ned12222024

Posledná aktualizácianed, 08 dec 2024 10am

VIII. Pilíšska kavalkáda a šiškový festival

mlysis01FotogalériaCieľom veľkolepého podujatia Slovenskej samosprávy v Mlynkoch je oživovanie fašiangových tradícií pilíšskeho regiónu, ako aj to, aby sa tisícky návštevníkov dobre cítili, bez ohľadu na vek, pohlavie či národnostnú príslušnosť.Od Troch kráľov po Škaredú stredu - Fašiangy pod Pilíšom pred rokmi...

Slováci fašiangovali aj v Mlynkoch - skonzumovali až 6500 šišiek
http://www.slovenskezahranicie.sk/sk/krajania-informuju/1113/slovaci-fasiangovali-aj-v-mlynkoch--skonzumovali-az-6500-sisiek

Slováci žijúci v Maďarsku pokračovali v tradícii šiškového festivalu. V Mlynkoch (Pilisszentkereszt) sa 14. februára 2015 milovníci šišiek zišli na VIII. ročníku Pilíšskej kavalkády a šiškového festivalu. V Stredisku pilíšskych Slovákov ho usporiadala Slovenská samospráva v Mlynkoch (SSvM). Podľa predsedníčky SSvM a hlavnej organizátorky mlysis02festivalu Marty Demjénovej vlani navštívilo podujatie vyše 3000 ľudí, nielen z Mlynkov, ale z celého Maďarska i zo zahraničia. „Už zase máme dobré počasie, takže dúfam, že budeme mať aspoň toľko návštevníkov,” povedala pre TASR. Program festivalu otvorili tradične slovenskou omšou, ktorú celebroval slovenský farár z Rumunska. „Mali sme pekný sprievod, bolo tam veľa ľudí a veľmi dobrá nálada. Zatancovali, zaspievali vystupujúci. Program pokračoval na dvore Strediska pilíšskych Slovákov folklórnym programom. Najprv vystúpili tanečné a spevácke skupiny z blízkeho okolia, neskôr aj hostia zo Slovenska – napríklad zo Zvolena prišli, z Bratislavy prišli vystupujúci - Maroš Bango spevák taktiež z Bratislavy a celodenný program sa skončí fašiangovým plesom a diskotékou,” spresnila Marta Demjénová. (tasr)                                                                                           Foto: Imrich Fuhl

mlysis03Fotogaléria
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.722796434486002.1073741938.147596498672668&;type=1

Pilisi Kavalkád 2015

A többségében szlovák nemzetiségűek lakta Pilisszentkereszten nyolcadik alkalommal tartották meg 2015. február 14-én a Pilisi Kavalkád Fánkfesztivált, amelyre sokan érkeztek határon innen és túlról egyaránt. Az egész napos télbúcsúztató mulatság fő attrakciója a hagyományos fánksütő verseny volt - mondta el Demjén Márta a helyi szlovák önkormányzat mlysis04elnöke, a rendezvény fő szervezője az MTI-nek. A különböző ízesítésű - barackos, szilvás, áfonyás, csokoládés - fánkot zsűri bírálta el. Gyerekek és felnőttek számára külön rendeztek fánkevő versenyt is. A hagyományok ápolását célzó programsorozat délelőtt a helyi katolikus templomban szlovák nyelvű szentmisével vette kezdetét. A mise után vidám menettel indult a vigasság: a szokásoknak megfelelően egy maga mögött rudat húzó lovas szekér baktatott át a falun, a rúd végén vízszintes helyzetben kocsikerék forgott, amelyen népviseletbe öltözött, táncos párt jelképező női és férfi bábu volt látható. A szomszédos településekről és a határon túlról érkező szlovák, német és magyar néptáncegyüttesek fellépésével színesített programok a Pilisi Szlovákok Központja előtt zajlottak, este bálon mulathatott a publikum. (mti)

 

Nem, Szentkereszten nincsenek szlovák szélsőségesek!

 

Van, hogy nem annyira egy konkrét ügy, hanem annak üzenete az, ami igazán fontos. A pilisszentkereszti fánkfesztivál előzménye, háttere mindenképpen ilyen. Az országos médiumok egynémelyike etnikai villongást emlegetett a február 14-ei, pilisszentkereszti fánkfesztivállal kapcsolatban. Az eset talán azért kapott a megérdemeltnél (alighanem) lényegesen nagyobb sajtóvisszhangot, mert az országban egyedüliként a településen csekély többségben vannak - legalábbis a 2001-es népszámlálási adatok alapján - a magukat szlováknak vallók. Az évek óta nagy népszerűségnek örvendő rendezvényről itt-ott megjelent: az kis híján meghiúsult, mert a programok közt szerepelt a magyar koronázási ékszerek másolatainak kiállítása. Állítólag akadtak szlovákok, akiknek ez a tény, míg néhány magyarnak a megtekintés helyszínéül szolgáló templom - pontosabban a szlovák nyelvű mise - nem nyerte el a tetszését. - Annak az esélye, hogy Magyarország határain belül, heves szlovák nacionalista érzelmei okán az említett nemzetiség több tagja ne lenne képes megbékélni a magyar államiság, a királyság jelképeivel, leginkább a nullához konvergál...

http://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/nem-szentkereszten-nincsenek-szlovak-szelsosegesek-598083

Od Troch kráľov po Škaredú stredu - Fašiangy v Mlynkoch pred rokmi...

mlysis05Fašiangy zahŕňajú obdobie od Troch kráľov až po Škaredú stredu. Vznik fašiangov ovplyvnili rímske slávnosti. Po rôznych zmenách sa zachovali dodnes. V Mlynkoch sa dosiaľ zachováva fašiangová nálada, ku ktorej patria tanečné zábavy alebo maškarné plesy, tradičné zvyky a fašiangové šišky...

Hoci v minulosti boli zábavy pestrejšie ako teraz! Pred šestnástimi rokmi autorka týchto riadkov písala o tom vo svojej diplomovej práci na základe rozhovorov s takými ľuďmi, ktorí boli očitými svedkami opisovaných udalostí, resp. uvádzané obdobie a zvyky poznali zo spomienok svojich rodičov. Akože to bolo?

mlysis06Fašiangové zábavy organizovala zvyčajne dospelá mládež, ktorá sa schádzala najčastejšie „f šenku”, čiže v krčme. „Pár chlapcov zjennalo muziku, tí viplatili bandu.“ Ples sa začal v nedeľu „po letánii“ a tancovali až do pondelka rána. Potom zábava pokračovala aj v utorok. Na fašiangových zábavách sa zúčastnilo veľa ľudí, lebo v zime nikto nepracoval, ľudia odpočívali. „Do na fašiangy robí, že v žatvách leží nezdraví, sa hovorívalo.” Znakom fašiangového obdobia bolo tzv. „fašangové péro”, čo nosievali mládenci na klobúkoch, „za širákom.” Bol to „krušpánek” s ozdobenými lístkami.

Zaujímavým zvykom bolo vozenie Šimona a Judy. Bábky vozievali vo sviatočné dni po dedine na voze alebo na saniach. Na jedno koleso pripevnili dve figúrky - ženskú a mužskú - mlysis07tak, aby stáli oproti sebe a obliekli ich do pilíšskeho kroja. Koleso bolo pripevnené ojom k vozu alebo k saniam. Kraj kolesa sa dotýkal zeme, preto keď sa kone pohli, Šimon a Juda sa začali točiť, tancovať. Na voze vyhrávali muzikanti. Šimona a Judu povozili po blízkych dedinách, po Santove, po Verešvári, po Huti, po Senváclave. Vozením týchto dvoch figúr chceli zrýchliť zakončenie zimného obdobia. O tomto nás presvedčí aj nasledujúce príslovie: „Jozef z Mariju aj Šimon z Judu zabiju zimu.”

Rozlúčku so zimou simulovali aj tým, že ženskú masku, ktorá sa nazývala „Kiselica” a ktorá bola symbolom zimy, hodili do potoka hovoriac:

„Kiselica kiselá, štiri roky visela
mlysis08a na páti odvisla,
šeckích chlapcof odrisla.”

V utorok po obede začal v krčme „tanec za úrodu”, t. j. tanec pre dostatočné množstvo úrody. Obyčajne ženy stredného veku vyhlasovali, za zabezpečenie akej úrody sa bude tancovať. Tancovalo sa za úrodu zemiakov, cibule, maku, obilnín atď. Pri týchto tancoch si ženy vyberali partnerov podľa svojej vôle. Tí muži, ktorých si nikto nevyvolil, museli opustiť miestnosť, lebo keď išlo o budúcu úrodu, muži nesmeli stáť. Tak sa zabávali až do deviatej večer. Zábava sa skončila, keď zazvonili zvony. Ako poslednú zaspievali pieseň:


mlysis09„Fašangi sa kráťá,
už sa nenavráťá.
Staré dífki plačú,
že sa neviskáču.“
... A viac sa už netancovalo.

Na druhý deň bola Škaredá streda, nazývaná aj „Popelná”, „Pósná” alebo „Popelec”. Ale zábava sa ešte neskončila ani napriek tomu, že už nastúpil pôst. Na Škaredú stredu ráno chodievali po dedine „mačkari”, „maškari” - prestrojení mládenci, so začiernenou tvárou. Mali oblečené roztrhané kabáty a nohavice naruby. Chodili z domu do domu a „...líčili sčetku, ťahali za sebu klát na reťazi.” „Mačkarám” dávali ľudia vajcia alebo slaninu, z čoho si v krčme urobili praženicu. Kde im nedali nič, tam gazdinej niečo ukradli.

Ďalším zvykom bolo stínanie kohúta, „zrážaní kokaša” pred krčmou. Do jamy zahrabali živého kohúta až po krk. Mládenci sa stavili, komu sa podarí so zaviazanými očami sťať kohútovi hlavu kosou. Každý mal len jednu možnosť a komu sa to podarilo, ten musel platiť víno. Podľa niektorých informátorov kto sťal kohúta, ten sa stal „paholským richtárom”. V súčasnosti už mnohí nevedia, aké výsady a povinnosti mal paholský richtár, alebo čo znamenal tanec „za úrodu”, ba stínanie kohúta sa nám môže zdať dosť krutým spôsobom zábavy. Vozenie Šimona a Judy - vďaka niekoľkým oduševneným aktivistom - sa dodnes zachovalo. Našou povinnosťou je, aby sme si zachovali niekdajšie tradície a zvyky, ako i jazyk svojich predkov.

Júlia Marloková                                                                            Fotogaléria