandátumot július 10-én. Ennek alapján meghatároztuk az MKP tisztújító közgyűlésének időpontját” - mondta Berényi, aki a régiók támogatásától tette függővé indulását. Azt egyelőre nem tudni, hogy Csáky Pál indul-e a pártelnöki tisztségért. A szlovák külügyminiszter eközben arról nyilatkozott, hogy szerinte a szlovák-magyar kapcsolatokat nem lehet csak a kettős állampolgárságon át szemlélni. Mikulás Dzurinda a közszolgálati Szlovák Televízióban elmondta, nem támogatja a szlovák ellentörvényt, mely idegenekké tenné a szlovákiai magyarokat saját szülőföldjükön. A tárcavezető hangsúlyozta, szeretné, ha a magyarok büszkék lennének őseik hazájára, kultúrájára, de ugyanúgy büszkék lennének Szlovákiára is. Dzurinda szerint a felvidéki magyarok döntő többsége nem fog a kettős állampolgárságért folyamodni. Tüntetést szervez kedden a pozsonyi magyar nagykövetség elé egy civil szervezet, az UM!. „Nemet mondunk a médiatörvényre, a sajtószabadság korlátozására, az Alkotmánybíróság jogainak korlátozására és az utóbbi hónapok történéseire, de a szlovák diplomácia tétlenségére is” - mondta Róbert Mihály polgári aktivista. A demonstrálók a tervek szerint tiltakozó levelet nyújtanak át Heizer Antal nagykövetnek.

Az MKP és a tények

2011. január 17. - (Barak László - parameter.sk / Új Szó)

Ahhoz képest, hogy három hónap múlva, azaz április 16-án tisztújító közgyűlést tart a Magyar Koalíció Pártja egy viszonylag visszafogott nyilatkozatot fogadott el szombaton a párt Országos Tanácsa. Ahhoz képest pedig, amit a párt vezetői, különös tekintettel arra, hogy az éppen regnáló ideiglenes elnök, Berényi József mostanában miket hordott össze nyilatkozataiban, kimondottan szelíd a testületi üzenet. Az egyébként természetes, hogy a múlt év novemberében letudott önkormányzati választásokat pozitívan értékeli a párt. Annál is inkább, mivel ahhoz képest, ahogyan leégett a parlamenti választásokon, tagadhatatlanul sikernek minősíthető, hogy nem folytatódott markánsan tovább a pártbomlás. Mérget lehet rá venni viszont, ha netán folytatódik, akkor is sikerként lett volna eladva az önkormányzati választások eredménye. Ez a módszer persze egyáltalán nem csupán az MKP-t jellemzi, hanem minden pártot. Holott jó tudni, az önkormányzati választások sokkal inkább a helyi személyiségek kreditjéről szólnak, mintsem politikai egyletek által vallott és forszírozott értékrendről meg agendáról. És nem szabad megfeledkezni a szokás hatalma effektusáról sem. Ami annyit tesz, ha egy-egy településen nem derül ki az évtizedek óta regnáló polgármesterről, avagy az önkormányzati képviselőkről, hogy vérnősző barmok, esetleg címeres gazemberek, általában újra szokták őket választani. Ennyit arról, mekkora győzelmet aratott az MKP, mint párt az önkormányzati választásokon… Ha egyébként az MKP által képviselt „általános politikai“ agendát vesszük szemügyre, annak tartalma nem igazán változott, hiszen továbbra is mindössze két pillére van: Az egyik a kisebbségi, jellemzően szinte kizárólag szlovákiai magyar érdekek hangsúlyozása. A másik pedig az, hogy az MKP politikusai állandóan a Híd párttal szemben igyekeznek megfogalmazni önmagukat és pártjukat. Multinacionális közegben általában kevés, ha egy parlamenti ambíciókat tápláló politikai csoportosulás legfeljebb a lakosság tíz százalékát igyekszik megszólítani. Miközben e konkrét helyzetben eleve szűkebb a parlamenten kívül rekedt MKP mozgástere, amióta van azonos választóbázisra hajtó riválisa. Amely ráadásul parlamenti, sőt kormánypárt. Éppen ezért a kezdetektől fogva két lehetősége van az MKP-nak. Először is tényként kellene politikusainak kezelni, hogy a szlovákiai kisebbségek, ezen belül a szlovákiai magyarok - lehetséges választóik! - többségi közegben élnek. Épp olyan a gondokkal, mint minden szlovák állampolgár. Többek között tehát egyáltalán nem elsősorban azzal gondolattal és küldetéstudattal ébrednek és hajtják álomra a fejüket esténként, hogy magyarok. Méghozzá olyanok, akiket éjjel-nappal üldöznek - merthogy lássuk be, épp az MKP politikusai sugalltak és sugallnak nekik ilyesmiket lépten-nyomon… Miközben egyetlen sikerre vágyó szlovákiai politikai párt sem szűkítheti le tevékenységét kizárólag a kisebbségi jogok istápolásának szándékára. Oly módon pedig a legkevésbé, hogy naponta azt üzeni lehetséges választóinak, hogy rajtuk kívül diszkrimináltabb, kisemmizettebb, üldözöttebb népcsoport nincsen a teremtésben… Az MKP politikusainak továbbá tényként kellene elfogadniuk végre, méghozzá saját és persze a szlovákiai magyarok érdekében is, hogy épp utóbbiak tetemes részének köszönhetően szorultak ki a parlamentből. De a helyettük bejutott politikusok ezért egyáltalán nem az ellenségeik, hanem legfeljebb vetélytársaik. Tehát főként a szlovákiai magyar népesség érdekében sokkal kifizetődőbb velük kooperálni, mintsem ha kell, ha nem a lejáratásukra törekedni. Ami persze egyáltalán nem azt jelenti, sőt, hogy bizonyos tetteiket nem lehet számon kérni rajtuk épp úgy, mint bármely kormánypárton…! Úgy tűnik, egyelőre egészen más az MKP stratégiája és taktikája. Elég csak visszatekintenünk a magyar állampolgárságért demonstratíve folyamodó pártelnök, Berényi József legutóbbi sajtónyilatkozataira. Amelyek idehaza, de főként Magyarországon kizárólag arról szóltak, minő sanyarú sorban él továbbra is a szlovákiai magyarság…! Hogy a Fico-érához viszonyítva az égvilágon semmi nem változott, továbbra is setétebbnél setétebb fellegek uralják a szlovákiai magyar levegőeget…! Ami, ugye nyilvánvalóan zöldség, a mindennapi élet által cáfolt csúsztatás, szigorúbban szólva: kontraproduktív hazugság. Különösen annak tükrében, hogy ugyanebben a kontextusban arról szól a magyarféltő pártrizsa, hogy a májusi népszámláláson mindenki bátran vallja majd magát magyarnak! Úgymond, a szülőföldön maradás, sőt, a megmaradás érdekében és oltárán… Tisztelt úrhölgyek és tekintetes urak, hát nem esik le önöknek a tantusz, hogy szinte folyamatosan agyoncsapják az egyik szavukkal a másikat…?

Új Szó: Aszlovákiai magyaroknak nem Bugár,

hanem Fico bátorítására lenne szükségük

2011. január 18. - (mti)

Negyed évvel a népszámlálás előtt a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd is bejelentette, hogy kampányt indít a szlovákiai kisebbségek körében azzal a céllal, minél többen merjék vállalni a nemzetiségüket. A Szlovákiából eltűnő ötvenezer magyarnak viszont nem Berényi József és Bugár Béla, hanem sokkal inkább a vezető szlovák politikusok, Mikulás Dzurinda, Iveta Radicová, vagy akár Robert Fico határozott állásfoglalására és bátorító szavaira lenne szükségük - írja A magyar nép dicsérete című kommentárjában az Új Szó című pozsonyi napilap kedden. A szerző szerint a politika és a nemzetiségi hovatartozás vállalásának kapcsolatáról több téveszme is kering Szlovákiában. „Könnyű és kézenfekvő valamelyik pártot hibáztatni az asszimilációért, valójában a nemzeti identitásukat fokozatosan elveszítő, szlovák környezetben nevelkedő fiatalok a lehető legritkább esetben adják fel nemzetiségüket valamilyen politikai motivációtól vezérelve. Azzal pedig az asszimiláció pártjának - tévesen - előszeretettel bélyegzett Hidat sem lehet vádolni, hogy tevékenyen részt vállalna az iskolabezárásokban, vagy a kisebbségek jogi és politikai hátterének további ellehetetlenítésében. Az, hogy egy párt a nemzetiségi konfliktusokat nyíltan elutasítva képes elnyerni a szlovákiai magyarság többségének szimpátiáját, nem az asszimiláció kiváltó oka, hanem sokkal inkább a következménye” - írja Tokár Géza. „A magyar pártok közvetlen felelőssége abban merül ki, hogy megteremtik az egyenlő feltételeket ahhoz, hogy valaki bátran vállalhassa nemzetiségét, ha akarja. A prognózisok a több tízezernyi hiányzó felvidéki magyarról azt jelzik, hogy nem kizárólag a hiányos, de a többé-kevésbé létező jogi keretekkel van gond: egy erős, identitását bátran vállaló és arra büszke kisebbségnek nem lennének ennyire súlyos asszimilációs problémái” - áll a kommentárban. Tokár Géza úgy véli: Berényi és Bugár szájából a magyarság vállalására buzdító szólam egy tisztán politikai, önnön túlélésüket segítő reakció - hiszen a potenciális szavazóikról beszélnek, és azokat próbálják megtartani. Az asszimiláció határán billegő szlovák-magyarok számára azonban a „magyar” pártok véleménye teljesen irreleváns, nem hallgatnak már egyikre sem. „A szlovák politikusok határozott állásfoglalása és bátorító szavai, annak az álláspontnak a következetes képviselete, hogy egy kisebbséghez tartozni igenis értéket jelent, viszont nagyon is sokat jelentene rövid és hosszú távon is. Ez a Szlovákia összes állampolgárát elméletben képviselő államfő, a kormányfő és az etnikai szlovák pártok vezetőinek, (Ivan) Gašparovičnak, Radicovának, vagy éppen Ficónak a felelőssége. Ha a szlovákiai magyar politikusok korszakalkotó tettet szeretnének véghezvinni, akkor ezeket a személyeket kell rábírniuk a határozott állásfoglalásra - méghozzá mielőbb” - zárja írását az Új Szó.

Kedvezményekkel édesgetik a határon túliakat

2011. január 17. - (Fazekas Ágnes - Népszava)

Mégsem esnek el a kettős állampolgárság megszerzése után az eddigi támogatásoktól a magyarigazolvánnyal rendelkezők, így módosították ugyanis a státustörvényt. Ezen túl is jár az évi 20 ezer forintos oktatási-nevelési támogatás, amelyet mostantól az óvodásoknak is megkapnak, az iskolásoknak pedig ezen felül egy kétezer forintos taneszköz-vásárlási támogatást is utal a magyar állam. Ez a kérdés egyelőre nincs napirenden az unióban, ám a kettős állampogárságról és a szavazati jog tervezett megadásáról élénk viták vannak. Sokak szerint ezekkel a lépésekkel a Fidesz valójában csak a választói bázisát akarja növelni. Eldőlt, hogy a kettős állampolgárság megszerzése után sem esnek el az eddigi támogatásoktól a magyarigazolvánnyal rendelkezők. Megváltozott ugyanis a státustörvény, amely eredetileg azt mondta ki, hogy aki magyar állampolgár, vagy állampolgárságért folyamodik, az elesik az igazolvánnyal járó kedvezményektől. Nem kaphat például oktatási-nevelési támogatást, vagy segítséget a gyerekek tanszervásárlásához. A kormány azonban változatott a törvényen. A módosítás nyomán az egyszerűsített honosítási eljárásért folyamodóknak a jövőben is jár az évi 20 ezer forintos oktatási-nevelési támogatás, sőt ezt az óvodások is megkapják, ezenfelül egy kétezer forintos taneszköz-vásárlási támogatást is utal a magyar állam. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a napokban azt mondta, a jövőben szigorúbban odafigyelnek arra, ki kapja meg ezeket a támogatásokat. A juttatás csak annak jár, aki valóban magyar iskolába járatja a gyermekét, a szórványterületeken pedig, ahol nem elérhető a magyar iskola, ott szóba jöhet a hétvégi magyar iskola is. A döntés mintegy 900 ezer embert érint, mostanáig ennyien igényeltek magyarigazolványt. A kedvezménytörvényt 2001-ben, az első Orbán-kormány idején fogadták el. Most arról döntött a kormány, hogy ezentúl az a magyar ajkú, aki a szomszédos államokban él, akár magyar állampolgár, akár nem, igényelheti a törvényben kimondott támogatást. Január 3-a óta egyébként egyre több határon túli magyar kér és kap kettős állampolgárságot. Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint ez a nemzeti integráció kiemelkedő intézménye, amelynek révén a későbbi autonómia is „beteljesedhet”. Az állampolgárság, illetve a szavazati jog tervezett megadása körül eközben nem csitul a vita. Legutóbb például a Le Monde írt arról, hogy a budapesti döntésnek az egész unióra kiterjedő hatásai vannak. A francia újság arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar útlevéllel rendelkezők szabadon mozoghatnak majd a schengeni övezetben vagy vállalhatnak munkát az unióban, akkor is, ha egyébként azon országok állampolgárai, amelyeknek nem járnak ezek a kiváltságok. A Le Monde szerint „kényes kérdés” az, hogy Budapest szavazati jogot készül adni minden honosított magyarnak, hogy létrehozzanak egy határon túli választói bázist. Hazai szakértők a napokban arra figyelmeztettek, hogy az állampolgársági jog, illetve a jellemzően abból következő választójog is a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik, abba az EU-nak nincs beleszólása. Ugyanakkor Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakcióelnöke szerdán az AFP jelentése szerint azt mondta: elfogadhatatlan lenne a választójog megadása a határon túli magyar kisebbségeknek. Ez ugyanis egyenlő a határok el nem ismerésével. Daul szavait később a szóvivője, Antoine Ripoll cáfolta. Lapunk akkor megjegyezte, mindez vélhetően azért történt, mert a politikus észlelte az általa mondottak visszhangját. A galamus.hu beszámolt arról: a frakcióvezető szavait idéző AFP szerint Daul felszólította a magyar kormányt, hagyjon fel a környező országokban élő magyar kisebbségek választójoggal való felruházásának gondolatával, amit az MTI elfelejtett megemlíteni. A francia tudósító beszélt az Európai Bizottság egyik szóvivőjével, Pia Ahrenkildével is, aki szerint egy tagországnak ilyen helyzetben nagyon felelősségteljesen kell viselkednie. Sőt, csak kétoldalú tárgyalások után lehet ilyenfajta törvényt alkotni. Végül Szájer József, a Fidesz delegáció vezetője közölte az egyik magyar kereskedelmi rádióval, hogy a francia újságíró félreértette Daul szavait, és „sikerült rávenni Antoine Rippolt, hogy megismételje ezt a szamárságot”. Sokak szerint Szájernek ezzel sikerült megakadályoznia egy nagyobb botrányt, a kérdés persze az, hogy meddig. Utazási, képzési kedvezményekről, kultúrális támogatásokról, illetve a magyarigazolvánnyal rendelkezők munkavállalásáról is döntött 2001-ben a státustörvény keretében a parlament. Akkor az igazolvánnyal rendelkezőkről a többi között kimondták: „a magyar kultúrához való kötődés erősítésének érdekében a Magyar Köztársaság területén a belföldi helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedési eszközön - vasúti utazás esetén annak 2. kocsiosztályán - utazási kedvezményekben részesül”. Díjmentes utazásra a 6. életévét be nem töltött gyermek és a a 65. életévét betöltött felnött jogosult. A magyarigazolvány tulajdonosai évente három hónapon át - külön vizsgálat nélkül is - dolgozhatnak az országban, illetve egy részük részt vehet államilag finanszírozott képzésben.

Az Európai Bizottság cáfolja a Magyar Nemzet hírét a médiatörvényről

2011. január 17. - (mti / hvg.hu)

Az Európai Bizottságban még folyik a magyar médiatörvény elemzése, a munka távolról sem fejeződött be - közölte hétfőn az uniós végrehajtó testület. Jonathan Todd, a médiaügyekben illetékes Neelie Kroes EU-biztos szóvivője a bizottság déli sajtótájékoztatóján teljességgel tévesnek nevezte azt a hétfői magyar napilap-értesülést, miszerint az Európai Bizottság rendben lévőnek találta a magyar médiatörvényt, és csak kisebb módosításokat fog javasolni. Hétfőn az Európai Unió: nyerésre áll a médiatörvény című cikkében az Európai Bizottságnak egy magát megnevezni nem kívánó munkatársára hivatkozva a Magyar Nemzet írta ezt. Todd elmondta, hogy a brüsszeli testület csak a múlt pénteken kapta meg a magyar hatóságoktól az elfogadott törvényszövegről szóló hivatalos értesítést. A korábban, e hivatalos értesítés előtt Brüsszelbe eljuttatott angol nyelvű törvényszöveg-fordítás abban az értelemben irreleváns, hogy a bizottság csak a hivatalos értesítésben megkapott szövegről alakíthat ki hivatalos álláspontot - tette hozzá. Megerősítette, hogy Kroes EU-biztos hétfő este az Európai Parlament (EP) polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) rendkívüli strasbourgi ülésén tájékoztatást ad majd az elemző folyamat eddigi állásáról. A LIBE ülésére meghívták Viviane Reding EU-biztost is, aki az alapvető szabadságjogokkal foglalkozik. Ő azonban lemondta a részvételt, arra hivatkozva, hogy a magyar médiatörvény ügyében az uniós végrehajtó testület részéről Kroes jár el. Kroes volt az, aki még közvetlenül karácsony előtt levélben kért tájékoztatást a magyar törvényről, mert értesülései szerint kérdések merülhetnek fel azzal kapcsolatban, mennyiben felel meg a jogszabály a média- és audiovizuális szolgáltatásokról szóló uniós irányelvnek. Redingnek az ügybe való bekapcsolódását azok szorgalmazzák, akik szerint a magyar médiatörvény nem csupán az említett irányelvet, hanem az alapvető szabadságjogokról szóló, sarkalatos uniós elveket és szabályokat is sérti. Jonathan Todd most az MTI-nek elmondta: Neelie Kroes biztos hivatala alapvetően a média- és audiovizuális szolgáltatásokról szóló irányelv szempontjából elemzi a törvényt, de szerinte elképzelhető, hogy a bizottsági elemzés során más vonatkozások is felmerülnek. Arra a kérdésre, hogy ez utóbbi esetben tervezik-e Reding bevonását az ügybe, a szóvivő azt felelte: „A hídon akkor kell átmenni, amikor ott vagyunk”. A ügyet jól ismerő, névtelenséget kérő brüsszeli forrás az MTI-nek hétfőn azt mondta: a bizottság várhatóan a törvény számos pontját illetően kíván majd kérdéseket feltenni a magyar félnek. E kérdéseket akár már a közeli napokban is megfogalmazhatják. E forrás szerint még nyitott, hogy a magyar fél e kérdéseket mind meg tudja-e válaszolni kielégítő módon, anélkül, hogy változtatna a törvény szövegén. Az azonban egészen valószínűtlennek látszik, hogy Brüsszel a teljes törvény visszavonására szólítaná fel Budapestet - tette hozzá a forrás. Az MTI úgy értesült, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, aki jelen lesz a hétfő esti strasbourgi LIBE-ülésen, külön kétoldalú megbeszélést is folytat majd Neelie Kroes-szal.

A Der Spiegel is a magyar médiatörvényről cikkez

2011. január 17. - (mti)

A Der Spiegel Cserbenhagyva címmel közöl cikket a magyar médiatörvényről friss számában, alcímében rámutat: a legnagyobb magyarországi médiumok nyugati cégek tulajdonában vannak, ám ezek csak visszafogottan tiltakoznak az új jogszabály ellen. Martin U. Müller, a német hírmagazin tudósítója kiemeli: a médiatörvény központi eleme a sajtó egészét ellenőrző médiatanács, amely katasztrofális mértékű bírságokat szabhat ki, illetve elrendelheti egy adott újság megjelenésének betiltását vagy egy adó lekapcsolását. Müller szerint a független újságírás amúgy is nehéz helyzetben van Magyarországon. A hirdető vállalatok nagy része állami tulajdonban van. A Népszabadság például nemrég elesett egy állami cég 90 millió forint értékű hirdetésétől, amit a lapnál a kritikus hangú tudósításoknak tulajdonítanak. Sok újságíró úgy érzi, hogy cserbenhagyták őket kiadóik, amelyek túlnyomórészt nyugati kézben vannak. Erre reagálva a WAZ-csoport ügyvezető igazgatója azt feleli, hogy „több értelme van a helyszínen hangosan szóvá tenni valamit, mintsem Németországból tiltakozni”. A WAZ mindazonáltal támogatja újságjainak főszerkesztőit - tette hozzá Bodo Hombach. „Elítéljük a sajtószabadság minden korlátozását” - mondta a Der Spiegel tudósítójának Christoph Keese, az Axel Springer kiadó PR-osztályának igazgatója. Szerinte „a törvény egy sor problematikus előírást tartalmaz, amelyeket a sajtószabadság korlátozására lehet kihasználni”. A svájci Ringier csoport részéről nem kívántak nyilatkozni Müllernek, arra hivatkozva, hogy előbb megvárják az új törvény „konkrét hatását”. A német tudósító szerint az óvatosság azzal állhat összefüggésben, hogy az illetékes magyar hatóság még nem hozott döntést a Springer és a Ringier tervezett összefogásáról. A tv-adók üzemeltetői viszont némi javulást látnak az új törvényben. A múltban megeshetett, hogy egy televíziót akár 30 napos sugárzási szünetre ítéltek, ha valamelyik műsor nem tetszett a kormánynak. Ezután viszont legföljebb egy hétre szólhat a sugárzási tilalom. Ugyanebben a lapszámban a Der Spiegel interjút közöl a Népszabadság főszerkesztőjével. Vörös T. Károly nevetségesnek minősíti a médiatörvényt, amelynek megszületése mögött kétféle motívum állhat. „Vagy kontármunkát végeztek, mert sietni kellett, vagy pedig azt akarták, hogy az újságírók lelkébe beleegye magát a félelem érzése. Ilyen nyomás alatt, ollóval a fejekben dolgozni nagyon nehéz. Egy idő után ez öncenzúrához vezet.” Vörös emlékeztet arra, hogy a rendszerváltás után a magyar sajtó messzemenő szabadságot élvezett, most viszont visszafelé mutató fejlődés indult meg. „Sokkal többről van szó, mint csupán a sajtószabadság korlátozásáról. Az egész jogállam módszeres felszámolása zajlik: korlátozzák az alkotmánybíróság hatáskörét, feloszlatják a költségvetési tanácsot, a számvevőszék és a legfőbb ügyészség élére keményvonalas embereket ültetnek.” A német újságírónak arra a kérdésére, vajon a magyar EU-elnökség alatti fokozott figyelem miatt lehet-e számítani a médiatörvény enyhítésére, Vörös kijelentette: „Éppen ellenkezőleg. Habár a törvény január 1-jétől hatályos, büntetéseket csak július 1-től kezdve szabhat ki a médiatanács. Egy nappal korábban ér véget a magyar EU-elnökség. A cél nyilvánvalóan a negatív visszhangok elkerülése. Az igazi nyomás majd ezután nehezedik a médiumokra.”

Alkotmányozás: Európa „figyel bennünket“

2011. január 17. - (168ora.hu)

„Az MSZP nem vesz részt az alkotmányozás parlamenti vitájában, mert az új alaptörvény nem egy nemzet, hanem egy párt készülő alkotmánya” - jelentette be Kormos Kata, a párt szóvivője. A sajtótájékoztatón Gurmai Zita, az MSZP EP-képviselője azt mondta, a mostani alkotmány készítői nem veszik figyelembe, hogy Európa tökéletesen átalakult. Szavai szerint ma nincs alkotmányozási kényszer Magyarországon. Hozzátette, erőltetettnek érzi, hogy egy év alatt kell elkészíteni az alaptörvényt, egy jó alaptörvény elkészítéséhez ugyanis idő kell. Hangot adott annak a véleményének is, hogy az alkotmány elkészítéséhez konszenzus kellene - írta az MTI. Gurmai Zita szerint a magyar uniós elnökség van olyan súlyú, hogy ebben az időszakban „nemhogy a médiatörvénnyel, de az alkotmánnyal sem kellene foglalkozni”, mert mindenkinek az a feladata, hogy próbálja meg a lehető legjobb képet adni Magyarországról. Az alkotmányozás kapcsán a politikus úgy fogalmazott, hogy „elindult a jogállamiság lebontása”. Szavai szerint Európa „figyel bennünket”, mert Magyarország ma a többi uniós tagállamot is képviseli. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy az alkotmányozási folyamatot célszerű lenne későbbre tolni. Véleménye szerint a jelenlegi alkotmány minden alapvető jogot garantál, a Fidesz által tervezett jogszabály viszont „nem mindenki alkotmánya”, és a soros elnökség alatt nem is célszerű új alaptörvényt készíteni. A képviselő egyúttal elmondta, arra kérik az Alkotmánybíróság elnökét, Paczolay Pétert, hogy lépjen a magánnyugdíjak kérdésében. Arra a kérdésre, hogy egy későbbi időpontban sem vennének-e részt az alkotmányozás folyamatában, Gurmai Zita - hangsúlyozva, hogy ebben a pillanatban az Európai Szocialista Pártot tudja képviselni - azt felelte, hogy az alaptörvény „akkor lehet igazán sikeres, ha az alapvető garanciákat megkapja a Magyar Szocialista Párt”. Mint mondta, ha az alapvető védelem meglenne, akkor ő, mint az Európai Szocialista Párt alelnöke azt javasolná, hogy tegyék meg ezt a lépést. Hozzátette, hogy ezeket viszont nem kapták meg. Problémának nevezte azt is, hogy a készülő alkotmány „túlságosan keresztény”, véleménye szerint figyelembe kellene venni a más vallásokat is. Hozzátette, a kereszténység ügye rendkívül fontos. „Én is szeretem István királyt, mert azt gondolom, nélküle nem lennénk, ahol vagyunk” - fogalmazott, hozzátéve, hogy meg kell találni a helyes arányokat. Szerinte azt is tudomásul kell venni, ma már a nők önállóan döntenek, és azt is el tudják dönteni, hogy adott esetben szeretnének-e gyereket. Megjegyezte, annak, hogy sok gyermek szülessen, az a biztosítéka, hogy a nőnek van munkahelye. A parlamentnek nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is megalkotni Magyarország új, végleges alkotmányát - közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője vasárnap az MTI-vel. A szóvivő így reagált a szocialisták sajtótájékoztatójára. „Semmi meglepő nincsen abban, hogy a szocialisták változatlanul arra kérik a kormányt, hogy vegye semmibe a népakaratot. Az elmúlt nyolc év gyakorlatával szemben azonban a nemzeti ügyek kormánya az emberek felhatalmazása alapján teszi a dolgát. 2010-ben az emberek kétszer is nagy többséggel kinyilvánították, hogy Magyarországon semmi nem mehet úgy tovább, mint eddig, vagyis Magyarország alkotmányos újjászervezésére van szükség. Ezért a parlamentnek nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is megalkotni Magyarország új, végleges alkotmányát” - olvasható a miniszterelnökség közleményében.

Jogerősek a kisebbségi választások eredményei

2011. január 17. - (mti)

Jogerőre emelkedtek a területi és országos kisebbségi választások eredményei. Az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke a napokban hívja össze az országos kisebbségi önkormányzatok alakuló üléseit, ahol a képviselők megválasztják saját vezetőiket a következő négy évre. Az OVB-hez a hét végén nem érkezett egyetlen jogorvoslati kérelem sem, ez azt jelenti, hogy az országos, valamint a megyei és a fővárosi kisebbségi választások eredményei jogerősek. Bordás Vilmos, az OVB elnöke már össze is hívta több kisebbség országos szintű alakuló ülését, ezek között lesz a legnagyobb magyarországi kisebbség, a cigányoké is, várhatóan csütörtökön, az V. kerületi Duna Palotában. A törvény szerint a területi kisebbségi önkormányzatok alakuló ülését 15, míg az országos kisebbségi önkormányzatok esetében 30 napon belül kell összehívni. Az alakuló ülések előtt a kisebbségi képviselők átveszik megbízólevelüket. Az országos önkormányzatok alakuló ülései január 20. és február 3. között lesznek, a területiekről pedig megyei, illetve fővárosi szinten döntenek. A kisebbségek országos képviselői az alakuló üléseken esküt tesznek, majd maguk választják meg vezetőiket, tisztviselőiket, a választási szerveknek ebbe nincs beleszólási lehetőségük.

Lengyelország és Szlovákia fontolgatja a visegrádi gázvezeték lehetőségét

2011. január 17. - (euractiv.hu)

Lengyelország és Szlovákia megállapodást kötött a két országot összekötő gázvezetékről szóló megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről. Arról, hogy a lengyel és a szlovák gázrendszereket összekötik-e, úgy, ahogyan azt Orbán Viktor magyar miniszterelnök felvázolta a Barroso bizottsági elnökkel tartott január 7-i sajtótájékoztatón, 2012-ben születik döntés. A lengyel gázvezeték-hálózatot üzemeltető Gaz-System S.A. és szlovák megfelelője, az Eustream A.S. a Lengyelország és Szlovákia közötti földgáz-vezeték kialakítására tett együttműködésről írtak alá szándéknyilatkozatot. Jan Chadam, a Gaz-System S.A. vezetőségi tagja elmondta, hogy a kérdéses lengyel-szlovák összekötő vezeték az észak-déli folyosó fontos eleme lehet. Szerinte a beruházás egyik előnye lenne, hogy a közép-európai fogyasztók a lengyel infrastruktúrán keresztül hozzáférnének a Balti-tenger partján fekvő Świnoujście-ben épülő cseppfolyós gáz terminálhoz. A vállalat 2014-ig több, mint ezer kilométer gázvezeték építését tervezi, így nagyobb mennyiségű gáz szállítása válik lehetővé Lengyelországon keresztül. Antoine Jourdain, az Eustream A.S. igazgatóságának elnöke, elmondta, hogy a szlovák regulátor örül, hogy megtehetik ezt a lépést lengyel kollégáikkal. Elmagyarázta, hogy a lengyel-szlovák összekötő vezetéket a későbbiekben összekapcsolnák a szlovák-magyar összekötő vezetékkel, így nagymértékben fejlődne az ellátásbiztonság a Visegrádi Együttműködés országaiban, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon egyaránt. A két vállalat egy közös szakértői csoportot bíz meg a technikai, gazdasági, környezeti és jogi feltételek elemzésének elkészítésével. Így készülhet el az a megvalósítási tanulmány, amely meghatározná a vezeték megépítésének üzleti feltételrendszerét. Arról, hogy a projektet ténylegesen végrehajtják-e, 2012-ben születik döntés. A vállalatok mindenesetre már a tervezett elemző munkához is EU-s társfinanszírozást kérnek. Mint ismeretes, január 7-én Orbán Viktor bejelentette, hogy hamarosan megállapodást írnak alá a magyar-szlovák határkeresztező kapacitás kiépítéséről, ami a hasonló magyar-horvát csatlakozási lehetőség megteremtése után egy teljes észak-déli gázellátó tengely alapja lehetne. Ehhez azonban az kell, hogy a szlovák és a lengyel hatástanulmány ténylegesen kimutassa egy ilyen összeköttetés gazdasági racionalitását. Lengyelország ma egyetlen összekötő vezetékkel rendelkezik Németország felé Lasowa tartományban, amelyen keresztül évente kilencszáz köbméter földgázt importálnak. A későbbiekben ennek a vezetéknek a kapacitását másfél milliárd köbméterre tervezik emelni. Ősszel nyitnak meg egy másik gázvezetéket Csehország felé. Ennek kapacitása ötszáz millió köbméter gáz mozgatására lesz elegendő évente. A Szlovákia felé vezető kapcsolat ennél jóval hatékonyabb volna, akár ötmilliárd köbméter gáz szállítására elégséges volna az éves kapacitása. A Rzeczpospolita értesülései szerint 160 kilométer vezeték építésének költsége 129 millió euró körül alakul majd. A 2008. december 31-én Oroszország és Ukrajna között kirobbant gázelszámolási vita miatt Európa keleti része hetekig megfelelő gázellátás nélkül maradt, ami különösen súlyosan érintette Szlovákiát, Szerbiát és Bulgáriát. A következő évben a Bizottság elfogadott egy ötmilliárd eurós tervet, aminek nagy részét olyan infrastruktúra kiépítésére szánták, amely lehetővé teszi, hogy a szolgáltatás megszakadása esetén ellentétes irányba is tudjon folyni a földgáz. A különböző országok közötti - így a szlovák-lengyel, a magyar-horvát, a bolgár-román -összekötő vezetékekre egyenként húsz millió eurót szánnak. A földgázellátás biztonságáról szóló, tavaly sebtében megalkotott és december 2-án már életbe is léptetett európai rendeletben pedig előírták, hogy a jövőben a gázvezetékeket eleve kétirányú szállításra tervezzék, illetve alakítsák át. A napjainkban épülő vezetékek azonban még ennek az elvárásnak nem tesznek eleget, ezért a gázforrások versenyét csak csekély mértékben növelik. A tervezett határkeresztező kapacitások elméletileg megteremthetik a ma egységes piaci hálózatot nem alkotó, egy-egy nagyobb gázmezőt és a fogyasztókat összekötő gázvezeték köré szerveződő európai részpiacok integrációját, és végső soron a gáztermelőket is versenyre kényszeríthetnénk. Ugyanakkor a kérdéses gázvezetékek gazdasági racionalitásáról megoszlanak a vélemények. A jelenleg meglévő gázinfrastruktúra általában csak egyirányú szállítást tesz lehetővé. A 2008-as gázválság bebizonyította, hogy az áramlási irányok viszonylag kis költséggel megfordíthatók, és a meglévő vezetékes kapcsolatok is értékesebbek mint azt korábban gondolták. Elvileg lehetséges a vezetékek áramlási irányának „virtuális megfordítása” is, mondjuk úgy, hogy a keletről jövő drágább gázt elcserélik olcsóbb, másik vezetékszakaszon érkező nyugati gázra. Ahogy a Regionális Energiagazdasági Kutató Központ témával foglalkozó nemzetközi workshopján Marcin Nowacki december 7-én elmondta, a német-lengyel vezetéken például a jelenleg ezt szerződésesen kizáró lengyel-orosz államközi egyezmény, illetve az arra alapozott kereskedelmi szerződések rendszere. Több szakértő az új vezetékek helyett a meglévő vezetékek ténylegesen használhatóvá tételét, a tényleges vagy üzleti cserén alapuló virtuális többirányúság, esetleg többcélúság megteremtését tartaná helyes megoldásnak. Akárcsak a Nabucco és a Déli Áramlat óriásberuházások esetében is az igazi kérdés az, hogy a vezetéken keresztül valóban lehet-e alternatív, esetleg olcsóbb, biztonságosabb gázforrásokat találni. A már említett budapesti konferencián a téma egyik kutatója, Pierre Noël Bulgária példáján mutatta be, hogy a viszonylag kis kapacitású, elszigetelt, és különösen az egyetlen szállítóra épülő rendszerek összekapcsolása a várható előnyökhöz képest az egyik legköltségesebb befektetés az energiabiztonság növelésébe. Különösen addig, amíg a gáztermelőkkel kötött szerződések korlátozásai, az egyelőre csak papíron létező LNG kikötői terminálok hiánya, vagy a kutatók által nagy ütemben feltárt palagázmezők kiaknázásának technikai akadályai miatt az új vezetékekbe nem lehet olcsóbb gázt tölteni.

Megdőlt a rekord a Pilisben

2011. január 22. - (mti)

Az ezredforduló óta 2010 volt a legcsapadékosabb év a Pilisben - közölte a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője. Lomniczi Gergely elmondta tavaly csaknem 1200 milliméter csapadék hullott, ami mintegy kétszerese a 2009-ben mért mennyiségnek. Az évtizedes rekordot a tavaszi hónapok esőzései okozták. A szóvivő elmondta azt is, hogy a rendkívüli mennyiségű eső komoly pusztítást végzett az erdészet területén a fákban, az utakban és a műtárgyakban is. Lomniczi Gergely szerint a mostani enyhülés sem kedvez az erdészeti munkáknak, mert a földutak többsége alig vagy egyáltalán nem járható, ami jelentősen akadályozza a fakitermelést és -szállítást, a lakosság tűzifaellátását azonban egyelőre nem veszélyezteti.

Folytatódik a közmunkaprogram a Pilisben

2011. január 22. - (mti)

Idén is 55 közmunkás vesz majd részt az erdőművelési és parkerdő-fenntartási munkálatokban a Pilisi Parkerdő területén A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan idén is az erdőművelési és parkerdő-fenntartási munkálatokban vesz majd részt 55 közmunkás a Pilisi Parkerdő területén - mondta a főváros környéki erdőket kezelő társaság szóvivője. Lomniczi Gergely közölte: a Pilisi Parkerdő Zrt. 2004 óta közel hétszáz embernek adott munkát a közmunkaprogram keretében. A tervek szerint idén 450 hektár erdő ápolásához, 80 kilométer sétaút karbantartásához, 200 hektárnyi terület megtisztításához járulnak majd hozzá a foglalkoztatottak. Ebben az évben a 75 millió forintos állami támogatás mellé 7,5 millió forint önrészt biztosít a társaság - mondta a szóvivő.

Gonosz csalás a szlovák rendszám?

2011. január 18. - (otomoto.hu - nol.hu / fn.hu / napi.hu)

Nem véletlenül hívják egyesek, hőn szeretett országunkat Abszurdisztánnak. Olyan szabályozást, törvénykezést tapasztalhatunk már évek óta, hogy jóérzésű ember szárazon, ketchup nélkül eszi meg a kalapját. Ilyen régi szálka a regisztrációs adó is, amely minden külföldről behozott autót súlyt. Ismerjük jól, ez a külön sarc akár 20-30%-al megdrágítja a vásárlást. Ezért a népi lelemény megtalálta a kiutat, és az uniós rendelkezéseket felhasználva, el lehet kerülni a befizetést. Hogy mindez mennyire szabályos? Nos a VPOP és az APEH alkotta mára közös szerv szerint egyáltalán nem az. De előbb lássuk, hogy zajlik egy ilyen autóvásárlás. Először is külföldi rendszámra történő forgalomba helyezésre van szükség. Erre a legalkalmasabb ország Szlovákia, hisz közel van, könnyű a kapcsolatteremtés, és nincs bürokratikus útvesztő, ráadásul a regadó mellett az egyéb kiadásokon is spórolhatunk. 30-40 százalék marad a zsebben, a kötelező és casco biztosítások után is, ezen felül nem kell teljesítményadót és cégautóadót sem fizetnünk. Saját névre vásárolva összetűzésbe kerülhetünk a hatósággal, mivel a hatályos jogszabályok szerint a külföldről behozott járművet a tulajdonosnak vagy az üzemben tartónak a behozatalt követő 30 napon belül itthon is forgalomba kell helyeznie. Viszont ez az előírás azonban nem vonatkozik a szlovák cégen keresztül tulajdonolt autókra, és így jönnek képbe a folyamatot megkönnyítő közvetítő vállalkozások. (Igaz a saját névre vásárolt autónál is nehéz helyzetben van a hatóság, hiszen azt bizonyítani, hogy valaki nem tartózkodik a szlovák lakhelyén évi 183 napot, életvitelszerűen, nem egyszerű.) Az interneten most körülbelül 30 cég kínál ajánlatot a témakörben. Ismerik a jogi kiskapukat, és intéznek minden papírt a szlovák hatóságnál, (rendszámtábla beszerzésétől a kötelező biztosításon át az okmányok és igazolások intézéséig, nagyjából ezer euróért.) az állam megkurtításához a vásárlónak csak a pénzt kell adagolni és várni. Az érintett cégek egyöntetű véleménye szerint mindez teljesen legális, és törvényes. Azaz inkább megfoghatatlan a hatóságok számára. Pedig mennyire szeretnék…

A beszerzésre ma több lehetőség van:

1. Magánszemélyként: Könnyebb belekötni, de ez az olcsóbb és egyszerűbb út. Csak egy szlovák lakcím kell és jogosítvány, mindezt 1 hónap alatt intézik el a szóban forgó vállalkozások.

2. Cégalapítással: Igen, kizárólag egy autóért is megéri kint céget alapítani. Feltéve, hogy komoly értékű gépről van szó. Ebben az esetben egy Kft. tulajdonosai leszünk, amelytől mi magunk béreljük az autót, mint magánszemély, és ezzel tulajdonképpen legalizáljuk a magyarországi használatot.

3. Bérlés: Ebben az esetben egy szlovákiai flottaüzemeltetővel kötjük a bérleti szerződést, nagy általánosságban négy év időtartamra. A bérlethez még Szlovákiában bejelentett címre sincs feltétlenül szükség, ha a bérbeadó, vagy a lízingcég elfogad bennünket ügyfelének. Igaz a bérletet folyamatosan fizetni kell, de az árban benne van a biztosítás és a szervizelés, valamint baleset esetén a csereautó is. A hazai partner ezt költségként számolhatja el, azaz csökkentheti vele az adóalapját. A futamidő végén a vevő megvásárolhatja az autót az előre megállapított maradványértéken, vagy új kocsit vásárolhat, és az addig használt járművet a szlovák kereskedő beszámítja, így kezdődik a kör elölről.

A hatóság tehetetlen, az üzlet ma is virágzik. Pofonegyszerű, ezért sokan is éltek vele, több mint tízezer magyar autós vásárolt a szomszédból. Erre a hatóság kemény intézkedéseket, és vizsgálatokat helyezett kilátásba, még 2008-ban, ám a rendelkezésükre álló eszközökkel egyelőre nem tudják nyakon csípni az ügyeskedőket. Lehet utálni a szlovák rendszámos réteget, mert bizony ez adócsalás, és aki luxusautóval jár, az úgyis ki tudná fizetni. Viszont abba is érdemes belegondolni, hogy ahol ekkora tömeg rohamozza meg a kiskaput, ott inkább a törvénnyel vannak súlyos problémák.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

......................................................................................................................................