Sajtószemle / Figyelő / Tallózó - 2014. február
Imrich Fuhl válogatásában
http://www.oslovma.hu/01-Imro-Ment/ImroInfo/2014/Im14Hu03.rtf
Tetszik - oslovma.hu - facebook.com/oslovma
Revíziós víziók
2014. március 4. - (Nagy András - Új Szó)
Ha az oroszoknak szabad bevonulniuk a Krímre, itt az idő, hogy Magyarország is lépéseket tegyen Kárpátalja magyarlakta területeinek visszaszerzésére. Ha meg erre nem képes, legalább a lengyelekkel és a románokkal üljön le tárgyalni, hogy békés módon hogyan lehetne leszakítani és felosztani Kárpátalját. Néhány magyar közösségi oldalon és a jobboldalhoz kötődő tévékben a hétvégén nyíltan beszéltek arról, hogyan kellene Magyarországnak a lehető legtöbbet kihoznia az orosz-ukrán válságból, azaz hogyan lehetne újra a Szent Korona védelme alá terelni Kárpátalját. Az alapfelvetés az, hogy a balkáni háborúk és Csehszlovákia kettéválása idején Magyarország elszalasztotta az alkalmat, de most, ha jól helyezkedünk, nekünk is jut valami, csak időben kell ugrani. Annak ellenére, hogy Kárpátalján mintegy 120 ezres magyar kisebbség él, normális európai ember a 21. században már nem gondolkodik - főleg nem katonai erővel kikényszerített határmódosításokban. Az Európai Unió megalapításának manapság gyakran elfeledett - talán legfontosabb célja a háborúk megelőzése volt. A tagállamok gazdaságainak összeforrasztása, a határok teljesen átjárhatóvá tétele azt a célt szolgálta, hogy egyetlen európai tagállamnak se legyen érdeke agresszorként viselkedni. A kisebbségek élettere is növekedett, bármennyire is próbálják sokan ennek ellenkezőjét állítani. Ukrajnát az Európai Unió ebbe a közösségbe akarta tavaly meghívni, és ez ellen kezdett harcot előbb a Janukovics-kormányzat, majd nyíltan Oroszország is. Mi, magyarok Európa azon civilizált részéhez tartozunk, ahol a másikat nem szokás hátba támadni, még akkor sem, ha bizonyos ügyekben, például a kisebbségek jogállása kapcsán a másik fél nem viselkedik mindig civilizált módon. Az ukránokat a saját asztalunkhoz kell meghívnunk, ahogy azt az EU tavaly tette, és ott kell velük megértetni, hogy a kisebbségi jogok megadása nálunk, a civilizált Európában nem von maga után határrevíziót. Európa boldogabbik felében a második világháború óta nem fegyverrel rendezik a konfliktusokat, és Közép-Európa is ehhez a társasághoz csatlakozott pár éve. Az egyesek által annyira áhított „határokon átívelő nemzetegyesítés” is csak az Európai Unió keretein belül valósulhat meg, így ha a kárpátaljai magyarokat is az akolon belül szeretnénk tudni, ez az egyetlen járható út. Éppen ezért kell kiállni az ukránok mellett, hogy ők is előbb-utóbb az EU részévé válhassanak. Bármennyire is haragszunk egyes európai partnereinkre, egyetlen ország sem követett el 1945 óta annyi agressziót, mint a Szovjetunió és később Oroszország. Ezt fontos megjegyezni!
Kerek-e a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala?
http://ujszo.com/online/kozelet/2014/02/28/kerek-e-a-szlovakiai-magyarok-kerekasztala
Szlovák művészek kiállítása Budapesten - Csillagköd, mennyegző, kerék
http://www.hirado.hu/2014/03/04/csillagkod-mennyegzo-kerek-szlovak-muveszek-kiallitasa-budapesten
HN: Szlovákia és Magyarország óvatos Ukrajnával
http://www.bumm.sk/92701/hn-szlovakia-es-magyarorszag-ovatos-ukrajnaval.html
Käfer István irodalomtörténészé a Megbékélési és együttműködési díj
2014. február 28. - (mti)
Käfer István irodalomtörténész, bibliográfus, egyetemi docens veheti át a Charta XXI mozgalom Megbékélési és együttműködési díját péntek este Budapesten, a Párbeszéd Házában - közölte Surján László, az Európai Parlament alelnöke, a mozgalom alapítója az MTI-vel. „A túlságosan tág európai és a kicsit szűk nemzeti fogalom között rá kell találnunk és erősítenünk, fejlesztenünk kell a régióhoz tartozás közös örömét. Talán a szomszéd, sőt a jó szomszéd kifejezés a legalkalmasabb számunkra. Egymást támogató nemzetek, egymást ismerő és szerető emberek, kultúránk sok közös eleme, vándorló dallamok, közösen tisztelt múltbéli királyok, közösen szeretett táj. Utópia? Käfer István munkája, gondolatai, könyvei, tanulmányai azt üzenik: álom ugyan, de megvalósítható” - indokolta a döntést Surján László. Surján László mellett Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, Karol Wlachovsky műfordító és Kiss Szemán Róbert egyetemi docens is méltatja a péntek esti ünnepségen a díjazottat. Kiss-Rigó László az MTI-nek úgy vélte: Käfer István munkásságát látva mondhatjuk, hogy a magyar és szlovák nemzetek összefüggésének rendszere nemcsak a keresztény ügy fényében kezelhető, hanem tudományosan is, így remélhető, hogy a mindennapi életben is kezelhető lesz. A püspök és Käfer István ismeretsége hosszú évekre nyúlik vissza. Gál Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem első rektora ismertetett össze őket még abban az időben amikor a rektor biztatására Käfer István nagy erővel végezte az intézményben a szlovák szak építését. Käfer István irodalomtörténész, bibliográfus 1935-ben született Budapesten, több, a szlováksággal kapcsolatos könyv, tanulmány, cikk szerzője. Ő írta a Magyar szlovákságismeret című kötet is, amelyben összefoglalja a szlovák nép történetét és a szlovák-magyar közös történelem legfontosabb állomásait, a szlovák történelem és irodalom nagyjainak szemével mutatja be az eseményeket. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlovák Intézetének volt a vezetője, tudományos és pedagógiai munkásságáért szlovák állami kitüntetést is kapott.
A szlovákiai magyaroknak nem nagyon tetszik az orbáni jelszó
http://nol.hu/kulfold/a_szlovakiai_magyaroknak_nem_nagyon_tetszik_az_orbani_jelszo?ref=sso
Bizonytalanok a szlovákiai magyar szavazók
http://www.bumm.sk/92549/bizonytalanok-a-szlovakiai-magyar-szavazok.html
Szlovák újságírók találták meg a nemzetközileg körözött férfit
http://www.bumm.sk/92541/szlovak-ujsagirok-talaltak-meg-a-nemzetkozileg-korozott-ferfit.html
Már PSŽ-matricával cirkál a szlovák magánvasút Plehácsa
http://iho.hu/blogpost/uj-matricat-kapott-a-plehdoboz-140226
Szlovák nemzeti parkok a Google Street View-ban
http://www.bumm.sk/92523/nezegessen-nemzeti-parkokat-a-google-street-view-ban.html
A volt szlovák köztársasági elnök elismerően szólt Orbánról
Aranyélet a szlovák fővárosban: Pozsony gazdagabb, mint Stockholm
Pozsony az ötödik leggazdagabb régió az EU-ban
http://ujszo.com/online/gazdasag/2014/02/27/pozsony-az-otodik-leggazdagabb-regio-az-eu-ban
Adócsalások miatt tizennégy évet kapott Zemplén ura
http://index.hu/kulfold/2014/02/27/tizennegy_evet_kapott_zemplen_ura/
Túlképzettek a szlovákiai munkavállalók
http://figyelo.hu/cikkek/tulkepzettek-a-szlovakiai-munkavallalok
A szlovákok elégedettebbek az uniós tagsággal, mint a csehek
Pilisszentkereszti Fánkfesztivál 2014
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.549504068481907.1073741888.147596498672668&;type=1
Nagyszabású, vidám fánkfesztivál Pilisszentkereszten 2014. március 1-én...
A fánk legyek fánk, elvtársak!
http://www.bigg.hu/fettmager/?p=215
Nemzetközi fánkfesztivál Pilisszentkereszten
A fánksütő versenyen a látogatók is szavazhatnak
2014. február 27. - (mti)
Az idén elmaradt telet búcsúztatják szombaton a többségében szlovákok lakta Pilisszentkereszten egy nagyszabású, vidámnak ígérkező fánkfesztivállal. A most hetedik alkalommal sorra kerülő mulatság mára nemzetközivé nőtte ki magát, mert a fánksütő versenyre szlovákiai és romániai csapatok is beneveztek - mondta Demjén Márta az egész napos rendezvény szervezője, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke az MTI-nek. Párkányból, Zólyomból és Nagyszalontáról is érkeznek amatőr konyhaművészek, hogy a sütés tudományában jártas helyi asszonyokkal összemérjék, kinek a fánk remeke a legfinomabb. Ki-ki saját receptje szerint süti az összességében több ezernyi, vaníliakrémmel, csokoládéval, barack és szilva lekvárral megbolondított nyalánkságot, az elsőség eldöntésére a közönség szavazatára is számítanak. Reggel a templomban szlovák nyelvű misével kezdődik a nap, majd a régi népi hagyományt követve egy, maga után rudat húzó szekér vonul végig a falun. A rúd végén kocsikerék forog, rajta egy népviseletbe öltözött legény, hajadon bábúval, ők jelképezik a farsang utolsó táncos párját. Ez utóbbi nem szó szerint értendő, mert egész nap néptánc bemutatók, este pedig farsangi bál színesítik a programot. A kulturális kínálat „Gyüttünk, maradtunk, alkotunk” című kiállítással bővül, amelyen itt letelepedett amatőr képzőművészek festményei, fafaragásai láthatók. De lesz kirakodóvásár és különféle gyerekprogram is. Az ingyenes rendezvénynek a három éve a pilisi faluban átadott új szlovák ház, a Pilisi Szlovákok Központja ad otthont, amelyet azóta a két ország barátságának szimbólumaként tartanak számon.
Képgaléria:
Pilisszentkereszt - MN 1059, 11/2. honi légvédelmi rakétaosztály
http://kameraaltal.blog.hu/2014/02/18/mn_1059_11_2_honi_legvedelmi_raketaosztaly_pilisszentkereszt
Átlépi az országhatárt a Design Terminál pályázata
http://magyarhirlap.hu/atlepi-az-orszaghatart-a-design-terminal-palyazata
Szlovák evangélikus püspök látogatott Győrbe
Kisebbségi stratégia célok nélkül
http://ujszo.com/online/kozelet/2014/02/26/kisebbsegi-strategia-celok-nelkul
Nemzetpolitikai gyakorlatok kezdőknek és haladóknak
http://mandiner.blog.hu/2014/02/25/igy_gondozd_a_magyarsagodat
A szlovák kormányhoz fordultak az állampolgárságuktól megfosztott magyarok
http://www.bumm.sk/92488/a-kormanyhoz-fordultak-allampolgarsaguktol-megfosztott-magyarok.html
Váltás a Magyar Turizmus Zrt. szlovákiai külképviseletén
http://www.turizmusonline.hu/cikk/valtas_a_magyar_turizmus_zrt__szlovakiai_kulkepviseleten
Szlovák Paradicsom, Pienini Nemzeti Park, Magas-Tátra
Szepességi látnivalók - Programlehetőségek, javaslatok, ajánlatok csoportok részére - Idegenvezetés, tolmácsolás, programszervezés
„Nem kérünk az exportált nacionalizmusból“
http://ujszo.com/online/kozelet/2014/02/27/a-pravda-a-jobbik-dunaszerdahelyi-rendezvenyerol
Dunaszerdahelyi VMK: Bajnai-nem, Jobbik-igen?
http://www.bumm.sk/92506/dunaszerdahelyi-vmk-bajnai-nem-jobbik-igen.html
Szélsőségesek tüntettek szegény aranyos jobbikosok ellen „bősz füttyögetés”-sel
A Jobbik elment Szlovákiába
http://nol.hu/kulfold/a_jobbik_elment_szlovakiaba
Video: http://www.youtube.com/watch?v=TA_xlqVEGkc&;feature=player_embedded
Tüntetők várták a Jobbik képviselőit Dunaszerdahelyen
http://ujszo.com/online/kozelet/2014/02/25/tuntetok-vartak-a-jobbik-kepviseloit-dunaszerdahelyen
„Idegen megszállás alatt lévő országrészre” jött harcolni a Jobbik - „Takarodjatok!” - üzente nekik a tér!
Politikai cirkuszi előadást, avagy családi bulit tartott a Jobbik a dunaszerdahelyi művelődési házban?
Rafaj: a Jobbik azt teszi, amit Szlovákia enged neki
http://www.bumm.sk/92554/rafaj-a-jobbik-azt-teszi-amit-szlovakia-enged-neki.html
A szlovák gazdaság visszaveszi az első helyet
Bár tavaly mindössze 0,8 százalékkal növekedett a szlovák gazdaság, de 2015-re már a régió leggyorsabban növekvő gazdasága lehet a friss brüsszeli prognózis szerint.
http://www.portfolio.hu/gazdasag/a_szlovak_gazdasag_visszaveszi_az_elso_helyet.195818.html
Felemás teljesítmény a Slovnaftnál
Emelkedett tavaly a Mol szlovákiai leányvállalatának a bevétele, a nyeresége ugyanakkor csökkent...
http://www.tozsdeforum.hu/tozsde/reszvenypiac2/felemas-teljesitmeny-a-slovnaftnal/
Szlovák vevő - Magyar számlagyár
Szlovák céggel és hamis számlákkal verték át az adóhatóságot, futni hagyták őket. - Egy áfacsalással vádolt gabonatermelőt nagy valószínűséggel hamis papírok segítségével vettek rá az áfamentes értékesítésre, de az igazi felelősök ebben az ügyben sem érdeklik az adóhivatalt, csak a termelőket vegzálják.
Szlovák cukor - Magyar cukormaffia
Sonka, Papa és Macsek - a magyar áfacsalási iparág részletes üzleti gyakorlata…
http://index.hu/gazdasag/2014/02/25/sonka_papa_es_macsek_itt_az_igazi_cukormaffia/
Mákjuk lehet a szlovákoknak
A szlovák gyógyszergyár beszállása, és a magyar integráció sem menti meg a magyarországi máktermelést, amely akár harmadára eshet vissza…
A magyar vállalatok a legnagyobb külföldi befektetők Szlovákiában
http://www.napigazdasag.hu/elen-a-magyar-tokebearamlas-szlovakiaban/
Szlovákiában évről évre nő a családfa-kutatás iránti igény
Az elmúlt másfél évtizedben többszörösére emelkedett azoknak a magánszemélyeknek a száma, akik családfa-kutatási igénnyel fordultak a nyitrai központú Szlovák Állami Levéltárhoz.
http://www.bumm.sk/92422/egyre-tobben-igyekeznek-felkutatni-gyokereiket.html
A visegrádi országok felkészültek az ukrán menekülthullámra
http://www.dehir.hu/belfold/a-visegradi-orszagok-felkeszultek-az-ukran-menekulthullamra/2014/02/25/
Martonyi: Tiszteletben kell tartani a kisebbségek jogait
A visegrádi országok, valamint Bulgária, Románia és Görögország külügyminisztereinek budapesti találkozója…
http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&;cid=169953
Mesterházy szerint elfogadhatatlan az ukrán nyelvtörvény eltörlése
Az MSZP elnöke felszólítja Orbán Viktort, „hogy ha már egy szava sem volt a kijevi mészárlásról és a kormányválságról, legalább most tegyen határozott lépéseket a magyar nemzeti közösség érdekeinek védelmében”.
http://hvg.hu/vilag/20140224_Mesterhazy_Magyar_kepviseloket_fenyegetne
Külügyminisztérium: A nyelvtörvény hatályon kívül helyezése megkérdőjelezheti az új vezetés elkötelezettségét a demokrácia mellett
Híd-növekedés, MKP-csökkenés
Nem Kotleba, hanem a Szlovák Nemzeti Párt erősödött és jutna be a parlamentbe a Polis felmérése szerint. Az MKP gyengült, de még így is éppen bejutna.
http://www.bumm.sk/92406/hid-novekedes-mkp-csokkenes.html
SNS: A magyarországi pártok ne kampányoljanak Szlovákiában!
http://ujszo.com/online/kozelet/2014/03/04/sns-a-magyarorszagi-partok-ne-kampanyoljanak-szlovakiaban
Kotleba helyett az SNS erősödik
http://www.bumm.sk/92516/kotleba-helyett-az-sns-erosodik.html
42 százalékkal nyerne a Smer, bejutna az MKP is a szlovák parlamentbe
http://ujszo.com/online/kozelet/2014/02/24/42-szazalekkal-nyerne-a-smer-bejutna-az-mkp-is
A visszahívott pozsonyi konzul tanulmánya
Farkas Géza: „Szlovákia-ügy - rendhagyó megfontolások”
Konzul Gejza Farkas: ‚Nová vláda tisícročného štátu spustila obnovu. Slovenská štátnosť je maďarskou licenciou.‘
Minden út a szlováksághoz vezet Vilikovskynál
Pavel Vilikovskyt az egyik legjelentősebb kortárs szlovák szerzőként tartják számon. Több könyve is megjelent magyarul, történeteiben sok az általános közép-európai vonatkozás…
http://mno.hu/grund/minden-ut-a-szlovaksaghoz-vezet-vilikovskynal-1211725
Szlovákiát népszerűsítő videót készítettek minimális költségekből
Az uniós forrásokból finanszírozott, Szlovákiát propagáló videókkal is versenybe szállhatna az öt trencséni fiú, önerőből készített filmje.
http://www.bumm.sk/92356/szlovakiat-nepszerusito-videot-keszitettek-minimalis-koltsegekbol.html
Pons Danubii régió
A magyar-szlovák határ menti együttműködés jó példája…
Magyar turisták kerültek bajba a Tátrában
http://ujszo.com/online/kozelet/2014/02/22/magyar-turistak-kerultek-bajba-a-tatraban
Tabajdi Csaba: A nemzeti kisebbségekért felelős EU-biztost kell kinevezni
Tabajdi Csaba: Nem lehet hiteles az unió nemzeti kisebbségvédelmi keretrendszer nélkül
2014. február 26. - (mti)
Az európai kisebbségvédelemben mérföldkőnek nevezte Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő azt, hogy az alapvető jogok helyzetéről szóló, szerdán Strasbourgban elfogadott EP-jelentés közös uniós normák kidolgozására szólít fel a kisebbségvédelem terén. Külön üdvözölte, hogy az EP - mint közleményében írta, az ő javaslatát elfogadva - a roma stratégia mintájára kezdeményezte a nemzeti kisebbségek, regionális nyelvi csoportok, valamint autonóm régiók uniós védelmi rendszerének kialakítását. „Az uniós kisebbségvédelmi keretrendszerrel felállna a kisebbségi jogok uniós szintű ellenőrző mechanizmusa, amely éves rendszerességgel számon kérné a tagállamokon a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését” - vélekedett Tabajdi, aki szerint fontos, hogy a tagállamok minél hamarabb ratifikálják az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek jogvédelméről szóló keretegyezményét és a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, valamint hogy az Európai Unió késlekedés nélkül csatlakozzon az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. A magyar szocialista EP-delegáció vezetője üdvözölte, hogy az Európai Bizottság márciusban javaslatot tesz az igazságszolgáltatás, a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok tagállamokon belüli érvényesülésének az ellenőrzésére. Úgy vélekedett: a „koppenhágai mechanizmus”, valamint a magas szintű szakértőkből álló „koppenhágai bizottság” garancia lehet arra, hogy a tagállamok az uniós csatlakozást követően is tiszteletben tartsák az unió alapvető értékeit.
Kisebbségek bemutatását célzó programot indított a román oktatási minisztérium
A Hedvig tortúra folytatódik
Könyvet már írtak az életéről, de filmet is készíthetne történetéről valamely vállalkozóbb rendező. Az immáron magyar állampolgárságú, néhány napja Győrött élő Žák Malina Hedviget bíróság elé akarja állítani a szlovák főügyészség. A várható vád: hamis tanúzás.
http://www.szabadfold.hu/aktualis/a_%C5%BDak_malina_hedvig_tortura_folytatodik
Beindult a bevásárlóturizmus
Jobban pörög a forgalom az északi határ közelében lévő boltokban a gyengébb forintárfolyam miatt - leginkább a szlovák határ menti sűrűn lakott helységek boltjaiban ugrott meg a forgalom…
http://index.hu/gazdasag/2014/02/22/beindult_a_bevasarloturizmus/
A szlovákiai bevásárló-turisták együtt mozognak az árfolyammal
http://www.elelmiszer.hu/cikk/a_szlovakiai_bevasarloturistak_egyutt_mozognak_az_arfolyammal
Rihanna és Shakira Szlovákiában
Sem a magyarországi magyar, sem a szlovákiai szlovák névadáshoz nem igazodik teljes mértékben a szlovákiai magyar szülők keresztnévválasztása…
http://www.mixonline.hu/Cikk.aspx?id=95742
Az anyanyelv nemzetközi napja
A kihalás veszélye fenyegeti ebben az évszázadban a világon beszélt hatezer nyelvnek több mint a felét…
https://cultura.hu/kultura/az-anyanyelv-nemzetkozi-napja/
Nem csak felkészülnek: Hivatalosan is segítséget ajánl Pozsony Kijevnek
Szlovák morfin lesz a magyar mákból
http://www.agrarszektor.hu/novenytermesztes/elemzesek/szlovak_morfin_lesz_a_magyar_makbol.3603.html
„A határok ne jelentsenek akadályokat a személy- és áruforgalomban”
A Magyarország és Szlovákia közötti közlekedési fejlesztések…
http://nol.hu/gazdasag/a_hatar_nem_lehet_akadaly
Az új komáromi Duna-híd a kamionosoknak is nagy segítség lesz
Téli kampányok a szlovák utazók megnyeréséért
Tavaly Szlovákiából 129.197 vendég 285.476 vendégéjszakát töltött el a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken…
http://www.turizmusonline.hu/cikk/teli_kampanyok_a_szlovak_utazok_megnyereseert
Mesterházy kiakadt a szlovákiai magyar nagykövetre
http://mandiner.hu/cikk/20140221_mesterhazy_kiakadt_a_szlovakiai_magyar_nagykovetre
Hát ez csak természetes..!
http://gepnarancs.hu/2014/02/hat-ez-csak-termeszetes/
Dagad a botrány Kotleba és a magyar nagykövet találkozója körül
http://www.bumm.sk/92434/dagad-a-botrany-kotleba-es-a-magyar-nagykovet-talalkozoja-korul.html
Balogh a romakérdést is megvitatta Kotlebával
Cigánybűnözés vagy roma integráció? Mindkét fél másként magyarázza Marian Kotleba besztercebányai megyefőnök és Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövet találkozóját.
http://ujszo.com/online/kozelet/2014/02/22/balogh-a-romakerdest-is-megvitatta-kotlebaval-fb
Barak László: Újfent BEKAPHATJÁTOK!
Azt hiszik, hogy ők fingják a passzátszelet, de legalábbis a magyar nemzeti tömjént…
http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2014/02/21/ujfent-bekaphatjatok
Balogh Csaba, takarodj!
Ez a legújabb magyar nemzeti minimum, amit tehetünk.
http://www.parameter.sk/blog/csehszlovak-kem/2014/02/21/magyarorszag-hivatalosan-neonaci
Határon átnyúló együttműködés Besztercebánya megyében
A „cigánybűnözésről” cseverésztek…
Szélsőjobbos politikussal pózolt a pozsonyi magyar nagykövet
Magyarázkodik a szlovákiai magyar nagykövet
Cigánybűnözésről akar tárgyalni a pozsonyi nagykövet
http://nol.hu/kulfold/ciganybunozesrol_akar_targyalni_a_pozsonyi_nagykovet?ref=sso
Kövér László: A külhoniaknak is tanulniuk kell!
Az elmúlt tanévben 1064 külhoni magyar fiatal tanult állami ösztöndíjasként a saját országában, Magyarországon mintegy nyolcezer határon túli fiatal tanult, és a kormány 409 millió forintot költött erre a célra…
http://www.magyarhirlap.hu/kover-a-kulhoniaknak-tanulniuk-kell
Lesújtó jelentés
Bertelsmann Alapítvány: Az Orbán-kormány semmibe veszi a demokrácia alapelveit, Magyarországon nem működik a hatalmi ágak szétválasztása - A kormány fő stratégiai prioritása: hosszú távra, több ciklusra átnyúlóan konszolidálni a Fidesz hatalmát…
http://nepszava.hu/cikk/1011499-lesujto-jelentes-a-hazai-viszonyokrol
Mit hagyott ránk Antall József?
Az egykori miniszterelnök nagy tisztelője volt Horthynak, és a kormányzót „magyar hazafinak” nevezte, „akit a nemzet tudatában is tisztességgel el kell helyezni”. - Antall igazi „örökségének” a legfájdalmasabb eleme maga Orbán Viktor.
http://nepszava.com/2014/02/velemeny/kemeny-adam-mit-hagyott-rank-antall-jozsef.html
Átverte a Mazsihiszt a miniszterelnök
Botrány a Jad Vasem-díjátadón
http://nepszava.hu/cikk/1011509-atverte-a-mazsihiszt-a-miniszterelnok
Mazsihisz: Orbán levelében nem voltak válaszok, marad a bojkott
http://www.168ora.hu/itthon/mazsihisz-orban-leveleben-nem-voltak-valaszok-marad-bojkott-123898.html
Bevonulna Kárpátaljára a szlovákiai Megélhetési Magyar?
Rejtett kamerák a rendőri öltözőben
http://www.bumm.sk/92284/botrany-kamerak-voltak-a-rendorok-oltozojeben.html
A csehszlovák újhullámmal foglalkozik Apertúra legújabb száma
A Szegeden működő internetes folyóirat új, tematikus száma a cseh és a szlovák filmmel foglalkozik.
Szocsi tévés közvetítés: Látja? Nem látja?
Nem tudni, miért sötétült el és újabban miért fogható a magyar adás a határokon túl…
http://nol.hu/lap/sport/20140220-latja__nem_latja_?ref=sso
Az EP-választás is téma volt Orbán Viktor és Berényi József tárgyalásán
http://mandiner.hu/cikk/20140220_az_mkp_elnokevel_talalkozott_orban_viktor
A nemzetiségi önkormányzatok 2014. évi feladatalapú támogatásának pontértékei
http://www.kormany.hu/download/a/8f/21000/nemzetis%C3%A9g%20t%C3%A1mogat%C3%A1s.zip
Répás Zsuzsanna: Minden közösségnek joga van nyelvét szabadon használni
http://www.hirado.hu/2014/02/20/repas-minden-kozossegnek-joga-van-nyelvet-szabadon-hasznalni/
Békéscsaba Munkácsy városa
http://csabaimerleg.hu/index.php?page=hir&;hir_id=6826
Munkácsy ezer szállal kötődött Békéscsabához
http://csabaimerleg.hu/index.php?page=hir&;hir_id=6916
51 képpel, 300 relikviával tisztelegnek Munkácsy évfordulóján
Az egykori békéscsabai asztalosinas, majd világszerte elismert festőzseni, Munkácsy Mihály születésének 170. évfordulóján nyílt kiállítás a róla elnevezett múzeumban. - Tőketerebesnek is kedveskedik a csabai múzeum…
http://www.beol.hu/bekes/kultura/51-keppel-300-relikviaval-tisztelegnek-munkacsy-evfordulojan-540068
170 éve született Munkácsy Mihály
http://nepszava.hu/cikk/1011150-170-eve-szuletett-munkacsy-mihaly
Munkácsy 170 - Békéscsaba tisztelgése
http://www.ma.hu/kulturport.hu/202601/Munkacsy_170__Bekescsaba_tisztelgese
Dinamikusan nő hazánkban a szlovák vendégek száma
http://www.objektivhir.hu/display/hir.php?hirid=47193
Magyar-szlovák védelmi találkozó Székesfehérváron
Meg kell őrizni a közös katonai képességeket - Miloš Koterec: a találkozó szerves része a két ország baráti együttműködésének…
http://www.honvedelem.hu/cikk/42470
Miloš Koterec szlovák államtitkár Székesfehérváron
Március közepén a V4 védelmi miniszterei aláírhatják a közös védelmi tervezési együttműködést
Kassai képzőművészek tárlata Esztergomban
http://www.felvidek.ma/kitekinto/magyarorszag/44160-kassai-kepzomuveszek-tarlata-esztergomban
Ipeľ - Ipoly Eurorégió: Közös javaslat a közlekedési korridor fejlesztéséről
Verik a szlovák autósok a magyarokat
A szlovák vásárlók megint több új autót vettek, mint a magyarok…
http://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/verik_a_szlovak_autosok_a_magyarokat.576636.html
A magyar-szlovák határ túloldalán éberen figyelik az euró forintárfolyamának alakulását
Ha kedvező a helyzet, sokan máris indulnak a magyar kereskedésekbe…
http://www.hirado.hu/2014/02/18/maris-indulnak-eberen-figyelik-az-arfolyamot/
A szlovákiai munkapiac 8 komoly problémája
http://www.bumm.sk/92206/a-szlovakiai-munkapiac-8-komoly-problemaja.html
Tizenhárom pozsonyi Dávid
A hatalmat megosztó és ellenőrző fékek és ellensúlyok csak politikai zűrzavart, fölösleges viszálykodásokat okoznának?
http://nol.hu/lap/allaspont/20140221-tizenharom_david?ref=sso
Melyik elnökjelölt támogatja a vasúti többnyelvűséget?
http://www.bumm.sk/92331/melyik-elnokjelolt-tamogatja-a-vasuti-tobbnyelvuseget.html
Lehet tippelni a szlovák elnökválasztásra
Nem Fico lesz a befutó a szlovák államfőválasztáson?
http://diamondbridge.hu/nem-fico-lesz-befuto-szlovak-allamfovalasztason/
Kampánystart Szlovákiában
Az országot már korábban ellepték a jelöltek óriásplakátjai, a nyomtatott sajtó tele van választási hirdetésekkel.
Ki követheti Ficot?
A kormányfő-államfőjelölt elmondta, kik a koronahercegek a Smerben, mi lesz a kisebbségi kormánybiztosi poszttal, és mit gondol a kettős állampolgárságról.
http://www.bumm.sk/92323/ki-kovetheti-ficot.html
Fico vetélytársra lelt
A vártnál izgalmasabban alakulhat a szlovákiai elnökválasztás, amely immár legalább kétesélyes - derül ki a szlovákiai közvélemény-kutató intézetek legújabb felméréseiből.
http://nol.hu/kulfold/fico_vetelytarsra_lelt?ref=sso
Felfelé buktatja magát Fico
Egyesek szerint „félelnöki” rendszert akar az államfőválasztáson induló miniszterelnök…
http://nol.hu/kulfold/20140218-felfele_buktatja_magat_fico?ref=sso
Pártot alapít a szlovák parlament fenegyereke
Alojz Hlina, a szlovák politika performanszművésze, megrögzött aktivista. Letutajozott Komáromba bocsánatot kérni a magyaroktól, vitt már tankot, birkákat, cigányokat a fővárosba…
http://www.bumm.sk/92168/partot-alapit-a-szlovak-parlament-fenegyereke.html
Minden nagyon szép, minden nagyon jó
Orbán négy évet értékelt - Az ellenzék cáfol
Felavatták Antall József szobrát Szlovákiában
Antall József felavatott szobra a szlovákiai Kolozsnémán (Klížska Nemá) 2014. február 16-án. A szobrot a miniszterelnök halálának 20. évfordulója alkalmából állították. - Fotó: Krizsán Csaba (mti)
A Csehszlovákiától történt visszacsatolás 90. évfordulójára emlékeztek Somoskőújfalun
http://www.hirek.sk/multunk/20140216115057/A-hazateres-napjara-emlekeztek-Somoskoujfalun.html
A világ legnagyobb internetes áruháza Szlovákiában
Az amerikai Amazon négy raktárt készül építeni Közép-Európában…
http://vilagszam.hu/cikkek/amazon-aruhaz-szlovakiaban-hol-valosul-meg-a-nagy-beruhazas-.html/7101/
Föld, bor, pálinka
Sorra veszítjük el az agrárdiplomáciai csatákat. Elbuktuk a tokaji borral kapcsolatos névvitát…
http://nol.hu/lap/allaspont/20140227-fold__bor__palinka?ref=sso
Tokaj - Kettéválhat a történelmi borvidék
http://nepszava.hu/cikk/1011233-kettevalhat-a-tortenelmi-borvidek/
Az utóvédharcot is elvesztette Magyarország
A szlovák tokaji végleg velünk marad, de tragédia nem történt.
http://hetivalasz.hu/uzlet/az-utovedharcot-is-elvesztette-magyarorszag-de-nincs-nagy-baj-73685
Mi lesz így a Tokaji borral? Szlovákiában nagyon örülnek
http://www.penzcentrum.hu/kkv/mi_lesz_igy_a_tokaji_borral_szlovakiaban_nagyon_orulnek.1039273.html
Tokaj: Enyém, tied, kié?
Meg kell egyezni a szlovákokkal, hiszen Tokaj hírnevének fenntartásában ők is érdekeltek…
http://bor.mandiner.hu/cikk/20140220_bortars_tokaj_enyem_tied_kie
Elutasította az Európai Bíróság a magyar fellebbezést a Tokaj márkanév ügyében
Nem minősül megtámadhatónak a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” szlovák névnek a nyilvántartásba való bejegyzése…
http://zipp.hu/bor-agora/2014/02/13/europai_birosag_van_szlovak_tokaji
Történelmi mélyponton a szlovák infláció
A fogyasztói árak növekedése Szlovákiában januárban, az infláció éves szinten nulla…
http://www.napigazdasag.hu/tortenelmi-melyponton-a-szlovak-inflacio/
Áll a bál a parlamentben
Ablakon kihajított uniós zászlók, narancsszínű gigalufik, lézeres tollal letámadott képviselőtársak. - Búcsúzik a magyar parlament, áll a bál az Országházban…
http://ujszo.com/online/kulfold/2014/02/13/parlamenti-buli-budapesten-is-all-a-bal
Hatékony együttműködés a schengeni belső határokon
Sátoraljaújhely - Slovenské Nové Mesto Magyar-Szlovák Kapcsolattartási Szolgálati Hely
Belgiumba menekülnek a kassai romák
http://nol.hu/kulfold/belgiumba_menekulnek_a_kassai_romak
A szavazatok 38,1%-ával a kormányzó Smer-SD győzne
Ha most tartanák a parlamenti választást: hét párt jutna a parlamentbe, köztük a Híd és az MKP is…
http://ujszo.com/online/kozelet/2014/02/12/focus-a-smer-gyozne-bejutna-a-hid-es-az-mkp-is
Műholdas szerződést hosszabbítottak
A Towercom szorosan együttműködik a Skylink TV platformmal…
http://www.mediainfo.hu/hirek/article.php?id=31240&;referer_id=rss
Rákóczi Szövetség: Pályázat a Felvidékről kitelepítettek emléknapjára
A Beneš-dekrétumokat vizsgálná egy EP-s jogi vélemény
http://www.bruxinfo.hu//cikk/20140211-a-benes-dekretumokat-vizsgalna-egy-ep-s-jogi-velemeny.html
Jöhet a közös hadgyakorlat a szlovákokkal
http://mno.hu/belfold/johet-a-kozos-hadgyakorlat-a-szlovakokkal-1210454
Független elnöke lehet Szlovákiának
http://www.stop.hu/kulfold/fuggetlen-elnoke-lehet-szlovakianak/1215935/
Halo, azaz gyűrű alakú fényjelenség a Hold körül Salgótarjánban
A fényjelenséget 8-12 kilométer magasban elhelyezkedő felhőkben lévő jégkristályokon visszaverődött és megtört fénysugarak okozzák. - Fotó: Komka Péter (mti)
Novák Előd majdnem meghalt, miközben a német katonákra emlékezett
http://444.hu/2014/02/10/novak-elod-megserult-mikozben-a-nemet-katonakra-emlekezett/
Értékelték a Čabiansky kalendárt
Az idei már az 52. kalendárium, illetve az újrakiadástól számítva a 24. A nívós kiadványt Gabriela Hamranová, a Szlovák Nemzeti Könyvtár nyugalmazott könyvtárosa értékelte, a szerkesztési szempontokat pedig a kötet felelős szerkesztője, Alžbeta Hollerová Račková ismertette.
http://csabaimerleg.hu/index.php?page=hir&;hir_id=6817
XXIII. Nemzetiségi Vezetők Országos Találkozója Békéscsabán
Vasutas Művelődési Ház - 2014. február 14-15-16. - Varga Andrásné és Hégely Szilvia kiállítása - Savanyúság és befőtt bemutató, Sütemény kiállítás és borbemutató - A Tompa utcai óvodások műsora - Tanácskozás: Együttműködő közösségek - barátságok értéke, - Kisközösségek, - Választások, - Közösségeink összetartó ereje…
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.543149649117349.1073741887.147596498672668&;type=1
Együttműködő közösségek - barátságok értéke
2014. február 14. - (Vándor Andrea - csabaimerleg.hu)
Békéscsaba a szlovákok, Munkácsy Mihály és Áchim L. András városa - mondta Ando György, a békéscsabai szlovák önkormányzat elnöke a XXIII. Nemzetiségi Vezetők Országos Találkozóján pénteken délután a Vasutas Művelődési Házban. A dél-alföldi szlovákság fellegvárában éppen ezért különleges alkalom, hogy immár huszonharmadszor találkozhattak a honi és a szlovákiai a nemzetiségi vezetők. Hradište delegációja azért is kedves az ittenieknek, hisz a csabaiak is arról a vidékről települtek ide.
Az idén három kiállítás megnyitójával vette kezdetét a találkozó: Varga Andrásné amatőr festő kiállítását Molnárné Pribojszki Judit, a Csabai Szlovákok Szervezetének vezetőségi tagja nyitotta meg, Hégely Szilvia óvónő gyöngyből készült ékszereit és dísztárgyait Somogyiné Jószefné, a Békéscsabai Városvédő Egyesület ügyvezető alelnöke mutatta be. A savanyúság és befőtt bemutatón dr. Csicsely Ilona önkormányzati képviselő, a Békés Megyei Szlovák Önkormányzat elnöke méltatta az üvegbezárt ízek harmóniáját, a régi hagyományok és az új gasztronómiai szokások párhuzamos egymás mellett élését.
A Tompa utcai óvodások műsora után Herczeg Tamás tanácsnok a városvezetés nevében és Vantara Gyula polgármester üdvözletét tolmácsolva nyitotta meg a 23. konferenciát. Sok ismerős arccal találkozhatunk itt évről évre, amelyben nagy érdeme van Ancsin Pálné, Erzsike néninek, aki fáradhatatlanul szervezi, hívja, várja Békéscsabára a nemzetiségi vezetőket - mondta a tanácsnok, és kiemelte, hogy az idei tanácskozás mottója az „Együttműködő közösségek - barátságok értéke”, amely témakör köré fonódtak az idei előadások, korreferátumok. Elsőként dr. Micheller Magdolna főiskolai tanár a Kisközösségek, mint értékek címmel tartott előadást - elsősorban a hallgatói körében végzett kutatásai, tapasztalatai alapján, majd a kulturális közösségek, csoportok összetartó erejéről Ružena Baraneková, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége elnöke beszélt. Kiemelte, hogy a kohézió erő, s egy jól működő helyi kis közösség, például egy énekkar erősíti az egész szervezetet, esetünkben a honi szlovákok társadalmát.
Tolnai Péter, megyei önkormányzat nemzetiségi bizottságának elnöke a választásokkal kapcsolatban adott tájékoztatást, majd a lengyel nemzetiség munkáját Máthé László, Kovács Erzsébet, a roma önkormányzat, Grósz György pedig a románság tevékenységét mutatta be, illetve az előadók vázolták a megyénkben élő nemzetiségek anyaországokkal való kapcsolatát is. A találkozót megtisztelte jelenlétével Hradište polgármestere, Pavel Lašak is, aki testvértelepülésük, Csabaszabadival ápolt kapcsolataikról, közös rendezvényeikről számolt be Kesjár Mátyás, Csabaszabadi szlovák önkormányzat elnöke társaságában.
Természetesen a tanácskozások, előadások és a hozzászólások után a szórakozásra, a kikapcsolódásra is jutott idő. Este Vozár Márton gasztronómus, a Csaba Szlovákok Szervezetének vezetőségi tagja a borok és a sütemények birodalmába kalauzolta a nemzetiségi vezetőket, majd a vendégcsoportok és a háziak vidám farsangi műsort is adtak. Szombaton a vendégek Békéscsaba nevezetességeivel ismerkedhetnek, vasárnap pedig egyházi szertartásokon vesznek részt.
A kolbász története
www.oslovma.hu/XXX/KolbTori.pps
Dedinszky Gyula: A csabai kolbász
www.oslovma.hu/XXX/CsabKolb.pdf
Nyíregyházi szlovák („tirpák”) nyelvjárási és néprajzi emlékek
www.oslovma.hu/XXX/NyTirpak.pdf
Tóth István: Szlovák nemzetiségi törekvések a két világháború között
www.oslovma.hu/XXX/SzlNemzT.pdf
Galda Levente: „Múlt nélkül nem lehet jövőnk”
Fico műtétje komplikációk nélkül zajlott le
http://ujszo.com/online/kozelet/2014/02/24/fico-mutetje-komplikaciok-nelkul-zajlott-le
Robert Fico komoly focisérülése
Műteni kell a szlovák kormányfőt
Újra lesz magyar-román meccs, a szlovákok megkapták a spanyolokat
2016-os franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság selejtezőcsoportok
http://www.bumm.sk/92371/ujra-lesz-magyar-roman-meccs-a-szlovakok-megkaptak-a-spanyolokat.html
Felmenthetik Eva Varholíková Rezešovát?
A kassai milliomos-leszármazott ügye a kezdetektől libikókára emlékeztet.
http://www.parameter.sk/rovat/kulfold/2014/02/24/felmenthetik-eva-varholikova-rezesovat
bocs, asztat csak mostan látom... - IGEN, van egyetlen 1, ráadásul tényleg nagyon pozitív példa: Mátraszentimre, ahol helyi szlovák önk. vette át az iskolát. Persze az is a mi koalíciónk, nem a Fuziké... - Az orsz. önk. által átvettekről nem szóltam... - i.
Választás 2014
Bojkottáljuk a nemzetiségi parlamenti képviselők választását!
- Ne mondjunk le arról az alapvető állampolgári jogunkról, hogy pártlistákra is szavazhassunk!
- Ne támogassuk a ránk erőszakolt, a valódi nemzetiségi parlamenti képviseletet nem biztosító látszatmegoldásokat!
http://www.oslovma.hu/XXX/BojkotOK.pdf
Egyetlen lista, egyetlen lehetséges győztes - ilyen választásban részt venni méltatlan és megalázó, sőt felelőtlenség is. - A felkínált nemzetiségi képviseleti rendszer elégtelen és hangoztatott céljaival ellentétes hatású. - Szó sincs valódi választásokról - legfeljebb csak szavazásról.
http://oslovma.nolblog.hu/archives/2014/02/03/Bojkottttt/
Nemzetiségi választások / Pilisszentkereszt / Pilisvörösvár
Trubek Zsuzsa (hvg.hu): Sváb lehetsz, de fideszes nem
A szlovákok körében belháború tört ki a feliratkozás-pártiak és a bojkottot hirdetők közt. - A németek sem törik össze magukat - „Kaptunk is, meg nem is” - Választás: nemzeti(ségi) identitás vagy pártpolitikai nézetek - Taktikáznak a roma vezetők - „Antidemokratikus és céltalan, az ötfős lista pedig visszatetsző, közülük senkire nem bíznám a képviseletemet” - mondja a hvg.hu-nak egy pilisszentkereszti szlovák fiatal…
http://hvg.hu/itthon/20140304_nemzetisegek_szavazas_regisztracio
Több mint húsz év után megoldódott a hazai nemzetiségek parlamenti képviselete, de az érintettek nem maradéktalanul elégedettek, a regisztráció pedig csak vontatottan halad. Bár elvileg jelentős kedvezménnyel lehetne saját képviselőjük, ehhez le kell mondaniuk arról, hogy pártlistára szavazzanak. A német önkormányzat hiába állt ki a regisztráció mellett, a svábok nem törik össze magukat, a szlovákok körében pedig egyenesen belháború tört ki a feliratkozás-pártiak és a bojkottot hirdetők közt. A legnagyobb kisebbség, a romák vezetői láthatóan taktikáznak. Egy szlovák és egy sváb településen jártunk.
„Kaptunk is, meg nem is” - mondja Sax László, a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, mit jelent számára és a sváb közösségnek az a lehetőség, hogy idén először alkalmuk nyílik saját képviselőt küldeni a magyar parlamentbe. Az elnök azért fogalmaz vegyes érzésekkel, mert a nemzetiségi regisztráció által ugyan valóban lehetőséget kaptak a nemzetiségiek arra, hogy képviselőjükön keresztül hallassák a hangjukat az Országgyűlésben, de ha élni kívánnak ezzel a jogukkal, le kell mondaniuk a pártlistára adható szavazatukról.
Heinek Ottó, a Német Országos Önkormányzat elnöke a 2011 végén elfogadott törvényre utalva azt mondja, annak előkészítésekor még reménykedtek, hogy a közösségek tagjai nem kényszerülnek majd választásra nemzeti identitásuk és a pártpolitikai nézeteik kifejezése között, de sajnos nem sikerült ezt elkerülni. A lehetőségnek mindettől függetlenül mégis óriási jelentőséget tulajdonítanak a német nemzetiségi képviseletek, egy emberként álltak mellé, és próbálják meggyőzni minden tagjukat arról, hogy éljenek a lehetőséggel, ha már több mint 20 évet vártak saját képviseletre. Nem felejtik ugyanis, hogy a kezdeményezésben a regnáló kormányok egy régi adóssága nyilvánul meg.
A 2011-es népszámlálási eredmények is alátámasztják, hogy a magyarországi németek közt az utóbbi tíz évben komolyan erősödött az identitás. Heinek szerint főleg a fiatalok és a középkorúak körében ugrott meg a magukat németnek vallók aránya, amiben szerepet játszhat, hogy a fiatalokban már nincs meg a félelem a jogfosztottságtól, a kitelepítéstől. Emellett a német ajkú országok gazdasági és társadalmi fejlettsége büszkeséggel tölti el őket, vagyis németnek lenni ma egyszerűen Magyarországon is menő. Ezzel is magyarázható, hogy 2001-hez képest több mint 60 ezerrel többen vallották magukat német nemzetiségűnek.
Két évtizedes adósság
Az Alkotmánybíróság már 1992-ben deklarálta: mulasztásos alkotmánysértés, hogy nincs megoldva a hazai kisebbségek parlamenti képviselete, miközben az alkotmány a nemzeti és etnikai kisebbségeket államalkotó tényezőnek ismeri el. „A képviselet szükséges feltétele annak, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó tényezői szerepüket betölthessék” - mondta ki a testület, amely eredetileg 1992. december 1-ig szabott határidőt a mulasztás pótlására. Az Országgyűlés ezt követően alkotta meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, amely kimondta: „a kisebbségeknek - külön törvényben meghatározott módon - joguk van az országgyűlési képviseletre”. A választójogi törvényben azonban ez nem jelent meg, 1993-ban a szavazáson elbukott az erről - illetve a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogáról - szóló javaslat. Tervezetek készültek 1997-1998-ban is, de végül 2011 végéig kellett várni arra, hogy ez a kérdés, nem mindenki megelégedésére ugyan, de megoldódjon.
Személytelen levelek
A Budapesttől nem messze fekvő Pilisvörösváron egy valóságos kis német oázisba csöppenünk, ahol a kacskaringós utcákban és a hivatalokban a magyar mellett mindenhol német nyelven is fel vannak tüntetve az elnevezések. Itt 2011-ben a lakosoknak mintegy fele németnek vallotta magát, aminek tükrében elképzelhetetlennek tűnik, hogy az országos önkormányzat által a helyiek számára előirányzott 880 nemzetiségi regisztráló helyett eddig csupán száz körülire tehető azok száma, akik a nemzetiségi érdekeket a pártpolitikánál biztosan előrébb helyezik (a határidő egyébként március 21.).
Bár az „Itt az idő” („Es ruft die Zeit”) jeligével fémjelzett kampány üzeneteit a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a helyi német nemzetiségi önkormányzatok igyekeznek eljutni tagjaihoz a regisztrálás elősegítése érdekében, Sax László szerint a munkájukat nagyban nehezíti az az ellenséges légkör, amit a szavazataik elveszítésétől tartó pártaktivisták és egyes, a törvény szövegét nem egészében ismerő civilek teremtettek. Bár önmagában a pártlistára szavazásról lemondás nem zárja ki teljesen a nemzetiségiek aktív politikai részvételét: egyéni jelöltekre leadhatják voksukat, aki után töredékszavazat jut majd a pártja országos listájára.
Heinek Ottó szerint a választások kimenetelét érdemben nem is képes befolyásolni az a pár tízezer szavazat, amit a nemzetiségi képviselőkre adnának le, ezt az Országos Német Nemzetiségi Önkormányzat számításokkal képes igazolni. Sax László nem is talál reális magyarázatot arra, hogy miért vannak olyanok, akik hátráltatni akarják őket őket a nemzetiségi lista propagálásában (a ma már a PM színeiben politizáló Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman például a választások bojkottálására hívta fel a nemzetiségeket). Annál is inkább, mert ellenlábasok nélkül is problémát okoz a címzett nélkül kiküldött tájékoztató cédulák hatástalansága, mely elvileg a nemzetiségieket informálná újonnan szerzett jogaikról.
Taktikáznak a roma vezetők
A magyarországi nemzetiségek közül a cigányság az egyetlen, amely létszáma alapján komolyan bele tud szólni a hazai politikába, de eddig csak mintegy 7200-an gondolták úgy, hogy roma listára kívánnak szavazni áprilisban. Érdekes módon viszont vezetőik nem törik magukat azon, hogy gyorsítsák a regisztrációt. Egy, a Roma Sajtóközpont birtokába jutott levélben Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat és a Lungo Drom elnöke, a Fidesz képviselője egyenesen arra kérte a címzetteket, hogy ne adják le a nemzetiségi regisztrációs kérelmeket. A kérést a levélben nem indokolta, de január elején, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: a Fidesz szövetségeseként a parlamenti választások sikerének rendelik alá a nemzetiségi szavazást, és csak annyi embert regisztrálnak nemzetiségiként, amennyi szükséges. Vagyis, ha 10-20 ezer roma képes bejuttatni egy kisebbségi képviselőt, a többieknek fölösleges regisztrálniuk, nyugodtan szavazhatnak - mondjuk - a Fidesz listájára.
Ferenc, egy magát svábnak valló pilisszentiváni férfi példája is igazolja a cédulák személytelenségéből fakadó érdektelenséget. „Ha személyesen megkeresnek, regisztrálni fogok, hiszen magam is sváb vagyok, ám nem fogok utánajárni a dolgok menetének” - mondta a hvg.hu munkatársának. Sax László szerint az embereket elvileg tájékoztatták a választási irodák, ők mégsem érzik magukat személyesen megszólítva. Ily módon pedig nem látják a regisztráció szükségességét, valamint sok esetben azt sem, hogy mit nyerhetnek és veszíthetnek a nemzetiségi szavazással.
„Ez az igazi választás”
Habár a nemzetiségi regisztráció és az áprilisi választások vonatkozó kitétele végre lehetőséghez juttathatja a nemzetiségeket, március elejéig mégis meglepően kevesen kérték felvételüket a névjegyzékbe. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján közzétett adatok szerint bő két héttel a regisztráció március 21-i lezárta előtt egyik nemzetiség sem jár a közelében a képviselő megválasztásához szükséges, körülbelül 20 ezer szavazatnak (a törvény szerint a kisebbségek jelentős kedvezménnyel, az összes listás szavazat 372-ed részének megszerzésével már mandátumot szerezhetnek). A legtöbben, majdnem 7200-an a romák regisztráltak, a németek közül 4800-an szavaznának nemzetiségi listára.
Legnagyobb visszatartó erőnek a szlovák nemzetiségiek körében is a pártlistás szavazatról lemondást tartják. „A közösség tagjai kevésbé érzik, hogy új jogot kaptak, számukra a jogfosztással ér fel, hogy nem szavazhatnak pártlistára” - mondja Fuzik János, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, aki az országos önkormányzat vezetőjeként szintén teljes mellszélességgel áll a névjegyzékbe vétel mellett. Annak ellenére is, hogy matematikai számításokra hivatkozva úgy látja, csak a roma és a német nemzetiségnek van esélye több tízezer szavazatot összegyűjteni.
A 2011-es népszámláláson 35 ezren vallották magukat szlovák nemzetiségűnek az országban, szemben a németek 185 ezer tagot számláló közösségével. A rendszer ezért Fuzik János szerint nem ad reális esélyt a magyarországi szlovákoknak a parlamenti mandátum megszerzésére. A törvény értelmében ugyanakkor azok a nemzetiségek, amelyeknek nem sikerül a teljes jogú képviselő választásához szükséges minimum szavazatot összegyűjteniük, szószólót küldhetnek az Országgyűlésbe, aki felszólalhat ugyan az érdekükben, de nem szavazhat majd.
Szlovák belháború
Valószínűleg a szlovákoknak is csak szószólójuk lesz a parlamentben, hiszen hétfőig nem érték el a 800 regisztrált választót sem. Ennek okaira utalva Fuzik János és a Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete is nagyon károsnak nevezi, hogy az országos önkormányzatban kisebbségben lévő szervezet, a Zväz-Piliš-Novohrad (Szövetség-Pilis-Nógrád) vezetője, Fuhl Imre bojkottra szólította fel a szlovákságot. A Pilisszentkereszten élő, egy magyarországi szlovák honlapot is szerkesztő férfi viszont számos érvet tud felsorolni a bojkott szükségességének alátámasztására.
Bár ő maga is alapvető joguk elvesztésének éli meg a lemondást a pártlistára szavazásról, azt Fuhl is megérti, hogy visszatetsző lehetne, ha három szavazata (egyéni, pártlistás és kisebbségi) is lenne a nemzetiségieknek. Leginkább azt nehezményezi, hogy nincs konszenzus a nemzetiségi képviselők országos listájának összeállításában. Egyenesen úgy fogalmaz: nincs szó a nemzetiségek valódi választásáról, csupán egy olyan szavazásról, melyen politikai ellenfelei - az országos önkormányzat vezetése tagjai -, valós felhatalmazás nélkül, négy évre magukhoz ragadják a képviselet jogát, vagyis csak a magyarországi szlovákok egy részének érdekei juthatnának érvényre.
Fuhl szerint hazai szlovák civil szervezetek is kimaradtak a döntéshozatalból, köztük a legrégebbi és legtöbb tagot számláló Magyarországi Szlovákok Szövetsége. Attól is tart, hogy az Országos Szlovák Önkormányzat a kampányra adott - várhatóan március 7-én kiutalandó - állami támogatást egyáltalán nem egy utolsó, intenzív regisztrációs hullámra költené el (ezt tervezi például a német önkormányzat), hanem a pénzt épp ellenük használná fel az őszi helyi, területi és országos nemzetiségi önkormányzati választások előtt.
„Srácok, ezt ne így csináljátok!”
„Antidemokratikus és céltalan, az ötfős lista pedig visszatetsző, közülük senkire nem bíznám a képviseletemet” - mondja a hvg.hu-nak egy pilisszentkereszti szlovák fiatal, utalva az Országos Szlovák Önkormányzat tervezett listájáról. Szerinte a községben élő és onnan származó barátai közül senki nem kéri a felvételét a névjegyzékbe, magukat a téma iránt teljesen érdektelennek, közönyösnek mondja, ő inkább egy párt listájára szavaz majd. A fiatalok körében ugyanilyen apadó érdeklődésről, nehezebb mozgósításukról beszél Sedró János is, a Budapesttől délre fekvő Pilis város szlovák önkormányzatának elnöke is. Szerinte ugyanakkor az idősebbek egyre fontosabbnak érzik a visszatérést a gyökereikhez, és megvan az igény a kultúra intézményes ápolásra.
A szlovákoknál ugyan a szemben álló felek tisztán látják, hogy csupán a nemzetiségi szószóló delegálása lehet a valós kimenetele a regisztrációnak, de ellentétes állásponton vannak ennek jelentőségében. A korábban említett szlovák fiatalok szervezete nem foglalkozik „kicsinyeskedéssel”, szerintük nem szabad lebecsülni a szószóló szerepét. „Nem azzal foglalkozunk, hogy nem érjük el a küszöböt, hanem azzal, hogy egyáltalán lesz képviseletünk” - mondja Kiszely András, aki szerint mindenképpen lehetőségük adódik majd hozzászólni őket érintő ügyekhez, és kifejezésre juttatni a problémáikat, vagy épp szólni, hogy „srácok, ezt ne így csináljátok!”.
Fuhl Imre ezzel szemben a szószólók csekély jogosítványait említi, az interpellációhoz való jog, így a végrehajtó hatalom ellenőrzésének hiányát, valamint a lobbizási lehetőségek visszaszorulását. Az országos önkormányzat törekvése mögött kizárólag politikai ellenfelének vagyonszerzési ambícióit látja, híveit pedig a látszatmegoldások elutasítására szólítja fel. Bojkottjának hatására ő maga is minimum pár százra teszi azok számát, akik szándékosan nem élnek a regisztráció lehetőségével, azt ugyanakkor nem vonja kétségbe, hogy egy párbeszéden alapuló közös listán bekerült képviselő elviekben sokat tehetne a hazai szlovák kultúra megőrzéséért.
Megtartani az identitást és a nyelvet
A két, szlovákok lakta településről származó adatok egyébként is szomorú képet mutatnak. Az egykor tisztán szlovák többségű Pilisszentkereszt és Pilis népességének összetétele is megváltozott, egyre kevesebben beszélik a nyelvet, és a szlovák öntudat megélése nem képezi olyan szerves részét a mindennapoknak, mint a sváb vidéken. Bár 2011-ben többen vallották magukat szlováknak, mint tíz évvel korábban, a nyelvet kevesebben beszélik. Pilisszentkereszten 2001-ben még a lakosság több mint fele szlováknak mondta magát, 2011-ben viszont már csak alig több mint 20 százalék vállalta fel az identitását.
A nemzetiségi regisztrációt támogatók mind a németek, mind a szlovákok körében ugyanazokat a célkitűzéseket fogalmazzák meg: elsősorban az oktatásra, ezen belül is a valós kéttannyelvű intézmények működésére, illetve a nemzetiségi nyelveken is hallgatható felsőoktatási képzésekre, Magyarország EU-s integrációjának mélyítésére, a nemzetiségi önkormányzatoknak átlátható és igazságos támogatási rendszerének megteremtésére irányulnak - amellett, hogy maguknak a nemzetiségieknek a kettős identitását tovább erősítenék.
Koch Emil, a Magyarországi Német Fiatalok Közösségének (MNFK) korábbi elnöke szerint a nyelvtudás javítása elsődleges eszköze lehet a kisebbség tudatuk megélésének, hiszen elgondolkodtató, a magukat németeknek vallók körében is csökken a sváb nyelvtudással rendelkezők száma. A Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete három fő irányt jelöl ki identitásuk fennmaradásához. Ezek szerint el kell fogadtatniuk a többségi társadalommal, hogy ők nem azonosak a szlovákiai szlovákokkal; az anyaországiakkal, hogy ő hozzájuk is ezer szállal kötődnek; végül a sajátjaikkal, hogy igenis számít, amit kulturális identitásukként élnek meg.
Ma lejár a nemzetiségi listák bejelentésének határideje
http://www.hirado.hu/2014/03/04/ma-lejar-az-orszagos-listak-bejelentesenek-hatarideje/
Egy ajánlás és egy érvényes szavazat is elég ahhoz, hogy szószólójuk legyen
Nyilvántartásba vette az első nemzetiségi listát az NVB
2014. február 25. - (mti)
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kedden nyilvántartásba vette az első - az Országos Lengyel Önkormányzat által állított - nemzetiségi listát. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi lengyel nemzetiségnek szinte biztosan lesz szószólója az új Országgyűlésben, ehhez elegendő, ha legalább egy regisztrált lengyel nemzetiségi választó érvényes szavazatot ad le a listára április 6-án. Az országgyűlési választáson az országos nemzetiségi önkormányzatok jogosultak arra, hogy országos nemzetiségi listát állítsanak. A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választók legalább egy százalékának ajánlása volt szükséges. A lengyelek esetében ehhez egyetlen ajánlás is elég volt, de a legtöbb nemzetiségnek is tíznél kevesebb érvényes ajánlásra van szüksége a listaállításhoz. A jogszabályok szerint ez a gyakorlatban azt jelenti a lengyel nemzetiségnél, hogy egy ajánlás és egy érvényes szavazat is elég ahhoz, hogy szószólójuk legyen. Országos lista állításához a nemzetiségeknek legalább három jelöltet kell bejelenteniük. A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz. Az országos listát állító nemzetiségi önkormányzatok akkor küldhetnek - szavazati joggal nem rendelkező - szószólót az Országgyűlésbe, ha nem tudtak kedvezményes képviselői mandátumot szerezni. Kedvezményes mandátumot akkor kaphat egy nemzetiség, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét. Az országos nemzetiségi önkormányzatok március 4-ig gyűjthetnek aláírást, és addig jelenthetik be országos listájukat az NVB-nél.
Tíz nap alatt megtízszereződött a roma névjegyzékbe felvettek száma
2014. február 27. - (mti)
Tíz nap alatt megtízszereződött a roma nemzetiségi névjegyzékbe az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal felvettek száma a Nemzet Választási Iroda (NVI) adatai szerint: február 17-én még mindössze 530-an szerepeltek a névjegyzékben, csütörtökön viszont már 5123-an. A www.valasztas.hu adatai szerint összesen 13 157-en kérték az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal nemzetiségi névjegyzékbe vételüket. A roma nemzetiség névjegyzékében 5123-an, a németben 4458-an, a horvátban 1169-en szerepelnek. A roma nemzetiségi névjegyzékbe felvettek száma tíz nap alatt megtízszereződött: február 17-én még mindössze 530-an szerepeltek a névjegyzékben (február 17-én a német névjegyzékben 3020-an, a horvátban 828-an szerepeltek). Annak, hogy a névjegyzékbe vettek száma ilyen gyorsan nő február 17-e után, vélhetően az az oka, hogy egyes nemzetiségiek arra törekedtek, minél kevesebben szerepeljenek a névjegyzékben a szavazás előtti 48. napon, mivel a Nemzeti Választási Iroda ekkor határozta meg, hány ajánlás szükséges az adott nemzetiségnek az országos lista állításához.
Elutasított román lista
A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata országos listájának nyilvántartásba vételét az NVB csütörtöki ülésén elutasította, mert a listán szereplő három jelölt közül egynek nincs passzív választójoga a nemzetiségi választásra, azaz nem választható. A nemzetiségi nyilvántartásba vételre benyújtott kérelemben külön fel kell tüntetni, hogy az országgyűlési választáson nemzetiségiként kíván részt venni a kérelmező, ebben az esetben ez nem történt meg, ezért nem is lehet rá szavazni a nemzetiségi választáson. Mivel a román nemzetiségi listán így csak ketten maradtak, az NVB a listát nem fogadhatta el, hiszen a törvény legalább három jelöltet határoz meg a listaállítás feltételeként.
Nyilvántartásba vette a német, a ruszin és a szerb nemzetiség országos listáját az NVB
Újabb három nemzetiségi listát, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának, az Országos Ruszin Önkormányzatnak és a Szerb Országos Önkormányzat országos listáját vette nyilvántartásba csütörtök délutáni ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A német nemzetiség országos listáját Heinek Ottó, az országos önkormányzat elnöke, a ruszinok listáját Giricz Vera, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke, míg a szerb nemzetiség listáját Alekszov Ljubomir, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke vezeti.
Az országos nemzetiségi önkormányzatok többsége már bejelentette indulását
2014. február 23. - (mti)
Egy híján valamennyi országos nemzetiségi önkormányzat bejelentette már indulását az áprilisi országgyűlési választáson. Amennyiben sikerül összegyűjteniük az országos nemzetiségi lista állításához szükséges ajánlásokat, úgy biztos, hogy legalább szószólóval képviseltetni tudják magukat az új Országgyűlésben. Az az országos nemzetiségi önkormányzat, amelyik nem veteti magát nyilvántartásba, elveszti a lehetőségét annak, hogy a következő négy évben szószóló képviselje az érdekeit az Országgyűlésben. A jogszabály szerint az országos nemzetiségi önkormányzat az országgyűlési választáson - amennyiben összegyűjti a szükséges számú aláírást - országos nemzetiségi listát állíthat és kedvezményesen juthat országgyűlési mandátumhoz, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét. Ehhez azonban először nyilvántartásba kell vetetnie magát a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) jelölőszervezetként. A testület vasárnapig 12 országos nemzetiségi önkormányzatot - örmény, német, román, bolgár, horvát, lengyel, ruszin, szerb, szlovák, roma, szlovén, görög - vett nyilvántartásba. Eddig egyedül az ukrán országos önkormányzat nem jelezte indulási szándékát az NVB-nél. Az a nemzetiségi önkormányzat, amely indulni szándékozik a választáson, március 4-éig gyűjtheti az országos lista állításához szükséges aláírásokat: a németeknek 31, a többi nemzetiségnek tíznél kevesebb ajánlást kell összegyűjtenie. A romáknak hatot, a szlovákoknak ötöt, a románoknak négyet, a ruszinoknak hármat, a szerbeknek kettőt, míg a bolgároknak, görögöknek, lengyeleknek, örményeknek, szlovéneknek és ukránoknak egyet-egyet. Az összegyűjtendő aláírások számát az alapján határozta meg a Nemzeti Választási Iroda, hogy a választás előtti 48. napon (február 17-én) az adott kisebbség névjegyzékében (az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal) mennyien szerepeltek. (A névjegyzékben szereplő nemzetiségiek egy százalékának érvényes ajánlása elegendő ahhoz, hogy egy adott nemzetiség országos listát állítson. Országos lista állításához a nemzetiségeknek legkevesebb három jelöltet kell bejelenteniük.) Amennyiben egy országos nemzetiségi önkormányzat listát állít az országgyűlési választáson, de a leadott szavazatok kevesek ahhoz, hogy kedvezményes mandátumot tudjon szerezni, a nemzetiséget szószóló képviselheti az Országgyűlésben. Az országos listát állító nemzetiségi önkormányzatok delegáltat is küldhetnek az NVB-be.
Kire, hol, hogyan? - A legfontosabb kérdések és válaszok a választások előtt
Alaposan átalakult a választási rendszer, hiába várja a kopogtatócédulát, és a Barátok közt előtt sem lát majd politikai hirdetéseket. Szavazhatnak a határon túli magyarok és ha akarnak, külön képviselőt választhatnak maguknak a hazai nemzetiségek is. - A kisebbségek kedvezményesen szerezhetnek mandátumot, de ehhez is legalább tízezer szavazó kellene, ami jelenleg valószínűtlen.
http://hvg.hu/itthon/20140214_valasztasi_kiskate
Csak zaklatás nélkül… - Nemzetiségi önkormányzatoknál sem gyűjthetnek ajánlásokat
Nem lehet ajánlást gyűjteni munkahelyen, munkavégzés közben, a fegyveres erőknél, tömegközlekedési járművökön, állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében, felsőoktatási és köznevelési intézményben, valamint egészségügyi szolgáltató helyiségében.
http://hvg.hu/itthon/20140218_Nem_zaklathatja_ont_egyik_part_sem
Kétkamarás parlamentben adna helyet a nemzetiségeknek a KTI
2014. február 19. - (mti)
Szili Katalin pártja garantáltan szavazati joggal járó parlamenti képviseletet sürget a nemzetiségeknek: a párt szerint ezt legjobban kétkamarás parlamentben lehetne megoldani. Szili Katalin hangsúlyozta, a legfrissebb választási regisztrációs statisztikák beigazolják azon korábbi félelmüket, hogy a nemzetiségek egyáltalán nem, vagy csak rendkívül kis számban tudnak listát állítani a választásra, így pedig legfeljebb szavazati joggal nem rendelkező szószólóik lehetnek a parlamentben. A pártelnök azt mondta, igazságtalannak tartják ezt a jelenlegi választási rendszert, amelyben a nemzetiségeknek választaniuk kell nemzeti identitásuk és jövőképük, pártpreferenciájuk között. A KTI a helyzet megoldása érdekében kétkamarás parlament létrehozását javasolja, amelyben a nemzetiségek mellett a civilek, egyházak, szakmai szervezetek és köztestületek, valamint önkormányzati társulások is részt vehetnének a döntéshozatalban. Csak így képzelhető el ugyanis, hogy a „párturalmat” civil demokrácia váltsa fel - húzta alá Szili Katalin.
Újabb jelölőszervezetek
Két újabb országos nemzetiségi önkormányzatot, a szerbet és a szlovákot, valamint két pártot vett nyilvántartásba jelölőszervezetként csütörtök reggeli ülésén a Nemzeti Választási Bizottság.
Öt szlovák - Tíz ajánlás sem kell ahhoz, hogy szószólója legyen egy nemzetiségnek
2014. február 18. - (mti)
A legtöbb nemzetiségnek tíznél kevesebb ajánlást is elég összegyűjtenie ahhoz, hogy szószólója legyen az új összetételű Országgyűlésben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által kedd este közzétett adatok alapján. A jogszabály szerint a február 17-ig (a választás előtti 48. napig) névjegyzékben szereplő nemzetiségiek egy százalékának érvényes ajánlása elegendő ahhoz, hogy egy adott nemzetiség országos listát állítson. Országos lista állításához a nemzetiségeknek legkevesebb három jelöltet kell bejelenteniük. Az országos listát állító nemzetiségek, ha nem tudnak kedvezményes mandátumot szerezni és így képviselői mandátumhoz jutni, szavazati joggal nem rendelkező szószólót küldhetnek az új Országgyűlésbe. Akkor kaphat egy nemzetiség kedvezményes mandátumot, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét. Az országos listát állító nemzetiségek delegáltat is küldhetnek a Nemzeti Választási Bizottságba (NVB), ahol az őket érintő ügyekben dönthetnek. Ez azt jelenti, hogy a pártokon kívül akár 13 nemzetiségi delegált is helyet kap majd az NVB-ben. A legtöbben a németek szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, összesen 3020-an, így az egyszázalékos szabály alapján 31 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy országos listát állíthassanak. A többi nemzetiségnek tíznél kevesebb ajánlást kell összegyűjtenie az országos listaállításhoz: a horvátoknak kilencet (a névjegyzékben 828-an szerepelnek), a romáknak hatot (530), a szlovákoknak ötöt (445), a románoknak négyet (363), a ruszinoknak hármat (275), a szerbeknek kettőt (128), míg a bolgároknak (46), görögöknek (67), lengyeleknek (57), örményeknek (24), szlovéneknek (96) és ukránoknak (82) egyet-egyet.
Hivatalosan is elkezdődött a kampány
http://www.bumm.sk/42220/cikk.html
A szlovákiai magyar állampolgárok nem kaptak választási értesítőt
A magyar állam így védi a szlovákiai és ukrajnai kettős állampolgárokat a lebukástól, ezen országokban ugyanis törvény tiltja más ország állampolgárságának felvételét, és szankciókkal sújtják a tilalmat megszegőket.
http://www.bumm.sk/92151/a-szlovakiai-magyar-allampolgarok-nem-kaptak-valasztasi-ertesitot.html
2010 óta 722-en vesztették el szlovák állampolgárságukat
Ilyen „egyszerű” nemzetiségi listát állítani Magyarországon
Hétfőn derül ki, melyik országos nemzetiségnek hány aláírást kell gyűjtenie ahhoz, hogy országos nemzetiségi listát állíthasson az áprilisi országgyűlési választáson. Jön a nemzetiségi szószóló intézménye…
http://www.bumm.sk/92144/ilyen-egyszeru-nemzetisegi-listat-allitani-magyarorszagon.html
Jogfosztás elhalasztva
Időt nyertek a Magyarországon élő uniós állampolgárok - részt vehetnek a nemzetiségi önkormányzati választáson…
http://nol.hu/belfold/20140217-jogfosztas_elhalasztva?ref=sso
A kormánypárt a nemzetiségek kárára akarja módosítani saját törvényét
Választójog: Átírják visszamenőleg, egyeztetés nélkül
2014. február 13. - (Czene Gábor - Népszabadság)
Érthetetlen, felháborító - így minősítette Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke, hogy a Fidesz-KDNP az általa hozott törvényt felülírva megfosztana uniós állampolgárokat a nemzetiségi választásokon való részvételtől. Kevéssé közismert, de nemcsak az európai parlamenti, hanem a települési önkormányzati választásokon is szavazhatnak azok az uniós állampolgárok, akik magyar állampolgársággal ugyan nem, de magyarországi lakcímmel rendelkeznek. A 2011-ben elfogadott új nemzetiségi törvény megszüntette a jogszabályok közötti zavart, és lehetővé tette, hogy az uniós állampolgárok - amennyiben felvételüket kérték az úgynevezett kisebbségi névjegyzékbe - a nemzetiségi önkormányzati választásokon is részt vegyenek. A névjegyzékbe január elsejétől lehet bejelentkezni, ilyen értelemben tehát a választási folyamat már megkezdődött. Ehhez képest a parlament alkotmányügyi bizottsága azt javasolja: a nemzetiségi választáson való részvételt mégis kössék magyar állampolgársághoz. A Cser-Palkovics András fideszes bizottsági elnök által jegyzett előterjesztés nem fordít különösebb energiát az indoklásra, csupán ennyit ír: „A módosító javaslat célja, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választójogot - az eddigi szabályozással megegyezően - csak a magyar állampolgárok részére biztosítsa”. Kreszta Trajánnak nincs magyarázata rá, mi indokolja a „számunkra rendkívül hátrányos” elképzelést. Kérdés az is, mi lesz azokkal az érintettekkel, akik már szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben. Utólag törlik őket? A román nemzetiségi elnök elmondta, hogy főleg Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében élnek nagy számban Romániából érkezett románok. Szerinte a probléma a bolgárokat, a szerbeket, a szlovákokat és - többek között - a németeket is érinti. Állítását megerősítette Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. A háború után kitelepített „svábok” leszármazottai közül viszonylag sokan vásároltak házat baranyai falvakban és más vidékeken. Heinek csak az egyik Pest megyei kisvárosban négy-öt olyan németről tud, aki rendelkezik magyarországi lakcímmel, de nem magyar állampolgár. Közöttük van az a férfi is, aki a helyi német nemzetiségi kultúra legfontosabb szervezői közé tartozik. Mindegyikük bejelentkezett a kisebbségi névjegyzékbe: ha a parlament elfogadja a módosítást, akkor egyikük sem vehet részt az őszi nemzetiségi önkormányzati választáson. (A népszámlálás adatai szerint idehaza mintegy 21 ezer német és osztrák állampolgár él.) A tervezett változtatást Heinek Ottó diszkriminatívnak és a jogbiztonságot sértőnek tartja. Erősen kifogásolja azt is, hogy a Fidesz-KDNP előzetesen semmiféle egyeztetést nem folytatott a nemzetiségek képviselőivel. A német önkormányzati vezető panaszával megkereste az alapvető jogok biztosának hivatalát, de a válasz kevés jóval kecsegtet. Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségi jogok védelmét ellátó biztoshelyettes kifejtette: hivatalának ebben a kérdésben igen szűk a mozgástere. Jelezte viszont, hogy a parlament február 13-án, csütörtökön - azaz: ma - dönt a módosításról. Tóth Zoltán választási szakértő kérdésünkre elmondta: visszamenőleges hatályú és jogfosztó rendelkezésről van szó, ami ellentétes az alaptörvénnyel. Hozzátette: „nem ildomos menet közben” módosítani a választójogot.
Nemzetiségi listák, nemzetiségi névjegyzék az országgyűlési választásokon 1X1
2014. február 17. - (tasz.hu)
Mi az a nemzetiségi névjegyzék? Mire szavazhat és mire nem, ha Ön a nemzetiségi névjegyzékben szerepel? Mennyiben befolyásolja szavazatának súlyát, ha Ön regisztrál a nemzetiségi névjegyzékbe?
1. Mi az a nemzetiségi névjegyzék? - A “nemzetiségi névjegyzék” tulajdonképpen a központi névjegyzék része. A központi névjegyzék tartalmazza azoknak a választópolgároknak az adatait, akik a nemzetiségi önkormányzati választásokon (korábban: “kisebbségi önkormányzati választásokon”) kívánnak szavazni, illetve az országgyűlési választásokon a listás szavazatukat nem pártlistára, hanem nemzetiségi listára szeretnék leadni. A névjegyzék a választásokkal összefüggő személyi adatokon túl a következő adatokat tartalmazza:
(1) azt, hogy a nemzetiségi választópolgár melyik nemzetiséghez tartozónak vallja magát;
(2) azt, hogy a választópolgár az országgyűlési választásokra is kiterjedő hatállyal kérte felvételét a nemzetiségi névjegyzékbe -- vagyis azt, hogy listás szavazatát nemzetiségi listára kívánja-e leadni.
2. Mire szavazhat az, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel? - Az a választópolgár, aki az országgyűlési választásokra is kiterjedő hatállyal kérte felvételét a nemzetiségi névjegyzékbe, listás szavazatát kizárólag a nemzetiségének országos önkormányzata által összeállított nemzetiségi listára adhatja le. (Kivéve akkor, ha nem sikerült az adott nemzetiség országos önkormányzatának listát állítania: ebben az esetben ő is pártlistára szavaz.) Választókerületének egyéni jelöltjére a nemzetiségi választópolgár pont ugyanúgy szavaz, mint a nemzetiségi névjegyzékben felvételét nem kért választópolgár.
3. Mire nem szavazhat, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel? - Az a választópolgár, aki az országgyűlési választásokra is kiterjedő hatállyal kérte felvételét a nemzetiségi névjegyzékbe, nem szavazhat pártlistára. Kizárólag azt mérlegelheti, hogy odaadja-e szavazatát saját nemzetiségi listája javára, vagy sem.
4. Hogyan érinti a nemzetiségi névjegyzékbe való regisztráció a választópolgár szavazatának súlyát? - A nemzetiségi listára szavazó választópolgár listás szavazata legjobb esetben is csak minimális politikai befolyást tesz lehetővé. Elterjedt számítások szerint a nemzetiségi listákról legfeljebb egy képviselői hely kerül kiosztásra: a roma nemzetiségi listáról. Más nemzetiségek esetében feltehetőleg akkor is lehetetlen lenne a nemzetiségi listáról mandátumot szerezni, ha az adott kisebbséghez tartozók minden ésszerű elképzelést meghaladó számban regisztrálnának nemzetiségi választópolgárként és adnák le szavazatukat a nemzetiségi listájukra. Így tehát minden más nemzetiség esetében a nemzetiségi listára adott szavazat a mai Magyarország demográfiai adatainak tükrében teljes mértékben elveszett szavazat, azaz nincs politikai befolyása. Feltételezésünk szerint tehát egyedül a roma nemzetiségi listáról van esélye egy jelöltnek képviselői mandátumot szereznie az Országgyűlésben. A roma nemzetiségi listára szavazó választópolgár politikai befolyása azonban ebben az esetben is jól láthatóan kisebb, mintha pártlistára szavazna, több okból is:
- A megválasztott nemzetiségi képviselő egymagában aligha tudni bármilyen érdeket érvényesíteni a pártlistáról bekerült képviselőktől illetve az egyéni választókerületek képviselőitől függetlenül. Ön tehát a nemzetiségi listára leadott szavazatával elveszti a pártokon -- a demokráciák legbefolyásosabb politikai versenyszereplőin -- keresztüli közvetlenebb érdekérvényesítés lehetőségét.
- A tényleges politikai hatást kifejtő pártoknak nem érdekük odafigyelni sem most 2014-ben, sem a jövőben azokra, akik úgysem szavaznak, szavazhatnak pártlistára. Ez hosszútávon arra motiválja a pártokat, hogy a többségében nemzetiségi listára szavazó kisebbségek helyett inkább más csoportoknak kedvezzenek, akiket meg tudnak nyerni.
- Ön vagy a nemzetiségi listát támogató más választópolgárok, szervezetek nem tudják rábírni a választópolgárok jelentős részét arra, hogy az Ön által támogatott jelöltekre szavazzanak -- hiszen akárki nem is szavazhat a nemzetiségi listára. Ha viszont egy pártlistára szavaz, sokkal több lehetősége van akár Önnek, akár a párt támogatóinak, hogy más választópolgárokat is megnyerjenek annak a pártnak, amelyik Ön szerint az Ön érdekeinek képviseletére leginkább alkalmas.
5. Meggondolhatja-e magát az, aki regisztrálta magát a nemzetiségi névjegyzékbe? - Igen. Ha Ön regisztrálta magát a nemzetiségi névjegyzékbe, ám inkább mégis pártlistára adná le szavazatát, legkésőbb a választásokat megelőző második napig, azaz 2014. április 4. péntek 16 óráig kérelmezheti, hogy töröljék nemzetiségi adatait a névjegyzékből. Ez a kérelem beérkezési határideje. (A névjegyzékbe való felvétel kérelmezésének korábbi határideje van: csak a választásokat megelőző 16. napig, azaz 2014. március 21. péntekig nemzetiségiként regisztrált választók szavazhatnak nemzetiségi listára.) - Az adatok törlését kétféleképpen kérheti:
(1) Kérheti, hogy a nemzetiségi regisztrációja a továbbiakban ne terjedjen ki az országgyűlési választásokra. Ebben az esetben Ön továbbra is megtartja regisztrációját nemzetiségi választópolgárként, tehát szavazhat a nemzetiségi önkormányzati választásokon. Az országgyűlési választásokon viszont listás szavazatát a pártlisták valamelyikére adhatja le, nem pedig az Ön nemzetiségének nemzetiségi listájára.
(2) Kérheti, hogy nemzetiségi hovatartozását is töröljék a névjegyzékből. Az országgyűlési választásokon listás szavazatát ebben az esetben is a pártlisták valamelyikére adhatja le, nem pedig az Ön nemzetiségének nemzetiségi listájára. Viszont később újra kell regisztrálnia nemzetiségi választópolgárként, ha részt szeretne venni a nemzetiségi önkormányzati választásokon.
6. Hogyan kell kérelmeznem, hogy mégis töröljék nemzetiségi adataimat, ha meggondolnám magam? - A kérelemmel a magyarországi lakóhely szerinti jegyzőhöz - mint a Helyi Választási Iroda vezetőjéhez - kell fordulni. A kérelem személyesen, vagy levélben, és két internetes felületen is benyújtható: vagy a
https://kerelem.valasztas.hu/vareg/MagyarCimKerelemInditasa.xhtml
honlapon, vagy pedig az Ügyfélkapun keresztül (www.magyarorszag.hu). Az internetes kérelem-benyújtás utóbbi módjához Ügyfélkapu-hozzáférésre van szükség, amellyel Ön csak akkor rendelkezik, ha korábban bármelyik magyarországi járási hivatalban (közismertebb nevén: „okmányirodában”) személyesen regisztrált az Ügyfélkapu-rendszerbe. (Az Ügyfélkapu-rendszerbe nem csak a magyarországi lakhelye szerinti, hanem bármelyik járási hivatalban is könnyen regisztrálhat. Az Ügyfélkapun keresztül számos más ügyet is könnyebben intézhet, például adóbevallását elektronikusan is benyújthatja.)
http://www.valasztas.hu/hu/ovi/720/720_0.html
- Itt találja megyénkénti, településenkénti (kerületenkénti) bontásban a Helyi Választási Irodák elérhetőségeit. A kérelmet az erre a célra szolgáló formanyomtatványon kell benyújtani, amely itt érhető el. A kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző második napon (tehát minden esetben egy pénteki napon) kell beérkeznie. A kérelemnek tartalmaznia kell az Ön nevét, születési nevét, születési helyét, anyja nevét, személyi azonosítóját; valamint az értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a nyilvántartott értesítési címére vagy a magyarországi lakcímére kéri. Végül pedig a kérelemben meg kell jelölnie, hogy adatainak törlését az előző kérdésnél leírt két lehetőség közül melyik szerint kéri. Megadhatja továbbá e-mail címét is. A Helyi Választási Iroda e-mailben, telefaxon vagy elektronikus elérhetőség hiányában postai úton tájékoztatja a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy elutasító határozatáról.
Aki nemzetiségi választóként regisztrál, nem szavazhat pártlistára
Akik két lépéssel a vonal mögül indulnak
2014. február 7. - (Mráz Attila - ataszjelenti.blog.hu)
A 2014-es országgyűlési választások egyik legnagyobb újítása a nemzetiségi listás szavazás bevezetése. De mit jelent ez egyáltalán? És miért gondoljuk alapjogi szempontból aggályosnak a puszta létezését is? Kétrészes blogsorozatunkból kiderül. Az első részben elmagyarázzuk, mi is az a nemzetiségi lista, kik szavazhatnak rá, és miért indulnak hátránnyal a nemzetiségi listák a pártlistákkal szemben.
Aki nemzetiségi választóként regisztrál, nem szavazhat pártlistára - 2014-től kezdve az országgyűlési választásokon a pártlisták mellett úgynevezett nemzetiségi listák is versenyeznek a képviselői helyekért: az ezeken szereplő jelöltek - a pártlistákhoz hasonlóan - a megszerzett szavazatokkal arányos számú képviselői helyeket szerezhetnek. Nemzetiségenként egy országos listát lehet állítani. Saját nemzetiségi listájára bárki szavazhat, aki a Magyarországon hivatalosan elismert 13 nemzeti és etnikai kisebbség [Az új zsargonban összefoglalóan: „nemzetiségek”. A bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén illetve az ukrán kisebbség tartozik ide. Ld. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 1. melléklete.] valamelyikéhez tartozónak vallja magát, és benyújt egy kérelmet, amelyben a nemzetiségi névjegyzékbe való felvételét kéri az országgyűlési választásokra. A magát nemzetiségiként regisztráló választópolgárnak ezért a lehetőségért cserébe viszont komoly árat kell fizetnie: aki az országgyűlési választásokra nemzetiségi választóként regisztrál, az nem szavazhat párlistára.
A nemzetiségi választópolgár listás szavazatát tekintve a „választás” szó használata kissé ironikus. Hiszen pl. egy nemzetiségiként regisztrált roma szavazónak listás szavazatát tekintve két választása van: vagy leadja szavazatát az egy darab roma listára, vagy nem adja. Ez persze minden más kisebbségre is ugyanúgy igaz. Az adott kisebbség Országos Nemzetiségi Önkormányzatának kizárólagos joga a listaállítás, és kisebbségenként egy darab lista van (már ha sikerült országos listát állítani). Azaz a nemzetiségi névjegyzékbe felvételt nyert választópolgár esetében a „választás” szót úgy kell értelmezni, mint a 80-as évek piaci nyitásunkat jellemző faviccében: a néni hallja a tévében, hogy a magyar ABC-k déligyümölcs választékkal várják a vásárlókat, de a sarki ABC polcain csak egy (bomlásnak indult) citromot talál. Faggatózására az eladó ingerülten válaszol: „Van választék. Választhat: megveszi, vagy nem veszi.”
OK, de a nemzetiségi listára szavazni előnnyel jár, hiszen onnan egyszerűbb bejutni, nem? - 1 db képviselőnek igen. A nemzetiségi lista első helyén szereplő jelölt úgynevezett „kedvezményes mandátumot” kaphat. Ez azt jelenti, hogy a nemzetiségi listák első helyén szereplő jelölteknek kevesebb szavazatot kell összegyűjtenie a mandátumhoz, mint egy pártlista első helyén lévő jelöltnek. Egyelőre csak ésszerű számításokon alapuló jóslásba lehet bocsátkozni, [Kovács László Imre: A nemzeti képviselet az új választási rendszerben. http://www.valasztasirendszer.hu/?p=1940340] de úgy tűnik, ezt az első képviselői helyet még így, kedvezményesen is legfeljebb a roma, illetve esetleg a német nemzetiségi lista tudja majd megszerezni. Az állás legjobb esetben már ezen a ponton is csak 11:2. Minden további képviselői helyet pedig pont ugyanolyan nehéz megszerezni egy nemzetiségi listás jelöltnek, mint egy pártlistás jelöltnek: ugyanannyi szavazatot kell összeszedniük. Valójában ez persze azt jelenti, hogy a további képviselői helyeket nehezebb megszerezni. Bizonyos nemzetiségek esetében hiába regisztrálna nemzetiségi választóként és szavazna a nemzetiségi listára az adott kisebbség összes tagja, még akkor sem sikerülne további helyeket szerezni. [Kovács László Imre: A nemzeti képviselet az új választási rendszerben.
http://www.valasztasirendszer.hu/?p=1940340]
Az egyszerűbb bejutásról tehát annyit, hogy várhatóan egy-két nemzetiségi képviselőre számíthatunk összesen. - Hát persze, mert kevesen vannak - de ugyanez történne, ha egy kicsi pártra szavaznának. Annyi igaz, hogy a nemzetiségi listára szavazók érdekérvényesítési nehézsége abból is származik, hogy a nemzetiségek egy része a választójogosult magyar lakosság viszonylag kis hányadát adja. Ez első ránézésre hasonlít arra a helyzetre, amikor egy választópolgárnak egyszerűen azért nehéz érvényesíteni az érdekeit, mert arra a jelöltre, akire ő szavaz, rajta kívül kevesen szavaznak. Mindez sajnálatos tény - mondhatnánk -, de önmagában nem a választási rendszer hibája. Minden jól működő demokráciában nehezebb vagy könnyebb egy adott választónak a saját érdekeit érvényesíteni a politikában attól függően, hogy még hányan szeretnének ugyanarra a jelöltre (listára) szavazni, mint ő. Elvégre a többségi döntéshozatal arról szól, hogy - legalábbis bizonyos kérdésekben - végül azok döntenek, akik többen vannak. Nem csoda hát, gondolhatnánk, hogy a kisebbségek tagjai nehezen érvényesítik érdekeiket.
Nem csak ennyiről van azonban szó. A nemzetiségi listára szavazó polgár több szempontból is rendszerszerű hátrányt szenved egy kis párt listájára szavazó többségi polgártársához képest. Nézzük, miért is. - Egy kis párt hívének - szemben egy nemzetiségi lista mellett elkötelezett szavazóval - elviekben rendelkezésére állnak eszközök, amelyekkel saját pártja népszerűségét javíthatja. Tegyük fel például, hogy a mentás csokifagyi elkötelezettje vagy, és úgy gondolod, a nép érdeke ennek a Magyarországon igen népszerűtlen, sokak szerint a fogkrém és a csokoládé sajátos egyvelegére hasonlító terméknek a nagyipari előállítása lenne. Nos, ha így gondolod, jelenleg rosszul áll a szénád. Hiába szavazol a MCSMP-re („Mentás Csokifagyit Mindenkinek!” Párt), a pártnak rajtad kívül kevés más szavazója lenne, ha most vasárnap rendeznék a választásokat. Ám van egy lehetőséged: elkezdesz meggyőzni másokat.
Először elmondod a szomszédaidnak, mi a jó a mentás csokifagyiban. Elvégre lehet, hogy még nem kóstolták és nem jöttek rá: ők is épp a frissítő, karakteres és édes ízek ilyesfajta harmóniájára vágynak - magyar minőségben, itthoni előállításban. Ha pedig meggyőzted erről a szomszédaidat, továbbléphetsz: segítheted az MCSMP kampányát, reménykedhetsz benne, hogy országos kóstolóval kísért választási gyűléseket tartanak, ízléses ételfotókkal díszített plakátokkal árasztják el az országot, és szerencsés esetben vitaműsorokban racionálisan érvelve próbálják nézőpontjuk helyességéről meggyőzni a választókat.
Mindezt azonban hiába tennéd vagy tennék a párt kampányszervezői, áttörésre aligha számíthatnál, ha kiderülne: sajnos az MCSMP-re nem szavazhat bárki, csak a regisztrált mentarajongók - és hát ugye tudjuk, ők eleve milyen kevesen vannak. Különösen kellemetlen ez, ha a választási kampány véghajrájában már nem is lehet regisztrálni mentarajongónak, hanem csak legkésőbb a szavazás előtti 16. napon. [Ld. a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 248. §.]
Valahogy így jár a nemzetiségi szavazó is: érdekérvényesítési hátránya leküzdésének eleve határt szab az, hogy a nem nemzetiségi választókat, illetve a nemzetiségekhez tartozó, de pártlistára szavazni kívánó polgárokat sehogy sem tudják ügyüknek megnyerni. A többséghez képest elenyésző befolyásuk ezért nem tekinthető időlegesnek, vagy csupán erőfeszítés és erőforrások kérdésének: a minimális politikai befolyás a választási rendszerbe van kódolva. Más szavakkal: a nemzetiségi listák valójában nem szabad politikai versenyben versengenek egyenlő vagy könnyített feltételek mellett a többi listával. Épp ellenkezőleg: nyerési esélyeiknek eleve határt szab a rájuk való szavazási jogosultság eloszlása. Ez pedig nem csupán a véletlennek vagy a választói preferenciák eloszlásának köszönhető hátrány, hanem a választási rendszer kialakításából következik, ezért egyértelműen sérti a politikai részvétel esélyegyenlőségének követelményét.
És mi a helyzet a töredékszavazatokkal? Ilyet nem kaphatnak a nemzetiségi listák? - Nem bizony. De miről is van szó? A töredékszavazat azt jelenti, hogy egy adott párt színeiben induló egyéni jelöltre leadott szavazatok valamekkora részét hozzászámolják pártja listás szavazataihoz is. Ezzel jól jár a párt, ha a jelöltje vesztene, mert így a rá adott szavazatok mégse vesztek el - az egyéni jelölt nem jut be a parlamentbe, de a rá adott szavazatok bejuttathatják párttársait a listáról. És még jobban jár a töredékszavazatokkal egy párt, ha az egyéni jelöltjük nyer, mert a nyertes jelölt után a jelenlegi rendszerben szintén kap töredékszavazatokat a pártlista.
Csakhogy a nemzetiség, ugye, nem párt. Ez azzal jár, hogy nem indulhatnak egyéni képviselőjelöltek egy-egy nemzetiség színeiben. Éppen ezért a nemzetiségi listára leadott szavazatokat nem lehet kiegészíteni töredékszavazatokkal sem, hiszen honnan kapnának a nemzetiségi listák töredékszavazatokat, ha a nemzetiségeknek nincsenek egyéni jelöltjeik? A töredékszavazatok hiánya újabb jelentős hátrányt jelent a pártokkal szembeni versengésben a képviselői helyekért.
Összefoglalva: a nemzetiségi listák komoly hátrányokkal indulnak a politikai versenyben. Ezek a hátrányok nagyrészt nem abból fakadnak, hogy a nemzetiségi szavazók kevesebben vannak, mint a többségi szavazók, hanem a választási rendszerből, amely a politikai egyenlőség elvét sértve méltánytalan és egyenlőtlen versenybe kényszeríti a nemzetiségi listák jelöltjeit, és alapjog-sértő módon ássa alá a rájuk szavazó polgárok választójogának egyenlőségét.
A nemzetiségi képviseleti rendszer - Akik kikerülnének a képből
2014. február 11. - (Mráz Attila - ataszjelenti.blog.hu)
A 2014-es országgyűlési választások egyik legnagyobb újítása a nemzetiségi listás szavazás bevezetése. Kétrészes blogsorozatunk előző részében a nemzetiségi listák alapjogi szempontból aggályos hátrányával foglalkoztunk a politikai versenyben. Ebben a részben viszont túllépünk a választási versengésen, és megnézzük, mi lenne akkor, ha a fentiek ellenére jelentősebb számú nemzetiségi képviselő jutna az Országgyűlésbe. Miért nem lenne alkalmas a nemzetiségi képviseleti rendszer a „nemzetiségi érdekek” méltányos képviseletére? Egyáltalán, létezik olyan, hogy „nemzetiségi érdek”? Hogyan hatna a pártpolitikára, és ezen keresztül a kisebbségi választók érdekképviseletére, ha sokan szavaznának a nemzetiségi listára? És milyen alkotmányossági feltételeknek kellene megfelelnie egy, a jelenleginél jobb rendszernek?
A nemzetiségi képviseleti rendszer legalább garantálja, hogy a nemzetiségi képviselők valóban a nemzetiség érdekeit képviselhetik, nem? - Nem. Több okból sem. - Elsősorban azért, mert a nemzetiségi képviseleti rendszernek nem lehet célja a „nemzetiségi érdek” képviselete - mivel hogy ilyen nem létezik. Magyarország kisebbségei sokféle, egy-egy adott kisebbség sorában való osztozása mellett is megannyi különféle hátterű, világnézetű és érdekekkel rendelkező emberből állnak. Erre utal az is, hogy más országokkal ellentétben Magyarországon nem figyelhető meg, hogy egyik vagy másik kisebbség tagjai jellemzően egy adott pártra szavazói közé tartoznak. (Az USA-ban ezzel szemben pl. az afro-amerikai szavazók jellemzően a Demokrata Párthoz hűségesek.) Vannak persze olyan politikai kérdések, amelyek nagyobb eséllyel érintik egy adott kisebbség tagjait. Ettől azonban még az egyéni szavazó joga és feladata megítélni, mely érdekeinek politikai képviseletét tartja a legfontosabbnak, szavazatával mely politikai kérdésekben kíván állást foglalni, és ennek megfelelően ki érdekeinek legjobb képviselője. A „nemzetiség érdekeit” így átfogóan tehát egyetlen képviselő sem tudja képviselni, mert ilyen egyszerűen nem létezik. Ráadásul épp ugyanezért biztos, hogy valamiféle hasonló, vélt érdekközösség felkarolása nem is lehet célja a nemzetiségi képviselet rendszerének.
Összehasonlításképp: lehet, hogy imádod a mentás csokifagyit, de ettől még nem biztos, hogy a „Mentás Csokifagyit Mindenkinek!” Pártra szeretnél szavazni - lehetnek további (!) érdekeid is, amelyeket a politikában szeretnél érvényesíteni, és az MCSMP nem képviselné őket, pedig összességében fontosabbnak tartod őket a fagyinál. Nem mások feladata eldönteni, hogy Neked a fagyi fontosabb, vagy valami más: azt majd eldöntöd te a szavazatoddal. A nemzetiségi választópolgárnak ugyanígy egyéni döntése, hogy a nemzetiségi létéhez kötődő érdekei a fontosabbak, vagy más érdekei. Ráadásul semmi garancia nincs arra, hogy minden, egy adott kisebbséghez tartozó szavazó megegyezne a kimondottan a kisebbségi létéhez kötődő érdekeiben, a kisebbség problémáira adott legjobb politikai megoldásokban.
Mindenesetre akármilyen érdekeket is képviselnek a nemzetiségi képviselők, érdekképviseletük nem lehet olyan hatékony, mint egy pártlistáról bekerült képviselőé. Ez egyrészt önmagában kis létszámuknak köszönhető. Másrészt viszont annak tudható be, hogy az Országgyűlésben - a független képviselőkhöz hasonlóan - a nemzetiségi képviselők nem tudnak frakciót („képviselőcsoportot”) alakítani. [Ld. az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) országgyűlési határozat 13. § (1) bekezdését.] Márpedig a parlamenti munka és az ezen keresztül gyakorolt politikai befolyás jelentős része csak frakciótagok számára érhető el közvetlenül. Így például a nemzetiségi képviselők nem vehetnek részt a parlamenti bizottságok munkájában - kivéve, ha egy parlamenti frakció megbízza őket ezzel. Ez azt jelenti, hogy a nemzetiségi képviselők ki vannak zárva a törvényjavaslatok előkészítésének, szakmai véleményezésének nagy részéből. Ha egy párt mégis őket delegálja egy bizottságba, akkor biztosra vehetjük, hogy ezért cserébe szívességet fog kérni. Azaz a nemzetiségi képviselő vagy eleve kiszorul a parlamenti háttérmunkából, vagy pedig egy pártnak leköteleződve vehet csak részt benne. Ennyit tehát a pártoktól független, hatékony kisebbségi érdekképviseletről.
Ez még csak az első nemzetiségi választás - idővel kiépülhet ez a rendszer, és majd több nemzetiségi képviselő lehet, ha majd minden kisebbségi a nemzetiségi listájára szavaz, nem? - És kinek lenne az jó? A kisebbségekhez tartozóknak biztosan nem - és nem csupán a már elmondottak miatt. Ha a nemzetiségekhez tartozó választópolgárok elfordulnának a pártoktól, ennek az a várható következménye, hogy a pártok is elfordulnának tőlük. Akármilyen érdekeket szeretnének képviseltetni a nemzetiségi szavazók, ha egyszer tömegesen lemondanak a pártlistára szavazásról, a pártok nem fognak a továbbiakban küzdeni szavazataikért. Ez nagy baj lenne. Feljebb láthattuk: a pártok a parlamenti politika sokkal hatékonyabb szereplői - érdekérvényesítési képességük a nemzetiségi képviselőknél tehát jóval nagyobb. Ráadásul a pártok kiemelt szerepe nem csak nálunk jellemző: minden fejlett demokrácia politikai élete pártalapon szerveződik. Ha az állampolgárok egy csoportja szavazóként kiszorul a pártpolitikából, a többségi döntéshozatal meghatározó szereplői, a politika „nagy játékosai” nem karolják fel ezeknek az állampolgároknak az érdekeit. Így a demokrácia a többség zsarnokságává válna, ahol a politikai érdekképviselet érdemleges szereplői csak a többségi választópolgár érdekeit képviselik. A választási rendszernek épp ennek ellenkezőjét kellene ösztönöznie: azt, hogy a pártpolitika minél hatékonyabban érvényesítse a különféle háttérrel és érdekekkel bíró állampolgárok - köztük a kisebbségekhez tartozók - érdekeit. A politikai érdekérvényesítés mindig hosszú távú projekt: általában nem egy, hanem csak sok választási ciklus alatt lehet benne sikereket elérni. Azonban a jelenlegi nemzetiségi képviseleti rendszer - amennyiben tömegesen élnek vele - épp azokat a piaci ösztönzőket ásná alá, amelyek az alapvetően piaci elveken folyó pártpolitikai küzdelemben idővel segíthetnék a kisebbségi állampolgárok érdekeinek stabil és hatékony képviseletét.
Az érem másik oldalán pedig látnunk kell, hogy a kisebbségek pártpolitikából való kiszorulásával a többséghez tartozók sem járnak jól. Amikor ugyanis a pártpolitikának nem kell újabb és újabb kihívásoknak, más hátterű emberek véleményének, érdekeinek megfelelnie, a többségétől eltérő, kritikus hangokat nem kell meghallgatnia, és főképp megvitatnia, az összességében is a politikai közbeszéd színvonalának leromlásához vezet. Olyan kritikus hangok nélkül, amelyekre a pártoknak muszáj odafigyelnie a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében, mindannyian egy reformoktól elzárkózó, saját ideológiáiban megrekedt, kreativitást nélkülöző pártpolitika szenvedő alanyaivá válunk.
Akkor mire jó az egész nemzetiségi képviselet? - Jelenlegi formájában nem sokra. De vajon mire lehetne jó a nemzetiségi érdekképviselet? - A képviseleti demokráciákban a választójog és a képviseleti rendszer kialakításának az egyenlő érdekképviseletre kell törekednie. Vannak azonban az állampolgároknak olyan csoportjai, amelyek tagjai társadalmi hátrányuknál fogva nem tudnak olyan hatékonyan érdeket érvényesíteni a politikában, mint más állampolgárok. Egyes kisebbségek, például a magyarországi roma kisebbség esetében egyértelműen ez a helyzet. A probléma nem az, hogy valamiféle vélt, egységes kisebbségi érdek nem érvényesül - sokkal inkább az a gond, hogy az állampolgárok egy csoportja nem érvényesül. Lehet, hogy e csoport tagjai ezerféle különböző véleménnyel bírnak alapvető politikai kérdésekről, és egymással mély érdekellentétben is állnak. (Ne legyenek illúzióink: a legtöbb hátrányos helyzetű kisebbség egységes fellépései mögött is mély érdekellentétek húzódnak meg.) Ami politikai értelemben összeköti ezeket a kisebbségi szavazókat, az tehát nem egy vélt érdekközösség, hanem az, hogy a kisebbségi helyzetükkel összefüggő társadalmi, gazdasági, történelmi hátrányok miatt nem figyel rájuk úgy a politika, mint másokra. A politika piaci mechanizmusai esetükben kudarcot vallanak: a pártok nem figyelnek rájuk, nem igazítják igényeikhez programkínálatukat, nem emelik be tagjaik közé a kisebbséghez tartozókat. Ilyenkor pedig az adott kisebbség tagjai nem tudnak hatékonyan érdeket érvényesíteni a politikában.
Gondoljunk vissza az első részből már ismert mentarajongók esetére. Tegyük fel, hogy egyetlen és legfontosabb politikában érvényesíteni kívánt érdekem a mentás csokifagyi magyarországi elterjesztéséhez fűződik. De tegyük fel, hogy piréz kisebbséghez tartozom. (A pirézek valójában nem léteznek, de jól tudjuk: mindenki utálja őket.
[A pirézekkel szembeni kiapadhatatlan többségi ellenérzésről lásd: http://www.tarki.hu/hu/news/2007/kitekint/20070308.html])
A pirézek viszonylag sokan vannak, de -bevallom - köztünk sincs sok mentarajongó. Mit lehet tehát tenni? Jó esetben létezik egy a MCSMP („Mentás Csokifagyit Mindenkinek!” Párt) amelyik észreveszi, hogy a pirézek közt is bővítheti szavazóbázisát. De - tegyük fel ismét - mi nem a jó esetben vagyunk. Nem létezik az MCSMP. Írnom kéne egy-két pártvezetőnek, hogy karolják fel az ügyet - ezzel is nyernének néhány piréz szavazatot. De egyrészt a hozzám hasonló pirézek nem tanultak meg ilyen eszközökkel élni: jellemzően nem küldözgetnek e-maileket politikai pártoknak, mert nem tudják, hogy lehet nekik, és nem is volt alkalmuk megtanulni, és talán sokuknak még internet-hozzáférése sincs. Másrészt: még ha tudnám is, kihez kell fordulnom és hogyan, egyetlen párt sem szeretne a többség körében kivívott népszerűségén rontani azzal, hogy hirtelen a mentaszerető, ám népszerűtlen pirézek ügyét is felkarolja - még akkor sem, ha amúgy senki se bánna egy hazai mentáscsokifagyi-márkát.
Mi ilyenkor a probléma? Nem az, hogy nem lesz mentagyár. Nem is az, hogy a mentaszeretők nehéz helyzetben vannak - ilyen az élet, mások nem rajonganak azért, amiért mi mentarajongók igen. Az viszont nagy baj, hogy azért nem tudom a politikában képviseltetni a mentarajongásomat, mert piréz vagyok. Egy jó kisebbségi érdekképviseleti rendszer erre a problémára keres megoldást: az egyenlő és hatékony politikai érdekképviselet garanciáját adja, nem pedig épphogy ellehetetleníti a kisebbségiek politikai érdekérvényesítését. Egy alkotmányos, a politikai egyenlőség elvét tiszteletben tartó képviseleti rendszer tehát - akármi is a megvalósítási formája - valójában az egyéni választópolgár társadalmi helyzetéből adódó érdekérvényesítési hátrányát korrigálhatja, nem pedig egy csoport (a legtöbbször tévesen) egységesnek vélt érdekeinek előmozdítását célozza. De semmiképp sem az egyéni politikai befolyást csökkenti.
A ruszinok hátrányos helyzetűek? - Hát igen: itt valami gyanús. Az előbb azt írtam, a nemzetiségi képviselet valamilyen - a jelenleginél megfelelőbb - formája olyan kisebbségek esetében lehetne csak indokolt, akiknek tagjait kisebbségi helyzetüknél fogva rendszerszerű hátrány éri a politikai érdekképviseletben. Nincs okunk azonban feltételezni, hogy a 13 magyar nemzetiség közül ez mindegyik tagjaira akárcsak valószínűsíthetően igaz lenne. Legalább egy hivatalosan elismert kisebbség - a roma etnikai kisebbség - esetében indokolt a kisebbségi létből fakadó jellemző politikai hátrány feltételezése. De lényegében minden más nemzetiség esetében erősen indoklásra szorul, miért is gondolnánk, hogy az adott kisebbséghez való tartozás a többségtől eltérő politikai érdekképviseleti lehetőségeket hordoz magában. A jelenlegi nemzetiségi érdekképviseleti rendszer épp ezért jogellenesen diszkriminál, ugyanis a politikai érdekképviselet szempontjából teljesen hasonló helyzetű állampolgárok között is különbséget tesz választójoguk gyakorlásában. A többségi magyar szavazó, és - például - a magyar görög kisebbségi vagy ruszin kisebbségi szavazó nagyjából összehasonlítható, és a politikai érdekképviseleti lehetőségeket tekintve hasonló helyzetűek. Tehát a választójogukban mutatkozó eltérés indokolatlan és alapjogsértő diszkriminációt valósít meg. Másképp: a nemzetiségi képviseleti rendszer egyfelől ugyan alulteljesít - a blog előző része és a fentiek mind ezt támasztják alá -, másfelől viszont túlterjeszkedik megindokolható határain.
Akkor is szimbolikus értéke van, hogy végre a kisebbségek is önálló érdekképviseletet kapnak, nem igaz? - Az van neki. Jogi eszközökkel aligha kifejezhető, de szimbolikus jelentőségű, hogy a rendszer puszta létezése is átveri a szavazókat. Egy új alkotmány, egy új választási rendszer, egy - állítólag - szebb közös jövő részeként adták el nekünk. A politikában kicsit is tájékozatlanabb szavazók jó okkal feltételezhetik, hogy ha egy kifejezetten kisebbségek számára készült képviseleti rendszer került be demokráciánk eszköztárába, azt fejlődésként, előrelépésként, a kisebbségi ügyek felkarolásaként kell értelmezni - holott valójában a rendszer mindennek épp az ellenkezőjét szolgálja. Mi ez, ha nem szimbolikus?