alt : header1.swf



Sun08252019

Posledná aktualizácia04:01:29

A szlovák nemzetiségi szószóló jegyzetei

paulika1Értékes benyomásokat gyűjthettünk a vajdasági szlovákok életéről. A különböző szervezetek képviselőivel, a helyi kultúra kiemelkedő alakjaival folytatott nem hivatalos találkozók és beszélgetések segítettek nekünk képet alkotni, hogyan formálódhat, maradhat fenn és fejlődhet egy kisebbségi közösség...

„A szószóló jegyzetei” 2018. szeptemberétől kéthetente jelennek meg a magyarországi szlovákok hetilapja, a Ľudové noviny hasábjain. Sokan jelezték, hogy szeretnék ezeket magyarul is olvasni, ezért 2019. januárjától az oslovma.hu portálon ugyancsak kétheti rendszerességgel jelenik meg a szlovák eredeti magyar fordítása. Remélem, a honlap látogatói legalább olyan pozitívan fogadják ezeket a rövid jegyzeteket, mint korábban a szlovák hetilap olvasói. - Paulik Antal, szlovák nemzetiségi szószóló.
https://www.facebook.com/anton.paulik.92

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27931-zapisky-hovorcu-34-2019

A legutóbbi feljegyzéseim, már a Ľudové noviny hasábjain olvasva valahogy szokatlanul és túlzóan pesszimisták voltak. Ezen kívül inkább elmélkedés jellegűre sikerültek, mintsem a munkám dokumentálására. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy az efféle gondolatoknak is jelen kellene lenniük a közösségi életünkben, akár azért, hogy vitára késztessenek hasonló kérdésekről.
Most viszont valami másról szeretnék írni. Néhány héttel ezelőtt lehetőségem volt meglátogatni a Vajdaságban élő szlovákok néhány települését és rendezvényét. Természetesen eddig is tudtam róluk ezt-azt, de a közvetlen benyomások még hiányoztak. Ana Horvátova szervezésének köszönhetően megismertem sok embert, a vajdasági szlovák kisebbség aktivistáit, így némi képet alkothattam a jelenükről, bár természetesen nagyon szubjektívet.
Nem hagy nyugodni, hogy ne írjak arról, ami Petrőcön (Báčsky Petrovec) az első megálláskor a Ján Kollár Gimnázium épülete előtt átfutott a fejemben. Ezt az épületet, ahogy arról tájékoztattak minket, Milan Rastislav Štefánik kezdeményezésére és anyagi támogatásával építették. Ahogy több más esetben is, hallhattuk azt a megjegyzést, hogy ez vagy az a két világháború közötti Csehszlovákia, vagy az akkori Csehszlovák Köztársaság valamely politikai vezetője támogatásával készült. Azóta ezek az intézmények, és a helyi szlovák közösségek is száz éven át töretlenül fejlődtek, és éppen ezért van az embernek olyan érzése, mintha Szlovákiában, színtiszta szlovák környezetben mozogna. Itt értettem ZaVojvodmeg, hogy tulajdonképpen mit keresnek és mi az, amit a szlovákiai vagy éppen vajdasági látogatók a mi falvainkban és városainkban már nem találnak meg.
Ennek a közösségnek az erejéről tanúskodott a felújított petrőci (Petrovec) evangélikus templom épülete, ahogy a fentiekben már említett, éppen felújítás alatt lévő gimnázium épülete is, a gyerekek aktivitása az újsándorfalvai (Jánošík) gyermektáborban, vagy a helyi szlovákok érdeklődése a csütörtöki irodalmi est iránt Kölpényben (Kulpín). Ez a szellemi erő mindenhol jelen volt, a gazdasági nehézségek vagy a fiataloknak az országból való folyamatos távozása ellenére is. Szerencsére ennek a következményeit eddig csak a helyi vagy regionális önkormányzatok képviselőivel, vagy a szlovák nemzeti kisebbség Nemzeti Tanácsának elnökével, Libuška Lakatošová asszonnyal folytatott beszélgetésekből vettük észre. Az utcákon vagy rendezvényeken, legalábbis a mi szemszögünkből, a helyi szervezetek gyengülése még nem volt érzékelhető.
Barátom, Vladimir Valentík javaslata alapján igazán értékes benyomásokat gyűjthettünk a vajdasági szlovákok életéről. A gyerekekkel, felnőttekkel és a különböző szervezetek képviselőivel, illetve a helyi kultúra kiemelkedő alakjaival folytatott nem hivatalos találkozók és beszélgetések segítettek nekünk képet alkotni, hogyan formálódhat, maradhat fenn és fejlődhet egy kisebbségi közösség, amelynek a belföldi és a nemzetközi politika is egyaránt kedvezett a „nagy háború” után, amely az utóbbi évekig is egységes maradt és a jövőjét gyakorlatilag a saját kezében tartotta. Amely az utolsó európai háború igazán kegyetlen tapasztalatai ellenére is napjainkig megőrizte életképességét, illetve érintetlen, erős szlovák identitását. Nekünk nem marad más hátra, mint gyakrabban járni oda, hogy az ő tapasztalataikból is okuljunk, hogy vitalitásukból erőt merítsünk.
Ezúton is szeretnék még egyszer köszönetet mondani e találkozók megszervezéséért Ana Horvátovának és Vladimír Valentíknak.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27904-zapisky-hovorcu-32-2019

Uborkaszezon van, úgy a közösségi, mint a politikai életben. Ami, persze, nem jelenti a szlovák társadalmi szervezetek, vagy nemzetiségi önkormányzatok tétlenségét. Minden szombat mozgalmas, különféle fesztiválokat, rendezvényeket, találkozókat, nyelvi és egyéb nyári táborokat szerveznek gyerekeknek és felnőtteknek.
Igyekszem minél több ilyen programra eljutni. Általában jól érzem magam rajtuk, lendülettel, néha új ötletekkel telve térek haza. Ez annak ellenére is így van, hogy nem lehet nem észrevenni, ahogyan szlovák nemzetiségi rendezvényeinkről fokozatosan eltűnik a szlovák nyelv természetes használata. Nagyjából húsz évvel ezelőtt még a hasonló találkozásokon azt éreztem, hogy a jelenlévők, legalábbis a többségük, mindent megért, ami ott szlovákul elhangzik. Sőt, emlékszem olyan ifjúsági rendezvényre, ahol - amikor két nyelven kezdtem beszélni - megkérdezték, miért mondom elmagyarul is, hiszen mindenki ért szlovákul. Azonban ma, egyre inkább ellenkező érzésem van. Valamikor szemére vetettük az épp aktuális kormánynak, hogy azt várja tőlünk, váljunk „éneklő és táncoló” nemzetiséggé, mára viszont valóban azzá váltunk. És mindezt annak ellenére, hogy a közös rendezvényeken a kormányzati szervek megjelenő képviselői is hangsúlyozzák a nemzetiségi oSlovMaPkultúra, hagyományok és nemzetiségi nyelv megőrzésének fontosságát.
Néha azt érzem, az „anyanyelvünkért folytatott harcunkat” elvesztettük és fontos, hogy legalább azt megőrizzük, amit a jelen körülmények között még meg lehet. E szempontból ki kell emelnünk intézményeink feladatát, amelyek valóban igyekeznek dokumentálni úgy hagyományainkat, mint elődeink nyelvét. Kiemelt jelentősége van ebből a szempontból a több évtizeddel ezelőtt megjelent Magyarországi szlovák nyelvjárások atlaszának. Úgy gondolom, ez a kiadvány az utolsó pillanatban rögzítette azt, amit elődeinktől örököltünk, vagyis amit 1993-ig megőriztünk. Azóta, sajnos, fokozatosan veszítjük el ezt az örökséget.
Természetesen ez a kép sem egységes, nem is egyöntetű. Hiszen tudjuk, hogy a Szlovákia területén kívül élő szlovák közösségek között Magyarországon tanulja a szlovák nyelvet a legtöbb gyerek. Ismerünk eseteket, amikor a felnőttek érdeklődnek a szlovák nyelv tanulásának lehetősége iránt, és a helyi nemzetiségi önkormányzatok, vagy a helyben működő szlovák iskola vezetése támogatja ezeket a kezdeményezéseket és nyelvtanfolyamot szervez részükre.
Egyszer régen, egy szlovák kormánydelegáció látogatásán a Szlovák Köztársaság legmagasabb rangú képviselőivel való beszélgetésen arra a kérdésre, hogy „Hogyan segíthet Önöknek Szlovákia?”, azt válaszoltuk, hogy elég, ha Szlovákia gyorsan fejlődik és Európa fejlett részét utolérni kívánó országok számára például szolgál.
Nos, azt hiszem, ez a feltétel teljesült. Szlovákia az eurozóna tagja, gazdasága gyorsan fejlődik és a Tátra, ahogyan Szlovákia általában, valóban vonzó céllá vált a turisták, köztük a hazai szlovákok előtt is. Eközben azonban az anyaországi látogatásokon elkísér az az érzés, mintha rólunk, magyarországi szlovákokról, megfeledkezett volna a szlovák közélet. Ott sem várja tőlünk senki, hogy tudjunk szlovákul, és inkább meglepődnek, ha valaki közülünk szlovákul szólal meg. Vagyis nem csak itthon, de Szlovákiában is van mit tennünk annak érdekében, hogy a szlovákság összetartozásának érzete általánosságban is újra élővé váljon.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27856-zapisky-hovorcu-30-2019

Bár a parlament még ülésezett az elmúlt két hétben, a nemzetiségi bizottság már kissé nyáriasan dolgozott. Ennek az az oka, hogy a törvénytervezeteket, amelyek a plenáris ülés programján szerepeltek, már vagy megvitattuk és véleményeztük, vagy az előterjesztett javaslatok nem tartalmaztak a nemzetiségeket közvetlenül érintő módosításokat. Végül a plenáris ülésszak utolsó nyári ülésén elfogadták a 2020-as költségvetési törvényt, illetve az oktatási törvény módosítását is. Mivel már mindkét, akkor még csak előkészületben lévő törvényről írtam, úgy gondolom, hogy ha valakit részletesebben érdekelnek, megtekintheti őket a Magyar Közlönyben (www.magyarközlöny.hu). Én most inkább más Caputovatémákról írnék.
Az említett időszakban sor került a magyarországi szlovákok szempontjából 2019 eddigi, véleményem szerint két legfontosabb eseményére. Megtartottuk az idei Magyarországi Szlovákok Napját és a Szlovák Köztársaság újonnan megválasztott köztársasági elnöke, Zuzana Čaputová látogatást tett Magyarországon.
Az idei Szlovákok Napjára, mint minden évben, szlovákjaink Magyarország különböző szegleteiből eljöttek, hogy találkozzanak, megünnepeljék legnagyobb közös ünnepünket. Eljöttek, hogy templomban emlékezzenek meg (ezúttal az acsai evangélikus templomban) a középkori szentek, Cirill és Metód látogatásának fontosságáról őseink írásbeli kultúrájának megteremtésében. Hogy megcsodálják népi kultúránk szépségeit és a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete által összeállított programokat. Sok látogató jött Szlovákiából is, jelen voltak Szlovákia magyarországi diplomáciai testületének tagjai, de számos magyar intézet képviselői is meglátogattak minket. Sokan voltunk, jó hangulatban, méltóságteljesen ünnepeltünk. Ezt mindenki alátámasztotta, akivel volt alkalmam közvetlenül elbeszélgetni.
Anyaországunk állami látogatásai mindig kiemelten fontosak számunkra. Az, hogy lehetőségünk van találkozni a szlovákiai politikai élet kiemelkedő személyiségeivel, nagymértékben meghatározza a Szlovák Köztársaság iránti érzelmi kötődésünket, ahogy az aktuális kormány tagjaival vagy a szlovák közélet meghatározó személyiségeivel való találkozások is.
Ahogy az a köztársasági elnök asszony hivatalos államfői találkozóin többször elhangzott, Magyarország és a Szlovák Köztársaság a regionális és az európai politikában egyaránt fontos partnerek. Rengeteg dolog köt minket össze, többek között a közös múltunk és a nemzetiségi kisebbségek az államhatár két oldalán. Éppen ezért, Zuzana Čaputová megválasztása után, első, csehországi államfői látogatását követően, meglátogatta Magyarország köztársági elnökét, Áder Jánost és találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Nekem abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy jelen lehettem az említett második találkozón. Ahogy ezeket a találkozókat a Duna két partján értékelték, a párbeszédek nyitottak voltak, jó hangulatban és konstruktív szellemben zajlottak.
A magyarországi szlovákok szempontjából úgy gondolom, hogy az új köztársasági elnök asszony látogatását nagyon pozitívan értékelhetjük. Hiszen programja hivatalos része után talált időt a társadalmi szervezeteink, önkormányzataink és intézményeink képviselőivel való találkozásra is. A Szlovák Köztársaság Nagykövetségén gyűltünk össze, ahol lehetőségünk volt őt közvetlenül tájékoztatni helyzetünkről. Kötetlen beszélgetést folytatott velünk, amelyből látszott, hogy a felénk tanúsított érdeklődése őszinte és valódi. Meggyőződésem, hogy ez az érdeklődés nem egyszeri, és hasonló találkozókra máskor is sor fog kerülni, anyaországunk területén is.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27821-zapisky-hovorcu-28-2019

Az utóbbi két hét annak ellenére mozgalmas volt, hogy eredetileg a parlament június 15-ig ülésezett volna. Azonban, immár hagyományosan, ezt a napot követően rendkívüli ülésen vitatja meg az Országgyűlés a következő, 2020. évi költségvetés javaslatát, valamint az azt előkészítő törvény tervezetét. Párhuzamosan e két törvény vitájával a rendkívüli ülés napirendjére került több más törvény-tervezet, amelyek közül nemzetiségi Paulik-MTI-2019szempontból a köznevelési törvényt módosító javaslat volt.
Mivel minden szempontból fontos szabályozókról van szó, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága mindhárom említett törvényjavaslathoz módosító, pontosabban kiegészítő-módosító javaslatot készített elő. A jövő évi költségvetéshez kapcsolódó kezdeményezésünkkel összefüggésben a bizottság elnöke, Ritter Imre korábban sajtótájékoztatót is tartott, talán kicsit korán, mert - ahogyan az azóta láthatóvá vált, a tájékoztatón bemutatott, az országos nemzetiségi önkormányzatokkal egyetértésben javasolt jövő évi költségvetés-emelés összege lényegesen csökkent, és ennek megfelelően változott a korábbi javaslat belső struktúrája is. Azonban még így is ígéretes a javaslat, azaz várhatóan a jövő évi költségvetésben is feljebb léphetünk egy fokkal a nemzetiségi kezdeményezések finanszírozásában.
Ami a másik, a jövő évi költségvetést előkészítő törvényt illeti, abban azt kezdeményeztük, hogy a nemzetiségi önkormányzatok részére kerüljenek kidolgozásra egyedi szabályok az állami támogatások odaítélése, felhasználása és elszámolása vonatkozásában. Jelenleg ugyanis (részben) olyan előírások vonatkoznak rájuk, mint a települési önkormányzatokra, miközben párhuzamosan azok a szabályok is, amelyek a költségvetési szervekre. Éppen ezért lehet a nemzetiségi önkormányzatoknak olyan érzésük, hogy a gazdálkodásukkal összefüggésben, lényegében az „önkormányzás” mint olyan, kikerült a rendszerből. Sajnos ez a javaslatunk nem ment át a kormányzati szűrőn, ugyanakkor a Pénzügyminisztérium képviselője a módosító javaslatunk tárgyalásakor jelezte, hogy nyitottak egy - a mi területünket érintő - rendszer kidolgozására, és új kezdeményezést várnak, illetve egy olyan írásos javaslatot, amit meg lehet majd vitatni. Július 1-jei felszólalásomban ezért a nemzetiségi bizottság nevében jeleztem, hogy az ősz elején előkészítjük a kért írásos javaslatot, ami a megbeszéléseink alapja lehet.
A köznevelési törvény egyéb, nemzetiségi szempontból kevésbé lényeges módosítás mellett, abban változott volna, hogy eltűnne belőle minden olyan a nemzetiségi önkormányzatokat (is) érintő jogosultság, ami a nemzetiségi iskolák vezetői kinevezéséhez kapcsolódik. Kezdeményezésünkre a nemzetiségi önkormányzatok ezirányú jogosultságai mégis benne maradnak a szabályozásban, amit végülis sikernek könyvelhetünk el. Vagyis ezek a hetek kétarcúak voltak. A nemzetiségi szféra finanszírozása szempontjából nyertünk is, meg nem is, míg a köznevelési törvénnyel nem nyertünk ugyan semmit, azonban úgy érzem, hogy a hatályos jogosultságok megőrzésével mégis elértünk valamit.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27762-zapisky-hovorcu-26-2019

A meteorológiai nyár kezdetével a parlament újjáéledt. A kormány előkészített és beterjesztett két nagyon fontos törvényt, a Magyarország 2020. évi központi költségvetés előkészítéséről szólót, illetve magát a költségvetés tervezetét. Mivel várható volt, hogy a kormány költségvetés előkészítésről szóló törvénytervezete nem fogja tartalmazni a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos bürokratikus terhek enyhítésére vonatkozó, a nemzetiségek által régóta javasolt kezdeményezést, bizottságunk előkészítette e jogszabály módosítására vonatkozó javaslatát. Hogy végül előterjesztjük-e, arról a bizottság ezekben a napokban dönt.
A kormány jövő évi költségvetés tervezetéből szintén látható, hogy a kormány nem tervezi a pénzügyi keretek további növelését a nemzetiségi intézmények, önkormányzatok és társadalmi szervezetek számára. A bizottság legutóbbi ülésén ezért megvitattuk az országos nemzetiségi önkormányzatok igényei alapján összeállított módosító javaslatunkat is. Anélkül, hogy konkrét lennék, csak annyit mondhatok, a javaslat a PaulikA1nemzetiségi terület finanszírozásával kapcsolatos további lényeges javításokat is tartalmaz.
A jövő évi költségvetésről szóló törvény előkészítésével kapcsolatban a Magyarországi nemzetiségek bizottsága engem bízott meg, hogy ismertessem a bizottság álláspontját a plenáris ülésen. Érdekes lehet az olvasók számára, hogy egy ilyen törvény, amely a gazdálkodással kapcsolatos előírásokat, a költségvetésről szóló törvény egyes előírásait kell, hogy tartalmazza, a nemzetiségi törvényt és a választási törvényt is érinti, módosítja. A nemzetiségi törvényben módosításra került két ellentmondásos paragrafus a helyi nemzetiségi önkormányzatokba választott képviselők számáról. Tehát e módosítás alapján az idei választásokon a helyi önkormányzatok három- és ötfősek lesznek. Ezt a változtatást megkönnyebbüléssel fogadtuk.
A másik lényeges változtatás, amelyet e javaslat tartalmaz, a nemzetiségi választók névjegyzékére vonatkozik. Mivel a parlamenti választások során megmutatkozott, hogy a helyi választási irodák egyszerűen nem voltak képesek biztosítani a problémamentes szavazást a nemzetiségi szavazóknak, most a Nemzeti Választási Iroda kérése alapján a helyi választókerületekben minden nemzetiségnek saját választói névjegyzéke lesz, tehát a szlovák szavazónak a választói körzetbe való belépésekor kell jeleznie, hogy a szlovák nemzetiségi választáshoz is kér szavazólapot. Bár voltak fenntartásaink az ilyen jellegű változtatással kapcsolatban, mi is tapasztaltuk a zavarokat az előző választások során. Tehát a bizottság ezt a javaslatot is támogatta.
Ezek voltak a nemzetiségi életet érintő leglényegesebb pontok a jövő évi költségvetés előkészítéséről szóló törvényben. Ezenkívül beszédemben jeleztem a jelenlévőknek, hogy bizottságunk valószínűleg előterjeszti a fent említett, nemzetiségi önkormányzatok működéséhez és feladataik ellátásához kapott támogatások felhasználásával kapcsolatos terheinek enyhítésére vonatkozó javaslatát. Most van itt az ideje, hogy igazunkról a kormány tagjait, illetve a parlamenti pártok frakcióit is meggyőzzük.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27725-zapisky-hovorcu-24-2019

Az európai parlamenti választásokat követő viszonylag csendes napok után parlamentünk újra életre kelt. A politikai pártok frakciói az Országgyűlés közgyűlésén értékelték az európai parlamenti választás eredményeit, majd a pártok sikerességéről szóló rövid véleménycsere után visszatértünk a szokásos működéshez. A benyújtott törvénytervezetek minket, nemzetiségeket közvetlenül nem érintettek, így az ebben az 01időszakban legfontosabb törvénytervezetre, a költségvetési tervezetre tudtunk összpontosítani.
Ahogy mindig, a nemzetiségi bizottság felkérte az országos nemzetiségi önkormányzatokat, hogy az előkészítő szakaszban dolgozzák ki elvárásaikat. A mi esetünkben az Országos Szlovák Önkormányzat meghatározta a prioritásokat, illetve összeállította igényeit. Kiemelt prioritásként szerepel ebben az anyagban a volt pesti szlovák evangélikus templom megvétele és felújítása a Rákóczi úton. A szlovák és a magyar kormány képviselőivel folytatott megbeszélések alapján ez jelenleg ígéretesnek tűnik. Véleményem szerint a templom épületével kapcsolatos kérdések pozitív megoldásához még soha nem jártunk ilyen közel.
A második prioritás, ahogyan az utóbbi években mindig, az oktatás, vagyis az Országos Szlovák Önkormányzat által fenntartott iskolák infrastruktúrájának fejlesztése, megújítása. Ezen kívül az iskolák költségvetését mindig a törvényi változásokhoz kell igazítani, tehát biztosítanunk kell a központilag megemelt minimálbérek, vagy az emelkedő rezsiköltségek finanszírozását.
Az országos nemzetiségi önkormányzatok elvárásaikat megküldték a bizottságnak. Eközben a kormány is előterjesztette a jövő évi költségvetésre vonatkozó koncepcióját, amelyben, ami a nemzetiségi tételeket illeti, gyakorlatilag az idei évre meghatározott keretekből indul ki. A bizottság az országos nemzetiségi önkormányzatok elvárásai alapján összeállítja a kormány által előterjesztett költségvetési tervezetére vonatkozó módosító javaslatait. Ezután kezdődik a javaslatok megvitatásának folyamata és az azokban foglalt pénzügyi keretek összehangolása.
Mindeközben fontos tárgyalásokat folytattunk a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. képviselőivel, amely szervezet már egy éve kezeli a nemzetiségi támogatásokat is. A támogatott szervezetek információi alapján úgy tűnik, hogy még ez a szervezet sem képes felgyorsítani a pénzmozgásokat társadalmi szervezeteink és nemzetiségi önkormányzataink számára. Az alapkezelő képviselőitől kapott tájékoztatás alapján úgy tűnik, hogy ők is érzékelik a problémát, és rövid időn belül előkészítenek egyrészt egy javaslatot az e területen dolgozó munkavállalók számának növelésére, valamint a közvetlen tapasztalatok alapján párbeszédet folytatnak a Miniszterelnökség képviselőivel arról, hogy hogyan lehet a támogatási szerződések előkészítésének és teljesítésének folyamatát egyszerűsíteni. A mai megállapodás szerint ebbe a folyamatba a parlament nemzetiségi bizottságának küldöttjét is bele kívánják vonni. Bízzunk benne, hogy ezúttal valóban olyan rendszer kerül kialakításra, amely biztosítja szervezeteink zökkenőmentes működését és finanszírozását.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27685-zapisky-hovorcu-22-2019

Az országgyűlési munka szempontjából napjaink az elmúlt hetekben nyugodtan teltek. Bár az ellenzéki pártok parlamenti frakciói kezdeményezték a parlament rendkívüli ülésének összegívását, ez a kezdeményezés a képviselők többségének hiánya miatt nem volt sikeres. Az összehívott ülés még tervezett programját sem tudta elfogadni.
Amint arról már írtam, a Nemzetiségi bizottság tagjai ezt az időszakot a nemzetiségi törvény módosítására vonatkozó javaslatok előkészítésére szánták. A javaslatokat még meg fogjuk vitatni a bizottság következő, június első hetére tervezett ülésén. Időközben azonban megelőzött minket az Igazságügyi Minisztérium, amely a bírósági rendszer átszervezésével kapcsolatban készít javaslatot számos törvény módosítására, köztük a nemzetiségire is. Javaslatuk egyelőre a közigazgatási észrevételezések fázisában van, melynek keretében eljutott az országos önkormányzatokhoz is. Bizottságunk a nemzetiségi törvény javasolt módosításaival kapcsolatban addig nem foglal állást, amíg a minisztérium a javaslatát a parlament KomlSkolelé nem terjeszti.
Ezek a látszólag nyugodt napok lehetővé teszik, hogy több rendezvényen vegyek részt, ezt ki is használom, és igyekszem minél több programra eljutni, elsősorban azokra, amelyek az őszi nemzetiségi választásokat készítik elő.
Ahogy valószínűleg emlékeznek, az elmúlt években nemzetiségünk szempontjából sorsdöntő eseményekről emlékeztünk meg, amikor a szlovákok nagy része a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság szervezésében elhagyta eredeti lakóhelyét és hazatelepítés címén a Csehszlovákia területére költözött. A lakosságcsere nagymértékben előre meghatározta a jövőnket. Azt, hogy a szlovák nemzetiség Magyarországon nem veszett el, nagyrészt első társadalmi szervezetünk, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége 1948 végén való létrejöttének, illetve azt követően az új szlovák iskolák városainkban és falvainkban történt megalakulásának köszönhetjük. A Szövetség létrejöttének hetvenedik évfordulóját a múlt évben ünnepeltük, míg iskoláink alapításának hetvenedik évfordulójára ezekben a hetekben emlékezünk. Elsőként a tótkomlósi általános iskola emlékezett meg erről a jelentős eseményről. A városban, ahol az elmúlt hetven év alatt ezt az iskolát a ma élő lakosság mintegy fele végezte el. Ez azt jelenti, hogy a most itt élő lakosok legalább fele szoros kapcsolatot alakított ki a szlovák nyelvvel, megismerkedett a szlovák kultúra értékeivel, kulturális örökségségükkel. Ez látható volt a városi rendezvényeken az elmúlt hónapokban, amikor zsúfolt plénum előtt ünnepelték a táncegyüttesük megalakulásának jelentős évfordulóját, vagy a Dél-alföldi Szlovák Kulturális Napon, és - természetesen - az iskola alapításának 70. évfordulóján.
Iskoláink, főleg a mai napig kétnyelvűek, amelyeket az utóbbi években az Országos Szlovák Önkormányzat üzemeltet, fennállásuk évtizedei alatt hozzájárultak ahhoz, hogy a magyarországi szlovák nemzetiség élő maradjon, hogy teljes értékű közösségként fejlődjön. Éppen ezért, ennek az iskolának, ahogy a többinek is, amelyek az alapítás évfordulóját később ünneplik, szlovák közösségünk minden tagjának elismerése és hatalmas köszönet jár.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27627-zapisky-hovorcu-20-2019

Bár még csak május van, az elmúlt hetekben megnövekedett a szlovák szervezetek és a szlovák választók érdeklődése az őszi nemzetiségi választások előkészítése iránt. Ennek okán regionális találkozókat szervezünk, amelyeken - általában Egyedné Baránek Ruzsenkával, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnökével és Hollerné Racskó Erzsébettel, az Országos Szlovák Önkormányzat elnökével - tájékoztatjuk a jelenlévőket az előkészületekkel kapcsolatos feladatokról, illetve a legutóbbi választások óta bekövetkezett jogi kereteket érintő változásokról. Mivel a választások kiírása után az előkészületekre már viszonylag kevés idő lesz, fontos, hogy szlovák választóink megismerjék a ValasztAleglényegesebb újdonságokat.
Abból indulunk ki, hogy a választásokra október közepén kerül majd sor. Számunkra ez azt jelenti, hogy a szlovák nemzetiségi választók listájára szeptember végéig iratkozhatnak fel azok, akik az előző választások előtt nem iratkoztak fel, de az idei választásokon részt kívánnak venni. A már regisztrált választók addig maradnak a listán, amíg a nevük eltávolítását nem kérik.
A jogi hátteret érintően viszonylag kevés változás történt, ennek vonatkozásában fel kell eleveníteni az előző választások emlékeit, mert sokan közülünk már nem emlékeznek rájuk pontosan, vagy - mivel öt év telt el azóta, egyszerűen elfelejtették őket. Elsősorban két alapvető változás van, amelyeket figyelembe kell venni a helyi választások előkészületei során. Változott a helyi nemzetiségi önkormányzatok tagjainak a száma, ott, ahol a választások kiírásának napján kevesebb, mint 100 regisztrált szlovák választó van, a testületek háromfősek maradnak, míg ott, ahol több, mint 100 szavazó van, az önkormányzatok öttagúak lesznek a választások után. Ezért a helyi választásokat a szükséges létszámú jelölttel kell előkészíteni. A másik érdemi változás, hogy visszatért az a szabály, mely szerint jelölő szervezet csak legalább három éve működő szervezet lehet, amelynek alapdokumentumaiban szerepel a szlovák nemzetiség érdekképviselete.
Szintén a választások kiírása napján lép újból hatályba az a rendelet, mely szerint a nemzetiségi választók listájára feliratkozni csak magyar állampolgársággal lehet. Ugyanez igaz a választhatóságra is. Emiatt regisztrált választóink száma akár 5 %-kal is csökkenhet. Ezért is fontos, hogy megtaláljuk azokat az embereket, akik az előző választásokon vagy nem mutattak érdeklődést a részvétel iránt, vagy időközben betöltötték tizennyolcadik életévüket és már szavazóképessé váltak.
És végül a legfontosabb, ami megkönnyíti szavazóink számára a nemzetiségi testületekre vonatkozó választásokon való részvételt. Szlovák listákra ugyanazokban a választókerületekben lehet leadni a szavazatokat, mint ahol a helyi önkormányzati képviselőtestületre is. Tehát nem kell nemzetiségi kerületet keresnünk, mint a korábbi választások esetében.
Jelenleg a szlovák társadalmi szervezetek elsődleges feladata eldönteni, hogy jelölő szervezetté kívánnak-e válni. Amennyiben igen, akkor regisztrálniuk kell a választási irodákban és elegendő számú megfelelő jelöltet kell találniuk, akik helyi, megyei és országos szinten képviselhetik a szlovákok érdekeit. Mindemellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy jelöltjeink lehetőség szerint megfelelő szintű szlovák nyelvtudással rendelkezzenek, hogy ismerjék hagyományainkat, a magyarországi szlovák kultúrát.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27565-zapisky-hovorcu-18-2019

Ott kezdem, ahol az előző jegyzeteimet abbahagytam. Az óvodapedagógusok hiányánál. Ahogy az a Szarvasi Tanítóképző konferenciáján megmutatkozott, a képzésre jelentkező hallgatók hiánya már több éve érezhető az ottani tanszéken is. A pedagógus karrier presztízsének csökkenése az utóbbi évtizedekben megtette a hatását. Nekünk, szlovákoknak, több mint szomorú, hogy a jelentkezők száma pont a szlovák szakon csökkent a leginkább. Viszont örömmel fogadták az ösztöndíj bevezetését a leendő pedagógusok számára, bár a jelenlévők véleménye szerint az új lehetőség későn jött.
Rendkívül fontosnak tartom lehetőség szerint minél több olyan ember megismerését, akik pozíciójuk és tevékenységük révén hatással vannak nemzetiségünk sorsára, nemzetiségünk és anyaországunk vagy más olyan országok együttműködésére, amelyekben szlovák kisebbség él, ahogy a körülményekét is, amelyek között intézményeink működnek. Éppen ezért törekszem a magyarországi szlovák diplomáciai képviselet tagjaival való személyes kapcsolattartásra, meglátogattam a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnökét, illetve az eddigi utolsó békéscsabai BekCabaUfogadónapomon felkerestem Békéscsaba polgármesterét, Szarvas Pétert.
Ahogy az lenni szokott, tartalmilag ez a találkozó is túlmutatott az udvariassági találkozó keretein, ahol csak névjegykártya csere történik és a konkrét együttműködés lépései időben meghatározatlanul kitolódnak. Mivel a polgármester úr felé két üggyel készültem, ezeket elő is hoztam, és szilárdan hiszem, hogy legalább ahhoz hozzájárultam, hogy hivatalos álláspontot is kialakítson róluk a városi önkormányzat. Az egyik ügyet az első békéscsabai fogadónapjaimmal kapcsolatban már említettem, hogy a városi fenntartású óvodapedagógusai nem kapnak úgynevezett nemzetiségi pótlékot, annak ellenére sem, hogy teljesítik a jogszabályok által előírt feltételeket. Időközben a kérdést átvizsgáltam, és az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozó kompetens kollégámmal is megvitattam. A polgármester úr nyitott volt, megígérte, hogy a kérdést az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály elé terjeszti, hogy elintézzék, amit ennek az ügynek a lezárása érdekében szükséges.
A másik ügy, amelyet előhoztam, szintén a Békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium igazgatónőjével való régebbi találkozóra vezethető vissza. Ahogy arról magam is meggyőződhettem, az utca, ahol intézményünk található (Dedinszky Gyula utca), az utóbbi években egyre veszélyesebbé válik. Az utca egyik oldalán a városi kórház található, a másikon pedig két iskolaépület. A miénken kívül itt van a szomszédban a magyar általános iskola is. Ezen kívül autóbusz is jár ebben az utcában, mindkét oldalon van kijelölt megállóhely. És mivel egyre több család hordja az iskolába reggel és délután az oktatás után haza a gyerekeiket autóval, ez az utca túl forgalmas, és a gyerekek az autók, autóbuszok, mentőautók és a kórházból jövő többi autó között szaladgálnak. Legalább, mint részleges megoldást látná Pecsenya Edit igazgatóasszony egy gyalogosátkelő létrehozását. A polgármester úrral folytatott beszélgetés alapján a városi önkormányzat is tud a problémáról, és a megoldást is keresik, amelyről már a múlt szerdán kellett volna dönteni. Lehet, hogy az én beavatkozásom nélkül is megtörtént volna, de fontos, hogy a probléma megoldódjon.
A hét második felében a Húsvétot ünnepeltük, remélem, hogy az összes olvasóm kellemes családi körben töltötte a húsvéti ünnepeket, hogy a lányok és a nők meg lettek locsolva, és hogy a fiúk és a férfiak is a társasági illem kereteit betartva ünnepeltek. Illetve, hogy a szlovák családok megtalálták a módját a húsvéti ünnepekkel kapcsolatos néphagyományaink ápolásának is.
Pont a húsvéti ünnepek napjaiban kellene, hogy elinduljon a személyes honlapom is, a www.paulikantal.hu címen. A tervek szerint az oldal rendszeresen el lesz látva a szlovák nemzetiség életéről és parlamenti szószólójuk munkájáról szóló rövidfilmekkel. Kérem olvasóimat, hogy ezt a weboldalt is kövessék, és reagáljanak a közzétett anyagokra!


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27522-zapisky-hovorcu-16-2019

Ahogy legutóbb írtam, ezekben a hetekben a parlament nem ülésezik, ezért a bizottságunk sem ül össze rendszeresen. Ezt a szünetet próbálják kihasználni a parlamentközi baráti csoportok, illetve a mi esetünkben az albizottságok is. Mivel néhány parlamentközi baráti csoport tagja is vagyok, a múlt héten részt vettem a Kínai-Magyar Baráti Csoport aktuális ülésén. Ebbe a csoportba elsősorban azért jelentkeztem, mert abban az időben, amikor különböző minisztériumokban dolgoztam, többször volt alkalmam tájékoztatni a kínai delegációt a magyarországi nemzetiségi politika alapelveiről és eredményeiről. Az volt a benyomásom, hogy volt egyfajta érdeklődés az ilyen csoportok részéről a mi tapasztalataink iránt. Aztán utánaolvastam, hogy a nemzetiségek aránya Kínában is a népesség 6-8 %-át teszi ki, pont úgy, mint nálunk, ezért gondoltam, hogy talán én is kaphatok információkat a kínai nemzetiségi politikáról ezen a csoporton keresztül.
Az említett ülésen a Kínai Népköztársaság nagykövete és a Magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára tájékoztattak a szocialista Kína létrejöttének, illetve a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok létrejöttének szintén 70. évfordulója alkalmából tervezett programokról. Ahogy Kínában, úgy Magyarországon is társadalmi rendezvények sorozatával emlékeznek e két évfordulóra. Magas szintű politikai látogatások zajlanak, közös postai bélyeg kiadására kerül sor a két ország közti diplomáciai kapcsolatok létrejöttének emlékére, mindkét közszolgálati televízió dokumentumfilmet készít a másik országról. Ezért, ha olvasóim érdeklődnek a Föld legnépesebb országa történései iránt, kövessék figyelemmel a híreket, amelyek májustól kell, hogy intenzívebben foglalkozzanak a KNK megalakulásának 70. évfordulójával kapcsolatos eseményekkel.
Ezekben a napokban tartotta ülését az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának Köznevelési, kulturális és egyházügyi albizottsága. Annak ellenére, hogy a három albizottság közül ez az egyetlen, amelynek nem vagyok a tagja, mégis, a közoktatás az összes nemzetiség számára alapvető fontosságú, ezért az üléseiken rendszeresen részt szoktam venni. Ezúttal a szakmai képzés változásairól tájékoztattak, amelyek lehet, hogy közvetlenül nem érintik a nemzetiségi oktatást, de az általános iskolás tanulóink többsége ebben az irányban VolbyF10folytatja tanulmányait, ezért gondolom, számunkra is fontos, hogy ismerjük e terület terveit és jövőjét.
Az Országos Szlovák Önkormányzat elnökasszonyával és hazai szlovák szervezeteinkkel, amelyek meghívnak minket, folytatjuk az októberi nemzetiségi önkormányzati választások előtti információs kampányunkat is. A múlt héten lehetőségem volt találkozni a budapesti szlovák nemzetiségi önkormányzatok tagjaival és összefoglalni nekik az idei választásokra vonatkozó információkat, amelyek már a rendelkezésünkre állnak. Csakúgy, mint a korábbi tájékoztató találkozók résztvevői, a budapestiek is leginkább attól tartanak, hogy nem találnak elegendő számú megfelelő jelöltet. Emellett üdvözlik azokat a változásokat, amelyek megkönnyítik szavazatuk nemzetiségi listára történő leadását, főként azt az újítást, hogy ugyanabban a választókörben lehet szavazni, ahol a helyi önkormányzatok tagjaira. Ezen a találkozón a résztvevők már hangosan vitatták meg a közös országos jelöltlista összeállításának lehetőségét. Ez azonban a jelölő szervezetek feladatkörébe tartozik, ezért azt, hogy ők hogyan gondolkodnak erről a kérdésről, később, a nagy jelölő szervezetek közgyűlései után fogjuk megtudni.
Ahogy arról a korábbi jegyzeteimben írtam, a nemzetiségi óvodapedagógusok és az általános iskolai tanárok hiányának problémáját egyre jobban érzi az összes nemzetiség. Nagy várakozással fogadtam a Szarvasi Tanítóképző meghívását, ahol a főiskola vezetősége minden évben tájékoztató találkozót tart nemzetiségi tanszékei, az országos nemzetiségi önkormányzatok és az utóbbi időben a nemzetiségi szószólók számára is. Mivel a nemzetiségi ösztöndíjak bevezetésével legalább a tanulmányok anyagi körülményei javultak, kíváncsian várom, hogy a főiskola is tervezi-e ezeknek a szakoknak a népszerűsítését. A találkozó eredményeiről legközelebb számolok be.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27473-zapisky-hovorcu-14-2019

A pedagógusok hiánya a nemzetiségi óvodákban és köznevelési-közoktatási rendszerben egyre nyilvánvalóbb. Ha egy tanár nyugdíjba megy, vagy egyszerűen valamely okból kifolyólag elhagyja addigi munkahelyét, szinte lehetetlen a helyére azonos képzettséggel rendelkező pótlást találni. Ez minden nemzetiséget érint, így minket, szlovákokat is. Éppen ezért, megoldási lehetőségként, az elmúlt évben a nemzetiségi bizottság kezdeményezésére kidolgozásra került egy ösztöndíj rendszer, amely először, vagyis a most folyó tanévtől, a leendő óvónőket segíti. A program keretében minden olyan hallgató, aki nemzetiségi óvónői szakra jelentkezett és be is iratkozott, viszonylag magas összegű ösztöndíjban részesül tanulmányai kezdetétől a végéig. A tervek szerint ezután az ösztöndíj átalakul a kezdő pedagógus támogatásává, amelyet a végzett óvónők további három évig kapják, ha nemzetiségi óvodában helyezkednek el.
Második ütemként, a jövő év januárjától tervezzük az ösztöndíj rendszer kiterjesztését az általános és középiskolai tanárszakos hallgatókra is. Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke éppen azért konzultációra hívta a nemzetiségi pedagógusképző egyetemek és főiskolák képviselőit. Az évenként felvételre kerülő hallgatók számának közelítő becslését követően, a jövő évi költségvetés előkészítése során BpSlovSkkell majd biztosítanunk a program kiterjesztéséhez szükséges pénzügyi keretet.
Hasonlóan az elmúlt évekhez, most is a nyár közepére várjuk a jövő évi költségvetés elfogadásának időpontját. Éppen ezért már megkezdődtek az egyeztetések az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökeivel a nemzetiségi terület pénzügyi kereteinek esetleges - megalapozott és reális mértékű - emeléséről. A nemzetiségi bizottság a költségvetés tervezetével kapcsolatos javaslatairól az ő igényeik feldolgozását követően dönt.
Az éppen zajló plenáris ülésen olyan kérdéseket vitatott meg az Országgyűlés, amelyek közvetlenül nincsenek összefüggésben a nemzetiségek jogaival, így a bizottságunk sem volt ebben az időszakban a legaktívabb. Ugyanakkor az ellenőrzési albizottság, amelynek alelnöke vagyok - meghívta ülésére az Állami Számvevőszék képviselőit, hogy tájékoztassanak bennünket az országos nemzetiségi önkormányzatoknál, illetve egyes kiemelt intézményeiknél azok gazdálkodására vonatkozó vizsgálataikról. A mi esetünkben a kiválasztott intézmény a budapesti szlovák iskola volt. Bebizonyosodott, hogy mind a vizsgálatban résztvevők, mind a vizsgáltak oldalán meglehetősen vegyesek a tapasztalatok. Az ÁSZ szakemberei szerint az országos nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása, vélhetően a megvalósult ellenőrzéseknek köszönhetően is - javul, azonban az intézmények gazdálkodásában még sok a tennivaló. Miközben az itt jelentkező gondok a gazdálkodást segítő szakemberek hiányából fakadnak, vagy olyan, a korábbi időszakból örökölt hibák, amelyek akkor keletkeztek, amikor az intézmények fenntartói még nem az országos önkormányzatok voltak.
Az elmúlt héten lehetőségem nyílt arra, hogy az Országos Szlovák Önkormányzat elnökével a tavalyi választások utáni első hivatalos látogatásom keretében felkeressem a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnökét, Ján Varšo urat. Természetesen a különféle programokon már volt lehetőségem Varšo úrral beszélgetni, azonban - ahogyan a fogadóóráimhoz hasonlóan - ebben az esetben is érvényes az, hogy tartalmasabb beszélgetésekhez hosszabblélegzetű találkozásra van szükség. Jobban megfelel, ha egyrészt nincsenek körülöttünk mások, akik szintén szeretnének vele, vagy velem megbeszélni egyes ügyeket, másrészt jobb, ha semmi nem sürget minket, így több témát részletesen is átbeszélhetünk. Számomra hasznos találkozó volt ez.
Ugyanennek a hétnek a végén újra volt lehetőségem Elnök úrral találkozni, amikor a romániai Nagylakon átadták az Ondrej Štefanko Díjat, ahol Magyarországról egy barátom, a pedagógus, történész, a csabai szlovák iskola igazgatóhelyettese, a békéscsabai helyi szlovák önkormányzat elnöke, Lászik Mihály részesült a kitüntetésben. Ezúton is gratulálok neki!


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27414-zapisky-hovorcu-12-2019

Ahogy azt már korábbi jegyzeteimben is jeleztem, ezek a napok sokkal aktívabban teltek, mint a korábbiak. A parlament plenáris ülésén második körben megvitatták a Magyarország területén élő nemzetiségek 2015 és 2017 közötti helyzetéről szóló jelentést. Új dolgok nem hangzottak el, így mind a kijelölt bizottságok, mind a teljes plenáris ülés értékelése szerint objektív és átfogó a jelentés. Hasonlóan értékelte az anyagot a mi bizottságunk is, tehát a következő szavazáson valószínűleg nem vár ránk nagy meglepetés.
A kétéves jelentés mellett az országgyűlés megvitatta azokat a javaslatokat, amelyek bár nem függnek össze a nemzetiségek helyzetével, mégis érdekesek lehetnek a szlovák olvasók számára. A szlovák-magyar határon Dunakiliti és Doborgaz (Dobrohošť), valamint Őrhalom és Ipolyvarbó (Vrbovka) közötti két híd építéséről szóló törvényekről is szó volt az ülésen. Az általános vita során az építés ellen szóló észrevételek nem OmbudsHehangzottak el.
Ezen a héten ülésezett a nemzetiségi bizottság is. Meghívtuk a nemzetiségi területért felelős ombudsman helyettes asszonyt, hogy számoljon be a hivataluk 2017-es tevékenységéről szóló jelentésről, amelyet most terjesztettek a parlament plenáris ülése elé is. Emellett tájékoztatott minket néhány más, a nemzetiségi jogok érvényesülést érintő vizsgálatairól is, mint például a közszolgálati médiumok, a filmgyártás, a nemzeti értékek (ún. hungarikumok) gyűjtésével összefüggő vizsgálatok, vagy mint a nemzetiségi alapú vállalkozások lehetőségeiről - a magyarországi szlovének mintagazdasága példája alapján. A fentieken túl beszámolt nekünk egy önkormányzat roma közösséghez tartozókkal szembeni negatív hozzáállásáról is egy családi temetés intézése során, illetve diákok hivatalos utazási számlájának megszerzése során felmerülő problémáról, - nem iskola, hanem alapítvány által szervezett nyári tábor résztvevőiként. Ahogy az a felsorolásból is látszik, az ülésen sok téma merült fel. A jelentések részletesek voltak és valamennyi jelenlévő érdeklődését felkeltették. Az ombudsman asszony és munkatársai megint nagyon értékes és profi munkát végeztek, amiről az érdeklődők is meggyőződhetnek az ombudsmani hivatal honlapján.
Az immár szokásos fogadóóráim harmadik körét is magam mögött tudhatom úgy Budapesten, mint Békéscsabán. A főváros környéki szlovákok személyes találkozó iránt való érdeklődése nem nő, azonban az Országos Szlovák Önkormányzat épületében mindig van mit megvitatnunk az országos testület munkatársaival vagy az elnök asszonnyal. Ezért ezek a találkozók már csak ebből a szempontból is hasznosak. Mivel az elnök asszonnyal egy sor közös programunk és kezdeményezésünk van, ezért most is kihasználtuk ezt az alkalmat ezek megvitatására.
Békéscsabán kicsit más a helyzet. Eddig mindig bejelentkeztek beszélgetésre a helyi vagy regionális médiumok képviselői. Ez alkalommal a behir.hu hírportál riporternője keresett fel és a szószólói szerepemről és feladataimról érdeklődött, illetve a fogadóóráim első tapasztalatairól. A másik oldalon pedig a megyében működő szlovák önkormányzatok is az érdeklődnek a személyes találkozó iránt. Most a medgyesegyházi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöknője jött el, a falujukban tervezett programra hozott meghívót és érdeklődött a Szlovákiában végezhető nyelvi tanfolyamokon való részvételi lehetőségekről. Emellett még bejelentkeztem a csabai szlovák iskolába is, hogy ott is konzultáljak az igazgatónővel és az intézmény óvodájának vezetőjével. Az igazgató asszony kihasználta a lehetőséget és segítséget kért három ügyben, amit - természetesen - meg is ígértem és igyekezni is fogok segítséget nyújtani neki, illetve az intézmény tanulóinak. Ezeknek a kezdeményezéseknek a tartalmáról akkor számolok majd be, ha már konzultáltam az illetékesekkel, illetve ha történik előre lépés velük kapcsolatosan.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27367-zapisky-hovorcu-10-2019

Kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka. A munkánk tartalma most megváltozik; lényegesen többször kell részt vennem a plenáris üléseken és a nemzetiségi bizottság ülésein. A jelenlegi parlamenti ülés első napjainak programjában több törvény is szerepelt a felsőoktatással kapcsolatban, de ezeknek nincs közvetlen nemzetiségi vonatkozása, a Corvinus Egyetem állami egyetemi rendszerről az újonnan alapított alapítványira történő átvitelével kapcsolatosak. Mint általában, ha valami változik az oktatásban, most is komoly vita alakult ki a kormánypártok és az ellenzék között. Mindig nagy érdeklődéssel követem az összes iskolai, felsőoktatási kérdést, mert bár közvetetten, de általában hatással vannak a mi iskoláinkra is, vagyis a szlovák ifjúság oktatására. Tehát a néha éles kritikák, vagy intenzív eszmecserék ellenére, most is örülök neki, hogy ennek a részese lehetek, és kialakíthatom a véleményemet a javasolt tervezetről.
A múlt hét elején a kormány újabb kétéves jelentést nyújtott be a nemzeti kisebbségek 2015-2017 közti helyzetéről. A kormány ezirányú kötelezettségét, hogy ezeket a jelentéseket elkészítse, a nemzetiségi törvény tartalmazza. Miután az anyag elkészült, a jelentés tartalmát a bizottságok (köztük a nemzetiségi bizottság is) két fordulóban tárgyalják, majd a Parlamenthez is benyújtják, amely szintén két fordulóban megvitatja, és végül - a kiegészítésre irányuló javaslatokkal, vagy azok nélkül - a plenáris ülés elfogadja az anyagot, amely aztán megjelenik az interneten és nyomtatásban is. Ezeknek a kétéves jelentéseknek köszönhetően a nemzetiségi politika területe talán a magyarországi SlovMa06kormánypolitika fejlődésének legjobban és legrészletesebben dokumentált része.
Sajnos pont a jelentésről szóló vita első napján nem voltam jelen, mert éppen aznap ülésezett a Szlovák - Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság Pozsonyban. Ez volt a bizottság 14. ülése és ezeken az üléseken mindkét fél számára összegyűltek ajánlások. Éppen ezért az ülések egyre hosszabbak, hiszen a tagok az összes régebben elfogadott ajánláson végigmennek és kiértékelik ezek teljesülését. Ezek az ajánlások lényegében a nemzetiségi élet összes területét érintik a nyelvhasználattól kezdve az oktatáson és kultúrán át, a különböző szervek és szervezetek együttműködésének kérdéseiig. Annak ellenére, hogy az elfogadott ajánlásokat a kormányoknak kell végrehajtaniuk, mégis olyan érzésem van, hogy a vegyes bizottsági ülések jegyzőkönyveinek tartalma nagyobb figyelmet érdemelne a média és a nyilvánosság részéről.
Mivel közeleg a tavasz, a báli szezonnak is a végén járunk. Azért a harminc évvel ezelőtt alapított Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete (MaSzFiSz) közgyűlésén való részvételem alkalmával jelen tudtam lenni a csabai szlovákok farsangi bálján is. A hangulat olyan volt, amilyennek lennie kell, az emberek hosszú órákon át szórakoztak, tehát a bál értékes találkozási lehetőségeket biztosított mindannyiunk számára.
Ahogy arról már írtam, ebben az évben zajlanak a nemzetiségi önkormányzati választások. A Magyarországi Szlovákok Szövetsége a választásokra való előkészület első találkozójára meghívott Szügyre, ahol alkalmam nyílt kissé leporolni a jelenlévő Nógrád megyei, elsősorban nemzetiségi képviselők választásokkal kapcsolatos ismereteit. Ahogy megállapítottam, van érdeklődés ezek iránt a találkozók iránt, hiszen sokan közülünk nem emlékezünk pontosan, hogy zajlottak ezek a választások öt évvel ezelőtt. Erről tanúskodik a másik találkozó is Békés megyében, ahol a megyei szlovák önkormányzat szintén találkozóra hívott engem a helyi szlovák önkormányzatok tagjaival. A választási előkészítési szabályok rövid összefoglalása után mindkét helyen érdekes beszélgetést folytattunk egyrészt a választási szabályokról, másrészt arról, hogy hogyan és mire kell felkészülnünk a községekben vagy városokban. Ezeken a találkozókon is múlik, hogy szlovákjaink számára mennyire lesznek sikeresek a nemzetiségi választások.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27304-zapisky-hovorcu-8-2019

Ember tervez, Isten végez. Ez az idézet Jan Amos Komenský-től minden nap eszembe jut, amikor hozzálátok a nemzetiségi törvény módosításának javaslataival kapcsolatos munkához. Eredetileg úgy gondoltam, hogy többé-kevésbé már van áttekintésem a lehetséges összes módozatról, ahogyan a törvény jelenlegi szövegét meg lehet változtatni, de ahogy elmélyedek a javaslatokban, rájövök, hogy ahhoz, hogy ne maradjanak nyitott kérdések vagy nem érintett összefüggések, nem elegendő a nemzetiségi törvény módosítása, hanem több másiké is szükséges lenne, ami nem olyan egyszerű. Eddig ez azt jelenti, hogy nem tudjuk tartani az eredeti határidőket, amelyeket a munkacsoportunk javaslataink megformálására és a Nemzetiségi Bizottság elé tárására szántunk. Ami azonban a már szélesebb körben megvitatott módosítás parlament elé terjesztésének eltolódását is eredményezi. A munkacsoportunknak intenzíven kell majd dolgoznia azon, hogy utolérje a jogalkotási programban paulika4rögzített határidőt.
Ezek a napok nem csak a nemzetiségi terület működésének jogi háttér-módosításairól szólnak. Fokozatosan megindulnak a társadalmi szervezetek választási előkészületei is. Mivel az elmúlt években elég sokat dolgoztam a nemzetiségi választások előkészítésén is, most is sorban kapom a meghívókat a megyei önkormányzatok üléseire, vagy a szlovák jelölő szervezetek közgyűléseire, hogy legalább általánosságban mondjak pár szót az előttünk álló feladatokról a választásokkal kapcsolatban. A már korábbi feljegyzéseimben is említettem felszólalásomat a Dolina - Pestvidéki Szlovákok Regionális Egyesülete közgyűlésén. Azóta meghívást kaptam legnépesebb társadalmi szervezetünk, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége és a Békés megyei Szlovák Önkormányzat regionális ülésére is. Nekik is szükségük lenne a nemzetiségi választások előkészületeinek folyamatával kapcsolatos ismereteik felfrissítésére. Lehetőségeim és képességeim szerint igyekszem majd mindenhova eljutni, ahova hívnak, hogy elősegítsem az októberi nemzetiségi választások sikeres kimenetelét.
Időközben lezajlott a Ľudové noviny-ban is meghirdetett fogadóóráim második köre. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a Budapest környéki szlovákok, vagy szlovák szervezetek egyszerűbb úton is elérnek, különböző rendezvények keretein belül, tehát ők nem tanúsítanak nagy érdeklődést eziránt az új lehetőség iránt. Remélem, hogy mindezek ellenére fokozatosan az Országos Szlovák Önkormányzat helyiségeiben biztosított fogadóóráim nagyobb népszerűséget fognak élvezni, és a szlovák önkormányzatok, illetve a szlovákok nagyobb érdeklődéssel keresnek majd. Békéscsabán ezúttal is aránylag színes volt a programom. Elsősorban, az új főkonzullal, Emil Kuchár úrral való találkozásra fordítottam a napot. Körülbelül másfél órán át beszélgettünk, ami - úgy gondolom - első, informális találkozás alkalmával azt jelenti, hogy a jövőben is lesznek közös témáink, ahogy azt is, hogy mindkét oldalról megvan az érdeklődés az együttműködés iránt, a kérdésekre való közös megoldások keresése iránt, akár az alföldi szlovákságot, akár a Szlovák Köztársaság szerveivel való együttműködést érintően.
Ezen kívül a békéscsabai Szlovák Kultúra Házában kialakított irodában felkeresett a Kešjar házaspár Csabaszabadiból, és más munkával kapcsolatos, illetve személyes jellegű találkozóm is volt. Még mindig nem volt időm meglátogatni a csabai szlovák iskolát, amit gyakorlatilag már másodjára terveztem be. Nos, ez a látogatás márciusra marad.
Ez az utolsó hét, amikor volt lehetőségem a nemzetiségi törvény módosításának előkészületeivel kapcsolatos munkára koncentrálni. Hétfőtől ülésezik a parlament közgyűlése, és a téli szünet után a nemzetiségi bizottság tevékenysége is lendületet vesz. A parlament már az idei első plenáris ülésén megvitatja a magyarországi nemzetiségek 2013 - 2015-as helyzetéről szóló kétéves kormányjelentést. Ha kissé megkésve is történik mindez, lehetőséget nyújt számunkra, hogy összehasonlítsuk az említett két évet az utóbbiakkal. Így újra kialakíthatjuk a képet nemzetiségi politika területén az utóbbi években bekövetkezett változások sebességéről és mélységéről. Egy ilyen ismétlés soha nem árthat.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27263-zapisky-hovorcu-6-2019

Ez a tizedik jegyzetem. Kezdem megérteni azokat a barátaimat, akik múltbeli tapasztalataik alapján arra figyelmeztettek, hogy milyen nehéz lesz hosszútávon minden második héten tartalmas gondolatokkal megtölteni ezt a rovatot. Különösen abban az időszakban, amikor az országgyűlés szünetel. Mégis egyfajta örömöt érzek, amikor a gép elé ülök, hogy leírjam mindazt, ami a nemzetiségi politika azon szegletében történik, amelyre van rálátásom, illetve ami a magyar parlament nemzetiségi bizottságában zajlik.
Ahogy már írtam, a bizottság mellett munkacsoportot hoztunk létre a nemzetiségi törvény módosításának előkészítésére. Azóta kiderült, hogy ha a nemzetiségi törvény bármilyen módosításához hozzákezdünk, számos más hasonló jogszabályt is figyelembe kell venni, nem is beszélve a számtalan végrehajtási rendeletről. Akut problémának bizonyultak a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásával és elszámolási rendszerével kapcsolatos ismétlődő gondok. A költségvetési rendszer egyszerűen nem képes megérteni, hogy a nemzetiségi önkormányzatok a teljes önkormányzatiság szempontjából eltérnek a helyi önkormányzatoktól, főleg abban, hogy nem rendelkeznek önálló bevétellel. Állami támogatásból működnek és látják el feladataikat, miközben nincs akkora bevételük, hogy saját infrastruktúrát, saját irodát tudjanak üzemeltetni alkalmazottakkal, akik többek közt a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat is el tudnák látni. Ily módon - kétoldalú megállapodás alapján - paulika3ezeket a feladatokat a helyi önkormányzat apparátusa végzi.
A másik oldalon a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó támogatási és elszámolási szabályok hasonlóak a költségvetési szervekéhez. Az önkormányzatiságnak ezáltal egyre kevesebb tere marad. Ez a legfontosabb kihívás, amelyet az önkormányzataink működése jogi hátterének módosításával kellene kezelnünk. Ugyanakkor minderre viszonylag kevés idő áll rendelkezésünkre, hiszen a jogalkotási program szerint a kormány az első félévben, március közepére tervezi a nemzetiségi törvény módosításának előterjesztését. Éppen ezért munkacsoportunk nagy erőbevetéssel dolgozik azon, hogy utolérjük a kormány törvényjavaslatát, és hogy a kormány által előkészített javaslathoz minden módosítást hozzá tudjunk adni, amelyet elengedhetetlenül szükségesnek tartunk az önkormányzatiság megőrzése érdekében. Eddig abban egyeztünk meg, hogy február elejére megfogalmazzuk saját javaslatainkat, hogy aztán be tudjuk mutatni az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége (ONÖSZ) tagjai számára is, hiszen ők is ilyen tervezeteken dolgoznak. A munkafolyamatok összehangolásával el kell kerülni az olyan megoldási javaslatokat, amelyek valamelyik nemzetiség számára elfogadhatatlanok lennének, vagy hogy párhuzamosan dolgozzunk, hiszen a cél és a határidő is közös, tehát hatékonyabb, ha az elejétől fogva együttműködünk az ONÖSZ szakértőivel is.
Eközben a január a báli szezon kezdetét is jelenti, valamint a társadalmi szervezetek üléseinek időszakát is. Erről tanúskodik a beérkező meghívók szép száma. Minden előzetes ígéretem ellenére, hogy igyekszem minél több ilyen rendezvényen részt venni, mégis a társadalmi szervezetek üléseit részesítem előnyben, amelyek már a választásokra készülnek, és ahol a résztvevők a parlament tevékenységéről szóló közvetlen információkban, ezen belül is a nemzetiségi bizottság tevékenységében érdekeltek. Így már ellátogattam a Dolina - Pestvidéki Szlovákok Regionális Egyesülete közgyűlésére és megígértem a részvételemet a Magyarországi Szlovákok Szövetsége regionális üléseire is. Tehát ezen a helyen is elnézést kérek azért, hogyha - idő és energia hiányában - nem veszek részt minden regionális bálon, amelyre már kaptam, vagy a jövőben fogok meghívást kapni.


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27214-zapisky-hovorcu-4-2019

A január két, előzetesen már bejelentett újdonság jegyében indult. Az új évben, ahogy azt már több találkozón, illetve írásban is jeleztem, jegyzeteim magyarul is elkezdtek megjelenni az oslovma.hu honlapon (a „Magyarul” rovatban). Kíváncsian várom, milyen visszhangja lesz, és mivel megjelennek a Facebook oldalon is, mennyire fogják követni, vagy kommentelni esetleg más nemzetiségű olvasók is.
A második újdonság, amelyet az elmúlt évben szintén bejelentettem, hogy hivatalosan is megnyitottam az irodáimat Budapesten az Országos Szlovák Önkormányzat székhelyén és Békéscsabán a Szlovák Kultúra Házában. Az idei év januárjától fogva mindkét helyen rendszeres lehetőséget biztosítok a személyes találkozóra az érdeklődők számára. A találkozókkal kapcsolatos szervezési információkat az olvasók a Ľudové noviny, az oslovma.hu, illetve a Facebook oldalain találják meg.
Az első ilyen fogadónapot Budapesten január 4-én, Békéscsabán január 11-én tartottam. A január 4-i dátum meglehetősen korainak mutatkozott, az emberek még nem tették túl magukat a szilveszteri programokon. Azonban a nap külső látogatók nélkül is hasznosnak bizonyult, mert így volt lehetőségünk az Országos Szlovák Önkormányzat elnöknőjével részletesebben is megbeszélni néhány aktuális kérdést, amelyek általánosan PaulikBCérintik a magyarországi szlovák nemzetiséget, illetve mindkettőnket, hiszen együttesen, közös erőfeszítéssel dolgozunk rajta.
Csabán már máshogy volt, ott már be voltak jelentkezve az érdeklődők. Eljött a Magyar Televízió szlovák műsorának szerkesztője és stábja, bejelentkezett egy óvónő, aki segítséget kért a helyi önkormányzati üzemeltetésű óvodai dolgozók számára, és létrejött egy fontos találkozás annak a cégnek a szakembereivel, akik a korábbiakban is segítették a magyarországi szlovákok tevékenységemről, illetve egyéb lehetőségekről és eseményekről való tájékoztatását az interneten. Néhány információ már meg is jelent a http://szlovakul.hu/ weboldalon.
Ami az országgyűlési munkát illeti, az február közepéig szünetel. Addig nem üléseznek a bizottságok sem. Ennek ellenére az ellenzéki képviselők kezdeményezésére az év legelején, január 3-án rendkívüli plenáris ülés zajlott. Az ülés célja a december végi események megvitatása, amikor a parlament elfogadta a Munka Törvénykönyvének módosítását. A kormánykoalíció képviselői részvételének hiányában az ülés nem fogadta el a napirendet sem.
Természetesen ezek a hetek sem telnek csöndesen, hiszen a kormány tavaszi plenáris ülésre tervezett tárgyalási programjából világosan látszik, hogy a kormány már márciusban be akarja terjeszteni a nemzetiségi törvény módosítását az országgyűlés elé. És mivel a mi bizottságunk is tervezi előkészíteni e törvény tágabb módosításának önálló javaslatát, már elkezdtünk dolgozni tervezeteink tartalmán. Természetesen azt megelőzően, hogy a módosítás tartalmáról szóló elképzeléseinket a parlament elé terjesztenénk, egyeztetnünk kell a nemzetiségek országos önkormányzataival, illetve az egyes kormányzati szervekkel, hogy ne javasoljunk irreális vagy egyes nemzetiségek számára elfogadhatatlan változtatásokat. A feladatokat kiosztottuk, a módosítás előkészítéséért felelős munkacsoport tagjai január végére előterjesztik elképzeléseiket, vagyis konkrét javaslataikat, kidolgozott tervezet formájában. Tehát feladat most is van bőven, csak időben el tudjuk végezni mindet!


http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27172-zapisky-hovorcu-2-2019

Megkezdődött egy új, a 2019-es év. Mint mindig, az ünnepek után ebbe az évbe is viszonylag kipihenten lépek, azonban az új energiával történt feltöltődés ellenére ebben a cikkemben még az elmúlt év eseményeivel foglalkozom. A tavalyi év utolsó hetében történtek áttekintésének fő oka az, hogy az utolsó jegyzeteimet viszonylag hamar kellett elküldenem a Ľudové noviny szerkesztőségébe, és a lapzárta után történtek érdekes események úgy a parlamentben, mint azon kívül. Az utolsó cikkemet december 6-án küldtem el, az ezt követő héten tartotta a tavalyi év utolsó plenáris ülését a parlament. Elképzelhető, hogy az olvasók is láttak erről készült felvételeket, főleg december 12-én, amikor több törvény elfogadásáról szavaztak, többek közt a Munka Törvénykönyvének módosításáról, amit az ellenzék az alkalmazottak helyzetének alapvető romlásaként értelmezett. Éppen ezért, már az elejétől kezdve kritizálták a módosítást a parlamentben is. A javaslat elfogadásáról szóló szavazás napján az ellenzéki képviselők megpróbálták megakadályozni a tanácskozás megkezdését. Törekvésük sikertelenségét követően igyekeztek meggyőzni a kormánypárti képviselőket a törvény elfogadásának helytelenségéről, egyben minden lehetséges módszerrel próbálták ellehetetleníteni az ülés munkáját. Mivel meggyőződésem, hogy a nemzetiségi szószólóknak nem feladatuk belefolyni a politikai vitákba, a javasolt változtatások tartalmát nem kommentálnám. Azt gondolom
paulika2azonban, hogy ezt a szokatlan eseményt nem hagyhatom figyelmen kívül az írásomban, hiszen azok az emberek, akikkel az ezt követő napokban találkoztam, mind érdeklődtek, szószólóként mit gondolok az eseményekről. Ezekre a kérdésekre azzal a gondolattal válaszoltam, ami akkor fogalmazódott meg bennem, amikor tanúja voltam a parlamentben történteknek: amikor Magyarország Alaptörvényében először olvastam arról, hogy a nemzetiség képviselőinek lehetőségük van részt venni a parlament munkájában, nem pont ez a kép jelent meg előttem.
Nos, a törvényt elfogadták. Ugyanezen a héten, pénteken került sor Magyarország köztársasági elnökének és a nemzetiségek képviselőinek szokásos Karácsony előtti találkozására. Jelen volt valamennyi szószóló és az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökei. Ezen találkozók keretében az Elnök úr lehetőséget kerít arra, hogy minden résztvevővel eltöltsön néhány percet, és a beszélgetések során rákérdezzen a nemzetiségek aktuális problémáira, a nemzetiségek érzéseire, mely során most, egyebek mellett arról is érdeklődött, hogyan éltük meg a fent említett eseményeket. Úgy gondolom, egyformán fejeztük ki magunkat anélkül, hogy bármelyik politikai párt hozzáállását kritizáltuk volna. Nem így képzeltük el a parlamenti munkát.
Minden évben az Emberi jogok világnapja és a Magyarországi Nemzetiségek Napja alkalmából adják át a Nemzetiségekért díjat. Az elmúlt évben az Országos Szlovák Önkormányzat és az Identita Szlovák Egyesület javaslatára a szlovákság köréből a díjat elődöm, Fuzik János kapta, aki korábban hosszú évekig az OSZÖ elnökeként tevékenykedett. A kitüntetést Magyarország miniszterelnök-helyettese, Semjén Zsolt, az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Soltész Miklós valamint a szociális ügyekért felelős államtitkár, Fülöp Attila adták át. Az átadást követően Fuzik úrnak az OSZÖ elnök asszonyával Hollerné Racskó Erzsébettel együtt a helyszínen személyesen gratuláltunk. Sajnálatos, hogy az ezt követő fogadáson nem volt lehetőségünk hosszabban elbeszélgetni vele.
Természetesen az ünnepek előtti napokban részt vettem több eseményen és találkozón. Ezek közül a szlovák általános iskolák tanulóival Pilisszentkereszten rendezett hagyományos Karácsony előtti találkozóról és a Kondoroson megrendezett szlovák bálról tennék említést, mely rendezvény keretei között adták át a Békés Megyei Szlovákságért kitüntetést, valamint a Tessedik Sámuel díjat, melyet a kitüntetett egészségi okokból nem tudott átvenni az eredeti helyen és időpontban, Bácspetrőcön. Minden díjazottnak gratulálok, és kívánom nekik, ahogyan a Ľudové noviny minden olvasójának is, hogy a 2019-es esztendő hozzon jó egészséget és sok sikert nekik. 


Mint szlovák nemzetiségi szószóló havonként rendszeres személyes találkozási lehetőséget kínálok az érdeklődő magyarországi szlovákoknak:
- minden hónap első péntekén 10.00 és 14.00 között az Országos Szlovák Önkormányzat székházában (1114 Budapest, Fadrusz u. 11/a);
- minden hónap második péntekén 11.00 és 16.00 között Békéscsabán a Szlovák Kultúra Házában (Békéscsaba, Kossuth tér 10.). 

https://www.facebook.com/anton.paulik.92

Ako parlamentný hovorca Slovákov v Maďarsku mesačne raz poskytujem možnosť osobného stretnutia
pre záujemcov – členov slovenskej komunity v Maďarsku:
- každý prvý piatok v mesiaci v sídle CSSM (1114 Budapešť, Fadruszova 11/a) od 10.00 – do 14.00.;
- každý druhý piatok v mesiaci v Békešskej Čabe v budove Domu slovenskej kultúry (5600 Békešská Čaba, Kossuthova 10.) od 11.00 do 16.00.


paulika5Parlamentný hovorca Slovákov v Maďarsku Anton Paulik
o dianí v Národnostnom výbore Národného zhromaždenia Maďarska

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27931-zapisky-hovorcu-34-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27904-zapisky-hovorcu-32-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27856-zapisky-hovorcu-30-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27821-zapisky-hovorcu-28-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27762-zapisky-hovorcu-26-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27725-zapisky-hovorcu-24-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27685-zapisky-hovorcu-22-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27627-zapisky-hovorcu-20-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27565-zapisky-hovorcu-18-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27522-zapisky-hovorcu-16-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27473-zapisky-hovorcu-14-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27414-zapisky-hovorcu-12-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27367-zapisky-hovorcu-10-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27304-zapisky-hovorcu-8-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27263-zapisky-hovorcu-6-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27214-zapisky-hovorcu-4-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27172-zapisky-hovorcu-2-2019

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27149-zapisky-hovorcu-52-2018

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27099-zapisky-hovorcu-50-2018

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/27036-zapisky-hovorcu-48-2018

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/26978-zapisky-hovorcu-46-2018

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/26914-zapisky-hovorcu-44-2018

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/26863-zapisky-hovorcu-42-2018

http://www.luno.hu/aktuality/aktuality-publicistika/26810-zapisky-hovorcu-40-2018


Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló az Országgyűlésben 2018. július 2-án
napirend utáni felszólalásban emlékezett meg Szent Cirillről és Metódról 

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak!
Napirend utáni felszólalásommal meg szeretnék emlékezni Európa társ-védőszentjeiről, Szent Cirillről és Szent Metódról. Ma, amikor gyakran emlegetjük Európa, illetve a Kárpát-medence, a Kárpát-medencei népek keresztény gyökereit, úgy gondolom, nem haszontalan, ha felidézzük, hogy hazánk területén a keresztény hit terjesztése, intézményesülése nem Szent István megkeresztelkedésével kezdődött.
„Népünk meg van keresztelve, még sincs tanára. Nem értjük a görög és a latin nyelvet... Nem ismerjük sem az írott betűket, sem azok jelentését, ezért küldjön hozzánk tanárokat, akik megokosítanak bennünket a Szentírás szavaiban és azok jelentésében” A kilencedik század második felében fordult e szavakkal Rastislav morva fejedelem Bizánc akkori uralkodójához, III. Mihályhoz. Amikor azután III. Mihály úgy döntött, eleget tesz a morva fejedelem kérésnek, a két fivér Cirill és Metód voltak a legjobb szóba jöhető választás. Korábban misszionáriusként már jártak a kazároknál, ahol bizonyították hozzáértésüket és - nem mellékesen - megtalálták Szent Kelemen vértanú pápa ereklyéit. Emellett mindketten
PaulikH2kitűnően ismerték a Szaloniki környékén élő szlávok nyelvét.
A két hittérítő és kísérőik 863-ban érkeztek meg a Morva Birodalomba. Nem jöttek üres kézzel. Magukkal hozták a - keleti rítusú - keresztény liturgia görögből szláv nyelvre fordított szövegeit, a Biblia egyes részeinek fordítását, valamint egy új, szláv ábécét - az úgynevezett glagolikát, amelyet szintén Cirill állított össze a görög és a héber írásjelek alapján.
Történészek egybehangzó véleménye szerint a korabeli Európa keleti, dél-keleti részén élő szláv népek ugyan nem beszéltek teljességgel azonos nyelvet, azonban azt is egyöntetűen állítják, hogy az egyes régióban élő szláv törzsek minden probléma nélkül megértették egymást. Lényegében ennek is köszönhető, hogy ma a hazánk területén élő szláv nemzetiségek - valamint a szomszédos szláv nemzetek - egyaránt a két hittérítőhöz kötik a szláv írásbeliség megjelenését Pannóniában, illetve a közösségeik anyaországában. A két szaloniki fivérhez kötődik a szláv nyelvű írásbeliség megalapozása, a szláv nyelvű liturgia terjesztése mellett a mai Zalavár területén megalakított első, papokat képző iskola létrehozása is.
A két fivér a morvaországi térítő missziót megszakítva, 867-ben Rómába utazott, hogy a régiónkban aktív frank hittérítők támadásait kivédjék, és a pápa - II. Adorján jóváhagyását kérjék a szláv nyelvű liturgia használatához. Az útra magukkal vitték Szent Kelemen ereklyéit is. Talán ennek is köszönhetően elnyerték a pápa támogatását, aki Cirill Rómában bekövetkezett halála után arra ösztönözte Metódot, hogy térjen vissza Morvaországba és Nyitra környékén folytassa tevékenységét. Támogatása megerősítésére nem csupán engedélyezte a szláv nyelvű liturgia használatát, hanem érsekké nevezte ki őt.
Metód 885-ben bekövetkező halálát követően tanítványait a frank hittérítők elüldözték a Kárpát-medencéből, azok ezután Bulgáriában, Csehországban és Lengyelország déli részén folytatták Szent Cirill és Szent Metód munkásságát, illetve terjesztették tanításukat. A szláv - vagy ahogyan ma emlegetjük - az ószláv nyelv az ábécének és az aktív egyházi használatnak köszönhetően fejlődésnek indult, mára Európa lakóinak igen nagy hányada beszéli a belőle kinőtt szláv nyelvek valamelyikét.
A történeti Magyarország szláv népeinek körében Szent Cirill és Szent Metód tisztelete túlélte a népvándorlás zűrzavarát, majd a katolikus egyház Szent István általi újraszervezését és mind a mai napig élő hagyomány. Innen eredeztetjük keresztény gyökereinket és a glagolikából vezetjük le anyanyelvű írásbeliségünket. Éppen ezért döntött úgy az Országos Szlovák Önkormányzat Közgyűlése kevéssel megalakulását követően, hogy a két szaloniki szent emléknapját teszi meg nemzetiségünk legnagyobb ünnepévé.
A magyarországi szlovákok 1996 óta ünneplik július első szombatján a Magyarországi Szlovákok Napját - idén az újratelepítésének 300. évfordulóját ünneplő Békéscsabán. Az ünnep keretében évről - évre megemlékeznek a két szentről, akiket II. János Pál pápa 1980 decemberében Európa társ-védőszentjeivé nyilvánított.
A Zalavár melletti Szent Cirill és Szent Metód emlékparkban, ahol más szláv nemzetiségek, a bolgárok és a szlovének is állítottak emlékoszlopot a szláv hittérítőknek, a Fővárosi Szlovák Önkormányzat felállította a két szent egész alakos bronzszobrát. A Magyar Honvédség és a Szlovák Köztársaság fegyveres Erőinek tábori püspöksége immár nyolcadik éve szervez itt megemlékezést július 5-éhez kapcsolódóan. Európa társ-védőszentjei tehát máig elősegítik a két nemzet - a szlovák és a magyar, illetve tágabban, a magyarság és a környező szláv népek közötti megértés szellemének ápolását.
Köszönöm a figyelmüket.