Szent Cirill és Szent Metód emlékezete Zalaváron

E helyet a néhai nyitrai fejedelem Pribina és fia Koceľ kormányozták. ● Szent Cirill és Szent Metód olyan évezredes példaképek, akiknek tettei üzenetként ma is érvényesek, arra szólítanak fel, hogy tegyük biztonságossá és erőssé Európát - jelentette ki a magyar honvédelmi miniszter 2018. június 16-án Zalaváron.

Benkő Tibor a magyar és a szlovák tábori lelkészi szolgálatok hagyományos, a két társvédőszent előtt tisztelgő ünnepségén úgy fogalmazott: a keresztény kelet két apostola, Európa védőszentjei „a békét, a megbékélést és a megértést hirdetik”, amelyek napjainkban is időszerűek. Megmutatják, hogy „sok bonyolult vallási és kulturális, polgári és nemzetközi sajátosságukban különböző közösségekben hogyan kell életképes egységet keresni” - mondta a miniszter. Szent Cirill és Szent Metód hitbéli elhivatottsága, szolgálata és eltökéltsége „szellemi támasza lehet az európai kontinensen élő nemzeteknek és népeknek”. Példaképek, mert az akkori Európa zűrzavaros évtizedeiben felismerték az aktuális tennivalókat. A békére való törekvésre, a testvéri együttélésre való buzdítás jelenleg is fontos feladatunk - értékelte a honvédelmi miniszter. Közölte, a szlovák és a magyar hadsereg katonáinak évek óta közös erőfeszítése, hogy hazájuktól sok száz vagy ezer kilométerre „megvalósulhasson más népek és nemzetek nyugalma, békéje, otthonra találása, kiegyensúlyozott élete”. A miniszter Márai Sándor írót idézve a tábori lelkészi szolgálatoknak arra a fontos szerepére hívta fel a figyelmet, amellyel értéket teremtenek és adnak a katonák életéhez. A katona és a tábori lelkészi szolgálat „a hitben, az akaratban, a becsületben tud találkozni”, s mindezek alapjait a két szent teremtette meg az akkor itt élő szláv népeknek. Benkő Tibor szerint a következő időszak tétje, hogy Európa megmarad-e európainak, az európai értékekkel és kultúrával, amelyért elődeink és őseink küzdöttek. Magyarország a visegrádi négyekkel és egyre több más európai országgal együtt úgy vélekedik, hogy „meg kell védeni kiharcolt életünket, életmódunkat, kultúránkat, keresztény gyökereinket”. Peter Gajdos szlovák védelmi miniszter arra emlékeztetett, hogy 1155 évvel ezelőtt érkezett meg a Nagymorva Birodalom területére Cirill és Metód, akik a szláv írásbeliség megteremtése mellett letették a szláv irodalom, a kereszténység és a kultúra alapjait is. A Szlovák Köztársaság alkotmányában szerepel is a Cirill és Metód szellemi örökségére való hivatkozás. A két hittérő a történelemben „nagyon mély barázdát szántott” és elvetette a két nemzet emberi és kereszténységbeli identitásának magjait. Életpéldájuk inspirációul kellene, hogy szolgáljon a politikusok és a katonák számára is, mivel Cirill és Metód összekötötték az embereket. „Ez ma még fontosabb: valamit összekötni, és nem szabad polarizálni a társadalmakat” - jelentette ki a szlovák védelmi miniszter. A zalavári megemlékezésen Horti Andrásné, a Fővárosi Szlovák Önkormányzat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a két hittérítő küldetése az első egyesítési törekvés volt. Elhozták a keresztény hitet és a nemzetek együttműködési vágyát. Horváth Ildikó, Zalavár polgármestere beszédében arra tért ki, hogy Zalavár egy kis falu Európában, ahol a kontinens védőszentjei valaha megfordultak. Nekik is köszönhető, hogy ma a szlovák, a cseh, az orosz, a bolgár és a magyar nemzetiség békében él egymással. (mti)

A r c h í v   -   2 0 1 2
Megemlékező ünnepség a zalavári történelmi emlékparkban

A Zalavári Történelmi Emlékparkban 2012. június 9-én tartott ünnepi megemlékezés katonai tiszteletadással kezdődött, a katonai felhívó jel elhangzása után a két ország nemzeti himnusza, majd az Európa Himnusz (Örömóda) csendült fel a Veszprémi Helyőrségi Zenekar előadásában. Bíró László tábori püspök szlovák nyelven köszöntötte a megjelenteket, köztük František Rábek szlovák tábori püspököt, a vele érkezett tábori lelkészeket és a mintegy ötven fő katonát, rendőrt, tűzoltót és családtagjaikat, akik autóbusszal érkeztek Pozsonyból, hogy a szlávok apostolaira emlékezzenek Zalaváron. A megemlékező ünnepségen részt vett Berkenyés István Zalavár polgármestere és Szí-Márton János plébános, valamint zalavári és a környező települések lakói.

Bíró László magyar tábori püspök beszédében emlékeztetett az egy évvel ezelőtti találkozóra, mellyel a két tábori püspökség hagyományt akart teremteni a Zalavári Történelmi Emlékparkban való egyházi és katonai megemlékezéssel. „Egy évvel ezelőtt együtt és közösen rá tudtunk lépni arra az útra, melyen a hithirdető testvérpár előttünk haladt Európa kultúrája és az Római Egyház hagyománya felé. Ez az út el tud vezetni bennünket arra az eszményre, hogy népeink és nemzeteink a saját hagyományaikat megőrizve, meg tudják és meg akarják becsülni egymás értékeit, egyházi és kulturális tradícióit – hangsúlyozta a magyar tábori püspök. „Arról álmodom, hogy a következő évek során Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina tábori püspökségei és hadseregeik katonái is eljönnek erre az ünnepre, Szent Cirill és Szent Metód közbenjárását kérve nemzeteikre és Európa minden népére - mondta beszéde végén Bíró László. A beszéd után a közreműködő MH Légierő Zenekar Veszprém játéka, majd koszorúzás következett: a megemlékezés és a tisztelet virágait először František Rábek szlovák, majd Bíró László magyar tábori püspök helyezte el Szent Cirill szerzetes és Szent Metód püspök emlékoszlopánál.

A megemlékező ünnepség a Szent Adorján Bazilika romjainál folytatódott, ahol latin nyelvű tábori szentmisét mutatott be a két püspök a jelenlevő szlovák és magyar tábori lelkészekkel, valamint a környékbeli plébánosokkal. A szentmisén a Veszprémi Légierő Zenekar közreműködésével ebben az évben is felcsendült a gregorián Missa de Angelis valamint Aquinói Szent Tamás Adoro te devote kezdetű latin nyelvű himnusza. A szentmise főcelebránsát, František Rábek szlovák tábori püspököt a liturgia kezdetén Szí-Márton János zalavári plébános köszöntötte, helybeli fiatalok pedig virágcsokrot adták át a két tábori püspöknek. A szentmise homíliájában Rábek püspök felidézte Koceľ fejedelem alakját, akinek a hithirdető testvérek zalavári tartózkodásuk során oly sok mindent köszönhettek: „Koceľ katona és politikus volt, laikus, azaz világi krisztushívő, aki nyitott volt az igazság és a jó felé. Nemcsak hogy vendégül látta az úton lévő hithirdetőket és társaikat, hanem kíváncsian érdeklődött hithirdető tevékenységük iránt és örömmel ismerte meg az elődeink nyelvén glagolitaírással írott Szentírást és a liturgikus könyveket. Ezen örömét akarta megosztani alattvalóival is, ezért marasztalta néhány hónapig a saját területén a hithirdetőket. Kérte, hogy ismertessék meg a fiatal férfiakkal a glagolitaírást, képezzék őket a hit és a műveltség terjesztésére és más dolgokra is.”

A szlovák tábori püspök szentbeszédében kiemelte a szláv fejedelem nagylelkűségét, melyet példaként állított a világi krisztushívők elé: „Cirill életrajzának más részeiből tudom, hogy Koceľ tevékenyen segítette a hithirdető testvérpár küldetését, és része volt abban is, hogy Metód pannóniai és nagy morva birodalmi püspökké lett szentelve. Mikor Metód nem térhetett vissza a Nagy Morva Birodalom területére, akkor Koceľ rendelkezésére bocsátotta saját várát. Mikor fogságba esett, római kapcsolatai révén nagyban hozzájárult szabadon bocsátásához. Kijelenthetjük, hogy Koceľnek kulcsfontosságú szerepe volt a testvérpár hithirdető sikereiben. Helyes és méltó, hogy megemlékezünk e nemes lelkű világi krisztushívőről, Koceľről, aki oly nagylelkűen támogatta az evangélium terjesztését és az Egyház növekedését. Koceľ személyisége és személyes példamutatása kell, hogy ösztönözően hasson a jelenkorban élő, különböző társadalmi beosztásokat és szerepvállalásokat betöltő emberekre. A katonai, és a politikusi küldetés célja az emberek jólétének a szolgálata. Koceľ példája azt tanítja, hogy ez a szolgálat túlmutat a személyes biztonság és az egyéni anyagi jólét kérdésein. Az ember teljes jólétéhez ugyanis hozzátartoznak a kulturális, erkölcsi és lelki javak is. A katonának és a politikusnak nem kell a vallási kérdések vagy kulturális élet szakértőinek lenniük, de ha bölcs és jó emberek, akkor fel kell tudni ismerniük az értéket, az igazat, a jót, és mindazt, ami az ember lelki fejlődését elősegíti. Ha segítik ezen értékek terjesztőinek munkáját, ha támogatják a kultúrát, ha megteremtik a bölcs és hiteles lelkipásztorok munkájának a körülményeit, akkor munkatársaivá válnak az erkölcsi jó, a keresztény hit, az evangéliumi élet értekei terjesztésének és magának az Egyháznak a növekedéséhez is. Öröm a pap, öröm a püspök számára, ha munkája során ilyen világi krisztushívőkkel találkozik.

A Szent Adorján Bazilika romjainál bemutatott szentmisét követően közös ebéd következett, majd a Szlovákiából érkezett katonák és családtagjaik a Zalavári Történelmi Emlékpark nevezetességeivel ismerkedtek meg, majd a késő délután indultak haza Szlovákiába.

František Rábek szlovák tábori püspök szentbeszéde

E helyet a frank királyok megbízásából a néhai nyitrai fejedelem Pribina és az ő fia Koceľ kormányozták. Az itt élő szláv népesség nem volt a Nagy Morva Birodalom része, hanem a Frank Birodalom alattvalói voltak. Pribina 850 körül építtetett Szent Adorján vértanú tiszteletére bazilikát, melyet – ahogy az ő első nyitrai templomát 828-ban – a salzburgi érsek szentelt fel. A régészek e helyet Szent Adorján vértanú sírja fölé épített zarándoktemplomként tartják nyilván. Bár Pribina és fia Koceľ frank vazallusok voltak, gondot viseltek a népükre, kereszténnyé válásukra, és az Egyház lelkipásztori tevékenységének támogatására. Hasonló helyzetben voltak, mint a mi tábori püspökségünk. Mi is fokozatosan építjük a saját szerveződéseinket a hadsereg, a rendőrség, a büntetés végrehajtás területén, és örülünk, ha a legkülönbözőbb szinteken egészen a miniszterekig megértéssel és segítőkészséggel találkozunk.

Cirill (Konstantin) életrajzának XV. fejezetében ezt olvashatjuk: „Római útjuk során Koceľ, pannóniai fejedelem fogadta őket, ki megkedvelvén szláv könyveket adott néki (Cirill-Konstantinnak) körülbelül ötven tanítványt, hogy képezze őket.” Koceľ katona és politikus volt, laikus, azaz világi krisztushívő, aki nyitott volt az igazság és a jó felé. Nemcsak hogy vendégül látta az úton lévő hithirdetőket és társaikat, hanem kíváncsian érdeklődött hithirdető tevékenységük iránt és örömmel ismerte meg az elődeink nyelvén glagolitaírással írott Szentírást és a liturgikus könyveket. Ezen örömét akarta megosztani alattvalóival is, ezért marasztalta néhány hónapig a saját területén a hithirdetőket. Kérte, hogy ismertessék meg a fiatal férfiakkal a glagolitaírást, képezzék őket a hit és a műveltség terjesztésére és más dolgokra is. Ennek bizonyítéka egy - IX. századból származó nemrég ezen a helyen feltárt - cserépedény darab, melyen glagolita írásjelek találhatók. Cirill életrajzának más részeiből tudom, hogy Koceľ tevékenyen segítette a hithirdető testvérpár küldetését, és része volt abban is, hogy Metód pannóniai és nagy morva birodalmi püspökké lett szentelve. Mikor Metód nem térhetett vissza a Nagy Morva Birodalom területére, akkor Koceľ rendelkezésére bocsátotta saját várát. Mikor fogságba esett, római kapcsolatai révén nagyban hozzájárult szabadon bocsátásához. Kijelenthetjük, hogy Koceľnek kulcsfontosságú szerepe volt a testvérpár hithirdető sikereiben.

Nemes lelkületével és a hithirdetés önzetlen segítésével Koceľ ellenfelévé, majd ellenségévé tette a frankokat, akik ezt üzenték neki: „Ha ezt (Metódot) befogadod, nem vagy a mi szövetségesünk”. Így is lett, mert 874 körül a frankok eltávolították és a területe Svätopluk birtoka lett. Koceľ társadalmi rangját, karrierjét, sőt, talán az életét is feláldozta az evangélium terjesztéséért, a tudatos hitért. Ezért helyes, hogy most megemlékezünk Szent Cirillről, Szent Metódról és társaikról, és közülük is főleg Szent Gorazdról, akik egy ideig itt tevékenykedtek, és tevékenységük által megszentelték ezt a helyet. De úgyszintén helyes és méltó, hogy megemlékezünk e nemes lelkű világi krisztushívőről, Koceľről, aki oly nagylelkűen támogatta az evangélium terjesztését és az Egyház növekedését. Koceľ személyisége és személyes példamutatása kell, hogy ösztönözően hasson a jelenkorban élő, különböző társadalmi beosztásokat és szerepvállalásokat betöltő emberekre.

A katonai, és a politikusi küldetés célja az emberek jólétének a szolgálata. Koceľ példája azt tanítja, hogy ez a szolgálat túlmutat a személyes biztonság és az egyéni anyagi jólét kérdésein. Az ember teljes jólétéhez ugyanis hozzátartoznak a kulturális, erkölcsi és lelki javak is. A katonának és a politikusnak nem kell a vallási kérdések vagy kulturális élet szakértőinek lenniük, de ha bölcs és jó emberek, akkor fel kell tudni ismerniük az értéket, az igazat, a jót, és mindazt, ami az ember lelki fejlődését elősegíti. Ha segítik ezen értékek terjesztőinek munkáját, ha támogatják a kultúrát, ha megteremtik a bölcs és hiteles lelkipásztorok munkájának a körülményeit, akkor munkatársaivá válnak az erkölcsi jó, a keresztény hit, az evangéliumi élet értekei terjesztésének és magának az Egyháznak a növekedéséhez is.

Öröm a pap, öröm a püspök számára, ha munkája során ilyen világi krisztushívőkkel találkozik. Korunkban szinte mindent csak a pillanatnyi gazdasági hasznosság szempontjai szerint mérnek. A hitélet és a kultúra támogatása nem hoz azonnali anyagi megtérülést, sőt, első ránézésre legtöbbször veszteségesnek látszó befektetéssel jár. Hasonlóképpen a politikai népszerűség szempontjából sem kifizetődő a keresztény erkölcsök hangoztatása, sőt népszerűtlenné is teheti az embert. Ezért is nehéz olyan politikusra lelni, aki nyíltan felvállalja az egészséges erkölcsi értékeket, még akkor is, ha ő saját maga meg is van győződve a helyességükről. Ha valaki mégis az igazat, az igazságosságot, a jót, és magát az Istent teszi életében az első helyre, ha a befolyásával, gazdasági és politikai hatalmával ezeket támogatja, cserébe gyűlöletet és a tönkretétel legkülönbözőbb formáit kaphatja. De mindezek ellenére csak a teljes jó adja meg az embernek a földi és az örök boldogságot, és mindezt egy világi krisztushívőnek tudni kell.

Cirill (Konstantin) életrajzában olvashatjuk: „Koceľ megkedvelte a szláv könyveket” - vagyis érdeklődve sajátította el a könyvek tartalmát, tanítását, melyeket a Szent Testvérek őseink nyelvére lefordítottak és glagolita írással írtak. Ezek szentírási és imádságos könyvek voltak. Koceľ a saját nyelvén ismerte meg a kereszténységet. Koceľ ebben is példát mutat. Mi nehézségek nélkül juthatunk az Egyház hitét, és tanítását tartalmazó saját nyelvünkön írott könyvekhez, legyen az a Szentírás, a Katolikus Egyház Katekizmusa vagy más értékes vallásos irodalom. Helyes lenne, ha élő érdeklődéssel ismerkednénk az Egyház hitével, és így mélyítenénk el a Szentháromság Egy Istenhez való kapcsolatunkat. Az új evangelizációt elsősorban saját magunkon kezdjük, hogy hitünk megismerése és megélése által alkalmassá váljunk életünk példájával és érthető szavainkkal is a hit tanúinak lenni kortársaink számára.

E megszentelt helyen Szent Cirill, Szent Metód, Szent Gorazd és társaik, és - bár nincs szentként tisztelve, jóllehet tettei bizonyítják Isten nagylelkű szolgálatát - Koceľ közbenjárására kérjük a Szentlélek Úristent, hogy napjainkban is hívjon állhatatos laikusokat, világi krisztushívőket, hogy a lelkipásztorokkal együttműködve kapcsolódjanak be az új evangelizációba azokon a területeken, amelyek ránk vannak bízva.

Szöveg és kép: (ktp)

Vojenskí biskupi SR a Maďarska si uctili
pamiatku vierozvestcov

Biskup, ordinár Ozbrojených síl (OS) a Ozbrojených zborov (OZ) Slovenskej republiky Mons. František Rábek sa 9. júna 2012 stretol v juhomaďarskom Zalaváre s maďarským vojenským biskupom Mons. Lászlóom Bíróom. Za účasti príslušníkov oboch armád si spoločne uctili pamiatku slovanských vierozvestcov sv. Cyrila a Metoda, ktorí v miestach Blatnohradu a bývalého sídla kniežaťa Pribinu i jeho syna Koceľa pôsobili. Ako o tom dnes informoval TASR kancelár a hovorca Ordinariátu OS a OZ SR Tibor Ujlacký, na slávnostnom stretnutí v sobotu 9. júna boli prítomné aj štyri desiatky pútnikov z radov príslušníkov Ozbrojených síl SR, Policajného zboru a Hasičského záchranného zboru s rodinami. Biskupi položili vence k Pamätníku sv. Cyrila a Metoda vence. Maďarský vojenský biskup v prejave vyzdvihol osobnosti sv. Cyrila a Metoda a ich činnosť „vzbudzujúcu v každom kresťanovi túžbu po spoločenstve a jednote“. Na slávnostnej sv. omši ordinár Rábek pred pútnikmi vyjadril Bírovi poďakovanie za úsilie o budovanie vzájomných vzťahov medzi Slovákmi a Maďarmi a v rámci homílie uvažoval nad podielom laikov na novej evanjelizácii prostredníctvom osoby kniežaťa Koceľa. Koceľ bol podľa jeho slov laik, vojak a politik. No, súčasne bol človekom, otvoreným pre pravdu a dobro. Nielenže poskytol pohostinnosť vierozvestcom a ich družine, keď tadiaľ prechádzali cestou do Ríma, ale sa so záujmom oboznámil s ich misijnou činnosťou, s knihami liturgie a Svätého písma, preloženými do reči našich predkov a písanými v hlaholike. Rábek pripomenul, že Koceľ mal radosť z poznávania Božieho slova a liturgie vo svojej rodnej reči a chcel túto radosť dopriať aj svojim podriadeným. Preto zdržal misiu na niekoľko mesiacov v Blatnohrade, aby naučili hlaholskému písmu a iným veciam aj mladých mužov z oblasti jeho podriadenosti, ktorí potom mohli šíriť vieru a vzdelanosť medzi ľudom. Koceľova osobnosť a jeho príklad by preto mali byť inšpiráciou aj pre súčasných kresťanských laikov v rozličných funkciách a na rozličných postoch. Poslaním vojaka či politika je služba dobru ľudí, zdôraznil vojenský biskup Slovenska. V poradí už druhé slovensko-maďarské cyrilo-metodské pamätné stretnutie príslušníkov vojenských ordinariátov krajín na oboch brehoch Dunaja ukázalo, ako možno v duchu bratskej kresťanskej lásky budovať a prehlbovať susedské vzťahy medzi oboma národmi vo vzájomnej úcte, pokoji a priateľstve. Vojenskí biskupi Slovenska a Maďarska začínajú tradíciu, ktorá podobne, ako tomu bolo vo francúzskych Lurdoch, keď po skončení druhej svetovej vojny vojenskí kapláni Francúzska a Nemecka iniciovali zmierenie oboch národov, môže dať aj politikom oboch krajín impulz a príklad k zmiereniu založený na Svätoštefanskej a Cyrilometodskej kresťanskej tradícii, konštatoval Ujlacký.

(tasr)