Tallózó / Sajtószemle - Szlovák vonatkozású cikkek (2011)

Magyarul ● 2011. március (I.)

Imrich Fuhl válogatásában

„Tarthatatlan állapot” - 12 pontos felhívás a kisebbségektől

2011. március 11. - (mti)

Tizenkét pontban összegzett felhívással fordulnak az Országgyűléshez a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek a kisebbségi ombudsmannal közösen, kérve, hogy Magyarország készülő új alkotmánya továbbra is biztosítsa jogaik védelmét, intézményeik megőrzését és működőképességét. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a 13 országos kisebbségi önkormányzat elnökeivel közösen tartott pénteki, budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: a készülő alaptörvényben is államalkotó tényezőként elismert kisebbségek egyebek mellett alapvető kulturális, nyelvi és önkormányzati kisebbségi jogaik rögzítését és garantálását, a kisebbségi ombudsmani hivatal megőrzését és függetlenségét, parlamenti képviseletük megteremtését és a kedvezményes mandátum visszaállítását kívánják elérni. Közlésük szerint a hatékony kisebbségpolitikát követelő felhívásukat, a készülő alkotmánnyal kapcsolatos gondjaik leírását elküldték minden olyan embernek, hazai és nemzetközi civil szervezetnek, uniós országok nagyköveteinek, diplomatának, aki befolyásolni tudja a jogalkotást, hogy felhívják a figyelmet a szerintük „tarthatatlan állapotra”.

Előítéletesebbek lettek az európaiak

2011. március 11. - (mti)

A bielefeldi egyetem és a német szociáldemokrata párthoz (SPD) közelálló Friedrich Ebert-alapítvány nyolc EU-tagállamra kiterjedő közvélemény-kutatást végzett. Magyarországon, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában és Lengyelországban kérdezték meg az állampolgárokat. Megállapították, hogy az előítéletesség távolról sem olyan jelenség, amely csak a politikai paletta szélére korlátozódna. A megkérdezettek nagyjából fele van azon a véleményen, hogy országában „túl sok a bevándorló”. Ugyanennyien értettek egyet azzal, hogy válságok idején a belföldieket előnyben kell részesíteni a munkahelyeken. A többség azzal a kijelentéssel is egyetért, hogy az iszlám általában „az intolerancia vallása”. Nagy eltéréseket mutat az antiszemita beállítottság. Hollandiában 17 százalék, Lengyelországban több mint 70 százalék értett egyet azzal a kijelentéssel, miszerint a „zsidók előnyt akarnak kovácsolni abból, hogy a nácizmus idején üldözték őket”. A megkérdezettek harmada vélte úgy, hogy egyes népek felsőbbrendűek más népekkel szemben. A kutatók szerint az is aggodalomra ad okot, hogy a felmérésbe bevont összes országban a többség úgy érzi, „a politikusok nem értik meg őt”. Ez az érzet gyakran együtt jár egy erős vezér iránti igénnyel - írták a felmérést végző német közvélemény-kutatók.

Szegény lenne a világ nemzeti közösségek nélkül

2011. március 10. - (mti)

Az emberiség értékgazdagsága a nemzeti közösségek sokszínűségében tükröződik - mondta Semjén Zsolt, az Etnikai és nyelvi közösségek Európában, Gazdagság és tapasztalatok címmel, Fehérvárcsurgón, csütörtökön megkezdődött kétnapos, nemzetközi konferencián. A miniszterelnök-helyettes közölte: minden kisebbségnek, legyen akár őshonos, akár bevándorló, joga van a védelemre, s arra, hogy őrizze saját kultúráját. A rendezvényt - amelynek résztvevőit Károlyi György, a kastélyépítő főúr ükunokája, az épületegyüttes mai működtetője köszöntötte, s amelyen jelen volt Franciaország magyarországi nagykövete is - Magyarország európai uniós soros elnökségének hivatalos programjai között szerepel. A miniszterelnök-helyettes a Károlyi József Alapítvány, a Budapesti Francia Intézet és a Forum Carolus által szervezett eszmecserén úgy fogalmazott, hogy „nagyon szomorú és szegény világ lenne az, ahol nem lennének nemzetek és nemzeti közösségek.” Mint mondta, amikor egy nemzet, nemzeti közösség megőrzi saját értékeit, kultúráját, nyelvét, identitását „azt az ajándékot adja az egyetemes emberiségnek, amit csak ő adhat, s rajta kívül senki.” A politikus úgy vélte, mindannyiunk érdeke, hogy minden nemzeti közösség, amely a történelem során létrejött, fennmaradjon, gazdagodjon.

Fel kell lépni az „etnobiznisz” ellen

Szólt a kisebbséggel kapcsolatos problémákról is, amelyekkel őszintén szembe kell nézni azért, hogy a nemzeti közösségek értékeit meg tudjuk védeni és értékelni. Azok között említette az olyan ál-kisebbségek megjelenését, amelyek üzleti vállalkozásszerűen, etnobiznisz-szerűen működnek. Ezzel kapcsolatban kifejtette: „sajnos Magyarországon túlságosan liberális az a törvény, amely a nemzeti kisebbségekről szól, a nemzeti kisebbségi önkormányzatokat szabályozza, ugyanis nincs semmi megkötés abban a tekintetben, hogy az illetőnek bizonyítania kell, (...) az adott nemzetiséghez tartozik.” Ezért előfordul, hogy egyes kisebbségi képviselők választásonként más, más kisebbséghez tartozónak vallják magukat, mondván, „öndefiníció kérdése”, hogy milyen nemzetiséginek mondják magukat. Az ilyen visszaélések rombolják a nemzeti közösségek értékét és hitelét, ezért az államnak fel kell lépnie az ilyen etnobizniszes törekvésekkel szemben - tette hozzá Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes egy másik „neuralgikus kérdést” érintve, arról mondta el véleményét, hogy a kisebbségeket eleve egyenlő támogatás, védelem illeti-e meg. Mint mondta, minden kisebbségnek, legyen akár őshonos, akár bevándorló, joga van a védelemre, s arra, hogy őrizze saját kultúráját. „De ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy legitim egy állam részéről az, hogy más támogatási formákat biztosít az őshonos kisebbségeknek, mint a néhány évvel korábban odavetődött, vagy hirtelen bevándorolt nemzetiségi, etnikai csoportoknak” - fogalmazott. Harmadik problémaként említette a kisebbség szóval való visszaélést, azt, amikor különböző csoportok alkalmazzák azt magukra. Úgy vélte, egyformán diszkrimináció az, ha azonos dolgokat különbözőképpen, illetve ha különböző dolgokat azonosképpen bírálnak el. Az államnak alapvető küldetése a nemzeti kisebbségek védelme, s joga van ahhoz, sőt feladata is, hogy „a történelmi munkát, az őshonosságot kiemelten értékelje, s, hogy az etnobizniszt (...) lehetőség szerint kiszűrje” - mondta a miniszterelnök-helyettes.

Etnikai és nyelvi kisebbségekről tartanak konferenciát Fehérvárcsurgón

2011. március 10. - (kultura.hu)

Etnikai és nyelvi kisebbségek Európában címmel rendeznek nemzetközi konferenciát március 10-11-én, a részben uniós forrásból megújuló fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban. A konferencia az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Magyarország hivatalos programjai között is szerepel. Az 1910-ben épült, majd a második világháborút követően hányatott sorsú épületegyüttes felújítása a 90-es években kezdődött. A Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP) mintegy félmilliárd forintos támogatásnak köszönhetően azonban a fehérvárcsurgói kastélyt már az idén eredeti pompájában tekinthetik meg a látogatók. A kastélyépítő ükunokája, az év nagy részében Fehérvárcsurgón élő Károlyi György által életre hívott, a felújítást is vezénylő alapítvány célja, hogy az épületegyüttes méltó tagja legyen a Kulturális Találkozóközpontok Európai Hálózatának. Részben ezt a célt szolgálják azok a rangos, nemzetközi konferenciák is, amelyeknek rendszeresen adnak otthont a kastély már elkészült részei. A Károlyi József Alapítvány a budapesti Francia Intézettel és a francia Forum Carolus-szal közösen rendezi az „Etnikai és nyelvi kisebbségek Európában - Gazdagság és tapasztalatok” című konferenciát. A fehérvárcsurgói kastélyban március 10-11-én sorra kerülő konferencia fővédnöke Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára. A konferencia célja, hogy hozzájáruljon az Európában előforduló kisebbségi feszültségek megoldásához. A szervezők szeretnék elérni, hogy azok a közösségi alapelveket, amelyeket a Lisszaboni Szerződésben, a kisebbségek ügyében lefektettek, minél szélesebb körben érvényesüljenek. Sikeres példákon és elkerülendő gyakorlatokon keresztül kívánják bemutatni, hogy miként lehet a kisebbségek kulturális igényeit figyelembe venni, és a társadalom egészére nézve alkalmazni. A különböző európai példák bemutatásán keresztül az előadók javaslatokat fognak tenni a kisebbségek és a többség közötti elfogadható, egymás értékeit gazdagító lehetőségekre. A fehérvárcsurgói konferencia szervezői szeretnének közreműködni az Európai Unió kisebbségekkel foglalkozó célkitűzéseinek a megvalósításában, illetve kapcsolódni a soros magyar elnökség kulturális sokszínűséget megfogalmazó programjához. A konferencia értékelésére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest kérték fel a szervezők. A francia, magyar és német nyelven folyó konferencia minden érdeklődő számára nyitott, és élvezi a budapesti Hanns Seidel Alapítvány, a párizsi Robert Schuman Alapítvány, a budapesti Cseh Centrum, a német Goethe Institut, a Román Kulturális Intézet, a Szlovák Kulturális Intézet, a Svájci Nagykövetség és az Európai Kisebbségkérdési Központ (ECMI, Flensburg) támogatását is.

Szlovák-magyar közös kutató központ

Több Áramgyártó folyókat kutatnak Magyarországon

2011. március 10. - (piacesprofit.hu)

Projektek megvalósítására vállalkozik az a szlovák-magyar közös kutató központ, amelyik uniós pénzen alakult meg és a vízenergia hasznosítására szakosodott. Magyarországnak több mint szerencséje, hogy felszíni vízkészlete is bőséges: évente 112 köbkilométer „érkezik” az országba, s 118 köbkilométernyi „távozik”. (A hat köbkilométernyi különbség három Balatonnak felel meg.) A többletet részben a lehullott légköri csapadék, részben a talajból kiemelt és például a települések ellátásához is igénybe vett víz alkotja. A folyók és patakok, melyek meghatározó szerepet játszanak az ivóvíz ellátásunkban, a közlekedésnek, áruszállításnak, öntözésnek is az eszközei, s bár hazánkban inkább tabunak számít, mégis az energiatermelés egyik tényezője is. E közhelyek jelenthetik azt is, hogy mindent tud az ember a vízről - a folyókról, patakokról, tavakról -, de tudós körökben mindenképpen, a laikusok világában is egyre többen gondolják: van jelentősége a tudományos igénnyel végzett vízügyi kutatásoknak. És nem pusztán azért, mert az ismert arányok - a Föld felszínének több mint 70 százalékát víz borítja, de csupán 1 százaléka alkalmas fogyasztásra - az emberiség ellátásának biztonságát kérdőjelezhetik meg. Az sem mellékes, hogy például Magyarországon - ahol árvízzel, aszállyal, belvízzel egyaránt számolni kell, olykor egy esztendőben mind a hárommal - évi átlagban 25 milliárd forint kárt okoz az árvíz, ugyanennyit az aszály, a belvízi kár is 5 milliárdot tesz ki. Mindezen adatok, tények tükrében tekinthető fontos körülménynek, hogy Magyarország és Szlovákia határon átnyúló, európai uniós együttműködési programjának legújabb „tétele” lett egy közös kutatás-fejlesztési központ megszervezése, melynek a folyók vízpotenciáljának, energetikai hasznosításának a vizsgálata a célja. A több mint egymillió eurós brüsszeli támogatással elindított projekt - közös kutatás - „gazdája” az Eco-Tuck nevű szlovák szervezet és a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, minapi tájékoztatásuk szerint egyelőre főleg energetikai jellegű lehetőségeket vizsgálnak meg. Tény, hogy Szlovákiában 34 vízerőmű működik 1 652 MW beépített teljesítménnyel és 160 kisebb műtárgyat is számon tartanak még. Hazánkban 11 vízerőmű létezik, melyek az elektromos energia összértékének 1-1,5 %-át képezik. Magyarországon jelenleg főleg a politika tanúsít komoly ellenállást a vízerőművek építését illetően. Juhász István, a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója a Piac & Profit Online-nak elmondta, hogy az uniós támogatással elindított projekt meghatározó feladata, hogy törpe vízerőműveket, vízi motorokat szeretnének elterjeszteni a határmenti térségben lévő folyókon, a Bodrogon, a Ronyván például, mert ezekkel az eszközökkel biztosítható több kisebb-nagyobb település áramellátása. Ezért a kutatások tárgya kettős: a folyók azon szakaszainak kijelölése, ahol ilyen típusú vízi motorok elhelyezhetők, másrészt olyan kis erőművek kialakítása a cél, amelyek a környezet károsítása nélkül, jó hatásfokkal, olcsó energiát termelnek.

Szlovák adócsalás szálai Magyarországon

2011. március 11. - (Független Hírügynökség)

Több mint öt és félmilliárd forintos adócsalással gyanúsítható az a cégvezető, akinek vállalkozása minden bizonnyal egy nemzetközi bűnszervezet egyik láncszemeként működött Miskolcon. A miskolci vállalkozóra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal csapott le. A miskolci cég 13 milliárd forint értékben adott el Szlovákiából beszerzett almafa oltószemeket. Az áfát azonban nem fizették be és hitelezőiket is becsapták. Az Index írt arról korábban, hogy adócsalás miatt a rendőrség letartóztatta Mikuláš Vareha ismert délkelet-szlovákiai vállalkozót. A belügy- és a pénzügyminiszter szerint azért csak most kapcsolták le, mert az elmúlt négy évben feltehetően falaztak neki. A szlovák férfit 29 millió euro értékű adócsalással gyanúsítják. Vareha a legkülönfélébb termékekkel üzletelt fiktíven. Több tucatnyi vállalkozása egymásnak adta és egymástól vette az árukat, amik soha sem hagyták el a raktárt, cégei többségének nem voltak alkalmazottai, és semmilyen vagyona sem. A gyanúsított összesen 136 cégben volt résztulajdonos, a nyomozás jelenlegi állása szerint vállalkozásainak közel fele vett részt az adócsalásban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénteki tájékoztatása szerint vélhetően ennek az ügynek a magyarországi szálára derítettek fényt a NAV nyomozói, akik egy 5 milliárd 600 millió forintos adócsalást lepleztek le. A különösen nagymértékű adócsalással és csődbűncselekménnyel egy miskolci cég vezetőjét gyanúsítják, aki jelenleg már előzetesben van. Az ügy tavaly ősszel indult, amikor a felszámolási eljárás alatt álló társaság képviselője nem volt hajlandó átadni a cégiratokat a felszámolónak. Idő közben derült ki, hogy ez a cég a szlovák rendőrség figyelmét is felkeltette, amikor egy nemzetközi, adócsalásra specializálódott bűnszervezet ügyében nyomozott. A miskolci kft. egyébként mezőgazdasági területen működött, konkrétan 18 alkalommal egy szlovákiai gazdasági társaságtól almaoltó szemeket vásárolt, majd belföldön értékesített összesen 84 millió euro, azaz mintegy 23 milliárd forint értékben. Mindeközben nem vallotta be és nem is fizette meg az általános forgalmi adót. A cég az áfacsalás mellett becsapta hitelezőit, akiknek összesen 248 millió forinttal tartozik. Az adócsalás nagyságrendje miatt a cégvezetőre a bíróság akár 8 évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhat.

Az együttműködésről és a Duna-stratégiáról tárgyaltak

Cannes-ban találkozott a budapesti és a pozsonyi főpolgármester

2011. március 9. - (mti)

A Duna-stratégiáról, valamint Budapest és Pozsony együttműködésének bővítéséről tárgyalt szerdán Franciaországban a magyar és a szlovák főváros főpolgármestere - közölte Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója az MTI-vel. Szűcs Somlyó Mária közleményében hangsúlyozza: a cannes-i nemzetközi ingatlankiállításon találkozó Tarlós István és Milan Ftácnik egyetértettek abban, hogy a Duna-stratégia hatékony megvalósításáért szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a két főváros között. Tarlós István a megbeszélés után részt vett a polgármesterek nemzetközi fórumán, amelyet európai és tengerentúli városvezetők részvételével rendeztek. Az esemény résztvevői elsősorban fenntartható városstratégiákról, illetve integrált megoldásokról osztották meg tapasztalataikat egymással - olvasható a tájékoztatásban. A magyar főpolgármester kedden ugyanott Alekszandr Zsukov orosz miniszterelnök-helyettessel folytatott rövid megbeszélést. A Duna-stratégia kidolgozása az Európai Bizottság feladata, előkészítése szerepel a spanyol-belga-magyar elnökségi trió programjában. A tervek szerint Magyarország soros EU-elnöksége idején, 2011 első félévében fogadnák el a tagállamok állam- és kormányfői. A stratégia legfontosabb feladatai közé tartozik a vízkészletek védelme (a Dunát a világ tíz legveszélyeztetettebb folyója között tartják számon), takarékos használata, a természeti környezet védelme, a Duna közlekedésének javítása, a turizmus ösztönzése, a kulturális örökség megőrzése. A vízgazdálkodás, a Duna vizének hasznosítása kiemelkedő fontosságú a térség országainak mezőgazdasága számára is. A stratégia tizenegy területet ölel fel, mindegyikért két ország felelős, vagy két tagállam, vagy egy tagállam egy unión kívüli országgal közösen. Magyarország a Cseh Köztársasággal közösen a fenntartható energia használatáért, Szlovákiával együtt a vizek minőségének helyreállításáért és védelméért, valamint Romániával a környezeti kockázatok kezeléséért felel. A franciaországi Cannes-ban megrendezett MIPIM a világ legnagyobb ingatlan-szakkiállításává nőtte ki magát, több mint nyolcvan ország vásárlóit, kutatóit, befektetőit, ingatlanfejlesztőit, városvezetőt, pénzügyi intézeteit vonzza évről évre. Tavaly több mint 1700 kiállító és 18 ezer látogató vett részt a fórumon, köztük vezető politikusok. A rendezvényre a világ minden tájáról érkeznek kiállítók, látogatók, keresik a befektetési lehetőségeket, informálódnak a világban zajló trendekről, piaci fejleményekről - áll a Főpolgármesteri Hivatal közleményében.

Csáder László plakátjai és fotói a Szlovák Intézetben

2011. március 11. - (mti)

Csáder László pozsonyi grafikus, tipográfus és fotóművész válogatott munkáiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Szlovák Intézetben. Az intézet kiállítótermében Csáder Lászlónak mintegy száz munkája, köztük plakátok az 1930-as évekből, könyvtervek, folyóiratborítók és fotók láthatók - mondta Csáder Judit fotográfus, a szlovákiai magyar művész lánya. Csáder László 1936-ban Jan van der Linden ajánlására Amszterdamba ment dolgozni; grafikai és tipográfiai terveket készített jelentős holland cégek, valamint angol és német kiadók számára. A Bauhaus végzőseinek körében mozgott, és a Bauhaus által inspirált holland Nieuwe Kunstschool esti kurzusait látogatta, ahol felajánlották neki, hogy álljon a grafikai műhely élére. Hollandiai tartózkodása alatt Csáder László élénken érdeklődött a modern tipográfia és a megtervezett betű témaköre iránt, együtt dolgozott a neves tipográfussal, Štefan Schlesingerrel. A második világháború kitörését követően visszatért Szlovákiába - foglalta össze édesapja tevékenységét lánya. Ebből a korszakból láthat az érdeklődő könyvgrafikákat, betűtípusok terveit, cégeknek küldött információs prospektust, plakátokat, köztük például magyar népi együttes fellépéséről, a komáromi területi magyar színháznak készített programfüzeteit, Fábry Zoltán író, esszéista, kritikus köteteinek borítóit és legalább 25 fotóját. Mint Csáder Judit elmondta, édesapja avantgárd korszakában a házfalakra festett, krétával rajzolt ábrákat fotózta és ebből készített sorozatot. Tájképei sem klasszikusak: a horizont hol túl magasan, hol túl alacsonyan van a képein, ezeken a fotókon a kompozíció a lényeg. Csáder László 1909-ben született Csallóközcsütörtökben (Štrvrtok na Ostrove), Budapesten tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolán. Ő volt az első, aki a háború utáni Csehszlovákia számára bélyegtervet készített, valamint plakátokat és egyéb reklámgrafikákat. A korai ötvenes évektől tipográfusként dolgozott több folyóiratnak, huzamosabb ideig munkatársa volt a Madách és a Tatran, valamint az Állami Zenei Kiadónak. Kiállítása a budapesti Szlovák Intézetben április 14-ig tart nyitva.

Realistic Crew, a szlovák The Autumnist és filmvetítés az A38 Hajón

2011. március 11. - (zene.hu)

Március 24-én a Realistic Crew az új felállásban először lép színpadra, vendég a szlovák The Autumnist. A koncertek előtt, 19 órától az A38 Hajó kiállítótermében Vincent Moon An Island (Egy sziget) című zenés dokumentumfilmjét vetítjük le. A Realistic Crew az absztrakt és a kísérleti hiphop között egyensúlyoz, kiaknázva az élő hangszerek és vokál nyújtotta lehetőségeket, ami gyakran filmes hangulatokat eredményez. Az együttes magját a lassan egy évtizede együttműködő Vranik Krisztián (Krizsó) - Kalotás Csaba páros alkotja. Szellemi testvériség köti össze őket, gyakori vitáikkal is csak egymást inspirálják. Bár dalaikat a mai napig külön - külön írják, a végeredmény mégis egységes és harmonikus egész. A Filmszemle-nagydíjas Fekete keféhez írt filmzenéjük kapcsán váltak ismerté. Az ezzel egy időben megjelentetett Testiles&GrowGrow című első EP-jük még pusztán a szólóanyagaik összekapcsolásából született. A Realistic Crew muzsikája absztrakt, kísérletező hiphop, triphop és jungle elemek különleges egyvelege, melynek borongós, realisztikus, urbánus zenei világa észrevétlenül beszippant minket. Az apró zajok, széttördelt ritmusok, jazzes futamok végül azt az érzetet keltik bennünk, mintha egy nagyvároson keresztül futó folyó partján állnánk, az ipari környezet neszező csendjében. A mindig új utakat kereső, lazán szerveződő együttes jó ideje énekesnővel lép fel. A második lemezen éneklő Berger Dalmát idén a Beat Disből is ismert Judie Jay, majd egészen friss igazolásként Polgár Odett váltotta fel. A szlovák Autumnist északi szomszédunk egyik legkorszerűbb zenekara, melynek zenei agya és vezetője, Vlado Ďurajka a pozsonyi zenei élet egyik központi alakja. Jó nevű producer és remixer, aki korábban Abuse néven gyártotta kísérleti elektronikus darabjait. Durajka érdeklődése egyre inkább az élő megszólalás felé fordult, bár sosem szakított a programozott megoldásokkal. E fúzió eredménye a 2009 elején létrehozott Autumnist, ez az öttagú elektronikus-élő zenekar, amelynek zenéjében elegánsan ötvöződik a Ďurajka által megtestesített, programozott technikai perfekcionizmus és az élő előadás varázsa. Az Autumnist debütalbuma azonnal óriási siker lett Szlovákiában, amit legjobban talán a legnevesebb szlovák könnyűzenei díj, a kritikusok által odaítélt Radio_head díj jelez.

Bugár: A magyar állampolgárság nem állítja meg az asszimilációt

2011. március 11. - (tasr / bumm)

Bugár Béla szerint a magyar állampolgárság felvétele nem állítja meg a kisebbségi magyarok asszimilációját sem Szlovákiában, sem más országban. A Híd elnöke úgy véli, itt kellene olyan körülményeket teremteni, amelyek gátat vetnek az asszimilációnak. Bugár Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes pénteki kijelentéseire reagált. Semjén többek között azt mondta, az erkölcsi kötelességen túl azért is tartották fontosnak az állampolgárság megadását, mert a határon túli magyarság asszimilációja felgyorsult. Hozzátette: az asszimiláció megállítása és megfordítása csak nagyon erős impulzuson keresztül lehetséges, ez pedig az állampolgárság megadása, hogy a magyarság összetartozását közjogi értelemben is biztosítani tudják. A Híd elnöke másképp vélekedik a kérdésről. „Abban az országban, ahol az adott kisebbség él, olyan körülményeket kell kialakítani, hogy a kisebbség ne legyen arra ösztönözve, hogy asszimilálódjon“ - nyilatkozta Bugár a TASR hírügynökségnek. Megjegyezte, Szlovákiában sok magyar gyerek jár szlovák tannyelvű iskolába, mivel szüleik meg vannak győződve róla, hogy a magyar iskolákban nem tanulnak meg szlovákul. Hangsúlyozta, ezt a tényt a magyar állampolgárság birtoklása sem változtatja meg. Bugár szerint például azzal lehetne segíteni, ha a magyar iskolákban más módszerrel tanítanák a szlovák nyelvet, nem úgy, ahogy az anyanyelvet. „Ez meggyőzhetné a kisebbségeket, hogy gyermekeiket kisebbségi iskolákba adják. Az állampolgárság viszont érzelmi dolog, az asszimilációt nem állítja meg“ - vélekedett a kormánypárt elnöke.

Kettős állampolgár a szlovák kormányban

2011. március 10. - (Index)

Svéd-szlovák kettős állampolgár kerül a posztjáról távozó Martin Chren helyére a szlovák kormányban. Az eddig Brüsszelben dolgozó Kristián Takáč lesz a gazdasági minisztérium államtitkára, írja a Bumm.sk. Az államtitkári posztra a koalíciós szerződés szerint a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt állíthat jelöltet. Takáč a Sme napilapnak elmondta: Richard Sulík, a párt elnöke röviddel azelőtt kereste meg, hogy Chren lemondott volna. A 36 éves szakember nem az SaS tagja. „Az SaS párttal akkor kerültem kapcsolatba, mikor megalakultak. Néhány dolgot írtam a programukba, így megtudták, hogy az Európai Bizottságnál az enegetikai kérdésekkel foglalkozom“ - árulta el Takáč. Az új államtitkár lesz az egyetlen a kormányban, aki kettős állampolgár. 1988-ban ugyanis Svédországba emigrált szüleivel, és Csehszlovákia ezért megfosztotta állampolgárságától. A 90-es években azonban Szlovákia visszaadta állampolgárságát, de Takáč megtartotta a svédet is. Később Prágában és Pozsonyban tanult, majd Brüsszelben Stockholm régiót képviselte. 2005-ben kezdett az Európai Bizottságnak dolgozni. „Az ok, amiért megtartottam svéd állampolgárságomat, hogy szüleim és testvérem máig ott élnek, s ez egyszerűen megkönnyíti az életemet. Svédországgal gyakorlatilag nincs kapcsolatom, 20 éves koromig éltem ott“ - mondta. Takáč egy olyan kormány tagja lesz, mely már hosszú ideje nem tud megegyezni, megfossza-e szlovák állampolgárságától azokat, akik egy másik ország állampolgárságát kérik. A kormánypárti KDH azt szeretné elérni, hogy a kettős állampolgárok ne láthassanak el olyan munkakört, ahol érzékeny, titkosított információkat szerezhetnek. Takáč a minisztériumban az energiabiztonsággal is foglalkozik majd. Radoslav Procházka, a KDH képviselője, aki a kettős állampolgárságról szóló parlamenti szavazáson a kormánypárti javaslat ellen szavazott, nem kifogásolja, hogy egy kettős állampolgár lesz az államitikár. „Nem tudok róla, hogy a Svéd Királyság tömegesen osztana állampolgárságot szlovákoknak azzal a politikai céllal, hogy egyesítse a svéd nemzetet a határokon át“ - jelentette ki a napilapnak. Nem kifogásolná a dolgot a magyar állampolgársággal kapcsolatban sem, ha az adott személy Magyarországgal való tartós kapcsolata, állandó lakhelye, vagy hosszútávú tanulmányai alaján kapná azt meg. Somogyi Szilárd, az SaS képviselője a Bummnak elmondta: Kristián Takáč kettős állampolgárságának témája semmilyen szinten nem merült fel a párton belül. Azt nem tudja, hogy más pártoknál milyen visszhangot keltett a dolog, de leszögezte: a téma egyáltalán nem játszott szerepet a szakember kiválasztásában.

Szlovák lapvélemény: A kettős állampolgárság ügye problémákat okoz

2011. február 23. - (mti)

A szlovák miniszterelnök-helyettes szerint Magyarország döntése a határon túli magyarok könnyített honosításáról, illetve szóba került szavazójoguk nehezíti Szlovákiában a kisebbségeket érintő törvények elfogadását. „Orbán intézkedése a kisebbségi nyelvtörvény elfogadását is nehezíti” - jelentette ki Rudolf Chmel sajtótájékoztatón szerdán Pozsonyban. A politikus úgy látja: nagy a bizalmatlanság Szlovákia és Magyarország között, még annak ellenére is, hogy a két ország kormánya jelenleg nem támadja egymást. „Néha úgy tűnik, hogy a Duna másik oldalán valakinek nem felel meg, hogy a szomszédos államokban a magyaroknak politikai képviseletük van” - jelentette ki Chmel. Szerinte ennek egyik bizonyítéka, hogy a magyar kormány továbbra sem fogadja el partnerként a Híd magyar-szlovák polgári pártot. hogy a magyar kormány továbbra sem fogadja el partnerként a Híd magyar-szlovák polgári pártot.

Slotáék kirohanása a magyar konzul, Berényi és az Esterházy-szobor ellen

2011. március 11. - (bumm / sita)

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) rátámadt Farkas Géza pozsonyi magyar konzulra egy Bummnak adott interjúja miatt. Rafael Rafaj, az SNS alelnöke kijelentette: a konzul megkérdőjelezte a szlovák történelmet.Farkas Géza pozsonyi magyar konzullal egy hónappal ezelőtt közöltünk interjút. A beszélgetést több szlovák nacionalista portál is szemlézte nemrégiben. A konzul többek között azt mondta, „Szlovákiában egy virtuális történelem kialakításának kényszere munkál“. Rafael Rafaj szerint ez felháborító, egyúttal felszólította Magyarországot, hogy értékelje át saját történelmét. Dajkamesének nevezte a konzul azon kijelentését is, mely Magyarországra „ezeréves államként” utalt. Hozzátette, pártjának már a történészek helyett is fel kell lépnie. Rafaj pénteki sajtótájékoztatóján tiltakozott Esterházy János mellszobrának felavatása ellen is, melyre hétfőn kerül sor Kassán. Szerinte a szlovákiai magyar politikus megkérdőjelezte a szlovák-magyar határt és a revizionizmust támogatta. Felszólította Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminisztert, hogy tegyen lépéseket Esterházy mellszobrának felavatása ellen, kéresse magához a magyar nagykövetet és diplomáciai jegyzékben tiltakozzon a konzul nyilatkozata ellen is. Az SNS alelnöke arról is beszélt, hogy Berényi József MKP-elnök kérvényezte a magyar állampolgárság felvételét, így el fogja veszíteni a szlovákot, tehát szerinte nem lehetne egy párt vezetője. Rafaj megjegyezte, ha a kormánykoalíció módosítaná a Fico-féle állampolgársági elllentörvényt, és lehetségessé válna a kettős állampolgárság, az SNS arra fog törekedni, hogy elérje, egyetlen kettős állampolgár se lehessen politikai párt vezetője.

Kövér: Esterházy rehabilitációja az európai önbecsülés közös ügye

2011. március 11. - (mti)

Esterházy János szlovákiai mártír magyar parlamenti képviselő rehabilitációja nem pusztán magyar ügy, hanem európai önbecsülésünk közös ügye - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten a politikus születésének 110. évfordulóján tartott megemlékezésen. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának rendezvényén a házelnök rámutatott: Esterházy János rehabilitációját támogatják szlovákok, lengyelek és csehek is, ennek jegyében a nyáron Varsóban együtt avatják fel a szobrát. Mint megjegyezte, a sürgős jogi rehabilitációval „mi tartozunk önmagunknak és gyermekeinknek”, és „szlovák, lengyel, cseh és zsidó barátaink gondolják velünk együtt ugyanezt”. „Várjuk a demokratikus szlovák jogállam megnyilvánulását, a jogi rehabilitációt eddig elutasító álláspont felülvizsgálatát” - fogalmazott, hozzátéve: a szlovák jogrend szerint Esterházy János ma is háborús bűnösnek minősül. Kövér László felhívta a figyelmet: az ártatlanul meghurcoltak máig nem kaptak igazságot, mert „kellemetlen szembesülni a múlttal”. A múltat azonban ki kell beszélni, és „igazságot kell szolgáltatnunk a meghurcolt igazaknak, hogy megbékéljünk, és közösen tudjuk értékeink mentén a jövőben az együttműködésre helyezni a hangsúlyt” - jegyezte meg. A házelnök utalt arra: „ha elveszítjük képességünket, hogy alapvető erkölcsi kérdésekben egyetértsünk, ha ezáltal megrendülnek zsidó-keresztény gyökérzetünk (...) alapjai, akkor homokra építjük közös terveinket, politikai és gazdasági szövetségeinket, az egész euroatlanti integrációt”. Megemlítette, hogy a fasiszta Tiso egykori belügyminiszterét, a szlovákiai zsidóellenes intézkedések végrehajtóját 30 év börtönre ítélték, ám 1968-ban amnesztiával szabadult, és 1980-ban saját otthonában tévénézés közben halt meg. Szólt arról is, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége levélben kérte a fővárosi önkormányzattól, hogy az egyik budapesti rakpartot a holokauszt idején embereket mentő Esterházy Jánosról nevezzék el. Kövér László kifejezésre juttatta: Esterházy János „mélyen keresztény, európai és felelősen magyar volt”, ezek az erények viszont a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákban halálos bűnnek számítottak. 1947 szeptemberében egy egynapos eljárás után kötél általi halálra ítélték, majd ezt az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Kitért arra, hogy Esterházy János Csehszlovákia szinte minden börtönét megjárta, és embertelen kínzások után „1957-ben fizikailag megsemmisítették”, sőt megtagadták földi maradványának kiadását is. Esterházy János annak ellenére minősül a mai napig háborús bűnösnek, hogy lengyel, zsidó, cseh embereket mentett a második világháborúban - hangsúlyozta. Kövér László párhuzamot vont Raoul Wallenberg embermentő és Esterházy János sorsa között is abban a tekintetben, hogy mindketten a szovjet rendszer áldozataivá váltak.

Túllépni a szlovák sztereotípiákon

2011. március 9. - (Susla Béla -Népszava)

A magyar-szlovák államközi kapcsolatok akkor tudnának nagyon könnyen előrelendülni, ha a szlovák fél túllépne a merev, nagyon sokszor sztereotípiákból kiinduló álláspontokon, és kicsit engedne, gesztusokat gyakorolna a magyarok felé - nyilatkozta az erdélyi Krónikának adott interjúban Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. A felvidéki politikus úgy látja: ez a lehetőség most adott a szlovák politikának, de az mégsem teszi meg e lépést. „Ma jogilag és politikailag (a Felvidéken) biztosan rosszabb a helyzet, mint Erdélyben vagy a Vajdaságban, annak ellenére, hogy magyarok is vannak a pozsonyi kormányban” - fogalmazott Berényi József. Szerinte bizalmatlansági hangulat érhető tetten a magyarokkal szemben: kormánypolitikusok burkoltan, ellenzékiek pedig nyíltan kimondják, hogy Magyarország gyakorlatilag egy Szlovákiát fenyegető állam. „A szlovákiai magyarokat egyfajta előretolt hadoszlopnak tekintik, sőt az is elhangzott már, hogy Szlovákia számára veszélyforrást jelent az ott élő magyar közösség. Nos, ezeken az álláspontokon kellene túllépni ahhoz, hogy a magyar-szlovák államközi viszony is javuljon” - mondta a tavaly évi szlovákiai parlamenti választásokon a szlovák parlamentből kihullott párt elnöke. Ján Slota, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke úgy látja, hogy a szlovákiai magyar politikai pártok óriási munkatempót vettek fel, és járják Dél-Szlovákiát, kampányokat hirdetnek a népszámlálás előtt. Slota szerint ezzel azt akarják elérni, hogy minél többen magyar nemzetiségűnek vallják magukat. Az SNS elnöke felháborodásának adott hangot amiatt, hogy Rudolf Chmel kisebbségvédelmi és emberi jogi miniszterelnök-helyettes szintén részt vett azon a konferencián, melyet a múlt hétvégén rendeztek Érsekújvárban, és témája a népszámlálás, valamint az asszimiláció volt. A nemzetiek elnöke kijelentette, hogy Budapest utasítására akarja a szlovák kormány a jelenlegi 20-ról 15 százalékra csökkenteni a kisebbséginyelv-használati küszöböt. „A szlovák kormány ennek az utasításnak alázatosan megfelelt” - állította az SNS elnöke.

Viszonylag lassú az asszimiláció Szlovákiában Rudolf Chmel szerint

2011. március 5. - (mti)

Magyarországgal vagy Csehországgal összehasonlítva Szlovákiában lassabb ütemben olvadnak be a kisebbségek a többségi nemzetbe - jelentette ki Rudolf Chmel szlovák miniszterelnök-helyettes szombaton az Érsekújváron szlovákiai magyar szervezetek által tartott, Népszámlálás és asszimiláció című konferencián. A májusban esedékes szlovákiai népszámlálás kapcsán rendezett konferenciát, amelyen szlovákiai magyar kutatók tartottak előadásokat, Rudolf Chmel nyitotta meg. Beszédjében kifejtette, hogy „a szlovák-magyar viszony már nincs lefagyasztva, de még felolvadva sem”. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia arra törekszik, hogy nemzetiségei „jól érezzék magukat”, és ehhez újabb törvénnyel kívánnak hozzájárulni, amely a kisebbségek kultúrájának támogatásáról szól majd. Ugyanakkor elismerte, hogy a készülő nyelvhasználati törvény tervezetében a kisebbségi nyelvek hivatalos használatának 15 százalékban meghatározott minimális küszöbe még nem végleges, a végleges arány akár 20 százalék is lehet. Rudolf Chmel sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Unióban a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan csak ajánlásokat tartalmazó irányelveket fogalmaztak meg a tagállamok számára, miközben például a gazdaság területén kötelező előírások vonatkoznak a 27 országra. Szerinte Szlovákia modellértékű lehet a kisebbségek többségbe történő beolvadását illetően, azaz az asszimiláció lassulásában. Szarka László történész a szlovákiai magyarság népességfogyását és asszimilációs folyamatait bemutató előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió adta lehetőségeket kell kihasználni, mert a szlovák vezetőkkel mindeddig nem sikerült elfogadtatni az autonómiát, amelyet pedig éppen a szlovák parlamentnek lenne joga ellenőrizni és felügyelni. „Ahogy az Osztrák-Magyar Monarchiában, úgy most az Európai Unió esetében is az egység biztosítja azt, hogy mindenki egyenlő” - mondta. Gyurgyík László szociológus a szlovákiai magyarság demográfiai folyamatait elemezve hangsúlyozta, hogy 1995 óta folyamatosan, 2000-től pedig évente az ezer főt meghaladó mértékben fogy Szlovákia magyar lakossága. Ez a fogyás elsősorban, 60 százalékban, az asszimilációnak tudható be. Gyurgyík László először 2010-ben nyilvánosságra hozott számításait ismertetve elmondta, hogy az idei népszámlálás eredményeként nagyjából 460-470 ezer főre csökkenhet a szlovákiai magyarok száma, amely a legutóbbi népszámláláskor, 2001-ben 520 ezer fő volt. Hunčík Péter pszichológus előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi két évtizedben Magyarország adós maradt az egységes nemzetstratégia és a kisebbségpolitikai irányelvek megalkotásával. Öllős László politológus pedig arról beszélt, hogy a határok eltűnésével, az internet általánossá vált használatával történelmi lehetőség nyílt az összefogásra Magyarországon és a szlovákiai magyarok körében is az identitás-megtartás érdekében.

Az elnemzetlenítés magasiskolája

2011. március 8. - (Mészáros László - Felvidék Ma)

Rudolf Chmel kisebbségekért felelős miniszterelnök helyettes Érsekújvárban a Népszámlálás és asszimiláció című konferencia megnyitóján a következőket modta: „Magyarországgal vagy Csehországgal összehasonlítva Szlovákiában lassúbb ütemben olvadnak be a kisebbségek a többségi nemzetbe.” Bárhogy is számolom, itt valami nem stimmel. A Trianoni osztozkodás után Szlovákiához került csaknem 884 000 magyar az általunk ismert területtel, szülőföldünkkel együtt. Ha most azt nézzük, hogy 1920-tól napjainkig eltelt 91 év alatt számunk mára alig éri el az 520 000 főt - ami várhatóan 2011-ben további tízezrekkel csökken majd -, akkor ez 364 000 beolvasztott főt jelent. És erre mondja Chmel úr, hogy lassú asszimiláció? Ahogy a szlovák politikusok igyekezetét elnézem, nem kell már újabb 90 évet várni, és hírmondó sem marad belőlünk. Ha ehhez hozzávetem az ezeréves magyar elnyomást - amit a szlovák intelligencia előszeretettel használ, és cáfoljanak meg, ha nem így van -, akkor arra a megállapításra kell hogy jussak, a szlovák nép nem hogy nem volt elnyomva, éppen ellenkezőleg, Magyarország védőszárnya alatt formálódott nemzetté. És akkor mindjárt érthetőbbé válik számunkra, hogy napjainkban a szlovák politikai elit csupán a köszönetét gyakorolja irányunkba, amikor megfoszt alapvető emberi jogainktól és negál mindent, ami velünk kapcsolatos. Vagyis, ha sikerül nekik beolvasztani bennünket a többségi szlovák nemzetbe, a magyar kérdés végleg megoldódik. És végre nyugalom lesz a Tátra alatt! Ezt az elvet szem előtt tartva számunkat eredményesen csökkentették főleg1945 után a magyar lakosság erőszakos kitelepítésével (kb. 100 000 személyt telepítettek Magyarországra és Csehországba), valamint a színtiszta magyar falvak és városok lakosságának felhígításával (szlovák és cseh telepesek ún. kolonisták) a betelepítés által. Szülőföldünkön így fokozatosan kisebbségbe kerültünk. Iskoláinkat bezárták, vagy leépítették. Szlovák iskolákat alapítottak az általunk lakott színtiszta magyar területeken, illetve szlovák igazgatókat neveztek ki (miközben hangoztatták a szlovák nyelv fontosságát a jobb érvényesülés szempontjából) az összevont magyar-szlovák iskolák élére. Sok példa van arra is, hogy a tehetséges magyar iskolaigazgatókat elcsábították jobb kereseti lehetőséggel szlovák iskolákba. Végül 1997-ben az egynyelvű bizonyítványok (csak szlovákot) kiadását megtagadó bátor magyar iskolaigazgatókat visszarendelték pozíciójukból, és örülhettek, ha taníthattak. A jelszó így hangzott: „A rátermett embereket ki kell vonni a forgalomból. Ha nincs vezérkos, a nyáj szétszéled.” Vagyis politikai beavatkozással nyirbálták meg a magyar iskolák színvonalát, amit mindig nagyarányú létszámcsökkenés követett. Ugyanez vonatkozik a magyar keresztény hívőkre is. Templomaikat kisajátították, átfeliratozták, vagy magyar faluba szlovák papot küldtek. A római magyar katolikus hívők több mint egy évtizede hiába kérték és kérik egy magyar püspök kinevezését Szlovákiában. Azaz mégsem, segédpüspököt már adtak nekik. És sorolhatnám a magyar kérdés túlpolitizálásával. De minek? Akit érdekel nemzetrészünk megmaradása, az ezeket a tényeket mind ismeri. Nem kell nekik bemutatnom, hogy az ellennünk folytatott hadjáratban napjainkig megtalálható az oszd meg és uralkodj elve, valamint a vedd el a hitét, nyelvét, és a nemzet megszűnik elve. Ezek után engem csupán egy gondolat bánt: Mikor lesz vége vesszőfutásunknak? Mikor merik képviselő uramék végre kérni az önrendelkezés valamelyik formáját? Várják, hogy valaki megtegye helyettük? Már megtette. Ez a személy Bósza János komáromi polgárjogi aktivista. Minden tiszteletem az Övé. Mint írtam, a nyáj vezető nélkül nem ér semmit, mert szétszéled. Ne várjuk tehát a megfélemlített nyájtól azt, hogy ő kezdeményezzen. Prof. Miroslav Kusý szlovák politológus szerint ugyanis jogunk van az önrendelkezés - az autonómia - valamennyi formájára. Próbáljunk tehát élni vele. S ha ezért haragudni fognak ránk szlovák barátaink, az ne zavarjon bennünket. Mert ok nélkül eddig is haragudtak ránk. Szabad emberként viszont már a könnyebb lesz elviselni. Végül jelentkezzünk minél többen magyarnak a népszámláláson. Ennyivel tartozunk eleinknek.

Náci sasnak nézték a Felvidéki Harcosok turulmadarát Gyirmóton

2011. március 8. - (Felvidék Ma)

Mivel a Felvidéki Harcosok DAC szurkolói csoportja több magyarországi szurkolói klubbal is jó viszonyban van, ezért a csoport pár tagja ellátogatott a Dunaszerdahelytől csupán 50 kilométerre lévő Gyirmótra, hogy viszonzásképpen támogassák BKV-s barátaikat. Kellemetlen meglepetésben részesültek a gyirmóti klub biztonsági szolgálatának jóvoltából a dunaszerdahelyi szurkolók. A már jól ismert Felvidéki Harcosok feliratú több méteres magyar zászlót az említett biztonsági szakemberek önkényesen leszedették, és a felvidéki szurkolóknak azt a magyarázatot adták, hogy náci sast szimbolizál a piros-fehér-zöld zászlóban lévő turulmadár. A gyirmóti biztonságiak a zászló közepén levő Turult német birodalmi sasnak vélték, s ezen ténymegállapításuk ellen az észérvek sem segítettek. Szomorú, hogy ilyen eset megtörténhetett az anyaországban, az emberi tudatlanságnak köszönhetően, és a felvidéki szurkolókat lelkiekben alázták meg a nem szakképzett biztonsági szolgálat emberei. Az említett zászlóval sehol nem volt gond idáig, ezért is furcsa, hogy a szakképzetlen biztonságiaknak köszönhetően ép egy NB II-es mérkőzésen került sor az incidensre.

Szorosabb együttműködésre törekszik a Híd és az LMP

2011. március 9. - (parameter.sk)

Az MKP-t követően a Hídnál is látogatást tett a magyarországi ellenzéki párt két képviselője. Bugár Béla, a Híd elnöke, és Schiffer András, a Lehet Más a Politika elnöke megegyeztek, hogy az lesz a legjobb, ha szorosabbra fűzik a szálakat és megerősítik az együttműködést. Pl. gyors információcserében egyeztek meg olyan esetekben, amikor az szükséges. „Informálódni fogunk, hol mit terveznek, hogy fel tudjunk rá készülni - mondta Bugár a jogalkotással kapcsolatban. Schiffer értékelte a Híd erőfeszítéseit, amelyet kormánytagként kifejtett. Kijelentette, ők magyar pártként tekintenek a Hídra, és azok a pártok, amelyek nem ezt teszik, a magyar nemzetiségű választókat sértik meg. Azt nem ő kívánja eldönteni, hogy vajon a kisebbségek képviseletére a tiszta etnikai párt vagy az együttműködést hangsúlyozó alkalmasabb-e.

Az MKP helyet akar a szlovák-magyar vegyes bizottságokban

2011. március 9. - (sita / parameter.sk)

A parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja saját képviselőket szeretne a szlovák-magyar vegyes bizottságokba, és ehhez ma megszerezte a magyarországi LMP támogatását. Berényi József, az MKP elnöke ma Schiffer Andrással és Dorosz Dáviddal, az ellenzék Lehet Más a Politika képviselőivel találkozott Pozsonyban. A találkozót követően a pártelnök elmondta, hogy ambíciójukat támogatja az LMP. „Tizenhárom munkacsoport létezik, és a kisebbséget érintőkbe kértük a felvételünket. Ideális lett volna polgármester, aki nemrég kapott mandátumot, de ezt a lehetőséget megtagadták. Van ott ugyan négy magyar nemzetiségű személy, de azok mind kormánypártiak” - mondta Berényi a SITA hírügynökségnek. „Pártunk azon lesz, hogy az MKP képviselői bejussanak a munkabizottságokba” - mondta tárgyalópartnere, Dorosz. Schiffer kijelentette, minden határon túli magyar párttal partnerkapcsolatra törekszik. Kiemelte, hogy szerinte kellemetlen, ha Budapest meg kívánja szabni a külföldön élő magyarok politikai irányultságát. A politikus továbbá elítélte a kettős állampolgárság és a kisebbségi nyelvhasználat miatti szankciókat. A helyzetre rá szeretne mutatni az Európai Uniós parlamentben. „Elfogadhatatlan, hogy a 21. században az unióban a nyelvhasználat büntethető legyen” - jelentette ki Schiffer.

Magyargyanús ügyek

2011. március 7. - (Molnár Norbert - Új Szó)

Mozgalmas időszak vár a szlovák kormánykoalícióra és a szlovákiai magyar kisebbségre. Két olyan tervezet borzolja a politikai kedélyeket, amely a szlovákiai magyarok szempontjából rendkívül fontos. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a hangulat a parlamentben és azon kívül akkor hág a csúcsra, ha a probléma valamilyen szinten érinti a magyarokat. A koalíció kisebb-nagyobb konfliktusokkal haladgat előre vagy toporog egy helyben, de ha magyarkérdés kerül terítékre, akkor biztosan megakad. Azon, persze el-elvitatkozhatunk, hogy az állampolgársági kérdés magyar-e vagy sem, szerintem nem, de az biztos, hogy Magyarország idézte elő. Ám elég a tudat még a szlovák polgári, vagy polgárinak tűnő pártoknak is, hogy magyargyanús az ügy, vagy hogy a Híd agendája, máris behúzzák a kéziféket. Az állampolgársági törvény tűnik ma keményebb diónak. A kormánypárti politikusok biznisznek tekintik: ebben nem engedünk, a kisebbségi nyelvörvényt megtámogatjuk, már ha nem akad megint három-négy KDH-s vagy egyszerű ember, aki a pártvezetés tudtával mégsem tudja támogatni a tervezetet, természetesen lelkiismereti okokból. Visszatérve a bizniszre, így megy ez a politikában. Az egyiknek ez a fontos, a másiknak az. A politikai biznisz azonban csak úgy működik, mint a valós: mindkét félnek jövedelmezőnek kell lennie. Az állampolgársági törvény valószínűleg nem a szlovák parlamentben fog eldőlni, hanem az alkotmánybíróságon vagy a strasbourgin. Nehezen elképzelhető, hogy bármelyik is helyénvalónak tartaná, hogy egy ország megfossza állampolgárságától állampolgárait, mert azok felvettek egy másikat is. És ez nem magyarkérdés, hanem polgári. Logikus az igyekezet a Híd részéről, hogy mindezt eliminálni próbálja, de a többi polgárinak kinéző párttól is elvárható lenne legalább ugyanilyen igyekezet. Hogy aztán Lipšic belügyminiszternek - még ha annyira tetszene is neki - ne kelljen ezer meg ezer útlevelet bevonnia. Az állampolgárságinál azonban fontosabb a kisebbségi nyelvhasználati törvény. Az ugyanis szlovákiai mindennapjainkat fogja befolyásolni. Hogy 15 vagy 20 százalék lesz a nyelvhasználati határ, fontos, de nem életbe vágó. A fontos az, hogy otthonosabbá tegye az ebben az országban élő emberek egy csoportjának életét. Mert ha otthon érzik magukat, például nem vágynak más ország állampolgárságára. Ezt a Lipšic-félék is megérthetnék. De a szlovákiai magyarok is. Ha ugyanis nem élünk a jogainkkal, és nem fogjuk használni anyanyelvünket a hivatalokban (itt nem Dunaszerdahelyre gondolok, ahol a tömbmagyarság miatt használják, hanem például Rimaszombatra vagy Érsekújvárra, ahol több a szlovák), akkor fölösleges minden törvény, minden politikai igyekezet. A Hídnak inkább a nyelvtörvény elfogadtatására kellene koncentrálnia, az lehet a fokmérője annak, hogy érdemes-e megmaradni ebben a kormánykoalícióban. Az állampolgárságot valószínűleg nem a parlament fogja megoldani.

Berényi József MKP-elnök a Krónikának:

Szlovákiának szakítani kellene a sztereotípiákkal

2011. március 8. - (Független Hírügynökség)

A magyar-szlovák államközi kapcsolatok akkor tudnának nagyon könnyen előrelendülni, ha a szlovák fél túllépne a merev, nagyon sokszor sztereotípiákból kiinduló álláspontokon, és kicsit engedne, gesztusokat gyakorolna a magyarok felé - nyilatkozta az erdélyi Krónikának adott interjúban Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. A felvidéki politikus úgy látja: ez a lehetőség most adott a szlovák politikának, de az mégsem teszi meg e lépést. „Ma jogilag és politikailag (a Felvidéken) biztosan rosszabb a helyzet, mint Erdélyben vagy a Vajdaságban, annak ellenére, hogy magyarok is vannak a pozsonyi kormányban” - fogalmazott Berényi József. Szerinte bizalmatlansági hangulat érhető tetten a magyarokkal szemben: kormánypolitikusok burkoltan, ellenzékiek pedig nyíltan kimondják, hogy Magyarország gyakorlatilag egy Szlovákiát fenyegető állam. „A szlovákiai magyarokat egyfajta előretolt hadoszlopnak tekintik, sőt az is elhangzott már, hogy Szlovákia számára veszélyforrást jelent az ott élő magyar közösség. Nos, ezeken az álláspontokon kellene túllépni ahhoz, hogy a magyar-szlovák államközi viszony is javuljon” - mondta a tavaly évi szlovákiai parlamenti választásokon a szlovák parlamentből kihullott párt elnöke. Tájékoztatása szerint a szlovák nyelvtörvény előírta szankció lehetősége nagyon nagy mértékben visszavetette a könnyített honosítási eljárás iránti érdeklődést a felvidéki magyarok körében. „Ehhez hozzájárulnak a történelmi tapasztalatok is, hiszen a második világháború után, a jogfosztás éveiben éppen azzal büntették leginkább a csehszlovákiai magyarokat, hogy elvették az állampolgárságukat. Ezt követte a vagyonelkobzás, majd a kitelepítés. És él még az a generáció, amely mindezt átélte, és amelynek tagjai most nagyon megijedtek, vissza is léptek, pedig éppen ez az a nemzedék, amely talán a leginkább ragaszkodik a gyökerekhez” - magyarázta, hozzátéve, hogy Erdéllyel vagy a Vajdasággal összehasonlítva arányaiban sokkal kevesebb állampolgárság-igénylő van a Felvidéken.

Az LMP az MKP részvételét szorgalmazta a vegyes bizottságokban

2011. március 9. - (sita)

A Lehet Más a Politika (LMP) magyar ellenzéki párt Pozsonyban tartózkodó képviselői arra kérték Bugár Bélát, a Híd elnökét, tegye lehetővé, hogy a kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottságokban helyet kapjanak a parlamenten kívüli MKP szakértői is. „Az MKP visszaél ezzel a témával. Lehetetlen, hogy a magyarországi delegáció járjon közben az MKP részvétele ügyében. Számunkra nem az a fontos, hogy a Híd tagjai avagy párton kívüliek vannak-e a bizottságban, hanem az, hogy a bizottságok az államaink közötti problémákat megoldják“ - nyilatkozta az LMP delegációjával folytatott szerdai megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Bugár Béla, a Híd elnöke. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője és Dorosz Dávid, a párt országgyűlési képviselője az MKP vezetőivel is találkozott. Schiffer szerint a Lehet Más a Politika magyar pártnak tekinti a Hídat, hiszen 200 ezer magyar nemzetiségű választópolgár szavazott rájuk. Károsnak minősíti viszont, hogy Budapest akarja irányítani a politikát azokban az országokban, ahol magyarok is élnek. A Híd kormánypárt törekvéseit ezzel szemben nagyra értékelte.

Pavol Abrhan: Budapest ne szabja meg, mit tegyen Szlovákia

2011. március 6. - (Sándor Renáta - Új Szó)

Budapest nem szabhatja meg Szlovákiának, mit tegyen ahhoz, hogy a magyar fél nyilatkozzon a kettős állampolgárságról készült szlovák szerződésjavaslatról. A Szlovák Televízió vasárnapi vitaműsorában ezt Pavol Abrhan, a KDH frakcióvezetője jelentette ki. Abrhan, mint mondta, bízik benne, hogy a magyar kormány hamarosan véleményt mond a Szlovákia által kidolgozott szerződéstervezetről. A politikus annak ellenére bízik ebben, hogy a magyar kormány már kijelentette: addig, amíg Szlovákia nem módosítja a kettős állampolgárságról szóló, tavaly nyártól érvényes törvényét, addig Magyarország nem mond véleményt a szerződésjavaslatról. Szlovákia viszont a kétoldalú egyezség megszületéséhez köti a törvény módosítását. A 22-es csapdájának tűnő helyzet ellenére Abrhan abban bízik, létrejön a diplomácia egyezség az ügyben. Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője szerint a jelenlegi állampolgársági törvény teljesen megfelelő, nem kellene rajta változtatni. Rafaj szerint Szlovákia ugyanis bizonyos értelemben „háborút folytat” Magyarországgal szemben ebben a kérdésben. A nemzeti politikus rámutatott, Semjén Zsolt, a magyar kormány miniszterelnök-helyettese is kijelentette, hogy „harcolunk a magyarjainkért”. Rafaj úgy véli, egy háborúnak vesztesei is vannak - ebben az esetben az az eddig néhány tucat személy, aki már elveszítette szlovák állampolgárságát, mert egy másik ország állampolgárságát kérvényezte. A nemzeti politikus szerint inkább veszítsen Szlovákia most néhány állampolgárt, mint több százezret a magyar törvény miatt. Az SNS politikusa a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény kapcsán újfent kijelentette, a koalíció megint meghátrált a Híd előtt. Rafajt zavarja az is, hogy - szerinte - „egyre több a nagymagyar irredentizmust kiszolgáló törvény”. A nemzeti politikus ismét rámutatott a dél-szlovákiai szlovákok „magyarok általi elnyomására”, és tudni véli, hogy hamarosan Dél-Szlovákia elszakadása is szóba jöhet a magyarok körében. Pavol Abrhan figyelmeztette Rafajt, a SzlováK Nemzeti Pártnak egyetlen témája a magyarkérdés és a Magyarországgal való riogatás. Abrhan hozzátette, addig amíg az SNs ijesztget, a kormány tárgyalni próbál a kisebbségekkel és konszenzust keres. „Azért hogy otthon érezzék magukat a mi területünkön, hiszen Szlovákia polgárai. Sem több, sem kevesebb” - mondta Abrhan. Ugyanakkor hozzátette, a KDH több tagja nem ért egyet a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb 15-re való csökkentésével.

Pfundtner Edit: Hiszek a Hídban és Bugár Bélában

2011. március 7. - (bumm.sk)

Egy kiépített, ismert pártot hagyva hátunk mögött, egy akkor bizonytalan jövőjű politikai alternatívát megfogalmazva kezdtük el építeni a Hídat. Én hittem, hiszek benne. Hiszek Bugár Bélában - jelentette ki Pfundtner Edit képviselő a Körképnek adott interjújában. Pfundtner Edit a Most-Híd alelnöke, parlamenti képviselője. A szlovák törvényhozás alkotmányügyi bizottságának alelnöke, a Nemzetbiztonsági Hivatalt felügyelő bizottságának tagja. Pozsonyban született, a Duna utcai magyar gimnáziumban érettségizett, a Komenský Egyetem Jogtudományi Karán diplomázott. Egy fiúgyermek édesanyja. 2004-től ügyvéd.

- Friss parlamenti képviselőként milyen az eddigi nagypolitika?

- Más, mint az ügyvédi szakma. Szlovákia EU-ba való belépésével egy időben kezdtem el az ügyvédi tevékenységemet. Előtte jogászként dolgoztam. Utólag érzékelem, mennyire nagy is a különbség a magánszféra és a politikai élet között, milyen ereje is van egy „gentlemen's agreement”-nek. Csodálom Bugár Bélát, hogy ennyi idő után is bírja még kötéllel. Ez egy nagyon stresszes szakma.

- Erre számított?

- Erre is. Nem érzem csalódottnak magam. A politikának és a politikusoknak a médián keresztül van nagyon rossz megítélése. A valóságban mindezt nem így élem meg. Rengeteg empatikus, szakmailag jól felkészült emberrel találkoztam.

Az interjú itt folytatódik (klikk):

http://korkep.sk/cikkek/politika/2011/03/06/8125-pfundtner-edit-hiszek-hidban-bugar-belaban

Kövér László: Minden magyar állampolgárt megillet a választójog

2011. március 9. - (mti)

Nincsen első és másodosztályú magyar állampolgár; ugyanazon jogok illetnek meg mindenkit, a nem Magyarországon élő magyarok parlamenti képviseletének formáját azonban még ki kell dolgozni - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a nyugat-bácskai Bácsgyulafalván rendezett lakossági fórumon szerdán. A politikus szerint két lehetőség képzelhető el: az egyik megoldás szerint a külhoni magyar állampolgárok csak a pártokra voksolhatnának, egyéni képviselőkre nem, mert annak feltétele a helyben lakás. Arra is van azonban európai példa, hogy az anyaországon kívül élő állampolgárok speciális választójogi megoldással maguk közül delegálnak képviselőt a parlamentbe - közölte a házelnök. A határokon kívül élő magyar állampolgárok országgyűlési képviseletének technikai részleteiről fél éven belül, az új alkotmány elfogadását követően születhet döntés - tette hozzá. Egy az 1944-45-ös délvidéki magyarellenes atrocitásokra vonatkozó kérdésre válaszolva a politikus kifejtette, a 2009-ben létrejött történész vegyes bizottság - amely koránt sincs munkája végén - által feltárt tények bizonyítják, a második világháború végén ártatlan emberek lettek tömeggyilkosságok áldozatai. Nem tartható, hogy erről nem beszélünk, és az érintettek nem kapnak valamilyen jóvátételt - közölte az Országgyűlés elnöke. Nagyon diplomatikusan és empatikusan, ugyanakkor kitartóan azt kell kérnünk a szerb politikusoktól és kormánytól, hogy ezt a kérdést tűzze minél hamarabb napirendre. A vegyes bizottság munkájának eddigi eredményei alapján is világos, el kell törölni a kollektív bűnösség - egyébként is elfogadhatatlan - bélyegét. Utána a szörnyűségek elszenvedőinek erkölcsi és anyagi elégtételt kell kapniuk - hangsúlyozta Kövér László. A leszármazottaknak pedig biztosítani kell, hogy tisztességesen eltemethessék szeretteiket, ha erre pedig valamilyen okból nem lehetséges, legalább legyen olyan - mások által is tiszteletben tartott hely, ahol leróhatják kegyeletüket - mondta az Országgyűlés elnöke.

Kövér László: Minden magyar felelős minden magyarért

2011. március 9. - (Molnár Judit - Felvidék Ma)

A magyar állam sem többet, sem kevesebbet nem akar elérni a felvidéki magyarság számára, mint ami a hasonló helyzetben lévő nemzeti közösségek számára Európa fejlettebb részében már létező valóság - fogalmazott Kövér László, magyar Országgyűlés elnöke a kettős állampolgárság kérdéséről kialakult szlovák-magyar vita kapcsán a Szabad Újság mai számában megjelent interjúban.

- A szlovák parlamentben elakadt az állampolgársági törvény sorsa, miközben a közeljövőben az első határon túli magyar kérvényezők meg is kaphatják a magyar állampolgárságot. Elemzések szerint Szlovákiában az ügy rendezése évekig elhúzódhat. Mit tud tenni ez esetben Magyarország?

- Az egyszerűsített honosításról szóló törvénnyel a nemzeti összetartozás jegyében az Országgyűlés régi adósságát törlesztette. Megszüntette az eltérő jogi helyzetben élő határon túli magyarok közötti jogi különbséget. A szomszédaink közül többen azonos, vagy hasonló módon kezelik a többes állampolgárság kérdését (pl. Románia, Szerbia, Horvátország), vagy ha eltérő módon szabályozzák is a kérdést, Szlovákia kivételével nem foganatosítottak ellenintézkedést, nem emeltek kifogást a magyar törvénymódosítás ellen. Természetesen tiszteletben tartjuk minden egyes állam belső jogi szabályozását ebben a kérdésben, de nem tudjuk elfogadni, hogy egy azonos szövetségi rendszerhez tartozó szomszédos állam alkotmányos szabályozásával ellentétben akaratuk ellenére megfossza saját polgárait állampolgárságuktól. Nyitottak vagyunk a kétoldalú tárgyalásokra és megállapodásra, de csak azt követően, hogy a kérdésben folyamatban lévő szlovákiai jogalkotási folyamat lezárul.

- Ennek a helyzetnek a felvidéki magyarok a vesztesei, hiszen Szlovákia állampolgárságuktól akarja azokat megfosztani, akik kettős állampolgárok. Milyen bátorítást adhat ebben a helyzetben a magyar politikai hatalom a felvidéki magyarságnak?

- Az új kormány a nemzeti összetartozás politikáját tartalommal kívánja megtölteni, ebben az Országgyűlés többségének támogatására számíthat. Az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján a „minden magyar felelős minden magyarért” jelszó jegyében újra kívánjuk gondolni az együttműködés, támogatás, kölcsönös megismerés kereteit és formáit. Az elmúlt években az asszimilációs nyomásnak talán leginkább kitett szlovákiai magyarságnak erkölcsi, politikai, társadalmi támogatást kívánunk nyújtani, a jog eszközével pedig az adott keretek között kívánunk fellépni. A magyar állam sem többet, sem kevesebbet nem akar elérni a felvidéki magyarság számára mint, ami a hasonló helyzetben lévő nemzeti közösségek számára Európa fejlettebb részében már létező valóság.

- A kisebbségekért is felelős miniszterelnök-helyettes Rudolf Chmel a napokban azt nyilatkozta, hogy a környező országok közül Szlovákiában a leglassúbb az asszimiláció. A számok azonban mást mutatnak. Az asszimiláció felgyorsult, valószínűleg már átléptük a lélektaninak számító félmilliós határt. Népszámlálásra készülünk. Mi erősítheti közösségünket a megmaradásban?

- A közösség jövője szempontjából az önazonosság ereje meghatározó. Legyen bármilyen erős az asszimilációs nyomás, a közösség ellenálló képessége, öntudatossága, tartása ennek gátat szabhat. A kisebbségi létben történő megmaradás mindennapi választás, mindennapi népszavazás. A Szlovákiában élő magyarokat erősítheti az a tudat, hogy Magyarországnak ismét olyan kormánya van, amely fontosnak tartja a magyar nemzet egységét, felemelkedését és ennek érdekében hozza meg döntéseit. Mindehhez erőt az adhat, hogy nincsenek egyedül. Nincs határon inneni és túli ügy, egy magyar ügy van, a határon túli magyarság ügye összeurópai ügy. Együttműködésre, kölcsönös bizalomra, hitre, összetartásra van szükség.

Eltüntetnék a Szabadság-szobrot a Gellért-hegyről

2011. március 7. - (mti)

Egy katolikus alapítvány indítványozta Schmitt Pál köztársasági elnöknél, hogy „a megújulás és a múlt lezárása jegyében” távolítsák el a budapesti Gellért-hegyről a Szabadság-szobrot - a helyére Nagyboldogasszony szobrát képzelték el - írja a Népszava. A lap hétfői számában azt írja, Bakk István, a Bakk Endre Kanonok Alapítvány elnöke nemcsak az államfőt, hanem a magyar püspöki kart is megkereste a javaslattal. Az alapítványi elnök a köztársasági elnöknek írt levelében a Népszava szerint úgy fogalmazott: „az új alkotmány elkészítésével párhuzamosan, amely a Szent Koronát helyezi a középpontba, helyre kell állítani Mária országa tekintélyét is, és Szűz Mária, Nagyboldogasszony szobrát kell a lerombolandó Szabadság-szobor helyére felállítani a Gellért-hegyen” - írja az Amerikai Népszava nyomán a lap. A kezdeményezésről videó is készült, amelyben az ötlet szerzője az újkori magyar történelem egyik legnagyobb alakjának nevezi Schmitt Pált.

Köztársaság: Élt 22 évet?

2011. március 9. - (Fazekas Ágnes - Népszava)

„Magyarország Alkotmánya” - ezt a címet viseli majd várhatóan az új alaptörvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya helyett. Bár a tervezet szövegét még a fideszes képviselők sem ismerik, az már kiszivárgott, hogy a preambulum a „nemzeti hitvallás” nevet kapja. Az alaptörvény a Himnusz első sorával fog kezdődni, és lesz utalás a Szent Koronára, valamint a kereszténységre is. A tervezetet ma kapják meg a kormánypárti frakciók, holnap délután szavaznak róla, majd március 14-én terjesztik az Országgyűlés elé. Magyar Köztársaság helyett a jövőben Magyarország lehet az ország hivatalos megnevezése. A köztársaság szó értesülésünk szerint az új alkotmány címében sem szerepel majd, bár fideszes politikusok azt több alkalommal kijelentették: az államforma azért nem változik. A szocialisták nevében tegnap Lendvai Ildikó emlékeztetett Orbán Viktor elhíresült kijelentésére: „a köztársaság csak ruha a nemzet testén” és úgy vélte, politikai „vetkőztetés” kezdődött. A politikus szerint félő, hogy „a köztársaság ruhája után a közös ügyekbe való beleszólás lehetőségétől, az állampolgári egyenlőség és szabadság normájától, a modern, demokratikus köztársaság valódi jelentésétől is” megfosztanák a polgárokat. Annyi már kiderült, hogy a preambulum elnevezése „nemzeti hitvallás” lesz, a Himnusz első sorával fog kezdődni, és ebben utalnak a Szent Koronára, az aranybulláig visszatekintve hivatkoznak a történelmi alkotmányos értékekre, illetve a kereszténységre is. Bár az alaptörvény tervezetét Szájer József fideszes EP-képviselő irányításával Gulyás Gergely és a KDNP-s Salamon László készíti, a preambulumon Orbán Viktor kommunikációs csapata dolgozik. Újdonság lesz a közpénzügyi fejezet, amelyben kimondják, hogy ha a GDP-arányos államadósság eléri az 50 százalékos szintet, „automatikusan” az adósságot mérséklő intézkedések lépnének életbe. Emellett az Unió alapjogi chartája alapján új emberi jogi katalógust fogalmaznak meg. Az már biztos, hogy a gyerekek után a jövőben sem jár szavazati jog, akkor sem, ha az új alkotmánnyal kapcsolatos kérdőívben erről is véleményt lehet alkotni. A népszavazást helyettesítő nemzeti konzultáció keretében feltett kérdésekre egyébként március 21-ig várják a szavazásra jogosultak válaszát és azt ígérik, hogy a beérkező javaslatokat beépítik az alaptörvénybe, amelynek azon a napon kezdődik az általános vitája. A kérdőíveket több mint 8 millió embernek küldte el - talán már az új trend jegyében - Magyarország Kormánya. A borítékon a köztársaság szó már nem szerepel. A konzultációval kapcsolatban egyébként tegnap nyílt levelet küldött Szájernek a Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete. Azt kérik a testülettől, hogy a klub által felkért szakértők követhessék a kérdőívek feldolgozását. Az is kiderült, hogy úgynevezett magalkotmány készül, több mint harminc esetben nem fejtettek ki részletesen bizonyos dolgokat, hanem ezekről később megalkotandó sarkalatos törvényekben fognak rendelkezni. A tervezetet ma este kapják meg a kormánypárti frakciók, holnap délután szavaznak róla, majd március 14-én terjesztik az Országgyűlés elé. Néhány fontosabb változás az egyes fejezeteknél:

Köztársasági elnök

Várhatóan mégsem ad extra jogokat az államfőnek az új alkotmány. Az eredeti tervekben - az alkotmány-előkészítő bizottság elképzelései között - még szerepelt, hogy a köztársasági elnök súlyos, alkotmányos politikai bizalomvesztés miatti válság esetén feloszlathatná az Országgyűlést. Gulyás az MTV-ben tegnap azt mondta, sokan bírálták ezt a parlamentfeloszlatási lehetőséget.

Országgyűlés

A korábbi elképzelésekkel ellentétben a most készülő változatban nem kap helyet, hogy az alkotmányt csak két egymást követő parlament kétharmados többséggel írhatná felül. Ez a terv is heves ellenkezést váltott ki a közéletben. Azt már korábban elfogadták, hogy legfeljebb 200 főre csökken a parlamenti létszám. A kétkamarás parlament ötlete már az eredeti, Salamon-féle tervezetben sem szerepelt.

Alkotmánybíróság

Kompromisszumos megoldás születik az Alkotmánybíróság (AB) jogköreiről - hangoztatta tegnap Gulyás Gergely. A fideszes politikus közölte, bizonyos tekintetben a testület visszakapja a tavaly novemberben korlátozott jogköreit, ám hogy pontosan mit, nem tudni. Többen tudni vélik, a normaszöveg-tervezetben részletesen szólnak az AB jogköreiről, rögzítve az előzetes kontroll lehetőségét, amelyet azonban csak az államfő, a kormány vagy a frakciók kérhetnek. Utólagos normakontrollra csak konkrét jogsérelem esetén lenne lehetőség, és csupán az érintettek és a bíróságok fordulhatnának a taláros testülethez.

Kormány

Várhatóan mégis megmarad a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye, amelyet ezután is a képviselők legalább egyötöde írásban nyújthat be a miniszterelnökkel szemben.

Helyi önkormányzatok

Információink szerint előfordulhat, hogy a jövőben ötévente választunk majd polgármestereket és önkormányzati képviselőket. A helyhatósági választásokat az európai parlamenti képviselő-választásokkal tartanák egy időben.

Bírói szervezet

Valószínű, hogy változik a tizenöt évvel ezelőtt bevezetett igazságszolgáltatási szervezeti felépítés, de ez a fideszes Balsai István szerint nem érinti a bírói függetlenséget. Megszűnhet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, és többen felvetették azt is, külön közigazgatási bíróság létrehozására, a Kúria visszaállítására lenne szükség.

Alapvető jogok és kötelességek

Orbán Viktor korábban megerősítette, marad az abortusz jelenlegi szabályozása, és végül ezt a KDNP is tudomásul vette, így az új alkotmányban az a mondat szerepel majd, hogy a „fogantatással kezdődő magzati élet védelmet érdemel”. A házasság férfi és nő életközössége - ez is helyet kap az új alaptörvény tervezetében.

Választási alapelvek

A mai alaptörvényben az általános és egyenlő választójog szerepel, ez borulhatna a gyermekek után járó szavazati joggal. Ám az már kiderült, hogy ezt nem vezetik be. A határon túliak szavazati jogát a sarkalatos törvényekben szabályozzák majd.

Pálinkázáshoz hasonlít a konzultáció

„A nemzeti konzultáció olyan, mint a házi pálinka” - ezt a címet kapta az a képeslapötlet, amelyet az LMP internetes pályázatára küldött be valaki. A rajzon egy pálinkásüveg, illetve egy pohár látható. Az alkotó szerint a pálinka és a nemzeti konzultáció is eltorzítja a valóságérzetet, azt a látszatot kelti, hogy „értelmesen diskurálunk, miközben összevissza beszélünk”, illetve olyan látszatot kelt, hogy „jelentőségteljes dolgokat cselekszünk, miközben az ég világon semmi sem történik”.

Tudja értelmezni a nemzeti hitvallást?

Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője: Talán az az értelme, hogy magyarul legyen a preambulum. Az elnöki útmutatás szerint nem szabad idegen szavakat használni. Bár a preambulum szó nem szerepel az alkormányban, kíváncsi vagyok, a nemzeti hitvallás kifejezést beleírják-e, vagy azt is csak odagondolják.

Lövétei István, alkotmányjogász: Gondolom arról lehet szó, hogy valamilyen nemzeti értéket kíván megfogalmazni a kormány. Az, hogy ez kinek mit jelent, értékrend kérdése. Erről nem lehet vitát folytatni.

Felck Zoltán, jogszociológus: Nem tudom értelmezni. A nemzethez tartozásnak, identitásnak sokféle formája van, a hitvallás viszont közös alapot feltételez. Híve vagyok annak, hogy az alkotmány legyen az identitás alapja, de úgy látom, a kormány most a konzervatív keresztény világ felé akarja eltolni az alkotmány értelmezését.

Himnusz, hit, Szent Korona

Kölcsey Ferenc halhatatlan soraival kezdődik majd az új magyar alkotmány

2011. március 8. - (Magyar Hírlap)

Több fontos kérdés is eldőlt a Fidesz alkotmánytervezetével kapcsolatban a kormánypártban - tudta meg a Magyar Hírlap. Az új alaptörvény preambuluma a Nemzeti Hitvallás címet viselheti. Úgy tudjuk, hogy az alkotmány a Himnusz első sorával fog kezdődni, és a bevezetőben - a történelmi jogfolytonosság jegyében - utalás lesz a Szent Koronára, valamint a kereszténységre is. A koncepció alapján, a bírói függetlenség csorbítása nélkül, átalakulhat a bírói önigazgatás, megszűnhet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. Az állam, mivel adófizetői pénzből támogatja a szervezetet, nagyobb beleszólási jogot akar elérni a területen. A bíróságok élén ezentúl a kúria állhat majd. A tervezet szerint bevezethetik a családi szavazati jogot is. Ez a jogosultság azt jelentené, hogy a gyerekes családok plusz egy szavazatot adhatnának majd le a választásokon, a gyermekeik számától függetlenül. A jog az anyákat illetné majd meg. Az új alkotmány alapvetően épít az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és magában foglalja majd a természet, valamint a jövő nemzedékek védelmét is. Az Alkotmánybíróság (AB) elnökével egyetértve korlátozzák az állampolgárok AB-hez fordulásának lehetőségeit. Megmarad a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye, de az államfő több területen erősebb jogosítványokat kaphat. Szerepel majd a szövegben az is, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik, ám ahogy Orbán Viktor kormányfő tegnap elmondta, nem fogják szigorítani az abortusztörvényt. Akár már 2014-től ötéves lenne az önkormányzati ciklus, a helyhatósági választásokat az európai parlamenti képviselő-választásokkal tartanák egy időben. Továbbra is vita van ugyanakkor a határon túliak szavazati jogáról, információink szerint többen ennek elvetése mellett érveltek. Az alkotmány védi majd a házasság intézményét, deklarálva, hogy a „házasság férfi és nő életközössége”. Az alaptörvény úgynevezett magalkotmány lenne, a részleteket a később megalkotandó sarkalatos törvények tartalmaznák. A kormányzó pártszövetség csütörtökön dönt majd az alaptörvény-tervezet szövegéről, amelyet március 14-én nyújtanak be a Háznak. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes tegnap az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezetének delegációjával való egyeztetés után közölte: a testület tagjai jónak látják az alkotmányozás irányát, alapelveit, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a feszes menetrend miatt. A politikus arról is tájékoztatta a delegációt, hogy az MSZP és az LMP távolmaradását az alkotmányozástól nem a rendelkezésre álló idő hossza, hanem belpolitikai megfontolások indokolják. Ugyanezt mondta napirend előtti felszólalásában Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője is, aki egyben ismét nyomatékkal kérte az ellenzéki pártokat, hogy a határidőig nyújtsák be törvényjavaslataikat, és vegyenek részt a parlamenti vitában. A kormánypárti politikus szerint aki hisz a demokráciában, annak kötelessége részt venni az alkotmányozásban. Ha az LMP sem tér vissza a folyamatba, azzal azt bizonyítja, ugyanolyan párt, mint az MSZP - szögezte le Lázár. A parlament megszavazta azt a határozati javaslatot, amely mégsem a kormánynak, hanem a parlamenti frakcióknak ad lehetőséget arra, hogy március 15-ig a Ház elé terjesszék az új alaptörvényről szóló indítványukat.

Szájer József: Az új alkotmány elfogadása nemzeti ügy

2011. március 4. - (mti)

Az új alkotmánynak reagálnia kell a kor kihívásaira, meg kell akadályozza a jövő feléléséhez vezető eladósodást és segítenie kell a környezet megóvását - véli a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője, Szájer József. Navracsics Tibor szerint az új alaptörvény elfogadását elsősorban az alkotmányosságba vetett hit megrendülése teszi szükségessé, ezért az politikai és erkölcsi kötelesség. Szájer József szerint az új alkotmány elfogadása nemzeti ügy, de egyben világraszóló vállalkozás is, amellyel szeretnének példát mutatni arra, milyen egy XXI. századi, a környezeti értékeket és a fenntartható gazdasági fejlődést is szem előtt tartó alkotmány. Az új alaptörvény előkészítésével foglalkozó nemzeti konzultációs testület és a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője egy nemzetközi szakértői konferencián pénteken Budapesten hangsúlyozta azt is, hogy az államszervezet tekintetében a dokumentum konzervatív lesz: nem szándéka „felborítani” a jelenlegi intézményrendszert. Navracsics Tibor szerint az új alaptörvény elfogadását elsősorban az alkotmányosságba vetett hit megrendülése teszi szükségessé, ezért az politikai és erkölcsi kötelesség. A közigazgatási és igazságügyi miniszter az azt mondta: a 2006 őszi rendőri erőszak és az államadósság elmúlt nyolc évben bekövetkezett hihetetlen mértékű növekedése megingatta az emberek alkotmányosságba vetett hitét, amit helyre kell állítani. A kormánypártok ezért az új alaptörvényben - az Európai Unió Alapjogi Chartája nyomán - új emberi jogi katalógust fogalmaznának meg és „adósságféket” vezetnének be - tette hozzá. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor kiemelte: a kormány nem vesz részt a jogalkotásban megszokott módon az alkotmányozási folyamatban, hivatalos álláspontját csak az alkotmánykoncepciók ismeretében fejti ki. Ezzel kapcsolatban újból annak a reménynek adott hangot, hogy minél több frakció beterjeszti saját koncepcióját az Országgyűlésnek, hiszen ilyennel - mint mondta - a Jobbik kivételével minden parlamenti párt rendelkezik.

„Már csak egy húzásod maradt, Viktor!“ - üzenték Orbánnak

Az alkotmányos kérdőív megihlette az embereket

2011. március 11. - (Puskás Anikó - 168ora.hu)

A tavalyi választási kampány során a Fidesz mélyen hallgatott arról, hogy új alkotmányt készül írni. Nem volt ez másként 2006-ban sem, akkor is mindössze csak a Jobbik turnézott egy új alkotmány ígéretével. A 2010-es választások lezajlása után Orbán már bátrabb lett: „új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt” - mondta magabiztosan. A miniszterelnök azonban óvatoskodott és 2012 végét, legfeljebb közepét nevezte meg az új alkotmány elkészülési időpontjául. A kormány, valamint a parlament feladatául pedig előbb a rend és a gazdaság megerősítését; az új alkotmány elkészítése akkor még ráért. Először a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat borzolta a kedélyeket júliusban, kötelező kiaggatása ugyanis nem aratott osztatlan sikert. Azonban még ennél is megdöbbentőbb volt Orbán azon terve, miszerint: ha tavaszra lesz új alkotmány, akkor majd annak preambuluma kerülhet a falakra. Aztán decemberben, alig fél évvel a második Orbán-kormány hivatalba lépés után már olvasható volt a új alkotmány koncepciója. Noha az alkotás nyilvánvalóan sebtében összedobott fércmunka: a szentkorona-tan, a konzervatív házassági eszmény jól megfér benne egymás mellett, és Schmitt Pál is örülhet, mert a nyelvművelés fontosságán kívül a sport is helyet kapott benne. Plusz bónuszt jelent az kis kiegészítés, amely arról szól, nem lehet népszavazást tartani az alkotmány megváltoztatása érdekében. Az új alkotmány egyik ellenzéki párt tetszését sem nyerte el: míg az MSZP „túl kereszténynek” titulálta, addig a Jobbik egyszerűen kommunista trükknek minősítette, mert szerintük nem valósul meg benne az a radikális változás, amire szükség lenne. Többen kifogásolták azt is, hogy a Fidesz alkotmánya illegitim, ugyanis a választóktól nem kaptak felhatalmazást annak átírására. Gyulás Gergely fideszes képviselő a stop.hu-nak elmondta, a készülő alkotmány jogi legitimitása megkérdőjelezhetetlen, ugyanis azt az országgyűlés kétharmada elfogadta. A folyamatosan erősödő politikai és közéleti tiltakozás eljutott addig javaslatig: népszavaztassák meg a készülő alkotmányt. A Fideszben láthatóan fejetlenség és szervezetlenség uralkodik ez ügyben; hol így, hol úgy vélekednek a kérdésről. A miniszterelnök még tavaly júliusban kizárta a népszavazás lehetőségét, bár korábban tagadhatatlanul lelkes híve volt a vélemény-nyilvánítás e módjának. Navracsics szerint nincs szükség megerősítő népszavazásra, Lázár János viszont már árnyaltabban fogalmazott: mint mondta, lehetőséget kívánnak adni minden ellenzéki pártnak, hogy részt vegyenek az alkotmányozás folyamatában. A Fidesz frakcióvezetője nem zárt ki továbbá egy esetleges népszavazást sem. Lázár fontosan nevezte a társadalom bevonását a folyamatba, ezért küldték ki a 12 pontos kérdőívet. Az alkotmány-totó a napokban minden magyar háztartásba megékezett. A kérdőívekkel kapcsolatban megbízott hivatal elnöke elmondta: 8 millió 98 ezer 310 választókorú magyar állampolgárnak küldték ki, a költség várhatóan egy főre 90 forint lesz. A kérdőívezés teljes költsége nagyjából 730 millió körül várható, amely meglehetősen magas összeg egy, az MSZP által például csak látszat-konzultációnak nevezett akcióhoz. A legnagyobb ellenzéki párt szerint ráadásul ha csak minden nyolcadik ember küldi vissza a kérdőívet, és azok feldolgozására egyenként öt percet szánnak, akkor is több mint 83 ezer munkaórát igényelne a kiértékelés. Gyors fejszámolás: 482 embernek kellene egy teljes hónapon át dolgoznia, hogy a március 15-i határidőre (ekkor nyújtják be ugyanis az alkotmánytervezetet) elkészüljenek. A kérdőív ötletszerűen tesz fel általános és homályos kérdéseket az állampolgári jogok deklarálásáról, a kiskorú gyerekek után járó szavazati jogról vagy éppen az életfogytiglani szabadságvesztésről. Az ingyenesen visszaküldhető totó azonban úgy tűnik, nem érdekli az embereket - legalábbis nem az eredeti rendeltetésében. A Fidesz brainstormingjának mintájára a Hírcsárda is elkészítette saját kérdőívét, öt kérdésben, egyenként négy-négy válaszlehetőséggel térnek ki az alkotmány szerintük legfontosabb pontjaira. „Zavarná-e Önt, ha az Alkotmány preambulumában szerepelne a kereszténység mellett a homeopátia, az oxigénes víz, a házasság előtti szex tilalma és egy rövid Wass Albert-idézet?” - szól például a harmadik kérdés. Válaszlehetőség között pedig ott találjuk ezt is: „engem nem zavarna, de akkor legyen legalább egy telefonszám az oxigénes vízhez.” A Hírcsárda - Schmitthez hasonlóan - fontosnak tartja a magyar nyelv védelmét, éppen ezért kérdezi meg kérdőívük zárásul a következőt: „eggyetért-e Ön azval, hogy a hejesírás is, mint nemzetti érték kerüjjön be az alkotmány szövegébe?” Hasonló kezdeményezés volt az Lehet Más a Politika Üzenj Orbán Viktornak! című felhívása, közösségi oldalukon képeslap készítésére ösztönözték az embereket. A párt a nemzeti konzultációval kapcsolatban várta az üzeneteket, arra voltak kíváncsiak, az elmúlt hónapok eseményei után ki mit üzenne a miniszterelnöknek. A legkedveltebb lap alkotója pedig kétszeres jutalomban is részesült: egyrészt kaphatott egy kerékpárt, másrészt pedig a nyertes képeslapból egy példányt személyesen eljuttattak Orbán Viktornak. A pályázatra számos alkotás érkezett, az egészen egyszerű, velős üzenetet megfogalmazóktól, a bonyolult grafikákig. A készül már a kerítés! című alkotást végül szoros küzdelemben legyőzte A nemzeti konzultáció olyan, mint a házi pálinka. A nyertes képet Karácsony Gergely, az LMP parlamenti frakcióvezető-helyettese már le is adta a miniszterelnök titkárságán. A politikus elmondta, a képeslap jól fejezi ki azt, ami a magyar politikában történik: a házi pálinka és a nemzeti konzultáció nem más, mint a népámítás eszközei. Karácsony az alkotmány-totó kapcsán hozzátette, nyilvánvaló, hogy a Fideszt nem érdekli az emberek véleménye, hiszen a visszaérkező válaszokat nem fogják tudni feldolgozni. Az LMP arra biztat mindenkit, hogy a pályázatra beérkezett képeslapötletek közül a neki tetszőt nyomtassa ki és a nemzeti konzultáció kapcsán kapott borítékban azokat küldjék vissza a kérdőív helyett. A frakcióvezető-helyettes elmondta, hogy az általuk kiválasztott képeslapból tízezer példányt ki fognak osztani az utcákon az embereknek. A borítékok ingyen és bérmentve küldhetőek el a Miniszterelnöki Hivatalba. Képeslappal is.

Honosítás - Megvárják a szlovák törvény módosítását

Németh Zsolt: Felkészülten végzik a feladataikat a konzulátusok

2011. március 8. - (mti)

Zökkenőmentes az egyszerűsített honosítási eljárás, a konzulátusok felkészülten végzik ezzel kapcsolatos feladataikat - emelte ki Németh Zsolt külügyi államtitkár a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén a Parlamentben. Az első hónapok tapasztalatai alapján a kormánybiztosi koordináció és az államigazgatási szervek közötti együttműködés hatékony volt - összegezte az államtitkár. Elmondta: a januári indulástól március 2-ig a külképviseletekre 14.750 honosítási és 5.795 névmódosítási kérelem érkezett. A legnagyobb forgalmat a csíkszeredai, a szabadkai és a kolozsvári főkonzulátus bonyolította le. Csíkszeredán több mint 21 ezer, Szabadkán több mint 13 ezer, Kolozsvárott több mint 11 ezer előzetes jelentkezést regisztráltak, és napi 150-300 új ügyfél jelentkezik. Az első ünnepélyes eskütételek március 14-én és március 15-én lesznek. Március 14-én és március 15-én Kolozsvárott és Csíkszeredán lesznek eskütételek több körben, emellett a nemzeti ünnepen teszik le az állampolgársági esküt többen Szabadkán, majd március 16-án Berlinben, Londonban és Torontóban. Németh Zsolt - felsorolva az elmúlt időszak intézkedéseit és fejlesztéseit - kiemelte, megteremtették a feltételeit annak, hogy a külhoni magyarok nevüket és szülőhelyüket is visszakaphassák. Mint elmondta, a honosítási okirat hátoldalára kerül majd a névmódosítási határozat, így nem egy idegen nevű, hanem magyar nevű személyeket honosítanak majd - jelezte. Szólt arról, hogy a honosítási okiraton a kérelmező választása szerint születési helyként vagy csak a helység történelmi magyar neve szerepel, vagy pedig a magyar elnevezés és zárójelben a mostani, idegen nyelvű elnevezés. Minden más okiraton születési helyként a történelmi magyar elnevezés, és zárójelben a mostani elnevezés és országnév lesz feltüntetve. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a hónap végétől az útlevél kérelmek befogadása is megkezdődhet a külképviseleteken. A külügyi államtitkár kiemelte a határon túli magyar szervezetek tájékoztatásban betöltött szerepét. Munkájukat felbecsülhetetlennek nevezte és mint mondta, tájékoztató feladatukat kifogástalanul végzik el. Németh Zsolt azt mondta, azzal számolnak, hogy a honosítási eljárás a konzulátusokon hosszú évekre nagyon komoly kapacitásokat köt majd le. Nagy Gábor Tamás (Fidesz), a testület alelnöke elmondta: március 15-én a Budai Várban 30-50 csángó számára szerveznek ünnepélyes állampolgársági esküt. A kormánypárti politikus arra volt kíváncsi, hogy Felvidéken és Kárpátalján is vannak-e az eljárásban közreműködő civil szervezetek. Szabó Vilmos (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy Ukrajnával van-e egyeztetés, mi a helyzet Szlovákiával, s idézte azokat az információkat, miszerint Szerbiában bizonyos állásokat nem tölthetnek be azok, akik kettős állampolgárok lesznek. Az ellenzéki politikus azt mondta, elismerés illeti azokat, akik a honosítás előkészítésében és lebonyolításában részt vesznek. Ugyanakkor megjegyezte: beárnyékolja „ezt a történetet”, hogy a kormány csak „a szívének kedves” külhoni magyar szervezeteket vonja be a folyamatba. Az RMDSZ miért nem tud ebben a munkában részt venni, és miért kell Demokrácia Központnak hívni ezeket az irodákat, ha nincs mögöttes szándék - sorolta kérdéseit. Megjegyezte: a 2004. decemberi népszavazáshoz vezető úton minden magyarországi parlamenti pártnak megvan a felelőssége, így a Fidesznek is. Tilki Attila (Fidesz) visszautasította a szocialista képviselő utóbbi állítását. „Felháborító, hogy az MSZP politikusa beszél arról, milyen felelőssége van más parlamenti pártoknak a 2004.évi gyászos emlékű népszavazásban” - fogalmazott, hozzátéve: a Fidesznek ebben semmilyen felelőssége nincs. Kalmár Ference (KDNP) szintén megdöbbenésének adott hangot Szabó Vilmos ezen kijelentése miatt. Elmondta: arra készülnek, hogy augusztusban, a szőregi csata évfordulóján állampolgársági esküt szerveznek Szegeden. Németh Zsolt azt mondta, hogy a csángók és egyéb szórvány területek esetében átmenetileg a kihelyezett konzuli napok jelenthetnek megoldást. Szlovákiát illetően megvárják, amíg a Szlovák Nemzeti Tanács döntést hoz, és amíg a jelenleg érvényben lévő tiltást feloldják. Addig a szlovák fél javaslatát sem minősítik, és nem tárgyalnak róla. Hozzátette: bíznak benn, hogy a megoldás a korábbi miniszterelnöki ígérettel összhangban lesz. Ukrajnából ellentétes hírek érkeznek, jó esély van, hogy a jelenlegi helyzet maradjon fenn - jegyezte meg Németh Zsolt. Kiemelte: Magyarország az Ukrajnával való párbeszéd híve. Szerbiával kapcsolatban azt mondta, nincs olyan tendencia, mint Szlovákiában, ahol az ottani kereszténydemokraták a rendészeti szférában a munkavállalás széleskörű korlátozásában gondolkodnak. A honosításban résztvevő külhoni magyar szervezetőkről azt mondta: a kormány álláspontja, hogy egy közvető - nem pártszerű - tömörüléssel alakítanak ki szerződéses együttműködést, de mindenkivel nyitottak a kooperációra. A Demokrácia Központok elnevezést az érintettek választották - jegyezte meg. A tájékoztatás végén Kovács László (MSZP) alelnök arról beszélt, hogy jó szívvel támogatják a kormány politikáját, ha az valóban szolgálja a határon túli magyarok érdekeit. A megosztásra irányuló törekvések nem használnak az ottélő magyaroknak - hangoztatta és bírálta Pelczné Gáll Ildikó, Fidesz alelnök RMDSZ-kongresszuson elmondott beszédét. Németh Zsolt válaszában azt mondta, az elmúlt 20 év szocialista nemzetpolitikáját jól tükrözte az a kampány, amit a 2004-es népszavazás előtt folytattak, illetve a 2002-es 23 millió román munkavállalóval való riogatás. Ha Kovács László úgy gondolja, saját pártjának érdekeinél is fontosabbak a határon túli magyarság érdekei, hajlandóak tárgyalni - tette hozzá a külügyi államtitkár.

Unió Erdéllyel!

2011. március 8. - (Hell István - Népszava)

Olvasom ám, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei Kapuváron egyszerre 29 (mások szerint 31) „honosítási” kérelmet adtak be az erdélyi Hegyközkovácsiból érkező látogatók, akik Forró László Királyhágó-melléki segédpüspök vezetésével utaztak a nyugat-magyarországi kisvárosba, a Hanság fővárosába abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság állampolgáraivá váljanak. Valódi honosításról persze nincs szó, a derék hegyközkovácsiak nem akarnak a Hanságban letelepedni, de arról igen, hogy beindult a magyar állampolgárság-turizmus. Mintha édeskés, bódító füst, a „nemzetpolitikai” hasis füstje kezdene szállongani Magyarország és a környező országok felett. A honosítás nélküli honosítás, azaz „a nemzet határokon átívelő újraegyesítése” révén az egykori rendszerváltó, liberális FIDESZ utódpártja, az etnonacionalista Fidesz Magyar Polgári Szövetség populista dílerei hajszolják módosult tudatállapotba a Kárpát-medencei magyarság közösségeit, falvakat és gyülekezeteket, és ebben együttműködik velük nemcsak a szélsőséges, rasszista Jobbik Magyarországért Mozgalom, hanem az elgyávult zöld és a baloldali ellenzék is. (Tisztelet a kivételnek: a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor nemet mondtak a törvényre, öt képviselő tartózkodott, néhányan pedig - például Vona Gábor, a Jobbik elnöke és az MSZP-s Lendvai Ildikó - nem vettek részt a szavazáson.) Vagyis 1848. március 15. évfordulójához közeledve szomorúan konstatálhatjuk, hogy nem él tovább a mai Magyarországon a francia forradalom és a nemzeti liberalizmus kokárdával jelzett találmánya: a harmadik rend szülte modern politikai nemzet - származástól, etnikai hovatartozástól jórészt független - összetartozás-tudata. A polgári nemzettudatot és nemzeti érzést a magyar parlamentben éppen akkor igyekeznek szándékosan összetéveszteni a kultúrnemzet, az etnikum fogalmával, amikor - a trianoni béke óta először - Magyarország és a monarchia többi utódállama között megszűntek, vagy legalábbis légiesültek a politikai határok, és gyakorlatilag - Ukrajna és Szerbia kivételével - ma, helsinki nyelven szólva, alig van akadálya az emberek, az eszmék és az áruk szabad áramlásának az országok között. A „honosító” törvénynek bevallottan érzelmi - azaz manipulációs, tudatmódosító, populista, demagóg - célja van: az etnonacionalista eufória sem magyarabbá, sem állampolgárabbá nem teszi azokat a külföldieket, akik kérelmezik a Magyar Köztársasághoz való tartozásuk elismerését. A honosítás nélküli tömeges honosítás olyan, mint a kocsmák előtt és a lóversenypálya lelátóin árult hamis aranygyűrű: gagyi. És ezen nem változtat a külhoni állampolgárságot szerző magyarok esetleges magyarországi választójoga sem, hiszen a választások következményét mások, a magyarországi magyar állampolgárok - magyarok, németek, románok, szlovákok, szerbek, cigányok és mások - viselik. A magyarországi populista és szélsőséges jobboldal és a meggyengült és meggyávult bal-zöld ellenzék még csak nem is a Trianon előtti magyar politikai nemzetet igyekszik - érzelmileg sem - egyesíteni, hanem annak csak magyar nyelvű és etnikai tudatú, kisebbségét. Az egykori honpolgárok közül az országgyűlés sem a „tótajkú”, sem az „oláhajkú” magyarokra, sem a ruszinokra, szerbekre, németekre, osztrákokra nem tart igényt állampolgárként. Vagyis a külhoni állampolgársággal a kelet-közép-európai térség még jelképesen sem haladja meg Trianont, viszont élezi az etnikai különbségeket, és ezért szembekerül az európai egyesülés eszméjével. Ezen nem változtat, hogy Románia is jogot formál a Moldvában (Moldáviában) élő románok „állampolgárosítására”, lelkük rajta. Nem igaz az sem, hogy a honosítás nélküli honosítás enyhítené a trianoni béke máig ható sokkját, az egykori soknemzetiségű magyar nemzet, s benne a kisebb közösségek, népek és családok, lakóhelyi és vallási közösségek szétszakításának fájdalmát. Egyáltalán: ma, a 21. század második évtizedében „meghaladható-e” Trianon? Úgy gondolom, hogy igen. Mégpedig a kisebbségi kulturális közösségi jogok minél teljesebb garanciáival és az európai integráció gyorsításával. A Magyar Köztársaság jobban tenné, ha az állampolgárság hamis tudatával való lélekkufárkodás helyett iskolai és egyéb könyvtárakat, pedagógiai és művészeti-kulturális ösztöndíjakat juttatna ki az egykori monarchia utódállamaiba, az összefüggő magyar nyelvterületekre és a szórványba is, színházi és más művészeti és művelődési eseményeket és műhelyeket szponzorálna. Arra a kérdésre pedig, hogy lehetséges-e a térség politikai és közigazgatási újraegyesítése, az Unió Erdéllyel, a magyar országgyűlésnek úgy kellene válaszolnia: igen. Igen, a minél teljesebb és minél gyorsabb európai integráció által létrejövő Európai Egyesült Államokban.

Engedelmes autonómok

2011. március 6. - (Széky János - parameter.sk)

A jobboldal szerepét Magyarországon betöltő politikai erők reflexből nemzetinek hívják magukat - népi-nemzetinek (ez már kiment a divatból), keresztény-nemzetinek, nemzeti konzervatívnak, nemzeti radikálisnak. Esetleg nemzeti szabadelvűnek, de az csak kispályán játszik. Így érzékeltetik, hogy a többiek meg nemzetietlenek. Hogy mi a magyarországi értelemben vett nemzeti mivolt tartalma? A mindent felülbíráló magyar egység kultuszán kívül az, hogy illető (politikus) ismeri a határon túli magyarok gondjait, ért a nyelvükön, és hatásosan képviseli őket mindenféle tárgyalásokon meg nemzetközi fórumokon. Kár, hogy ennek a különleges tudásnak a létezésére semmi bizonyíték nem volt az utóbbi huszonegy évben - amióta a magukat nemzetinek valló pártok önálló politikai cselekvésre képesek. Mondjuk, a szocialista kormányokat sokat szidták a nemzetiek amiatt, hogy tehetetlenek Ficoval szemben, képtelenek elérni a szlovák nyelvtörvény visszavonását vagy akár enyhítését. De a helyzet az, hogy most már nincs Fico, ellenben a Nemzeti Ügyek Kormánya szintén nem ér el semmit a nyelvtörvény dolgában, nem is igen próbálkozik (bölcsen). Szidni ott van a Híd. A nyelvtörvény 2009-hez képest összmagyar és kormányközi ügyből valahogy szlovákiai belügy lett a Fidesz-propagandában. Megint sikerült megtalálni a nemzetietlen felelőst, tiszta sor, mi mossuk kezeinket, ti szúrjátok el. Sikerült megoldani, hogy a nemzeti érzelmű politizálás tekintélyén most se essék csorba. Az még nem lenne baj, hogy az anyaországi nacionálbuzgalom semmit sem használ a nemzetiek definíciója szerinti nemzeti ügyeknek. Annak már kellemetlenebb következményei vannak, hogy a pártkatonák meg vannak győződve: pusztán azért, mert a nemzeti oldalhoz tartoznak, értenek is hozzá. A pártkatonák egy héten belül két bravúrral örvendeztették meg a figyelmes közönséget. Szombaton megjelent az Romániai Magyar Demokrata Szövetség nagyváradi elnökválasztó kongresszusán Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, hercig morvaikrisztinás bocskaikosztümben (nyilván úgy gondolta, hogy Erdélybe így illik öltözködni), és közölte az egybegyűltekkel, hogy: „Ha ma a változás mellett döntenek, akkor segítő kezet nyújtunk a jövőben”. Magyarul, megmondta, melyik elnökjelöltre kell szavazniuk a Nemzeti Ügyek Kormánya szerint. Lehurrogták, kipfujolták. Fellépésének az volt az eredménye, hogy a Fidesz-KDNP favoritja, bizonyos Olosz Gergely, nem hogy esélyessé vált volna esélytelenből, de becslések szerint még veszített is pár tucat szavazatot. (Kicsit hasonlóan ahhoz, hogy a Fidesz lelkes kampányolása hozzájárult az MKP kieséséhez.) A győztes ezek után biztos kétharmaddal az RMDSZ autonóm politizálásának hagyományát folytató költő-miniszter, Kelemen Hunor lett. A másik szellemi fegyvertény a magyar nemzetpolitika legfőbb felelőse, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevéhez fűződik. Semjén azért lobbizik, hogy a Magyarság Háza Klebelsberg Kunó valahai kultuszminiszter pesthidegkúti kúriájában működjék 2013-tól. Kereszténydemokrata-nemzeti szája ekképp szólott: „Ez a helyszín kifejezné a magyar kultúra erejét, Klebelsberg kifejezésével élve kultúrfölényét, megtartó erejét.” Namost a gróf kétségtelenül nagy kultúrpolitikus volt, és alighanem többet tett a magyar művelődés érdekében, mint bármely utóda, beleértve az 1990 utáni „nemzeti” kormányok minisztereit - de a kultúrfölény elve mégiscsak azon a tételen alapult, hogy: „nagyobb a magyar nemzet belső értéke, mint a bennünket környező és a mi rovásunkra naggyá tett népeké”. Nem kétlem, hogy ezt a mai magyar politikai elit kb. kilencven százaléka ugyanígy gondolja - emlékezzünk Balázs Péter baloldali külügyminiszter elmélkedésére, miszerint a magyarságnak kell európai modorra tanítania nackó kisöccsét, a szlovákságot -, azért mégse kéne világgá harsogni. Mert senki se szereti, ha alázzák, főleg az nem, akitől akarunk valamit. Mondhatnánk, az a politikai elit, amelyik 2011-ben meg van győződve a magyar kultúrfölényről, a magyar kultúrfölény eleven cáfolata. Ez csak a szokásos: a határon túli közösségek belső politikai viszonyainak maximális nem ismerete és a tökéletes diplomáciai érzéketlenség nemzetpolitika címén. De nem véletlenül pottyantottam el az „autonóm” szót. A nemzeti oldal legfőbb nemzetpolitikai iránytűje a Duray-Tőkés-szabály: az igazság és a helyes politikai cél az, amit e két kiváló férfiú kimond. Mindkettejük vezéreszméje az autonómia: Tőkésnek a területi, Duraynak már régóta a területtől elválasztott nemzetiségi („személyi”) változatban. Szerintük ugyanis ez az egyetlen igazi biztosíték a beolvadás ellen. Tehát a betagozódás az adott ország jelenlegi képviseleti demokráciájába és mindaz, amivel a magyar kisebbségek egységes vagy domináns pártjai főmunkaidőben foglalkoznak - a parlamenti és önkormányzati játszmák, koalíciós alkuk, gazdasági érdekek képviselete - hát, ha nem is nemzetárulás (ezt csak a vehemensebb pesti publicisták mondják ki), de bűnösen megnöveli a beolvadás veszélyét, gyorsítja a tempóját. Előbb kell elkülönülni, és azután lehet építkezni, jobb élettel és hasonló evilági dolgokkal törődni. (Itt kihagyjuk az anyaországi támogatások elosztási rendszeréből és a kedvezményezettek személyéből adódó poént. Csak annyit említünk meg, hogy Duray és Tőkés szavaira már csak azért is fogékonyak a pesti nemzetiek, mert egyrészt nem látnak ki a politikai vagy-vagy logikájából, és nem tudnak elképzelni olyan politikai életet, ahol viszonylag kis pártok tárgyalni és alkudozni kényszerülnek egymással, sőt, akár szövetségest is válthatnak. Másrészt nem tudják elképzelni azt, hogy egy térségbeli országban a gazdasági alapélmény nem az egy helyben vergődés meg a mindent megoldó állam igazságosságába vetett hit, hanem - minden nyavalyával, korrupcióval, egyenlőtlenséggel együtt - a felzárkózás és az egyéni siker lehetősége. Romániában például a visszaeséskor bevezetett megszorítások népi magyarázata nem az volt, hogy „azért rossz nekünk, mert a globalista nyugat lerabolta az országot és még pluszban akar szadiból sanyargatni”, hanem fordítva: „túl jól ment nekünk, és ezt a nyugat nem tűrhette”.) Lehet, hogy Duraynak és Tőkésnek igaza van. Bár ez az igazság - államközpontúságával, kötelezővé tett aszketizmusával, a képviseleti demokrácia és a piacgazdaság leértékelésével egy erkölcsileg tisztának mondott, csak kiválasztottak által észlelt, jövőbe vetített cél kedvéért - gyanúsan hasonlít egy bizonyos eszmerendszerre. De az autonómiával mint céllal máris az a gond, és még inkább gond lenne, ha megvalósulna, hogy csak a „honállammal” szemben jelent autonómiát. Ugyanazok, akik a romániai, szlovákiai stb. magyar kisebbség önállóságát és önkormányzatát tartják üdvösnek, a Budapesten székelő nemzeti erőkhöz fűződő viszonyban teljesen feladják autonómiájukat. Alárendelnék magukat és magukkal együtt a kisebbséget pontosan azoknak a politikusoknak, akik érzéketlenségük, tudatlanságuk és elfogultságuk miatt a határon túli kisebbségek helyzetén sohase tudtak ténylegesen javítani. Akkor pedig hogyan lennének képesek a Nemzet Fővárosának alárendeltjei bármi hasznosat tenni a saját közösségükért?

TGM: Magyarországon nincsenek populisták, Orbán sem az

2011. március 7. - (atv)

„Akinek valami baja van, az haljon meg” - a filozófus szerint ez az ideológia mérgezi a társadalmat, ám ő mégsem hibáztatja azokat, akik így gondolkodnak. Tamás Gáspár Miklós az ATV Jam című műsorában nyilatkozott. A filozófus szerint az érzéketlenség és az apátia az elmúlt húsz év csalódásainak is köszönhető. Mint mondta: „számtalanszor beszéltünk már a demokrácia bukásáról, és most, amikor csakugyan véget ér a dolog, az embereknek már fel sem tűnik”. Az ATV-ben nyilatkozó TGM szerint maguk a hatalmon lévők is kijelentették, hogy szakítanak a rendszerváltáskor létrejött rendszerrel és igazat adnak a közvéleménynek, amely nagy többségében elítéli és kedvezőtlennek tartja a ’89-ben elért fejlődést. TGM egyébként maga is elégedetlen a ’89-ben elért változásokkal, kudarcnak, bukásnak nevezte a rendszerváltást. Szerinte Magyarországon nincsenek populisták, Orbán Viktor pedig egyáltalán nem az: a miniszterelnök „kifejezetten elitista, a populizmus legszélsőbb ellentéte”. A Fidesz TGM szerint nem azért nyerte meg ekkora fölénnyel a választást, mert olyan nagyon szeretik az emberek, hanem elsősorban amiatt a politika iránti közöny miatt, amely ma a magyar társadalmat jellemzi. Emlékeztetett, amikor 2002-ben és 2006-ban Orbánt nem választották meg, hívei százezrével vonultak az utcára éljenezni, tavaly pedig csupán néhány ezren ünnepelték a győzteseket. TGM szerint mivel a nép „alaposan” el akarta küldeni az előző kormányt, a legerősebbnek látszó alternatívát, a Fideszt választotta. Ugyanakkor „Orbán Viktor, bár kétségtelenül népszerű, korántsem azért, mert szeretik, hanem mert tisztelik, például azért, mert remekül helyt tudott állni akkor is, amikor népszerűtlen volt és a bukás szélén állt”. Mint mondta, nincs az a melegség, amely politikai kudarcok és népszerűtlen intézkedések esetén is kitart. Elképzelhető, hogy a Fidesz valóban évtizedekre kíván berendezkedni, és a már említett politikai apátiának és a Fidesz által kialakított média-egyeduralomnak köszönhető, hogy a párt ideológiai befolyása és népszerűsége hosszú ideig fenn fog maradni - vélte. Szerinte mindez azt a helyzetet eredményezi, hogy az országban végbemenő folyamatokról, a meghozott törvényekről a lakosság egyáltalán nem értesül, csupán a közvetett hatásaikat fogja érezni. Ennek „az az oka, hogy a legtöbben a kereskedelmi tévékből és az 'internet áttekinthetetlen általánosságából' próbálnak tájékozódni, így láthatóan nem tudják, mi történik”. „Nem tudják például azt sem, hogy a kormány visszatért a második Gyurcsány-kormány, illetve a Bajnai-kormány gazdaságpolitikájához. Egy ekkora fordulatot óriási felháborodásnak kellene követnie, ehhez képest most teljes a csönd” - mondta. Szerinte az Orbán-kormány jelenleg az általa elátkozott Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság által megkövetelt politikát folytatja, mindezt a rá jellemző brutális, tekintet nélküli és ügyetlen eszközökkel.

Népszámlálás és asszimiláció címmel rendeztek konferenciát Érsekújvárban

„Ha ma Szlovákiában magyarnak valljuk magunkat, bátorságról teszünk tanúbizonyságot”

2011. március 5. - (Száz Ildikó - Új Szó)

„Senki sem kérheti többé számon a nemzetiségünket, senki sem büntethet bennünket annak vállalása miatt, de nem árt tudatosítani, hogy ha ma Szlovákiában magyarnak valljuk magunkat, bátorságról teszünk tanúbizonyságot” - áll abban a felhívásban, amelyet a Népszámlálás és asszimiláció című konferencia érsekújvári szervezői intéztek a magyarsághoz. Mit jelent ma magyarnak lenni és miért kell ma a magyarságunkat vállalni? Erre a kérdésre keresett választ március 5-én, szombaton a Népszámlálás és asszimiláció címmel rendezett konferencia mintegy háromszáz résztvevője a Béke mozi nagytermében, ahol jeles történészek, pszichológusok, jogászok és társadalomkutatók tartottak előadást. A rendezvényt annak két védnöke, Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettes és Vadkerty Katalin történész nyitotta meg. Érsekújvárban egyesek attól tartanak, hogy a magyarság számaránya nem fogja meghaladni a 20 százalékot sem. A rangos konferenciát az MKP, a Híd és a Csemadok helyi szervezete, valamint a KultúrKorzó közösen szervezte, a konferencia házigazdája Száraz Dénes, az MKP érsekújvári elnökségi tagja és Juhász R. József, a KultúrKorzó elnöke volt. „Bár a nemzetiség vállalása nem kötelező, amennyiben magyar nemzetiségünket a kérdőíveken is felvállaljuk, sokat teszünk azért, hogy a kettős kultúrában létezés minden előnyét fenntartsuk. Hamarosan kérdezőbiztosok járják körbe az országot, és olyan kérdéseket tesznek fel Önnek, melyekkel naponta szembesül. A nemzetiségére (20. kérdés), az anyanyelvére (21. kérdés) és a legtöbbet használt nyelvre (22. kérdés) adott válaszok most nem csak az Ön sorsát befolyásolják” - olvasható a felhívásban.

Paul Lendvai: „Az antiszemita magyarok hamis önképe”

2011. március 4. - (mti)

„Az antiszemita magyarok hamis önképe” címmel az Ausztriában élő publicista, Paul Lendvai cikkét közölte internetes oldalán a Die Welt. A konzervatív német napilap honlapján csütörtökön megjelent írás bevezetőjében azt hangoztatta, hogy „ a kormányzó Fidesz egyre inkább jobboldali irányba vezeti Magyarországot”. A „holokausztrelativizálás” felcímmel közölt írásában a Magyarországgal, illetve a kelet- és közép-európai zsidósággal foglalkozó hosszú történelmi áttekintés után Paul Lendvai ismerteti Vásárhelyi Mária szociológus „saját kutatásaira és nemzetközi fölmérésekre” alapozott állítását, amely szerint az elmúlt néhány évben „drámai mértékben erősödtek a rasszista és zsidóellenes érzések” Magyarországon. Vásárhelyi szerint a 2005 és 2009 közötti időszakban jelentősen megnövekedett azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy „a zsidók túl sokat beszélnek arról, mi történt velük”. A megkérdezettek kétharmada elfogadta a jobboldalnak azt a nézetét, amely szerint a holokauszt áldozatairól csak a kommunizmus áldozatainak említésével együtt szabad beszélni - idézte Vásárhelyi Máriát Paul Lendvai, aki a leginkább „elterjedt sztereotípiaként” a „holokauszt relativizálását” említette. „Két évtizeddel a (demokratikus) fordulat után masszív, aggodalomra okot adó, alig kódolt antiszemitizmus van Magyarországon” - fogalmazott Lendvai, aki szerint eddig sem Orbán Viktor, sem legközelebbi munkatársai nem utasították rendre azokat, akik a kormánypárthoz közvetlen vagy közvetett módon kötődő médiában a romák, a zsidók és a másként gondolkodók ellen uszítottak. „Ha Orbán továbbra is hallgatna, az is jelzés lenne” - írta Paul Lendvai.

Komoly karcsúsítás a szlovák vasútnál

2011. március 4. - (mti)

Három éven belül ötezer munkahelyet tervez megszüntetni a szlovák kormány a vasútnál a pénteken ismertetett szanálási terv szerint. A három vasúti társaság - személyszállítás, cargo, karbantartás - jelenleg 32 ezer embernek ad munkát. Emellett a kevésbé kihasznált szárnyvonalak megszüntetésére is készül a kormány, ezek hossza mintegy 124 kilométer. Szlovák lapbeszámolók szerint Jan Figel közlekedési miniszter a jegyárak fokozatos emelését is tervbe vette, a viteldíjak a következő három esztendőben évente 5 százalékkal növekednének. Korábbi beszámolók szerint a szlovák vasúttársaság áprilistól országszerte 348 járatot és 48 vonalat szüntet meg. A megszorító intézkedések célja az egyre növekvő adósság lefaragása. Az állam az idén a tavalyinál öt százalékkal kevesebb pénzt ad a vasútnak a közérdekű személyszállítás támogatására. Legutóbb 2003-ban zártak be szárnyvonalakat, akkor több mint húszat. A vasúti szakszervezetek akkor sztrájkba léptek, s két napra szinte az egész országban leállt a vasúti forgalom. A bíróság törvényellenesnek minősítette a tiltakozó akciót. A három szlovák állami vasúti társaság 2009-ben együttesen 234 millió eurós veszteséggel zárta az évet. A tavalyi (2010), egyelőre nem végleges adatok szerint a veszteség még magasabb, s 284 millió euróra rúghat.

Kormányzati intézkedések az etnobiznisz ellen

2011. március 2. - (kormany.hu)

A kisebbségi önkormányzati rendszer működésében tapasztalt negatív jelenségek visszaszorítására tett kormányzati intézkedésekről adott ki közleményt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága. A 2010-2011. évi kisebbségi önkormányzati választásokat követően a magyarországi román és ukrán nemzetiségi közösségek körében jelentős támogatással rendelkező civil szervezetek arról tájékoztatták a Kormányt és anyaországaik képviselőit, hogy a most megalakult kisebbségi önkormányzatok tagjai között nagy számban szereztek mandátumot olyan személyek, akik köztudomásúan nem tartoznak a hagyományos közösségekhez, nem beszélik az általuk képviselt nemzetiség anyanyelvét és nem ismerik a kulturális hagyományaikat. E szervezetek álláspontja szerint az általuk etnobiznisznek nevezett jelenségek ellehetetlenítik közösségi jogaik gyakorlását, veszélybe sodorják az intézményeik működését, kulturális autonómiájuk kiteljesedését. A más kisebbségi közösségek által, korábban is felvetett gondok ismeretében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága az elmúlt időszakban számos intézkedést tett, illetve kezdeményezett a problémák rendezése érdekében. A nemzetiségi ügyekért felelős Államtitkárság képviseletében hangsúlyozni kívánjuk, a magyar Kormány azt szorgalmazza, hogy a kisebbségeknek erős közjogi státusszal felruházott önkormányzati rendszerük legyen és széles körű kulturális autonómiával rendelkezzenek. A választások útján létrejövő helyi, regionális és országos szintű önkormányzatok társadalmi bázisát a civil szervezetek jelenthetik. Álláspontunk, hogy a nemzetközi szinten előzmény nélküli magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer alapjaiban jól működik. A kisebbségek közösségi jogaival való visszaélés, az „etnobiznisz” bármilyen megjelenési formája ellen azonban határozottan fel kívánunk lépni. Ismert, hogy a kisebbségi választások folyamata, lényegében a korábban megalkotott választási jogszabályok alapján 2010 első felében megkezdődött. A 2010 májusában hivatalba lépett új Kormánynak tehát az elmúlt évben még nem volt módja jelentősebb változások érvényesítésére az általa is észlelt negatív jelenségek visszaszorítása terén. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2010 nyarán társadalmi párbeszédet kezdeményezett a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait érintő törvényi rendelkezések áttekintésére. A szabályozás átfogó felülvizsgálata során a Kormány olyan jogi környezetet kíván teremteni, amely biztosíthatja, hogy a kisebbségi választásokon valóban az érintett közösséghez tartozók vehessenek részt. A probléma kezelése nem egyszerű feladat. Az egyik megkerülhetetlen kérdés az, hogy lehetséges-e valamely választópolgár kisebbségi identitását ellenőrizni. Vannak-e olyan, objektívnek tekinthető, jogorvoslati úton, bíróság által is ellenőrizhető ismérvek, amelyek alapján egyértelműen eldönthető, hogy valaki az adott kisebbséghez tartozik-e vagy sem? Mindazonáltal a kormányzat határozott szándéka olyan rendelkezések törvénybe iktatása, amelyek biztosítják a valós kisebbségi közösségek részére önkormányzataik megalakítását. Az e területen megtett intézkedések sorában kiemelendő, hogy a kisebbségi önkormányzatok működési támogatását szolgáló források elosztására a Kormány 2010 decemberében új rendeletet alkotott. Ez alapján a költségvetési támogatás feltétele annak vizsgálata, hogy az érintett kisebbségi önkormányzat végez-e valós oktatási vagy kulturális tevékenységet, használja-e a közösség anyanyelvét. A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében 2011-től kezdődően csökken a kisebbségi önkormányzatok úgynevezett általános alaptámogatása. A differenciált támogatás révén viszont jelentős mértékben nőhet azon kisebbségi önkormányzatok költségvetési támogatása, amelyek valós és érdemi munkát végeznek. A kisebbségi önkormányzati rendszer működésében jelentkező negatív jelenségek kiküszöbölésére további lépéseket kívánunk tenni. E lépéseket egyesek minden bizonnyal szigorításként értékelik majd. Éppen ezért, a nemzetiségekért felelős Államtitkárság számít az „etnobiznisz” bármely formája felszámolása iránt elkötelezett kisebbségi közösségek tapasztalataira, javaslataira, partneri együttműködésére, stratégiai támogatására. Közös felelősségünk olyan társadalmi légkör és jogszabályi környezet megteremtése, mely hosszú távon is garantálhatja a valós kisebbségi közösségek jogát a saját önkormányzataik megalakítására és működtetésére.

Kossuth Rádió - A hely - Tótkomlós - Szlovákok

http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=005364c1_4398948.mp3

„Ahoj, Poplacsek!“ - Valóban mondta-e a szlovák Terminátor?

2011. március 4. - (urbanlegends.hu)

A legenda szerint a Terminátor 2 Elektromodulator dva címmel futott a szlovák mozikban, és a Hasta la vista ottani megfelelője az Ahoj, Poplacsek volt. A szlovákok azonban nem is ismerik poplaček szót. “Szeretném, ha kiderítenétek annak a nagyvárosi legendának a valóságtartalmát, miszerint a Terminator 2 című filmet Elektro-Modulator 2-nek (Elektro-Modulator dva) fordítottak a jugoszlávok (ha igaz, micsoda kincs lenne a poszter csatolása!!!)” - ajánlott témát egy olvasó. “A ‘legenda’ szerint szlovák testvéreink a Terminátor második részét Elektromodulator dva-nak fordították. Ebben a filmben Schwarzi nevezetes búcsúja (hasta la vista baby) szlovákul így hangzott: Ahoj poplacsek. Ebben a formájában ne számítsunk az eredeti változat vérfagyasztó hatására” - olvasom más forrásból. Az IMDB szerint ezzel szemben déli szomszédainknál Terminator 2 - Sudnji dan, északi szomszédunknál Terminátor 2: Den zúctovania címmel futott a film, az adatbázisban közölt legegyénibb cím a görög Exolothreftis 2 volt. Az Ahoj poplacsek verziót azért sem érdemes komolyan venni, mivel szlovákul semmit nem jelent a poplaček. Rado Ondřejíček 2003-ban egy cikket is írt e magyar tévhitről, megemlítve benne, hogy a Terminator 2-t nem is szinkronizálták szlovákra - így hallani senki nem hallhatta. Megpróbáltam a szállóige keletkezését felderíteni: a legkorábbi neten talált nyom egy 1995-ös HIX üzenet volt: “Es egy kerdes szlovakiai Mokazokhoz: Igaz az, hogy a Terminator 2 (SK)-ban ELEKTROMODULATOR DVA cimen ment, es Arnold Hires mondata igy hangzott: -Ahoy, Popicek!” A Petőfi Rádión futó Modem Időkben - 1996 augusztusában - a “cyber-duma sorozat” nyelvésze, Bódi Zoltán így nyilatkozott az addigra már szállóigévé vált mondásról: “Az igazi, elvakult emilezők között előfordul például az ‘ahoj poplacsek’, amely ismerős lehet az Elektromodul dva, azaz a Terminator II. című kasszasiker ellenállhatatlan hősének szlovákosított üdvözletéből.” Az idők múlásával egyre több helyen, egyre több témában jelent meg a poplacsek-felkiáltás: előbb zenekarok, amatőr focicsapatok nevezték el magukat így, majd 2005-ben publicisták Gyurcsányt próbálták e szavakkal búcsúra bírni, pár évvel később pedig a szlovák nyelvtörvény kapcsán jött újra elő, elrettentő példáként. 1995 előtt azonban nem leltem nyomát, így nem tudom, mi volt az ősforrás. Fórumozók kabarétréfára esküsznek (egyes verziókban Markos-Nádast gyanúsítják), nekem azonban nem sikerült megtalálnom ezt az előadást (egy Markos-Nádas-Boncz-jelenetben ugyan valóban megjelenik a “Determinátor 7 és a Svájcinéger”, az Ahoj poplacsek azonban nem). Aki tudja, honnan származik, jelezze! De ha már szóbajött a délszláv szál: az MTI hírarchívuma szerint Szarajevóban 1993 februárjában ezt a filmet vetítette először az egyik helyi mozi, tízhónapnyi ostrom után. A filmre száznál is több néző volt kíváncsi, pedig mesterlövészek tüzén át kellett eljutniuk a város régi Obala filmszínházához. Persze nem mindenkinek tetszett: voltak, akik szerint a szarajevóiaknak “nincs szükségük ilyen jellegű filmekre, hiszen csak ki kell lépnünk az utcára és mindezt a szörnyűséget élőben láthatják.”

Farkas Géza konzul: Trianon Szlovákiát is sújtja

2011. február 2. - (bumm.sk)

http://www.bumm.sk/51755/farkas-geza-konzul-trianon-szlovakiat-is-sujtja.html

Merre tart a szlovák-magyar viszony? Farkas Géza pozsonyi magyar konzullal beszélgettünk a kettős állampolgárságról, a dunaszerdahelyi szurkolóverés következményeiről, és Szlovákia sajátosságairól.

- A konzulátus fő feladata, hogy a Szlovákiában ténykedő magyar állampolgárokat képviselje, az ő érdekeiket védje. Ennek hatékonysága egy bizonyos szinten a szlovák-magyar viszonytól is függ. Az utóbbi egy évben mindkét ország kormányt váltott, tapasztalható-e változás a két oldal viselkedésében?

- A hagyományos konzuli munkát mindig szakmai alapokra helyeztük, eszerint is cselekedtünk. Érkeztek hírek magyarellenesnek minősíthető megnyilvánulásokról, ezeknek az igazságtartalmát a konzuli irodából nem lehet eldönteni, de egy bizonyos mennyiségű panasz után azt lehet mondani, hogy lehetett megalapozottságuk. Biztosan vannak olyan tisztviselők, akik magánemberként nem szeretik a magyarokat, és ez olykor kiütközik a magatartásukon.

- Magyar oldalról érezhető valamiféle változás?

- A konzul kényes helyzetben van, mert diplomata, politikai erőtérben mozog, miközben a gyakorlatban inkább a közigazgatás kihelyezett képviselője. A megnyilvánulásait nem lehet teljesen elvonatkoztatni a politikai légkörtől, az adott kormányzattól.

- Az ön személye és a pozsonyi magyar konzulátus az utóbbi években leginkább a dunaszerdahelyi DAC-Slovan meccsen történt szurkolóveréssel kapcsolatban került be a köztudatba. Ebben az ügyben tapasztalható valamiféle előrelépés?

- Hozzám nem jutott el, milyen újabb fejleményei vannak az ügynek. Közvetlenül az események után kértük a rendőrség videófelvételét, vegyesbizottsági ülések témája volt az incidens, de konzuli szinten ennek az ügynek a folyományai nem érzékelhetőek. A szurkolóverés idején más volt a helyzet, mint manapság. Nem éreztem azt a szándékot, hogy a hatóságoknak célja lett volna az ügy igazi kivizsgálása. Engem személy szerint meglepett, hogy a magyar rendőrség képviselői is ott ültek a nézőtéren. Nekem nem szóltak róla, sőt én olyan utasítást kaptam, hogy ne menjek ki a november elsejei találkozóra. Mikor már megtörtént a baj, akkor ültem autóba, a második félidőt pedig már teljes egészében követhettem. A szurkolóverést nem láttam.

- A magyar fél tisztában volt azzal az incidens előtt, milyen kényes meccsről van szó?

- Igen, tisztában volt vele, de akadozott az információcsere. Nehezményeztem is, hogy nem volt tudomásom a magyar rendőri küldöttek jelenlétéről, az akkori országos rendőr-főkapitánynak meg is mondtam, hogy ilyen esetben szorosabb együttműködés indokolt.

- Levonható valamilyen tanulság az incidensből? Mi az, amit a magyar fél másképpen tenne hasonló esetben?

- Azóta a törvények is megváltoztak, az ellenőrzés is szigorúbb lett, és a stadion biztonsági rendszere is megbízhatóbbá vált. Azt gondolom, ennyire kiélezett helyzetbe magyar konzul még egyszer nem kerül. Minden alapom megvan feltételezni, hogy országaink új kormányai megoldják ezt a kérdést. A történtekben az is közrejátszott, hogy a futballpálya maradt az egyetlen megnyilvánulási területe sok olyan nemzeti érzelmű embernek, akik el voltak keseredve a Gyurcsány-kormány tevékenysége miatt.

- Ami a napi ügyeket illeti, nagyjából hány kérelem érkezik a konzulátushoz, és milyen területeket érintenek?

- A konzuli munkát parttalannak mondják, az érdekvédelmi és a közigazgatást érintő ügyek jól kitöltik a munkaidőt. Gyakori a fordítás, okiratok hitelesítése, az anyakönyvezés, és persze az érdekvédelmi ügyek is. Amikor valakit például a szabadságában korlátoznak, a konzulnak gyakran személyes látogatást is kell tennie az illetőnél.

- Tudomásuk szerint hány magyar állampolgár ténykedik, dolgozik Szlovákiában?

- Nincs nyilvántartás. A kommunista rendszer idején sokkal pontosabban jegyezték a külföldön élő, tevékenykedő személyek számát, dossziéja volt minden magyar állampolgárnak. Most végképp nem követjük, csak becslések vannak, eszerint ezres nagyságrendben élhetnek magyar állampolgárok Szlovákiában. Akit ez érdekel, a fogadó ország, Szlovákia hatóságaitól pontosabb információkhoz juthat, hiszen aki itt él, az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik, amelyet rendszeresen meg kell újítania.

- A konzulátus feladata, hogy védje és képviselje a magyar állampolgárok az érdekeit. A kettős állampolgárság bevezetése viszont ezen a téren is új helyzetet teremthet, a Radičová-kormány tervei szerint például nem ismernék el azt. Milyen hatással lehet a konzulátus működésére, ha panasszal fordul önökhöz egy olyan személy, aki szlovákiaiként felvette a magyar állampolgárságot, de akinek az új állampolgárságát a szlovák fél nem ismeri el?

- Többféle verzió jelent meg a sajtóban arról, miként képzeli el a kormány a törvény módosítását. Én nem előlegezném meg, hogy milyen megoldás születik, azt látom, bizonytalanság van ezügyben. A kormánykoalíción belül sincs meg a kellő egyetértés, ezen kívül Damoklész kardjaként lebeg felettünk az a szemlélet, amellyel az ellentörvényt hozták.

- Viszont ha valóban ilyesfajta változás történik, a konzulátus egyik legalapvetőbb funkciója kérdőjeleződhet meg.

- Mindenképpen meg kell várnunk, miként fogalmazzák meg a törvényt. A kizárólagosan magyar állampolgársággal rendelkezők esetében nem lesz kérdés, hogy miként járhat el ügyükben a konzulátus. Ha Szlovákia tolerálja is a kettős állampolgárság intézményét, érvényes a kitétel, hogy a kettős állampolgárok a szlovák hatóságok irányában szlovák állampolgároknak tekintendők.

- Sokan úgy képzelik, hogy most Szlovákia elveszítheti az állampolgárait, akik kibújhatnak a törvények és az állam rendelkezései alól.

- Ha a kettős állampolgárokat Szlovákia megfosztaná az állampolgárságuktól, akár ez a kérdés is felvetődhet. Ebben az esetben az országban sok magyar állampolgár élne. Az EU-n belül azonban nemigen lehet ily módon kikerülni a felelősségre vonást, a kötelezettségek teljesítését. Ami magát a könnyített honosítást lehetővé tévő magyar törvényt illeti, hozzá kell tennem, hogy más komoly félreértések vannak vele kapcsolatban. A törvény nem etnikai alapú, ez a tévedés komoly műsorokban is elhangzik. Ha valaki elolvassa, teljesen világossá válik a számára, hogy az igényelheti a magyar állampolgárságot, aki vagy saját maga is magyar állampolgár volt korábban, vagy valamelyik őse volt az. Nincs szó nemzetiségi hovatartozásról. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy Szlovákiában mindenkire érvényes a törvény, aki valamennyire megtanul magyarul.

- Hányan érdeklődnek a kettős állampolgárság iránt Szlovákiában?

- Számokat elvből nem mondok.

- Az érdeklődők védelmében, vagy ez egy tudatos stratégia része?

- Több indokunk is van rá. Egy gyakorlati szempont, hogy nem tudom az érdeklődők számát - akárhol be lehet adni egy kérvényt, egy szlovákiai magyar Pretóriában, a New York-i Főkonzulátuson, vagy Zalaegerszegen is beadhatja kérvényét. Én ezeket a számokat nem összesítem, nincs is rá módom.

- A pozsonyi magyar konzulátus saját statisztikákat csak vezet?

- Vezetünk, de nem közöljük. Ezzel kapcsolatban mindig azt szoktam hangsúlyozni, hogy egy ezeréves állam nem rohan sehová. Kinyílt egy kapu Magyarország és a külhoni magyarság között, ezzel a lehetőséggel szívük és a lehetőségeik szerint élhetnek a magyarok, és mindazok, akik a gyökereiket keresik, úgy érzik, hogy közük van a magyarsághoz. Cinizmus ugyanakkor arról beszélni, hogy a Felvidéken lojalitásból, vagyis hűségből nem kérnék a magyar állampolgárságot. Mikor ilyen határozott szankciók és ellentörvények léteznek, a hűség, az önkéntesség mértéke nem mérhető..

- A konzulátus dolgozóinak személyes tapasztalata alapján milyen indítékból szeretnék a kérvényezők felvenni a magyar állampolgárságot?

- Nagyon erős magyar nemzettudattal rendelkező személyek jönnek, akik belső felbuzdulásból szinte kényszerítve érzik magukat, hogy kérjék az állampolgárságot. Ezeknek az embereknek olyan mély az indíttatásuk, a magyarsághoz való viszonyuk, hogy nem érdekli őket tettük következménye, vagy olyan élethelyzetben vannak, hogy ez nem is lényeges. Én nem próbálok senkit sem meggyőzni, mert az ő bőrükre megy a döntés, mindenkinek a saját élethelyzete, lelki beállítottsága és felelősségérzete szerint kell döntenie. Ebben a fázisban főként a pontos tájékoztatást tartom fontosnak.

- Magyar részről olyan aggályok is gyakran felmerülnek, miszerint a kérvényezők gazdasági előnyöket remélnének az állampolgárságtól, vagy politikailag motiváltak. Megerősítik ezt a tapasztalatok?

- Nagyon remélem, hogy túl vagyunk az előző évek nehéz időszakán. Jelenleg kétharmados többsége van a magyar kormánynak, amely a megújulást elindította. Új alapokat kell lerakni. Az előző, balliberális kormányzat a 2004-es népszavazáson az adófizetők pénzéből kampányolt a nem mellett, 23 millió románnal, a szociális támogatások elvételével, más teljesen alaptalan rémtörténetekkel vették el az egyszerű, megélhetési gondokkal küszködő emberek kedvét az igen szavazattól. Most ezt az élményt teszi archívumba a magyarság.

- De vannak konkrétan olyan kérelmezők, akik valamilyen mögöttes szándékból szeretnének állampolgársághoz jutni?

- Nem. Az egyetlen hasonló jelenség, hogy néha a börtönökből kapok effajta leveleket, de a törvény értelmében sem honosítható az, akit jogerősen elítéltek, vagy büntetett előéletű. A nyers érdek megnyilvánulását csak ilyen esetekben látom. Néha aggodalom tapasztalható amiatt, hogy valakinek a gazdasági életben elfoglalt pozíciói romlanak. De ez nem haszonlesés, hanem érthető, de szerintem alaptalan aggodalom.

- Minek tulajdonítja azt, hogy más országokban arányaiban jóval többen folyamodnak magyar állampolgárságért?

- Szlovákia kakukktojásnak is nevezhető abban az értelemben, hogy a szomszédos országok közül az egyetlen, amely teljes egészében Magyarországból szakadt ki. Senki sem kérdőjelezi meg szuverén állami létét, de megszületésének körülményei atipikusak voltak. Azt is mondhatnám, nem standardok. Ezzel együtt járt a sok nem szlovák állampolgár gyors asszimilációjára való törekvés. Ha összevetjük az 1910-es népszámlálási adatokat a mostanival, mindenféle elfogultság nélkül látni fogjuk, hogy a szlovákság jelentős része az utóbbi évtizedekben asszimilálódott, az identitása nem szilárdulhatott meg. Ezek az emberek is visszatalálhatnak magyar gyökereikhez, úgy gondolom, minden második szlováknak voltak magyar nagyszülei.

- Hosszú ideje követi figyelemmel a szlovákiai eseményeket, magánemberként és diplomataként is. Ön szerint körvonalazódik valamiféle változás a szlovák társadalomban, az utóbbi években?

- Szlovákia az állami attribútumokat mint egyfajta licencet vette át, nem pedig sokévszázados küzdelemben harcolta ki őket. A szlovák társadalom ezeket a jegyeket magán viseli, történelmet és identitást nagyon nehéz mesterséges eszközökkel kialakítani. A Cirill és Metód kultuszt meg a Svätopluk kultuszt egy magyar keserű mosollyal veszi tudomásul. Van fogalmunk arról, mi történt ezen a területen, tudjuk, spontán, népi Cirill és Metód kultusz nem volt, Szent Istvánt ellenben északon is tisztelték. Furcsa, miként ugrották át a hittérítők a mai Magyarország területét. Semmi nyomuk nincs, ezért keserves erőfeszítésnek, a hiányzó alappillérek utólagos pótlására tett kísérletnek tűnik a kultusz erőltetése.

- Van olyan dolog, amit a magyar társadalom tanulhatna el a szlováktól?

- A 2010-es választások előtt azt mondtam, hogy az Európai Unión belül két végletet képviselő állam került egymás mellé. Szlovákia, amelyik a nemzeti eszmét nagyon komolyan veszi, az a létezésének egyik alappillére, és a balliberális vezetésű Magyarország, amelyik igyekszik megfeledkezni arról, mit jelent a magyar nemzet, az európai közeghez való alkalmazkodási készség jellemzi. Az unió mindkét szemléletet elfogadja. Most a választások ezt kiegyensúlyozták - ha úgy tetszik. A trágár szélsőségességet természetesen nem tanultuk el, de a nemzet komolyan vételét igen. A nemzettudatnak megvan az a hatása a történészek szerint is, hogy a közösséget erősíti és elősegíti az áldozatvállalást. Ha van egy cél, amivel azonosulok, ami adott esetben a nemzet, többet tűrök, több áldozatot vállalok a közért.

- Tehát a szlovák nemzeti irányultságnak valahol megvannak a jó oldalai is, ha jól értelmezem?

- Természetesen van ilyen oldala, de annyiban nem jó, amennyiben kitalált alapokra helyezkedik. Márpedig a szlovák felfogás fontos nemzeti és történelmi kérdésekben virtuális alapokra helyezkedik, ennek megvan a kockázata. Ellentörvénnyel ezt a kockázatot nem lehet csökkenteni.

- A konzulátusnak néha el kell viselnie a Magyarország felé irányuló szlovák kritikákat is, polgári aktivisták például a médiatörvény ellen tüntettek az épület előtt. Akkor Ön beszélt velük, és a kétharmados népi felhatalmazásra hivatkozott - márpedig ez inkább politikusi érv, mintsem egy diplomata érve.

- Jogászi érveim voltak alapvetően, azt javasoltam a tüntetőknek, hogy olvassák el a szöveget, hasonlítsák össze az európai szabályozásokkal. A tüntetők egyik jelszava az volt, hogy támogassuk a demokratikusan gondolkodó magyarokat. Feltettem nekik a kérdést, hogy mégis melyik pártokat? Ott van a posztkommunista magyar párt, a radikális Jobbik, és a zöld irányultságú, enyhén liberális LMP. Most kiket is támogatnak? A kormány jelenleg azt teszi, amire felhatalmazták, ez alapvetően jogi érvelés volt, illetve a választások eredményének a számszerűsítése.

- Az Ön véleménye szerint mi javíthatna a szlovák-magyar kapcsolatokon? Mi kell ahhoz, hogy csökkenjenek a konfliktusok, és beálljon egy ideális állapot?

- A tények nagyobb tisztelete. A két ország kapcsolatában a virtuális valóságot tartom a legnagyobb gondnak. Azt szoktam mondani, Trianon Szlovákiát is sújtja lélektani értelemben: a nemzetközi közösség elismert egy szuverén államot, de ez nem jelenti azt, hogy történelmet is adott hozzá. Szlovákiában egy virtuális történelem kialakításának kényszere munkál, ez egy lélektani teher. Akkor tudnánk ettől megszabadulni, ha tiszteletben tartanánk a tényeket, és azokra is hagyatkoznánk. Jó lenne, ha erről nyíltan tudnánk beszélni.

Budapest lenullázza a kisebbségeket?

2011. február 21. - (mti)

A fővárosi kisebbségi önkormányzatok szerint a működésüket fenyegeti a város önkormányzatának költségvetésében tervezett jelentős forráselvonás. A kisebbségek képviselői erről a főváros jogi, ügyrendi, kisebbségvédelmi bizottságának hétfői informális ülésén beszéltek, Budapesten. A Kaltenbach Jenő (LMP) elnökletével működő bizottság azért nem volt határozatképes, mert a Fidesz-KDNP képviselői nem vettek részt az ülésen; az egyetlen megjelent kormánypárti képviselő is rövid idő elteltével távozott. A határozatképtelenség megállapítása után a képviselők és a meghívott fővárosi kisebbségi vezetők informális ülést, mint mondták, konzultációt tartottak. Ezen nem csak azt sérelmezték, hogy a múlt évi mintegy 120 millió forintról a felére csökkentenék a működési támogatásukat, hanem azt is, hogy már a büdzsé koncepciójának elkészítésénél sem egyeztettek velük, pedig ez jogszabályi kötelezettség. Elmondták, tisztában vannak azzal, hogy a főváros nehéz pénzügyi helyzetben van, és nem vitatják, hogy számos más területre is kell a pénz, ugyanakkor úgy vélték: belső átcsoportosításokkal még lehetne javítani a helyzetükön. A támogatás mértékével kapcsolatban úgy fogalmaztak: az számukra a „lenni vagy nem lenni” kérdése. Kaltenbach Jenő ezzel kapcsolatban azt közölte: fenntartják a költségvetési koncepcióhoz már beterjesztett módosító indítványukat. Bihary Gábor (MSZP) alelnök pedig azt hangoztatta: addig van mozgástér a költségvetésen belül, amíg a főváros nem csak kötelező feladatokat lát el. Hozzátette: a mozgástéren belül minden csak „politikai döntés” kérdése.

Az Országos Szlovák Önkormányzat egy fős többsége mindent visz

Önkényes vezetés, semmibe vett ellenzék, tisztogatás, büntetés és jutalmazás

2011. március 11.

http://www.civilhir.info/modules.php?name=News&file=article&sid=1405

Az Országos Szlovák Önkormányzatnak (OSZÖ) a kisebbségi választások utáni első rendes közgyűlésén, az egyetlen fős többséggel - a 29 főből 15 taggal - rendelkező Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója által megválasztott vezetők kiteljesítették arroganciájukat és önkényességüket. Az OSZÖ vezetői, Fuzik János elnökkel az élen semmibe veszik az ellenzéket. Eddigi gyakorlatukat folytatva kompromisszumok keresése helyett „a győztes mindent visz“ elv jegyében az OSZÖ minden tisztségét kizárólag saját szervezetük jelöltjeivel töltik be. Emellett hatalmukkal visszaélve az OSZÖ intézményeiben - így a Ľudové noviny c. hetilapnál és a Szlovák Közművelődési Központnál is - megkezdték a velük egyet nem értők, másképp gondolkodók büntetését, hűséges híveik jutalmazását, és egyértelmű politikai tisztogatásba kezdtek.

Bizonyossá vált, hogy az OSZÖ elnöke és további vezetői nem hajlandóak magukévá tenni a demokrácia alapelveit és szabályait, nem tűrik a kritikát és a vélemények sokszínűségét, illetve már a látszatát sem kívánják fenntartani annak, hogy tiszteletben tartják a 49 százalékos ellenzék jogait. Ilyen körülmények között a magyarországi szlovákok legfelsőbb választott testületének tisztességes szándékú képviselői számára nagyon nehézzé válik, hogy maradéktalanul teljesítsék feladatukat: képesek legyenek nyíltan, aktívan és határozottan politizálni, védeni a hazai szlovák nemzetiség érdekeit.

A fentiek miatt az OSZÖ demokratizálásra szorul, amelyet arról az alapról lehet elkezdeni, hogy nem az önkormányzatnak van nemzetisége és nem az OSZÖ elnökének van közgyűlése, hanem fordítva.

Az ország nehéz gazdasági helyzetével mindannyian tisztában vagyunk, tudjuk, hogy a kilábaláshoz a kisebbségi önkormányzatok részéről is takarékosságra van szükség. Az ezirányú önmérsékletet, velünk együtt, a többségi társadalom és a közvélemény is joggal elvárhatja az OSZÖ vezetésétől.

Az ésszerűség, törvényesség, jó ízlés és erkölcsösség határait súroló, illetve feszegető megoldásoktól az OSZÖ elnöke az elmúlt években sem riadt vissza. Több mint érdekes lenne például alaposabban kivizsgálni azt a szerződést, amit a pilisszentkereszti Szlovák Ház építkezésének projektmenedzserével kötött, először havi 600 ezer, majd 300 ezer forintért.

Fuzik János javadalmazása és egyéb juttatásai is sok mindenről, csak éppen nem önmérsékletről tanúskodnak. A kisebbségi törvény 39/C. §-a szerint „Az országos önkormányzat közgyűlése által megállapítható illetmény, illetőleg tiszteletdíj összege nem lehet magasabb: a) elnök esetében a köztisztviselői illetményalap tízszeresénél”. Ezt az összeget, amely bruttó 386.500 forint lenne, az OSZÖ egy fős többsége csak „illetményalapnak“ hajlandó elfogadni, amelyet költségátalánnyal és bérkiegészítő jutalommal havi bruttó 671.500 forintra emelt. Az egyéb juttatások mellett ehhez járul még, hogy a bérleti díj nélkül használt szolgálati lakás rezsiköltségét is átvállalta az önkormányzat.

Imrich Fuhl

Az OSZÖ Spolu (Együtt) frakciójának képviselői nevében

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

...................................................................................................................................