Medzi údoliami Pilíšskeho pohoria, pozdĺž hlavnej cesty č. 10 sa nachádza Kestúc. Obec s počtom obyvateľov asi 2 400 v roku milecentária oslavovala aj 280. výročie usadenia sa Slovákov v Kestúci. Divadelníci pomocou Obecného krúžku oživujú staré tradície. Predmety zachovávajúce minulosť dediny zbiera Obecné múzeum, ktoré založil jeden oduševnený učiteľ, ktorý zbierku dodnes opatruje. Ako súčasť osláv milecentária v auguste roku 1996 podpísali starostovia obcí Kestúc, Horná Kráľová a Buč dokument o vytvorení vzťahu družobných obcí. Na 6 kilometrov od hlavnej cesty č. 10 a na 3 kilometre od dediny sa nachádza Klastrompuszta, pozostatky kláštora Maďarmi založeného mníšskeho rádu, Pavlínskeho. Dedina skrz svojej zemepisnej polohy, prístupnosti je mimoriadne vhodná na organizovanie kratších, rodinných prechádzok, alebo aj vážnych, dlhších exkurzií rôznej náročnosti. V súčasnosti turistov očakáva a obsluhuje turistická chata v Klastrompuszta a chata poľnohospodárskeho družstva. Od roku 1996 úspešne pôsobí v obci slovenská obecná samospráva.
Kesztölc
Község Komárom-Esztergom megyében, a Dorogi kistérségben. A Pilis hegység délnyugati lábánál található település. Budapesttől 39, Esztergomtól 9, Dorogtól 6 km-re fekszik. A község közelében halad el a 10-es és a 117-es főút. A falu első okleveles említése 1075-ből való Kistelci alakban. Ekkor I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak adott itt 2 eke földet, 7 szőlőt, valamint 5 vincellért. 1333-ban az oklevelekben már mint az esztergomi káptalan faluját említik, s elhatárolják a szomszédos Nyirtől. 1512-ben ismét a garamszentbenedeki apátságot említik birtokosának. Kesztölc a török időkben sem néptelenedett el teljesen, mivel az irásos adatok szerint az 1560-as években kétfelé, a királynak és a töröknek is adót fizet. A környék híres szőlő- és bortermeléséről. Hangulatos pincesorai, melyek nagyrésze a hegyoldalba vályt pincéből áll, különösen érdemes említésre. A második világháborúig a falu lakóinak többsége szlovák volt. A háború után azonban a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében számos szlovák család Csehszlovákiába települt át, a megállapodás értelmében helyükre felvidéki magyarok érkeztek. Egy legenda szerint az 1956-os forradalom idején a község lakói kikiáltották a „Kesztölci Köztársaságot”, amely Magyarországból kiválva kérte volna felvételét az ENSZ-be, vagy más változat szerint Csehszlovákiához csatlakoztak volna. 1971-ben nyitották meg a község legjelentősebb ipari létesítményét, a lencsehegyi bányát, majd később a második lencsehegyi bányaüzemet. Az 1980-as években Lencsehegy volt a Dorogi Szénbányák Állami Vállalat legjelentősebb bányája, amely 2004-ig termelt. A falu területéhez tartozik még a közeli Klastrompuszta is. A pálosok itt építették fel Boldog Özséb vezetésével első, Szent Kereszt tiszteletére emelt monostorukat 1250 táján. A Klastrompuszta fölé magasodó Kéményszikláról gyönyörű kilátás nyílik a környékre.
Nevezetességei
Klastrompuszta
Kesztölctől kb. 3 km-re található Klastrompuszta, a csendes üdülőhely, melynek romkertje történelmi időket idéz(Szent Kereszt monostor).Az egyetlen magyar alapítású rend klastromában itt, Klastrompusztán éltek a remete pálosok.
A kesztölci köztársaság legendája:
http://www.urbanlegends.hu/2006/10/27/a-kesztolci-koztarsasag/
A Dorogi-medence szénbányászatának története: