sob06062020

Posledná aktualizáciasob, 06 jún 2020 8am

Tallózó / Sajtószemle - 2019. okt. - 2020. január

MonTlNo4
Létezik visegrádi identitás - Érdemes-e szlovák nyelvet tanulni? - „Az őshonos nemzetiségek a magyar nemzet elszakíthatatlan részei” - Az utóbbi tíz évben megötszöröződött a magyarországi nemzetiségek támogatása - „Magyarország nemzeti érdeke védeni nemzetiségeit” - Nemzetiségi támogatások 2020

Imrich Fuhl válogatásában
http://www.oslovma.hu/01-Imro-Ment/ImroInfo/2020/Imr20Hu1.rtf
oslovma.hu - facebook.com/oslovma

Létezik visegrádi identitás

Létezik visegrádi identitás, a Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia alkotta V4-es együttműködés nem csak az illegális migráció elutasításában ért egyet - hangzott el a Nézőpont Intézet és a Nemzetközi Visegrádi Alap kutatásának eredményét ismertető tanácskozáson szerdán, Budapesten. A Visegrádi identitás - Vízió vagy valóság? című eseményen Lajtai Márk, a Central European Perspectives (CEPER) Zrt. vezető elemzője a négy visegrádi államban, országonként ezer ember telefonos megkérdezésével készült kutatás eredményét ismertetve közölte: a V4-es országok népességének kétharmada szerint vannak közös jellemzői az együttműködésben részt vevő államoknak. A visegrádi országok keresztény identitásúak, a térségben kétszer annyian vallják magukat jobboldalinak (47 százalék), mint baloldalinak (24 százalék), 29 százalék pedig centristaként határozta meg magát - tette hozzá. Lajtai Márk elmondta, hogy a leginkább jobboldali állam Magyarország, amelyet e tekintetben Csehország és Szlovákia követ, míg „érdekes módon” Lengyelországban volt a legmagasabb a baloldaliak aránya. A magukat jobboldalinak vallók a legfiatalabb korosztályokban voltak a legnagyobb arányban - jegyezte meg. Ismertetése szerint a V4-ek közvéleményének 51 százaléka elégedett kormányának családpolitikájával, közülük is leginkább a magyarok. A gazdaságra kitérve Lajtai Márk kiemelte, hogy miközben az európai gazdaságok lassulnak, a V4-ek közvéleménye a gazdaság tekintetében óvatos optimizmussal tekint a következő öt év elé. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója Lajtai Márk utóbbi megállapításaihoz is kapcsolódva kifejtette: Nyugat- és Közép-Európában nemcsak a társadalmi értékrend, hanem a társadalmi jövőkép is különbözik. A V4-es országok „társadalmilag is megalapozott, nagyon erős együttműködésének” eredménye egyebek mellett az Európai Bizottság jelenlegi összetétele - mondta Mráz Ágoston Sámuel, majd közölte: idén kiderül, hogy érvényesül-e a visegrádi befolyás az uniós keretköltségvetésről szóló tárgyalásokon. Kiss Gy. Csaba irodalom- és művelődéstörténész kultúrtörténeti előzményeket is felelevenítő előadásában a többi között arról beszélt, a kommunista korszakban a térségről kialakult nyugati sztereotípiák nagyon mélyen belevésődtek az ottani közvéleménybe és a politikusokba is, és azok még a 21. század elején is hatnak. Ezért a V4-es országok számára közösen megvalósítandó feladatnak nevezte a térség két totalitárius rendszert is megélt emlékezetének a nyugatival való „egyenjogúsítását”, és az emlékezetpolitikán túl az energiapolitika és energiabiztonság összehangolását. Az eseményen Karel Sál cseh politikai elemző, Jacek Karnowski lengyel újságíró és Tokár Géza szlovákiai politológus „villámelőadásban” kifejtette országának a visegrádi együttműködéshez való viszonyát. Az eseményen külföldi előadók és Mráz Ágoston Sámuel részvételével mintegy félórás kerekasztal-beszélgetést is rendeztek. Ezen a Nézőpont Intézet igazgatója megállapította, hogy csakis szuverén államok képesek egymással érdemben együttműködni. Jacek Karnowski felvetette egy visegrádi fejlesztési bank létrehozásának ötletét, Karel Sál pedig azt mondta, a V4-es államok fővárosainak - magukat liberálisnak valló - polgármesterei is értékesnek találják a visegrádi együttműködést. Tokár Géza a szlovák belpolitikai folyamatokat is ismertetve az együttműködés feltételeiről, és a „jó kompromisszumokról” szólt. (mti)

Szlovák parlamenti választás - A Fico vezette kormánypárt nyerhet

2020. január 16. - (mti)

A Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD), a jelenlegi kormánykoalíció vezető pártja esélyes megnyerni Szlovákiában a február végére kitűzött parlamenti választást - derül ki a Focus közvélemény-kutató intézet felméréséből, amelynek adatait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség ismertette csütörtökön. A január 10-14. között több mint ezer személy megkérdezésével végzett felmérés szerint a február 29-re kitűzött voksoláson a mostani szavazási szándékok alapján kilenc politikai csoportosulás jutna be a 150 fős pozsonyi törvényhozásba, eggyel több, mint négy éve. A felmérés eredményei szerint az Irányt a megkérdezettek 18,7 százaléka választaná. Ez az eredmény nem tér el jelentősen az utóbbi hónapokban mért, 20 százalékot közelítő támogatottságtól, ugyanakkor számottevő visszaesés lenne az Irány 2014-es eredményéhez képest, amikor a voksok 28,28 százalékát kapták meg. A felmérés a második helyre teszi a Marián Kotleba vezette, önmagát nemzeti, keresztény és szociális értékek mentén meghatározó, a szlovák sajtóban rendszerint szélsőjobboldalinak nevezett, Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppártot (Kotleba - Ludová strana Nase Slovensko), amelyre a megkérdezettek 13,6 százaléka adná a voksát. Egy ilyen eredmény számukra jelentős erősödést jelentene, tekintve, hogy az előző parlamenti voksoláson a szavazatok 8 százalékát szerezték meg. A Focus szerint a harmadik legnagyobb támogatottságot élvező politikai csoportosulás, 10,5 százalékkal a két új, parlamenten kívüli liberális pártból álló választási szövetség, a Progresszív Szlovákia (Progresívné Slovensko) és az Együtt - Polgári Demokrácia (Spolu - obcianská demokracia) alkotta tandem lett. Őket követi 10,3 százalékkal az előző államfő, Andrej Kiska pártja, az idén nyáron bejegyeztetett, Az Emberekért (Za ludí) nevet viselő centrista liberális párt. A felmérésben az ötödik helyre futott be a jelenleg a parlament ellenzéki padsoraiban politizáló, jobboldali Egyszerű Emberek és Független Személyiségek mozgalom (OLaNO) 7,7 százalékos eredménnyel, amely érezhetően kevesebb, mint négy évvel korábbi 11 százalékos eredményük. A hatodik helyre 7,1 százalékkal a felmérés a Boris Kollár vállalkozó vezette jobb-közép irányultságú Család vagyunk (Sme rodina) mozgalmat hozta, amely négy éve némileg alacsonyabb eredménnyel jutott be a parlamentbe. A Focus szerint a leendő pozsonyi törvényhozásba bejuthat még a négy éve egy „paraszthajszállal” az 5 százalékos bejutási küszöb alatt végzett Kereszténydemokrata Párt (KDH), amelynek most 6 százalékot mértek. A megkérdezettek 5,4 százaléka voksolna a klasszikus liberális pártnak tekinthető Szabadság és Szolidaritásra (SaS), amely négy éve még a második legerősebb politikai erőként jutott a parlamentbe a voksok több mint 12 százalékával. A felmérés szerint a szlovák parlamentbe bejutó politikai csoportosulások listáját, 5,1 százalékos eredménnyel a jelenlegi kormánykoalíció második legerősebb pártja, a jobboldali, nemzeti Szlovák Nemzeti Párt (SNS) zárja, amely legutóbb 8,64 százalékkal került a pozsonyi törvényhozásba. A mostani felmérés szerint is legalábbis kérdéses, hogy a jövő márciusban összeálló új pozsonyi törvényhozásban lesz-e képviselete a felvidéki magyarságnak. A Focus számai szerint ugyanis mindkét, a felvidéki magyarság körében érdemi támogatottsággal rendelkező politikai erő - a tisztán magyar, három pártból választási párttá összeállt Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ), illetve a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt is - a bejutási küszöb alatti, 4 százalék körüli eredményt ért el. Ha a februári voksolás a Focus mostani eredményei szerint alakulna, az egy sokszereplős centrista-liberális kormány összeállítását valószínűsítené. Ugyanakkor helyi megfigyelők szerint a becsléseknél nem hagyható figyelmen kívül két tény. Az egyik az, hogy az elmúlt évek választásainak eredménye jelentősen eltért a felmérések jóslataitól, a második pedig az, hogy a bejutásra érdemi eséllyel rendelkező pártok közül mintegy 5-6 olyan van, amelynek támogatottsága a bejutási küszöb közelében van.

Tematikus programsorozat indul Szent István 2025 címmel

Ötéves tematikus programsorozat indul Szent István 2025 címmel az államalapító magyar király életművének megismertetésére - közölte Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke kedden Szegeden. / „A kapcsolatok javítását szolgálhatja a környező országokkal, hogy a szlovákok és a horvátok is szent királyukként tisztelik Szent Istvánt.”

https://www.beol.hu/kultura/hazai-kultura/tematikus-programsorozat-indul-szent-istvan-2025-cimmel-2436018/

Bemutatóval készül a trianoni évfordulóra a Nemzeti Színház

Tizenhárom almafa címmel márciusban tart bemutatót a budapesti Nemzeti Színház, amely a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára meghirdetett emlékévre további programokkal is készül. Mint a teátrum közleményében áll, az idén száz éve írták alá a Magyarország határait jelentősen megváltoztató, népességét szétválasztó trianoni békeszerződést. Az évfordulóra a Nemzeti Színház számos programot tervez. / Trianon égisze alatt címmel bemutatják Kovács István filmjét. A délvidéki származású rendező alkotása a nemzeti fantomfájdalomról szól. A színházban látható lesz Zelei Miklós Zoltán újratemetve című darabja Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadás a szovjet-csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán-szlovák határon játszódik Kisszelmencen és Nagyszelmencen, amelyeket a 2. világháború végén választottak szét.

https://www.beol.hu/kultura/hazai-kultura/bemutatoval-keszul-a-trianoni-evfordulora-a-nemzeti-szinhaz-2434551/

„Nemcsak engem sértettek meg, hanem a Szlovákiában élő magyarokat is”

Falathová beadványt nyújt be az őt elbocsátó múzeum ellen: Egy olyan államban, amely demokratikusnak hirdeti magát, nincs helye annak, hogy valakit csak azért rúgjanak ki a munkahelyéről, mert más véleményen van, mint a munkatársai - véli Zuzana Falathová, aki bízik abban, hogy győzni fog az igazság, ezért beadványt nyújt be az őt elbocsátó Pozsonyi Városi Múzeum ellen. Interjú:

https://ma7.sk/aktualis/nemcsak-engem-sertettek-meg-hanem-a-szlovakiaban-elo-magyarokat-falathova-beadvanyt-nyujt

Idén is biztosítja a kormány a 35 év alatti fiatalok nyelvvizsgadíjához szükséges támogatást

Idén már 40 ezer 250 forintot igényelhetnek vissza azok a fiatalok, akik sikeresen tették le az első középfokú vagy felsőfokú komplex nyelvvizsgájukat. Nyelvvizsgát angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, bolgár, görög, horvát, lengyel, örmény, roma/cigány (romani, illetve beás), román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán, latin, portugál, arab, héber, japán, kínai, holland, finn és magyar nyelvből lehet tenni.

https://www.beol.hu/orszag-vilag/iden-is-fizeti-a-kormany-a-35-ev-alatti-fiatalok-nyelvvizsgajat-2442489/

Tárgyalások folynak az OTP szlovákiai leányvállalatának eladásáról

2020. január 20. - (beol.hu)

Több konkurens bankkal is tárgyalásokat folytat az OTP szlovákiai leányvállalatának eladásáról - közölte az OTP Banka Slovensko sajtóosztálya csütörtökön. „Az érdeklődőkkel történő tárgyalások folyamatban vannak, a további lépésekről a kötelező érvényű ajánlatok kiértékelése után születik döntés” - írta közleményében a pénzintézet, a készülő tranzakcióval kapcsolatban megjelent sajtóközlésekre reagálva.Arról, hogy az OTP szlovákiai leányvállalata eladásra kerülhet, először tavaly ősszel írt a pozsonyi sajtó. A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség szerdán azt jelentette, hogy az OTP 2020 tavaszáig kivonul a szlovák piacról, mert piaci részesedését nem tudta 3 százalék fölé emelni. Az OTP Bank Nyrt. 2002-ben vált a szlovák leányvállalat többségi tulajdonosává, jelenleg részvényeinek 99,44 százalékát birtokolja, a fennmaradó tulajdonrész kisrészvényesek tulajdonában van. A magyar OTP anyavállalat jelenleg 12 közép- és kelet-európai országban van jelen, többek közt Szerbiában, Bulgáriában, Moldáviában, Romániában, Montenegróban, Albániában, Horvátországban, Ukrajnában, és Oroszországban is. A pénzintézet szerdán jelentette be, hogy lezárta szlovén SKB Bank felvásárlását, és ezzel a szlovén piacon is megjelent. Közel 40 ezer alkalmazottja és 20 millió ügyfele van.

Tízéves jubileumi esztendőre készül a Jaminai Közösségi Ház

2010. december 17-én adták át a Jaminai Közösségi Házat, amely nagyon hamar a településrész meghatározó találkozóhelyévé, kulturális színterévé vált, megannyi csoportnak és eseménynek helyet adva, a közösségi élményt erősítve. Az intézmény idén egész éven át tartó programsorozattal emlékezik a jubileumra. - Egy kisebb városnak felel meg / 1769-ben a betelepült szlovákoknak osztottak itt szőlőföldeket, amelyek kiterjedése később Csaba területével vetekedett. Azonban a szőlő 1857-re kipusztult, és a városrész megkapta elválasztó határát. 1898-ban a nagy királyné tiszteletére Erzsébethelynek keresztelték el, majd 1910-ben Békéscsabához csatolták a területet. A Jaminai Nyugdíjasok Egyesülete által használt ingatlan utcafronti részét az önkormányzat építette újjá, majd közművelődési, közösségi funkciókra átadta a Csabagyöngye Kulturális Központnak.

https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/tizeves-jubileumi-esztendore-keszulnek-jaminaban-2414793/

Érdemes-e szlovák nyelvet tanulni?

2020. január 20. - (Frankó Anna - newjsag.hu)

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2611981065567520

Szarvas - Szeged / Biztos többünkben felmerül ez a kérdés, hiszen a biztos angol nyelvi tudás biztosabb jövőképet vázol a középiskolások számára. De Magyarországon érdemes a kisnyelveket is tanulni, hiszen azokból is lehet nyelvvizsgázni, ami fontos tényező a felsőfokú tanulmányok tekintetében. A végzős diákok fontos időszakot élnek most át, el kell dönteniük, hogy hol szeretnék folytatni tanulmányaikat. Ezt a választást, döntést segítette Dr. Tuska Tünde főiskolai docens, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszék tanszékvezetője, aki a szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium 10. és 12. évfolyamos tanulóit tájékoztatta a szlovák nyelvtanulás felsőfokú lehetőségeiről Szegeden. Az osztatlan, öt éves tanárképzés lehetőséget biztosít a szlovák nyelv és irodalom, történelem, angol, testnevelés szakpárok felvételére. A tanítói szakon is fel lehet venni a szlovák nemzetiségi tanítói műveltség területet, ez a képzés 4 éves. Felhívta a diákok figyelmét a nemzetiségi ösztöndíjra, amely a főiskolai, egyetemi tanulmányok 1. félévében havi 50. 000 Ft- 60.000 Ft, a következő szemeszterekben a tanulmányi átlagtól függően akár 75 000 Ft is lehet, de a nemzetiségi ösztöndíj nem zárja ki a többi ösztöndíj lehetőségéből sem a hallgatót. Ami még vonzóbbá teheti a nemzetiségi pedagógusképzést az az, hogy a pályakezdő pedagógus még 5 éven keresztül kapja a havi 50.000 Ft-ot. Ez egy nemes gesztus, de rávilágít arra a tényre, hogy nagy a pedagógushiány a nemzetiségi oktatás terén. A Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban 2015 óta minden évfolyamon vannak olyan tanulók, akik követve az általános iskolai hagyományokat, a szlovák nyelvet választják második idegen nyelvként. Sőt már van diákunk is, aki szlovák-történelem szakos tanárnak készül. Bízom benne, hogy az elhangzottak felkeltették néhány diák érdeklődését.

oSlovMa-Anno-Fotó-Archívum

Szarvasi Vecserka

oSlovMa-Anno-Fotó-Archívum / Szarvas, 1962. január 23. / Jelenet a Magyar Nők Országos Tanácsa szarvasi szervezete szlovák-magyar népi együttesének új, Vecserka című szlovák nemzetiségi műsorából. A helyi népszokásokat feldolgozó színpadi alkotást szlovák nyelven Jaurik Mátyásné rendezésében adta elő a helyi kultúrgárda. / Fotó: (mti)

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2608025799296380

Hatvan éve történt: Tótkomlósi szlovák farsang

oSlovMa-Anno-Fotó-Archívum / Tótkomlós, 1960. február 29. / A szlovák kultúregyüttes műsora a tótkomlósi művelődési otthonban hagyományosan megrendezett szlovák jelmezes farsangon. / Zsinger Anna katicabogárnak öltözve vesz részt a hagyományőrző szlovák jelmezes farsangi bálon, társnői (Hovorka Marika és Magyar Zsuzsa) tréfából egy tyúkot adnak a kezébe, hogy megnézze, van-e nála tojás. / Bencsik Pálné és Kardos Jánosné, a Tótkomlósi lakodalmas című népi játék nagymamái népviseletbe öltözve / A szlovák kultúregyüttes táncosai: Lehoczky Erzsébet, Gömöri Zsuzsa, Lopusnyi Mária és Karkus Erzsébet / Fotó: (mti)

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2608047172627576

Szánkózók a Pilisszentlélek melletti dombon

1970. február 3-án / Fotó: (mti)

https://www.facebook.com/oslovma/photos/a.165789530186698/2593767234055570/?type=1&;theater

Tőkés Gyula tanító a békéscsabai szlovák kollégiumban

1964. február 7-én szlovák nyelven oktatja a gyermekeket / Fotó: (mti)

https://www.facebook.com/oslovma/photos/a.165789530186698/2593764657389161/?type=1&;theater

Halászlé a Teleky Bistro konyhájában Pécsen

Fotó: Sóki Tamás (mti)

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2550005681765059

Köd Nógrád megyében

Hajnali talaj menti köd Salgótarján közelében / Fotó: Komka Péter (mti)

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2536810976417863

Az első havazás

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2505905262841768

Összeért a komáromi Duna-híd

https://hvg.hu/cegauto/20191203_komarom_duna_hid_epites_acelszerkezet

Čaputová hajléktalanellátó központot látogatott meg

A hajléktalanság olyan embereket is utolérhet, akik erre soha nem gondoltak volna. Ezt hétfőn jelentette ki Zuzana Čaputová államfő a Domec pozsonyi hajléktalanellátó központban, melyet a Vagus Polgári Társulás tart fenn.

https://ujszo.com/kozelet/caputova-hajlektalanellato-kozpontot-latogatott-meg

Benyovszky Móric mind a szlovákok, mind a magyarok, mind a lengyelek hőse

https://visegrad-coetus.pl/hu/benyovszky-moric---szlovak-%28%29-a-nagy-tengereken

Legenda szép Hedvigről és a vágbesztercei boldogtalan szerelemről

https://visegrad-coetus.pl/hu/legenda-szep-hedvigrol-es-a-vagbesztercei-boldogtalan-szerelemrol

Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségeket is érintő, középfokú oktatásról szóló törvényt

2020. január 16. - (mti)

Az ukrán parlament végső olvasatban elfogadta csütörtökön a középfokú oktatást szabályozó, kisebbségeket is érintő törvényjavaslatot. Az előterjesztést a 450 fős törvényhozás 327 képviselője támogatta, 3-an szavaztak ellene, 54-en tartózkodtak, és 16-an nem szavaztak a plenáris teremben a döntéshozatalkor jelen lévő képviselők közül. Az oktatási minisztérium által kiadott sajtóközlemény szerint a törvény nyelvi cikkelye a nemzeti kisebbségek képviselőivel folytatott konzultációt követően, az Európa Tanács Velencei Bizottsága által készített ajánlások figyelembevételével készült. Az elfogadott törvény egyebek mellett háromféle modellt tartalmaz az ukrán nyelv középfokú szinten történő oktatására vonatkozóan a nemzetiségi iskolákban. Ez egyben a 2017-es oktatási törvény sok vitát kiváltott 7., úgynevezett nyelvi cikkelyének részletes kifejtése. A törvény három csoportba sorolja az Ukrajnában élő kisebbségeket, és eszerint ír elő számukra megfelelőnek tartott oktatást. Az első az úgynevezett őshonos népek, amelybe főként a krími tatárok tartoznak, s amelyeknek nincs saját államuk, valamint nyelvük különösen megóvásra, fejlesztésre szorul. Számukra a törvény biztosítja az anyanyelven történő oktatást az ukrán nyelv tanulása mellett az elsőtől a tizenkettedik osztályig. A második csoportba az Európai Unió valamely tagállamának nyelvét beszélő kisebbségek kerültek. Számukra az ötödik osztályig biztosított az anyanyelven történő oktatás. Az ötödik osztályban az éves óraszámok legkevesebb 20 százalékánál viszont már el kell érni, hogy ukrán nyelven folyjon az oktatás, és ezt folyamatosan növelni kell. A kilencedik osztályig ennek az aránynak a tantárgyak 40 százalékáig kell eljutnia, a felsőbb osztályokban pedig legalább a 60 százalékot el kell érnie. A harmadik modellt a maradék, az ukránhoz közel álló nyelvet beszélőknek, elsősorban az orosz ajkúak számára dolgozták ki. Számukra az ötödik osztályig szintén biztosított az anyanyelven történő oktatás. Az ötödik osztályban és attól felfelé viszont legalább a tanórák 80 százalékában át kell térniük az ukrán nyelvű oktatásra. Kijev korábban megígérte, hogy ez a jogszabály kimondja majd, a 2017-es oktatási törvény nyelvi cikkelye nem terjed ki a magániskolákra. A most elfogadott törvény kimondja, hogy a magániskolák teljes mértékben maguk választhatják meg az oktatás nyelvét, ugyanakkor szavatolniuk kell, hogy a diákok az előírások szerint elsajátítják az államnyelvet, azaz az ukránt.

A nemzetiségi ombudsmanhelyettes vizsgálja a gyöngyöspatai eseményeket

2020. január 22. - (mti)

Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes vizsgálja az oktatási szegregáció miatt megítélt kártérítésekkel kapcsolatos gyöngyöspatai eseményeket - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdán az MTI-vel. A közleményben felidézték: a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa tárta fel 2011-ben a roma nemzetiségű tanulók jogellenes elkülönítését a gyöngyöspatai iskolában, erre a vizsgálatra nagymértékben támaszkodtak a bíróságok is. Szalayné Sándor Erzsébet közölte: az elmúlt napokban aggodalommal követte a gyöngyöspatai eseményeket, a nevelési-oktatási szegregáció miatt megítélt kártérítésekkel kapcsolatban felerősödött vitákat, a halmozódó társadalmi feszültséget. Meggyőződése szerint a kialakult helyzet akaratlanul is erősítheti a többségi társadalom romaellenes sztereotípiáit és elősegítheti az indulatok felerősödését. Hozzátette, álláspontja megegyezik a több évtizedes ombudsmani gyakorlat tapasztalataival: a különböző származású és társadalmi helyzetű gyermekek integrált oktatása mind egyéni, mind társadalmi tekintetben az egyetlen valódi és tartós eredményre vezető nevelési-oktatási módszer. Szalayné Sándor Erzsébet közölte: mindezek miatt kötelességének tekinti, hogy kiemelt figyelemmel kísérje és részleteiben is megvizsgálja a gyöngyöspatai eseményeket, s a közeljövőben elvi állásfoglalást ad ki.

Német kormánymegbízott: Példamutató Magyarország kisebbségpolitikája

2020. január 22. - (mti)

Példamutató, és komoly történelmi tudatról tanúskodik Magyarország kisebbségpolitikája - hangsúlyozta Bernd Fabritius, a német szövetségi kormány kitelepülők ügyéért és nemzeti kisebbségekért felelős megbízottja szerdán Münchenben a Magyarországról elűzött németek emléknapja alkalmából rendezett ünnepségen. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a müncheni magyar főkonzulátus szervezésében tartott megemlékezésen kiemelte, hogy Magyarország Európában elsőként vezetett be emléknapot az elűzött németek iránti tisztelet jeleként, elismerve ezzel az állam nevében elkövetett igazságtalanságot. A német kormány köszönettel tartozik ezért a magyar kormánynak - húzta alá Bernd Fabritius, aki a második világháború következtében szülőföldjükről elűzött németeket összefogó Elüldözöttek Szövetségének (BdV) elnöki tisztségét is betölti. Az erdélyi származású politikus - aki húszéves korában, 1985-ben került családjával az akkori Nyugat-Németországba, elmondta: Magyarország mintaszerű kisebbségpolitikáját mutatja az is, hogy míg 2001-ben 62 ezren vallották magukat a német kisebbséghez tartozónak, tíz évvel később, 2011-ben számuk csaknem megháromszorozódott, 185 ezerre emelkedett. Ezek az adatok is jelzik, hogy magyarországi németnek lenni „büszkeség” - fogalmazott a kormánymegbízott, aláhúzva, hogy a német kisebbség rendkívül erős önkormányzattal is rendelkezik Magyarországon. Hozzátette, hogy más európai államok mindmáig nem ismerték el a németek elüldözését az állam által a kollektív bűnösség elve alapján elkövetett igazságtalanságként. Magyarországgal szemben más államokban még nem látták be, hogy „a múltban elkövetett igazságtalanságok elhallgatása és a méltóságteljes emlékezés akadályozása nagyon nem javít a helyzeten” - mondta Bernd Fabritius, aki Angela Merkel kancellár üdvözletét is átadta a megemlékezésen. Carolina Trautner, a bajor tartományi kormány család-, munkaügyi és szociális államtitkára aláhúzta, hogy nemcsak a berlini, hanem a müncheni vezetés is köszönettel tartozik a magyar kormánynak az elűzött németek emléknapjának bevezetéséért. Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a többi között arról szólt, hogy az új, felnövekvő nemzedékekben is erősíteni kell a német öntudatot, és tovább kell fejleszteni a magyarországi németek és a Magyarországról elűzött, Németországban megtelepedett németek közötti kapcsolatot. Mint mondta, történettudományi kutatások kimutatták, hogy a 18. században német földről Magyarországra kivándorolt németek esetében a második generációtól már szinte egyáltalán nem volt kapcsolat az ősök szülőföldjével, és nagy kár lenne, ha ez a folyamat megismétlődne. A mások mellett a BdV tartományi szervezetének képviselői, vezető bajor politikusok és diplomaták részvételével tartott rendezvény után Tordai-Lejkó Gábor főkonzul a közmédiának adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a Németországtól keletre fekvő térségből - a Baltikumtól a Balkánig húzódó régióból - a második világháború után elűzöttek jelentős része Bajorországban telepedett le, így minden harmadik bajor családjában vannak olyanok, akik üldözött németként érkeztek a tartományba, és a társadalomnak ez a rétege ma is erős befolyással bír. A magyarországi németek kitelepítésről 1945 decemberében határozott az akkori magyar kormány. Rendelete a magyarországi német kisebbséget a második világháború szörnyűségeiért a - nemzetközi jog által azóta is tiltott - kollektív felelősség elve alapján kezelte, és a német lakosság teljes körű kitelepítésére törekedett. Elegendő oknak tekintette, ha az 1941-es népszámlálás idején valaki német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát. A vagyonuktól és magyarországi jövőjüktől megfosztott német közösség első tagjait Németországba szállító első vonatszerelvény 1946. január 19-én indult el. Csaknem hetven évvel később, 2012 decemberében az Országgyűlés a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította január 19-ét.

KKM-államtitkár: Magyarország nemzeti érdeke védeni nemzetiségeit és határon túli magyar közösségeit

2020. január 22. - (mti)

Magyarországnak nemzeti érdeke, hogy védje a hazai nemzetiségeit és a határokon túli magyar közösségeit, ezért számára az anyanyelvi oktatás elősegítése, támogatása és fejlesztése kiemelt fontosságú - mondta szerdán az MTI-nek telefonon nyilatkozva Pacsay-Tomassich Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára. Az államtitkár a drávaszögi Bellyén részt vett a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) a magyar kultúra napja alkalmából tartott rendezvényén, ezt megelőzően pedig az eszéki Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központban (HMOMK) a HMDK és a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fórumának (HMPF) vezetésével arról tárgyalt, hogy hogyan tudnák a magyar nyelvű oktatás minőségét és rendszerét a továbbiakban még jobban fejleszteni. Kiemelte: a magyar kormány a jövőben is stratégiai partnerként tekint a HMDK-ra, hiszen közös cél a magyar nyelvű oktatás kiterjesztése. Mint mondta, a magyar pedagógusok, iskolaigazgatók és oktatási szakemberek azok az emberek Horvátországban, akiknek rendkívül fontos feladatuk van. Úgy vélte: ez a feladat kétrétű, hiszen a magyar iskoláknak is kettős szerepük van. Egyrészt élen kell járniuk a magyar identitás megőrzésében, másrészt a diákok számára olyan versenyképes tudást is kell adniuk, amely később segíti boldogulásukat az életben - fogalmazott. Szavai szerint már rendelkeznek az oktatást, a kultúrát, a sportot és a gazdaságfejlesztést felölelő tervvel annak érdekében, hogy az itt élő magyarok megtapasztalják: magyarnak lenni jó és távlatos dolog Horvátországban. „Magyarnak lenni jó itt is, innen nem kell elmenni, hanem az itteni közösséget kell építeni, és minden lehetőséget meg kell ragadni” - hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy ezeknek a lehetőségeknek a tárházát szeretnék bővíteni, illetve a gyakorlatban is megmutatni. A magyar kultúra napja alkalmából tartott rendezvényen elhangzott beszédében az államtitkár azt üzente a horvátországi magyaroknak, hogy fontos hídépítő szerep hárul rájuk a szülőföld és a haza között. „Magyarnak lenni jó, ehhez mi is hozzájárulunk, de az önök segítsége is kell” - mondta.

Soltész Miklós: Az utóbbi tíz évben megötszöröződött a magyarországi nemzetiségek támogatása

2020. január 16. - (mti)

Megötszöröződött a magyarországi nemzetiségek támogatása 2010 és 2020 között, 2019-ről 2020-ra pedig ötödével nőtt - jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Pécsen. Soltész Miklós a Magyarországon élő horvát nemzetiséget érintő támogatásokról és az idei fejlesztésekről szóló sajtótájékoztatón azt mondta, ilyen léptékű növekedés korábban sem Magyarországon, sem a Kárpát-medencében nem történt. Hozzátette: a magyar kormány kiszámítható és következetes nemzetiségi politikájának eredménye, hogy az elmúlt időszakban mind a nemzetiségi önkormányzatok, mind az általuk fenntartott oktatási és kulturális intézmények komoly lehetőségekhez jutottak. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány számára a nemzetiségi önkormányzatok és intézmények mellett kiemelten fontos a kisebb nemzetiségi civil szervezetek és a nemzetiségek által gyakorolt hit, így az egyház támogatása is, hiszen „ők őrzik meg a kultúrát, a közösséget, a hagyományokat, ők tartják egyben a nemzetiségeket”. Úgy fogalmazott, a magyar kormány számára természetes, hogy „az, ami jó a magyarországi nemzetiségeknek, az jó az egész országnak, de hosszú távon kihat a Kárpát-medencében élő magyarságra is”. Közölte, a parlamenti szószólók, az országos nemzetiségi önkormányzatok és a kormányzat közös munkájának eredménye, hogy a nemzetiségekkel kapcsolatos tevékenyég hatékonyabbá vált. Az államtitkár szerint a „következetes nemzetiségi politika és együttműködés pozitívan hat ki a szomszédos országokban élő magyarságra, illetve az ezekkel az államokkal való bilaterális kapcsolatokra is”. Hozzátette: „jó lenne, ha az ukrán és román kormányok is így gondolkodnának”, hiszen „Szerbiával, Szlovákiával, Szlovéniával és Horvátországgal egyre inkább megtaláljuk a kapcsolatot”. Soltész Miklós a magyarországi horvátokra kitérve emlékeztetett arra, hogy a következetes nemzetiségi és oktatáspolitikának köszönhetően új nemzetiségi színház épült a baranyai megyeszékhelyen és fejlesztették a pécsi Miroslav Krleza Horvát Iskolaközpontot is. Kitért arra, ez utóbbi, népszerű iskola bővítése szükséges és napirenden van, annak előkészítését a kormány már 70 millió forinttal támogatta, s további 300 millió forinttal magát a kivitelezést is segíteni is fogja az idén. A korábban ismertetett tervek szerint így mintegy háromszáz négyzetméterrel növelik a komplexum alapterületét, négy tantermet és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket hoznak létre. Soltész Miklós arról is szólt, hogy hercegszántói horvát iskolát is felújíthatják jövőre, és más területeken is olyan beruházások, pályázatok indulhatnak, „amelyekre az elmúlt évtizedekben nem volt lehetőség, vagy amelyekről még álmodni sem mert a horvát közösség”. Gugán János, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke azt mondta, legfőbb céljuk az oktatás folyamatos fejlesztése, ezért is fontos, hogy a kormányzat támogatja elképzeléseik megvalósítását. Szolga József horvát nemzetiségi szószóló kiemelte: már megkezdődtek a 2021-es költségvetés tervezésének előkészületei. Céljuk, hogy tartalommal töltsék meg a korábban infrastrukturális tekintetben már kormányzati támogatásban részesült kulturális intézményeiket - tette hozzá.

„A korábbi bűnök okozta sebek akkor gyógyíthatók, ha segítjük a ma élő német közösséget”

2020. január 19. - (mti)

A korábbi bűnök okozta sebeket akkor tudjuk gyógyítani, ha mindenben segítjük a ma élő német közösséget - hangsúlyozta az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár vasárnap a Fejér megyei Mány katolikus temetőjében, a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából tartott ünnepségen. A német kitelepítés emlékművénél Soltész Miklós emlékeztetett arra, hogy az első világégést követően az átgondolatlan, nagyhatalmi arroganciából fakadó döntések a szovjet bolsevizmus és a német nácizmus megerősödéséhez és szörnyű tetteihez, valamint milliók halálához vezettek. A második világháború lezárását követően a térségben élő németek millióit várta újabb megpróbáltatás: békés, szorgalmas emberekre sújtott le az igazságtalan büntetés, gyilkosságok, börtön és elűzetés várt rájuk - tette hozzá. Az államtitkár rámutatott, hogy 1946. január 19. és 1948 júliusa között közel 200 ezer magyarországi németet üldöztek el, további százezreket pedig évtizedekig rettegésben tartottak. Soltész Miklós elmondta, hogy az 1941-es népszámláláskor mintegy 500 ezer magyar vallotta magát német származásúnak, 1949-ben már csak mindössze 2600-an. Megjegyezte, ma már nem ez a helyzet, mert Magyarországon ismét lehetősége van a német nemzetiségi önkormányzatoknak iskolákat, intézményeket fenntartani, így újra közel 186 ezer ember vallja magát német származásúnak hazánkban. Ritter Imre, az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője kiemelte: a magyarországi németeknek lelki és fizikai szenvedést okoztak az elhurcolások és elűzetések. Hét évtizedet vártak arra, hogy világosan és őszintén kimondja egy magyar politikus, mi is történt akkoriban: Orbán Viktor miniszterelnök 2016-ban, az elűzetés hetvenedik évfordulóján megtette, és ezzel „végre békében nyugodhatnak, akik már nincsenek köztünk, és hajlott koruk ellenére egyenes derékkal járhatnak azok, akik a tragédia elszenvedői közül közöttünk vannak”. Jelezte, hogy az utóbbi időszakban sokat léptek előre az oktatási és kulturális autonómia megvalósításában. Az elmúlt években közel hatvan oktatási intézményt vettek fenntartásba a helyi német nemzetiségi önkormányzatok, közel 15 ezer gyerek jár német nemzetiségi oktatási-nevelési intézménybe, továbbá emelt pótlékot kapnak az ott dolgozó pedagógusok és ösztöndíjban részesülnek azok, akik német nemzetiségi pedagógusnak készülnek. A Német Szövetségi Köztársaság képviseletében Bernd Fabritius kormánymegbízott hangsúlyozta: az Európai Unióban sem számít természetesnek és komoly történelmi tudatról tanúskodik, hogy egy állam a nevében elkövetett igazságtalanság jegyében megemlékezést hirdet. Úgy vélte, ehhez komoly kiállás és méltóság kell, és ebben Magyarország Európának is példát mutat. Hangsúlyozta: napjainkban mintaszerű kisebbségi politikát folytat Magyarország, amit jól mutat az is, hogy 2001-ben mintegy 62 ezren vallották magukat a német kisebbséghez tartozónak, 2011-ben pedig már több mint 185 ezren. A megemlékezést megelőzően, a Szent Kereszt Felmagasztalása katolikus templomban ünnepi szentmisét tartottak, amit Bernhard A. Kollmann mutatott be német nyelven. Az Országgyűlés 2013-ban döntött arról, hogy január 19-e a meghurcoltatások emléknapja lesz, ugyanis 1946. január 19-én indult el Budaörsről az első vonatszerelvény az elűzött magyarországi németekkel Németország irányába.

Semjén Zsolt: Az őshonos nemzetiségek a magyar nemzet elszakíthatatlan részei

2019. december 17. - (mti)

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2536798683085759

Az őshonos nemzetiségek a magyar nemzet elszakíthatatlan részei; a magyar állam feladata pedig, hogy fejlődésükhöz, gazdagodásukhoz és értékmegőrzésükhöz biztosítsa a feltételeket - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetiségekért-díj átadásán 2019. december 17-én Budapesten. A nemzetiségekért is felelős kormányfőhelyettes kiemelte: Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy az őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők és a magyar politikai nemzet integráns részei. „Ahogy a magyar nemzet elszakíthatatlan része a külhoni magyarság, ugyanígy elszakíthatatlan részei az őshonos nemzetiségek” - hangoztatta. A miniszterelnök-helyettes a nemzetiségek különleges feladatának és felelősségének nevezte, hogy az általuk hozott kultúra olyan egyszeri és megismételhetetlen érteket teremt, amit csak ők adhatnak az egyetemes emberiségnek, anyaországuknak és Magyarországnak is. Kijelentette: a magyar állam feladata, hogy az őshonos nemzetiségek fejlődéséhez, gazdagodásához és értékmegőrzéséhez biztosítsa a szükséges feltételeket. 2010-hez képest ötszörösére nőtt támogatásuk, továbbá örvendetesen nő azok száma, akik nemzetiségi gyökereiket felvállalják - ismertette Semjén Zsolt, arra is kitérve, hogy a magyar társadalom 6,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamely őshonos nemzetiséghez tartozik. Megfogalmazása szerint a nemzetiségek gazdagodásáért „mindenki megtette a magáét”. Az állam az intézményi és anyagi feltételek biztosításával, de a tisztelet és megbecsülés a nemzetiségek illeti, ugyanis ezekkel a keretekkel élve őrzik meg kultúrájukat - fűzte hozzá. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Semjén Zsolt szavaihoz is kapcsolódva óriási változásnak nevezte, hogy egyre többen merik felvállalni Magyarországon a nemzetiségüket. Erre a tendenciára utalva úgy vélekedett: Magyarország ezzel azt üzeni a közép- és kelet-európai nemzetek vezetőinek, hogy a nemzetiségek nem ellenfelek, hanem gazdagítják, sokkal inkább erősebbé teszik azt az országot, amelyben élnek. „Nincs más lehetőségünk Közép- és Kelet-Európában (...), mint őket erősíteni, segíteni és támogatni” - hangoztatta. Nemzetiségekért-díjban azok részesülhetnek, akik „a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet” végeznek. Az elismerést az idén tizenhárom ember, illetve szervezet vehette át. A díjazottak között van Nagy Mária, Piliscsév egykori polgármestere, Batyi Róbert, a SziRom szimfonikus romazenekar vezetője, Dechandt Antal képzőművész, Jónás Judit színművész, színházalapító, Kimpián Péter nyugalmazott román nemzetiségi rádiós szerkesztő, Papageorgiu Andrea festőművész, a Tabán Szerb Folklór Egyesület és Taragyia Györgyné Klaics Emília nemzetiségi újságíró, szerkesztő. Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról. A magyar kormány 1995. szeptember 21-én döntött arról, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért-díjat is. 2012. április 16-án az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért-díjnak nyilvánította. Az elismerést az alapítása óta 198-an kapták meg.

Békében élnek - Békés megyei nemzetiségi díjak

2019. december 17. - (L. B. / beol.hu)

A nemzetiségek napja alkalmából szervezett díszünnepséget 2019. december 17-én Kondoroson a Békés Megyei Önkormányzat a helyivel közösen. Az elmúlt évtizedekben rengeteget tett a helyi szlovákságért Frankó Anna, a romákért Jónás Jánosné, a németekért Pintér Edit, a lengyelekért Tóth Olga, a románságért Fenyvesi Tivadar; erőfeszítéseiket most elismeréssel díjazták. A szarvasi Frankó Anna a helyi szlovák iskola pedagógusa, arra törekszik, tanítványai megszeressék és minél inkább elsajátítsák őseik nyelvét, tradícióit. A szlovák önkormányzat az elnöksége alatt újította fel a tájházat. Nemzetiségi programok fűződnek a nevéhez, valamint egy könyv, amiben a szlovák hagyományokat gyűjtötte egybe. A szarvasi Jónás Jánosné 2014-től a megyei roma nemzetiségi önkormányzat elnöke. Tanítóként végzett, majd esélyegyenlőségi és kisebbségvédelmi igazgatási menedzseri képesítést, később kisebbségpolitikusi diplomát szerzett. Több éve foglalkozik a Békés megyei roma lakossággal, segíti a pályázati lehetőségek felkutatását, szeretne népismereti könyvet kiadni. Az almáskamarási Pintér Edit a helyi általános iskola igazgatója, fontos szerepet játszott abban, hogy vezetése alatt nyolc osztállyal újranyitotta kapuit a Károlyi Bernát Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola. Szívügyének tekintette, tekinti a német nemzetiségi identitástudat felvételét, a hagyományok ápolását, a sváb receptek felkutatását. A békéscsabai Tóth Olga előbb a gépészeti és számítástechnikai, majd a Trefort Ágoston középiskolában - ahol mintegy húsz évet dolgozott - alakított fiúkórust. A diáksággal megszerettette a lengyel kultúrát és megismertette a lengyel történelmet is. A fiúkórussal évek óta rendszeresen járnak a lengyelországi Myslenice városába. A lőkösházi Fenyvesi Tivadar Kétegyházán született, 45 éven át dolgozott első és egyetlen munkahelyén, a lőkösházi általános iskolában, ahol a románt fakultatív nyelvként oktatta. Egész életében versenyszerűen sportolt, neki köszönhetően a futball mellett a kézilabda is meghonosodott Lőkösházán. A tanítás mellett aktívan részt vett a közéletben is. Ribánszki Péter polgármester elmondta, Kondoroson őrzik a csárda kapcsán betyárvilág, valamint a szlovákság hagyományait, a várost a legendák földjének nevezte. Kondorost 1875-ben telepítették újra, főleg Szarvasról evangélikus szlovákokkal. A közel 5 ezer lelkes településen 110-en vallják magukat szlovák nemzetiségűnek, az óvodások és általános iskolások kapnak szlovák nyelvi nevelést. Zalai Mihály, a megyei közgyűlés elnöke kiemelte: érdemes felismerni, hogy mekkora értéket jelent egy-egy nemzetiséghez tartozni. Hozzátette: az elmúlt 300 év bizonyította, Békés megyében sikerült a testvériséget megvalósítani, a nemzetiségek békében, egymást tiszteletben tartva éltek és élnek. Úgy véli, Békés megye akkor marad sokszínű, ha vannak és lesznek, akik az értékeket továbbviszik. Ünnepi beszédében Emil Kuchár szlovák főkonzul hangsúlyozta: a régiót a nemzetiségek teszik gazdaggá.

A szlovákoknál kapusznyica készül / Így ünneplik a karácsonyt a békéscsabai nemzetiségek

2019. december 24. - (Papp Ádám Sándor / behir.hu)

Ahány ház, annyi szokás - tartja a régi mondás. Haluska és sztrapacska a szlovákoknál, tyúkos káposzta és bokolyi a romáknál, míg sült liba és ponty a németeknél. A Békéscsabán élő nemzetiségek ünnepi szokásait, tradicionális ételeit mutatjuk be önöknek! A csabai szlovákok egyik közkedvelt karácsonyi és szilveszteri étele a káposztaleves, azaz a kapusznyica. A fogást füstölt szalonna-zsír alapon készítik, majd savanyú káposztát tesznek hozzá, félig megfőzik és karikára vágott füstölt, lángolt kolbászt tesznek hozzá, tejfölös rántással sűrítik és úgy tálalják. A szlovákok böjtöléssel is készülnek az ünnepekre - fogalmazott Békéscsaba Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke. Kiszely András kiemelte: a böjtöt követő étkezésnek és a karácsonyi asztalnak, illetve az azon elhelyezett étkek sorának fontos szerepe van a szlovákoknál. Hozzátette: a különböző ételféleségeken kívül az asztalra vagy az asztal alá tett egyéb tárgyaknak mágikus erőt tulajdonított a nép, de fűződtek ezekhez keresztény magyarázatok is. - A vacsora elején a gazda a legszebb almát, amelyet félretettek a nyár végén - direkt szentestére - elővette és annyi cikkre szelte fel, ahányan ültek az asztal körül. Ez az összetartozás, a családi egység szimbólumaként szolgált. Apperitívként használták továbbá a fokhagymát mézzel, amely az egész éves egészséget szolgálta - ecsetelte Kiszely András. Az elnök hozzátette: további babonás szokás a szlovákoknál a diótörés. Úgy tartják, hogy akinél egészséges a dió, az a következő évben is egészséges marad, akinél viszont romlott volt a dió, az vélhetően komoly betegségséggel küzd majd meg az adott esztendőben. / A romák rendszerint családi és baráti környezetben töltik a szentestét és a karácsony másnapját, óriási dínom-dánomot csapnak - árulta el a békéscsabai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Kovács Erzsébet kiemelte: az ünnepek alatt igazi „koleszterinbomba fogásokat” készítenek: főként pörkölteket és más, húsos ételeket. - A romák úgy ünneplik a karácsonyt, hogy a többségi társadalomhoz képest - akik a halat, halászlevet, halas ételeket készítik el - mi inkább a húsfélékre helyezzük a hangsúlyt. Töltött káposztát, tyúkos káposztát, cigánykenyeret (a bokolyit) készítünk, a sütemények közül pedig a bejgli semmiképp nem maradhat el - hangsúlyozta Kovács Erzsébet. / Már az adventi időszakban sülnek a platzchenek / A német nemzetiség a magyarokhoz hasonlóan készül a karácsonyra, hiszen Magyarország Németországtól vette át az ünnepi szokások jó részét - fogalmazott a csabai Német Nemzetiségi Önkormányzat alelnöke. Egeresi Mária kiemelte: a németek két tradícionális süteményt készítenek az ünnepek alatt: a vaníliás, mandulás kiflit és a diós puszedlit. - A karácsonyra való készülődés, az advent nagyon fontos időszak Németországban, hiszen már ebben az időszakban sütni kezdik a karácsonyi süteményeket, például a platzcheneket, a karácsonyi aprósüteményeket. Szentestére egy egész, nagy doboz összegyűlik ezekből a desszertekből - árulta el a nemzetiségi önkormányzat alelnöke.

Haluska nap a békéscsabai Kölcsey Utcai Óvodában

2019. december 10. - (behir)

Az óvoda munkatársai kiemelt feladatuknak tartják, hogy a kisgyermekek minél hamarabb megismerjék a magyarországi és a helyi hagyományokat, népszokásokat. A békéscsabai tradíciók közé tartozik a szlovák gasztronómia, mellyel a közelmúltban, a Nemzetiségek napja alkalmából ismerkedtek meg az óvodások. 2012-ben az Országgyűlés december 18-át - mint az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozata elfogadásának a napját - a Nemzetiségek napjává nyilvánította. Ezt a napot 1995-től ünnepeljük, előző megnevezése a Kisebbségek Napja volt. A jeles alkalmat a magyar kormány a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében az ENSZ nyilatkozata értelmében hívta életre. - Az eseményhez kötődően az ország számos helyén szerveznek ünnepségeket. A rendezvényhez csatlakozott a békéscsabai Kölcsey Utcai és Ligeti Sori óvoda. Az intézmény székhely óvodájában egész esztendőben nagy hangsúlyt fektetünk a szlovák nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismertetésére és ápolására. A nevelési év során a gyermekek szlovák nyelvű mondókákat ismernek meg, dalos népi játékokat, körjátékokat játszhatnak - mondta el a behir.hu kérdésére Pribelszki Péterné Verasztó Ildikó, az intézmény vezetője. Már hagyomány, hogy az intézményben minden év decemberében megrendezik a Nemzetiségek napját. Ilyenkor a szlovák gasztronómiai hagyományok felelevenítése kerül előtérbe. Az idén is elkészítette Gregor Mihályné, Piri néni a hagyományos kézzel gyúrt, késsel vágott haluska tésztát, melyet a gyermekek többféle ízesítéssel kóstolhattak meg. A legnépszerűbb a diós és a mákos volt, de szívesen kóstolták a brindzás haluskát is - tájékoztatott az óvoda vezetője.

Szlovák bál Kondoroson / Két nyelven beszéltek, de megértették egymást

A térség tizenhárom, szlovákok lakta településéről érkeztek vendégek, csoportok a hagyományos, kondorosi szlovák nemzetiségi napra és bálra. A rendezvényen több mint négyszázan vettek részt. Itt adták át a Békés Megye Szlovákságáért-díjat, ezt több évtizedes munkája elismeréséül Priskin Jánosné, a Gerendási Szlovák Önkormányzat és a település szlovák egyesületének elnöke vette át.

https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/ket-nyelven-beszeltek-de-megertettek-egymast-2373285/

Országos Szlovák Adventi Gyermektalálkozó

https://www.facebook.com/pg/oslovma/photos/?tab=album&;album_id=2514518568647104

Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat / Adventi gyertyagyújtás az Emlékparkban

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2516880481744246

+ Video: https://www.facebook.com/oslovma/videos/568574793961681/

https://www.facebook.com/oslovma/videos/605103873364489/

A Pilisszentkereszti Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola adventi műsora

https://www.facebook.com/pg/oslovma/photos/?tab=album&;album_id=2539134129518881

Pilisszentkereszti Hírforrás (2019/4)

http://pilisszentkereszt.hu/files/download/2717

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2519694224796205

„Malmocskák” - két csoportos bölcsőde épül Pilisszentkereszten

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2519542228144738

A Magyarországi Szlovákok Szövetsége Pest megyei aktivistáinak kóspallagi értekezletén

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2537126556386305

A nemzetiségi ombudsmanhelyettes közleménye a nemzetiségek napja alkalmából

A hazánkban élő tizenhárom elismert nemzetiség identitása, kultúrája és közösségi ereje olyan egyedi és megismételhetetlen érték, amelynek védelme az állam valamennyi szervének kiemelt feladata.

https://www.facebook.com/notes/nemzetis%C3%A9gi-ombudsmanhelyettes/a-nemzetis%C3%A9gi-ombudsmanhelyettes-k%C3%B6zlem%C3%A9nye-a-nemzetis%C3%A9gek-napja-alkalm%C3%A1b%C3%B3l/2566271150075375

A nemzetiségi ombudsmanhelyettes közleménye a magyarországi nemzetiségi önkormányzati rendszer 25 éves fennállása alkalmából

2019. december 11. - (nemzetiségi ombudsmanhelyettes)

Ma huszonöt éve, az 1994. december 11-ei önkormányzati választások idején kaptak először lehetőséget a hazánkban élő nemzetiségek a helyi kisebbségi önkormányzatok megválasztására. Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes szerint a nemzetiségi önkormányzati rendszer immár negyedszázados története bizonyítja: a Magyarország által a rendszerváltást követően választott út, vagyis a nemzetiségi közösségek egyéni és közösségi - így különösen az önkormányzati és kulturális önigazgatási - jogainak a lehető legszélesebb körben történő biztosítása helyes politikai és szakmai döntés volt, amelyet a magyarországi nemzetiségi politika nemzetközi elismertsége is alátámaszt.

Napjainkban az európai államok többsége egyetért abban, hogy a nemzetiséghez tartozók kulturális identitása az emberi méltóságuk része, ezért abszolút védelmet érdemel. Az is elismert tény, hogy bár nagyon fontos, mégsem elegendő a többségi társadalom és a nemzetiségi közösségek pusztán egyenlő bánásmódjának biztosítása, de a nemzetiségi közösségek számára speciális jogosultságok megadására is szükség van. Az egyéni nemzetiségi jogok segíthetnek megőrizni, valamint gyakorolni az érintett személy identitását és környezete sajátos nemzetiségi jegyeit, de a teljes közösség helyzetét a kollektív, közösségi jogok is nagymértékben befolyásolják. A kulturális önazonosság megőrzésének, képviseletének és továbbadásának kulcsa egy jól működő érdekképviseleti és oktatási-kulturális intézményrendszer kialakítása.

A hazánkban 1993-ban megszületett, napjainkra már a tizenhárom magyarországi nemzetiségi közösség települési, területi és országos érdekeit egyaránt reprezentálni képes nemzetiségi önkormányzati rendszer egyedülálló eszköz és lehetőség a nemzetiségi kulturális autonómia kereteinek megteremtésére. Pozitív jogi, illetve dogmatikai értelemben is olyan megbízható alappal rendelkezik, amely biztosítja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok léte, valamint működése a magyar állami és társadalmi berendezkedés része maradjon.

A Magyarországon huszonöt éve, 1994. december 11-én első ízben megtartott helyi kisebbségi önkormányzati választások alkalmával tizenkét hazánkban élő nemzetiségi közösség élt a törvény adta lehetőséggel. 1994-ben - továbbá az 1995 novemberében tartott pótválasztáson - összesen 817 kisebbségi önkormányzat alakult meg országszerte. Ezek több mint fele - 417 - roma önkormányzat volt, és jelentős számban alakítottak helyi kisebbségi önkormányzatot a Magyarországon élő németek - 162 -, horvátok - 57 - és szlovákok - 51 - is. Az ukrán és a ruszin közösségek kivételével minden más kisebbség országos önkormányzatot is alakított.

Fontos kiemelni, hogy a nemzetiségi önkormányzatok választásának magyarországi rendszere az elmúlt évtizedek során folyamatos fejlődésen ment keresztül, a társadalmi-politikai változásokhoz dinamikusan igazodva. Jelentős változás volt 2006-ban a területi szint megjelenése az önkormányzati rendszerben, ekkor még elektori választás útján. Mindezt 2014-ben váltotta fel az új választási rendszer, amelyben már valamennyi - helyi, területi és országos - szinten közvetlen választásokra került sor. A 2019. évi nemzetiségi önkormányzati választás a hetedik volt az önkormányzati rendszer 1994-es indulása óta, amely eredményeként közel 2200 helyi nemzetiségi - köztük 1200 roma - önkormányzat alakult. Területi szinten 62 nemzetiségi - köztük 20 roma - önkormányzatot választottak a nemzetiségi közösségek tagjai, és mind a tizenhárom elismert magyarországi nemzetiségnek megalakult az országos önkormányzata.

A történelem azt is bizonyította, hogy az Alaptörvényben és a nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvényben biztosított széles körű jogosultságok igénybevételéhez folyamatosan szükség van az egyes közösségek speciális igényein túlmutató közös önkormányzati érdekek megfogalmazására és érvényre juttatására minden olyan ügyben, amelyek az önkormányzatok jogállását, szerepét és lehetőségeit érintik. Ennek érdekében jött létre tíz évvel ezelőtt az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége Egyesület, amely a nemzetiségek érdekében tett erőfeszítéseiért 2019. december 9-én átvehette a Justitia Regnorum Fundamentum-díjat.

A Justitia Regnorum Fundamentum-díj nemzetiségi tagozatának 2019. évi díjazottja az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége

A díj elismerése annak a fáradhatatlan munkának, amelyet a szervezet immár tíz éve folytat a magyarországi nemzetiségek jogainak magas szintű érvényesítése érdekében. A Szövetség tevékenysége nagyban elősegítette és elősegíti az Alaptörvényben, a Nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvényben, valamint a kapcsolódó jogszabályokban a nemzetiségek intézményei és tagjai számára garantált jogok, érdekérvényesítési lehetőségek optimális kihasználását. / Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala december 9-én rendezte meg a 2019-es Justitia Regnorum Fundamentum-díjak átadó ünnepségét. Dr. Kozma Ákostól, az Alapvető Jogok Biztosától dr. Juhász-Laczik Albin OSB, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébettől, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettestől az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége Egyesület, illetve jelenlegi elnöke, Hollerné Racskó Erzsébet vehette át az elismerést. Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes dr. Farkas Istvánnak, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnökének adta át a díjat.

https://www.ajbh.hu/hirek-esemenyek/-/content/yQP8lh3KKIPo/az-alapveto-jogok-biztosa-es-helyettesei-unnepelyesen-atadtak-az-idei-justitia-regnorum-fundamentum-dijakat

V4-es főpolgármesterek közös frontja

Közvetlen uniós finanszírozási lehetőségeket keres Varsó, Prága, Pozsony és Budapest főpolgármestere - jelentette be 2019. december 10-én Rafal Trzaskowski. A lengyel főváros vezetője szerint jövő hónapban Budapesten egyeztetnek a kérdésben, tervek szerint együttműködési nyilatkozatot írnak alá klímavédelemről, uniós finanszírozásról és közös projektekről. A Reuters hírügynökség kiemeli, négy olyan ország fővárosának az első embere kezdeményezi az együttműködést, amelyek kormányai vagy állandó konfliktusban állnak „Brüsszellel” az uniós normák és alapértékek megsértése miatt, vagy sokkal liberálisabbak, mint nemzeti kormányuk. Ez utóbbi a szlovák főváros esete.

Ungváry Krisztián Trianonról és a kormányzati emlékezetpolitikáról

Trianonnal kapcsolatban ma sincs valódi diskurzus, a hivatalos emlékezetpolitika pedig leginkább az igénytelenségével tüntet - erről is beszélt a Magyar Narancsnak Ungváry Krisztián történész: - Szemben az 1947-es párizsi békével, ahol a magyar tárgyalók valamennyi javaslatát lesöpörték az asztalról, és a magyar felvetéseket érdemben nem is vitatták meg, Trianon még nyitottabb folyamat volt. A végeredményhez képest nagyobb román, szerb és cseh(szlovák) területi követeléseket kellett kezelni - például szóba jött egy korridor is a nyugati határnál, ami nem valósult meg, akárcsak a Tiszántúl teljes területének román bekebelezése.

https://magyarnarancs.hu/sorkoz/ungvary-krisztian-trianonrol-es-a-kormanyzati-emlekezetpolitikarol-125270

Feljelentették Szlovákia egykori budapesti nagykövetét

R. Káčer: „Mindössze három lépésnyire vagyunk az orbáni Magyarország területi követeléseitől.“

https://felvidek.ma/2019/12/feljelentettek-rastislav-kacert-szlovakia-egykori-budapesti-nagykovetet

Brüsszel intő szava ellenére Pozsony elutasítja az isztambuli egyezményt

Szinte ugyanabban az órában, amikor csütörtökön a nők elleni erőszak megállítása érdekében az isztambuli egyezmény ratifikálására szólított fel minden uniós tagállamot az Európai Parlament, a szlovák törvényhozás elutasította azt. A pozsonyi parlament arra is felkérte a kormányt, hogy az elfogadott határozattal összhangban lépjen fel az uniós intézményekkel és az Európa Tanáccsal szemben.

https://infostart.hu/tudositoink/2019/11/29/brusszel-into-szava-ellenere-pozsony-elutasitja-az-isztambuli-egyezmenyt

Kitört az aranyláz Orbán és kollégái körében - vajon miért?

Robert Fico volt szlovák kormányfőt is elérte az aranymánia, arra kérte a parlamentet, hozassák haza az ország aranykészletét. A kelet-európai nacionalista vezetők egyre gyakrabban beszélnek országuk aranytartalékáról és aktívan vásároltatnak is hozzá - írja összefoglalójában a Bloomberg.

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/aranylaz-orban-kelet-europa-nacionalista-vezeto.695970.html

Nincs már bürokratikus akadálya Krasznahorka teljes felújításának

Elhárultak az utolsó akadályok is a Rozsnyói járásban található Krasznahorka várának újjáépítése elől - tájékoztatott a szlovák kormány. A 2012-ben teljesen leégett krasznahorkai várban zajló felújítás a legátfogóbb és a legnagyobb a vár történetében. A teljes felújításra körülbelül 35 millió eurót fordítanak az állami költségvetésből.

https://infostart.hu/tudositoink/2019/11/30/nincs-mar-burokratikus-akadalya-krasznahorka-teljes-felujitasanak

Felvidéki vonatfotós csavargások

Volt, amikor nosztalgiavillamosozni és -buszozni mentem Pozsonyba, máskor lanovkázni a Magas-Tátrába, és néha kimondottan vonatozni. Vegyesen mutatnék pár képet és videót ezekről az utakról:

http://hampage.hu/kozlekedes/vasut_szlovakia2/

Ellehetetlenítették az igazságot kimondó fiatal kutató jövőjét Szlovákiában

Egy magyarbarát interjú miatt kiközösítették, meghurcolták, megfenyegették, végül kirúgták a szlovák muzeológuslányt, Zuzana Falathovát - írja a MagyarHírlap.hu. Tavaly decemberben közölte a lap azt az interjút, amelyben a fiatal kutató arról beszélt, milyen hatással volt rá magyar gyökerekkel is rendelkező szlovákként, amikor rájött, hogy az iskolában magyarellenes történelmi hazugságokkal tömték a fejét, és rádöbbent, hogy a szlovákság zöme s még szakmabelijei is teljesen rabjai ezeknek a nemzeti mítoszoknak.

https://pestisracok.hu/ellehetetlenitettek-az-igazsagot-kimondo-fiatal-kutato-jovojet-szlovakiaban/

Az Európai Bizottság regisztrálta a Minority SafePack aláírásait

2020. január 10. - (mti)

Az Európai Bizottság online rendszerében regisztrálta a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásait - közölte az uniós bizottság pénteken. A regisztrációt követően az Európai Bizottságnak fél év áll rendelkezésére, hogy kialakítsa álláspontját, valamint döntést hozzon a jogalkotási folyamatról. Az Európai Parlamentben (EP) továbbá minden érdekelt fél részvételével vitára kerül sor, valamint az EP plenáris ülése is vitára bocsátja a kezdeményezést. Azt közölték, hogy Európai Unió őshonos kisebbségei, nemzeti közösségei számára uniós támogatást és védelmet kérő kezdeményezés aláírásait online nyújtották be. Ezt követően egy hónapon belül az uniós bizottság személyes találkozót kezdeményez, amelyen a témával foglalkozó uniós biztosok és főigazgatók fogadják a kezdeményezők és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) képviselőit. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kezdeményezett, a FUEN által koordinált aláírásgyűjtés 2017 áprilisában indult, és a rendelkezésre álló egy év alatt összegyűjtött támogatói nyilatkozatok közül a 28 uniós tagállam szakhatóságai 1 128 385-at hitelesítettek. A Minority SafePack célja, hogy az Európai Unió jogi lépéseket tegyen a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek védelmének javítása, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése érdekében. „Az aláírások benyújtása fontos lépés a Minority SafePack történetében. Ez az előfeltétele annak, hogy februárban személyesen ismertessük terveinket a biztosokkal és főigazgatókkal, valamint hogy benyújtsuk a szakértői csoportunk által előkészített jogszabálytervezeteket” - közölte Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában. A képviselő elmondta, a tervezett uniós parlamenti plenáris vita szintén nagy lehetőség a szervezők számára. Amennyiben ugyanis a vita támogató határozattal zárul, az hatalmas nyomást jelent majd az Európai Bizottságra, hogy kedvezően döntsön a jogalkotásról. Beszámolt arról is, hogy a szervezők folytatják az európai fővárosokban végzett tevékenységüket kormányokat és nemzeti parlamenteket kérve arra, jelezzék támogatásukat az uniós bizottságnak, hogy maguk is fontosnak tartják a jogalkotást az őshonos kisebbségek ügyében.

Bemutatták az Európai Parlamentben a Minority SafePack kezdeményezésen alapuló jogszabályjavaslatokat

2019. november 28. - (mti)

Bemutatták az Európai Parlament (EP) kisebbségi munkacsoportjának a Minority SafePack (MSPI) európai polgári kezdeményezésen alapuló jogszabályjavaslatokat 2019. november 28-án az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nemzetközi szakértői csoportjának képviselői - közölte csütörtökön a kezdeményezést kidolgozó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A jogszabály-javaslatokat Günther Rautz és Thomas Hiebert szakértők, valamint Nagy Dénes András, az MSPI tanácsadója mutatták be. Rámutattak: a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának elvét az Európai Unió alapszerződése előírja ugyan, de konkrét jogi intézkedések és határozott, uniós szintű fellépés hiányában a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogaira nincs európai garancia. A javaslatcsomag egyebek mellett az anyanyelvi oktatás terén ír elő intézkedéseket mind az intézményrendszert, mind a speciális tankönyveket és tanterveket illetően, pénzügyi támogatást kér a kisebbségi médiának, és garanciát a kisebbségi kultúrához való hozzáférés biztosítására. A javaslatcsomag elfogadása európai szintű garanciát jelentene az anyanyelvhasználatra a közigazgatásban is: előírja például a hivatalos okiratok anyanyelven történő közlését, de az igazságszolgáltatásra, a közszolgáltatások rendszerére és a fogyasztóvédelemre is kiterjed. Uniós alapokat különítene el az anyanyelvhasználat elősegítésére a kohéziós alap kiterjesztése által. A javaslat értelmében létrehoznák a Nyelvi Sokszínűség Európai Központját. Az újonnan létrejött központ szaktanácsadást és háttéranyagot szolgáltatna az Európai Unió intézményeinek és tagállamainak, a nyelvi sokszínűség népszerűsítése és védelme érdekében. A jogszabályjavaslat az állampolgársággal nem rendelkező őshonos kisebbségek számára is jogegyenlőséget kér, szabad hozzáférést biztosítana az anyanyelvi audiovizuális médiatartalmakhoz, határok nélkül és ellenőrző mechanizmus bevezetésével kötelezné a tagállamokat, hogy betartsák a kisebbségvédelem terén elfogadott jogszabályokat. A kisebbségi jogok európai uniós kodifikációját szolgáló MSPI alapján kidolgozott intézkedéscsomagot az összegyűjtött 1 128 385 támogatói aláírással együtt 2020 első felében fogják benyújtani az új Európai Bizottságnak (EB). Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke megjegyezte: az általa vezetett szervezet készen állt benyújtani a javaslatcsomagot december 3-án az EB-nek, de az intézmény kérésére elhalasztották a leadást. Az erdélyi EP-képviselő emlékeztetett: az Európai Unió Bíróságának legutóbbi, a román kormány elleni döntése is kimondja, az EU-nak jogában áll intézkedéseket hozni az őshonos nemzeti kisebbségek védelméért.

Megújul a szlovákiai Fülek vára és környezete

2019. november 29. - (mti)

Megújították a szlovákiai Fülek vára környezetét, többek között új parkolót és sétálóövezetet építettek ki, a jövő évben pedig a vár területén található kultúrtörténeti emlékek felújítására összpontosítanak - tájékoztatta a felvidéki város önkormányzata az MTI-t. Az önkormányzat beruházásában nyártól befejezték a Bástya utca aszfaltozását, a Várfelső utca kikövezését, helyére került a vármúzeum művészi kivitelezésű kapuja, megépült az autóbuszok és személyautók parkolója, kiépült a sétálóövezet és a vizesblokk - közölték. Ha kedvező lesz az időjárás, az év végéig még zsindelytető kerül a váralján fellelhető városi erődítmény kis bástyájára és a borházra is. A munkák tavasszal folytatódnak majd a váralján: bazaltkővel rakják ki a várba vezető utat, tetőt kap az ágyútorony, és kicserélik a Bebek-torony tetőfedését. A vármúzeum munkatársai különleges helyiségeket alakítanak ki az alsóvárban található úgynevezett borházban. A házikóban a mesterségek házát hozzák létre, kiállítást rendeznek be a régió korabeli mesterségeiről. Az épülethez pergolát - nyitott lugast - építettek, amely workshopoknak és diákok kreatív tanóráinak ad helyet. Lesz a házban kemence és korabeli kézi malom, a tanulók így maguk őrölhetik meg a gabonát, és süthetnek belőle kenyeret a hagyományos receptek alapján. Nem fog hiányozni a kerámiaégető kemence sem, hogy őskori kerámiák másolatait égethessenek benne, emlékeztetve arra, hogy a várhegy már akkor is lakott volt. Mindezek mellett pénzverő gép is várja majd a látogatókat. Régészeti parkot is kiépítenek, amelyben információs táblákon mutatják be a vár archeológiai kutatásainak eredményeit. A vár és környezetének megújítási munkái 2020 júniusában fejeződnek be - közölte Fülek önkormányzata.

Čaputová az alkotmánybírósághoz fordul

Éles bírálatokat váltott ki Szlovákiában az úgynevezett moratórium törvény.

https://nepszava.hu/3058578_caputova-az-alkotmanybirosaghoz-fordul

A Momentum magyarellenes szlovák barátait népszerűsíti az Index

A balliberális propagandalap, az Index egyik blogja, az uniós intézmények által finanszírozott EUrologus egy PR-interjút készített a liberális Progresszív Szlovákia-Együtt (Progresívne Slovensko-SPOLU) pártszövetség egyik európai parlamenti képviselőjével, Michal Šimečkaval. Az EP-képviselő egyébként úgy tagja a PS magyar tagozatának, hogy nem is magyar nemzetiségű. Az alákérdezős interjúból az derül ki, hogy Šimečka nem támogatja a felvidéki magyarság autonómiáját, továbbá a jogfosztó, a magyarságot kollektíven háborús bűnösnek nyilvánító Beneš-dekrétumok eltörlését sem, és abban kifejezetten problémát lát, hogy a helyi magyarok kötődnek az anyaországhoz. / Donáth Anna momentumos EP-képviselő azt mondta, hogy a felvidéki magyarok lehetnek úgy magyarok, hogy közben büszke szlovákok. Donáth kijelentése óriási botrányt keltett a külhoni területeken és Magyarországon is.

https://www.origo.hu/itthon/20191125-az-index-a-momentum-szlovak-baratait-igyekszik-fenyezni.html

Őrizetbe vették a szlovák lottócég igazgatóját

Sajtóhírek szerint egy pénzmosási ügyben vizsgálódik a rendőrség.

https://24.hu/kulfold/2019/11/26/orizetbe-vettek-a-szlovak-lottoceg-igazgatojat/

Turócszentmártonban szemétből csináltak pénzt

Nem létező szemétlerakatok felszámolására kértek pénzt a polgármesterek, a zsozsót ugyanaz a vállalkozó kapta!

https://parameter.sk/nem-letezo-szemetlerakatok-felszamolasara-kertek-penzt-polgarmesterek-zsozsot-ugyanaz-vallalkozo

Adócsaló komáromi gabonakereskedők ellen emeltek vádat

Kétszázmilliós áfacsalással vádol a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség egy komáromi gabonakereskedőt, aki céghálózatot épített fiktív számlák kibocsátására, így csökkentette adókötelezettségét. / A társaság 2011-2012-ben gabonát és takarmányt vásárolt szlovákiai cégektől, majd az árut a magyarországi piacon adta el. Az ügyletből származó forgalmi adót fiktív számlák befogadásával jelentéktelen összegűre csökkentették.

http://propeller.hu/itthon/3479882-adocsalo-komaromi-gabonakereskedok-ellen-emeltek-vadat

Számos kérdésben közösen lép fel a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák agrárkamara

Határozott EU-szabályozásra van szükség az afrikai sertéspestis kockázatának csökkentéséért; fokozottan ellenőrizni kell az Ukrajnából érkező gabonaimportot, és jelentős figyelmet igényel a klímaváltozás hatásainak kezelése is. Számos, az agrárium jelenét és jövőjét érintő témával foglalkoztak a visegrádi országok agrárkamaráinak soros ülésén.

https://magyarmezogazdasag.hu/2019/11/27/szamos-kerdesben-kozosen-lep-fel-cseh-lengyel-magyar-es-szlovak-agrarkamara

Kortárs művészek ébresztik fel csipkerózsika-álmából Selmecbányát

https://qubit.hu/2019/11/28/ed-kortars-muveszek-ebresztik-fel-csipkerozsika-almabol-selmecbanyat-az-egykor-viragzo-magyar-varost

Nemhogy kipcsak, de kun vagy kazah nemzetiségi önkormányzat sincs Magyarországon

„Magyarországon vannak kipcsakok, sok magyarban van kipcsak vér, ezeknek van önkormányzatuk és Nazarbajev (kazah) elnök úr a mindenkori elnöke a magyar kipcsak törzseknek is” - mondta Orbán a Türk Tanács bakui csúcstalálkozóján. Hogy lehetne önkormányzat, ha már nincs, aki beszéli a nyelvet? Ettől eltekintve is nehéz lenne kun nemzetiségi önkormányzatot létrehozni Magyarországon, mivel a kun halott nyelv, utolsó beszélője Magyarországon a hagyomány szerint Varró István karcagi lakos volt, aki 1770-ben hunyt el.

https://hu.euronews.com/2019/10/16/nemhogy-kipcsak-de-kun-vagy-kazah-nemzetisegi-onkormanyzat-sincs-magyarorszagon

Budapest titkos (szlovák) temploma csak a levegőből látható

A Rákóczi úti templomot körbeépítették, így az utcán sétálva ki sem lehet szúrni. / A pesti szlovákok 1838-ban József nádor segítségét kérték, mivel oktatási és egyházi célokra használható telekhez szerettek volna jutni. Így kapták meg a mai Rákóczi, akkori Kerepesi úton található telket. / Eredetileg csak az az épület létezett, amelyben a szlovák iskola működött, ide járt annak idején kisdiákként Petőfi Sándor is. / Budapestnek a XX. század elején 27 ezer szlovák származású lakója volt. / „Valaha az egész épületsor, a négy bérház és a templom is a szlovák evangélikus közösséghez tartozott. Az őseink építettek itt mindent...”

https://mrfoster.blog.hu/2019/11/22/budapest_titkos_temploma_csak_a_levegobol_lathato

Kaszinó és sporttemplom is volt

https://www.facebook.com/oslovma/posts/1159444000821241

Pesti szlovák evangélikusok

https://www.facebook.com/oslovma/posts/921707867928190

A szlovák-magyar kétnyelvű tábla esete Budapesten

„Rontja a kapuképet”

https://www.facebook.com/oslovma/photos/o.1520561651545162/692548507510795/?type=3&;theater

Budapest szlovák szemmel

https://www.facebook.com/oslovma/posts/1159455027486805

Veiszer Alinda: Azért rád ég Simicska személye

A műsorvezető megalkuvásról és politikai ambíciókról is beszélt. - Interjút készített a Magyar Narancs Veiszer Alindával, akinek mostanra nemcsak a szlovák közszolgálati Pátria Rádión van műsora, de a napokban a Belvárosi Színházban is elindult egy talkshow-ja.

https://hvg.hu/elet/20191128_Veiszer_Alinda_Azert_rad_eg_Simicska_szemelye

Segítséget nyújt egymásnak Szlovákia és Magyarország egy esetleges gázválság idején

Szlovákia és Magyarország megállapodott arról, hogy segíti egymást egy esetleges gázválság idején - tájékoztatott Peter Žiga szlovák gazdasági miniszter Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel folytatott hétfői megbeszélése után. A tárgyalásra szlovák oldalon, a Nagykürtösi járásbeli, felsőzellői kompresszorállomáson került sor.

https://infostart.hu/tudositoink/2019/11/26/segitseget-nyujt-egymasnak-szlovakia-es-magyarorszag-egy-esetleges-gazvalsag-idejen

Nem csak szavazna, választana is a kisebbségi magyar

Három évtizeddel a rendszerváltás után a határon túli magyar politika újra döntés előtt áll. Az etnikai alapú pártok kora objektív okokból is lecseng, de a külhoni elit és a magyar kormány minden mást minimum nemzetárulásnak tart.

https://nepszava.hu/3058085_nem-csak-szavazna-valasztana-is-a-kisebbsegi-magyar

Gyökeresen változtathat kisebbségpolitikáján Szlovákia

Szlovákia kisebbségi kormánybiztosa szerint hamarosan egy olyan átfogó kisebbségi törvényt alkothatnak, amely az ország megalakulása óta várat magára. Ennek lényege, hogy egy, az oktatáson, az önkormányzatiságon és a nyelvhasználaton átívelő szabályozás jöhet létre - de már csak a következő kormányzati ciklusban.

https://infostart.hu/tudositoink/2019/11/24/gyokeresen-valtoztathat-kisebbsegpolitikajan-szlovakia

Orbán Viktor - Európa 1:1

Mozgalmas uniós napokon van túl a magyar kormányfő. Voltak sikerei, mint a magyar kormány biztosjelöltje, Várhelyi Olivér megerősítése az Európai Parlament külügyi szakbizottságában. Ám az Európai Néppárt új elnöke, Donald Tusk színre lépése valószínűleg nem jó hír számára.

https://ujszo.com/velemeny/orban-viktor-europa-11

Kitűzték a szlovák választások időpontját

https://24.hu/kulfold/2019/11/04/szlovakia-parlamenti-valasztasok-idopontja/

Bénázó szlovák ellenzék

Egyáltalán nem túlzás az elmúlt hetek történései alapján azt állítani, hogy a szlovák ellenzéki politikusok leginkább félig dilettáns, akarnok muzsikusokra hasonlítanak, akik szeretnének zenekarrá összeállni.

https://ujszo.com/velemeny/benazo-szlovak-ellenzek

A többismeretlenes parlament

Három hónappal a parlamenti választás előtt minden bizonytalan, ugyanúgy előfordulhat, hogy csak kisebbségi kormány alakítására lesz esély, mint ahogy az is, hogy törékeny, sokpárti, a jelenlegi ellenzéki pártokból álló kormány alakul.

https://ujszo.com/velemeny/a-tobbismeretlenes-parlament

Kotlebához durvult a szlovák politika

Az elmúlt években egy-egy választás során általában két dolog került az érdeklődés fókuszába: ki nyer, illetve hogyan szerepelnek a szélsőséges pártok.

https://ujszo.com/velemeny/kotlebahoz-durvult-a-szlovak-politika

Fico elszólta magát

A Smer elnöke ismét olyan sajtótájékoztatót tartott, amely több szempontból emlékezetes marad. A megmosolyogni való része, hogy Fico erős késztetést érzett az ellenzéki megnemtámadási egyezség hosszas boncolgatására, majd kijelentette, hogy voltaképpen az ellenzék egyáltalán nem érdekli és kár rá fecsérelni a szót. A többi témában viszont sokkal következetesebb volt, és jó lesz megjegyezni, mit mondott. A kulcsmondat az volt, elképzelhető, hogy a választás után patthelyzet alakul ki, ő pedig mindenképp szeretne elkerülni úgy újabb, előrehozott választást.

https://ujszo.com/velemeny/fico-elszolta-magat

Túlgondolkodják

Nem jön létre a szlovák ellenzéki nagykoalíció, mert Andrej Kiska inkább saját pártja százalékait akarja növelni - sóhajtozzák az ellenzéki nagykoalíciót remélő apróbb ellenzéki szubjektumok.

https://ujszo.com/velemeny/tulgondolkodjak

Aláírta a közös indulásról szóló megállapodást az MKP, az Összefogás és a Magyar Fórum

https://parameter.sk/alairta-kozos-indulasrol-szolo-megallapodast-az-mkp-az-osszefogas-es-magyar-forum

Bugár - Szeret veszélyesen élni, Hidat hibára halmoz…

https://parameter.sk/szeret-veszelyesen-elni-hidat-hibara-halmoz

A szlovákok valóban egyévessé tették az éves sztrádamatricát

https://24.hu/fn/gazdasag/2019/10/29/sztradamatrica-autopalya-matrica-szlovakia/

Kiégett, unja a politikát a szlovák kormány magyar tagja

Gál Gábor már nem is indul a következő választáson.

https://24.hu/kulfold/2019/10/30/gal-gabor-szlovakia-kieges-politika/

A bársonyos forradalom 30. évfordulója

Az utcákat foglalták el harminc éve a csehszlovákok. Azt követelték a kommunista rendszertől, hogy szabadítsa fel az országot, és hirdessen szabad választásokat, amelyeken más politikai erők is képviseltethetik magukat. 1989. novemberében a szovjet hatóságok által létrehozott, jóváhagyott és támogatott egyetlen párt megadta magát. Az erőszakmentes lázadás, a bársonyos forradalom demokráciát adományozott a ma cseh és szlovák köztársaságként ismert két országnak. Szintén békésen váltak szét útjaik 1993-ban.

https://hu.euronews.com/2019/11/15/a-barsonyos-forradalom-30-evforduloja

Közel ezer ember kérte vissza az állampolgárságát Szlovákiában

Az elmúlt kilenc év alatt mintegy háromezren vesztették el eddig szlovák állampolgárságukat amiatt, mert egy másik ország állampolgárai lettek. 2015. február 1-je óta azonban összesen 964-en igényelték vissza korábban elvesztett szlovák állampolgárságukat, s közülük 859-en vissza is kapták. A fennmaradó kérvényekkel a szlovák belügyminisztérium folyamatosan foglalkozik.

https://infostart.hu/tudositoink/2019/11/26/kozel-ezer-ember-kerte-vissza-az-allampolgarsagat-szlovakiaban

KKM: Nemzeti érdek a nemzetiségek kultúrájának ápolása és jogaik tiszteletben tartása

2019. november 25. - (mti)

A magyarországi nemzetiségek kultúrájának ápolása, emberi és közösség jogaik tiszteletben tartása hosszú távú nemzeti érdek - hangsúlyozta Pacsay-Tomassich Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára hétfőn Budapesten, a horvát kultúra hetének megnyitóján. A tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében idézte az államtitkárt, aki a Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban azt mondta: a magyarországi nemzetiségek kultúrájának ápolása, emberi és közösségi jogaik tiszteletben tartása nem csupán a nemzetközi kötelezettségei miatt fontos a magyar kormánynak, hanem azért is, mert ez az ország hosszú távú nemzeti érdeke. A KKM Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára hozzátette: Magyarországnak fontos, hogy a nemzetiségeknek közösségeiket erősítő intézményhálózatuk legyen, ezzel mintát mutatva azoknak az országoknak, ahol ez nem így van. A budapesti intézmény a hazai horvát nemzetiségi közösség jeles oktatási és egyben kulturális-közművelődési központja, amely a hazai horvát nemzetiség értékeinek fennmaradását, a magyar-horvát kulturális és közéleti kapcsolatokat szolgálja - olvasható a közleményben.

Bárdos Gyula vezeti a felvidéki Magyar Közösségi Összefogás listáját

2019. november 23. - (mti)

Bárdos Gyula, a legnagyobb felvidéki magyar kulturális-közéleti szervezet, a Csemadok elnöke vezeti azt a választási listát, amelyen három felvidéki magyar párt, a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Magyar Fórum és az Összefogás közösen indul a februári parlamenti választáson - jelentették be az MKP Országos Tanácsának ülése után tartott sajtótájékoztatón szombaton. A három párt jelöltjei egy választási párt, a Magyar Közösségi Összefogás listáján indulnak, ez utóbbit az Összefogás néven októberben bejegyzett formáció átnevezésével hozták létre, azután, hogy az egységes magyar lista létrehozásáról folytatott ötpárti egyeztetések kudarcba fulladtak. Az ötpárti egyeztetés azután szűkült három tényezőssé, hogy a Most-Híd szlovák-magyar párt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) nem volt hajlandó kizárni az esetleges kormányzati együttműködés a jelenleg legerősebb kormánypárttal, az Iránnyal (Smer-SD). „Az a döntés született, hogy az MKP az etnikai politizálás elvének megtartásával a Magyar Közösségi Összefogás listáján indul” - mondta Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke a testület ülése után. Hozzátette: a túlnyomó többséggel meghozott döntéssel egy négy hónapos tárgyalássorozat ért a végéhez. Rámutatott: célkitűzésük az, hogy etnikai alapú politizálást megtartva próbálják megváltoztatni a jelenlegi kormányzás irányát. A 150 fős választási listán az MKP-nak 90 helye lesz, a fennmaradó 60 helyen fele-fele arányban osztozik a Magyar Fórum és az Összefogás, amelyek gyakorlatilag törpepártok. A lista első 12 helyén az MKP-nak 6 jelöltje van. Érdekesség, hogy az MKP elnöke, Menyhárt József csak az ötödik helyen indul, ahogy az is, hogy a felvidéki magyar párt „régi nagyjai”, két korábbi pártelnök, Berényi József és Csáky Pál is a lista legutolsó helyeiről indulnak. Bárdos Gyula, a Magyar Közösségi Összefogás listavezetője azt hangsúlyozta, hogy szeretnének hozzájárulni a kormányváltásoz, s megmutatni, hogy a felvidéki magyar képviselet most is a „jó oldalon” áll. Hozzátette: az MKP megfelelő alázatról tett tanúságot azzal, hogy egy több, mint húsz éve létező pártként nem önállóan indul. Ugyancsak szombaton ismertette választási listáját a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt is, amely listájára felengedte az MKDSZ valamint egy szlovák törpepárt, az Esély (Sanca), illetve a Szlovákia Roma Kezdeményezése (RIS) nevű politikai csoportosulás jelöltjeit is. A Most-Híd listáját Érsek Árpád, jelenlegi közlekedésügyi miniszter vezeti, s a vegyes párt elnöke, Bugár Béla csak a második helyen indul.

Szlovák-magyar együttműködés segíti a határmenti turizmust

2019. november 24. - (mti)

Csallóköz és Szigetköz természeti és kulturális értékeinek bemutatása, a határmenti térségek együttműködésének előremozdítása a célja a Cultractive-kezdeményezésnek, a régióban tematikus túraútvonalakat, építészeti látványosságokat és kulturális rendezvényeket kínálnak helyieknek és turistáknak. A 974 ezer euróba (több mint 320 millió forint) kerülő program két partnervárosa, Győr és Dunaszerdahely 11 magyar és 6 szlovákiai kulturális és turisztikai intézménye fogott össze a kezdeményezés megvalósítására. A projekt vezető partnere, az Arrabona EGTC tájékoztatása szerint a szervezet 2016 őszén Győrrel és Dunaszerdahellyel közösen pályázott az Interreg szlovák-magyar program keretében. A program teljes költségvetéséből az európai uniós támogatás (ERFA) 828 ezer euró. A magyar állam 50,8 ezer, a szlovák állam 46,6 ezer euróval járult hozzá a megvalósításhoz, az önerő pedig 48,7 ezer euró volt. A költségvetés a honlapfejlesztést, valamint kulturális rendezvények infrastrukturális fejlesztését, illetve Dunaszerdahelyen kulturális helyszínek (zenepavilon, fahíd) fejlesztését foglalta magába. A Cultractive elnevezésű weboldalon Szigetköz és Csallóköz természeti és kulturális értékeinek hangsúlyozására három nyelven - magyarul, szlovákul és angolul - elérhető tematikus túraútvonalak, továbbá kulturális rendezvénynaptár és interaktív térképek is készültek. A Cultractive oldalán 58 tematikus túrát találhatnak az érdeklődők, amiből 30 saját fejlesztésű, kifejezetten a program kapcsán tervezett útvonal. Ezek közül 44 kerékpár-, 8 gyalog- és 8 vízitúra található, 7 további városnéző útvonal pedig a régió nagyobb településeinek látnivalóit mutatja be. Az oldalt folyamatosan fejlesztheti a közösség, bárki létrehozhat újabb túrákat, és kedvenc látványosságait, élményeit is megoszthatja más felhasználókkal.

Díszdiploma-átadón ünnepelték a pedagógusokat Békéscsabán

Milyó Jánosné - Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium

https://behir.hu/diszdiploma-atadon-unnepeltek-a-pedagogusokat-bekescsaban

Egy turáni szlovák-magyar, aki egyszerre volt antiszemita és zsidómentő

Szlovák evangélikusnak született, fajvédő magyarrá, végül ellenállóvá lett politikus / 75 éve, 1944. november 23-án hurcolták el a Füvészkertből, karácsonykor pedig már ki is végezték a magyar politika egyik legérdekesebb alakját, a fajvédőből ellenállóvá lett, élesen németellenes Bajcsy-Zsilinszky Endrét. / Lényeglátó és fantaszta - tévedett sokat és volt valódi hős, meg gyilkos is, csak az nem volt, aminek 1945 után mondták. Ki valójában az ember, akiről a legtöbb utca van elnevezve a korszakból? / Hát nem mindegy, hogy az ember náthás-e, amikor akasztják?

https://index.hu/techtud/tortenelem/2019/11/22/bajcsy-zsilinszky_endre_elhurcoltak_a_fuveszkertbol_nyilas_1944_bartha_akos/

Különleges interjúkötet született a trianoni sorstragédiáról

Még létezik az az embertípus, amelyik csak az orráig, és azon túl is pusztán a csonkaországi határátkelőkig lát: képtelen szembenézni azzal, hogy saját nemzettársai mi mindennek vannak kitéve ma is a romániai, szlovákiai, ukrajnai, vagy épp a szerbiai hétköznapokban.

https://www.beol.hu/kultura/hazai-kultura/kulonleges-interjukotet-szuletett-a-trianoni-sorstragediarol-2353041/

Szlovákok a megmaradás és beolvadás útján

2019. november 25. - (delmagyar.hu)

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2490040341094927

A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárában mutatták be Tóth István Szlovákok a megmaradás és a beolvadás válaszútján című könyvét. A szerző a szegedi Móra Ferenc Múzeum történésze, osztályvezető főmuzeológusa, aki a magyarországi szlovákság múltjának immár több évtizede kutatója. - Könyvem első ízben próbált a trianoni határokon belül élő szlovákságról az asszimiláció szempontjából összefoglaló képet adni. Az eddigi feltárások nem ebben a korszakban, nem ezen a területen élőkkel vizsgálták a kérdést. Munkámat a korábbi részleges feltárások, vagy az összefoglalóbb szintézisek segítették, kötetem első ízben foglalja össze azokat a tapasztalatokat, melyek megmagyarázzák a jelenben is ható problémák kiindulópontjait - mondta kötetéről Tóth István. A könyvbemutatón Miklós Péter, a vásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója beszélgetett a szerzővel. - Nagy erénye a könyvnek, hogy nemcsak számos, Csongrád és Békés megyei, levéltári forrás alapján készült, de jelentős fényképanyag is kiegészíti, mely az alföldi szlovákság 20. századi mindennapjaiba enged bepillantást - fogalmazott a múzeumigazgató.

Videó: https://youtu.be/890VobgoNpI

http://doktori.bibl.u-szeged.hu/2168/1/PhD%20vegso%202.1%20-javitas%202013..pdf

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/szlovakok_a_megmaradas_utjan_1900_1948/pages/001_szlovakok.htm

Hazatért Békéscsabára több Munkácsy-kép

https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/hazatert-bekescsabara-tobb-munkacsy-kep-2353668/

A békéscsabai szlovákoknál

2019. november 21. - (Mayer-Ázsoth Réka - ujszo.com/vasarnap)

Nyelvében él a nemzet? / Csaba nehezen enged el / Mit jelent nekik Szlovákia?

https://ujszo.com/vasarnap/a-bekescsabai-szlovakoknal

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2489972244435070

Békéscsabán háromszáz éve élnek szlovákok. Ők építették újjá a magyarországi várost, ahol jelenleg is aktív a szlovák közösség. A lassan ötven éve múzeumként működő békéscsabai Szlovák Tájház udvarán Péli Magdolna fogadott, aki lelkes önkéntese a helyi szlovák közösségnek. Hamarosan megérkezett Kiszely András is, a magyarországi szlovák kultúra egyik őrzője. Múltról, gyökerekről beszélgettünk vele, és arról, milyen a Dél-Alföldön szlováknak lenni. - A békéscsabai szlovákoknak gazdag történelmük van. Több mint háromszáz éve érkeztek ide az elsők, és azonnal beleszerettek a környékbe. Erről Kiszely András mesél, aki úgy repít vissza a régmúltba, mintha tegnap történtek volna az események. „A törökök kiűzése után az Alföld hetven százaléka el volt mocsarasodva, nemigen lakott itt senki, hiszen a török háborúk nagy károkat okoztak. A 18. század elején, amikor véget ért a Rákóczi-féle szabadságharc, megnyugodtak a kedélyek, és az élet újra utat tört magának. A Felföld túlnépesedett, leginkább a mai Közép-Szlovákia területén. Kevesebb lett a termőföld, nehezebb a megélhetés; ráadásul kibontakozóban volt az ellenreformáció is, ami a többségében evangélikus szlovákságnak nem kedvezett. Ezekben az időkben a mai Közép-Szlovákia területéről három fiatalember elindult részesaratni, ami azt jelentette, hogy mert saját földjeik nem voltak, mentek a földesurak birtokait művelni pénzért, főként aratás idején. Bejárták szinte az egész Alföldet, és meglátták a lehetőséget ebben a területben. Csaba az egyetlen település az egész Alföldön, ahol nem a földesúr hívta a jó munkaerőt, hanem önkéntes betelepülésről volt szó. A három fiatalember vezetésével körülbelül kétszázan érkeztek ide 1718-ban.” Híre ment annak, milyen jól termő ez a vidék, így folyamatosan jöttek északról. Békéscsaba a 19. század közepére már 30-40 ezres településsé nőtte ki magát, ráadásul majdnem mindenki szlovák anyanyelvű volt. „Abban a korszakban ez volt a világ legnagyobb szlovák többségű települése. Ekkor még sem Kassa, sem Pozsony nem előzte meg, sőt Turócszentmárton is egy kis falucska volt. Nálunk meg felépültek a nagy közintézmények, felszentelték Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus templomát. Sajnos a szlovákság aránya hamarosan elkezdett csökkenni, megkezdődött az asszimiláció. Részben önkéntes volt, ugyanakkor tudjuk, hogy megelőzte egyfajta külső nyomás. Iskoláinkat nem üzemeltethettük, csak az evangélikus egyház tanintézményeiben volt szlovák oktatás, a Horthy-érában pedig kifejezetten tiltva volt az állami iskolában a szlovák nyelv tanítása. Ráadásul akkor álláshoz sem jutott az, akinek a vezetékneve szlovák volt; emiatt rengetegen magyarosították a nevüket, olyanok is, akiknek a felmenőik még magyarul sem tudtak.”

Nyelvében él a nemzet? - Hogy jelenleg mennyire aktív a helyiek szlováknyelv-tudása, az nem túl biztató, sőt, akár mi is elgondolkodhatunk azon, hogy ha nem figyelünk oda, könnyen hasonló helyzetben találhatjuk magunkat. „Most távozik az a generáció, a nagyszüleinké, amelynek még anyanyelve a szlovák; utána jönnek a szüleink, ők még hébe-hóba értik, de már nem beszélik a nyelvet, majd mi, akiknek már csak egy távoli, romantikus emlék a szlovák nyelv. Már csak a kulturális identitásunkat őrizzük. Vagyunk jó néhányan, akik bírjuk a nyelvet, szlovák iskolába járván elsajátítottuk, fordítottunk rá időt és energiát, de a hétköznapokban az elsődleges nyelv mégiscsak a magyar lett. Jellemző az is, hogy sok erős identitástudatú fiatal önkéntesen kezdi el tanulni az ősei nyelvét. Erre szerencsére van lehetőségük, hiszen van szlovák evangélikus istentisztelet, gimnázium, amely inkább kétnyelvű, általános iskola, de még óvoda is, ezenkívül vannak délutáni kurzusaink felnőtteknek.” Az erős nyelvi asszimiláció kialakulásának meglehetősen sok oka volt, van. „Az 1867-es nemzetiségi törvény és az azt követő oktatási törvény a kiegyezés után annyira »eredményes« lett, hogy az emberekben sikerül elültetni, hogy csak a magyar lehet az érvényesülés nyelve. Ez rendszereken átívelő folyamat volt, a kommunizmusig bezárólag. Mára a családjaink nyelve szinte teljesen a magyar. Én például amikor a nagymamámmal beszélek, az archaikus szlovákot használom, de ez nagyon ritka. A mostani egy utolsó utáni pillanat, Írország példáját követjük. Nyelvünk végső megtörése a 60-as évek kolhozosításakor volt. Ekkor felszámolták az utolsó kis, tanyasi közösségeket, eltűnt egy régi világ, a családokat bekényszerítették a városi közegbe, ahol a magyar nyelv használata volt az egyszerűbb a hétköznapokban. Nálunk már nem érvényesül Kazinczy mondása, mely szerint nyelvében él a nemzet. Természetesen van szlovák nyelvű újságunk, amelyet részben csabai tótul, részben irodalmi szlovák nyelven írunk, de inkább a kulturális alapú identitás az, ami erős, nem beszélve a gasztronómiáról, a csabai kolbászról, melyre méltán lehetünk büszkék.”

Csaba nehezen enged el - A békéscsabai szlovákok más magyarországi szlovák közösségekkel is ápolják a kapcsolatot, és több szlovákiai településsel együttműködnek. „Nagyon jó a viszonyunk más magyarországi szlovákokkal, ugyanakkor, ahogy mindenhol, nálunk is vannak nézeteltérések. Ezek azonban soha nem hatalmasodnak el, soha nem rendeljük alá a közösségeinket. Szlovákiával a kötődésünk nem olyan, mint a magyar államé és a határontúliaké. Mi nem kapunk akkora pénzbeli támogatást, ugyanakkor aktív, élénk a kapcsolat iskolákkal, múzeumokkal. Csak nem biztos, hogy az egyszerű csabai polgár életében ez érződik. Rengeteg megkeresést kapunk, hogy legyünk testvérvárosok, tartsunk fenn állandó kapcsolatot, de az anyagi kapacitásunk ezt nem képes fedezni. Nincs arra forrásunk, hogy havonta ötvenfős autóbuszt indítsunk Szlovákiába. Sokszor még az is probléma, hogy évente megszervezzük ezt.” Ami még erősíti a szlovákiai és a magyarországi szlovákok kapcsolatát, a családi kötelékek. A második világháború utáni lakosságcsere őket is érintette, csak Békéscsabáról hétezer ember ment el. „Tragédia, ami veletek történt, de azt azért érdemes megemlíteni, hogy a részünkről sem volt ez teljesen önkéntes döntés, hiszen hatalmas volt a politikai nyomás. A csehszlovákok rengeteg energiát fordítottak a propagandára. Szórólapok, plakátok, gigantikus rendezvények, mind azt hirdették, hogy északon tejjel és mézzel folyó Kánaán van. Természetesen nem volt minden igaz, amit állítottak. Például azt ígérték, hogy ott csakis szlovákul folyik az élet. A rokonaimat kiköltöztették Komárom mellé, egy magyar faluba, ráadásul nem sokkal később tovább is szállították őket Csehországba, hiszen ott volt munkaerőhiány. Ma is Karlovy Vary környékén élnek. Nem volt ez olyan mesébe illő történet, mint sokan gondolják. Leginkább a tanult emberek mentek el, hiszen a Horthy-rendszerben származásuk miatt nem érvényesülhettek, így nagy lehetőség volt számukra, hogy szlovák közegben éljenek, alkossanak. Egyébként a kezdetekben sokkal többen iratkoztak fel a listára. De mentek küldöttségek Békéscsabáról is megnézni, hova kerülnek majd, és sokan bizony úgy jöttek haza, hogy nem költöznek. Látták, hogy mások házában kellene lakniuk, ahogy a magyarok sírnak. Így körülbelül ötezren inkább leiratkoztak a listáról, hiszen a lelkiismeretük közbeszólt. Emellett az is közrejátszott, hogy mégiscsak ragaszkodtak Csabához: van ennek a városnak egy olyan miliője, amely nagyon nehezen engedi el az embert. Valahogy úgy lehetne megfogalmazni, hogy ha már az őseim vérrel és verítékkel felépítették és felvirágoztatták Békéscsabát, akkor én nem megyek sehova.”

Mit jelent nekik Szlovákia? - Ez az erős lokális tudat, a közösség ilyen mértékű összetartása és a gazdag történelem az, ami miatt a helyieknek Szlovákia egy távoli, egy új ország, amelyhez nem fűzi őket romantikus kapcsolat. „Egy átlagos békéscsabai szlováknak Szlovákia nem anyaország. Miért is volna az? Hiszen háromszáz éve elhagyták, maga az állam akkor még nem is létezett, hiszen csupán harmincéves. Szlovákok vagyunk, de a lokális identitásunk sokkal erősebb, mint egy ország iránt érzett. Nincsenek olyan ábrándjaink, hogy Nagy-Szlovákia, a büszkén meredező Kriván, de Cirillről és Metódról sincsenek legendáink. Vannak helyi hőseink, akikre büszkék vagyunk, akikről a nagymamáink meséltek. A szlovákiai ünnepek nagyon újkoriak, nem is emlékezünk meg róluk, hiszen vannak azokból is sajátjaink. Tavaly volt a háromszáz éves ittlétünk kerek évfordulója. Az ünnepségeken újrajátszottuk a szlovákság érkezését, folyamatos rendezvények voltak, mind a két nyelven. Nagyon felemelő volt, amikor elénekeltük a mi himnuszunkat, az Erős vár a mi Istenünk című evangélikus éneket szlovákul. Az egyházunkban még mindig erősen jelen van az ősi nyelv, hiszen az istentisztelet szlovákul zajlik. A háromszáz éves liturgia szerint. Békéscsaba az utolsó hely a világon, ahol a régi Tranosciusból éneklünk. De a Miatyánkot is csak a régi nyelven mondom, ahogy a nagymamámtól tanultam. Hiszen a magyart nem értené a Jóisten. Nekem mindig ezt mondta a dédnagymamám.”

Szijjártó Péter: „A történelmi tények tiszteletben tartása nem lehet revizionizmus”

A külügyminiszter szerint a magyar közösségek helyzete a Kárpát-medencében általánosságban véve jobb, mint öt éve volt, de még sok megoldásra váró kérdés van. „Ugyanannak a történelmi eseménynek lehet teljesen különböző az értékelése különböző szemszögekből, de Magyarország elvárja annak tiszteletben tartását minden szomszédos országtól, hogy bizonyos történelmi eseményekre úgy emlékezik, mint amelyek „a magyar történelem legszomorúbb lapjaira” tartoznak. / A külpolitika egyik legfontosabb területe a nemzetpolitika. Mivel Magyarország olyan ország, ahol az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, a nemzetpolitikának a külpolitika fókuszában kell állnia...”

Kocsis-Cake Olivio szerint a románokkal együtt kellene megemlékeznünk a jövőre 100 éves Trianonról

Meg a szlovákokkal, horvátokkal, satöbbi. „Nyilván nagyon nehéz lesz, hiszen... románok, horvátok... ami nálunk gyásznap az náluk ugye ünnepnap és ebből a szempontból nehéz lesz összehozni, de, de hát ezt a kihívást kell teljesíteni, és ebben egyébként segítség lehet az Európai Unió, az európai integráció.”

https://mandiner.hu/cikk/20191123_kocsis_cake_olivio_szerint_be_kell_vonni_a_szomszedos_orszagokat_a_trianoni_bekediktatum_evfordulojan_rendezett_megemlekezesbe

Michal Šimečka szlovák EP-képviselő: A magyarokhoz is olyan közel érzem magam, mint a szlovákokhoz

Pártja, a Progresszív Szlovákia magyar tagozatot alapított, melynek szlovákként ő is a tagja. Michal Šimečka reagált Donáth Anna vitatott kijelentésére a szlovákiai magyarokról, a magyar kormány térnyerésére Dél-Szlovákiában, az asszimilációtól való félelemre, a múltbéli traumákkal, például a Beneš-dekrétumokkal való szembenézésre, valamint arra, milyen lépésekkel szeretné segíteni a kisebbségeket Szlovákiában.

https://index.hu/kulfold/eurologus/2019/11/23/simecka_kisebbsegek_szlovakia_eu_magyar_kisebbseg/

Megnyílt a pozsonyi karácsonyi vásár

2019. november 22. - (mti)

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2482315428534085

A pozsonyiak közös karácsonyfáján elhelyezett díszkivilágítás bekapcsolásával megnyílt a pozsonyi karácsonyi vásár. A vásár, amely már évek óta a legtöbb - rendszerint több tízezer - látogatót Pozsonyba vonzó városi rendezvény, idén december 22-éig tart nyitva és egyidejűleg zajlik több óvárosi helyszínen. A rendezvény központi helyszíne ezúttal is a Fő téren a közös fenyőfa köré felállított vásárváros. A Fő téren a megszokottnál kevesebb, 76 stand áll. Pozsony közös karácsonyfáját egy néhány évtizedes hagyomány alapján önkéntesen felajánlott fák közül választják, idén egy 25 éves, 14 méteres erdei fenyőre esett a választás. Újdonságnak számít a nagyszínpad helyszíne, ezt idén a Fő tér helyett a Ferencesek terén állították fel, ahol délután és este könnyű-, komoly-, illetve népzenei előadók sora lép fel. A vásár másik helyszíne az egykori Kossuth, ma Hviezdoslav tér, ahol a régi nemzeti színház előtt az óvárosi önkormányzat üzemeltet egy néhány tucat standos vásárt. Matúš Vallo, Pozsony tavaly megválasztott főpolgármestere új, „a minőségre és a környezetvédelemre összpontosító” karácsonyi vásárt hirdette meg. Ennek alapján a vásár történetében először a standosok csak visszaváltható vagy komposztálható poharakat, csomagolásokat használhatnak, a nagyszínpad korábbi helyére pedig szelektív hulladékgyűjtést lehetővé tévő kukákat helyeztek ki. A standok kínálata is változott a korábbi évekhez képest, túlnyomó többségükben most népművészeti termékeket, karácsonyi ajándékokat és díszeket árulnak, mintegy harmadukat különböző nonprofit szervezetek működtetik. A vásárt üzemeltető fővárosi önkormányzat csökkentette az ételt-italt kínáló standok számát, aminek hatását a megszokottnál is hosszabb sorokban már a megnyitó estéjén érezni lehetett.

Felvidéki egyházmegyék a szlovák-magyar kapcsolatok erősítéséért

2019. november 22. - (Egyházi és Nemzetiségi ÁT /ME/)

A felvidéki katolikus egyházmegyék magyar nyelvű lelkipásztori ellátásáért felelős helynökeit fogadta november 22-én Budapesten a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Soltész Miklós beszámolt vendégeinek a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet előző heti, Orbán Viktor miniszterelnök részvételével megtartott üléséről. A felvidéki vendégek tájékoztatták az államtitkárt az anyaországi kormányzati támogatások hasznosulásáról, az ezzel kapcsolatos tapasztalataikról és jövőbeli fejlesztési terveikről. A közelmúltban Kassa városa és a Kassai Főegyházmegye - benne a magyar közösség - együttműködésének köszönhetően a város védőszentje lett Árpád-házi Szent Erzsébet. A kezdeményezéshez örömmel adta hozzájárulását az Apostoli Szentszék. A résztvevők szerint ez a jelentős gesztus a szlovák-magyar kapcsolatok erősítését szolgálja helyben is és országaink között is. A megbeszélésen szóba került a 2020. évi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson való felvidéki részvétel. Az államtitkár szerint a programsorozat újabb lehetőség a keresztény kultúrájú nemzetek együttműködésére a térségben. A Szlovákiából érkező magyar és szlovák zarándokok részvétele tovább erősítheti nemzeteink egyre javuló kapcsolatát - húzta alá Soltész Miklós. A megbeszélés végén összefoglaló hangzott el a felvidéki magyar hitoktatás jelenlegi helyzetérői és jövőbeli fejlesztési lehetőségeiről. A találkozón a Kassai Főegyházmegye, a Nagyszombati Főegyházmegye, a Besztercebányai Egyházmegye, a Kassai Görögkatolikus Egyházmegye, a Nyitrai Egyházmegye és a Rozsnyói Egyházmegye érseki és püspöki helynökei vettek részt.

Kétnyelvű feliratok a nemzetiségi településeken

http://www.slovaci.hu/index.php/hu/onkormanyzatoknak/514-ketnyelvu-feliratok-a-nemzetisegi-telepuleseken

Szlovák-magyar terminológiai szótár

https://www.narodnostnemensiny.gov.sk//data/files/2221_madarsky.pdf

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2487720971326864

Tíz százalékponttal emelkedhet a nemzetiségi pedagógusok pótléka

2019. november 21. - (mti)

Az Országgyűlés a nemzetiségi pedagógusok pótlékának emeléséről szóló törvényjavaslat általános vitájával zárta csütörtöki ülésnapját. Az előterjesztő magyarországi nemzetiségi bizottságok nevében Ritter Imre német nemzetiségi szószóló ismertette azt a köznevelési törvény módosítását érintő javaslatot, amely a jelenlegi 30 százalékról 40 százalékra emelné a nemzetiségi pedagógusok pótlékának felső határát. A szószóló elengedhetetlenül szükségesnek nevezte a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó pedagógusok fokozott megbecsülését. Kitért továbbá arra is, hogy a korábban egységesen 30 százalékos pótlék differenciálására is lehetőséget kívánnak teremteni, hogy a jövőben minden nemzetiségi pedagógus jogosulttá váljon arra - munkaidejétől függően - legalább 10 százalékos arányban. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára a kormány nevében támogatta az előterjesztést, majd hasonlóan nyilatkozott Kállai Mária (Fidesz) is. Ellenzéki oldalról a DK-s Hajdu László szintén támogatta a módosítást, míg a jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita azt mondta, kizárólag a pótlék emelésével értenek egyet, annak differenciálásával nem.

Szerb szószóló: Módosítani kell a nemzetiségek jogairól szóló törvényt

2019. november 20. - (mti)

Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló 2019. november 20-án parlamenti felszólalásában a nemzetiségiek jogairól szóló jogszabály átfogó módosítását szorgalmazta. Ezt a nemzetiségek bizottsága is többször felvetette már - emlékeztetett. A nemzetiségi önkormányzatok közneveléssel vagy például kulturális kérdésekkel kapcsolatos véleményezési jogának megváltoztatását az indokolja, hogy összhang jöjjön létre a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénnyel. A nemzetiségi törvény arról is rendelkezik, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével azonos módon látják el a nemzetiségi önkormányzatok felügyeletét. „Nem értem, hogy a nemzetiségi törvényben miért kell hatályon kívül helyezni a bírói út igénybevételének lehetőségét”. A nemzetiség épített környezetének védelmével kapcsolatos jogszabály és a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló rendeletek megalkotásakor az országos önkormányzatok véleményének kikérése szükséges. Eddig a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozva azonban az önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhatott, míg a jövőben ez a lehetőség nem áll fenn, ami a szerb nemzetiségi szószóló szerint szűkíti az eddig biztosított jogokat. A jövőben a kormányhivatalok soron kívül felülvizsgálják a vitatott önkormányzati rendeleteket. Alexov Lyubomir feltette a kérdést, hogy ezen eljárásnak halasztó hatálya van-e a végrehajtásra.

Horvát-magyar nemzetiségi oktatási megállapodás

2019. november 11. - (mti)

Támogatandónak nevezte egy horvát-magyar nemzetiségi oktatási megállapodás létrejöttét a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára 2019. november 11-én Budapesten, miután megbeszélést folytatott Sanja Putica horvát oktatásügyi államtitkárral. Soltész Miklós a tárgyalást követő sajtótájékoztatón elmondta: a horvát-magyar kapcsolatok ezeréves története napjainkban is nagyszerű időszakát éli, ugyanis a többségi nemzethez tartozók mindkét országban felismerték, hogy a területükön élő nagy lélekszámú nemzetiségek erősítik őket. Jelezte, Magyarországon ma 60-70 ezer horvát él, Horvátországban pedig 14-15 ezer magyar. Rámutatott: a két ország együttműködése nagyon sok területre kiterjed, így a kulturális, turisztikai, gazdasági és oktatási szférára is. Támogatandó az a javaslat, hogy a nemzetiségek megmaradása érdekében készüljön horvát-magyar oktatási megállapodás, amely felölelné az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését, az iskolák közötti együttműködések segítését, az ösztöndíjak rendszerét, az oktatók cseréjét és képzését, valamint diákok anyaországi képzését - közölte az államtitkár, megjegyezve: a megkötendő megállapodás mintául szolgálhat más nemzetekkel való oktatási kapcsolatok építésében. Soltész Miklós kitért arra is, hogy folytatódik két jelentős, a magyarországi horvátok számára fontos beruházás: a pécsi Miroslav Krleza-iskola fejlesztése és hercegszántói horvát iskola felújítása. Sanja Putica elmondta: megbeszéléseket folytattak a magyarországi horvát oktatási intézmények vezetőivel is; konkrét javaslatok is elhangzottak a horvát oktatási tárca felé a nemzetiségi oktatás fejlesztése érdekében. A tárgyaláson elhangzott az is, hogy szükség van egy új, az oktatási intézmények munkáját szabályozó megállapodásra.

30 éves a Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete

https://www.facebook.com/events/2501320483277514

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2469021303196831

A Szlovák konyha békéscsabai bemutatója

A SlovakUm társaság legújabb kiadványának bemutatóján / Bárkányi Zoltán: Szlovák konyha / Szlovák Étterem, Békéscsaba / 2019. november 16. / A kétnyelvű receptkönyvet a Ľudové noviny főszerkesztője Fábián Éva és a SlovakUm társaság ügyvezetője Fuhl Imre mutatták be. / Somogyi Zsuzsanna felvételei

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2475781852520776

Különleges kétnyelvű szakácskönyv

2019 novemberében a SlovakUm Non-profit Közhasznú Kft. egy saját gyártású, különleges, egyedi kétnyelvű 328 oldalas szakácskönyvet jelentetett meg. Bárkányi Zoltán receptkönyvének bővített, reprezentatív, kemény tábla borítású, fotókkal bőségesen illusztrált kiadásáról van szó, melyből megtudhatjuk, hogy mi is az a Csabai titok, vagy azt, hogy a koritnyicai almát eszik-e vagy isszák. / Ebben a receptkönyvben az érdeklődő északi szomszédunk, a szlovák nép és részben a hazánkban élő szlovák nemzetiség konyhájának jellegzetességeiből kap ízelítőt. Honfitársaink közül száz- és százezrek szlovákiai útjaik során szívesen térnek be az út menti autóscsárdákba, vagy városi éttermekbe egy-egy adag káposztalevesre vagy juhtúrós sztrapacskára, ami itt, a liptói túró hazájában az igazi. A szlovák konyha iránti érdeklődés szerte a világon (így nálunk is) egyre nő. A SlovakUm Kft. ezzel a különleges kétnyelvű szakácskönyvvel kíván elébe menni ennek az érdeklődésnek, és 250 szlovák étel receptjét adja a kulináris élvezeteknek hódolók kezébe. / A hagyományos szlovák ételek többsége a szükség és a szegénység korából származik. Ma a népi konyha iránti érdeklődés kelti ezeket ismét életre. A szlovák szakácsok - köztük Oscar-díjas konyhaművészek - technológiailag módosítják, tökéletesítik s ezáltal emelik nemzetközi hírűvé és kedveltté ezeket az ételeket. Természetesen ezek receptjeit is tartalmazza ez a szakácskönyv, amely a széles körű felhasználás igényével készült. Kezdő szakácsok is sikerrel forgathatják, a gyakorlottaknak pedig sok új ötletet, variációs lehetőséget kínál. A könyv végén található receptmutató segít a kívánt ételek kiválasztásában. / Kapcsolat / Megrendelés: SlovakUm Kft. / +36 1 878 1431 / Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebujete mať nainštalovaný JavaScript. / 1555 Budapest, Pf. 99

Grecsó Krisztián: „A tót ősök öröme, sértettsége, büszkesége ott van a génjeimben”

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2436352733130355

https://www.facebook.com/grecsokrisztian/photos/a.513272278730664/2545211745536697/?type=1&;theater

Vidékre költözne? Megszívja!

Egy ingázó sirámai / Katasztrofális közlekedés / Agglomerációból ingázó tömeg, kilométeres kocsisorok... / A Pilis lábánál, Budapesttől mindössze 10 kilométerre... / Pilisszentkereszt felé „Pomáz megtelt!” / Budapest: no way / A hülyének is megéri. Neki talán...

https://orszagszerte.atlatszo.hu/videkre-koltozne-megszivja-egy-ingazo-siramai/

Kínzó óraátállítás

https://24.hu/belfold/2019/10/25/oraatallitas-idojaras-oraallitas/

A tudomány szerint a téli időszámításra kellene áttérnünk

https://www.penzcentrum.hu/utazas/vegre-kiderult-az-igazsag-a-magyar-oraatallitasrol-nem-mindenki-fog-orulni.1084349.html

Sztorikkal szólalt meg Nyemcsok László kis kockása

Harminc éve szerelt fel az akkori Békés Megyei Népújságnál. A legfontosabb feladata az első napokban a telexek vágása és a redőny lehúzása volt. Amikor ez már jól ment, írhatott mínuszost és címest is. Hogy ezek mit takartak? Ezekre is fény derül Nyemcsok Lászlónak, a Békés Megyei Hírlap újságírójának legújabb könyvéből, amit kedden este mutattak be a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum konferenciatermében.

https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/sztorikkal-szolalt-meg-nyemcsok-laszlo-kis-kockasa-2279754/

Pilisszentkereszti Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola az agglomeráció legjobbjai között

Top 10 az országos kompetenciatesztek eredménye alapán

https://budapestkornyeke.hu/az-agglomeracio-10-legjobb-altalanos-iskolajanak-listaja-2019-ben

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2433789860053309

Pilisszentkereszti koncert

(2019-10-19): Rollingram / Huber Band / APPA+Cs / Pénzelik Fanni & Szemán Levente

https://www.facebook.com/imro.fuhl/posts/2485628154818507

Hajnali köd

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2417016415063987

A budapesti Szlovák Intézet rendezvényei

http://www.oslovma.hu/XXX/InstPpHu.pdf

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2435233916575570

Kisebbségbe szorult Farkas Flórián szervezete az Országos Roma Önkormányzatban

Az önkormányzati választással együtt tartották meg vasárnap a nemzetiségi önkormányzati választásokat is. Mindenképp említésre méltó az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) összetételének alakulása, a választáson ugyanis a Lungo Drom listavezetőjeként Farkas Flórián, a Fidesz országgyűlési képviselője, volt ORÖ-elnök is elindult. Azonban a várakozásokkal és az előrejelzésekkel ellentétben nem sikerült testületi többséget szereznie a Lungo Dromnak, a 47 székből mindössze húszat foglalhatnak el a párt képviselői. A fennmaradó 27 helyen három párt osztozik: a Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz), a Phralipe Független Cigány Szervezet, és a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM):

https://24.hu/belfold/2019/10/14/farkas-florian-lungo-drom-orszagos-roma-onkormanyzat/

Sikert hozott az ellenzéki összefogás

https://444.hu/2019/10/13/mukodik-az-ellenzeki-osszefogas-a-legnagyobb-varosokban-mindenutt-sikert-hozott

Elsöprő ellenzéki győzelem az önkormányzati választásokon

https://merce.hu/2019/10/13/eljott-a-nap-orszagszerte-megvalasztjak-a-telepulesek-vezetoit/

https://portal.valasztas.hu/nemzetisegi-onkormanyzati-valasztasok-2019

https://hvg.hu/itthon/20191013_Itt_erkeznek_a_valasztasi_eredmenyek__percrol_percre

https://index.hu/belfold/2019/onkormanyzati_valasztas/#

https://nepszava.hu/tag/onkormanyzati-valasztas/

Országos nemzetiségi önkormányzatok választása

Nincs többsége a Lungo Dromnak az ORÖ-ben

2019. október 14. - (mti)

Nem szerzett többséget a Lungo Drom az Országos Roma Önkormányzatban (ORÖ): a 47 tagú testületben 20 mandátumot szerzett, öt évvel ezelőtt 29 mandátuma volt. A nemzetiségi választópolgárok vasárnap egyszerre választották meg települési, területi (megyei) és országos önkormányzataikat. A Nemzeti Választási Iroda hétfői adatai szerint az eredmények feldolgozottsága 98,13 százalék. Az adatokból kitűnik: a „Lungo Drom” Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség listája 20, a Fiatal Romák Országos Szövetsége listája 18, a Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete 5, a Phralipe Független Cigány Szervezet Országos Szervezete - Központi Szervezet listája 4 mandátumot szerzett. Ez azt jelenti, a Lungo Drom elveszítette többségét az országos önkormányzatban. Öt évvel ezelőtt a Lungo Dromnak 29, a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma Roma Összefogás Pártnak 6, a Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezetének 6, z Roma Polgári Tömörülésnek szintén 6 mandátuma volt. A görög nemzetiségnél a 15 tagú önkormányzatba 6 tagot küldhet a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete, 4-et a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács, 3-at a Hellasz Görög-Magyar Kulturális Közhasznú Egyesület és 2-t a Görög Ifjúsági Egyesület. A horvát nemzetiség 31 tagú országos önkormányzatában 23 tagja lesz a Magyarországi Horvátok Szövetségének és 8 a Hrvati-Horvátok Egyesület - Soproni „Cakav katedra” Egyesületnek. A lengyel nemzetiségnél az országos önkormányzatba a Polonia Nova Közhasznú Kulturális Egyesület 5, a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület 4, a Magyar-Lengyel Baráti Kulturális Egyesület - Lengyel-Magyar Klub - STO-LAT Nyíregyházi Lengyel-Magyar Baráti Társaság Egyesület 4, a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete 2 tagot küldhet. Az örmény nemzetiségnél az országos önkormányzatban az Örmény Kulturális és Információs Központ Egyesület 7, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület 6, a Kilikia Kulturális Egyesület 2 mandátumot szerzett. A román nemzetiség országos önkormányzatába az „Összefogás a Magyarországi Románokért” Egyesület 9, a Méhkeréki Románok Egyesülete 5, a Budapesti Román Egyesület 1 tagot küldhet. A ruszin nemzetiség országos önkormányzatában a Magyarországi Ruszinok (Ruszének) Országos Szövetsége 9, a „Rukisösz” Ruszin Kisebbségi Összefogás Egyesület 5, a Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Egyesület 1 mandátumot szerzett. A szerb nemzetiség országos önkormányzatában a Srkski Forum Egyesület - Battonyai Szerb Kulturális és Hagyományőrző Közhasznú Egyesület - Szerb Szövetség - Szerb Szövetségi Egyesület - Nemzetiségi Hagyományőrző Kulturális Egyesület 9, a Krug Művészeti Egyesület 6 mandátumot szerzett. Az ukrán nemzetiség országos önkormányzatába a Csongrád Megyei Ukránok Kulturális Egyesülete 7, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület 6, a Kijevi Rusz Magyarországi Ukrán Egyesület 2 tagot küldhet. A bolgár, a német, a szlovák és a szlovén nemzetiségnél csak egy-egy lista indult, így a bolgár országos önkormányzatban a Magyarországi Bolgárok Egyesülete 15, a német országos önkormányzatban az Észak-Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége Egyesület 47, a szlovák országos önkormányzatban a Magyarországi Szlovákok Szövetsége - Dolina Pestvidéki Szlovákok Regionális Egyesülete 31, a szlovén országos önkormányzatba a Magyarországi Szlovének Szövetsége 15 tagot küldhet. Az országos nemzetiségi önkormányzatok létszáma attól függ, hogy a választás kitűzésekor hányan szerepeltek az adott nemzetiség névjegyzékében.

Pilisszentkereszti szavazáson a helyi Szlovák Pávakör néhány tagjával

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2392343407531288

Békéscsaba - Szlovák népviseletben szavaztak

2019. október 13. - (beol.hu)

Uhrin Györgyné Judit ünnepi csabai szlovák népviseletben nyitott be az ajtón vasárnap reggel a megyeszékhelyi, Vandháti úti Esély Pedagógiai Központban kialakított szavazóhelyiségbe. Elkísérte jó ismerőse, Lopusnyi Mátyásné Mária szintén szlovák, de másmilyen stílusú ruhában. - Ezek ünnepi viseletek volt őseinknél, és mivel a szavazás ünnepnek számít, megtiszteljük a voksolást öltözékünkkel is. Egyúttal felhívjuk a figyelmet a régi szlovák hagyományok és szokások átadásának fontosságára - hangsúlyozta Judit. - Szlovákul otthon már kevesebbet beszélünk, mint szüleink, nagyszüleink tették, de öröküket a viseletben, ahol csak tudjuk, bemutatjuk. Mária idén nyárig Tótkomlóson élt, majd beköltözött a lányához Békéscsabára. Szinte azonnal belépett a Csabai Szlovák Klubba, mert így közösségi programokon vehet részt. Mindketten elmondták, a díszes ünnepi öltözéket a szlovák asszonyok maguk szőtték, hímezték. Ezt a hagyományt őrzi a csabai Rozmaring hímző szakkör. A rozmaring a szlovákság virágának számított, ezzel a kezükben mentek férjhez a lányok, a vőlegények pedig a kalapjukra tűzték. Judit és Mária is elmondta, a szavazást fontosnak tartják, mert itt a voksukkal véleményt nyilváníthatnak arról, kiket látnának szívesen a vezetésben mind a városi, mind a nemzetiségi önkormányzatban.

Nemzetközi Szárazkolbász Verseny

A nemzetközi viadalt a szlovák Jaroslav Zaborsky nyerte, mögötte a szintén Szlovákiából nevező Jasna Opauska lett a második, míg a gyergyószentmiklósi Benedek Róbert szerezte meg a harmadik pozíciót.

https://behir.hu/kolbaszkiralynak-hivjak-a-hata-mogott

Alföldi szlovák kulturális és gasztronómiai kóstoló

Október 18-án pénteken, és október 19-én szombaton Alföldi szlovák kulturális és gasztronómiai kóstolót szervez a Csabai Szlovákok Szervezete Békéscsabán, a Szlovák Kultúra Háza udvarán.

https://behir.hu/alfoldi-szlovak-kulturalis-es-gasztronomiai-kostolo

A kortárs szlovák képzőművészet sztárja, Milan Lukáč Békéscsabán

https://behir.hu/meselo-muzeum-a-kortars-szlovak-kepzomuveszet-sztarja-milan-luka-bekescsaban

Szlovák művész kiállítása nyílt meg a Munkácsyban

https://behir.hu/szlovak-muvesz-kiallitasa-nyilt-meg-a-munkacsyban

A közgyűlés kitüntetéssel ismerte el Ando György munkáját

https://behir.hu/bekescsaba-megyei-jogu-varos-kozgyulesenek-elismerese-kituntetes-ando-gyorgynek

A nemzetiségi szavazólapok kétnyelvűek

2019. október 13. - (mti)

Nemcsak magyarul, hanem az adott kisebbség nyelvén is olvasható 11 nemzetiség szavazólapja a vasárnapi nemzetiségi választáson. A roma és az örmény szavazólap azonban csak magyarul készült el, mivel e két nemzetiség esetében a magyar is hivatalos nyelvnek számít. A települési nemzetiségi választáson több olyan szabály is van, amely jelentősen eltér az önkormányzati választás előírásaitól. Ilyen az is, hogy a szavazólapot két nyelven kell elkészíteni. A nemzetiségi választópolgárok egyszerre választják meg a települési, területi (megyei és fővárosi), valamint országos önkormányzatukat. A nemzetiségi választáson csak azok szavazhatnak, akik szeptember 27-éig felvetették magukat a nemzetiségi névjegyzékbe, ezt 318 ezren tették meg. A törvény szerint csak azokon a településeken lehetett nemzetiségi választást kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai szerint legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. A Nemzeti Választási Bizottság ez alapján 1745 településen tűzte ki az összesen 2715 választást. A választás megtartásának azonban feltétele, hogy legalább annyi - három vagy öt - jelölt induljon a települési nemzetiségi választáson, ahány tagú lenne a települési nemzetiségi önkormányzat. A választást nem tartják meg akkor sem, ha senki nem jelentkezett a településen a nemzetiség névjegyzékébe. A vasárnapi adatok szerint 527 települési nemzetiségi választás marad el. Ha a választás elmarad, már csak a következő általános választáskor van mód települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására. Ha a választás megtartható, akkor a nemzetiségi névjegyzéken szereplő választópolgárok ugyanabban a szavazókörben adhatják le voksukat nemzetiségük képviselőire, mint ahol a polgármesterre és képviselő-testületre szavaznak. A nemzetiségi választópolgároknak a nemzetiségi szavazólap átvételekor a külön nemzetiségi névjegyzéket is alá kell írniuk. A voksoláshoz nemzetiségenként külön - zöld színű - szavazólapot kellett készíteni, a jelöltek a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek rajtuk. A szavazólapot két nyelven (magyarul és a nemzetiség nyelvén) kellett elkészíteni, de a jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölőszervezet nevét pedig kizárólag a jelölőszervezet kérésére kellett feltüntetni a kisebbség nyelvén is. A kétnyelvűséget olyannyira komolyan vették, hogy nemcsak a „szavazólap” megnevezést, hanem a dátumot és a szavazás helyes módjára történő felhívást (azt, hogy szavazni érvényesen csak a jelölt neve melletti karikába tett két, egymást metsző vonallal lehet) is feltüntették a nemzetiség nyelvén. A roma és az örmény nemzetiség esetében a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint a nemzetiség által használt nyelvnek számít a magyar is, így a szavazólap csak magyar nyelvű. A szavazólapokat nemcsak a települési, hanem a területi (megyei és fővárosi), valamint az országos választásra is két nyelven kellett elkészíteni. A nemzetiségi választás zöld szavazólapjait zöld borítékba kell tenniük a választóknak. A borítékot mindenképpen le kell zárnia a választónak, mert a lezáratlan borítékban lévő, valamint a borítékon kívül található szavazólapok érvénytelenek. A nemzetiségi választóknak arra is figyelniük kell, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának fehér színű szavazólapjai ne kerüljenek a nemzetiségi zöld borítékba. A zöld borítékokat ugyanis a helyi vagy területi választási bizottsághoz szállítják a szavazás után (attól függően, hogy tartottak-e települési választást), hogy az számolja össze a szavazatokat. A Nemzeti Választási Bizottság a héten kiadott iránymutatásában úgy foglalt állást, hogy a zöld borítékba kerülő fehér szavazólapokat nem lehet figyelembe venni az eredmény megállapításakor. A Magyarországon elismert 13 nemzetiség a következő: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.

Pilisszentkereszt temploma c. könyv bemutatója

2019. október 4. / Prokopp Mária, Petrás Mária, Török Máté

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2375766252522337

Báró Eötvös Loránd Menedékház

Turistamúzeum - Dobogókő (Pilisszentkereszt)

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2376828782416084

Őszi séta Szentendrén

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2390681834364112

Megnézheted, hogy a világon hányan viselik még a vezeték-, vagy a keresztnevedet

A Forebears nevű oldal adatbázisával: https://forebears.io/surnames

Műfordítás-pályázat 2019. nyertesek

2019. október - (mti)

https://www.facebook.com/oslovma/photos/a.165789530186698/2258789997553297/?type=3&;theater

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár idén is meghirdette Műfordítás-pályázatát műfordításkötettel nem rendelkező műfordítók számára. Mila Haugová szlovák költőnő Magenta című versének magyar fordítását várta a zsűri (Lator László költő, műfordító, a zsűri tiszteletbeli örökös elnöke, Vörös István költő, műfordító, a zsűri elnöke, G. Kovács László műfordító és Haluska Veronka, a könyvtár munkatársa). A pályázatra 48 műfordítás érkezett. A zsűri szeptember 27-én kihirdette a pályázat díjazottjait: I. díj: Noszek Barbara, II. díj: Hajtman Kornél, III. díj: Győri László. A Magyar Fordítóház Alapítvány által felajánlott különdíjat Takács Szabolcsnak ítélte a zsűri. A 10 legjobb pályamű megjelent a Napút folyóirat Káva Téka mellékletében.

Szlovák belügyminiszter: Egy hajóra való feljutás nem jelenthet belépőt az EU-ba

2019. október 13. - (mti)

Ha egy migránsnak sikerül feljutnia egy hajóra, az nem jelentheti azt, hogy belépőt kapott az Európai Unióba (EU), a schengeni külső határokat erőteljesen őrizni kell - jelentette ki Denisa Saková szlovák belügyminiszter a TA3 hírtelevízió vitaműsorában vasárnap. A szlovák tárcavezető hangsúlyozta: Szlovákia nem fog csatlakozni a Földközi-tengeren kimentett migránsok elosztását célzó önkéntes rendszerhez. Ezzel a kezdeményezéssel, mint ismeretes, szeptember végén Németország, Franciaország, Olaszország és Málta állt elő. A kezdeményezést a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) mellett más uniós tagországok is elutasítják. „Úgy gondoljuk, hogy ez a kezdeményezés egy új migrációs hullám veszélyét hordozza magában. (...) attól tartunk, hogy megismétlődhet a 2016-os helyzet” - mutatott rá Denisa Saková, akinek a szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte. A miniszter hozzátette: a migránsok önkéntes elosztását célzó rendszer kaput nyit az embercsempészetnek. A szlovák tárcavezető végül leszögezte: Szlovákia és a visegrádi négyek kitartanak azon álláspontjuk mellett, miszerint a migráció okait és nem a következményeit kell kezelni.

Meghalt Karel Gott, a leghíresebb csehszlovák

https://444.hu/2019/10/02/meghalt-karel-gott-a-leghiresebb-csehszlovak

Csehországban a 2021-es népszámláláson már nem kérdeznek rá a nemzetiségre

2019. szeptember 27. - (mti)

Elektronikus úton kell kitölteni a 2021-es népszámlálás kérdőíveit Csehországban, s a legutóbbi (2011) népszámlálás 47 kérdése helyett már csak 27 kérdést kell majd megválaszolniuk az állampolgároknak. A jövőben egyebek közt már nem kérdeznek rá a polgár nemzetiségére - derül ki az új népszámlálási törvényjavaslatból, amelyet a jövő heti ülésén vitat meg a cseh kormány. A javaslat szerint papír kérdőívet a hatóságok már csak azoknak küldenek, akik a népszámlálási íveket nem küldik be számítógépen. A korábban rendszeresen kért több adatot ezentúl a különféle állami nyilvántartásokból szerzi be a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ), amely a népszámlálást lebonyolítja. A nemzetiségre vonatkozó kérdés mellőzéséhez a CSÚ-t a legutóbbi népszámlálások tapasztalatai vezették, amelyek azt jelezték, hogy a nem kötelezően, csupán önkéntesen kitöltendő nemzetiségi hovatartozás rovatot egyre kevesebben töltik ki. A legutóbbi, 2011-es népszámláláskor a 10,5 milliós Csehországban a nemzetiségi hovatartozást jelölő rovatot 2,74 millió ember nem töltötte ki. Összehasonlításképpen: 2001-ben ez a szám 173 ezer volt. Az ugrás tehát óriási, s a szakértők máig nem találtak rá magyarázatot. A csehországi kisebbségi szervezetek viszont rendszeresen bírálják és felvetik az állami hatóságoknak, hogy miért önkéntes és nem kötelező a nemzeti hovatartozás rovat kitöltése a kérdőíveken. Az illetékesek szerint a nemzetiségi rovat nem kötelező jellegét az Európai Unió írja elő, s azt Csehország egyoldalúan nem tudja módosítani. A mai Csehország területén 1869-ben, tehát még az Osztrák-Magyar Monarchia idején tartottak első ízben népszámlálást. Csehszlovákia megalakulása (1918) után erre tízévente került sor. Az első csehszlovákiai népszámlálás 1921-ben volt, s a csak a második világháború idején maradt el a cenzus. A 2011-es népszámláláskor már volt lehetőség az elektronikus kérdőívek kitöltésére, de ez nem volt általános. 2021-ben a március 27-re virradó éjféli adatokat veszik fel. A kitöltött íveket április 9-ig kell majd elküldeni. Akik ezt nem teszik meg, április 26-ig papír kérdőíveket kapnak postán, amelyeket május 11-ig kell visszaküldeni a hivataloknak. A lakossági cenzus költségeit 2,23 milliárd koronára (29 milliárd forint) tervezik. Amennyiben mindenki papíron töltené ki a kérdőíveket, a költségek 2,85 milliárd koronát (37 milliárd forint) tennének ki - mutattak rá a statisztikusok. A lakosság számára kötelező a népszámláláson való részvétel.

Hazai nemzetiségi támogatások 2020

https://bgazrt.hu/hazai-nemzetisegi-tamogatasok-2020/

NEMZ-CISZ-20 - https://bgazrt.hu/wp-content/uploads/palyazati_kiirasok/nemzetisegi_tamogatasok/NEMZ-CISZ-20-palyazati-kiiras.pdf

NEMZ-KUL-20 - https://bgazrt.hu/wp-content/uploads/palyazati_kiirasok/nemzetisegi_tamogatasok/NEMZ-KUL-20-palyazati-kiiras.pdf

NEMZ-TAB-20 - https://bgazrt.hu/wp-content/uploads/palyazati_kiirasok/nemzetisegi_tamogatasok/NEMZ-TAB-20-palyazati-kiiras.pdf

Pályázati útmutató - https://bgazrt.hu/wp-content/uploads/palyazati_kiirasok/nemzetisegi_tamogatasok/Palyazati_utmutato_nemzetisegi_tamogatasokhoz_2020.pdf

1,6 milliárd forintra pályázhatnak a nemzetiségek

2019. október 2. - (mti)

Kiírták a nemzetiségi önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek tevékenységét támogató pályázatokat 1,6 milliárd forint értékben - közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára 2019. október 2-án Budapesten, sajtótájékoztatón. Soltész Miklós hangsúlyozta: a pályázatok célja, hogy támogassák a magyarországi nemzetiségek megmaradását, segítsék nyelvük, kultúrájuk és vallásuk megőrzését. Pályázni három területen lehet: működésre, kulturális tevékenységre és anyaországi táborokra. A nemzetiségi civil szervezetek működésére összesen 500 millió forint, a civil szervezetek kulturális tevékenységének támogatására 700 millió forint, anyaországi táborozásra 400 millió forint pályázati forrást különítettek el - ismertette az államtitkár. Soltész Miklós kitért arra: a kulturális tevékenységeken belül - a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve - kiemelten szeretnék támogatni a nemzetiségek hitéletét erősítő programokat, keresztek állítását és felújítását. Az államtitkár szólt arról: 2010-től 2020-ig ötszörösére emelkedik a nemzetiségek támogatása, ennek részeként nőttek a nemzetiségek pályázati forrásai is. Ilyen mértékű támogatásnövekedésre korábban sem Magyarországon, sem a térségben nem volt példa - mondta. Hozzátette: a kormány vallja, hogy Magyarország akkor tud hosszú távon békében élni a körülötte élő nemzetekkel, ha a magyar nemzetiségpolitika erős. Erdélyi Rudolf Zalán, a pályáztatást lebonyolító Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója ismertette: a pályázati kiírások megtalálhatók a bgazrt.hu oldalon. Pályázni elektronikusan kell, a működési pályázatok benyújtására 30 nap, a másik két kategória pályázatainak beadására 60 nap áll rendelkezésre. Megjegyezte: az alap a pályázatok elbírálásakor vizsgálja, hogy korábbi pályázati elszámolási kötelezettségeinek eleget tett-e a pályázó. Bátori Zsolt, az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke arról beszélt: az elmúlt években nagyságrendileg emelkedtek a nemzetiségek pályázati forrásai. Reményét fejezte ki, hogy az új pályázati lehetőségek tovább segítik a nemzetiségi közösségek életét. Radványi Gábor (Fidesz-KDNP), X. kerületi alpolgármester arról beszélt: a kerületben két nemzetiség kivételével valamennyinek van önkormányzata, így Kőbányán színes a nemzetiségi kulturális élet. Hozzátette: a nemzetiségi önkormányzatok munkájának köszönhetően a közelmúltban két új testvérvárosa is lett a kerületnek, egy görögországi és egy lengyelországi.

2010 óta megnégyszereződött az őshonos nemzetiségek támogatása

2019. szeptember 19. - (mti)

2010 óta megnégyszereződött az őshonos magyarországi nemzetiségek támogatása - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes 2019. szeptember 19-én Budapesten. Semjén Zsolt az Ösztöndíjas Nemzetiségi Pedagógushallgatók I. országos konferenciáján, a Parlamentben hangsúlyozta, hogy az utóbbi években különösen jelentős volt a források bővülése. A miniszterelnök-helyettes kifejtette: míg 2010-ben 12 oktatási-nevelési intézmény volt nemzetiségi fenntartású, számuk az idei évre 91-re bővült, és összesen 15 ezer diák tanul ilyen iskolákban. Nagy az igény arra, hogy további intézmények kerüljenek nemzetiségi fenntartásba, és ezt a magyar kormány támogatja - jelezte Semjén Zsolt. Kitért arra is, hogy a nemzetiségi pedagógusok bérpótléka idén 30 százalékkal nőtt, 2020-ra plusz 40 százalékos bővüléssel lehet számolni. A nemzetiségi óvodapedagógus ösztöndíj-programban ezen hallgatók 70 százaléka részt vesz - tette hozzá. A következő felhívásnál már 400 pályázóval számolnak, a szükséges költségvetési források rendelkezésre állnak - mondta, hozzátéve: hallgatónként 75 ezer forint lehet a juttatás. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a magyar nemzet akkor teljes, ha beleértik a külhoni magyarságot, és az őshonos magyar nemzetiségeket, azt a 13 nemzetiséget, amelyek kezdettől fogva a magyar nemzet integráns részei, és évszázadokon keresztül részt vettek Magyarország építésében és a magyar nemzet gyarapításában. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: ha eltűnne bármely magyarországi őshonos nemzetiség, akkor pótolhatatlanul és végzetesen szegényebb lenne az egyetemes magyar nemzet. Egy nemzetiség hordozza azt az értékgazdagságot, ami anyanemzetének az értékvilága, és azt az értékgazdagságot is, ami a magyarságé - fejtette ki Semjén Zsolt. Hozzátette: az őshonos nemzetiségek felelősek a magyarságért, Magyarországért, anyanemzetükért, de elsősorban azért, hogy azt a csodálatos gazdagságot és kultúrát, amit Magyarországon történelmileg létrehoztak, aminek kizárólagos letéteményesei, megőrizzék, kimunkálják, felmutassák és az egyetemes emberiség számára hozzáférhetővé tegyék. A kormányfő helyettese kitért arra a híd szerepre is, amit az adott nemzetiség betölthet Magyarország és az anyanemzet közötti kapcsolatban. Ha ez a kapcsolat jó, gyümölcsöző és sikeres, akkor annak nyertese az adott nemzetiség is, „egy közös kormányülésen sok mindent el lehet érni” - jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes. Leszögezte ugyanakkor, hogy ha az adott ország és Magyarország viszonya nem annyira felhőtlen, mint például Ukrajna esetében, akkor annak semmiképpen és semmilyen módon nem lehet kárvallottja az adott nemzetiség, például a magyarországi ukránság. Nekik ebben semmilyen felelősségük nincs - rögzítette. Hangsúlyozta: a nemzetiségek függetlenül a politikától, a nemzetközi, szomszédságpolitikai kérdésektől mindig mindenben számíthatnak Magyarország kormányára. Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy nemzetiségi és egyházi iskolák emberi jogi alapokon állnak, következésképpen ezen intézmények eleve jogosultak az állami, önkormányzati iskolákkal azonos támogatásra. Az alapítványi iskolák helyes, értékes munkát végeznek, de az úgynevezett private school kategóriába tartoznak, és nem evidencia az azonos finanszírozás. Ritter Imre nemzetiségi országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Nemzetiségi Bizottságának elnöke azt mondta: idén februárban 84 ösztöndíjassal kötöttek szerződést, a most szeptemberben induló pályázatot viszont már kiterjesztik a nemzetiségi óvodapedagógus-képzés mindhárom évfolyamára és a nemzetiségi tanító, tanár, szaktanár képzés első évfolyamára is, így két hónap múlva már 350-400 nemzetiségi pedagógus ösztöndíjas lesz. Hozzátette: 2020-tól pedig már 900-1000 ösztöndíjassal számolnak, hiszen jövőre a programot mind a hat nemzetiségi tanító, tanár, szaktanár évfolyamra és az óvodapedagógusoknál az első pályakezdő évére is kiterjesztik. Kiemelte: a program egyetlen megkötése, hogy a képzés elvégzése után nemzetiségi pedagógusként kell elhelyezkedni, az ösztöndíjszerződéssel azonos időben. Ritter Imre a programot óriási előrelépésnek nevezte, amivel reményük van arra, hogy egyre több nemzetiségi önkormányzat által átvett intézményben lesznek megfelelő számban, megfelelően képzett nemzetiségi pedagógusok. Nagyra értékelte, hogy a nemzetiségek bizottsága által beterjesztett törvénymódosításokat minden esetben egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés, így a Magyarországon élő nemzetiségekkel kapcsolatos kérdések a napi politikai vitákból kikerültek. Ez biztosíték arra is, hogy ez a program nem fog megtörni, és rendelkezésre áll majd az ehhez szükséges pénzügyi fedezet - tette hozzá.

Önkormányzat 2019 - Iránymutatást ad ki az NVB a nemzetiségi választással kapcsolatban

2019. október 4. - (mti)

Iránymutatást ad ki a nemzetiségi választás borítékjaiba véletlenül bekerülő helyi önkormányzati szavazólapok kezeléséről a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), amely erről 2019. október 4-én döntött. Az NVB-től Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke kérte iránymutatás kiadását. Azzal indokolta kérését, hogy az idei választáson a nemzetiségi választópolgárok ugyanabban a szavazókörben adhatják le a nemzetiségi választás szavazólapjait, mint ahol a polgármester- és képviselőjelöltekre szavaznak. A nemzetiségi szavazólap zöld színű, és kizárólag akkor érvényes, ha a választópolgár a zöld borítékba helyezi és lezárja. Az NVI elnöke felvetette, előfordulhat, hogy a választópolgár véletlenül a zöld borítékba teszi a helyi önkormányzati választás szavazólapjait is, ám ezeket a nemzetiségi szavazólapokat nem a szavazatszámláló bizottság számolja össze a választás estéjén, hanem a helyi választási bizottság. Pálffy Ilona felvetette, szükséges rendezni, hogy a zöld borítékban talált, a helyi önkormányzati választásra vonatkozó szavazólapokat hogyan kezeljék a választási szervek. Az NVB 8 igen szavazattal, 5 ellenében úgy döntött, indokolt iránymutatás kiadása a kérdésben. A bizottság tagjainak többsége az általános vitában arra jutott, az önkormányzati és a nemzetiségi választás közjogilag két eltérő szavazás, bár időben és térben egyszerre bonyolítják le. A testület szerint a zöld borítékban talált helyi önkormányzati szavazólapok a nemzetiségi választás tekintetében nem hivatalos szavazólapnak minősülnek, azok érvényességéről a választási bizottság nem dönthet, de nem is vehetők figyelembe az eredmény megállapítása során. Az NVB a tervek szerint a jövő hét elején dönt az iránymutatás szövegéről.

A szavazás végéig működik a központi választási információs szolgálat

2019. október 2. - (mti)

A szavazókörök címéről, a mozgóurna-igénylésről és a nemzetiségi szavazásról érdeklődnek a legtöbben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) központi választási információs szolgálatánál (VISZ). A választási eljárási törvény a választási irodák - így az NVI - kötelező feladatává teszi a választópolgárok tájékoztatását, ennek egyik formája a választási információs szolgálatok működtetése. Az Alkotmány utcai központi választási információs szolgálat a 06-1-795-3310-as telefonon munkanapokon 8.30-tól 16 óráig, a választás napján, október 13-án pedig reggel 6-tól este 10 óráig fogadja a hívásokat. A választási információs szolgálat segít az érdeklődőknek eligazodni a választás jogi, igazgatási, informatikai, pénzügyi, valamint adatszolgáltatással kapcsolatos kérdéseiben. Tájékoztatják a hozzájuk forduló választópolgárokat, jelölőszervezeteket az önkormányzati és nemzetiségi választásra vonatkozó jogszabályokról, a választójog gyakorlásához szükséges információkat adnak, például az átjelentkezéses vagy mozgóurnás szavazásról. Tájékoztatást adnak továbbá a választási eljárásban közreműködő szervekről és a jogorvoslati lehetőségekről. A helyi választási információs szolgálatok címét és egyéb elérhetőségeit közzéteszik az NVI honlapján (https://www.valasztas.hu/elerhetosegek). A központi VISZ-nél nem ritka a napi száz telefon, és a szolgálat napi 15-20 e-mailt tud megválaszolni. A választópolgárok leggyakrabban a lakóhelyük szerinti szavazókör címéről érdeklődnek, amit a választás kitűzéséről szóló értesítő is tartalmaz, illetve bárki ellenőrizheti azt az NVI internetes tájékoztató oldalán, a www.valasztas.hu oldalon (https://www.valasztas.hu/szavazohelyiseg-kereso_onk_2019). Sok érdeklődő a mozgóurna-igénylés szabályairól kérdezi a VISZ-t. A szolgálatot megkeresők jelentős része a nemzetiségi választásról kíván tájékozódni, az idei választásra ugyanis némileg módosultak a lebonyolítás szabályai, például a nemzetiségi szavazók nem külön szavazókörben adják le voksaikat, hanem ugyanabban a szavazókörben, ahol a polgármesterre és a képviselő-testület tagjaira szavaznak. A nemzetiségi választás szavazólapjai a könnyebb megkülönböztethetőség érdekében zöld színűek lesznek, és azokat a nemzetiség megnevezését tartalmazó zöld színű borítékba kell tenniük a választóknak. A VISZ arra is felhívja a nemzetiségi választásról érdeklődők figyelmét, hogy a zöld borítékot mindenképpen le kell zárnia a választónak, mert a lezáratlan borítékban lévő, valamint a borítékon kívül található szavazólapok érvénytelenek. A központi VISZ munkatársait az NVI Alkotmány utcai épületében személyesen is megkereshetik azok, akiknek kérdésük van a választással kapcsolatban. Az NVI választási információs szolgálata elektronikus leveleket is fogad a Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebujete mať nainštalovaný JavaScript. e-mail-címen.

Jóváhagyta a Nemzeti Választási Bizottság az országos nemzetiségi választás szavazólapjait

2019. szeptember 19. - (mti)

Miután az NVB nyilvántartásba vette az országos nemzetiségi listákat, és az erről szóló határozatok jogerőre emelkedtek, a testület következő feladata a szavazólapok adattartamának jóváhagyása volt. Ez az úgynevezett imprimálás azt jelenti, hogy az NVB elfogadja a szavazólap „képét”, azt, helyesen szerepel-e rajta a jelölőszervezet, valamint a listán lévő jelölt neve, vagyis a szavazólap nyomtatható-e. Az NVB a 13 nemzetiség (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) esetében külön-külön fogadta el az országos nemzetiségi listás szavazólap képét, mivel minden nemzetiségi választópolgár csak a saját nemzetisége szavazólapjára szavazhat. A zöld színű, fektetett, A/4-es méretű nemzetiségi listás szavazólapon szerepel a „szavazólap” megjelölés, a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló terület megjelölése a szavazólap bal felső sarkában, a választás megnevezése (nemzetiségi önkormányzati választás) és a szavazás napja (vagyis október 13.). A nemzetiségi listás szavazólap tartalmazza a lista nevét, a szervezet logóját, alatta a szavazásra szolgáló kört, majd a jelölőszervezet nevét, valamint a listán szereplő első öt jelölt nevét (amennyiben a jelölőszervezet ötnél kevesebb jelöltet jelentett be, akkor csak az ő nevüket tüntették fel a szavazólapon). A szavazólapon tájékoztatás is olvasható, hogy érvényesen szavazni csak egy listára lehet, illetve, hogy érvényesen szavazni a lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet. Az adatokat és a tájékoztatást az adott nemzetiség nyelvén is feltüntetik a szavazólapon, kivétel ez alól az örmény és roma nemzetiségi szavazólap, amelyet csak magyarul nyomtatnak. Az NVB-nek a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos határozata ellen - egynapos jogorvoslati határidővel - bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a Kúriához.

Több mint ötszáz települési nemzetiségi választás maradhat el

2019. szeptember 18. - (mti)

A jelenlegi adatok szerint 523 települési nemzetiségi választás maradhat el októberben. Öt évvel ezelőtt 569 nemzetiségi választás maradt el. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu 2019. szeptember 18-i adatai szerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) által kiírt 2715 települési nemzetiségi választásból csak 2192 tartható meg. A választást ugyanis hiába tűzte ki az NVB, nem lehet megtartani, ha nem indul legalább annyi jelölt, ahány tagból állna a nemzetiségi önkormányzat, illetve akkor sem lehet megtartani, ha egyetlen választópolgár sem szerepel a nemzetiségi névjegyzékben. A legtöbb, 173 települési nemzetiségi választás a roma nemzetiségnél maradna el, ahol 1383 választást tűzött ki az NVB. A német nemzetiségnél a kitűzött 447-ből 141-et nem lehetne megtartani, a román nemzetiségnél pedig a kitűzött választásoknak mindössze 42 százaléka tartható meg, a 168 kiírtból 98. A szlovák nemzetiségnél 158-ból 46, a horvátnál 136-ból 19, a szerbnél 63-ból 17, az ukránnál 47-ből 13, a lengyelnél 53-ból 9, a bolgárnál 37-ből 3, a ruszinnál 44-ből 2, a görögnél 36-ból egy, az örménynél pedig 33-ból egy települési nemzetiségi választás maradna el. Az összes kitűzött települési választást meg lehetne azonban tartani a szlovén nemzetiségnél, ahol tíz települési választást tűztek ki. Az NVB 64 területi nemzetiségi választást írt ki, ezek mindegyike megtartható, ahogyan a kitűzött 13 országos nemzetiségi választás is.

Tizenhárom országos nemzetiségi listát vett nyilvántartásba az NVB

2019. szeptember 13. - (mti)

Újabb, 13 országos nemzetiségi listát vett nyilvántartásba pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A nemzetiségi választópolgárok még két hétig jelentkezhetnek a nemzetiségi névjegyzékbe, ha részt kívánnak venni a nemzetiségi képviselők októberi választásán. Az NVB nyilvántartásba vette a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület országos listáját, a Krug Művészeti Egyesület listáját, a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács listáját, a „Rukisösz” Ruszin Kisebbségi Összefogás Egyesület listáját, a Csongrád Megyei Ukránok Kulturális Egyesülete listáját, a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete listáját, a Görög Ifjúsági Egyesület listáját, a Magyarországi Ruszinok (Rutének) Országos Szövetsége listáját, a „Lungo Drom” Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség listáját, a Phralipe Független Cigány Szervezet Országos Szervezete - Központi Szervezet listáját, a Kilikia Kulturális Egyesület listáját, a Fiatal Romák Országos Szövetsége listáját és a Méhkeréki Románok Egyesülete listáját. Az NVB a Nemzeti Roma Összefogás, a Cigány Önkormányzatok és Roma Civil Szervezetek Érdekvédelmi Egyesülete és a Jövő Alakítók Szövetsége Egyesület listáinak nyilvántartásba vételét visszautasította, mert a három lista nem felelt meg az országos listaállítás feltételeinek. Október 13-án a nemzetiségi választópolgárok egyszerre választják a települési, a megyei és fővárosi, valamint az országos önkormányzatokat. Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthatott listát, amely a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte. A keddi határidőig összesen 35 országos listát jelentettek be a nemzetiségi jelölőszervezetek, az NVB-nek négy napon belül kellett döntenie a listák nyilvántartásba vételéről. Az NVB-nek még kedden ki kellett sorsolnia a bejelentett listák szavazólapi sorrendjét nemzetiségenként. Azok a nemzetiségi választópolgárok, akik részt akarnak venni a választáson szeptember 27-én 16 óráig jelentkezhetnek a nemzetiségi névjegyzékbe. Péntek reggelig 287 223-an vetették fel magukat a névjegyzékbe. A bolgár névjegyzékben 1304-en, a görögben 1920-an, a horvátban 10 836-an, a lengyelben 2464-en, a németben 52 983-an, az örményben 2532-en, a romában 189 943-an, a románban 5854-en, a ruszinban 3351-en, a szerbben 1937-en, a szlovákban 11 997-en, a szlovénben 829-en, az ukránban 1273-an szerepelnek. - https://www.valasztas.hu/nemzetisegi-nevjegyzekbe-vetel-iranti-kerelem-benyujtasanak-szabalyai - Öt évvel ezelőtt a nemzetiségi választáson 241 ezren szerepeltek a névjegyzékben.

Domovina (2020/3): Nagy Mária a Nemzetiségekért-díj kitüntetettje

+ „Hogyan tovább, magyarországi szlovákok? - A nemzetiségi önkormányzati választások után” - a Magyarországi Szlovákok Szövetségének konferenciája Pilisszentkereszten

https://mediaklikk.hu/video/domovina-2020-01-13-i-adas

https://mediaklikk.hu/duna/cikk/2020/01/09/domovina-nagy-maria-a-nemzetisegekert-dij-2019-kituntetettje/

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2594773500621610

Domovina (2019/49): Táncforgatag + Szlovák konyha

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2501550016610626

Tánc- és hagyományőrző csoportjainknak olyan hely a szarvasi Cervinus Teátrum, ahol a minősítő versenyen kívül képet kaphatnak arról is, hogy min dolgoznak éppen, mi zajlik a magyarországi szlovák művészeti csoportokban. Az október közepén megtartott Táncforgatag is ezt kínálta. 2009 óta a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete kétévente rendezi meg ezt az országos minősítő seregszemlét.

Egy olyan könyvet mutatunk be, amelynek ott lenne a helye minden magyarországi szlovák családban. Amikor 1997-ben magyarul megjelent Bárkányi Zoltán Szlovák konyha című műve, még senki sem sejtette: akkora sikere lesz, hogy az utolsó példányok már az antikváriumokból is elfogynak. A SlovakUm Non-profit Közhasznú Kft. úgy döntött hát, hogy immár 2 nyelven jelenteti meg a saját gyártású, különleges, reprezentatív, 328 oldalas, kemény tábla borítású, fotókkal bőségesen illusztrált szakácskönyvet. Mindenki talál benne valami érdekeset, s még az is kiderül, hogy vajon mi a csabai titok? Békéscsabán november 16-án mutatták be a kötetet.

Szerkesztő: Antala Zsuzsanna, Bencsik János - Operatőr: Szél Zsolt, Szögi Lackó

https://mediaklikk.hu/musor/domovina/

Domovina (2019/43): Egy évtized Pilisszentlászlón

Videó: https://mediaklikk.hu/video/domovina-2009-2019-egy-evtized-pilisszentlaszlon/

Múlt és jelen találkozása mindig érdekes élményeket kínál. Pilisszentlászló egy 1200 lelkes, festői szlovák falucska a Pilisben. 2009-ben több tucat hazai és külföldi szlovák tudós érkezett a településre, s a nemzetközi néprajzi kutatótábor keretében egy álló héten át faggatták a helybelieket - mindenről. A Domovina stábja úgyszintén. A táborról készült tanulmánygyűjteményt 2009-ben az interneten jelentette meg a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, de most, egy évtized múltán Szlovák inspirációk Pilisszentlászlóról címmel könyv alakban is napvilágot látott. Volt hát nagy öröm a könyvbemutatón. A kutatók és adatközlők újra megnézték a kutatásokról készült kisfilmet, valamint stábunknak is sok-sok mindent meséltek az utóbbi évtizedben történtekről. / Szerkesztő: Antala Zsuzsanna, Bencsik János - Operatőr: Szél Zsolt, Békési István

https://www.facebook.com/oslovma/posts/2426553974110231

Slovenské inšpirácie zo Senváclavu - https://www.facebook.com/oslovma/posts/2341824022583227

Domovina (2019/41)

Magyarországi Szlovák Újságírók Napja / Külhoni Szlovákok Média és Kiadói Bizottsága / Peter Lehocký tárlata Budapesten

https://mediaklikk.hu/duna/cikk/2019/10/10/domovina-magyarorszagi-szlovak-ujsagirok-napja/

Domovina: „Hazából hazába” (dokumentumfilm)

A szeptember 16-i adás tartalmából: A Magyarországi Szlovákok Szövetsége rendezte meg az idén is a Magyarországi Szlovákok Országos Folklór Fesztiválját, mégpedig a Nógrád Megyei Nemzetiségi Találkozó egyik programjaként. Ez utóbbi már 53. évfolyamát ünnepelte az idén, míg a szlovákok országos fesztiválját 23. alkalommal rendezték meg. Az eredeti helyszín Bánk lett volna, de az időjárás közbeszólt és a szervezők kénytelenek voltak úgy dönteni, hogy az utolsó pillanatban a salgótarjáni József Attila Művelődési és Konferencia Központba viszik át a programot. Valóban csak apróbb változásokkal ugyan, de ott rendezték meg július 28-án ezt a hagyományos és közkedvelt eseményt. Szeptember 16-i adásunkban a hazai és szlovákiai művészeti csoportok produkciójából láthatnak válogatást, megszólalnak a szervezők, nézők és a résztvevők egyaránt. „Azt szokták mondani, hogy a folklór a nemzet lelke. Ha ez így van, akkor az is igaz, hogy nekünk, magyarországi szlovákoknak még mindig szlovák lelkünk van - még akkor is, ha sokszor már nem mindenki beszéli a nyelvet.” - hangzott el a fesztivál megnyitóján. Ennek bizonyítékai a szlovák népdalok, archaikus énekek, táncok, azok a felvételek, melyeket közreadunk magazinunkban. Jó szórakozást! - Gyártásvezető: Rózsa Csilla / Technikus, hangmérnök: Raffai Csongor / Operatőr, vágó: Szél Zsolt, Raffai Csongor / Szerkesztő-rendező: Bencsik János / 2019. szeptember 16., hétfő, 7:15 Duna / Ismétlés aznap a Duna World-ön 13:50-től. - https://www.facebook.com/imro.fuhl/posts/2414217688626221

Kürtös / Trubnik - Pilisszentlászló / Senváclav

2020. január: www.oslovma.hu/XXX/Kur20Jan.pdf

https://www.facebook.com/senvaclav/posts/2889354554408374

2019. december: www.oslovma.hu/XXX/Kurt9Dec.pdf

https://www.facebook.com/senvaclav/posts/2816283561715474

2019. november: www.oslovma.hu/XXX/Kurt9Nov.pdf

https://www.facebook.com/senvaclav/posts/2748389155171582

2019. október: www.oslovma.hu/XXX/Kurt9Okt.pdf

https://www.facebook.com/imro.fuhl/posts/2455375934510396

Letölthető / Stiahnuť - Korábbi lapszámok / Staršie čísla:

https://www.facebook.com/senvaclav/photos/a.960059350671247.1073741829.914344848576031/1003500662993782/?type=3&;theater

ForrásOK: http://www.mti.hu / https://index.hu / https://hvg.hu / https://nepszava.hu / https://ujszo.com/ / https://hu.euronews.com / https://fidesz.hu / https://magyarhang.org / http://www.atv.hu / https://merce.hu / http://azonnali.hu / https://168ora.hu / https://444.hu / http://propeller.hu / https://pestisracok.hu / https://888.hu / https://www.hirek.sk / http://www.korkep.sk / https://parameter.sk / https://www.bumm.sk / https://ma7.sk/ / https://felvidek.ma / https://www.beol.hu / https://behir.hu / http://hir6.hu / http://www.szarvasihet.hu/ / https://www.delmagyar.hu / https://www.nool.hu/ / https://24.hu/