A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA
- egységes szerkezetben a 2014. május 17-i módosításokkal -
I.
Általános rendelkezések
1.§
(1) A társadalmi szervezet neve: Magyarországi Szlovákok Szövetsége - Közhasznú Szervezet
(2) A Magyarországi Szlovákok Szövetsége - Közhasznú Szervezet(továbbiakban: Szövetség, ill. MSZSZ) a Magyar Köztársaságban élő szlovák nemzetiségű állampolgárok (továbbiakban: magyarországi szlovákok) kollektív és egyéni jogait, gazdasági és kulturális érdekeit képviselő egyének, regionális és helyi szervezetek, egyesületek szövetsége.
(3) Az MSZSZ jogi személy.
(4) Az MSZSZ működése a Magyar Köztársaság területére terjed ki.
2.§
(1) Az MSZSZ székhelye: 1116 Budapest, Kondorosi út 10/B. IV/15. szám
3.§
(1) Az MSZSZ rendelkezhet jelvénnyel (hárs), himnikus dallal. („Áldd meg uram ezt a földet…”)
(2) Az MSZSZ pecsétje: kör alakú, szlovák és magyar nyelvű felirat:
Zväz Slovákov v Maďarsku - Verejnoprospešná organizácia,Budapešť - Magyarországi Szlovákok Szövetsége - Közhasznú Szervezet,Budapest
(3) Az MSZSZ -jogelődjének- alapítási ideje 1948. december 18. (MSZDSZ)
4.§
(1) Az MSZSZ működése felett törvényességi felügyeletet az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint gyakorolja.
5.§
(1) Az MSZSZ saját honlapjának címe: www.zsm.hu
Az MSZSZ saját honlap hiányában a nyilvánosságot a Népszabadság című magyar nyelvű országos napilapban köteles tájékoztatni, illetve közzétételi kötelezettségének eleget tenni.
(2) TÖRÖLVE 2014. május 17.
II.
Az MSZSZ célja és feladatai
6.§
(1) A szövetség összefogja azoknak az egyéneknek és közösségeknek a tevékenységét, amelyek a szlovákságot azonosságtudatának megtartására és elmélyítésére, a kisebbségi jogok gyakorlására, anyanyelvének használatára, valamint fejlesztésére ösztönzi, kultúrája megőrzését, fellendítését, haladó hagyományai ápolását segíti.
A Szövetség alapvető célja a tagok, tagszervezetek munkájának elősegítése, rendezvények, konferenciák, tanfolyamok szervezése, kapcsolatok létesítése és fenntartása a kisebbségi önkormányzatokkal, nemzetközi kapcsolatok kezdeményezése.
(2) A Szövetség a szlovákságot érintő döntések előkészítése és végrehajtása során az illetékes szerveknél véleményt nyilvánít, intézkedést kezdeményez. Nyitott minden -a szlovákság érdekében tevékenykedő - egyesület, szervezet felé.
(3) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt
7.§
(1) A Szövetség -céljai megvalósítása érdekében- különösen a következő feladatokat látja el:
a) védi és képviseli a szlovákság érdekeit,
b) szilárdítja és mélyíti a magyarországi szlovákság azonosságtudatát,
c) ösztönzi őket a nemzeti hovatartozás vállalására, támogatja a helyi és regionális szlovák érdekképviseleti szervezetek munkáját,
d) az anyanyelv oktatása, ápolása és széleskörű használat érdekében közreműködik a kapcsolatos döntések kidolgozásában, szervezi a szlovákok körében folyó közművelődési tevékenységet, a nemzeti kultúra hagyományainak megőrzését és továbbfejlesztését,
e) elősegíti és támogatja a magyarországi szlovákság történelmének, társadalmi helyzetének
és működésének tudományos kutatását,
f) segíti azok eredményeinek nyilvánosságra hozatalát.
III.
Az MSZSZ -elsődleges- közhasznú tevékenysége
8.§
(1) Az MSZSZ az alábbi közhasznú tevékenységeket látja el és támogatja:
$1a. anyanyelvi kultúrát ápolja elsősorban működési területén, de Magyarország határain belül és a határokon kívül is;
$1b. tehetséggondozó tevékenységet folytat, szakkörök, vetélkedők, táborok, levelező versenyek szervezésével;
$1c. civil szervezeteket támogat elsősorban a működési területén, de határon belül és határon túli területeken is;
$1d. egyéb kiadványok megjelentetése, valamint a működési kört érintő egyéb kiadványok megjelentetésének támogatása;
$1e. pedagógusok, közművelődési és a civil szféra szakembereinek át- és továbbképzése;
$1f. a civil szervezetek kapacitásának fejlesztése; a tagszervezetekkel való együttműködés, érdekképviseleti feladatok ellátása; közös pályázatok elkészítése;
$1(1) Az MSZSZ közhasznú tevékenységet folytat a 2011. évi CLXXV. tv. szerint. Ezen szolgáltatásait bárki igénybe veheti.
$1(2) Az MSZSZ részt vesz a közhasznú tevékenységek megvalósításában, emellett önkéntesek a 2005. évi LXXXVIII. tv. szerint működnek közre a közhasznú tevékenység végrehajtásában.
$1(3) Az MSZSZ szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetők.
$1(4) Az MSZSZ gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.
$1(5) Az MSZSZ közhasznú beszámolási kötelezettségének a 2011. évi CLXXV. tv. szerint tesz eleget.
$1(6) Az MSZSZ bírósági nyilvántartási kötelezettségének a 2011. évi CLXXXI. tv. szerint tesz eleget.
Az MSZSZ közhasznú tevékenységeit:
$1- Magyarország Alaptörvénye
$1- 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
$1- 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
$1- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
$1- 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
$1- 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről
szerint végzi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott -elsődleges- közhasznú tevékenységeket bárki, térítésmentesen igénybe veheti.
(3) A Szövetség köteles a cél szerinti tevékenységének keretében folytatott közhasznú szolgáltatásokról, ennek során szervezett rendezvényekről a nyilvánosságot folyamatosan tájékoztatni, működésének adatait, a közgyűlés és az elnökség határozatait, valamint a beszámolót közzétenni saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon, azaz az Alapszabály 5.§ (1) bekezdésében meghatározott országos napilapban közzétenni.
IV.
Az MSZSZ tagsága
9.§
(1) Az MSZSZ -célkitűzéseivel, valamint feladataival azonosuló- tagsággal rendelkezik.
(2) A szövetségi tagság formái:
a) rendes tagság
b) pártoló tagság
c) tiszteletbeli tagság
a) Rendes tagság:
A Szövetség tagja lehet minden olyan természetes- és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve társadalmi szervezet, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal a Szövetség céljainak megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
b) Pártoló tagság:
Az MSZSZ működési területén pártoló tagságot szervezhet. Az MSZSZ pártoló tagja lehet minden természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, illetve társadalmi szervezet, aki ill. amely vállalja az MSZSZ célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását.
c) Tiszteletbeli tagok:
A tiszteletbeli tagok megválasztása az MSZSZ Elnökségének hatáskörébe tartozik.
(3) Az MSZSZ-be rendes tagként való belépés és kilépés önkéntes. A rendes tagsági viszony a felvétellel kezdődik, amelyet a Küldöttgyűlés hagy jóvá. A rendes tag belépési szándékát írásbeli formában (belépési nyilatkozat) az MSZSZ Elnökségéhez köteles eljuttatni.A rendes tag belépési nyilatkozatában köteles megjelölni, hogy az MSZSZ melyik helyi szervezetének tagja. Az MSZSZ rendes tagja csak az lehet, aki a Szövetség valamely helyi szervezetének tagja.
(4) A tagság megszűnik:
- a tag halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével,
- a rendes tag kilépésével,
- a rendes tag kizárásával,
- az MSZSZ megszűnésével,
- a tagsági viszony MSZSZ általi felmondásával.
A kilépést írásban kell közölni az MSZSZ Elnökségével.
(5) Rendes tag kizárása:
A Küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az MSZSZ-nek azt a rendes tagját, aki
- a Szövetség céljaival ellentétes, illetőleg annak érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít, és tagsági jogviszonyának további fenntartása a Szövetség céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné, vagy
- bűncselekményt követett el (jogerős bírósági ítélet megállapítása szerint).
Rendes tag kizárása vonatkozásában indítványt a Szövetség rendes tagja az Elnökségnél terjeszthet elő. Az ilyen előterjesztést az indítványozó rendes tag a jogsértő magatartás tudomására jutásától számított legkésőbb 5 napon belül köteles írásban az Elnökségnél megtenni.
A kizárást tárgyaló Küldöttgyűlés előtt 15 nappal az elnök a taggal közli a kizárásra vonatkozó indítványt, és lehetőséget biztosít a személyes meghallgatására.
A kizárásról a jogsértő magatartást követő 60 napon belül dönteni kell.
A kizárást tárgyaló Küldöttgyűlésre a tagot meg kell hívni, lehetőséget kell adni részére, hogy védelme érdekében nyilatkozatot tegyen.
A kizárásról írásos határozatot kell hozni, a határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati lehetőséget. A kizárt tag a határozat ellen - amennyiben azt törvénysértőnek találja - a kézhezvételtől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
V.
A tag jogai és kötelezettségei
10.§
(1) A rendes tag jogai:
- választhat és választható,
- részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein,
- szavazati joggal részt vehet a taggyűlésen,
- tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség Küldöttgyűlésén,
- igénybe veheti a Szövetség által nyújtott kedvezményeket,
- a Szövetség tisztségviselőitől tájékoztatást és felvilágosítást kérhet és kaphat,
- kiadványain az Elnökség engedélyével feltüntetheti az MSZSZ tagságot.
(2) A rendes tag kötelezettségei:
- köteles megtartani a Szövetség Alapszabályában, egyéb szövetségi szabályzatokban
foglalt és a Szövetség szervei által hozott határozatok rendelkezéseit,
- köteles teljesíteni a Szövetség tevékenységével kapcsolatosan önként vállalt feladatokat,
- a tőle elvárható módon köteles elősegíteni a Szövetség célkitűzéseinek megvalósítását,
- köteles a Küldöttgyűlés által meghatározott tagdíj fizetésére,
- köteles az MSZSZ-be való belépési nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg a Szövetség
valamely helyi szervezetében fennálló tagsági viszonyának igazolására.
(3) A nem természetes személy rendes tagok (kollektív tagok) a 10.§ (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott jogaikat és kötelezettségeiket képviselőjük útján gyakorolják. A kollektív tagok ennek értelmében egy szavazattal rendelkeznek és a helyi szervezetek taglétszámának megállapításánál is egy tagnak számítanak.
(4) A tagdíj mértéke:
a.) természetes személyek esetében 300,- Ft/év,
b.) jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek esetében 1.000,- Ft/év,
mely összeget minden év március 31. napjáig kell a Szövetség pénztárába készpénzben vagy a Szövetség bankszámlájára átutalással, egy összegben befizetni.
(5) A Szövetség tiszteletbeli és pártoló tagjai a Küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.
VI.
Az MSZSZ Szervezete
11.§
(1) Az MSZSZ központi szervei:
a) Küldöttgyűlés
b) Elnökség
c) Számvizsgáló Bizottság
(2) Az MSZSZ helyi szervezetei és regionális munkaszervezetei:
a) regionális munkaszervezetek:
A Szövetség helyi szervezeteinek vezetői regionális munkaszervezeteket alkotnak. A Szövetségnek 8 regionális munkaszervezete van. A regionális munkaszervezetek működési területét és ügyrendjét a Szövetség SZMSZ-e tartalmazza.
- Nógrádi és hevesi regionális munkaszervezet
- Pesti regionális munkaszervezet
- Komárom-Esztergom-i regionális munkaszervezet
- Zempléni regionális munkaszervezet
- Békési regionális munkaszervezet
(a Szarvasi és a Békéscsabai regionális munkaszervezetek összeolvadásából)
- Tótkomlósi regionális munkaszervezet
- Borsodi regionális munkaszervezet
b) helyi szervezetek:
A Szövetség tagsága helyi szervezetekbe tagozódik. A Szövetség rendes tagja csak az lehet, aki valamely helyi szervezetének tagja. A helyi szervezetek tagjai kötelesek felvételüket kérni a Szövetségbe is.
Helyi szervezetek legalább 10 fős taglétszámmal, az MSZSZ Elnökségének jóváhagyásával alakíthatók.
A helyi szervezetek ügyrendjüket maguk állapítják meg. Ennek megfelelően azonban évente legalább egy alkalommal taggyűlést tartanak, amit a helyi szervezet elnöke írásban, a meghívó megküldésével hív össze, a taggyűlés napját megelőzően legalább 8 nappal.
A helyi szervezetek taggyűlése határozatképes, ha azon a tagok 50%-a + 1 fő jelen van. A taggyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza
A helyi szervezetek saját tagjaik köréből 4 éves időtartamra nyílt szavazással 1 fő elnököt, valamint 1 éves időtartamra küldötteket választanak. Az így megválasztott küldöttek szavazati joggal vesznek részt a Szövetség Küldöttgyűlésén A helyi szervezetek a küldött-választást kötelesek legkésőbb minden év március 31. napjáig megtartani.
A helyi szervezet elnöke képviseli a helyi szervezetet a regionális munkaszervezet ülésein.
A helyi szervezet taggyűlésére szóló meghívónak tartalmaznia kell a taggyűlés helyét, időpontját és tervezett napirendjét, valamint azon rendelkezést, miszerint a taggyűlés határozatképtelensége esetén az egy órával későbbi időpontra összehívott megismételt taggyűlés határozatképes az eredetileg meghirdetett napirendi pontokban, ha azon az adott helyi szervezet tagjainak legalább 25%-a + 1 fő jelen van.
A helyi szervezetek által a Küldöttgyűlésbe delegálható küldöttek létszáma az adott helyi szervezet taglétszámától függ, és az alábbiak szerint számítandó:
- 30 fős taglétszámig 1 fő küldött,
- 31-60 fős taglétszám között 2 fő küldött,
- 61-100 fős taglétszám között 3 fő küldött,
- míg 100 fős taglétszám felett (101 főtől) minden 100 fő felett további 1 fő küldött delegálható.
A helyi szervezetek taglétszámának megállapításánál a nem természetes személy tagot (kollektív tag) 1 főnek kell számítani.
A helyi szervezetek az általuk delegált (megválasztott) küldöttek nevét és lakcímét a megválasztástól számított 15 napon, így legkésőbb minden év április 15-ig kötelesek írásban bejelenteni a Szövetség Elnökségének. A bejelentéshez csatolni kell a küldöttválasztó taggyűlés jelenléti ívének és jegyzőkönyvének egy eredeti, vagy hitelesített példányát.
Küldöttgyűlés
12.§
(1) A Szövetség legfőbb szerve a tagok által választott küldöttekből álló Küldöttgyűlés.
A Küldöttgyűlést évente legalább egy alkalommal az Elnökség hívja össze. A Küldöttgyűlést minden 4. évben, mint Tisztújító Küldöttgyűlést (Kongresszus) kell összehívni.
A Küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt
- a bíróság elrendeli, vagy
- a rendes tagok1/3-a, az ok és a cél megjelölésével az Elnökségtől írásban kéri, vagy
- a Számvizsgáló Bizottság azt az Elnökségnél indítványozza.
(2) A Küldöttgyűlés időpontját és tervezett napirendjét az Elnökség állapítja meg, a Küldöttgyűlés időpontját megelőzően legalább 30 nappal korábban.
A Küldöttgyűlést a Szövetség Elnöke hívja össze írásban, a Küldöttgyűlés helyének, időpontjának és tervezett napirendjének közlésével.
A meghívókat a Küldöttgyűlés napját megelőzően legalább 15 nappal írásban kézbesíteni kell, a helyi szervezetek által határidőben és szabályszerűen delegált küldöttek, a Szövetség tisztségviselői számára.
A meghívónak tartalmaznia kell azon rendelkezést, mely szerint a Küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén az egy órával későbbi időpontra összehívott Küldöttgyűlés is határozatképes az eredetileg meghirdetett napirendi pontokban, ha azon a küldöttek 50 %-a + 1 fő jelen van.
(3)A Küldöttgyűlés nyilvános. Erre tekintettel a Küldöttgyűlésre szóló meghívót a Küldöttgyűlés napja előtt legalább 15 nappala Szövetség saját honlapján, ennek hiányában az Alapszabályban megjelölt országos magyar nyelvű napilapban közzé kell tenni.
(4) A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azona szavazati joggal rendelkezőküldötteknek a 2/3-a jelen van. Ha a Küldöttgyűlés nem határozatképes a meghívóban közzétett fenti, az Alapszabály 12.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően kell eljárni.
(5) A Küldöttgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg.
A Küldöttgyűlés a Szövetség Elnökét titkos szavazással egyszerű többséggel választja meg.
A titkos szavazás szabályait az SZMSZ tartalmazza.
Az Alapszabály módosításához a jelen lévő tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az MSZSZ céljának módosításához és az MSZSZ megszűnéséről szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkező küldöttek 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(6) A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
(7) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az Alapszabály megállapítása és módosítása,
- a Szövetség céljának és feladatainak körébe tartozó tevékenység meghatározása,
- másodlagos gazdasági tevékenység folytatásának elhatározása,
- a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, módosítása,
- az évi költségvetés meghatározása,
- tagdíj mértékének meghatározása,
- az elnökség éves beszámolójának elfogadása,
- a költségvetés elfogadása,
- közhasznúsági jelentés elfogadása,
- a Számvizsgáló Bizottság éves beszámolójának elfogadása,
- a tisztségviselők megválasztása, visszahívása,
- a jelölőbizottság, a jegyzőkönyvvezető, és a levezető elnök megválasztása,
- a Küldöttgyűlés napirendjének megszavazása,
- az Elnökséghez benyújtott belépési nyilatkozatok alapján, az Elnökség által nyilvántartásba vett új tagok belépésének jóváhagyása a soros Küldöttgyűlésen, a tag kizárása,
- más társadalmi szervezettel való egyesülés és a Szövetség feloszlásának kimondása,
- a nemzetiségi önkormányzati választásokon képviselőjelölt és jelölőlista állítása,
- továbbá döntés minden egyéb ügyben, amit jogszabály a Szövetség legfőbb szervének hatáskörébe utal.
(8) A 12.§ (1) bekezdésében felhívott Tisztújító Küldöttgyűlés (Kongresszus) összehívásának rendjére, határozatképességére és határozathozatalának módjára a rendes Küldöttgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az Elnökség
13.§
(1) Az MSZSZ tevékenységét az elnökség irányítja.
(2) Az Elnökség a Szövetség képviseleti és ügyintéző szerve, ügyrendjét maga állapítja meg.
(3) Az Elnökség tagjai a Szövetség vezető tisztségviselői.
(4) Az Elnökség tagjainak száma 7 fő. Az Elnökség 7 tagját a Tisztújító Küldöttgyűlés (Kongresszus) választja akként, hogy 1-1 tag 1-1 régiót képvisel. Az Elnökség tagjainak megbízatása a megválasztásuktól számított 4 éves időtartamra szól.
(5) Az elnökség tagjai:
- 1 fő elnök
- 1 fő alelnök
- 5 fő elnökségi tag.
(6) A Szövetség Elnökét a Tisztújító Küldöttgyűlés (Kongresszus) a megválasztott Elnökségi tagok közül titkos szavazással választja meg.
(7) A Szövetség alelnökét a Tisztújító Küldöttgyűlés (Kongresszus) által megválasztott Elnökség saját tagjai közül választja meg.
(8) Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább 4 alkalommal tartja. Az elnökség ülései nyilvánosak.Az ülést az Elnök hívja össze írásban, az ülés időpontját megelőzően legalább 8 nappal, az elnökségi tagoknak és az alelnöknek levélben vagy elektronikus levélben küldött meghívóval. A meghívót ugyanezen határidőben közzé kell tenni a Szövetség saját honlapján, ennek hiányában az Alapszabályban meghatározott magyar nyelvű országos napilapban. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét és a tervezett napirendet.
(9) Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Az elnökségi ülések határozatképességéhez ezen kívül mindig kötelező vagy az elnök, vagy az alelnök jelenléte.
(10) Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazássalhozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(11) Az Elnökség feladata és hatásköre:
- szervezi, irányítja a Szövetség munkáját,
- előkészíti és összehívja a Küldöttgyűlést,
- a Tisztújító Küldöttgyűlést (Kongresszust) megelőző utolsó ülésén kijelöli a
Jelölőbizottság elnökét és 2 tagját,
- évente egy alkalommal beszámol munkájáról a Küldöttgyűlésnek,
- megvitatja és a Küldöttgyűlés elé terjeszti a Szövetség pénzügyi, gazdasági helyzetéről szóló éves beszámolót,és a következő évi költségvetési javaslatot,
- elkészíti és a Küldöttgyűlés elé terjeszti a közhasznúsági jelentést,
- tájékoztatja a Küldöttgyűlést és a tagokat a Szövetség gazdasági helyzetéről,
- szervezi a nemzetközi és a hazai kapcsolattartást,
- a belépési nyilatkozatok alapján az új tagok felvétele, a tagfelvétel jóváhagyásának a Küldöttgyűlés elé terjesztése, tagnyilvántartás
- nyilvántartja a tagszervezetek által megválasztott, a Küldöttgyűlésen szavazati joggal rendelkező küldötteket,
- vezeti a Határozatok Könyvét,
- tiszteletbeli tagokat választhat,
- előterjesztéseket fogalmaz meg a Küldöttgyűlés számára,
- a Szövetség megszűnése esetén dönt a fennmaradó vagyon más hasonló célú közhasznú szervezet működtetése érdekében történő felhasználás módjáról.
A Számvizsgáló Bizottság
14.§
(1) A Tisztújító Küldöttgyűlés (Kongresszus) az MSZSZ működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére 3 fős Számvizsgáló Bizottságot választ. A Számvizsgáló Bizottság a Szövetség felügyelő szerve.A Számvizsgáló Bizottság elnökének és tagjainak megbízatás a megválasztásuktól számított 4 évig tart.
(2) A Számvizsgáló Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
(3) A Számvizsgáló Bizottság 1 fő elnökből és 2 fő tagból áll.
A Számvizsgáló Bizottság saját tagjai közül választja meg elnökét.
(4) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy aki:
- a Szövetség elnöke, alelnöke, vagy elnökségi tagja
- a Szövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
- a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül -kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást,
- illetve a fentiekben meghatározott személyek hozzátartozója.
(5) A Számvizsgáló Bizottság feladat és hatásköre:
- ellenőrzi a Szövetség működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat meg vizsgálhatja,
- a felügyelő szerv tagja a Szövetség Küldöttgyűlésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az alapszabály így rendelkezik,
- köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, melynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel - az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül- össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
- ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
(6) A Számvizsgáló Bizottság működése:
- a Számvizsgáló Bizottság testületként jár el,
- a Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon legalább két tag jelen van,
- határozatait két tag jelenléte esetén egyhangúlag, míg három tag jelenléte esetén egyszerű szótöbbséggel hozza,
- tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek helye nincs,
- a Számvizsgáló Bizottság elnökét és tagjait e minőségükben senki sem utasíthatja,
- üléseit az elnök hívja össze és vezeti,
- az ülés összehívását a bizottság bármely tagja az ok és a cél megjelölésével az elnöktől írásban kérheti. A kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül az elnök köteles az ülés 30 napon belüli összehívásáról intézkedni. Amennyiben az elnök ezen kötelezettségét nem teljesíti, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
- ha a bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a Küldöttgyűlést.
(7) Ha a bizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott 3 fő alá csökken, vagy nincs aki az ülést összehívja, úgy a Szövetség Elnöke a bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.
VII.
Az MSZSZ tisztségviselői
15.§
(1) Az MSZSZ tisztségviselői:
- a Szövetség elnöke,
- a Szövetség alelnöke,
- az Elnökség további 5 tagja,
- a Számvizsgáló Bizottság elnöke és további 2 tagja.
(2) A Szövetség elnökét a Tisztújító Küldöttgyűlés (Kongresszus) titkos szavazással választja meg. A Számvizsgáló Bizottság saját tagjai közül választja meg elnökét.
(3) A Szövetség valamennyi tisztségviselőjének megbízatása a megválasztásuktól számított 4 évig tart.A Szövetség tisztségviselője csak a Szövetség rendes tagja lehet.
(4) A tisztségviselők megbízatása megszűnik:
- lemondással,
- visszahívással,
- a tisztségviselő halálával,
- a tisztségviselő rendes tagsági viszonyának megszűnésével,
- amennyiben a tisztségviselőt jogerős bíróisági ítélet a közügyek gyakorlásától eltiltja,
- amennyiben jogerős bírósági ítélet kimondja, hogy a tisztségviselő ítélőképességét elvesztette.
(5) A tisztségviselők visszahívásának szabályai:
A Küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel meghozott határozattal visszahívhatja tisztségéből az MSZSZ-nek azt a tisztségviselőjét, aki
- a Szövetség céljaival ellentétes, illetőleg annak érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít, és tisztségviselői jogviszonyának további fenntartása a Szövetség céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné, vagy
- bűncselekményt követett el (jogerős bírósági ítélet megállapítása szerint), vagy
- jogerős bírósági ítélet a közügyek gyakorlásától eltiltotta.
A tisztségviselő kizárása vonatkozásában indítványt a Szövetség bármely tagja, illetve tisztségviselője az Elnökségnél terjeszthet elő. Az ilyen előterjesztést az indítványozó a jogsértő magatartás, illetve a jogerős bírósági ítélet rendelkezésének (bűnösség megállapítása, közügyektől eltiltás) tudomására jutásától számított legkésőbb 5 napon belül köteles írásban az Elnökségnél megtenni.
A visszahívást tárgyaló Küldöttgyűlés előtt 15 nappal az elnök a tisztségviselővel közli a visszahívásra vonatkozó indítványt, és lehetőséget biztosít a személyes meghallgatására.
A visszaívásról a jogsértő magatartást követő, illetve a jogerős bírósági ítélet rendelkezésének tudomásra jutásától számított 60 napon belül dönteni kell.
A visszahívást tárgyaló Küldöttgyűlésre a tisztségviselőt meg kell hívni, lehetőséget kell adni részére, hogy védelme érdekében nyilatkozatot tegyen.
A visszahívásról írásos határozatot kell hozni, a határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati lehetőséget. A tisztségéből visszahívott tisztségviselő a határozat ellen - amennyiben azt törvénysértőnek találja - a kézhezvételtől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
(6) A Szövetség tisztségviselői tisztségüket, amennyiben annak összegét a Küldöttgyűlés megállapítja és kifizetését jóváhagyja, ellenszolgáltatás fejében látják el, ezen felül a feladataik elvégzése érdekében felmerült, indokolt és igazolt kiadásaik megtérítésére is igényt tarthatnak.
(7) A Szövetség Elnökének feladatai:
- hatóságok, bíróságok előtt és harmadik személyekkel szemben önállóan képviseli a Szövetséget,
- az Alapszabályban meghatározott időközönként összehívja az elnökség üléseit,
- az elnökségi ülések közötti időszakban irányítja a Szövetség tevékenységét,
- beszámol az elnökségnek az ülések közötti tevékenységéről,
- felvilágosítást és tájékoztatást ad a Szövetség tevékenységéről, céljairól az érdeklődőknek,
- gondoskodik a küldöttgyűlési és az elnökségi határozatok végrehajtásáról,
- menedzseli a Szövetség gazdálkodását,
- kapcsolatot tart más társadalmi és gazdálkodó szervezetek képviselőivel, harmadik személyekkel,
- levezeti az elnökségi üléseket,
- konferenciákat és más rendezvényeket szervez.
(8) A Szövetség alelnökének feladatai:
- helyettesíti az elnököt, annak akadályoztatása esetén (a 3 hónapot meghaladó akadályoztatás esetén a helyettesítéshez a Küldöttgyűlés hozzájárulása szükséges)
- végzi az elnök által rá bízott feladatokat,
- közreműködik a más társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, harmadik személyekkel való kapcsolattartásban és kapcsolatépítésben,
- az elnök konzultánsaként működik,
- az elnök akadályoztatása esetén levezeti az elnökségi üléseket.
(9) A vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:
A közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
- amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki,
- amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
VIII.
Az ügyvezető titkár
16.§
(1) Az ügyvezető titkár az MSZSZ hivatali szervezetének vezetője.
Az ügyvezető titkár jogosult a Szövetséget önállóan képviselni.
Az ügyvezető titkár feladatait a Szövetséggel kötött munkaszerződés alapján látja el.
Az ügyvezető titkár feladatai:
- összefogja és összehangolja a tagszervezetek elnökeinek tevékenységét
- a tagszervezeteknek információt szolgáltat a rá vonatkozó szabályok keretein belül
- ellátja az adminisztratív teendőket,
- figyelemmel kíséri az MSZSZ munkáját és tevékenységét segítő pályázatokat
- szükség esetén ezeket a pályázatokat elkészíti
- további feladatait és jogkörét az SZMSZ tartalmazza.
Az ügyvezető titkár tevékenységéről évente köteles az elnökségnek beszámolni.
IX.
Az MSZSZ gazdálkodása, vagyona
17.§
(1) Az MSZSZ éves költségvetés alapján gazdálkodik.
(2) A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
(3) A Szövetség a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani.
(4) A Szövetség bevételei:
- az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány, - a közhasznú tevékenység folytatásból származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
- az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
- a Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
- a tagdíj
- egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel,
- a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
(5) A Szövetség költségei:
- a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
- az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
- a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
- a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), melyeket bevételarányosan kell megosztani.
(6) A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(7) A Szövetség megszűnése esetén fennmaradó vagyonát az Elnökség döntése alapján, más hasonló célú közhasznú szervezet működtetése érdekében kell felhasználni.
Ha a Szövetség feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését megállapították, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
(8) A Szövetség bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök és az ügyvezető titkár együttes aláírása szükséges.
X.
Vegyes rendelkezések
18.§
(1) A Szövetség működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni.
Az üzleti év végével a képviselő a Szövetség gazdálkodásáról a Küldöttgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást, éves beszámolót készít. Az éves beszámolót a Küldöttgyűlés a tárgyévet követő első ülésén hagyja jóvá.
(2) A Szövetség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
A Szövetség éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
A Szövetség köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb május 31-ig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon egy az Alapszabályban meghatározott országos napilapban közzétenni.
(3) A Szövetség működésével kapcsolatos nyilvános iratokba, a Szövetség elnökéhez benyújtott írásbeli kérelme alapján bármely személy jogosult betekinteni és saját költségére másolatokat készíteni. A Szövetség elnöke az iratbetekintést - a betekinteni kívánó személlyel egyeztetett időpontban - haladéktalanul köteles biztosítani.
(4) A Szövetség Elnöke az ügyvezető titkár segítségével a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatairól nyilvántartást köteles vezetni (Határozatok Könyve). A Határozatok Könyve tartalmazza a döntéshozatal időpontját, a határozat tárgyát, tartalmát, a döntés hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (és ha lehetséges személyét).
(5) A határozatok tartalmát, azok meghozatalától számított 15 napon belül a Szövetség Elnöke írásban, az átvételt igazolható módon közli az érintettekkel, illetve ezen határidőn belül gondoskodik a határozat kifüggesztéséről a Szövetség székhelyén. A kifüggesztés időtartamának minimum 15 napnak kell lennie.
(6) A Küldöttgyűlés a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatában rendelkezik:
- a titkos szavazás rendjéről,
- a határozatok nyilvántartásának módjáról,
- a határozatok közlésének módjáról,
- az iratbetekintés rendjéről,
- továbbá minden, a Szövetség működésével összefüggő és jelen Alapszabályban nem határozott kérdésről.
XI.
Az MSZSZ megszűnése
19.§
(1) Az MSZSZ megszűnik:
- feloszlással
- más társadalmi szervezettel való egyesüléssel,
- feloszlatással,
- megszűnésének megállapításával.
(2) A Szövetség közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
XII.
Záró rendelkezések
20.§
(1) A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény vonatkozó rendelkezései, másrészt a később meghozandó küldöttgyűlési határozatok az irányadók.
Az Alapszabály módosítással érintett szövegrészei félkövér dőlt betűvel szedettek.
(2) Ezt az alapszabályt a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet a 2014. május 17. napján tartott soros Küldöttgyűlése állapította meg és fogadta el.
(3) A Küldöttgyűlés felhatalmazza az Elnököt, hogy jelen Alapszabályt és annak jövőbeni módosításait - a küldöttgyűlésről felvett jegyzőkönyv és jelenléti ív egyidejű csatolása mellett - a tagok nevében és képviseletében egyszemélyben, egyedül írja alá.
Alulírott dr. Egyedné Baránek Ruzsenka, mint a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet elnöke kijelentem, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.
Budapest, 2014. május 17.
……………………………………………………… dr. Egyedné Baránek Ruzsenka elnök
Az Alapszabályt készítettem és ellenjegyeztem:
Salgótarján, 2014. május 17. napján